Nógrád, 1966. május (22. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-05 / 105. szám
2 NOG R A P 1966 május 5. csütörtök Sikeres partizcmqkciók Nixon az USA vietnami I őzeimét sürgeti O*' E. Simorra A spanyol munkásmozgalom új harci formái Nasszer és Tito megbeszélései KAIRO (MTI) Nasszer elnök és Tito marsall szerdán a jugoszláv államfő szállásán folytatta megbeszéléseit. Mint Abdel Megid Farid, az EAK elnökségének főtitkára közölte, a kedden megkezdett tanácskozás során Tito, szerdán Nasszer fejtette ki álláspontját az aktuális nemzetközi kérdésekről. Tito marsall elemezte a nemzetközi helyzet alakulását Nasz- szer elnökkel tavaly szeptemberben történt belgrádi találkozója óta, ismertette az európai, délkelet-ázsiai és vietnami helyzetről vallott jugoszláv véleményt, kifejtette az el nem kötelezett országokra háruló felelősséget az említett kérdésekkel kapcsolatban. Nasszer elnök expozét tartott az elmúlt időszak nemzetközi eseményeiről. A tárgyalásokat követő megfigyelők szerint az elnök elsősorban a Közép-Kelet, Ázsia és Afrika problémáival, valamint az el nem kötelezett országok esetleges újabb kezdeményezésének kérdéseivel foglalkozott Tito, aki kedden megtekintette az alexandriai görögrómai múzeumot, ma Nasszer elnökkel ellátogat a Felszabadulás tartományba, ahol a sivatagban öntözéses gyümölcsösöket létesítettek. A djakartai rádió szerdán ismertette Adam Malik indonéz külügyminiszter legújabb nyilatkozatát. Malik megismételte, hogy hazája békés megoldást keres a Malaysiával szemben támadt viszályra a manilai egyezmény alapján. Malik azt is közölte, hogy Indonézia a közeljövőben konzulátust szándékozik nyitni Singaporeban. Az UPI Suharto tábornok nyilatkozatát ismerteti, amelyben Indonézia „erős embere” sürgette a baloldali erők ellen indított hajsza fokozását. Az amerikai hadügyminisztérium kedden este bejelentette, hogy az elmúlt két év alatt '11 amerikai pilóta Laosz területén lezuhant, másik 20 pedig eltűnt, illetve a laoszi baloldal hadseregének fogságába esett. Bár a Pentagon ezt a közlését egy újságíró kérdésére tette, az AP hírügynökség jelentése szerint feltűnő annyiban, hogy az amerikai kormány két évig rejtelmes hallgatásba burkolózott a laoszi hadAz amerikai képviselőház hadügyi bizottsága törvény- javaslatot tárgyal, amelynek értelmében mintegy 17 milliárd dollárt fordítanának az amerikai fegyveres erők korszerű felszerelésére. A bizottság úgy döntött, hogy 931. millió dollárral többet szavaz meg erre a célra, mint amekkora összeget a kormány az 1967-és költségvetési évre katonai kiadásokra javasolt. DA NANG (MTI) Da Nang város közelében dél-vietnami szabadságharcosok tőrbecsaltak egy katonai alakulatot a szerdára virradó éjjel. Az amerikaiak a „Georgia” hadművelet keretében úgynevezett tisztogató hadműveletet folytattak és Da Nangtól 40 kilométernyire délnyugatra átkeltek egy folyón, amikor a „bokrok és fák” egyszerre megelevenedtek, s a nagyszerűen álcázott partizánok a közvetlen közelből lecsaptak az ellenségre. Egy sebesült amerikai őrmester, akit később sikerült kimenteni a front mögé, újságíróknak elmondotta, hogy teljesen gyanútlanul vonult előre, amikor közvetlenül az orra előtt „felállt egy bokor és rápuskázott” A „tisztogató akcióban” részvevő másik amerikai alakulatra aknavetővel tüzeltek a partizánok és súlyos veszteségeket okoztak az ellenségnek. Közelharcba keveredtek az amerikaiak a felszabadító erőkkel egy másik összecsapásban is, amely Saigontól néhány kilométernyire nyugatra zajlott le, itt egy amerikai szárazföldi egység szintén súlyos veszteségeket szenvedett. SAIGON A Sydney nevű ausztráliai csapatszállító hajó szerdán horgonyt vetett a dél-vietnami Vung Tau kikötőjében és partraszállított egy 4500 főnyi ausztráliai harci küSuharto nyilatkozata a kom- munistaellenes Pantja Sila Front hivatalos djakartai fogadásán hangzott el. Az Antara hírügynökség az Ampera című lapra hivatkozva azt jelenti, hogy megölték Lukmant, az Indonéz Kommunista Párt Központi Bizottságának elnökhelyettesét. A lap korábban azt jelentette, hogy Lukmant április 29-én fogták el. A legfrissebb jelentés azt állítja, hogy Lukmant a katoník azért ölték meg, mert „ellenállást tanúsított és meg akart szökni”. műveleteket illetően. Amerikai gépek — ez eddig is nyílt titok volt — évek óta rendszeresen bombázzák és lövik a Laoszi Hazafias Front fegyveres erői által ellenőrzött területeket, azzal, hogy „akadályozzák a dél-vietnami partizánok utánpótlását”. Keddi nyilatkozatában az amerikai hadügyminisztérium arra hivatkozott, hogy 1964 májusában „a . laoszi királyi kormány kérte az amerikai felderítő repüléseket.” A pótlólag megszavazott összegből két atommeghajtású fregattot építenek, amelyek rakéták kilövésére alkalmasak, az összeg többi részét rakéta- elháritó rakétarendszer fejlesztésére, szuperszónikus repülőgépek gyártására és a Föld1 körül keringő olyan űr- laboratórium létrehozására fordítanák, amelyen emberek is lennének. lönítményt. A katonákat a dél- vietnami háborúba vetik be. A 4500 katona között 400 sorkatona is van. Ez az első eset, hogy ausztráliai sorkatonákat nagyobb alakulatokban a dél-vietnami frontra küldenek, miután az ausztráliai kormány bevezette a sorkötelezettséget MOSZKVA Irina Levcsenko, a második világháború veteránja a szerdai Szovjetszkaja Rosszi- jában az amerikai anyákhoz intézett levelében rámutat: Vietnamban nem Amerika védelmezi szabadságát, hanem a vietnami nép kelt fel az ag- resszorok ellen szabadsága és függetlensége megvédésére. A levél szerzője, aki annakidején szovjet veteránküldöttséggel az Egyesült Államokban járt és nemrég érkezett haza Vietnamból, ahol hosszabb utat tett meg, arra figyelmezteti az amerikai anyákat, ne engedjék, hogy fiaikból gyilkosok váljanak. Az anya számára ez még borzalmasabb, mintha elveszítené gyermekét — írja Lev- csenkó. — Hogyan lehet élni azzal a tudattal, hogy a gyermek, akit az anya világra hozott, táplált és nevelt, vadállattá változott, hidegvérrel a legborzalmasabb kegyetlenségeket követi el Vietnamban? — A levélíró végezetül felszólítja az amerikai anyákat, keljenek az igazság védelmére, végsősoron fiaik védelmére. Az MOSZKVA (TASZSZ) A szerdai Pravda a fejlett tőkés országok modern munkásmozgalmát elemezve, hangsúlyozta, hogy ennek a mozgalomnak jellemző vonása az erősödő internacionalizmus. A cikk rámutat: a dolgozók erősödő szolidaritásukat állítják szembe az imperializmus agresszív akcióival, azzal a kísérletével, hogy támadást intézzen a béke és a demokrácia erői ellen. Ez a szolidaritás — hangsúlyozza a cikk — különösen abban a mozgalomban jut kifejezésre, amely a vietnami nép hősi WASHINGTON Johnson elnök rövid időn belül eleget kíván tenni Bonn atomigényeinek. Az Evans- Novak riporter-kettős szerdai jelentése szerint az elnök titkos utasítására az amerikai külügyminisztériumnak és a hadügyminisztériumnak hat héten belül javaslatot kell tennie arról, milyen formában lehet Nyugat-Németorszá- got bevonni a nukleáris fegyverek feletti rendelkezésbe. A két minisztériumon kívül külön javaslatot készít Dean Acheson volt külügyminiszter, Johnson egyik legfőbb tanácsadója a NATO-ügyekben. A sajtójelentések szerint Johnson „kezdeményezően” akar fellépni, mivel a kérdés megoldásában nem történt haladás. Washington véleménye szerint sem Bonn, sem más NATO-orszag nem terjesztett elő olyan tervet, amely gyakorlatilag lehetővé tenné a nukleáris fegyverek feletti rendelkezési jog megosztását, más szóval Nyugat-Németor- szág közvetett atamfelfegyveranyai tiltakozás hangjára most van szükség, mert holnap már késő lehet. NEW YORK Nixon volt amerikai alel- nök kedden, a Texas állambeli Houstonban sajtóértekezletet tartott. Ezen követelte, hogy az amerikai légihaderő terjessze ki a Vietnami Demokratikus Köztársaság bombázását és Haiphong térségét is vonja be támadásainak körzetébe. Mindamellett Nixon beismerte, hogy az Egyesült Államokban erős elégedetlenség mutatkozik a vietnami háború miatt. Nixon azt is elmondotta, hogy véleménye szerint az Egyesült Államoknak gyors győzelemre kell törekednie Vietnamban, nem, bocsátkozhat elhúzódó háborúba. Egy visszavonulás akár katonai, akár politikai megfontolásokból végzetes lenne — tette hozzá — mert öt év múlva háborúra vezethetne a „vörös Kínával”. Kína jelenleg még nincs abban a helyzetben, hogy nagy háborút viseljen, de öt év múlva már képes lesz rá. Morse oregoni demokrata szenátor figyelmeztetett arra, hogy nem lehet katonai győzelmet remélni Vietnamban és a béke útjának keresését a háború kiszélesítésének beszüntetésével kell kezdeni. Erre annál is inkább szükség van, mert a jelenlegi, háborút kiterjesztő politika egy harmadik világháború veszélyével fenyeget. harcának támogatására indult meg. A vietnami népet támogató megmozdulások ma mór gyakorlatilag felölelik az egész világot. Megjegyzendő, hogy ezek a megmozdulások rendszerint az egyes országok munkásmozgalma harci céljaihoz kapcsolódnak. A japán dolgozók például a vietnami háború elleni kampányba szélesítik a harcot az amerikai hadi- és tengeri támaszpontok ellen. A cikk említést tesz arról, hogy ebben az évben számos amerikai szakszervezet is bírálta a washingtoni kormány agresszív politikáját. zését. Mint ismeretes, Rusk külügyminiszter az elmúlt héten határozottan cáfolta, hogy az USA elvetette volna a bonni atomigények kielégítését s azt mondotta, hogy ez korántsem lezárt kérdés. Négy esztendővel ezelőtt Georges Wallace „faji elkülönítés ma, faji elkülönítés holnap, faji elkülönítés örökre” jelszóval nyerte el az Egyesült Államok egyik legsötétebb déli állama, Alabama kormányzói székét. Könyörtelenül következetes is maradt programjához, s így szinte az egész világon a rosz- szizmus szimbólumává vált. A demokratapárti kormányzó ugyanis nemcsak az ultrajobboldali Goldwater kortesének csapott fel az elnökválasztások idején, hanem — fegyveres erőt is segítségül híva — kényszerítette ki, hogy néger gyerekek ne tanulhassanak együtt fehér iskolásokkal, s A SZOVJET KOMMUNISTÁK FÓRUMÁN — az SZKP XXIII. kongresszusán — felszólalva, Dolores Ibárruri, a Spanyol Kommunista Párt elnöke hangsúlyozta: „A spanyol munkásosztály, haladva saját útján, amelynek az 1905- ös oroszországi forradalommal néhány közös, bár nem azonos vonása van, megsemmisítő csapásokat mér a francoista rendszer pozícióira”. Valóban, a spanyol munkás- mozgalomban a harc új formái jöttek létre. A korábbi spontán sztrájkok egyre inkább a szervezettség jellegét öltik magukra. A sztrájkharcok alatt képviseleti bizottságot választanak, amelyek a vállalkozókkal és hatóságokkal tárgyalnak. A sztrájk lefolytatásáról szakszervezeti üléseken döntenek. Így például februárban Barcelonában szakszervezeti gyűlésen határozták el, hogy sztrájkot indítanak a textil iparban és a vízszolgáltató vállalatoknál. A harc új formáihoz sorolható az a nemrég közzétett okmány, amelyben 160 000 madridi fémmunkás a politikai követelések mellett sürgeti, hogy napi keresetüket 250 pesóra emeljék. Március 10-én reggel a madridi Északi-pályaudvaron csengő kalapácsütések hangzottak, az utasok nem kis csodálkozására. A kalapácscsengés azt jelezte, hogy a műhelyekben és a fűtőházakban leáll a munka. Megkezdődött a fővárosi vasutasok sztrájkja. A pályaudvart rendőrség szállta meg. Lovas és motor- kerékpáros csendőrök torlaszolták el az állomás előtti teret. A spanyol államvasutak (RENFE) igazgatósága a munkások béremelési követelésére rendőri megtorlással válaszolt. MA MÁR NEM ELSZIGETELT bányák, vagy gyárak, hanem egész iparágak indítanak sztrájkot. Annak ellenére, hogy a sztrájkok túlnyomó többsége a büntető törvénykezés 222-es paragrafusába ütközik, amely tiltja a munka- beszüntetést a szolgáltató vállalatoknál, a kormány mégsem meri alkalmazni ezt a cikkelyt. A spanyol munkás- osztály bátor küzdelemben bizonyos eredményeket csikart már ki! Spanyolország dolgozói egy emberként követelik a szabad szakszervezetek tevékenységének engedélyezését. A hivatalos szakszervezetek, amelyek úgynevezett „vertikális szakszervezetekbe” tömörítik a munkásokat és a vállalkozókat — ezeket a szakszervezeteket a kormány ellenőrzi! — a francoista testületi állam alapját képezik. De ezt az alapot is kikezdte már a spanyol dolgozók harca. Saját, független, osztályszakszervezeteik felállítását még nem vívták ki, de az ellenzéki szak- szervezet már ezeknek csírája, ü társuralkodó Montgomery város nyilvános közlekedési eszközein például a színes bőrűek mindmáig kénytelenek külön utazni. Wallace ideje lejárt. Az állam alkotmánya értelmében egyetlen kormányzó sem lehel önmaga utóda. Wallace azonban keresett és talált is utat a törvény megkerülésére: feleségét lépteti fel kormányzójelöltként. Kortesbeszédében azonban nem titkolta, miért. Nyíltan kijelentette: „Hamega munkásbizottság pedig a spanyol munkásosztály jövőbeni egységes és szabad szak- szervezeteinek típusa. Ugyanakkor a spanyol dolgozók kivívták azt, hogy a francoista szakszervezet vezetősége elismerje a munkahelyeken választott összekötőket. Amikor ezek az összekötők a dolgozók védelmére kelnek és nem értenek egyet a kormányhű szakszervezeti vezérekkel, leváltják, sőt, börtönbe zárják őket. A francoista vérbírák azonban már nem mernek olyan szigorú ítéleteket hozni, mint korábban. Egyes esetekben pedig — amint Bilbaoban történt a munkás ellenzékkel — a tárgyalás a vádlottak felmentésével ér véget. A DEMOKRATIKUS JOGOKÉRT és a szabadságért folyó mozgalom a lakosság újabb és újabb rétegeit fogja át. A munkásosztály vezető szerepét hangsúlyozva a francoista diktatúra elleni össznépi harcban, Dolores Ibárruri a XXIII. pártkongresszuson mondott beszédében aláhúzta: „A mai Spanyolország diákfiatalsága forradalmi erőként lép fel. Ma már az egyház, a spanyol katolikus egyház is, amely a múltban hírhedt volt reakciósságáról, kezd szakítani a diktatúrával, s mindinkább a tömegek felé fordul.” Mindez sajátos helyzetet teremt a spanyol munkásmozgalomban és a francoista rendszer válságát meghatározó tényező. A lakosság széles rétegei ugyanis támogatják a munkások sztrájkharcát. Barcelonát még mindig izgalomban tartja az a hatalmas megmozdulás, amellyel a főiskolások független szakszervezethez való jogukat védelmezték. A kormány minden tilalma ellenére országszerte szabad diákegyüttesek tevékenykednek. A hatóságok most már rendőrséget uszítanak a diákokra is, akik között sok a burzsoá származású. Március derekán több mint 24 000-en tüntettek Barcelona központjában. A tüntetés a rendőrség önkényeskedése ellen, a szabadságjogokért folyt. A tüntetők között ott meneteltek munkások, alkalmazottak, iparosok és diákok. A szakszervezeti ellenzék kommunistákat és katolikusokat, szocialistákat és szabadelvűeket egyesít. A spanyolországi demokratikus mozgalom egyik sajátossága — mondotta Carrillo, a spanyol KP főtitkára —, hogy a fasiszta tilalom ellenére fejlődik és szélesedik. AZ ORSZÁGBAN A DEMOKRATIKUS MOZGALOM magva a kommunista párt vezette munkásosztály. Fellépése példa és ösztönzés az egész nép számára, hogy olyan változást csikarjanak ki, amely Spanyolországban megtisztítja a szabadsághoz és demokráciához vezető utat. választjátok feleségemet, én maradok a kormányzó." Vagyis annyi változna csupán, hogy Wallace nem jog szerint, csupán ténylegesen üldözheti a színes bőrűeket. De még egy változásról is említést tesznek a lapok. Az ex- kormányzó e közreműködéséért, feleségétől, a kormányzói jövedelemből mindössze évi 1 dollárt kap csak. Nem valószínű, hogy Wallace kormányzónak „társuralkodói” posztra állításához más vonzereje is lehetne Alabama népének szemében, mint az anyagiasságnak ez az Amerikában valóban szinte példa nélkül álló „megvetése”. Suharto fokozott hajszát akar a baloldali elemek ellen A Pravda a fejlett tőkés országok munkásmozgalmáról Amerikai repülők Laosz felett Újabb költségek katonai célokra Atomfegyver — német kézben
