Nógrád, 1966. május (22. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-05 / 105. szám

2 NOG R A P 1966 május 5. csütörtök Sikeres partizcmqkciók Nixon az USA vietnami I őzeimét sürgeti O*' E. Simorra A spanyol munkásmozgalom új harci formái Nasszer és Tito megbeszélései KAIRO (MTI) Nasszer elnök és Tito mar­sall szerdán a jugoszláv ál­lamfő szállásán folytatta megbeszéléseit. Mint Abdel Megid Farid, az EAK elnökségének főtit­kára közölte, a kedden meg­kezdett tanácskozás során Tito, szerdán Nasszer fejtette ki álláspontját az aktuális nemzetközi kérdésekről. Tito marsall elemezte a nemzet­közi helyzet alakulását Nasz- szer elnökkel tavaly szeptem­berben történt belgrádi ta­lálkozója óta, ismertette az európai, délkelet-ázsiai és vi­etnami helyzetről vallott ju­goszláv véleményt, kifejtette az el nem kötelezett orszá­gokra háruló felelősséget az említett kérdésekkel kapcso­latban. Nasszer elnök expozét tartott az elmúlt időszak nemzetközi eseményeiről. A tárgyalásokat követő megfi­gyelők szerint az elnök első­sorban a Közép-Kelet, Ázsia és Afrika problémáival, vala­mint az el nem kötelezett or­szágok esetleges újabb kezde­ményezésének kérdéseivel foglalkozott Tito, aki kedden megtekin­tette az alexandriai görög­római múzeumot, ma Nasszer elnökkel ellátogat a Felsza­badulás tartományba, ahol a sivatagban öntözéses gyümöl­csösöket létesítettek. A djakartai rádió szerdán ismertette Adam Malik in­donéz külügyminiszter leg­újabb nyilatkozatát. Malik megismételte, hogy hazája békés megoldást keres a Ma­laysiával szemben támadt vi­szályra a manilai egyezmény alapján. Malik azt is közölte, hogy Indonézia a közeljövőben konzulátust szándékozik nyit­ni Singaporeban. Az UPI Suharto tábornok nyilatkozatát ismerteti, amely­ben Indonézia „erős embere” sürgette a baloldali erők el­len indított hajsza fokozását. Az amerikai hadügyminisz­térium kedden este bejelen­tette, hogy az elmúlt két év alatt '11 amerikai pilóta Laosz területén lezuhant, má­sik 20 pedig eltűnt, illetve a laoszi baloldal hadseregé­nek fogságába esett. Bár a Pentagon ezt a közlését egy újságíró kérdésére tette, az AP hírügynökség jelentése szerint feltűnő annyiban, hogy az amerikai kormány két évig rejtelmes hallgatás­ba burkolózott a laoszi had­Az amerikai képviselőház hadügyi bizottsága törvény- javaslatot tárgyal, amelynek értelmében mintegy 17 mil­liárd dollárt fordítanának az amerikai fegyveres erők kor­szerű felszerelésére. A bizott­ság úgy döntött, hogy 931. millió dollárral többet szavaz meg erre a célra, mint amek­kora összeget a kormány az 1967-és költségvetési évre ka­tonai kiadásokra javasolt. DA NANG (MTI) Da Nang város közelében dél-vietnami szabadságharco­sok tőrbecsaltak egy katonai alakulatot a szerdára virradó éjjel. Az amerikaiak a „Geor­gia” hadművelet keretében úgynevezett tisztogató had­műveletet folytattak és Da Nangtól 40 kilométernyire délnyugatra átkeltek egy fo­lyón, amikor a „bokrok és fák” egyszerre megelevened­tek, s a nagyszerűen álcázott partizánok a közvetlen közel­ből lecsaptak az ellenségre. Egy sebesült amerikai őr­mester, akit később sikerült kimenteni a front mögé, új­ságíróknak elmondotta, hogy teljesen gyanútlanul vonult előre, amikor közvetlenül az orra előtt „felállt egy bokor és rápuskázott” A „tisztogató akcióban” részvevő másik amerikai alakulatra aknavetővel tüzeltek a partizánok és súlyos veszteségeket okoz­tak az ellenségnek. Közelharcba keveredtek az amerikaiak a felszabadító erőkkel egy másik összecsa­pásban is, amely Saigontól néhány kilométernyire nyu­gatra zajlott le, itt egy ame­rikai szárazföldi egység szin­tén súlyos veszteségeket szen­vedett. SAIGON A Sydney nevű ausztráliai csapatszállító hajó szerdán horgonyt vetett a dél-vietna­mi Vung Tau kikötőjében és partraszállított egy 4500 főnyi ausztráliai harci kü­Suharto nyilatkozata a kom- munistaellenes Pantja Sila Front hivatalos djakartai fo­gadásán hangzott el. Az Antara hírügynökség az Ampera című lapra hivat­kozva azt jelenti, hogy meg­ölték Lukmant, az Indonéz Kommunista Párt Központi Bizottságának elnökhelyette­sét. A lap korábban azt je­lentette, hogy Lukmant áp­rilis 29-én fogták el. A leg­frissebb jelentés azt állítja, hogy Lukmant a katoník azért ölték meg, mert „el­lenállást tanúsított és meg akart szökni”. műveleteket illetően. Ameri­kai gépek — ez eddig is nyílt titok volt — évek óta rend­szeresen bombázzák és lövik a Laoszi Hazafias Front fegy­veres erői által ellenőrzött területeket, azzal, hogy „aka­dályozzák a dél-vietnami par­tizánok utánpótlását”. Keddi nyilatkozatában az amerikai hadügyminisztérium arra hi­vatkozott, hogy 1964 májusá­ban „a . laoszi királyi kor­mány kérte az amerikai fel­derítő repüléseket.” A pótlólag megszavazott összegből két atommeghajtá­sú fregattot építenek, amelyek rakéták kilövésére alkalmasak, az összeg többi részét rakéta- elháritó rakétarendszer fejlesz­tésére, szuperszónikus re­pülőgépek gyártására és a Föld1 körül keringő olyan űr- laboratórium létrehozására fordítanák, amelyen emberek is lennének. lönítményt. A katonákat a dél- vietnami háborúba vetik be. A 4500 katona között 400 sorkatona is van. Ez az első eset, hogy ausztráliai sorka­tonákat nagyobb alakulatok­ban a dél-vietnami frontra küldenek, miután az auszt­ráliai kormány bevezette a sorkötelezettséget MOSZKVA Irina Levcsenko, a máso­dik világháború veteránja a szerdai Szovjetszkaja Rosszi- jában az amerikai anyákhoz intézett levelében rámutat: Vietnamban nem Amerika vé­delmezi szabadságát, hanem a vietnami nép kelt fel az ag- resszorok ellen szabadsága és függetlensége megvédésére. A levél szerzője, aki annak­idején szovjet veteránkül­döttséggel az Egyesült Álla­mokban járt és nemrég ér­kezett haza Vietnamból, ahol hosszabb utat tett meg, arra figyelmezteti az amerikai anyákat, ne engedjék, hogy fiaikból gyilkosok váljanak. Az anya számára ez még borzalmasabb, mintha elveszí­tené gyermekét — írja Lev- csenkó. — Hogyan lehet élni azzal a tudattal, hogy a gyermek, akit az anya világ­ra hozott, táplált és nevelt, vadállattá változott, hidegvér­rel a legborzalmasabb ke­gyetlenségeket követi el Vi­etnamban? — A levélíró vége­zetül felszólítja az amerikai anyákat, keljenek az igaz­ság védelmére, végsőso­ron fiaik védelmére. Az MOSZKVA (TASZSZ) A szerdai Pravda a fejlett tőkés országok modern mun­kásmozgalmát elemezve, hang­súlyozta, hogy ennek a moz­galomnak jellemző vonása az erősödő internacionalizmus. A cikk rámutat: a dolgo­zók erősödő szolidaritásukat állítják szembe az imperializ­mus agresszív akcióival, azzal a kísérletével, hogy támadást intézzen a béke és a demok­rácia erői ellen. Ez a szo­lidaritás — hangsúlyozza a cikk — különösen abban a mozgalomban jut kifejezésre, amely a vietnami nép hősi WASHINGTON Johnson elnök rövid időn belül eleget kíván tenni Bonn atomigényeinek. Az Evans- Novak riporter-kettős szerdai jelentése szerint az elnök tit­kos utasítására az amerikai külügyminisztériumnak és a hadügyminisztériumnak hat héten belül javaslatot kell tennie arról, milyen formá­ban lehet Nyugat-Németorszá- got bevonni a nukleáris fegy­verek feletti rendelkezésbe. A két minisztériumon kívül kü­lön javaslatot készít Dean Acheson volt külügyminiszter, Johnson egyik legfőbb tanács­adója a NATO-ügyekben. A sajtójelentések szerint Johnson „kezdeményezően” akar fellépni, mivel a kérdés megoldásában nem történt ha­ladás. Washington véleménye szerint sem Bonn, sem más NATO-orszag nem terjesztett elő olyan tervet, amely gya­korlatilag lehetővé tenné a nukleáris fegyverek feletti rendelkezési jog megosztását, más szóval Nyugat-Németor- szág közvetett atamfelfegyver­anyai tiltakozás hangjára most van szükség, mert holnap már késő lehet. NEW YORK Nixon volt amerikai alel- nök kedden, a Texas állam­beli Houstonban sajtóérte­kezletet tartott. Ezen köve­telte, hogy az amerikai légi­haderő terjessze ki a Vietna­mi Demokratikus Köztársaság bombázását és Haiphong tér­ségét is vonja be támadásai­nak körzetébe. Mindamellett Nixon beis­merte, hogy az Egyesült Ál­lamokban erős elégedetlenség mutatkozik a vietnami há­ború miatt. Nixon azt is elmondotta, hogy véleménye szerint az Egyesült Államoknak gyors győzelemre kell tö­rekednie Vietnamban, nem, bocsátkozhat elhúzódó há­borúba. Egy visszavonulás akár kato­nai, akár politikai megfonto­lásokból végzetes lenne — tette hozzá — mert öt év múlva háborúra vezethetne a „vörös Kínával”. Kína jelen­leg még nincs abban a hely­zetben, hogy nagy háborút viseljen, de öt év múlva már képes lesz rá. Morse oregoni demokrata szenátor figyelmeztetett arra, hogy nem lehet katonai győ­zelmet remélni Vietnamban és a béke útjának keresését a háború kiszélesítésének be­szüntetésével kell kezdeni. Erre annál is inkább szük­ség van, mert a jelenlegi, háborút kiterjesztő politika egy harmadik világháború veszélyével fenyeget. harcának támogatására indult meg. A vietnami népet támogató megmozdulások ma mór gya­korlatilag felölelik az egész világot. Megjegyzendő, hogy ezek a megmozdulások rend­szerint az egyes országok munkásmozgalma harci cél­jaihoz kapcsolódnak. A japán dolgozók például a vietnami háború elleni kampányba szé­lesítik a harcot az amerikai hadi- és tengeri támaszpon­tok ellen. A cikk említést tesz arról, hogy ebben az évben számos amerikai szakszervezet is bí­rálta a washingtoni kormány agresszív politikáját. zését. Mint ismeretes, Rusk külügyminiszter az elmúlt hé­ten határozottan cáfolta, hogy az USA elvetette volna a bon­ni atomigények kielégítését s azt mondotta, hogy ez koránt­sem lezárt kérdés. Négy esztendővel ezelőtt Georges Wallace „faji elkülö­nítés ma, faji elkülönítés hol­nap, faji elkülönítés örökre” jelszóval nyerte el az Egye­sült Államok egyik legsöté­tebb déli állama, Alabama kormányzói székét. Könyörtelenül következetes is maradt programjához, s így szinte az egész világon a rosz- szizmus szimbólumává vált. A demokratapárti kormányzó ugyanis nemcsak az ultrajobb­oldali Goldwater kortesének csapott fel az elnökválasztások idején, hanem — fegyveres erőt is segítségül híva — kényszerítette ki, hogy néger gyerekek ne tanulhassanak együtt fehér iskolásokkal, s A SZOVJET KOMMUNIS­TÁK FÓRUMÁN — az SZKP XXIII. kongresszusán — fel­szólalva, Dolores Ibárruri, a Spanyol Kommunista Párt el­nöke hangsúlyozta: „A spa­nyol munkásosztály, haladva saját útján, amelynek az 1905- ös oroszországi forradalommal néhány közös, bár nem azonos vonása van, megsemmisítő csapásokat mér a francoista rendszer pozícióira”. Valóban, a spanyol munkás- mozgalomban a harc új for­mái jöttek létre. A korábbi spontán sztrájkok egyre in­kább a szervezettség jellegét öltik magukra. A sztrájkhar­cok alatt képviseleti bizottsá­got választanak, amelyek a vállalkozókkal és hatóságokkal tárgyalnak. A sztrájk lefoly­tatásáról szakszervezeti ülé­seken döntenek. Így például februárban Barcelonában szakszervezeti gyűlésen hatá­rozták el, hogy sztrájkot indí­tanak a textil iparban és a vízszolgáltató vállalatoknál. A harc új formáihoz sorolható az a nemrég közzétett okmány, amelyben 160 000 madridi fém­munkás a politikai követelések mellett sürgeti, hogy napi ke­resetüket 250 pesóra emeljék. Március 10-én reggel a mad­ridi Északi-pályaudvaron csen­gő kalapácsütések hangzottak, az utasok nem kis csodálko­zására. A kalapácscsengés azt jelezte, hogy a műhelyekben és a fűtőházakban leáll a munka. Megkezdődött a fő­városi vasutasok sztrájkja. A pályaudvart rendőrség szállta meg. Lovas és motor- kerékpáros csendőrök torla­szolták el az állomás előtti te­ret. A spanyol államvasutak (RENFE) igazgatósága a mun­kások béremelési követelésére rendőri megtorlással vála­szolt. MA MÁR NEM ELSZIGE­TELT bányák, vagy gyárak, hanem egész iparágak indíta­nak sztrájkot. Annak ellenére, hogy a sztrájkok túlnyomó többsége a büntető törvényke­zés 222-es paragrafusába ütkö­zik, amely tiltja a munka- beszüntetést a szolgáltató vál­lalatoknál, a kormány még­sem meri alkalmazni ezt a cikkelyt. A spanyol munkás- osztály bátor küzdelemben bi­zonyos eredményeket csikart már ki! Spanyolország dolgozói egy emberként követelik a szabad szakszervezetek tevékenysé­gének engedélyezését. A hiva­talos szakszervezetek, ame­lyek úgynevezett „vertikális szakszervezetekbe” tömörítik a munkásokat és a vállalkozó­kat — ezeket a szakszerveze­teket a kormány ellenőrzi! — a francoista testületi állam alapját képezik. De ezt az alapot is kikezdte már a spa­nyol dolgozók harca. Saját, független, osztályszakszerveze­teik felállítását még nem vív­ták ki, de az ellenzéki szak- szervezet már ezeknek csírája, ü társuralkodó Montgomery város nyilvános közlekedési eszközein például a színes bőrűek mindmáig kénytelenek külön utazni. Wallace ideje lejárt. Az állam alkotmánya értelmében egyetlen kormányzó sem lehel önmaga utóda. Wallace azon­ban keresett és talált is utat a törvény megkerülésére: fe­leségét lépteti fel kormányzó­jelöltként. Kortesbeszédében azonban nem titkolta, miért. Nyíltan kijelentette: „Hameg­a munkásbizottság pedig a spanyol munkásosztály jövő­beni egységes és szabad szak- szervezeteinek típusa. Ugyan­akkor a spanyol dolgozók ki­vívták azt, hogy a francoista szakszervezet vezetősége elis­merje a munkahelyeken vá­lasztott összekötőket. Amikor ezek az összekötők a dolgozók védelmére kelnek és nem ér­tenek egyet a kormányhű szakszervezeti vezérekkel, le­váltják, sőt, börtönbe zárják őket. A francoista vérbírák azonban már nem mernek olyan szigorú ítéleteket hozni, mint korábban. Egyes esetek­ben pedig — amint Bilbaoban történt a munkás ellenzékkel — a tárgyalás a vádlottak fel­mentésével ér véget. A DEMOKRATIKUS JO­GOKÉRT és a szabadságért folyó mozgalom a lakosság újabb és újabb rétegeit fogja át. A munkásosztály vezető szerepét hangsúlyozva a fran­coista diktatúra elleni összné­pi harcban, Dolores Ibárruri a XXIII. pártkongresszuson mondott beszédében aláhúzta: „A mai Spanyolország diák­fiatalsága forradalmi erőként lép fel. Ma már az egyház, a spanyol katolikus egyház is, amely a múltban hírhedt volt reakciósságáról, kezd szakítani a diktatúrával, s mindinkább a tömegek felé fordul.” Mindez sajátos helyzetet te­remt a spanyol munkásmoz­galomban és a francoista rendszer válságát meghatározó tényező. A lakosság széles ré­tegei ugyanis támogatják a munkások sztrájkharcát. Bar­celonát még mindig izgalom­ban tartja az a hatalmas meg­mozdulás, amellyel a főiskolá­sok független szakszervezet­hez való jogukat védelmez­ték. A kormány minden tilal­ma ellenére országszerte sza­bad diákegyüttesek tevékeny­kednek. A hatóságok most már rendőrséget uszítanak a diákokra is, akik között sok a burzsoá származású. Már­cius derekán több mint 24 000-en tüntettek Barcelona központjában. A tüntetés a rendőrség önkényeskedése el­len, a szabadságjogokért folyt. A tüntetők között ott menetel­tek munkások, alkalmazottak, iparosok és diákok. A szakszervezeti ellenzék kommunistákat és katolikuso­kat, szocialistákat és szabad­elvűeket egyesít. A spanyolor­szági demokratikus mozgalom egyik sajátossága — mondotta Carrillo, a spanyol KP főtit­kára —, hogy a fasiszta tila­lom ellenére fejlődik és széle­sedik. AZ ORSZÁGBAN A DE­MOKRATIKUS MOZGALOM magva a kommunista párt ve­zette munkásosztály. Fellépése példa és ösztönzés az egész nép számára, hogy olyan vál­tozást csikarjanak ki, amely Spanyolországban megtisztítja a szabadsághoz és demokráciá­hoz vezető utat. választjátok feleségemet, én maradok a kormányzó." Vagyis annyi változna csu­pán, hogy Wallace nem jog szerint, csupán ténylegesen üldözheti a színes bőrűeket. De még egy változásról is emlí­tést tesznek a lapok. Az ex- kormányzó e közreműködésé­ért, feleségétől, a kormányzói jövedelemből mindössze évi 1 dollárt kap csak. Nem va­lószínű, hogy Wallace kor­mányzónak „társuralkodói” posztra állításához más vonz­ereje is lehetne Alabama né­pének szemében, mint az anyagiasságnak ez az Ameri­kában valóban szinte példa nélkül álló „megvetése”. Suharto fokozott hajszát akar a baloldali elemek ellen A Pravda a fejlett tőkés országok munkásmozgalmáról Amerikai repülők Laosz felett Újabb költségek katonai célokra Atomfegyver — német kézben

Next

/
Oldalképek
Tartalom