Nógrád, 1966. június (22. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-19 / 144. szám
4 NOGRAD 1966 június 19 vasárnap A számnevek helyesírásáról Korábban megállapítottuk, hogy a folyóírásban (kézírás, gépelés, nyomdai szedés) előforduló számjegyeket írhatjuk betűkkel is. Sőt például a postai nyomtatványok esetén a nagy számokat is betűkkel kell írnunk. Általános szokás, hogy pénzesutalványon, csekklapon stb. a számokat nagy kezdőbetűvel írják. Ez helyesírási szempontból teljesen indokolatlan, hiszen a névszók közül mindössze a tulajdonneveket kell nagy kezdőbetűvel írnunk. A számnév azonban — az összes többi szófajjal együtt — kis kezdőbetűvel írandó. Sem a számnevek, sem a postai tisztviselők nem sértődnek meg, ha a jövőben kis kezdőbetűvel írjuk a nagy összegeket is. Például: ötezer Ft, ötvenezer Ft, ötszázezer Ft. Egyébként a nagy számok helyesírásával kapcsolatban meg kell valamit jegyeznünk. Kétezerig a betűvel írott számokat egybeírjuk: 1999 — 2000 ezerkilencszáz- kilencvenkilenc, kétezer. Kétezren felül csak a kerek ezreseket és a kerek milliósokat írjuk egybe: húszezer, huszonegyezer, tízmillió. A többi számnevet kötőjelezni kell; így 12 308 619 — tizenkétmillió-háromszáznyolc- ezer-hatszáztizenkilenc. A kötőjelek helye könnyen megállapítható. A kötőjelet mindig oda kell tennünk, ahol a számjegyekkel való íráskor kis térközt hagyunk. Például: 2 001 — kétezer-egy. Írásaink keltezésére azonban a csak számjegyekkel való feltüntetést javasolom, mégpedig így: 1966. VI. 5. Ezt nem lehet eltéveszteni. Mindegyik szám után pontot teszünk, mert mindhárom sorszámnév; a fenti dátumnál a következő jelentéssel: ezerkilencszázhatvanhatodik év, hatodik hó, ötödik nap. Igen, a római számok után is ki kell tenni a pontot, és az a „hat”-ból (VI) „hato- dik”-at (VI.) „csinál”. A tőszámnévből sorszámnevet képez. Mi vidékiek jóleső kárörömmel hallgatjuk azokat, akik elmarasztalják a pestieket azért, mert a sor és a tőszámnevet összekeverik főleg beszédben. Például ilyeneket mondanak: „A nyolc (VIII) kerületben dolgozom”. A valóságban persze nem nyolc kerületben, hanem csak egyben, a nyolcadik-ban. (VIII.) „Tiszta” örömünket csak az rontja egy kicsit, hogy mi ugyanilyen rosszul mondjuk, amikor így közöljük címünket: Rákóczi út. százhúsz (120) szám. Mert mi sem lakunk százhúsz (120) szám alatt, 120 házban, hanem csak a 120. szám alatt, a százhuszadik házban. — A sorszámnév után tehát tegyük ki a pontot, és mondjuk ki 3 ,,-dik” képzőt! Igaz, kicsit hosszadalmas, de így helyes: A Rákóczi úton lakom, a százhuszadik (120.) számú házban; — a százhuszadik szám alatt; — címem: Rákóczi út, százhuszadik szám stb. A toldalékolt (végződéssel ellátott) számokat helyesírási hibák elkerülése céljából ajánlatos betűkkel írni. Ugyanis az alábbi példákban is szereplő vegyes írásmód igen bonyolult: 3-ig 4-et, 5- ért, 6-ról, 7-re. 8.-ról 9-cel, 10-i, 11-én, 11-en. Sokkal világosabb betűkkel írva: háromig, négyet, ötért, hatról, hétre, nyolcadikról, kilenccel, tizediki, tizenegyedikén, tizenegyen. A számnevek írásánál is törekedjünk mindig a jó olvashatóságra, a közérthetőségre és az egyértelműségre. Tóth Imre Kétmillió hiányos címzés A Magyar Posta jó hírnevének bizonyítékaként időnként előkerül egy-egy, a közönség számára, érdekes eset. Ilyen volt legutóbb az. hogy egy szellemes, *á- érő fiatalember keresztrejtvényben adta meg imádott- jának a címét, s a posta a levelet kézbesítette. Az ötlet kiváló, de nem új. A fiatalember elődei és társai legalább harminc éve rákaptak erre, s naponta találkoznak a postások ilyen és ehhez hasonló rejtvénynyel. A megfejtés különösebb gondot nem okoz, s a levél eljut rendeltetési helyére. Mint ahogyan eljut Szegedre az a küldemény is, amelynek borítékán a helységnevet egy paprika rajzával helyettesítette a művészhajlamú feladó. A XI. kerületi SZTK-val szemben levő ház III. emeletén lakó kislány — így szólt a címzés — ugyancsak elolvashatta, s a nevet gyorsan felejtő, vagy az ismeretlen hódoló üdvözletét. Az ilyen játékra azonban nincsen berendezkedve a posta. Elég gond megtalálni például a külföldről az Arany János utcába címzett levél tulajdonosát, hiszen ilyen utca 21. van a fővárosban. A „Nagy Lajosnak, Budapestre”-re szóló levél kézbesítése sem a legegyszerűbb, hiszen csupán a telefonkönyvben 81 van belőlük. A statisztika szerint évente több mint kétmillió hiányosan, tévesen, vagy rosszul címzett küldemény kerül postára. A levélcímzési romantika ezentúl pénzbe kerül. A július 1-én életbe lépő új postaszabályzat szerint ugyanis a felületesen, a pontatlanul, a rosszul címzett leveleket egyszerűen visszaküldik a feladónak, vagy a többletmunkáért címkiegészítési díjat számítanak fel — ugyanúgy, mint egyéb esetben — a címzettnek. Tolira tűzzük t A DIVATOT Amióta ősanyánk — a paradicsomi állapotok ellenére meglátta az első divatos fügefalevelet és azt mondta: Ádám, juj de cuki! az nekem kell! — kezdetét vette a divat korszaka. Köznyelvre fordítva az egészet: a divat egyidős az emberrel. Szóval régi! Azóta volt már divat a párducbőr és a faháncs, a tóga és a krinolin, a solcszoknya, a böszoknya és most az alig-szoknya. Alig érti az ember, hogy egyesek egyáltalán minek viselik. Ügysem sokat takar. Szóval a női szoknya kurtaságát egyenes arányba kellene hozni a termelés növekedésével. A százalékos arány kiszámítását pedig bízzuk a statisztikusokra. Persze sokféle divat van. Például az utóbbi időben dívik a plakát-divat. Drágább lett a Casco biztosítás? Megjelentek a plakátok: egy óriási kéz, óriási ujjai között tart egy picike autót. Van még azonkívül vagy 713 féle plakát jelenleg forgalomban, de lehetetlen valameny- nyit elolvasni. A plakátragasztó jóvoltából egymást takarják, vagy nem takarják, mert megszaggatva, rongyosan lógnak alá. Viszont ott is látni plakátot, ahol egyébként tilos lenne. Ez is divat. A plakátokról, hirdetésekből megtudtuk viszont, hogy most nagy nadrág-vásár van a városban. Miért éppen most? Mert, ha teszem fel fürdőruha, esetleg gyermekszandál vagy mondjuk fagylalt-vásárt rendeznek, akkor még én is beszállok. Az étlapokon viszont rák-, borjúhús- és máj-vásárt hirdetnek. A borjúhús különösen kapós, de nekem van egy gyanúm, amit könnye n eloszlathat a vendéglátóipar. Kérem, hogy a tejfölös borjú-paprikáshoz szolgálják fel a boci születési anyakönyvi kivonatát. Különben csak rágódom rajta. Divat ugye a KUKA is. A szemetet szépen összegyűjtik és kiviszik a KXJKÁ-hoz. Nem bele, csak mellé, mint az IBUSZ mellett is látható. A csikket földre dobjuk, a buszjegyet a szel hátára szórjuk, a cseresznyés zacskót el- durrantjuk és Taliga módjára, jobb külsővel átpasz- szoljuk a túlsó oldalra. Hogy ilyen nem létezik Salgótarjánban? Igenis van kérem! Például az önkiszolgáló étterem előtt. Egy táblát javasolunk a falra: szemetelésben nincs önkiszolgálás! Jó, jó. De hová dobjuk akkor a papírt, a csikket, a gyufát, egyebet? A főutcán végesteien végig van szemét- gyűjtő, csak éppen ide, a város egyik legforgalmasabb helyére nem jutott. Azért egy kis séta nem árt egy csikk kedvéért, meg a város tisztasága érdekében. Divat lett a Bar Kochba játék, ezt be kell vallanunk férfiasán ország-világ színe előtt. Hazánkban tízmillió ember játssza. Tízmillióan kérdeznek és a válasz: Ki figyel oda? Van külön salgótarjáni Bar Kochba is. Például: Mikor javítják meg az IBUSZ tetején a leszakadt bádoglemezt? Gondolkodási idő már régen letelt. Vagy: Miért vannak a totózó kirakatában februári képek? A helyes megfejtő jogot nyer a zsűritől arra, hogy azonnal frissekre cserélje ki. Aztán: Miért dugtak köveket, törmeléket az Állami Áruház melletti hírlap-árusító bódé alá? A nyertes saját céljaira használhatja fel a három darab terméskövet. Üjabb kérdéseket elfogadunk! (a zsűri). Sokat beszélünk róla, tehát divat lett, hogy mindent a vendégért. Ha a kedves vendég hideg sört kér egy perc alatt megkaphatja, ha meleg vacsorát rendel előre melegített tányérban hozzák. Első a vendég, érte és érdekében dolgozik az egész vendéglátóipar. Papíron! Mert a vendég érdekében vasárnap délután nincs kiszolgálás a Karancs Szálló belső éttermében. Menjen fel a kedves vendég a teraszra. Szól a zene, táncolhat és fogyaszthat mindent, amit csak kíván. Persze van egy gyanúm, hogy a szálló titkos kooperációban van a Patyolattal. Különben miért kény- szeritenék a vendéget, hogy korommal, füsttel fogyassza | Történetek, históriák a régi Nógrádból Folkus lovag A magyar irodalom, a mesék és regék világába Fulkó néven vonult be az a Folkus, aki egy időben füleki rabló- várából tartotta rettegésben a a környéket, és akinek kompromittáló személyét polgári történetírásunk szinte kirekesztette a megyei birtokos családok köréből, — A Katőz nemzetségből származó Folkus igaz története azonban nemcsak Fülekre korlátozódik. Birtokai zömmel megyénk mai területén helyezkedtek el, és a vele kapcsolatos dolgok községeink közül Szécsény, Magyargéc, Baglyasalja, Salgó, és Somoskő egykori uradalmi központokat érdekli elsősorban. Folkus személye márcsak azért is az egész megyét érintő események középpontjában volt, mert egyik folytatója, a Zácsok és Katőzök ősi viszályának, ami évszázadokig irányító tényező volt megyénk gazdasági és társadalmi életében. A Folkussal kapcsolatos események, eredetüket tekintve, összefüggésben állnak az 1213. évi összeesküvéssel, amikor megölték II. Endre feleségét, Gertrud királynét. Az összeesküvők sorába tartozott a Katőz nembeli Simon is, Bánk bán veje, Folkus apja a szé- csényi, a salgói és a füleki uradalmak ura is. Simonnak sikerült egy ideig a királyné meggyilkolásában való részvétel gyanúját magáról elhárítania. Béla ifjabb király, a későbbi IV. Béla azonban nem nyugodott bele anyja halálába és 1229-ben elérte, hogy Simon összes birtokait, a királyné megöletésében való részvételéért elkobozták. Folkus, aki ekkor még kis gyermek volt, apjával együtt számkivetésbe került. A méltatlannak vélt száműzetés nélkülözései során gyűlölet ébredt benne a király és az egész akkori társadalmi rend ellen. Hogyan és mikor került ismét haza. azt nem tudjuk. Lehet, hogy kegyelmet kapott, de az is lehet, hogy a tatárjárást követő zavaros időkben erőszakkal kerítette hatalmába a családi uradalmaihoz tartozó füleki várat. Társadalomellenessége anarchikus, erőszakos cselekedetekben nyilvánult meg. Apja elkobzott birtokainak visszaszerzése közben, csatlósai segítségével, megyeszerte keit zenés áron felszolgált narancslevet. Bár az sem lenne rossz, ha az ital-lapon feltüntetnék: egy üveg Kinizsi plusz fürdőszoba használat, plusz beszűrődő csa-csa- csa összesen tíz forint 80 fillér. Esetleg még a füstelvezetés technikai megoldása is segítene, de erre már az építkezésnél gondolni kellett volna. Azért a divatnak nevezett divattal sincs minden rendben. Itt van például az Opart ruha. Sokszor azt hiszi az ember, hogy egyesek a maradékboltból öltözködnek. Félméter piros, félméter zöldanyag, kockára aprítva, esetleg összetoldva sakktáblának. Még a sakk-figurák ts rajta vannak. Véleményem szerint az Op-art divat nem vezet jóra. Ilyeneket hallani az utcán: fehér ruha zöld betéttel, tudod mi az? Szabad az út? Piros betét? Ma foglalt vagyok! És fekete bevarrás? Gyászolom a fiatalságom! És keresztbe sűrű csíkok? Üzletvezető voltam, de a munkakönyvemet express megküldték Vácra. Szeretem az őszinteséget, de mindent ne írjunk ki a ruhára. Persze volt már úi- ságruha, és bankjegyekbe' varrt kisestélyi és orchideák ott ahová leginkább gyolcs való. esetleg tiszta-selyem. Ki tudja, hátha egy év múlva az Op-art lesz a munkaruhánk. Férfiaknak különösen előnyös viselet. S hogy stílusosak maradjunk. a felelősséget mindenért és mindenben n? illa. tékosekre hárítjuk. Ez is divat! G. B. Nógrád megye történetét nem ismerjük eléggé. Amit erről eddig írtak, a felszabadulás utáni részlettanulmányok kivételével, ki kell egészíteni az újabb kutatások eredményeivel. Sok régi közlést újra kell fogalmaznunk, sok nem ismert tényt közölnünk kell. Jó, ba a középkortól napjainkig terjedő nógrádi megyetörténeti kutatások állásáról a nagyközönség is értesül. Ezért irom ezt a néhány összefüggésre és tényre rávilágító cikksorozatot. gyetlenkedett az azokba beültetett új tulajdonosokkal. Azt, hogy semmire és senkire sem volt tekintettel, igazolja, hogy rokonát Mihályt is megölette. Ezért az országitanács istenítélet számba menő párviadalra ítélte. Ebben 5 lett a győztes és ezt követően, hazatérve nógrádi birtokaira, még gát- lásmentesebben tevékenykedett. — Felségsértéssel, pártütéssel, és hamispénz veréssel vádolták. Ezek gyanújáért a király és az országnagyok egy újabb, de mostmár meztelenül vívandó párbajra ítélték. — Folkus tisztában volt az Ilyen egyenlőtlen küzdelmekre ítélt sorsával. Tudta, hogy nem győzhet és ezért a párbaj előtti napokban, több nemes társával együtt — akik minden valószínűség szerint nógrádi birtokosok, és feltétlen hívei voltak — a király, IV. Béla. színe elé járult és kérte, hogy bármi más büntetést szabjon ki rá, csak az életét és vagyonát tarthassa meg. A király a meztelenül vívandó párbajt börtönbüntetésre változtatta át. Rövid idő múlva azonban számos nemes úr, érdekből, vagy félelemből, közbenjárt érdekében, és így szabadon bocsátották. Volt ebben a király részéről politikai elgondolás is. hiszen a kegyelem fejében személye iránti hűséget remélt a Gertrud halála miatt, gyermekkorában ártatlanul elüldözött Folkustél. Folkus — talán éppen a királyi kegyben bízva — csak ezután lett igazán véreskezű Fulkó lovaggá. A Budán 1246 januárjában kelt oklevélből kiderül, hogy nem messze Fülektől feküdt az esztergomi érsek Hatvan nevű faluja. A Salut a tatárok elpusztították, lakóit zömmel leölték. — Ugyanaz lehetett a sorsuk, mint a tarjániaknak, akiknek levágott fejeit a tatárok egy kútba dobálták. — Hatvan falut az érsek újra benépesítette, templomát rendbehozatta, és 1245-ben már néhány nemes úr is lakott benne. — Figyelembe véve az akkori állapotokat az újratelepítésből gyors intézkedésekre, és alaposan elgondolt birtokfejlesztés- re következtethetünk. Valószínű, hogy Folkus. korábbi elítélésében az esztergomi érsek is résztvett és az is valószínű, hogy az érseki birtok falvaiban lakó nemesek, köztük a hatvaniak sem. nem vettek részt a Folkus megke- gyelmezéséért és szabadonbo- csátásáért esdeklő nógrádi urak sorában. Az is valószínű, hogy a gyors benépesítés ép- oen a Folkus birtokairól szabadulni akaró lakosság érseki birtokra való csábításával történt. — Tény az. hogy a A csitai terület nyugati részén vadászat során egy kő omladék gránitsziklái között medvebarlangra bukkantak. A kutyák ugatása felzavarta nyugalmából a barlang lakóját. A vadászok úgy döntöttek, hogy lelövik a medvét, nehogy az felbőszülve embereket támadjon meg. Amikor a medve felbukkant a barlang nyílásában, az egyik* vadász fejen találta. A medve hátratántorodott, de máris újra kidugta a fejét Újra belelőttek, mire a medbörtönéből szabadult Folkus 1245-ben csatlósaival megtámadta a falut, és versenyezve a tatárok pusztításaival, a lakosságot lemészárolta, a házakat felégette, sőt még a templomot és az ott lakó nemesek házait is földig romboltatta. Nagy hatalmú úr volt az érsek, aki a rajta esett sérelmei magának a királynak panaszolta el. IV. Béla személyesen kelt útra, hogy féktelenkedó főurának a lelkére beszéljen. A király — aki ekkor Tarján- ban is járhatott — Fülek alá érkezve beüzent Folkusmak a várba, hogy jelenjen meg színe előtt. A rablólovag azonban cseppet sem volt kíváncsi királyi figyelmeztetésekre és fenyegetésekre, és vagy már a király jövetelének a hírére elhagyta a várat, vagy pedig letagadta otthonlétét Tény, hogy a király dolgavégezetle- nül távozott. Most az esztergomi érsek kísérletezett Folkussal. Annál is inkább, mert kára megtérítésére számított. Perbe idéztette tehát a király színe elé. Folkus nem jelent meg. és ezzel a makacsság bűnébe esett. A további eljárást ellene tehát már királyi szóval sem lehetett elhalasztani. A király embereinek sikerült elfogniuk Folkust, akit börtönbe zártak. A székesfehérvári törvénylátó napokon birtokelkobzásra, és halálra ítélték. Folkus azonban nem volt olyan fából faragva, hogy a halálos ítélet hallatára feladta volna a szabadulás reményét. Börtönében leverte egyik fogoiytársának a bilincsét. Ennek segítségével megölte két őrét és megszökött. Az üldözésére küldötteket sikerült félrevezetnie. Élete ettől kezdve bujkálás volt. 1245 telén azután holtan találták. Egy bitófa alatt önkezével vetett véget életének. A Folkussal kapcsolatos eseménysorozatból az tűnik ki, hogy a „Bánk bán” regény folytatását képező személyi bosszú igen bonyolult feladatok elé állította IV. Bélát és környezetét. Folkus ugyanis nem egymaga volt. Vele tartott a nógrádi nemesség javarésze. A maga területén szinte tartományúr, és ezért valószínű, hogy már a tatárjárás előtt hazatért, és megszervezte pártját. — Nagyúri voltára, és a hozzáfűződő országos és személyi érdekszövevényre nagyon jól rávilágít az. hogy fiának. Mihálynak továbbra is hatalmas nógrádi birtokok maradtak a kezében. A másik fia Farkas pedig 1274-ben a Zácsoktól visszaszerezte a széesényi uradalmat is. sőt a század végén ez a Farkas Nógrád megye főispánja, tehát a király bizalmas embere. Tőle származik az 1459-ben kihalt Széesényi család a Zácsok nagy ellenfele, Zács Felicián tragédiájának egyik haszonélvezője. — Az előbb említett Mihály leszármazóié volt többek közt a salgói vár és uradalom is. Folkus is ura volt a mai megyeszékhely területének, ahol Baglyaskő várát, vagy ő. vagy Mihály fia építette az út ellenőrzésére. Ebből a családból származik az a Salgai Miklós. aki azután Zsigmond király korában vitt véghez Folkuséhoz hasonló cselekedeteket. ve ismét eltűnt a barlang nyílásában. De oár pillanat múlva újra előbukkant, s a vadászok ismét rálőttek Már- viár azt gondolták hogy va- 'ami ..varázslattal” van dolguk. s valamiféle mesebeli állat lehet a medve, amelyet, nem fog a golyó. Miután ne- gyedszev is rálőttek az előbú- íó medvére, a vadászok a kurvák magatartásából arra kö- -otVp-tetlek how a küzdelem véget ért. Nagy volt a rsodálkozásuk. amikor a barlangba behatolva négy agyonlőtt medvét találtak. Dr. Belitzky János Népes medvebarlancj
