Nógrád, 1966. május (22. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-08 / 108. szám

1966. május 8. vasárnap NÖGPÄD 5S A Nógrád hasábjain csak­nem négy hónapon át folyt a vita a gazdasági mechanizmus reformjáról. Szűkebb hazánk közgazdái, párt és társadalmi munkásai mondották el vé­leményüket, állásfoglalásukat az új mechanizmus szükséges­ségéről, jelentőségéről. A köz- gazdasági propaganda megyei megalapozását is jelentő vita értékét növelte, hogy közben ismert, neves közgazdászokat is megszólaltatott a Nógrád. Ma már közismert, hogy új gazdasági mechanizmusunk az előkészítés stádiumában van. Hamarosan a párt Központi Bizottsága elé kerül, majd — képletesen kifejezve — pár­tunk IX. kongresszusa teszi rá az utolsó pontot és a pecsé­tet. Az új mechanizmus irány­elvei már a sajtó, rádió, tele­vízió útján nemcsak a gazda­sági szakemberek, hanem a szélesebb közvélemény előtt is ismertté váltak. E roppant nagy kísérlet felkeltette az emberek figyelmét: vélemé­nyek összeütközése, aggoda­lom, helyeslés, türelmetlenség, lelkesedés kíséri a reform első lépéseit. ,E lap hasábjain folyt vita is érintette a gazdasági mechanizmus általános elmé­leti kérdéseit, a reform szük­ségességét, szólt a gazdasági mechanizmus egyes összetevői­ről (árrendszer, anyagi ösztön­zés, készletgazdálkodás, beru­házás, stb) és az elemek egy­más közötti kapcsolatáról. Szó volt a gazdasági mechanizmus emberi vonatkozásairól Is, hangsúlyozva annak kedvező hatását a gondolkodásra, ma­gatartásra. A vita Illés Miklós „Miért szükséges a gazdasági mecha­nizmus megreformálása” c. cikkével indult, a Nógrád 1966. január 8-i számában. Illés elv­társ cikkében — a többi kö­zött — a gazdasági mechaniz­mus fogalmi meghatározását adta, utalva a mechanizmus komplex, rendszer jellegére. A mechanizmus történelmi jellegéről szólva bemu­tatta azokat a változáso­kat, amelyek 1957 után' tör­téntek a gazdálkodás rendsze­rében, hangsúlyozva az átfo­gó reform fontosságát. Rámu­tatott arra, hogy a tervezés és irányítás jelenlegi rendszere merevséget ad a gazdaságnak, és a gazdálkodás bonyolultab­bá válásával új mechanizmus válik szükségessé, s új sze­repet kell kapnia a vállalatok tervezői munkájának is. A vitában résztvevők kife­jezték egyetértésüket a gazda­sági mechanizmus reformjá­nak szükségességével, egyet­értettek a reform fő irányel­veivel, de számos megjegyzés, kiegészítés, észrevétel, ellen­vélemény is elhangzott, főleg a mechanizmus konkrét meg­közelítésével kapcsolatban. Ezekkel a tapasztalatokkal már most, a gazdasági mecha­nizmus reformja előtt is gaz­dagíthatjuk munkánkat Objektív vagy szubjektív kategória? Igaz, hogy a vitaindító cikk Is elvontan fejtette ki a gaz­dasági mechanizmus fogal­mát — nem mutatta be szoros összefüggését a gazda­ságpolitikával, a felépítmény egyes elemeivel —, így lehe­tőséget adott a különböző helytelen értelmezéseknek is. Papp György „Mi az oka a meglepődésnek” c. cikkében a gazdasági mechanizmus ka­tegóriáját szubjektívnek te­kinti. így ír: „A vállalatok egyéb gazdálkodó szervek működését, tehát szubjektív, egyéntől, szervezettől függő szabályok határozzák meg. Ennek következtében a gazda­sági mechanizmus ... szubjek­tív kategória.” Cikkének egy másik helyén, a gazdasági mechanizmust he. lyesen, a gazdasági törvények konkrét megjelenési formája­ként fogja fel. A két megál­lapítás ellentmond egymásnak, s nem ad válaszd arra a kér­désre, hogy valamely objek­tív viszony, kapcsolat külső megjelenési formája miért öl szubjektív jelleget, s egyálta Ián a „kategória” fogalma ho­A gazdasági mechanizmus reformjáról összhangját Következéákép» pen az életszínvonal emelke­dése a jobb életkörülmények pozitívan hatnak az emberek gondolkodására is. Világosab­ban és egyértelműbben látják a párt politikáját. A vita tapasztalatainak összegezése Hangsúlyozták hogy az ideológiát nem lehet elszakí. tani, a gazdasági hatásoktól. A tudatot a gazdaságtól füg­getlenül, vágy ennek ellenére formálni nem lehet, hiszen a gyan tükrözhet szubjektív vi- jő, de a holnapra új kell” c. ugyanakkor folyamatosságot meg kell említeni, hogy a vál- ^^^^iéfeotóoíában ^mer^az szonyt. cikkében. A címben jelzett igényelő feladatról van szót2 lalatok túlbiztosítási törekvé- ernberek életfeltételeire egész A szocializmus gazdasági ^P^olat végi^onul (rá- új mechanizmus valamennyi se sokszor pszichikai jelenség tevékenységükre, életükre A szocializmus gazaasagi s az uj gazdasági me- elemének a bevezetését lile- volt, amelyet a felelem és a hatnak rendszereinek, mmt minden chanizmus elé két követel- tóén. tervfetisizmus okozott. Hoz* társadalmi gazdasági rerict" ményt állít: az egyik a gaz- . , . zójárult ehhez a jelenlegi Az új gazdasági mechaniz* szemek a mozgását, fejlődé- daságosság, a másik a szűk- Folyamatosságot igényel, igénylési rendszer is. Az új mus kedvezően érinti az em. sét belső, objektív törvenysze- ségjetek kielégítése. ^ mechanizmus objektív mechanizmusra vonatkozó ja- bért, többek között mint fo* rűségek határozzák meg. előfeltételeit megteremtsük, Vaslata részletkérdés, azt hl- gyasztót is. Az új mechanist* Ezek szabják meg az embe- A véleményeiig nem a Az 1966-ban bevezetett uj szem ^ ig^y^i rendszer musban megszűnik a kínálat rek cselekedeteit, gazdasági két követelmény felállításában tervezési , elvek például egyszerű átalakításával is meg. monopóliuma, „nagvkorúso­tevékenységúk formáit, és van, hanem annak túlzott ál- eme objektív feltételek meg- oldható a helyes készletgazdái- dik” a fogyasztó, s lehetőség ezeknek a formáknak az ősz- talánosítáisában. A gazdasá- teremtését szolgálják. Hozza- i^ás. a differenciált szükség» szessége a gazdasági mecha- gosságot általában nem lehet szoktatják a gazdasági vezető. ' letek teljesebb kielégítésére, nizmus, amelybe akarva, nem kritériumként kiemelni. A két a nagyobb önállósághoz, a Barna Sándor cikkében a yz persze alapvető koncepció­akarva gazdasági kapcsolatba mechanizmus célja konkrétan a nagyobb felelősségvállaláshoz, jelenlegi beruházási rendszer változást is jelent, kerülnek egymással. A gaz- szocialista vállalatok gazda- Végeredményben a termelői fogyatékosságaira mutatott rá, dálkodás formája tehát ob- ságossága, amely merőben kü- ártípus termelői árra való át- s a legfőbb hiányosságokat a De kedvezően érinti az új jektív adottság, a társadalmi- lönbözik a gazdaságosságtól térés kezdeti lépései is eb- következőkben látja: túlzott mechanizmus az embert, mint termelési viszonyok függvé- általában. A veszély abban ben az irányban hatnak. centralizáltság, az önállóság hi- termelőt is. Az anyagi Ösz­nye. rejlik, hogy a gazdaságosság _ ánya és a túltengő bürokrá- tön zés hatékonyabb formái túlhangsúlyozása feledtetheti Talán, _ mint ahogyan Papp c;a a régi beruházási rend- mellett érdemesebb lesz jöb- Minden gazdasági rendszer- a mechanizmus emberre gya- elvtárs írja címében, ez az ss&. hiányosságai valóban ar- ban dolgozni. A juttatásokban nek megvan a sajátos gaz- körött hatását, háttérbe szó- okaa meglepődésnek. A szak- ra késztették a vállalatokat, a végzett munka lesz a mérv, dálkodási formája. A szocia- rfthatja a szociális szempon- emberek egyből a mechaniz- hogy pazarolják a társadalom adó, és a szubjektív megíté* lizmusnak a tervgazdálkodás t0(kat. Márpedig a szocialista must várták és a jelenlegi anyagi eszközeit, hiszen aval- lések háttérbe szorulnak, vagy felel meg. Félreértésre talán gazdaságosságot helyesen ér- részintézkedéseket kevésnek ialat számára ez volt a leg- el is tűnhetnek. Az új me­az adhat okot, hogy a gazdal- filmezni csak az emberrel találják. Mmt a bevezetőben „h-sébb módja a termelés bő- chanizmusban a munka sze­kodás formáján belül az egyes kapcsolatban lehet. Csak az IT)®r megjegyeztük, 1968-ban yítésének. rinti elosztás egyenlősdisége elemeket bizonyos határok kö- iehet gazdaságos, ami mész- történik lényegében a legfon- megszűnik, ami viszont át, zött az emberek maguk vá- szemenően szociális viszonyé- tosabb elemek együttes beve. Az új elképzelések a válla- menetileg problémát okozhat, laszthatják meg. Ezek a ha- kat ^ teremt zetese. Ennek feltételeit azon- latok anyagi felelősségét nö­tárok objektívek, a minden- ' ban már addig is meg kell vélik elsősorban, s ösztönzik Kedvezően érinti az új me­kori gazdasági viszonyok ál- Ugyanúgy helytelen a szűk- teremteni, s ezekben a részin- mind a beruházót, mind a ki- chanizmus a vállalatok gaz, tál determináltak. ségletek kielégítését is áltató- tézkedésekben nem is szabad vitelezőt az ésszerű gazdái- dálkodását, hiszen az önálló­ban kritériumként tenni. „túl gyorsan” előrelépni, kodásra. ság növekedése, a felelősség A gazdálkodási forma egyes fokozása azt jelenti, hogy a elemeinek megválasztása függ- A szocializmusban nem a Elhangzott vélemény a vál- Szinte valamennyi cikk mechanikus végrehajtó típus vénye annak is, hogy a tár- szükségletek akármilyen ki- lalati felügyelő bizottságok- hangsúlyozta, hogy az anyagi helyett az alkotó típus kerül sadalom mennyire ismeri fel elégítése a cél. A szükség- kai kapcsolatban is. Jenei ösztönzés eddigi rendszere előtérbe, s szabad út ill a az objektív viszonyokat Mi- letek általában történő Tibor a cikk szerzője az irány- túlságosan sematikus, a kőnk- személyiség sokoldalú kibonta» nél nagyobb a társadalmi tu- kielégítésének hangsúlyozása elvekre támaszkodva határoz- rét helyzetre és feltételekre hozása előtt datosság foka, annál valószi- mennyiségi szemléletre ősz- ta meg a felügyelő bizottságok nem mindig reagál helyesen, nűbb, hogy a választott forma tönözheti a vállalatokat, helyét és szerepét. A felügye- a nyereségrészesedési rend- • helyesen tükrözi az objektív Nem is beszélve a teljesebb lő bizottságok létrehozásával szerről szólva helytelennek viszonyokat Mindez nem je- kielégítésről, amely a szűk- kapcsolatban a vélemény tartják a vállalati eredmény ^ vna __ amelyen nézetek l enti azt hogy a gazdasági ségletek differenciáltságát fi- egyöntetű. évenkénti tervesítését és a <5S vélemények ütköztek ösz­mechanizmus mint gazdálko- gyelem.be véve, szintén a jó korrekciók utólag meghatáro- sze elképzelések hangzottak dási forma, szubjektív jellegű, minőségű, választékbő tenné- f^^detes, hogy a vitában rendkívül tág jogcímét. e\ rendkívül hasznos volt. Sőt. Éppen objektív jellegét kék gyártását követeli meg. A résztvevők többsége a gazda- Az új mechanizmusról szólva: xjtat tör( a közgazdasági vro­bizonyítja. gazdasági mechanizmus ilyen *^6i mechanizmus reformját kívánatos lenne hogy a vál- paganda szélesebb körű alkat­általános szemlélete váltjaki ,alatok a jövedelmezőségi fel- mozisa számára, elősegítette a S7;t a vélemónvt hoav ez a ogyes elemeire vonatkoztatva a{jatokat több évre kapnák gazdasági mechanizmus több Előfordulhat, mint ahogyan a véleményt, hogy ez a ugyanakkor egységes egész í Fémjelezte, hogy megyénk­ben (s van érdeklődés a gaz­dasági kérdések iránt, és ez az új mechanizmus előfeltéte­leinek megteremtését, és a későbbiek során bevezetését kedvezően segíti. Jelezte azo­kat a nehézségeket is, ame­elő is fordult, hogy az ily mechanizmus a „mának még közelítette meg. A régi me- ^ s áttérnének a jelenlegi oldalról való megközelítéséi. módon „szubjektiven válasz- De ha konkrétan néz- chanizmus egyes fí bl" hányadérdekeltségről a tömeg- Jelezte hogy a mechanizmus tett formaik, mivel nem tus- 2Ük a szocialista vállalatok rálva javaslatokkal éltek az érdekeltségre. Az anyagi ősz­rözték helyesein a gazdaságban gazdúLkodását (akár gazdasá- ui mechanizmus működésére, ^önaés rendszerével kapcsolat­rejlő objektív viszonyokat, gQggúg akár szükséglet-kielé- E* mar azt mutatja, hogy a az elhangzottakkal egyet- helytelem gazdasági követkéz- gítés szempontjából), akkor koncepció, a fő elvek megérte- érthetünk, ményekkel jártak. Ilyenkor a láthayuk hogy a mának sem sével niltlcs különösebb pröb­,.szubjektivet’ az objektív ^ Ez a nézet egvébként is léma. mf i * S'Si'tfS lörténelmleüen »müéMj. Kozmt 0mU a vällaM MechaitlHIlUS STSk a™ “ gaiáspo- SS Sí SSar *?tóit. A , . litika és az alacsony fokú se a 3X581 ’ jelenlegi felesleges készletek CS ÜZ CmDCr társadalmi tudatosság követ- Kinek jó a felesleges bürök- a szigorú keretgazdálko­kezményei lehetnek. Gazdasá- rácia, a felesleges készletet, a ^ a “íhJKa' ivekkel meg kell küzdeni az gi mechanizmiLsunk reformját hiámycikkek, a felelősség nél- megalapozatlanig anjagterv^k- dasági mechanizmus ideoló- ^. való áttérés előtt és azonban helytelen lenne ezek- küli gazdálkodás stb.? ni£t}a’ L 1 Kit'S,6 m' után is■ E vonatkozásaiban bői levezetni. A formák meg- okának, a vállalatok tulbizto- írások a gazdasági mechaniz. , , tennivalónk akad. A változásának van „természetes Ezzel nem azt akarjuk mon- sítási törekvéseit tekint!. Az mus problémáját nem a szer- kezdeményezésről zon­rend”-je is. dani, hogy a mai mechaniz- uj gazdasági mechanizmusban vezetek, intézmények, elemek , . ; ha na­mus egyértelműen rossz, hl- - véleménye szerint - he- kapcsolata oldaláról közelítet- A termelőerők fejlődése vál- szén helytelen is lenne ezen lyes lenne a készletgazdélko- ték meg, hanem a mechaniz- ' . , ' ’ , tozásokat hoz a gazdálkodás vitatkozni, mert történelmileg dást is az anyagi ösztönzés mus irányelveinek ismereté- . , „itat rendszerében, a termelési vi- szükségszerű volt. Vannak keretébe bevonni és prémium- kedvezően ítélték meg a mert ebben az esetben még szonyokban. Az objektív vi- előremutató elemei, jó - ona- feladatként előírni a forgási , , ., , szonyok megváltozása elavult- sai, s „nem ég a ház felet- sebességet illetve a relatív varnal° tendenciánál, tá tesz egyes formákat, meg- tűnik”. De az biztos, hogy mai forgóeszköz-csökkentést. a jobb, dinamikusabb, ha­követeli azok változtatását. A gazdaságunkat új formákkal . ... . .... , r . laihat magára. változás a tervgazdálkodás ke- keH gazdagítanunk, amelyek- A készletgazdálkodás fogya- tékonyabb gazdaság biztosítja rétén belül megy végbe, bői a lehetőket még ma meg tékosságaival nem jelenti annak feladását, kell oldani. összességében de nem jelenti az egyes ele- azonban csak a gazdasági me­rnek önkényes megváltoztatá- chanizmus átfogó reformja kapcsolatban a termelés-fogyasztás teljesebb hatékonyabb feladatok megol­dásában is nagy szerepet vál­Szorcsik Sándor Űj és ré^i elemek találkoznak sát sem. Miért lett volna pl. fogja megvalósítani, a kötelező tervmutatók nagy száma önkényes? A korábbi gazdasági viszonyok: a viszonylag könnyen átlátható gazdaság, a magasan képzett gazdasági vezetők hiá­nya, stb objektíve tették szük­ségessé a sok tervmutatót. Eb- A vitázók szinte valamemy- ben a helyzetben a vállalati nyien szóltak az új gazdasá- tevékenységgel kapcsolatos gi mechanizmus bevezetésének döntéseket az igazgatókra tartamáról. A többség á tö- bízmi (ilyen formát választa- kozatos bevezetés mellett szállt ni) egyet jelentett volna a síkra. Valójában: az új gazda­lassúbb előrehaladással. sági mechanizmus legfon to­Amikor a termelőerők fej- e^eit egyszerre kívá­lődésével a gazdaság bonyo- á ^ n cúszerű mert lultabbá válik, amikor „mer- fgrétf^s ™z úi1rénvUás': hetünk” a vállMati igazgatók- renJzeT elemeinJ keveredé-' i^aCffílrSfSSSrcS Sí: el is kell hagyni, mert ezt ko- , ’ , . vételik meg az objektív vi­szonyok, a gyorsabb fejlődés. Gondoljunk csak arra, hogy A felsorolt példák a gazdasági működik az anyagi ösztönzés mechanizmus objektív jelle- új rendszere, de például a gét bizonyítják. vállalati jövedeleméi vonás módszereit még nem vezettük tg * . | __• . be. Vagy: működik az új be­i Tlár 8 H18n8k sem JO ruházási rendszer, de a kivi­telező vállalat új anyagi ér- A gazdasági mechanizmus dekeltsége még nem. Termé- szubjektív értelmezése mellet' szetesen ez az álláspont az ú érdekes szemlélettel találkoz- mechanizmus legfontosabr tunk Mede Szilárd „A mának elemeire vonatkozik, viszont A-fél Z-Í<tf „Gazdaságpolitikai kisszótár" Mechanizmus — halljuk találkozunk. Ezeket ismerniük emelők. Megtudjuk azt Is, mi ma mindenfelé, mondogatjuk keu a népgazdaság alsóbb ve- a decentralizáció, a defláció, mi magunk is, sokszor bl- „ .. . „ a degresszív bérrendszer, a zony gépiesen. Mert mi is az to ék’ a _es a tarsadal- devaIváci6 a deviza stb. a mechanizmus? Tudjuk-e ml s2ervek aktivistáinak, hogy nnntnsnn 0 c gazdálkodásunk új módszerei- A több mint kétszázoldalas pontosan e szó értelmét? S feltételeivel mind szé- könyvben lexikonszerű fel­nemcsak ennek a szónak, ha- vel « feltételeivel mind szé- dolgozásban> aIfabetlkus i0r­nem más, a gazdasági éle- lesebt> korben tudjanak fog- rendben 521 gazdaságpo- tünkben manapság annyit l£jkoznI- 3 a Jelentkező kér- litikai címszó található hallott, olvasott szó fogalmát? “e kielégítő fe megfe- ^ ^n­E szavak rengetegének szak- választ adjanak. hogy a felsorolt fo­Ebben a kis szótárban úgy- ga^ak magyarázata során - ,, , . , , . ahol ez lehetséges — a meg­szólván minden olyan foga- 1elent legújabb rendeleteket. zikönyvben, amely most je- lom, kifejezés magyarázata vagy a legfrissebb adatokat is lent meg a Kossuth Könyv- megtalálható, amely gazda- megjelölje. Gazdaságpolitikai sági életünk, a gazdaságira- Bizonyára sok ezer érdek­nyitási rendszer reformja so- iődőnek lesz mindennapos se- A gazdaságirányítás új ran felmerül. Például, mi a gítője a gazdasági munkában, endszerének vitái során igen haszonbér> a hiteltípus, a me- az agttációban és az oktatás­zei leltár, a külterjes gazdái- ban egyaránt a Gazdaságpo- kodás, a községfejlesztési litíkai kisszótár. szerű magyarázatát találhat­juk egy nagyon hasznos ké­padónál, kisszótár címmel. ok — nem mindenki számá­ra ismert — közgazdasági, gazdaságpolitikai fogalommal hozzájárulás, a közgazdasági B. J.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom