Nógrád, 1966. június (22. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-19 / 144. szám

4 NOGRAD 1966 június 19 vasárnap A számnevek helyesírásáról Korábban megállapítottuk, hogy a folyóírásban (kézírás, gépelés, nyomdai szedés) elő­forduló számjegyeket írhat­juk betűkkel is. Sőt például a postai nyomtatványok ese­tén a nagy számokat is be­tűkkel kell írnunk. Általá­nos szokás, hogy pénzesutal­ványon, csekklapon stb. a számokat nagy kezdőbetűvel írják. Ez helyesírási szem­pontból teljesen indokolat­lan, hiszen a névszók közül mindössze a tulajdonneve­ket kell nagy kezdőbetűvel írnunk. A számnév azonban — az összes többi szófajjal együtt — kis kezdőbetűvel írandó. Sem a számnevek, sem a postai tisztviselők nem sér­tődnek meg, ha a jövőben kis kezdőbetűvel írjuk a nagy összegeket is. Például: öt­ezer Ft, ötvenezer Ft, öt­százezer Ft. Egyébként a nagy számok helyesírásával kapcsolatban meg kell valamit jegyez­nünk. Kétezerig a betűvel írott számokat egybeírjuk: 1999 — 2000 ezerkilencszáz- kilencvenkilenc, kétezer. Kétezren felül csak a ke­rek ezreseket és a kerek milliósokat írjuk egybe: húsz­ezer, huszonegyezer, tízmil­lió. A többi számnevet kötő­jelezni kell; így 12 308 619 — tizenkétmillió-háromszáznyolc- ezer-hatszáztizenkilenc. A kötőjelek helye könnyen megállapítható. A kötőjelet mindig oda kell tennünk, ahol a számjegyekkel való íráskor kis térközt hagyunk. Például: 2 001 — kétezer-egy. Írásaink keltezésére azon­ban a csak számjegyekkel való feltüntetést javasolom, mégpedig így: 1966. VI. 5. Ezt nem lehet eltéveszteni. Mindegyik szám után pon­tot teszünk, mert mindhá­rom sorszámnév; a fenti dá­tumnál a következő jelen­téssel: ezerkilencszázhatvan­hatodik év, hatodik hó, ötö­dik nap. Igen, a római számok után is ki kell tenni a pontot, és az a „hat”-ból (VI) „hato- dik”-at (VI.) „csinál”. A tő­számnévből sorszámnevet ké­pez. Mi vidékiek jóleső kár­örömmel hallgatjuk azokat, akik elmarasztalják a pes­tieket azért, mert a sor és a tőszámnevet összekeverik főleg beszédben. Például ilye­neket mondanak: „A nyolc (VIII) kerületben dolgozom”. A valóságban persze nem nyolc kerületben, hanem csak egyben, a nyolcadik-ban. (VIII.) „Tiszta” örömünket csak az rontja egy kicsit, hogy mi ugyanilyen rosszul mond­juk, amikor így közöljük cí­münket: Rákóczi út. százhúsz (120) szám. Mert mi sem la­kunk százhúsz (120) szám alatt, 120 házban, hanem csak a 120. szám alatt, a százhuszadik házban. — A sorszámnév után tehát tegyük ki a pontot, és mondjuk ki 3 ,,-dik” képzőt! Igaz, kicsit hosszadalmas, de így helyes: A Rákóczi úton lakom, a százhuszadik (120.) számú házban; — a százhuszadik szám alatt; — címem: Rá­kóczi út, százhuszadik szám stb. A toldalékolt (végződéssel ellátott) számokat helyesírá­si hibák elkerülése céljából ajánlatos betűkkel írni. Ugyanis az alábbi példákban is szereplő vegyes írásmód igen bonyolult: 3-ig 4-et, 5- ért, 6-ról, 7-re. 8.-ról 9-cel, 10-i, 11-én, 11-en. Sokkal vi­lágosabb betűkkel írva: há­romig, négyet, ötért, hatról, hétre, nyolcadikról, kilenc­cel, tizediki, tizenegyedikén, tizenegyen. A számnevek írásánál is törekedjünk mindig a jó ol­vashatóságra, a közérthető­ségre és az egyértelműségre. Tóth Imre Kétmillió hiányos címzés A Magyar Posta jó hír­nevének bizonyítékaként időnként előkerül egy-egy, a közönség számára, érde­kes eset. Ilyen volt legutóbb az. hogy egy szellemes, *á- érő fiatalember keresztrejt­vényben adta meg imádott- jának a címét, s a posta a levelet kézbesítette. Az öt­let kiváló, de nem új. A fiatalember elődei és tár­sai legalább harminc éve rákaptak erre, s naponta találkoznak a postások ilyen és ehhez hasonló rejtvény­nyel. A megfejtés különö­sebb gondot nem okoz, s a levél eljut rendeltetési he­lyére. Mint ahogyan eljut Szegedre az a küldemény is, amelynek borítékán a hely­ségnevet egy paprika rajzá­val helyettesítette a művész­hajlamú feladó. A XI. ke­rületi SZTK-val szemben levő ház III. emeletén lakó kislány — így szólt a cím­zés — ugyancsak elolvas­hatta, s a nevet gyorsan fe­lejtő, vagy az ismeretlen hódoló üdvözletét. Az ilyen játékra azonban nincsen berendezkedve a posta. Elég gond megtalálni például a külföldről az Arany János utcába címzett levél tulajdonosát, hiszen ilyen utca 21. van a fővá­rosban. A „Nagy Lajosnak, Budapestre”-re szóló levél kézbesítése sem a legegy­szerűbb, hiszen csupán a telefonkönyvben 81 van belőlük. A statisztika sze­rint évente több mint két­millió hiányosan, tévesen, vagy rosszul címzett külde­mény kerül postára. A levélcímzési romantika ezentúl pénzbe kerül. A július 1-én életbe lépő új postaszabályzat szerint ugyanis a felületesen, a pontatlanul, a rosszul cím­zett leveleket egyszerűen visszaküldik a feladónak, vagy a többletmunkáért címkiegészítési díjat számí­tanak fel — ugyanúgy, mint egyéb esetben — a címzett­nek. Tolira tűzzük t A DIVATOT Amióta ősanyánk — a pa­radicsomi állapotok ellenére meglátta az első divatos fü­gefalevelet és azt mondta: Ádám, juj de cuki! az ne­kem kell! — kezdetét vette a divat korszaka. Köznyelv­re fordítva az egészet: a di­vat egyidős az emberrel. Szóval régi! Azóta volt már divat a párducbőr és a fa­háncs, a tóga és a krinolin, a solcszoknya, a böszoknya és most az alig-szoknya. Alig érti az ember, hogy egyesek egyáltalán minek viselik. Ügysem sokat takar. Szóval a női szoknya kurta­ságát egyenes arányba kel­lene hozni a termelés növe­kedésével. A százalékos arány kiszámítását pedig bízzuk a statisztikusokra. Persze sokféle divat van. Például az utóbbi időben dívik a plakát-divat. Drá­gább lett a Casco biztosítás? Megjelentek a plakátok: egy óriási kéz, óriási ujjai között tart egy picike autót. Van még azonkívül vagy 713 fé­le plakát jelenleg forgalom­ban, de lehetetlen valameny- nyit elolvasni. A plakátra­gasztó jóvoltából egymást ta­karják, vagy nem takarják, mert megszaggatva, rongyo­san lógnak alá. Viszont ott is látni plakátot, ahol egyéb­ként tilos lenne. Ez is divat. A plakátokról, hirdetések­ből megtudtuk viszont, hogy most nagy nadrág-vásár van a városban. Miért éppen most? Mert, ha teszem fel fürdőruha, esetleg gyermek­szandál vagy mondjuk fagy­lalt-vásárt rendeznek, akkor még én is beszállok. Az ét­lapokon viszont rák-, borjú­hús- és máj-vásárt hirdet­nek. A borjúhús különösen kapós, de nekem van egy gyanúm, amit könnye n el­oszlathat a vendéglátóipar. Kérem, hogy a tejfölös bor­jú-paprikáshoz szolgálják fel a boci születési anyakönyvi kivonatát. Különben csak rágódom rajta. Divat ugye a KUKA is. A szemetet szépen összegyűj­tik és kiviszik a KXJKÁ-hoz. Nem bele, csak mellé, mint az IBUSZ mellett is látható. A csikket földre dobjuk, a buszjegyet a szel hátára szór­juk, a cseresznyés zacskót el- durrantjuk és Taliga mód­jára, jobb külsővel átpasz- szoljuk a túlsó oldalra. Hogy ilyen nem létezik Salgótar­jánban? Igenis van kérem! Például az önkiszolgáló ét­terem előtt. Egy táblát ja­vasolunk a falra: szemete­lésben nincs önkiszolgálás! Jó, jó. De hová dobjuk ak­kor a papírt, a csikket, a gyufát, egyebet? A főutcán végesteien végig van szemét- gyűjtő, csak éppen ide, a város egyik legforgalmasabb helyére nem jutott. Azért egy kis séta nem árt egy csikk kedvéért, meg a vá­ros tisztasága érdekében. Divat lett a Bar Kochba játék, ezt be kell vallanunk férfiasán ország-világ színe előtt. Hazánkban tízmillió ember játssza. Tízmillióan kérdeznek és a válasz: Ki fi­gyel oda? Van külön salgó­tarjáni Bar Kochba is. Pél­dául: Mikor javítják meg az IBUSZ tetején a leszakadt bádoglemezt? Gondolkodási idő már régen letelt. Vagy: Miért vannak a totózó ki­rakatában februári képek? A helyes megfejtő jogot nyer a zsűritől arra, hogy azon­nal frissekre cserélje ki. Az­tán: Miért dugtak köveket, törmeléket az Állami Áru­ház melletti hírlap-árusító bódé alá? A nyertes saját céljaira használhatja fel a három darab terméskövet. Üjabb kérdéseket elfogadunk! (a zsűri). Sokat beszélünk róla, te­hát divat lett, hogy mindent a vendégért. Ha a kedves vendég hideg sört kér egy perc alatt megkaphatja, ha meleg vacsorát rendel előre melegített tányérban hozzák. Első a vendég, érte és érde­kében dolgozik az egész ven­déglátóipar. Papíron! Mert a vendég érdekében vasárnap délután nincs kiszolgálás a Karancs Szálló belső étter­mében. Menjen fel a kedves vendég a teraszra. Szól a zene, táncolhat és fogyaszt­hat mindent, amit csak kí­ván. Persze van egy gya­núm, hogy a szálló titkos kooperációban van a Patyo­lattal. Különben miért kény- szeritenék a vendéget, hogy korommal, füsttel fogyassza | Történetek, históriák a régi Nógrádból Folkus lovag A magyar irodalom, a me­sék és regék világába Fulkó néven vonult be az a Folkus, aki egy időben füleki rabló- várából tartotta rettegésben a a környéket, és akinek komp­romittáló személyét polgári történetírásunk szinte kire­kesztette a megyei birtokos családok köréből, — A Katőz nemzetségből származó Folkus igaz története azonban nem­csak Fülekre korlátozódik. Birtokai zömmel megyénk mai területén helyezkedtek el, és a vele kapcsolatos dolgok községeink közül Szécsény, Magyargéc, Baglyasalja, Salgó, és Somoskő egykori uradalmi központokat érdekli elsősor­ban. Folkus személye márcsak azért is az egész megyét érin­tő események középpontjában volt, mert egyik folytatója, a Zácsok és Katőzök ősi viszá­lyának, ami évszázadokig irá­nyító tényező volt megyénk gazdasági és társadalmi életé­ben. A Folkussal kapcsolatos ese­mények, eredetüket tekintve, összefüggésben állnak az 1213. évi összeesküvéssel, amikor megölték II. Endre feleségét, Gertrud királynét. Az össze­esküvők sorába tartozott a Katőz nembeli Simon is, Bánk bán veje, Folkus apja a szé- csényi, a salgói és a füleki uradalmak ura is. Simonnak sikerült egy ideig a királyné meggyilkolásában való részvé­tel gyanúját magáról elhárí­tania. Béla ifjabb király, a későbbi IV. Béla azonban nem nyugodott bele anyja halálába és 1229-ben elérte, hogy Simon összes birtokait, a királyné megöletésében való részvéte­léért elkobozták. Folkus, aki ekkor még kis gyermek volt, apjával együtt számkivetésbe került. A mél­tatlannak vélt száműzetés nélkülözései során gyűlölet éb­redt benne a király és az egész akkori társadalmi rend ellen. Hogyan és mikor ke­rült ismét haza. azt nem tud­juk. Lehet, hogy kegyelmet kapott, de az is lehet, hogy a tatárjárást követő zavaros időkben erőszakkal kerítette hatalmába a családi uradal­maihoz tartozó füleki várat. Társadalomellenessége anar­chikus, erőszakos cselekede­tekben nyilvánult meg. Apja elkobzott birtokainak vissza­szerzése közben, csatlósai se­gítségével, megyeszerte ke­it zenés áron felszolgált na­rancslevet. Bár az sem len­ne rossz, ha az ital-lapon feltüntetnék: egy üveg Kini­zsi plusz fürdőszoba haszná­lat, plusz beszűrődő csa-csa- csa összesen tíz forint 80 fil­lér. Esetleg még a füstelve­zetés technikai megoldása is segítene, de erre már az építkezésnél gondolni kel­lett volna. Azért a divatnak nevezett divattal sincs minden rend­ben. Itt van például az Op­art ruha. Sokszor azt hiszi az ember, hogy egyesek a maradékboltból öltözködnek. Félméter piros, félméter zöldanyag, kockára aprítva, esetleg összetoldva sakktáblá­nak. Még a sakk-figurák ts rajta vannak. Véleményem szerint az Op-art divat nem vezet jóra. Ilyeneket halla­ni az utcán: fehér ruha zöld betéttel, tudod mi az? Sza­bad az út? Piros betét? Ma foglalt vagyok! És fekete bevarrás? Gyászolom a fia­talságom! És keresztbe sű­rű csíkok? Üzletvezető vol­tam, de a munkakönyvemet express megküldték Vácra. Szeretem az őszinteséget, de mindent ne írjunk ki a ru­hára. Persze volt már úi- ságruha, és bankjegyekbe' varrt kisestélyi és orchideák ott ahová leginkább gyolcs való. esetleg tiszta-selyem. Ki tudja, hátha egy év múlva az Op-art lesz a munka­ruhánk. Férfiaknak különö­sen előnyös viselet. S hogy stílusosak marad­junk. a felelősséget minde­nért és mindenben n? illa. tékosekre hárítjuk. Ez is divat! G. B. Nógrád megye történetét nem ismerjük eléggé. Amit erről eddig írtak, a felsza­badulás utáni részlettanul­mányok kivételével, ki kell egészíteni az újabb kutatá­sok eredményeivel. Sok ré­gi közlést újra kell fogal­maznunk, sok nem ismert tényt közölnünk kell. Jó, ba a középkortól napjain­kig terjedő nógrádi megye­történeti kutatások állásá­ról a nagyközönség is érte­sül. Ezért irom ezt a né­hány összefüggésre és tény­re rávilágító cikksorozatot. gyetlenkedett az azokba beül­tetett új tulajdonosokkal. Azt, hogy semmire és senkire sem volt tekintettel, igazolja, hogy rokonát Mihályt is megölette. Ezért az országitanács isteníté­let számba menő párviadalra ítélte. Ebben 5 lett a győztes és ezt követően, hazatérve nógrádi birtokaira, még gát- lásmentesebben tevékenyke­dett. — Felségsértéssel, párt­ütéssel, és hamispénz veréssel vádolták. Ezek gyanújáért a király és az országnagyok egy újabb, de mostmár meztele­nül vívandó párbajra ítélték. — Folkus tisztában volt az Ilyen egyenlőtlen küzdelmekre ítélt sorsával. Tudta, hogy nem győzhet és ezért a párbaj előtti napokban, több nemes társával együtt — akik min­den valószínűség szerint nóg­rádi birtokosok, és feltétlen hívei voltak — a király, IV. Béla. színe elé járult és kér­te, hogy bármi más bünte­tést szabjon ki rá, csak az életét és vagyonát tarthassa meg. A király a meztelenül vívandó párbajt börtönbünte­tésre változtatta át. Rövid idő múlva azonban számos nemes úr, érdekből, vagy félelemből, közbenjárt érdekében, és így szabadon bocsátották. Volt ebben a király részéről politi­kai elgondolás is. hiszen a ke­gyelem fejében személye irán­ti hűséget remélt a Gertrud halála miatt, gyermekkorában ártatlanul elüldözött Folkustél. Folkus — talán éppen a ki­rályi kegyben bízva — csak ezután lett igazán véreskezű Fulkó lovaggá. A Budán 1246 januárjában kelt oklevélből kiderül, hogy nem messze Fü­lektől feküdt az esztergomi érsek Hatvan nevű faluja. A Salut a tatárok elpusztították, lakóit zömmel leölték. — Ugyanaz lehetett a sorsuk, mint a tarjániaknak, akiknek levágott fejeit a tatárok egy kútba dobálták. — Hatvan fa­lut az érsek újra benépesítet­te, templomát rendbehozatta, és 1245-ben már néhány ne­mes úr is lakott benne. — Figyelembe véve az akkori ál­lapotokat az újratelepítésből gyors intézkedésekre, és alapo­san elgondolt birtokfejlesztés- re következtethetünk. Valószínű, hogy Folkus. ko­rábbi elítélésében az esztergo­mi érsek is résztvett és az is valószínű, hogy az érseki bir­tok falvaiban lakó nemesek, köztük a hatvaniak sem. nem vettek részt a Folkus megke- gyelmezéséért és szabadonbo- csátásáért esdeklő nógrádi urak sorában. Az is valószínű, hogy a gyors benépesítés ép- oen a Folkus birtokairól sza­badulni akaró lakosság érseki birtokra való csábításával történt. — Tény az. hogy a A csitai terület nyugati ré­szén vadászat során egy kő omladék gránitsziklái között medvebarlangra bukkantak. A kutyák ugatása felzavarta nyugalmából a barlang lakó­ját. A vadászok úgy döntöt­tek, hogy lelövik a medvét, nehogy az felbőszülve embe­reket támadjon meg. Amikor a medve felbukkant a barlang nyílásában, az egyik* vadász fejen találta. A medve hátratántorodott, de máris újra kidugta a fejét Újra belelőttek, mire a med­börtönéből szabadult Folkus 1245-ben csatlósaival megtá­madta a falut, és versenyezve a tatárok pusztításaival, a la­kosságot lemészárolta, a háza­kat felégette, sőt még a temp­lomot és az ott lakó nemesek házait is földig romboltatta. Nagy hatalmú úr volt az ér­sek, aki a rajta esett sérelmei magának a királynak pana­szolta el. IV. Béla személyesen kelt útra, hogy féktelenkedó főurának a lelkére beszéljen. A király — aki ekkor Tarján- ban is járhatott — Fülek alá érkezve beüzent Folkusmak a várba, hogy jelenjen meg szí­ne előtt. A rablólovag azon­ban cseppet sem volt kíváncsi királyi figyelmeztetésekre és fenyegetésekre, és vagy már a király jövetelének a hírére elhagyta a várat, vagy pedig letagadta otthonlétét Tény, hogy a király dolgavégezetle- nül távozott. Most az esztergomi érsek kí­sérletezett Folkussal. Annál is inkább, mert kára megtérítésé­re számított. Perbe idéztette tehát a király színe elé. Fol­kus nem jelent meg. és ezzel a makacsság bűnébe esett. A további eljárást ellene tehát már királyi szóval sem lehe­tett elhalasztani. A király em­bereinek sikerült elfogniuk Folkust, akit börtönbe zártak. A székesfehérvári törvénylátó napokon birtokelkobzásra, és halálra ítélték. Folkus azonban nem volt olyan fából faragva, hogy a halálos ítélet hallatára felad­ta volna a szabadulás remé­nyét. Börtönében leverte egyik fogoiytársának a bilincsét. En­nek segítségével megölte két őrét és megszökött. Az üldö­zésére küldötteket sikerült fél­revezetnie. Élete ettől kezdve bujkálás volt. 1245 telén az­után holtan találták. Egy bi­tófa alatt önkezével vetett vé­get életének. A Folkussal kapcsolatos ese­ménysorozatból az tűnik ki, hogy a „Bánk bán” regény folytatását képező személyi bosszú igen bonyolult felada­tok elé állította IV. Bélát és környezetét. Folkus ugyanis nem egymaga volt. Vele tar­tott a nógrádi nemesség java­része. A maga területén szinte tartományúr, és ezért valószí­nű, hogy már a tatárjárás előtt hazatért, és megszervez­te pártját. — Nagyúri voltára, és a hozzáfűződő országos és személyi érdekszövevényre na­gyon jól rávilágít az. hogy fiának. Mihálynak továbbra is hatalmas nógrádi birtokok maradtak a kezében. A másik fia Farkas pedig 1274-ben a Zácsoktól visszaszerezte a széesényi uradalmat is. sőt a század végén ez a Farkas Nógrád megye főispánja, tehát a király bizalmas embere. Tő­le származik az 1459-ben ki­halt Széesényi család a Zácsok nagy ellenfele, Zács Felicián tragédiájának egyik haszonél­vezője. — Az előbb említett Mihály leszármazóié volt töb­bek közt a salgói vár és ura­dalom is. Folkus is ura volt a mai megyeszékhely terüle­tének, ahol Baglyaskő várát, vagy ő. vagy Mihály fia épí­tette az út ellenőrzésére. Ebből a családból származik az a Salgai Miklós. aki azután Zsigmond király korában vitt véghez Folkuséhoz hasonló cselekedeteket. ve ismét eltűnt a barlang nyí­lásában. De oár pillanat múl­va újra előbukkant, s a va­dászok ismét rálőttek Már- viár azt gondolták hogy va- 'ami ..varázslattal” van dol­guk. s valamiféle mesebeli állat lehet a medve, amelyet, nem fog a golyó. Miután ne- gyedszev is rálőttek az előbú- íó medvére, a vadászok a ku­rvák magatartásából arra kö- -otVp-tetlek how a küzde­lem véget ért. Nagy volt a rsodálkozásuk. amikor a bar­langba behatolva négy agyon­lőtt medvét találtak. Dr. Belitzky János Népes medvebarlancj

Next

/
Oldalképek
Tartalom