Nógrád, 1966. május (22. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-17 / 115. szám
4 r ö G R A D 1966. május? 17. kedd A fesztivál utolsó napján Véget ért a II. Országos Jazz- és Tánczenei Fesztivál eseménydús három napja Salgótarjánban. A fesztivál utolsó napjának műsoraiból mutatunk itt be három sikeres együttest és szólistát. A nagy közönségsikert arató, arany diplomával jutalmazott dunaújvárosi MOKKA együttes A budapesti Egressy Táncklub tagjai bemutatójukkal viharos tetszést arattak a fesztiválon Senkit nem kényszerít arra a sorsa, hogy görbe utakat járva keresse boldogulását De milyen boldogság is az, ami nem a munkából, a munkatársak, a környezet szeretetéből, a közösség szolgálatából fakad. Bár tudjuk, vannak kis jövedelmű családok, ahol be kell osztani minden fillért. Nagy a távolság azonban attól az időtől, amikor a „szükség garast rabolni kényszerített.” Annál inkább visszatetsző néhány bűncselekmény, — sikkasztás, a közös vagyon eltulajdonítása —, amelyeket nem a rossz sors idéz elő. A számuk kevés, mégis figyelmet érdemelnek, mert az elkövetőknek van egy közös vonásuk: a polgári kényelem iránti vágy, s ennek gyakorlati megnyilatkozása, törte- tés a luxus lakásért, az autóért, a költekező életmódért A jobb körülmények megteremtése természetes törekvése az embereknek. Az azonban nem közömbös, hogy a vágyak, a törekvések milyen úton teljesülnek. Aki hamisan ítéli meg munkáját, képességeit, hamar téved tilos ösvényre. Csak a becsületesen végzett munka után jöhet tartós elismerés. Kétségtelen azonban, hogy ez az út olykor talán lassúbb, néha lemondást is kíván, a vágyak később teljesülnek. Az utóbbi időben több sikkasztást tártak fel a bűnüldöző és igazságszolgáltató szervek. A cselekmények elkövetői között vannak köztisztviselők, olyanok, akiknek tevékenységét sokáig bizalom, megbecsülés övezte. Nem voltak megszorult emberek, nem késztette őket nélkülözés arra, hogy eltulajdonítsák a közösség pénzét. Ezeknek a bűncselékményeknek ismét van egy sajátos vonásuk, elkövetésüket a laza, felületes ellenőrzés tette lehetővé. Így rövidebb-hosszabb időn keresztül tetéződött a kár. S ha a kárt ki is tudjuk mutatni pénzben, nem tudjuk felmérni egy-egy bűncselekmény rossz hatását. Egyenként visszatérni minden cselekményre, nem volna érdemes. Néhány tanulság azonban feltétlenül kívánkozik ezek alapján, mert a közvélemény elítélésével, megvetésével találkoznak. Nagy Pálné mizserfai bérelszámoló több tízezer forintot azért sikkasztott, hogy autót vásárolhasson. Kiss András, a Nagybátonyi Szolgáltató Vállalat alkalmazottja több mint harmincezer forintot tulajdonított el, ezzel pótolta zsebpénzét. A nádújfalui gebines kocsmáros, Tóth István, 87 ezer forintot emelt ki a kasszából, ebből fedezte saját és a barátok italozását, adósságait, Bessenyei Béla volt sziráki tanács- titkár több mint 110 ezer forinttal károsította meg a társadalmi tulajdont. Nagy részét italozásra költötte. Mi tette mindezeket lehetővé? A válasz egyszerű: 'a- za volt az ellenőrzés. Ez tény, szinte valamennyi esetnél. Pedig a jó vezetésnek mindig fontos kritériuma az ellenőrzés. Ha a kiadott utasítások végrehajtását nem, vagy csak felületesen kérik számon, akkor az erkölcsileg ingatag emberek hamar megtalálják a visszaélés kiskapuit. A felületes elszámoltatás, az oktalan bizalom, a munkatársak nem kellő ismerete mind-mind ajtó a visz- szaélésekhez. Mégis hogyan lehet az. hogy többen éveken át félrevezették felsőbb szerveiket? Az ellenőrzés elmulasztóit elsősorban az elvtelen barátság terheli. Az ilyen elvtelenség- nek sajátos a természetrajza. Kezdődik talán az első ajándékozásnál, a közös dinom- dánomoknál. Különös, hogy sem a Bessenyei, sem a felsőpetényi főkönyvelőnő üzel- mei során nem keltett feltűnést a „barátokban”, a könnyű kézzel szórt pénz, nem tűntek fel azok az ajándékok, amelyekre nem szolgáltak rá. Aki jogtalan előnyöket élvez — nem beszélve arról, hogy ezt már később természetesnek veszi, a személyének kijáró képzelt tisztelet miatt — az előbb- utóbb bűntárs lesz. Akik jogtalan pénzre sandítanak és hozzányúlnak, többnyire megrészegülnek a sikertől, magatartásukban, életmódjukban elveszítik a mértéket, s ez előbb-utóbb felhívja a figyelmet, így történt ez valamennyi esetben. A becsületes emberek mindig elítélték a zavarosban halászokat, az üzérkedőket, a bizalom vámszedőit. Vannak azonban maradibb gondolkodásúak is, akik az ilyen esetekből nem mindig a becsületes életmódra való törekvést olvassák ki, hanem sajnálatosan azt: ha nekik lehet, akkor nekünk is. Ez a legkézzelfoghatóbb erkölcsi kára a sikkasztásnak, az olyan emberek magatartásának, akik felelős, fontos munkaköröket töltöttek be. Ha kevés is azoknak a száma, akik a „nekem is sza- bad”-féle konzekvenciát vonják le, nem hallgathatunk erről sem. Akik vakvágányra kerülnek, nem számíthatnak arra, hogy korábban szerzett érdemeik, szakemberi titulusuk vagy netán a rendszerhez való lojális magatartásuk kisebbítik a cselekmény súlyát Akiket említettünk, s akik az úrhatnám, könnyű élet felfogását vallják, azok nem megszorult emberek. Szükség ma senkit sem kényszerít arra, hogy prédának tekintse a köz pénzét. Aki erről megfeledkezik, az előbb-utóbb szemben találja magát a törvényeinkkel, a közvélemény szigorú ítéletével. Gulyás Ernő Zsuzsa, a szegedi Sárga íngcsek zenekarának szólistája kitűnő előadásával a verseny egyik legnépszerűbb szereplője volt (Koppány György felvételei) Utca — a tdekkÖHvfvoH kívül Száz esztendőméi régebben bizony az. A nélkül szó sem emelték az első házat a rom- lehet építési engedélyről, hányi Wesselényi utcában, építkezési kölcsönről. Igaz, akkoriban nem volt az Országszerte folyik a te- még utca, csak külterület — leltkönyvek rendezése; folyik gyér erdőség, kubikgödrök so- az a hatalmas munka is, ra. Szálltak az évek, növeke- amely a romhányihoz hasonló dett a falu, az említett terű- visszásságokat megszünteti, let belsőséggé vált. Aki arra Amikor majd az Állami Földjár: láthatja; de nyomát hiá- mérési és Térkép szeti Hiva- ba keresné a telekkönyvben, tál mérnökei eljutottak a köz- Hasszú volna elsorolnunk, ségbe, ott is könnyűszerrel mennyi irat, hány tárgyalás rendet lehet teremteni, szükséges ahhoz, hogy a mon- Kívánatos volna, hogy — dott utca ingatlanainak vala- megyei intézkedés révén — melyike bekerülhessen a te- mielőbb elvégezzek Romhány. lekkönyvbe, a körülbelül ezer ban ezt a munkát. Jogos közforintos perköltségről nem is és egyéni érdek, hogy a tebeszélve. Hajdan a telek- lekkönyv híven tükrözze a könyvi bejegyzés nem is volt valóságnak megfelelő tulajolyan nagyon fontos. Ma már dón viszonyokat Meglepetések az NB lll-ban A Zp. Építők legyőzte a Bp. Postást Otthonában kapott k< a Bgy. Dózsa Nem megy a Rétságnak Az NB III Északi-csoportjának X. fordulójában két nagy meglepetést okoztak csapataink. A legnagyobbat az előző fordulóban hét gólt kapott Zp. Építők szolgáltatta. A pálfalvai csapat Budapesten 2:1 arányban legyőzte a Bp. Postást. A másik meglepetés kellemetlen. A Bgy. Dózsa otthonában szenvedett vereséget a Gyöngyösi Honvédtől. Biztosan nyert a Kisterenye, s győzelmével a táblázat 2. helyét foglalja el. Mindössze egy pont választja el az első helyezett Ikarustól, akivel a Mizserfa nem bírt Kazáron. Az Északközép csoportban újabb vereséget szenvedett a Rétsági Honvéd, s változatlanul az utolsó helyet foglalja el. ZP. ÉPÍTŐK—BP. POSTÁS 2:1 (1:1) Budapest, 200 néző, v: Horváth J. A Zp. Építők a következő összeállításban játszott: Pintér — öze, Hármasi, Lőrinc — Tarlósi, Gáspár — Tajti, Tábori, Mátrai, Hoffmann, Bozó S. Tapogatódzó játék után a 15. percben a hazaiak vezetést szereztek, A jobbfedezet váratlan, 30 méterről küldött lövéséből esett a gól. Ezután feljött az Építők. Támadás támadást követett, s a 28. percben megszületett az egyenlítés. Hoffmann szöktette Bozót. A szélső jobblábbal felpörgette a labdát, majd ballal mintegy 16 méterről a balfelső sarokba lőtt. 1:1. A 34. percben Hoffmann egyéni játék után a kapufára lőtte a labdát. Kiegyenlített mezőnyjáték volt a második félidőben egészen a 84. percig. Ekkor Mátrai középre adta a labdát. A berobbanó Bozó megzavarta a középhátvédet, aki hazafejelte a labdát, s nem vette észre, hogy a kapus közben kiindult kapujából. A labda akadálytalanul jutott a hálóba. 2:1. A végig sportszerű mérkőzésen, kitűnő bíráskodás mellett a Zp. Építők megérdemelte a győzelmet. Az együttes valamennyi tagja dicséretet érdemel. Hoffmann még így is társai fölé nőtt. (fehér) KISTERENYEI BÁNYÁSZ — HATVANI KINIZSI 3.-« (0:0) Kisterenynén 200 néző előtt így állt fel a Kisterenye: Csernák — Király, Sándor, Orosz — Végvári, Szeberé- nyi I. — Jenei, Verbovszki. Nagymajdon, Kovács, Darvai Edző: Szabó László. Az első negyvenöt percet végigtámadták a hazaiak. A Kinizsi szervezetten, s igen Jól védekezett. A megerősített védelem sikerrel verte vissza ebben az időszakban a hazai támadásokat. Nagy iramban kezdődött a második félidő. Az 50. percben Ver- bovszki gólbatartó lövését az egyik hátvéd kézzel ütötte le. 11-es. A büntetőt Szeberényi I. értékesítette. 1:0. A 65. percben Jenei kiugrott, lerázta a védőket és a hosszú sarokba lőtt. 2:0. A 75. percben Darvai beadásából Nagymajdon állította be a végeredményt. 3:0. A gól után több szabálytalanság történt Ezért a játékvezető a hazaiak közül Darvait, a vendégcsapatból Kockát és Hegedűst kiállította. A Kisterenyei Bő nyász megérdemelten nyert Játékosai közül Király (a mezőny legjobbja) és Nagymajdon volt a legjobb. IKARUS—MIZSERFAI BÁNYÁSZ 1:1 (0:t Kazár, 800 néző, v: Horváth. Mizserfa: Halász — T6- zsér IV. Bereczki, Balogh — Tözsér II., Radics — Szabó, Boldvai, Tőzsér III. Susán, B. Szabó. Edző: Takács Dániel. Végig izgalmas, változatos mérkőzést vívott a két csapat. Az első félidőben a hazaiak voltak veszélyesebbek. Több helyzetet teremtettek, de ezeket nem tudták kihasználni. A II. félidőben továbbra is nagy volt az iram. A 65. percben a vendégcsapat szerzett vezetést. A gól után nagy hajrába kezdett a hazai csapat, de az egyenlítés csak tíz perccel a befejezés előtt sikerült. Az előretörő Tőzsér II. mintegy 16 méterről kapura lőtt. s a labda a lábak között utat talált a hálóba. 1:1. Az első helyezett Ikarus ellen a Mizserfai Bányász végig sportszerű küzdelemben, egyenrangú ellenfélnek bizonyult. A helyzetek alapján még a győzelemhez is közelebb állt. A Mizserfából Halász, Tőzsér II., és Susán játszott jól. (takács) PILISI BÁNYÁSZ—RÉTSÁGI HONVÉD 3:1 (1:0) 300 néző előtt a Honvéd csapat összeállítása ez volt: Molnár — Tóth K.. Kaliczka, Bara — Tóth Sz., Hegedűs I., — Gregor, Varga, Schrancz, Hegedűs II., Mézes. Edző: Hamvai Márton. A mérkőzésen két egyenrangú ellenfél találkozott vé- gig_ nagy küzdelemben. Az első félidőben a hazaiaknak sikerült gólt elérniük a 30. percben. Fordulás után a Honvéd vette át a játék irányítását, jóval többet támadott. Ez gólt eredményezett a 65. percben. Gregor átadását Varga 14 méterről a hálóba lőtte. 1:1. Ezután még Mézes rúgott lesgólt. A hajrá a Pilisi Bányásznak sikerült. A 78. és a 85. percben Molnár hibájából két gólt szereztek a hazaiak. A gólok erősen letörték a vendégcsapatot. A sportszerű mérkőzésen a szerencsésebb hazai együttes nyert. A Honvédből Hegedűs I. és Varga játéka dicsérhető. (sárik) GYÖNGYÖSI HONVÉD— BGY. DÖZSA 1:9 (6:0) Balassagyarmat, 300 néző, v.: Fehér. A Dózsa az elmúlt heti összeállításban lépett pályára: Mihalik — Pavlov Kalcsó, Balogh — Ferencsík, Rózsa — Bodnár, Veres. Balázsi, Miskolci, Melega Edző: Vadkerti Jenő. A hazai közönség várta az elmúlt heti jó folytatást. Ez elmaradt. Alacsony színvonalú mérkőzést vívott a két együttes. A vendégek a játékidő első részében többet, a hazaiak veszélyesebben támadtak. A mérkőzés egye’len gólja a 47. percben esett. A balassagyarmati kaputól 20 méterre egy szabadrúgást íveltek Mihalik kapujára. A kapus vetődött, de kezéből kicsúszott a labda, és azt a gyöngyösiek a nátóba lőttek. A gól felrázta a hazai csapatot, de az ötlettelenül iátszó támadósor nem tudott eredményes lenni A .Józsa mélyen formája alatt játszott, ezért veszített. A csapatból senkit nem lehet megdicsérni. (reitcf)
