Nógrád, 1966. május (22. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-07 / 107. szám
4 NÖGR AD 1966 május 7. szombat Ankét a Palócföldről cd keggoidékl gazdái kő dást laaalják Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumban Lapunk 1966. február 6-i számában munkatársunk Tóth Elemér tollából Felületek címmel cikk jelent meg, amely körül, — bár a szerző nem vitaindítónak szánta — szokatlanul élénk vita bontakozott ki, bizonyítva a benne felvetett gondolatok időszerűségét. A hozzászólások egy részét részben folyamatosan közöltük, mások szóban mondták el véleményüket. A vita kapcsán, — amelybe a megye kulturális életének vezetői is bekapcsolódtak — főleg a Palócföld című antológia körül csaptak össze a nézetek. Ezek tisztázása, illetve a vita lezárásaként a napokban ankét zajlott le a megyei tanácson, amelyet az alábbiakban ismertetünk. Az ankéton számos kérdés merült. fel, közülük csak a fontosabbakra térünk ki. Melyek voltak ezek a kérdések? Van-e a Nógrád megyében élő íróknak megfelelő publikációs lehetősége, felülete? (Vannak-e írók?) Hogyan képzelhető el a meglévő fórumok színvonalának javítása? Helyes-e a Nógrádból elszármazott írók Palócföldben való szerepeltetésének aránya? Milyen profilt alakítson ki a Palócföld? (Terjesztési gondok?) stb. A kérdésekre adott válaszok az alábbiakat összegezték. A publikációs lehetőségek között csak a Palócföldről esett szó, a Nógrád vasárnapi mellékletéről, az országos fórumokról, stb. nem. A jelenlévők egyetértettek abban, hogy az antológiát az eddigi gyakorlattól eltérően legalább háromszor, négyszer szükséges megjelentetni, s erre pénzügyi fedezetet kell biztosítani. Fokozottan ügyelni kell az időben történő , megjelenésre, a rendszerességre. A résztvevők a Palócföldet a Nógrád- ban élők számára elegendő Vitaisár ó helyett felületnek vélték, annál is inkább, mert a megye jelenleg még nem rendelkezik megfelelő írógárdával. (A megyében élnek ugyan korábbi kötetekkel rendelkezők, akik azonban elsősorban szubjektív okok miatt nem fejtenek ki irodalmi tevékenységet. Az igazán tehetséges fiatal pedig kevés.) A jövőben a kulturális élet vezetői fokozott gondot kívánnak fordítani az irodalmi élet jelenségeire. Általános vélemény szerint a Palócföld szerkesztési elvei nem szorulnak revízióra, azok betartására kell jobban ügyelni, a szerkesztőbizottság munkáját kell tervszerűbbé tenni. Természetesen a jövőben sem szabad a tájjellegű folyóiratok színvonalához mérni a Palócföldet, amelynek funkciója sem azonos azokéval. A cél az, szögezték le a résztvevők, hogy a kiadvány adott színvonalon mindinkább érzékeny fórumává váljék a megye szellemi életének. A továbbiakban a Nógrádból elszármazott írók szerepeltetését vitatták meg, amelyet helyesnek, a jövőre vonatkozóan is követendőnek fogadtak el az ankéton. Az arányokat szintén megfelelőnek tartották. Azt a vita során felmerült gondolatot, miszerint a Budapesten élők nem mindig legjobb munkáikat küldik Nógrádba, az ankét résztvevői nem látták megalapozottnak. A legtöbb szó a Palócföld profiljának kialakításáról esett. Szemle legyen-e, vagy irodalmi-képzőművészeti antológia? Mint elhangzott, a határok nem voltak merevek korábban sem, hiszen a szépirodalmi anyagon kívül eddig is számos tanulmány, recenzió, stb. látott napvilágot hasábjain. Ennek ellenére többen szükségesnek látták leszögezni, hogy a jövőben több tanulmányt, társadalomtudomány- nyal, filozófiával gazdaságirányításunk kérdéseivel, stb. foglalkozó írást kívánnak olvasni a Palócföldben, hiszen — úgymond — a megyében kialakulóban van egy tehetséges tanulmányíró gárda, amely szintén felületet keres, illetve kíván találni a Palócföldben. (Felmerült a szomszédos Szlovákiában élő írók, munkásmozgalomtörténettel foglalkozók bevonásának lehetősége is a Palócföld munkájába. Kölcsönös igény esetén a kiadvány természetesen nem zárkózik el ettől a gondolattól sem. Ez a látókör szélesítését kitűnően szolgálhatná.) A Palócföld terjesztését egyébként a Nógrád megyei Lapkiadó Vállalat vette át, de nem vetik el egyelőre az eddigi terjesztési módokat sem. Az ankét hiányosságaként említendő, hogy a hozzászólók néhány — véleményünk szerint jelentős — dolgot nem említettek. A publikációs lehetőségek vitatásakor például nem esett szó a Budapesten és vidéken megjelenő országos jellegű folyóiratokról, — mindenekelőtt a Napjainkról, — amelyek pedig szívesen közlik a Nógrádban élők alkotásait is, megfelelő színvonal esetén, A tanulmányírókra — szerintünk — ugyancsak vonatkozhat: számukra szintén nyitva állnak a Palócföldön kívül az országos fórumok, amelyek különben az alkotók számára is megbízhatóbban képesek eldönteni írásaik színvonalát. Az országos fórumokon való jelentkezés tehát mindenképpen szolgálná az alkotók fejlődését is. Lényeges kérdésnek tartjuk továbbá — bár erről sem esett szó —, hogy írógárda kialakítása a jövőben sem képzelhető el érett, s főképpen a jelenben is alkotó írók nélkül. A vitát természetesen az an- kéttal sem tekinthetjük lezártnak, bár a hozzászólások közlését magunk részéről befejeztük. E kérdésekre az élet adja meg a választ Látogatás a putuoki Putnokon, a hajdani le- ánynevelde műemlék épületeiben, festőién szép környezetben talált otthonra a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum. Néhány évvel azelőtt még csak középfokon folyt itt a szakemberek képzése, meglehetősen mostoha körülmények között. — Két esztendeje, hogy a felsőfokú képzés is megkezdődött Putnokon, s azóta az állam több millió forintot költ az épületek korszerűsítésére, a környék, a park rendbehozatalára. Köröshegyi András gaz- gasági igazgató szavait később azzal toldotta meg, hogy néhány esztendő múlva az öreg épületek teljesen megifjodva várják majd a fiatalokat, tanulni vágyó korosabb embereket. Igazolásul mutatta az épülő, új ebédlő vörös téglafalait. A technikum már most jelentős szerepet tölt be az északi, hegyes-völgyes országrész szakemberképzésében. A több száz fiatal fiú és leány mellett sok gyakorlati ' szakember, megyei járási, szövetkezeti vezető tanul itt most is Borsodból, Hevesből és Nógrádból. Nógrád megyéből most huszonötén tanulnak az első évfolyamon. Végh Anban fejezte be tanulmányait Vácott a mezőgazdasági technikumban. Most Putnokon folytatja tovább. — Mi az elnökkel együtt tanulunk. Vékony, fiatal ember a sóshartyáni Egyesült Erő Termelőszövetkezet mezőgazdásza — magyarázta. — Amolyan csendes versengés van közöttünk ... munkában más tanszékek is. Nyilvánvaló, itt nincs annyi idő, hogy .valamennyi mezőgazdasági műveletet alaposan megtanuljanak a levelező hallgatók. Bemutatókat tartanak, s a tanulás, a gyakorlás otthonra marad. Ez pedig nagy erőfeszítést igényel a napi munka mellett. Könyvek között, a kölcsönzőben tál, aki Mátramindszenten _ . .. _ , Gyakorlati oran. Gyalog Janos Karancskesziből a traktorbmgádvezető, a közelmúlt- vezetéssel ismerkedik „Értesítjük kedves olvasóinkat, hogy a Balassi Bálint Megyei Könyvtár az új megyei művelődési házban megnyílt.” Ilyen szövegű lapokat kézbesít napok óta százával a posta szerte a városban, Salgótarjánban. Egy hete nyílt meg új otthonában a megyei könyvtár, s indult meg az akció a korábbi olvasók visszahívására, új könyvbarátok szervezésére. Milyen eredménnyel járt eddig? Az első napok tapasztalatairól Csizmadia Sándor- nénak, a kölcsönző részleg vezetőjének kedvező a véleménye: — Az eddigi eredmény mondja —, beszámítva az egy esztendős szünetelést, s, hogy még mindig sokan nem tudnak a nyitásról —*■ kielégítő. Az első két napban mintegy háromszázan iratkoztak be, — főképp régebbi kölcsönzőink, de újak is. A könyvtártagok sorát Garam- szegi Gyula kelmefestő nyitotta meg; első kölcsönzött könyveink: Szilvás! Lajos: Fekete ablakok, Batesz két háborús műve: a Jó szívvel a francia partok felé és a Bíborsivatag, valamint a Tranzisztorok című szakkönyv. Racskó István öblös- üveggyári munkás „holtversenyben” első kölcsönzőnk Garamszegivel. ö Moravia: Egy asszony, meg a lánya, Mnacsko: A halál neve En- gelchen, Berkesi: Játék a tisztességgel, Dumas: A ka- méliás hölgy és Rejtő: Szőke ciklon című művét válogatta. — Voltak az új könyvtárnak már szlovákiai vendégei is és látogatást tett nálunk a Közgazdasági Technikum és a Rákóczi úti általános iskola, több más intézet szintén jelezte, hogy környezetismereti óra keretében látogatóba hozza növendékeit. — Hogyan vélekednek a vendégek az új könyvtárról? — Eddig csupa jót hallottunk. Ennek olyan magyarázata van, hogy az új belső szervezéssel gyorsabbá vált a kölcsönzés, az anyag elrendezése, elhelyezése áttekinthetőbb. A könyvek elrendezésében az úgynevezett ETO-rendszer- re 'tért át a megyei könyvtár. A rejtélyesnek ható rövidítés egyetemes tizedes osztályozást jelent. Ez ma az egész világon használatos anyagosztályozás a közművelődési könyvtárakban. — Mik a legkeresettebb művek? — kérünk összegezést az eddigi forgalomról. — Kellemes meglepetésünk, hogy a korábbiakhoz képest erősen megnőtt a szakkönyvek iránti érdeklődés. A kölcsönzött művek mintegy 20 százalékát szakirodalom teszi. — És a szépirodalomban? — Berkesi és Szilvási jelenleg szinte behozhatatlanul a legkeresettebb. Berkesi műveiből az egész polcunk kiürült, talán a Kopjásck, ami még előfordul, de azt szinte mindenki ismeri. A két író népszerűsége olyan méretű, hogy túlszárnyalta a ..verhetetlennek” látszó Jókait. Meglepetésünkre csökkent az érdeklődés Verne iránt. Sokan viszik viszont Fekete Gyula, Galambos Lajos könyveit, — Garai Gábornak már minden verseskötete olvasók kezében van. A külföldiek közül Bondarev: Csend és az Utolsó ágyúlövés, Vaszilij Jan: Őrtüzek a pusztán, Anna Lagfus: Homokpoggyász című regényei, Hemingway, Dosztojevszkij munkái vonzzák nagy számban olvasóinkat. — Milyen programja van a könyvtárnak az olvasók számát illetően? — Még ebben a hónapban szeretnénk elérni kétezer olvasóig, s a hátralévő fél évben eljutni a tavalyi 3600-ás szintig. Egyelőre ennyi. Reméljük, régi tagjainkra maradéktalanul számíthatunk, de persze szívesen és szeretettel várunk minden új jelentkezőt. Az igények kielégítésére megnövekedett és mindegyre növekvő jó lehetőségeink vannak. (barna) Szabó Zoltán tanár a vetögép helyes beállítását magyarázza a nógrádi hallgatók egy esc portjának Megyei foto-kiállitás A Nógrád megyei Népművelési Tanácsadó védnökségével a Nógrádi Foto- és Filmklub megyei foto-kiállítást rendez, amelyet ez év augusztusában Salgótarjánban, szeptemberben Balassagyarmaton és Diósjenőn, októberben pe- uig Nagybátonyban és Taron mutatnak majd be. A kiállításra csak Nógrád megyeiek küldhetnek képeket. Beküldhető bármely témájú művészi munka, amely megyei kiállításon eddig nem szerepelt A kiállításon az alábbi csoportok szerepelnek: feketefehér, leghosszabb oldal 24- től 40 centiméterig, eredeti színes kép, leghosszabb oldal 24 centiméter, és színes dia. A beküldött képeken a szerző és a szakkör nevét, a kép címét, illetve sorszámát kell feltüntetni 1—10-ig. A beküldési határidő: 1966. július 25. Cím: Nógrádi Foto- és Filmklub, József Attila Megyei Művelődési Ház, Salgótarján. — Ki vezet a versenyben? — Az csak a végén . .. az év végén dől el. Most különösen nagy az iram, közeleg a kollokviumok ideje. A vizsgákra a hallgatókat szaktanárok készítik elő. Szabó Zoltán tanár mondotta, hogy a technikum 72 hold gyakorló te rülettel rendelkezik. A gyakorlati foglalkozásokat az üzemtani és gyakorlati tanszék készíti elő. De tevékenyen részt vesznek a — Hogyan tesznek eleget a követelményeknek a nógrádi hallgatók? A kérdésre Szabó Zoltán tanár válaszolt: — Szorgalmas, igyekvő a csoport valamennyi tagja. Munkájuk mellett mind igyekeznek helytállni itt is ... Az intézet tanárai tudományos kutatást is végeznek. A hegyvidéki termelő- szövetkezetek gazdálkodásához keresik i legjobb, legha Lékonya bú módszereket Vincze Istvánná
