Nógrád, 1966. június (22. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-29 / 152. szám

N o r, R • n 1966. június 29. szerda Feszült a helyzet Argentínában A hadsereg* átvette a hatalmat BUENOS AIRES (MTI) tettek. Miközben ez zajlott, utasítás „már érvénytelen...” Pistarinl újabb sajtóközle- Az AP hírügynökségnek az Az argentin hadsereg ked- ményt hozott nyilvánosságra: elnöki palotában tartózkodó den hajnalban gyakorlatilag megtagadta az engedelmessé- tudósítója beszámol róla, hogy átvette a hatalmat Illia elnök- get Castro Sanchez, hadsereg- amint Illia több mint két tői, ezzel a kormány és a ka- ügyi minisztertől, tonaság egy hónapja forrongó ellentéte robbant ki. " Buenos Aires-i elnöki pa­lotában ezután Illia összehív- Hétfő estétől kezdve az ese- ta a nyolc miniszterből és 12 mények így követték egymást: államtitkárból álló teljes ka- ____ ___ _________ P ascual A. Pistarinl, a had- bÍ"fAuLxÉjíéItáí«ailuaz e/‘nök n£Űban Pár percre megmutat- serec fŐDarancsnoka önkénve- sa-Jt<^J:ltkára közölte. hogy ták magukat az újságíróknak, sen elmozdította és letartóz- Sanchez lemondott, visszament Többen sírtak. Az elnök és a tetta a Sdik hadtest pt minisztériumába hogy össze- lemondott miniszterek eléne- rancsnokát Carlos Augusto csomagolja a holmiját Ot kelték a Himnuszt, majd visz- Caro tábornokot. Azt a vádat £*1"? szabértek a Palotába. Ezután emelte ellene hoev enaedélv hozta az egész kor- már csak a fegyvernemek pa­és felhatalmazás nélkül politi- rancsnokai keresték fel őket. , . ^ gáti sajtotudósítók úgy érte­rnni^í keltek, hogy a kormánytagok A hajnali órákban a száraz­ronista személyisegekkel. még egy lehetőséget akartak földi hadsereg gyalogsági ala­'Ez a fejlemény szolgáltatta adni liliánák a helyzet meg- ku'atai amelyeket egyéb­dLa^‘caro* letertózfatáSl ™ntésére: de a hel^ ™ i SS a hadseregben befolyási ”már ^^szott ellenőrzésünk tosított - átvették a straté­élvező támogatóját vesztette a101” — hangzott a sajtó- giai fontosságú fővárosi léte- el iroda utolsó tájékoztatója. sítmények ellenőrzését. A tele­fonforgalom a külvilággal szü­Pistarini hadsereg-főpa- Virradatkor Illia elnök még netel. A miniszterelnökségi rancsnok utasítására ezután egy utolsó próbálkozásra szán- épület közelében itt-ott fegy- Caro katonai körzetének (Cor- ta el magát. Menesztette a verropogás hallatszott. A dóba) ellenőrzését uj egységek puccsista Pistarinit. A válasz ,, , vettéik át, s Buenos Airesből azonnal megérkezett, Pistarini légkor — mint a Reuter tudö- is csapatmozdulatokat jelen- titkársága szerint a leváltási sítója írja — rendkívül feszült. fél éves elnökségének köze­ledtek a végórái, az elnök hívei sorra keresték fel a harckocsik, géppuska­fészkek által körülvett épü­letet. Illia és barátai haj­Dean Rusk a vietnami agresszió folytatása mellett Az amerikai hatóságok kénytelenek voltak engedni az Egyesült Államok dél-vietnami katonai létesítményein dolgozó mintegy 12 ezer dél-vietnami építőmunkás bérkövetelései­nek. A munkások nyolc nap­pal ezelőtt sztrájkba léptek, hogy ily módon kivívják a 30 százalékos fizetésemelést. A munkások sztrájkja miatt Cabot Lodge amerikai nagykö­vet és Westmoreland tábornok, a Dél-Vietnamban állomásozó amerikai fegyveres erők főpa­rancsnoka sürgős tanácskozá­sokat kezdett a válságos hely­zet tanulmányozására. A sztrájk befejezéséről még nem érkezett tudósítás. A vietnami háború volt a központi témája a SEATO mi­niszteri tanácsa 11. ülésszakán felszólaló Dean Rusk ameri­kai külügyminiszter keddi be­szédének. Az UPI hírügynök­ség tudósítása szerint a kül­ügyminiszter 50 perces felszó­lalásában taglalta a vietnami háború különféle vonatkozá­sait. Nem állt elő új javasla­tokkal, hanem megmaradt an­nak a korábbi amerikai állás­pontnak a megismétlésénél, hogy „szakadatlanul folytatni kell a harcot a kommunista agresszió ellen”. Külpolitika és elmegyógyászat Az amerikai parlamenti amelyek miatt újabb csapat­képviselők eredeti módon já­rultak hozzá a jelenlegi kül­politika irányításához. A ki­élezett nemzetközi kérdések megoldásába a diplomaták, a kémek és a tábornokok mel­lett először vonták be az el­megyógyászokat is. A tények a következők: A szenátus külügyi bizottsága, ame'yet az egyik legjózanabb washingtoni politikus, Ful- bright úr vezet, megpróbált kiigazodni a vietnami ügyek­ben. Meghallgatta Rusk és McNamara urak magyaráza­tát. Közvetlen ezután hívták meg az elmeorvosokat.. erősítésekre és újabb pénzügyi előirányzatokra van szükség. Ezek után tartották elen­gedhetetlennek az amerikai szenátorok az elmegyógyász- szakértők kihívását... Nos, mit mondtak az orvo­sok? Frank, a Johns Hopkins egyetem elmegyógyász pro­fesszora alátámasztotta a bi­zottsági tagok legsúlyosabb gyanúját. Mintegy igazolva kormányát, azt mondta, hogy a kormány Vietnamban je­lentős mértékben „a félelem és az érzelmi felindulás ha­tása alatt” cselekszik, és ez a E döntés okait nem tették körülmény „megnehezíti a vi- közzé. Az a kevés azonban, lágos gondolkodást”. amely az Egyesült Államok külügyminiszterének és had­ügyminiszterének beszédéből eljutott a sajtóhoz, sok min­denre enged következtetni. Egyes amerikai vezetők za­varos gondolkodása — Frank professzor véleménye szerint — a fanatizmus következmé­nye, mert a vietnami nép eH Kiderül, hogy a bizottság leni agressziót valamifajta ülésén Rusk egy és ugyan­azon átkokat szórta a kommu­nizmusra, és ez mái hosszú hőnapok óta így megy. Egész idő alatt összekeverte az „ag­resszió” és „az agressziótól való védelem” fogalmát —, ami ugyancsak legalább egy „szent háborúnak” tekintik. A megszállottság — úgy mondják —, megnehezíti az agyvelő normális működését. Egy másik tudós. Charles Os­good, az illinoisi egyetem pszichológus professzora óva­tosabb volt. A szellemi nem­éve ismétlődik beszédeiben, teljesértékűség bizonyos jele­Robert McNamara pedig is­mertette a katonai sikereket, Pearson Moszkvába látogat Szovjet parlamenti küldöttség Kanadában OTTAWA (TASZSZ) A Kanadában tartózkodó szovjet parlamenti küldött­ség, amelyet Dimitrij Pol- janszkij, a szovjet miniszter- tanács első elnökhelyettese vezet, találkozott a kanadai parlament **' képviselőivel, majd felkereste Lester Pear­son miniszterelnököt. A Pearsonnal folytatott megbeszélés során Poljan- sztUj átadta a kanadai mi­niszterelnöknek Koszigin szovjet miniszterelnök üze­netét, és Brezsnyev, valamint Koszigin és Podgomij nevé­ben újra meghívta Pearsont, hogy a számára megfelelő időben látogasson el a Szov­jetunióba. A megbeszélésen Dimitrij Poljanszkij kijelentette: re­méljük, hogy a kanadai ál­lamférfiakkal és politikusok­kal folytatandó eszmecsere elősegíti a két ország jobb egyetértését, a szovjet mi­niszterelnök-helyettes a két ország kapcsolatainak állan­dó javulásával foglalkozva példaképpen megemlítette a kereskedelmi kapcsolatok bővülését, a tudományos-mű­szaki, valamint a kulturális kapcsolatok kedvező fejlő­dését Koszigin üzenetét átvéve Pearson kijelentette, hogy figyelmesen tanulmányozni fogja azt. Meg vagyok győ­ződve — mondotta —, hogy ez a barátság üzenete. Sok mindent magaménak vallók { abból — mondotta Poljan­szkij felé fordulva a kanadai miniszterelnök —, amit a Szovjetunió és Kanada kap­csolatairól mondott. Szomszé­dok vagyunk, és reméljük, hogy kapcsolataink még job­bak lesznek. A szovjetunióbeli látoga­tásra szóló meghívást Pear­son elfogadta, és kijelentette, hogy arra valószínűleg a té­len kerül sor. Megjegyezte, hogy külügyminisztere rövi­desen ellátogat a Szovjet­unióba. MVARAIASRA STRAMIIA UJ DIVAT A FROTTÍR ruha De Gaulle látogatása Kije then Barzel képviselő reménykedik KIJEV (TASZSZ) és Koszigin koszorút helyezett Barzelnek, a CDU parlamenti ,, el az ismeretlen katona sír- csoportja vezetőjének nyilat­wSESL-Í*6 lilt' t, $222? iá«- kozatáról számol be. Barzel köztársasági elnök aki hétfőn, . röviden annyit mondott, hogy “ “ll,KiI °e Gaulle Moszkvában nem Gyem'jan Korot^nk^ál az A Reuter az AP londoni játSZOtta el a «^gatnémet Ukrán Köztársaság Legfelső keltezésű hírében Paul Martin kormány bizalmát, támogatta Tanácsa Elnöksége elnökénél, kanadai külügyminiszter hét- a hivatalos nyugatnémet állás- De Gaulle francia köztársa- esti megnyilatkozását is- pontot, sági elnök és Koszigin. a merteti. Martin Igen pozitívan Barzel állást foglalt amél- szovjet minisztertanács elnöke értékelte Gaulle francia lett_ hogy a francia csapatok lerótta kegyeletét a hitlerista elnök szovjetunióbeli utazását, mara<jjanak Nyugat-Németor- megszóllók ellen Ukrajnában hangoztatta, hogy ez a látó- szugban, és kifejezte reményét, elesett hősök emlékművénél, gatás reményt ad az európai hogy a francia egységeknek a A kijevi örök Dicsőség Park- egyetértés előmozdítására, a NATO-val való együttműkö- jában, ahol a második világ- megosztott Európa kapcsola- déíie akadálytalan lesz, a lét­háború 34 hősi halottjának tainak megjavítására. rejött nehézségeket meg lehet hamvai nyugszanak. De Gaulle Bonni jelentésében az A IT oldani. ként csak egyetlen körülményt nevezett meg az Egyesült Ál­lamok kormányának vietnami cselekedeteiben. A professzor megjegyezte, hogy nem lehet egyidejűleg fokozni az ellen­ség elleni támadásokat, és ugyanakkor olajágat nyújtani feléje. James Reston, a jól tájé­kozott szemleíró írt valamit a New York Times ben az Egye­sült Államok vezető állam- férfiainak kolosszális kime­rültségéről. Reston szerint jó­formán nem alszanak. Es vé­leménye szerint a kimerült­ségnek és a döntések ellent­mondásos voltának oka „a saigoni politikai csalódások sorozata”. De vajon orvosi fogalom-e a kiábrándultság? Sokkal in­kább politikai fogalom. Egyetlen egyszerű igazság rejlik mögötte: az Egyesült Államoknak meg kell szün­tetnie a vietnami szégyenle­tes háborút. Láthatólag ezt gondolták az elmegyógyászok is, Restonnal egyetemben. ETESI KRÓNIKA „A gondosan gépelt lapok Kerényi Dániel kötetté gyűltek, s gyönyörű- más, Etes község csak kevesen tudták, hogy ha történetesen négy-ötszáz év­vel ezelőtt élnek — éttesieK- nek nevezik Őket. A Naranccsal határos Cser­hát-vidéki dombok között el­helyezkedő Etes népe palóc, benne a tatár keveredik a nevéhez — mondja Alberti Sándor szláwal. A szláv eredetre történeté- etesl tanácselnök a néprajzi vallanak a legrégebbi család­nevek. Ilyen a Sirkó meg a Kucsera. tagja a gyűjtőhelye az etesl néprajz , Az els° tetepülfe a mai Múzeum- értékes darablatnak. Az ál- ^a u^° mintegy másfél kilo ség bennük a búvárkodás” — vei, néprajzával kapcsolatos szobában, és két díszes, na­írta B. T. kollégám a Nóg- munkák is fűződnek. Dől- gyón szép főkötőre 'mutat. A rád egyik kétév előtti szá- gozatokban irta meg vala- néprajzi szoba 13 esztendeje mában a Foktői Krónikáról mennyit. Sok éve szóló riportban. Foktő — Ka- Budapesti Néprajzi Múzeum- értékes darabjainak. Az ál- .. . _ „ 4 , locsa melletti község — kró- nak. Jelenleg az etesi bá- talános iskolában kapott he- TI.,?™ levö Kotroczó- és nikája két éve is híres volt. nyászat fejlődéséről készít lyet, de a tizenhárom év azóta elkészült egy másik. nógrádi krónika. Etes község Falukrónikája. Egy lokálpatrióta Előttem a tenyérnyi vas­tag kötet, amely a gondo­san gépelt lapokból gyűlt össze. Szerkesztője Kerényi Dániel nyugdíjas, egykori ál­talános iskolai igazgató ezt mondja róla: — Benne van Etes egész közeli múltja, a tavalyi esz­tendő tükrében az elmúlt húsz év minden szép ered­ménye. Már készül a követ­kező ... Az 1966-os. Hatvan­öt múltam, csak legyen, aki tovább folytatja a megkez­dett munkát. Ez a kötet egy esztendős. Tíz—húsz év múl­va nagy értéke lesz... Negyvenegy évet töltött az Etes-bányatelepi iskolában, Kutatómunka és kertészkedés. E kettős tevékenység tölti ki Kerényi Dániel ideje jórészét, amióta nyugdíjba vonult. Mikótelep pusztán volt. A szájhagyomány szerint Kot- roczót a törökök felgyújtot­ták, megmenekült lakói a' tűzvész után települtek a mai ’ özség területére. Az egykor vizenyős, mocsaras területet a dombok lábainál 'akadó bővizű források tar­tották állandóan nedvesen. A falu közepén ma is ontja vizét az a „csurgó”, ame’v- nek első csövét még a tö­rökök helyezték el. A for­rás mellett kocsma állott már a település előtt is. A fo- -radó homlokzatán ez a fel­irat figyelmeztette a Losonc — Pásztó — Gyöngyös ke­reskedelmi útvonalon haladó fáradt utast — Éttes. Kot- roczó puszta és a „csursó” közötti útszakaszon esős idő­ben hat ló húzta a szekeret. A forráshoz érve elkelt a ahol 1951-től ’ nyugdíjba vo- újabb, várhatóan érdekes, ér- alatt kétszer — 1955-ben és pihenés, az etetés és ita<ás. nulásáig igazgató-tanító volt. tékes dolgozatot. 1964-ben — kiterjeszkedett jnnen kapta később a köz­esztendővel, 1957-ben a Ma- Éltestől —— Etesi» két alkalommal rendezett ki- az ^-ttes nevet, amelyet gyár Szabadság Érdemrend “ állításnak érthetően nagy sí- meg ott lathatunk egy 1861­bronz fokozatával tüntették — Ez a trotya fékető, ez V°R a községben. Ko- ben keltezett térképen is. Az ki. meg itt az egyszerű fékető rábban az etesiek közül Is 1913-as nyelvújító mozgalom

Next

/
Oldalképek
Tartalom