Nógrád, 1966. június (22. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-23 / 147. szám

2 NOGRAD I9ß6. június 23. csütörtök Bumedien— Hasszer találkozó előtt Suharto kezében a legtöbb végrehajtó hatalom BONCOK a barikádon Sukarno beszéde as imperialista gazdasági segítségről A kairói sajtó méltatja Bu­medien elnök augusztusra ter­vezett egyiptomi látogatásának és Nasszer elnökkel folyta­tandó tárgyalásainak jelentő­ségét. A lapok idézik az EAK algíri nagykövetének nyilatko­zatát, amely szerint összehan­golják a két ország politikáját a kolonializmus elleni harc­ban. Meredith­menet A Meredith-menet több száz részvevője, élén Martin Luther Kinggel, kedden elvált a fő menettől, s felkereste a Mis­sissippi állambeli Philadel­phiát, hogy tisztelettel adózzék a négerek polgárjogáért küzdő mozgalom három áldozata em­lékének. Amikor a Meredith-menet részvevői a bírósági épülethez közeledtek, fajgyűlölők cso­portja támadt rájuk: házilag készített bombákat dobtak so­raikba, és a helyi rendőrség szemeláttára gumibotokikal verték őket, összezúzták a menetet kísérő tudósítók tele­víziós kameráit. MOSZKVA (TASZSZ) A Pravda szerdai száma ve­zércikkben emlékezett meg a szovjet-német háború kitöré­sének 25. évfordulójáról, ar­ról a gigászi küzdelemről, amelyet a Szovjetunió a fa­siszta Németország ellen ví­vott. Nemzedékek emlékeze­téből nem lehet kitörölni ezt a napot — 1941. június 22-ét, amikor békés országunkat megtámadták az álig, felfegy­verkezett hitleri hordák, ame­lyek halált és pusztulást ter­jesztettek mindenütt — írja a Pravda. A hitszegő táma­dás, amelyet az egész nem­zetközi reakció készített elő, kísérlet volt az imperializmus részéről, hogy megsemmisítse a világ első szocialista álla­mát és leigázza a Szovjetunió szabadságszerető népeit. A Pravda rámutat, hogy csak egy olyan nép, amely tudatára ébredt saját igazá­nak, ügye legyőzhetetlenségé­nek, csak egy olyan nép, amely gigászi erőkkel ren­delkezik és amelynek élén bölcs és hős párt áll, tudta legyőzni és visszaverni a német fasizmust, ezt az erős és dühödt ellenséget. A háború után szinte em­berfeletti energiára volt szük­ség, hogy begyógyítsák a se­beket, helyreállítsák az el­lenség kezétől megsemmisült több mint 1700 várost és te­lepülést, több tízezer ipari üzemet, kolhozt és szovhozt. Mint a lap rámutat, a Szov­jetunió ma már összehasonlít­hatatlanul erősebb, mint ne­gyedszázaddal ezelőtt volt. Az SZKP XXIII. kongresszusa megjelölte a kommunista ópí­DJAKARTA (MTI) Sukarno elnök szerdán fel­szólalt az Ideiglenes Népi Ta­nácskozó Gyűlés ülésén, kije­lentette, hogy az elmúlt esz­tendőkben a törvényhozás ál­tal adott felhatalmazással kormányzott. Az irányított de­mokrácia rendszerének meg­felelően ő, mint elnök, rend­kívüli esetekben saját maga hozhatott politikai döntéseket, amelyekkel az alkotmányt nem sértette meg. Minthogy az elnöki címet élete végéig az előző törvényhozás ado­mányozta' neki, az új Ideigle­nes Népi Tanácskozó Gyűlés ezt felülvizsgálhatja, és 5 (Sukarno) aláveti magát dön­tésének. Tekintettel „a köz­vélemény követelésére”- — toldotta meg Sukamo — le­iratot intézett a képviselőház­hoz, amelyben felszólította: dolgozzon ki törvényjavaslatot az új kongresszus Ideiglenes Népi Tanácskozó Gyűlés és a tés útját a következő évekre, kidolgozta az ország gazdasá­gi és védelmi ereje további növelésének programját. Az elmúlt háború éberségre tanít bennünket az ellenség mesterkedéseivel szemben — hangoztatja a Pravda. Az utóbbi években újra megmu­tatkozott az imperializmus ag­resszív jellege. Fokozódott a háborús veszély, és ez min­denekelőtt az Egyesült Álla­mok kormánykörei agresszív cselekményeinek tulajdonítha­tó. Ezek a körök folytatják barbár háborújukat a testvé­ri vietnami nép ellen, durva provokációkat követnek el a forradalmi Kubával szemben. Reális veszélyt jelentenek a békére a nyugatnémet mili­taristák revanstörekvései. A nemzetközi feszültség élezésé­ben ők az Egyesült Államok fő szövetségesei. Arra töre­kednek, hogy megmásítsák az elmúlt háború eredményeit, újabb kalandok terveit szö­vögetik. Ilyen körülmények között minden békeszerető nép kötelessége, hogy megakadá­lyozza az imperialisták ag­resszív törekvéseinek megva­lósítását. A Pravda befejezésül meg­állapítja, hogy az emberek milliói a béke és a haladás zászlóvivőjét látják a Szov­jetunióban és jól tudják, mi­lyen szerepet játszott Euró­pa népeinek felszabadításá­ban. A burzsoá történelem- hamisítók semmiféle mester­kedése sem tudja kisebbíteni azt a világtörténelmi jelentő­ségű szerepet, amelyet a Szov­jetunió játszott, amikor a né­met fasizmus megsemmisíté­séből döntő részt vállalt. parlament tagjainak megvá­lasztására. Sukamo, aki a hatalomra került hadsereg nyomása alatt áll, mégis felszólította a kong­resszust: „utasítsa vissza az imperialista gazdasági segít­ség okozta függőséget”. Kifejtette, hogy a hangsúlyt „az önerőre való támaszko­dásra” kell helyezni: „az in­fláció megfékezését, külföldi adósságaink visszafizetését az önerőre való támaszkodás ré­vén kell megvalósítani” — mondotta. Az Ideiglenes Népi Tanács­kozó Gyűlés a djakartai „Kar- no testvérről” (Sukamo) elne­vezett sportcsarnokban foly­tatja munkáját. A djakartai rádió szerda reggeli híradásá­ban a gyűlés színhelyét már mint „a népképviselők palo­táját” jelölte meg. A legmagasabb szintű in­donéz törvényhozó szerv, amelyből a baloldali képvise­lőket rövid úton kizárták, SAIGON (AP, AFP) Szerdán nagymértékben eny­hítették a saigoni buddhista intézet blokádját. A rendőr­ség a rádió útján bejelentette, hogy a buddhista hívők, akik szombat óta a buddhista in­tézetben kerestek menedéket, elhagyhatják az épületet, ha hajlandók magukat a rendőri ellenőrzésnek alávetni. Eddig 203 személy hagyta el a szi­gorúan körülzárt épületet. Közülük 10 személyt tartóz­tatott le a rendőrség. DÜSSELDORF (MTI) A 90 éves Adenauer volt kancellár kedden egy választá­si gyűlésen élesen bírálta az Egyesült Államokat, és an­nak vezetőit. Kijelentette, hogy Amerika nem tudta betölteni szerepét, mint a NATO vezetője és legerő­sebb hatalma. „Vélemé­nyem szerint a vezetés kedden ratifikálta azt a had­sereg által kikényszerített döntést, hogy Suharto, a had­sereg vezetője, összpontosítsa kezében a legfőbb végrehaj­tó hatalmat. Az Antara sze­rint a törvénybe iktatott ha­talom-átruházás lényegében azt jelenti, hogy „Suharto tá­bornok megteheti az általa szükségesnek vélt intézkedé­seket az elnök nevében.” Nasution tábornok, a Su­kamo által leváltott hadügy­miniszter, visszatért a politi­kai élet központjába, amikor kedden este az Ideiglenes Né­pi Tanácskozó Gyűlés elnöké­vé választotta meg. Az Antara jelentése szerint Wilujo Pus- pojudo vezérőrnagy, a testü­let ügyvezető elnöke, örömé­ben sírva vezette főnökét az elnöki emelvényre. Hírmagyarázók úgy vélik, hogy Nasutionnak ez az új funkciója jelentős lépés az elnöki utódlást ígérő alelnöki tisztség felé vezető úton. A buddhista intézet blo­kádjának részleges megszün­tetését Thich Chau buddhista főpap Ky miniszterelnöknöz intézett felhívása eredményé­nek tekintik. Thich Trí Quang-ot, a buddhista radikális szárny ve­zérét, Ky legfőbb politikai el­lenfelét Hűéből egy saigoni kórházba szállították. Még a hűéi kórházban jelentette ki Thich Tri Quang: „még nem tudom, lesz-e mód rá, de a harcot tovább kell folytatni”. nem jelenthet parancsolgatást” — mondotta. Kijelentette, hogy McNamara amerikai hadügy­miniszter „durva” ember, „és akkor még nagyon finoman fogalmaztam”. Adenauer azt javasolta a bonni kormány­nak: közölje az amerikaiakkal, hogy Nyugat-Németország nem költhet ezermillió márkákat olyan fegyverekre, amelyekre nincs is szüksége. A KÜLVILÁG SZÁMÁRA sok szempontból nem világos, hogy a dél-vietnami rezsim belső háborújában miért töl­tenek be a buddhisták kima­gasló szerepet, s az ellenál­lás miért jelentkezik vallási köntösben? Mindez a legszorosabban összefügg a dél-vietnami buddhizmus történetével. Ma­ga a buddhizmus liturgikus szempontból nem tekinthető egységes vallásnak. A nagy­részt Kelet- és Délkelet- Ázsiában élő több száz millió buddhista csaknem háromszáz, egymástól jelentősen eltérő változatot képvisel, amelyek mindenütt alkalmazkodtak a helyi történelmi fejlődés és a kialakuló politikai erőviszo­nyok követelményeihez. Eb­iből következik, hogy a budd­hizmus önmagában véve nem mint vallási áramlat lép fel a népellenes Ky-rezsim és az amerikai agresszió politikája ellen. A buddhisták dél-vietnami fellépésének és politikai akti­vizálódásának sajátos és egyedülálló helyi okai vannak. EZEK KÖZÜL AZ ELSŐ AZ, hogy az amerikaiak ál­tal hosszú évekig támogatott első diktátor és csoportja — a hírhedt Diem klikk — az amerikai agresszív politika kiszolgálását összekötötte egy sajátos egyházi diktatúrával Diem és csoportja a dél-vi­etnami nagy burzsoázia ka­talizált felső rétegéhez tarto­zott, és a dél-vietnami kato­likus egyházat a diktatúra bázisának, a kolonialista ér­dekeltségek védő- és fedőszer­vének tekintette. Mindennek természetesen a valláshoz vagy a vallásos meggyőződéshez semmi köze sem volt: a hadsereg vezető tisztjeit például „gyorsított tanfolyamokon” katalizálták, s ennek fejében biztosították előléptetésüket. A katoliciz­mussal való visszaélés, az egy­házi szervezetek militarista kihasználása és eltorzítása megteremtette egy buddhista ellenmozgalom érzelmi és tö­megbázisát. A 13 milliós buddhista többség (Dél-Viet- nam lakosságának 90 százalé­ka) az amerikaiak által támo­gatott klikkek uralmát és a gyarmati elnyomást közvetlen tapasztalatai alapján azono­sította a buddhizmus háttér­be szorításával! A BUDDHISTA ELLENZÉK e csoportjai mögött gyakran a régi dél-vietnami jobbolda­li polgári pártok maradvá­nyai húzódnak meg. Legalább két fő irányzatot lehet meg­különböztetni e buddhista jobboldalon belül. Az egyik, Az amerikai kommunisták lij programtervezete A Pravda vezércikke a hitleri Németország agressziójának 25. évfordulója alkalmából a harcot tovább kell folytatni“ Letartóztatások Adenauer bírálja az Egyesült Államokat A Biztonsági Tanács kedd esti ülésén úgy döntött, hogy a világszervezetbe való felvé­telre ajánlja az ez év május 26-án függetlenné vált Guaya- nát. Amennyiben a közgyűlés 21. ülésszaka is a felvétel mellett dönt, Guayana a világszerve­zet 118. tagállama lesz. Platon Morozov, a Szovjet­unió képviselője a Biztonsági Tanácsban, az újonnan függet­lenné vált ország felvételét tá­mogatta. Felhívta a figyelmet arra, hogy továbbra is angol csa­patok állomásoznak Guayana területén, ami egyben azt is jelenti, hogy az ország még nem nyerte el teljesen függet­lenségét. A Szovjetunió — mondotta —, minden segítsé­get megad Guayana független­ségének megszilárdításához. New Yorkban tegnap nyílt meg az Egyesült Államok Kommunista Pártjának or­szágos konferenciája. Ez lesz az amerikai kommunisták el­ső nagyszabású tanácskozása az 1959-ben rendezett párt­konferencia óta. A konferen­ciának — kongresszusnak — különösen nagy jelentőséget ad, hogy azon megvitatják a párt új • programtervezetét. A februárban közzétett új párt­program vitájában az ameri­kai társadalom csaknem vala­mennyi rétegének képviselői részt vettek, és a párt vezetői úgy vélik, már a vita is hoz­zájárult'ahhoz, hogy az ame­rikai kommunisták szélesebb alapokra helyezzék a társa­dalmi haladásért és megújho­dásért folytatott küzdelmüket. A világimperializmus felleg­várában, a nagy monopóliu­mok, és az általuk pénzelt reakciós szervezetek, a rend­őrség, és a titkos szolgálat ál­landó nyomása és zaklatása közepette tevékenykedő ame­rikai kommunisták, számuk bármilyen kicsi, a monopólis- ta hatalom legkérlelhetetle­nebb ellenfelei. Az Egyesült Államok Kommunista Pártjá­nak története állandó harc a párt elleni reakciós, fasiszta- jellegű intézkedések, bírósági komédiák, megtorló akciók és letartóztatások ellen, küz­delem a párt legalitásáért. Négy éve emelték azt a vá­dat a kommunista párt ellen, hogy „mint külföldi ügynök­ség, nem regisztráltatta ma­gát” az igazságügyminiszté­riumban a McCarran-törvény alapján. Hiába hatálytalaní­totta az ezzel kapcsolatos el­ső ítéletet a legfelső bíró­ság, hiába dőltek romba az FBI-bén kiagyalt vádak, a per — folytatódik: Mint Yeagley igazságügyminiszter bevallotta: „Célunk a párt ál­landó zaklatása és a taglét­szám növekedésének megaka­dályozása”. Céljuk nyilvánvaló: a legális létezésért való harc­ra kényszeríteni az amerikai kommunistákat, nehogy idejük és erejük maradjon a széle­sebb körű politikai tevékeny­séghez. Az üldöztetés ellenére az Egyesült Államok Kommunis­ta Pártjának sikerült új híve­ket és szimpatizánsokat sze­reznie. elsősorban a fiatalok közül. S arra is jutott ereje, hogy kidolgozza és vitára bo­csássa az új programterveze­tet. Ebben a párt három pont­ban jelöli meg a kommunis­ták, és az egész amerikai nép feladatait. Elsőként felszá­molni a politikai elnyomást és vereséget mérni a szélsőséges reakció képviselőire. Második feladatként egyesíteni az ame­rikai társadalom monopólium­A Biztonsági Tanács javasolja Guayana fölvételét az ENSZ-be A Szovjetunió képviselője támogatta a javaslatot NEW YORK (MTI) amely elsősorban a Dai Viet nevű hajdani jobboldali pol­gári párt maradékaival mű­ködik együtt, úgy véli; egy antikommunista politikát ha­tásosabban lehetne végrehaj­tani „liberális” polgári kor­mánnyal, mint a jelenlegi ka­tonai diktatúrával. A másik, reálisabb irányzat a gyarma­tosítás korszakából kiváló francia kapcsolatokkal ren­delkező Nemzeti Párt marad­ványaival működik együtt. Ez az irányzat lényegében a francia „semlegesítési javas­latok” bázisán áll és a háború beszüntetését, a vietnami probléma „politikai rendezé­sét” kívánja. 1964 TAVASZA ÓTA, ami­kor az akkori Diem-kormány, és a buddhisták között Véres összetűzésre került sor — a buddhista mozgalom is radi- kalizálódott. A jobbszárny különböző irányzatai fokoza­tosan háttérbe szorulnak, és az egységes tömegfellépés ke­rül előtérbe. Ennek megfelelően szerve­zeti változások is történtek Megalakult az egységes buddhista szövetség, amely­nek legjelentősebb vezetője az úgynevezett „modern bon­cok” élén álló Thich Tri Quang. Az ő vezetésével mű­ködő radikális szárny vétójo­got követel a buddhisták szá­mára minden jelentős poli­tikai határozatnál, sőt az utóbbi hónapokban már az amerikai megszálló csapatok távozásának kérdését is fel­vetette. A DÉL-VIETNAMI REL- HÁBORŰ „buddhista front­ja” így egymástól politikai­lag nagyon eltérő elemeket fog össze, az amerikaiak tá­vozását követelő radikális hazafiaktól a nemzeti bur­zsoázia kompromisszumra hajlamos csoportjaiig. E pil­lanatban azonban az ameri­kaiak és a Ky-kormány ter­rorjával szemben nem ezek a jelentős árnyalati különbsé­gek érvényesülnek, hanem az egységfront. A buddhista moz­galom a sajátos dél-vietnami fejlődés következtében a re­zsimmel szembeni belső el­lenállás legfőbb bázisa lett. így a mélyén meghúzódó el­lentmondásos, sőt reakciós áramlatok ellenére is alapve­tően hazafias és pozitív sze­repet tölt be a jelenlegi hely­zetben: gyengíti a rezsim el­lenálló képességét a szabad­ságharcosok elleni küzdelem­ben és hozzájárul ahhoz, hogy mind tarthatatlanabbá és tűr­hetetlenebbé váljék az ame­rikai megszállók helyzete. Gömöri Endre ellenes erőit, és erőátcsoporto­sításokat végrehajtani az ame­rikai politikai életben. Végül: a népi erőkre, a dolgozó réte­gekre támaszkodva végrehaj­tani a társadalom átalakítását, kapitalista alapokról szocialis­ta alapra helyezni. A prog­ram leszögezi, hogy a békés együttélés, a versengés, az iga­zi, hatékony demokrácia esz­közeivel a szocializmus Ame­rikában békés úton is megva­lósítható, és a demokratikus átalakulás lehetséges az alkot­mányos folyamatokon, alkot­mányos intézményeken keresz­tül is. A ma legsürgősebb feladata: véget vetni a Vietnam elleni észak-amerikai agressziónak, gyökeresen módosítani az amerikai külpolitikát, amely ma a legnagyobb veszélvt je­lenti a világ békéjére. Ebben a küzdelemben is az amerikai kommunisták járnák az élen az imperializmus fellegvárá­ban, dacolva börtönnel és megfélemlítéssel. Ezért is te­kintenek a dolgozó amerikaiak érdeklődéssel a New Yorkban ülésező pártkonferenciára. S. T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom