Nógrád, 1966. június (22. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-23 / 147. szám

1966. június 23. csütörtök NŐG A D 3 Képviselőink munkája eredményes volt Beszélgetés Marczinek Istvánnal, a Hazafias Népfront Nógrád megyei Bizottságának titkárával képviselők között. Ezért meg- üléseken kialakult állásfogla- állapíthatjuk, hogy a kép- lást mindig intézkedés követ­parlament ülésszaka. Több viselők tekintélye, tömegkap- te. fontos témát vitatnak meg or- csolata a végzett munka alap- .. ján feltétlen növekedett, eró- — Milyen az egyuttmuko- södött. Nehéz lenne azt most dés a párt- és a tömegszer- számokban lemérni, hogyha- vezetékkel? rád megyei csoportjának tag- vonta hány panasz, vagy be- _ A községi szervek mind j ai is. Az ülésszak előtt mun- jelents* érkezik egy-egy Kép- obb jelentöséget tulajdo­katarsunk felkereste Marczi- viselőhöz^ azt azonban meg- nít^nak a képviselői- beszá­mólók megtartásának. Az el­Ma délelőtt az Országház­ban megkezdi munkáját a szággyűlési képviselőink. A munkában részt vesznek az országgyűlési képviselők Nóg nek István elvtársat, a Ha­zafias Népfront Nógrád me- ségükben társadalmi jellegű- gyei titkárát, és beszélgetést ek — főként a községi utak- íolytatott országgyűlési képvi • ra, vízellátásra, iskola és selőink hároméves munkájá- művelődési ház építésre, azok ról. múlt három év alatt jelen­tős mértékben javult a kap­csolat a községi párt- és ta­nácsi szervekkel, üzemi párt­szervekkel, mivel képviselőink problémáira irányulnak.- A Hazafias Népfront ho- A három év alatt elintézett a beszámolókon túl pártnapo- gyan latja országgyűlést kép- közül z legje_ kát. ünnepi nagygyűlésekét is viselőinknek a parlamentben 1(fntasebb voit a salgótarjáni tartanak. Az a véleményünk, távfűtés építkezésének megin- hogy a párt- és tömegszerve­végzett eddigi munkáját? — Az országgyűlési kepvi- düása vagy az SZMT szék- zetekkel, a mozgalmi szervek- selok Nograd megyei csoport- ha^ ’a salgótarjáni Fortuna kel való jó együttműködés janak tagjai eddig is rend- üzletház avagy éppen a gép- nagyban segítette képviselőink szeresen resztvettek a parla- iparj tanműhelyé- tevékenységét. menti ülésszakon, es az az nek megépítése, melyeknek Mihe tnvábbi megelőző allando bizotteagi kezdeményezói megyénk or- “ Mtben tatja “ t<wabbt üléseken, ahol .javaslataikkal, ^^i^Sr voltak, tennivalókat? Akadt azonban olyan eset is, _ Legutóbbi csoportülésün- segitettek a parlamentiules- amikor jogtalan kéréssel for- kön megvitattuk és elfogad- szak elokesziteset az allando duluk képviseiőinkhez. Me- £°k J™^iseiő elvtársaink a bizottságok , A? e gyénk országgyűlési képvise- második félévi munkatervet, telt három ey eredmenye. ,bi aZ0nban ezekre a felvete- gz igen komoly feladatokat sss Azomegsrsss 5ekre minr ^ ru és szamara, a megyei csoport oszmte vaiaszt adtak, terme- rüi a többi között a megye tagjai nyolcán szólaltak szetesen saját véleményüket is vízügyi gondjainak megoldá­hozzátéve. sa, a regionális vízmű építé­sének és üzemeltetésének ta­cA kiraka trendezo elképzeléseinek, bőven raktáron is. (mert ha nincs, akkor mi­nek propagáljuk!) amire fel akarják hívni a közönség fi­gyelmét. — Most a geometria ját­Egy cejg-nadrágot is be le- propaganda hét mutatni úgy a kirakat- amiből van ban, hogy felfigyeljenek rá a vevők — mondta egy ta­pasztalt kereskedő, és bebi­zonyította, hogy odahaza, a zörgő Singeren gyártott fil­léres holmit napok alatt el­adta. Régen volt ez, azóta átalakult a kereskedelem, de az elv maradt: az árut meg­felelő körülmények között kell bemutatni a vásárlók­nak. — Ez pedig a kirakatren­dező feladata, azt is mond­hatnám, művészete. Ezen a mondaton hossza­san elvitatkoztunk Kántor gozunk. Főleg Emőkével, aki jelenleg a ki- heccelődnek... rakatrendezői szakon másod­éves hallgató. Művészet? Ta­lán igaza van, mert temér­dek rajz, ábra, figura szük­séges ahhoz, hogy a kirakat szép legyen. Ä kirakatot is tervezik, hozzáválogatják a megfelelő árut, elsősorban azokat, amelyek megfelelnek a szezonnak, a kereskedelmi Arról beszélgettünk, hogy gyakran látni összedőlt ki­rakatot. Az üveg legurul a polcról, állványról és ma­gával sodorja a többi árut. — Ez már az üzletvezető felelőssége. A kirakatrende­szik ^szerepet a kirakatren- ző csak 24 óráig felel az el- t . ju-. készített kirakatért. Egyszer dezésben. Ügy is mondhat­nám, játszunk a mértani formákkal. Egy kicsit abszt­rakt, modem, de szép. — Nem furcsa egész nap az üveg mögött dolgozni, a járókelők szemeláttára? — Megszoktuk már, elvi­selhető. Azért mondom ezt, mert sokféle ember megáll a kirakat előtt, amíg dol­a fiatalok például a belátható kirakat mögött a hűtőszekrényen konzervet halmoztak fel nagy gúlában. A tanulólány po­rolta a konzerveket, egyet megbillentett. Az beesett a kirakatba és sok árut ösz- szetört. Ez már a boltveze­tőt terheli. Művészet és ízlés — ez kell a kirakatrendezéshez és két­Persze dicsérik a kirakatot éves tanulás- Jelenleg is Persze cucseriK a kira a csaknem százan készülnek a csinos rendezőket is. szakiskolán kirakatrendezö- nészetes! Viszont az , . , . nek, es hogy mennyire fon­tosnak tartják a belkereske­delemben ezt a foglalkozást, bizonyítja: a korábbi egy a felvételi vizsga idejét, G. B. Ez természetes! Viszont az ilyen szurkoló-gárda jó bí­ráló is. — Egyszer közvéleménv- kutatást végeztünk elkészült naprTnövelték kirakatunkról. Húsz embert v ‘ kérdeztünk meg és vala­mennyinek tetszett. fel a parlamentben, s töb­ben nyújtottak be interpellá­ciókat, amelyeket a csoport ülésén, minden esetben előze­tesen megbeszéltek. A parlament két ülés­pasztalatai. Napirendre ke­szaka között milyen tevékeny- rül Salgótarján város fejlesz­séget fejtenek ki megyénk or- tése és művészeti életének — A parlamenti ülésszak szággyúlési képviselői? helyzete. A tömegszervezetek­után hogyan folytatódott kép- kel és a tömegekkel való kap­viselőink tevékenysége? — Az 1963-as évi választás csolat fokozása céljából több _ A parlamenti ülések óta a csoport kéthavonta tart- látogatást is szervezünk. Ilyen u tán minden képviselő két- ja ülését, amit a rendszeres lesz például a bányászszak- három beszámolt tartott. Ja- megjelenés és az aktivitás szervezetnél folytatandó bé­ka b Sándor és Czottner Sán- jellemez. Több esetben erre az szélgetés, ahol a szénbányá- dor képviselők mutattak jó ülésre a napirendtől független szatban felszabaduló munka­példát, ők esetenként öt-hat egy-egy szakterület országos erő elhelyezésének gondjai- beszámoló megtartását is ma- vezetőit is meghívtuk, de el- ról tárgyalnak. Látogatást ter- gukra vállalták. A képviselői látogatott ülésünkre az or- vezünk a nőmozgalomnál is, az szággyűlés elnöke, és alelnö- ahol a beszélgetés témája a ke is. összegezve elmondhat- nők elhelyezkedési problémá­beszámolók különösen utóbbi időkben jól sikerültek mivel azt a gyakorlatot érvé- juk: a tanácskozások színvo- ja lesz. A KISZ-bizottságnál nyesítettük, hogy nem a be- nalasak voltak, amit egyrészt elsősorban az ifjúság tanulási számolók számszerűségét nő- az előterjesztett tájékoztató, gondjairól folytatunk beszél- veltük, hanem inkább a Iá- másrészt a hozzászólások és getést. Tovább szélesítjük azt togatottságot biztosítottuk, véleménynyilvánítások tükröz- , , . . , , . Ebben nagy segítséget nyúj- tek. Különösen jól sikerült a a_ gyakorlatot, hogy kepvise- községi és üzemi megye kereskedelmi hálózaté- lóink minél többször talál- a tanácsi és nap problémá;ról készített tá- kozzanak a választókkal, hogy Az együt- jékoztató, amelyet^ a parla- kgzvetlen módon is erősítsék kapcsolataikat — mondotta tottak a párts zervezetek népfront szervek tes munka lehetővé tette, ment kereskedelmi állandó hogy a legtöbb beszámolón bizottságának is megvitatásra 200—300 választó polgár is megjelent. Ezeket a beszámo­ajánlottunk. Hasonló volt a szénbányászati tröszt, továb­lókat ünnepélyessé is tettük, bá a megyei tanács mezőgaz- Számos esetben kultúrműsor dasági osztálya által készített színesítette a beszámolót. Jel- előterjesztés megvitatása. Igen lemző a beszámolókra hogy hasznosnak tartjuk a terme- azokon több kérdést tettek lőszövetkezetek gazdálkodásá­befejezésül Marczinek István elvtárs. Somogyvári László Bővülő hálózat Felvevőhely újabb öt községben A Nógrád megyei Pa­tyolat Vállalat ebben az évben már nyolc helyen, elsősorban vidéken léte­sített felvevőhelyeket, ahonnan a megyeszék­helyre szállítják vegytisz- tításra és mosásra az árut. Így jelenleg már húsz helyen veszik fel a dolgozók megrendeléseit, és az év hátralevő részé­ben még további öt köz­séget kapcsolnak be a Patyolat-szolgáltatásba. Tervükben szerepel Nóg- rádszakál, Romhány, Ka- rancskeszi. Buják és Ecseg községekben felve­vőhelyek létesítése. Ér­dekesség, hogy a Nógrád megyei Patyolat Vállalat­nak még Heves megyé­ben — Párádon és Péter- vásárán — is vannak fel­vevő helyei. Tíz nógrádi gyermekrajz Prágában Megyénk pedagógusai az augusztusi nemzetközi kongresszuson Két Nógrád megyei rajz- Gajek, a Csehszlovák Szocia- pedagógus is részt vesz az usta Köztársaság művelődés­augusztus 2—12. között Prá­gában. megrendezésre kerülő Nemzetközi Művészeti és Rajzpedagógiai kongresszusán. Radics István megyei rajz- szakos felügyelő. Orosz Ist­ván a karancslapujtői általá­nos iskola rajztanára utazik a csehszlovák fővárosba. A világ minden részéről 1350 vendéget hívtak meg, az elő­adások száma eléri a 200-at. A nemzetközi fórumon a kül­döttek kicserélik tapasztala­taikat, behatóan foglalkoz­nak a színek esztétikai, íz­lésfejlesztő szerepével és más rajzpedagógiai problémákkal. ügyi minisztere. Herbert Reed angol mű- Szervezet vészettörténész — kinek „Az absztrakt művészet” című könyve tavaly jelent meg magyarul — részt vesz a prá­gai kongresszuson. Egyidejűleg a kongresszusi palotában megnyílik az 1966. évi gyermekrajz világkiállí­tás, melyen megyénk öt ál­talános iskolájának tanulói szerepelnek képeikkel. Két salgótarjáni, valamint a kis- terenyei, a nagybátonyi és karancslapujtői iskola kép­viseletében, összesen tíz raj­zot javasolt a kiállításra az A kongresszus elnöke: Jiri Országos Pedagógiai Intézet. fel a választó polgárok, ame­lyekre már a helyszínen vá­nak vizsgálatát és segítését, továbbá a talajerózióval kap­laszt kapták országgyűlési csolatban tett intézkedéseket, képviselőinktől. Esetenként elő- melyek elősegítették a megye fordult, hogy a hivatalos gyű- mezőgazdaságának fejlődését. lés után baráti beszélgetés alakult ki a választók és a A tanácskozások pozitív ol­dalát mutatja, hogy a csoport­ul gyógyszertár Diósjenőn A II. ötéves terv idősza­kában három új gyógyszertárat kapott Nógrád megye. Leg­nagyobb összeget. — két­millió forintot — a rétsági ötéves tervben tovább foly­tatódik. Diósjenő új, Kalló pedig felújított gyógyszertárat kap. A nyár végén átadás­ra kerülő diósjenői patika gyógyszertár építésére fordí- kialakításánál már figyelem­tottak. A ceredi és a pa- lotási egyenként 700 ezer fő­be vették az idegenforgalmi szempontból egyre népsze­rintba került. A gyógyszer- rűbb Dunakanyar távlati fej­tári hálózat fejlesztése a III. lesztési programját is. Ipari tanulók versenye az Acélárugyárban Az 1965—66-os oktatási év seny kezdeményezése. A jó első felében felfigyeltek az tanulók vállalták a gyengéb- Acélárugyárnál arra, hogy az bekkel való foglalkozást. egyes szakmákban az ipari tanulók nem a legjobb ta­nulmányi eredményeket érik el. A vállalat oktatási osz­tálya a szakszervezeti bizott­sággal közösen az ipari ta­nuló-brigádok számára ver­senyt hirdetett, azzal a cél­lal, hogy elméleti és gyakor­A társadalmi munkából 1203 órát teljesítettek a Zó- ja-ligetben és a vietnami műszakban, résztvettek ön­kéntes véradáson is. A három legjobb ipari a- nuló-brigádot megjutalmaz­ták. Andó Balázs brigádját lati tudásukat jobban gyara- brigádszázlóval, Hényel Sán­pitsák. dór és Kovács Sándor bri­A legutóbbi értékelés blzo- gádját oklevéllel, ezenkívül nyitotta, hasznos volt a ver- pénzjutalmat is kaptak. Fényévnyire a knltúrátél Újra jártunk Kotyházapusztán — Egy klasszikus követelés fele kapott újság sem váltott ki Frissen A kotyházapusztai munkás szállásról emlékeztünk meg túlzott lelkesedést, e hó elején „Fényévnyire a kultúrától” címmel. A napok­ban ismét felkerestük a Kis- nagyobb sikere lett lakta istállók közé ékelt. A tisztálkodás lehetősége elég gyatra, jóllehet úgy ötven- métemyi, félcolos csővel fo­lyóvizes zuhanyt lehetne 'é- tesíteni). Sejtelmük sincs an­nak a nagyüzemnek az össz­képéről, amelyben élnek. Az itteniek — tisztelet a maradna a vitában. De mivel nem nagy számú kivétélnek senki sem tájékoztatta arról, — fütyülnek a könyvre. Van hogy, s mint áll a Kisterenyei népfront; a népfrontnak van tájékoztató napi-, nézegetni- _ való képeslapnak bizonyára Állami Gazdaság szénája, esi- művelt aktivistája elég. títja is, nem is az embereket, Menjen Kotyházapusztára, s volna. terenyei Állami Gazdaság ott Tán megkedveltette volna az helyesli is, nem is. No igen, a ha csak egyetlen embert tett elszállásolt idénydolgozóit. Az olvasást azzal is, aki kisis- vajdát — hiszen efféleként olvasóvá, nem ment hiába. még mindig első látogatás, az üzem po­litikai és gazdasági vezetői­kolás kora óta alig hede­rített a betűre. A betűről be­vel folytatott eszmecsere óta szélve szívesen emlékezünk meg arról, amit az isten­hátamögötti telep egyetlen is- forintos hiánnyal zárta az kólájának egyetlen tanítónő- évet, de az idén mégis ne' je — Dudás Györgyné —- új- gyedmillió forinttal nagyobb súgóit: a messziről jött ci­gánygyerekek közül a tan­szeg, s csupán a növényter- Van vöröskereszt. év utolsó napjaiban négy rnesztésben kis híján tízmii- keresztnek van történt egy és más. Az szb- titkár tíz mosdótálat, ping­pongasztalt, futball-labdát, rá­diót vitt ki a tanyára. Újsá­got is: a Földművelő öt pél­dányát. Szekrény nem lesz, de a megígért fogasok már ______________ k észülnek. A nők s férfiak nagyhirtelen beiratkozott, s ló forint. AhhozJ sém^ kell együtthálását a telepvezető bizonyult annyira felkészült- éppen arany szájú szónoknak szóvátette ugyan a brigád- nek, hogy az életkorának iennj hogy valaki megértes­vezetőnek, d'e e tekintetben megfelelő osztály elvégzéséről se a' hallgatósággal: aki dől minden maradt a régiben. Maradt törötten és baleset- veszélyesen az ablaküveg; nem állítottak fel két sát­emlegetik — fontos lett volna Az itteniek felokosítani egy s másról, tisztelet a kivételnek — a Például arról, hogy a gazda- kocsmában szívesen, s mc- ság tavaly valóban hétmillió' lyen nyúlnak a zsebbe. Eb­forintos hiánnyal ben a hónapban rendeztek olyan patáliát, hogy vagy tu­catnyi emberrel szemben a a bérfizetésre fordítható ősz- rendőrségnek kellett eljárnia. bizonyítványt kaphat. Nos, gozik, keres, aki nem dől- ________ .. _______ ___ v issza az újsághoz, tévéhez... gozik, nem keres. A sok tetőjogi következményeiről. Ha A vörö jólképzett tagja elég. Menjen Koty­házapusztára, vigyen oktató­filmet, tartson előadást az alkoholizmusról, • az ivászat egészségügyi s gyakran bün­öt napra 1097 forintot ka­pott, Károly 1280-at; Mag­— Nem az kell nekünk, ha nem több pénz! — kiáltott fel rat vagy kabint női és fér- egy középkorú férfi a beszél- __ ______ __ fi mosdónak. Ami történt, az getés során. — Fizessenek job- dolna huszonegy napra 829-et, a jóakaratot dicséri; ami ban bennünket. Ne rajtunk Józsefné öt napra 194-et. Az akarja behozni a gazdaság ~ tizenhárom millió hiányát, Rostás közül József húszon- szavával csak egyetlen em­tény, hogy az időszaki forintos munkavállalók szinte sem­mit sem tudnak a mikro­néin, arról megpróbáltunk el beszélgetni a tanyázókkal. A tévé iránt korábban ta­núsított érdeklődés alaposan megcsappant. A közönyben — A másik brigád megér-_=__ t ________ __o__ b izonyára nem csekély rész cfemli egy hold kukoricáért a nak, szintén bizonyítja, hogy jut annak, hogy rádiót a bri- száznyolcvan forintot, mi csal? még mindig majdnem fény­százharmincat? Rostás István, a brigádveze •'Havi hatszázból éijünk?! világról — az állami gazda­ságról —, amelyben dolgoz­gádvezető magánrezidenciá­ján helyezte el, s tetszése szerint ordíttatja, olykor tő zavartan mond is valamit, évnyire vannak a kultúrától. (Sajnos igaz, hogy a dorog- pusztaiak még messzebb. majdnem éjfélig. Lármagép nem is. Csak úgy. általában Negyvenhárom ember hu­ez így, nem a közös szóra- nem kelhet a gazdaság védel- kozás, művelődés eszköze. A mére; érvek hiányában alul­szonnégy vaságyon szorong. A szállás a nyáron is juhok­bert térített jobb belátásra, nem járt hiába. Az elszállásolás, az étke­zés — amelynek higiéniája szintén nem kifogástalan — jövőre másként lesz. A kul­turáltabb körülmények bizo­nyára hozzájárulnak ma.id ahhoz, hogy az idénymunká­sok emberhez méltóan élje­nek, — de ehhez maguknak is hozzá kell iárulniok. Tehetik-e, ha a tanultab- bak, a társadalmi összefüg­géseket nálunk jobban isme­rők nem nevelik, nem készí­tik fel őket arra? — b. z. —

Next

/
Oldalképek
Tartalom