Nógrád, 1966. június (22. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-29 / 152. szám
Üjabb ciklus következik, három esztendőre választják a népi ülnököket a megyei, járási és városi bíróságokra. A népi ülnökök — mint nevükben is hordozzák — a dolgozókat képviselik a tárgyalásokon. Jogállamunkban az igazságszolgáltatás sem nélkülözheti a dolgozók közvetlen jelenlétét NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXII. ÉVF. 152. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR 1966. JÜNIUS 29. SZERDA Ülnökök V Hág proletárjai, egyesüljetek! Az ülnöki rendszer több éves múltra tekint vissza, és elmondhatjuk: megfelel az Alkotmányban leszögezett élveknek, beváltotta a hozzáfűzött reményeket. A vállalatoknál és üzeméknél a legjobbakat jelölték és küldték a bíróságokra. Csak Salgótarjánból és a hozzá tartozó járásból 145 ülnök képviseli a dolgozókat a következő ciklusban a városi járási bíróságon. Segítik a szakbírót, kiegészítik annak jogi képzettségét a termelésben, a mindennapi életben szerzett gazdag tapasztalataikkal. A jelöléseknél, választásoknál megnyilvánul az a helyes élv, hogy a tapasztalt, helyüket jól megálló ülnököket újra választják. Nemcsak bizalom kérdése ez. Fontos, hogy az ülnökök ismerjék a törvényeket, gyakorlatot szerezzenek. Ma már kiváló ülnöki gárda alakult ki a bíróságok mellett. Csak néhány nevet említünk: Berecz László (Nagybéitonyi Szolgáltató Üzem), Bozsik Vilmos (Mi- zserfai Bányaüzem), Jedlicska József (Kazár), vagy Tóth B. Gyula (Nagybátonyi Bányaüzem), aki jó munkája elismeréséül az igazságügyi miniszter dicséretében részesült. Kevés azonban az ülnökök nagy élettapasztalata, becsületes munkája. Gondoskodtak bíróságaink rendszeres oktatásukról is. Megszervezték az ülnökakadémiákat, amelyek igen sikeresnek bizonyultok. A salgótarjáni járásban harmincán vettek részt a hároméves, es mintegy húszán a kétéves akadémián. Az ülnökök elsajátították a büntető és a polgári jog alapvető paragrafusait. Ezenkívül tanulságos előadásokat hallgattok, s a bírói gyakorlatból vett példákon keresztül közelebb kerültek az egyes bűnesetek elbírálásához. Az utóbbi években nőtt az ülnökök aktivitása a tárgyalásokon. Ez elsősorban annak az igen helyes gyakorlatnak köszönhető, "hogy a bírák minden tárgyalás előtt rendszeresen tájékoztatják a napirenden levő bűnügyekről, perekről. Az ülnöki munka másik területe: a beszámoló választóik előtt az igazságszolgáltatásról. Sajnos, ez már nem olyan aktív, mint a tárgyalásokon mutatott tevékenység. De ezért nem annyira a népi ülnököket, mint inkább az egyes vállalatokat és üzemeket lehet elmarasztalni. Nem mindig biztosítanak lehetőséget arra, hogy az ülnökök elmondják: miként szolgáltat igazságot a bíróság szocialista társadalmunkban. A mostani ülnök-választások azt bizonyítják, hogy a vállalatok, üzemek és a termelőszövetkezetek — a régi, tapasztalt ülnökök mellé — fiatalokat is szép számmal delegálnak. Megváltozott az ülnökök összetétele olyan szempontból is, hogy a mezőgazda- sági dolgozók egyre nagyobb létszámmal képviseltetik magukat. Lassan befejeződnek a választások, a megyei és a járási tanácsüléseken megerősítik a megválasztott népi ülnököket, akik azután rövidesen megkezdik munkájukat a tárgyalásokon. Azokat képviselik az igazságszolgáltatásban, akik elvárják tőlük, hogy megtoroljanak minden törvényszegést, és a jogszabályoknak megfelelően az igazságszolgáltatásban következetesen érvényre juttassák a dolgozó nép akaratát. Július elsejétől: Százezerrel több termelőszövetkezeti tag kap családi pótlékot Mint ismeretes, a kormány ez év márciusában úgy rendelkezett, hogy a termelőszövetkezeti tagok betegségi ellátását és szülési segélyezését a munkaviszonyban álló dolgozók betegségi. biztosítását megközelítő színvonalra kell fejleszteni, és a családi pótlékukra vonatkozó feltételeket úgy kell módosítani, hogy a családi pótlék két gyermek után is járjon, a gyermekek korhatára pedig 10-ről 14-re emelkedjék, jék. A társadalombiztosítás szervezetének 1965. január 1-én befejeződött egységesítése, valamint a társadalombiztosítás irányításának, fejlesztésének és ellenőrzésének teljes egészében a Szakszervezetek Országos Tanácsa hatáskörébe utalása szükségképpen előtérbe helyezte a társadalombiztosítási jogszabályok egységesítését is. Ez az egységesítés elsősorban a családi pótlék vonatkozásában volt Időszerű, mert erről eddig több különféle jogszabály rendelkezett, amelyek a családi pótlék kérdését sok tekintetben eltérően szabályozták. Minthogy az említett kormányhatározat végrehajtása érdekében a jogszabályokat most egyébként is módosítani kellett, a jogkiterjeszbsst és az egységesítést egyidejűleg oldották meg. A családi pótlékra vonatkozó új jogszabályokat a Magyar Közlöny június 1-i száma tartalmazza. A családi pótlékról szóTo új rendelkezések közül elsősorban azokat, említjük meg, amelyek a termelőszövetkezeti tagokat érintik. Eszerint a tsz-tagoknak már két 14 éven aluli, egyedül álló nőtagnak pedig már egy 14 éven aluli gyermek eltartása esetén is jár családi pótlék. Eddig a tsz-tagok csak három — egyedül álló nők egy — 10 éven aluli gyermek után kaptok családi pótlékot. Ez a rendelkezés mintegy 100 000 családot érint és több mint 255 000 gyermek után ad családi pótlékra jogosultságot. Évi költségkihatása mintegy 170 millió forint. Módosult a családi pótlékra jogosultság néhány más feltétele is. Az új rendelkezések szerint a különböző munkaviszonyokban eltöltött időket össze kell adni, és a jogosultságot az egybeszámított munkaidők figyelembevételével kell megállapítani. A szokásostól eltérő munkaidőben dolgozóknak ezentúl arra a naptári hónapra is jár családi pótlék, amelyben munkakörük jellege miatt nem tudtok ugyan 18 napon át munkát végezni, de legalább 144 órát dolgoztok. A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok betegségi ellátásának és szülési segélyezésének fejlesztésére vonatkozó minisztertanácsi határozat végrehajtásáról a Magyar Közlöny június 23-i számában megjelent jogszabályok rendelkeznek. A termelőszövetkezeti tagok és családtagjaik jelenleg orvosi gyógykezelésre. gyógyszerre, gyógyászati segédeszközre és kórházi ápolásra jogosultak, a nő tagok pedig egy összegben járó anyasági segélyt is kaphattak. Az új rendelkezések a szolgáltatásokat kiterjesztették a fogpótlásra, szakrendelésre (gyógyintézetbe) utalás esetében útiköltség-térítésre, gyógyfürdőkezelésre és temetési segélyre is. Lényegesen megváltoztatták az új jogszabályok, az anyasági segélyre való jogosultságot; ez, valamint az anyasági segély összege ezentúl a tsz-tagokra is ugyanúgy érvényes, mint a munkaviszonyban álló dolgozó nőkre. Ennek megfelelően a tsz- tag első szülése alkalmával 700, minden további szülése alkalmával pedig 600 forint anyasági segélyben részesül feltéve, hogy a szülést megelőző két éven belül 270 napon át rósztvett a közös munkában és terhességének ideje alatt háromszor orvosi vizsgálaton volt Az a tsz-tag, aki a szülést megelőző két éven belül legalább 150 napon át vett részt a közös munkában, 500, illetve 400 forint anyasági segélyt kap. Szintén 400 forint jár annak a tsz- tagnak, aki csak legalább 50 napon át vett részt a közös munkában, de két vagy ennél több 10 éven aluli gyermeke van. Az orvosi vizsgálaton való részvételt mindkét esetben igazolni kell. Halva született gyermek utón 120 forint anyasági segély jár. Az új jogszabályok még további jogkiterjesztésekről is rendelkeznek: Az állami gazdaságokban és az erdőgazdaságokban jelenleg kétféle betegségi biztosítási rendszer van: az ipari és a mezőgazdasági (úgynevezett bélyeges) biztosítás. Az előbbiben a dolgozókat megillető szolgáltatások egy része kedvezőbb, mint a mezőgazdasági biztosításban. Ebben például a táppénz nem igazodik a dolgozó keresetéhez, hanem meghatározott összegben jár, amely nem áll arányban az ipari dolgozóknak nyújtott táppénz mértékével. Ez a helyzet nemcsak az érdekelt dolgozók, hanem a gazdaságok számára is hátrányos, 'mert a kétféle biztosítás nehézkessé teszi az adminisztrációt. Az új jogszabályok az állami gazdaságokban és az erdőgazdaságokban megszüntetik a mezőgazda- sági biztosítást. Ezentúl tehát az itt foglalkoztatott valamennyi dolgozó az iparban dolgozókéval azonos szolgáltatásokat kap. Az ismertetett két igen fontos rendelkezésen felül az új jogszabályok még néhány kisebb jelentőségű módosítást is tartalmaznak, többek között azt, amely a közforgalmi közlekedési eszköz igénybevételével felmerült útiköltséget á július 1-én hatálybalépő új közlekedési viteldíjakhoz igazodóan állapítja meg. A társadalombiztosítási jogszabályok további egységesítését, valamint az önkéntes biztosítás továbbfejlesztését jelentik a betegség esetére szóló önkéntes biztosításra vonatkozó, ugyancsak a Magyar Közlöny június 23-i számában megjelent jogszabályok is. A korábbi jogszabályok a betegség esetére szóló önkéntes biztosítást csak meghatározott foglalkozási csoportok, illetőleg személyek részére tették lehetővé, ezentúl azonban részt vehet benne mindenki, akire a kötelező betegségi biztosítás nem terjed ki. E rendelkezés folytán a biztosítósban még nem részesülő és az ország lakosságának alig 3 százalékát kitevő rétegnek lehetősége van, hogy a betegségi biztosítás szolgáltatásait az önkéntes biztosítás keretében igénybe vehesse. Az önkéntesen biztosítottak és családtagjaik részére — táppénz, terhességi és gyermekágyi segély kivételével —, ugyanazok a szolgáltatások járnak, mint a munkaviszonyban álló dolgozóknak és családtagjaiknak. Az önkéntesen biztosítottak által fizetendő járulék összege havi 100 forint; az új rendelkezések hatálybalépésekor már önkéntesen biztosítottak azonban továbbra is a régi rendelkezések szerinti mértékben fizetik a járulékot. Az ismertetett rendelkezések 1966. július 1-én lépnek hatályba. Az írószer KTSZ salgótarjáni telepén megkezdték a go- lyóstoll-betét gyártását. Eddig igen kis mennyiségben készítettek ilyet. Most egy telj es üzemrész betétgyártásra állt át, és havonta hárommilliót gyártanak. Képünkön: Oláh Józsefné töltés után a betétet a centrifugába helyezi, ahol forgás közben a betétben tökéletesen elhelyezkedik a festék. (Koppány György felvétele) Tanácskozás a KISZ feladatairól A fiatalok készülnek a párt IX. kongresszusára A KISZ Nógrád megyei Végrehajtó Bizottsága tegnap délelőtti ülésén megtárgyalta és a kiegészítésekkel együtt elfogadta azt a tervezetet, amely az ifjúsági szervezet megyei bizottságának második félévi munkáját tartalmazza. A következő félévre szóló munkaterv — az előzőhöz hasonlóan — teljes egészében magában foglalja azt a rendkívül sok irányú tevékenységet, amelyet a KISZ az ifjúság körében folytat. A terv továbbra is figyelembe veszi a KISZ KB által meghirdetett jelszavakat. Közülük a „Szót kér a KISZ- tag!” és a „Vádoljuk az imperializmust!” jelszavakat, és a hozzájuk kapcsolódó társadalmi, politikai, gazdasági tevékenységet hangsúlyozza az elkövetkező hat hónapban is. A munkaterv készítésénél, valamint az alapszervezetek akcióprogramjának teljesítésénél elsődleges célként határozták meg a közelgő IX. pártkongresszusra való felkészülést. Az ifjúsági szervezet magára nézve kötelezőnek tekinti, hogy minél nagyobb részt vállaljon a pártkongresszus tiszteletére indított munkaversenyben. A megyei bizottság munkáját e feladat jegyében határozta meg. Megismertetik a fiatalokkal megyénk jövőjét, a XII. ötéves terv Nóg- rádra vonatkozó adatait és beszélgetéseket szerveznek a pártkongresszus irányelveiről, valamint a gazdaságirányítás reformjáról is. Feladatul tűzte ki a megyei bizottság azt is, hogy minden KISZ-alapszervezet csatlakozzon az új, a „Jelentjük a pártnak!” mozgalomhoz. A munkatervben helyet kapott az ifjúsági szervezet kommunista és tömegszervezeti jellegének további erősítése és az az elképzelés, amely szerint november 4-én a nógrádi fiatalok megye- szerte tömeges ifjúsági demonstrációkkal tesznek hitet a párt politikája mellett. Megyénk egész ifjúsága készül arra az országos rendezvényre, amely a KISZ KB tervei szerint Salgótarjánból indul majd ki. A „Vörös Zászló Hőseinek ŰtjáS” elnevezésű mozgalom az ösz- szes nógrádi úttörő és kisdobos. A terv szerint a KISZ Salgótarjáni Városi Bizottsága rövidesen tárgyalásokat kezdeményez a megyei, illetve városi tanácsok illetékes osztályaival egy a megye- székhelyen felállítandó emlékmű ügyében. Az emlékművet közös összefogásból azon a helyen állítják fel, ahol a párt illegális harcosai egykor találkozókat rendeztek. A KISZ megyei végrehajtó bizottságának második félévre szóló munkatervében a többi között olyan fontos feladatok kaptak helyet, mint amilyen például a forradalmi ifjúsági napok megrendezésével kapcsolatos megyei tennivalók, az ifjúsági klubok helyzete, a fiatalok szabadidejének célszerű kihasználása. A végrehajtó bizottság tegnapi ülésén tárgyalta a KISZ alapszervezetek kultúrálja tevékenységét is.
