Nógrád, 1966. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-04 / 80. szám
Vilátí, or ölet ái iái. a°\esulietek! XXH Hf 30 5ZÄM ARA: 80 FILLÉR l»66 APRIt IS t. HÉTFŐ Puccs és (ortendem (2—3. oldal) \ közössé!» védi őket (5. oldal) Vereség Őzdon (6. oldal) Irodalmi melléklet (8—9. oldal) A szorfsiliKla knlüira móHó otthona Felavatták megyei művelődési házat Cseterki Lajos elvtárs ünnepi beszéde Hazánk szabaddá válásának 21. tavaszán a hagyományos emlékezésen túl nagyjelentőségű társadalmi eseménye volt Salgótarjánnak. A város nagyléptű fejlődésének újabb állomásához érkeztünk: három és fél évi építő munka után, április 4-e előestéjén megnyitotta kapuit szellemi-kulturális életünk centruma, a József Attila Megyei Művelődési Ház. Már az előző hetek izgalomteli, lázas készülete jelezte, mit jelent a nógrádi medence életében a nap, s ezt tükrözte a beteljesedés is. A fényárban úszó palotába már jóval a nyitóesen ény időpontja előtt megkezdődött az ünneplők sereglése. Az est díszelnökségében foglalt helyet Cseterki Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára. Pothornik József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Jedlicska Gyula, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkára, Hankó János, a Nógrád megyei Tanács VB-elnöke. Vonsik Gyula, az MSZMP Központi Bizottsága kulturális osztályának helyettes vezetője, Szalai Gáspár, az MSZMP salgótarjáni városi bizottságának első titkára, Sándor Elemér, Salgótarján városi Tanácsának VB-elnöke. Osztozott felszabadulási és avató eseményünk örömében a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet alakulat képviselője, a baráti Csehszlovákia küldötteként Pavel Floris, a besztercebányai kerületi szak- szervezeti bizottság elnöke, Josef Mikus, a besztercei kerület megyei tanácsának elnök- helyettese és Ondrej Thoman, a besztercebányai kerületi pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője. Részt vettek az ünnepségen a Minisztertanács, a Művelődésügyi, és az Építésügyi Minisztérium, az Országos Tervhivatal, valamint a megye, a város politikai, társadalmi, kulturális életének képviselői, a művelődési ház építésében részesek az üzemek, vállalatok küldöttei nagy számban. Szalai Gáspár, az MSZMP Salgótarjáni városi Bizottságának első titkára köszöntötte a vendégeket: a díszelnökség tagjait s a színháztermet zsúfolásig megtöltő hallgatóságot, majd Cseterki Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára mondott ünnepi beszédet: — Felszabadulásunk 21. évfordulójának előestéjén jöttünk ma itt össze — kezdte —, hogy megemlékezzünk történelmi sorsfordulónkról és az új társadalom sikeres építésének egyik bizonyítékaként átadjuk hivatásának Nógrád megye új művelődési házát. — A kultúrának ez az otthona példája és eredménye felszabadult életünknek: ezí már a szocializmust építő népünk sajátmaga és a jövő nemzedék számára alkotta. Ezután a történelmi sorsforduló óta eltelt több mint két évtizedet összegezte Cseterki Lajos. Megállapította: eredményeink között mind szebben bontakozik szocialista kultúránk is. Szólott arról, hogy fejlődésünk mai viszonyai között államunk és rendszerünk további erősödése döntően a gazdasági és a kulturális építés feladatainak helyes megoldásán múlik. Ezért áll figyelmünk középpontjában a gazdasági épí- tőmunka és ezért foglalkozott az elmúlt időszakban pártunk központi bizottsága több alkalommal is az anyagi javak termelésének és elosztásának nagy horderejű kérdéseivel. Elemezte a második ötéves terv tapasztalatait s foglalkozott új ötéves tervünk megoldandó kérdéseivel, kötelességeivel, a gazdaságirányítás reformjának szükségességével, mint előbbre lépésünk feltételével. majd Így folytatta: — A szocializmus felépítésé, hez elengedhetetlenül hozzátartozik a szocialista kultúra létrehozása is. Amikor gazdasági tevékenységünk hatékonyságát, intenzív fejlesztését, az eredményesebb ipari és mezőgazdasági termelést fő feladatnak tartjuk, ugyanakkor világosan látjuk, hogy ennek fontos feltétele az egész nemzet műveltsége, szakmai tudása, tudományos gondolkodása. Az új társadalom, amelyet építünk, új erkölcsöt és szocialista gondolkodást kíván a haza minden állampolgárától. — Átlalában közismert a kultúra nagy szerepe az emberiség történetében. Mégin- kább jelentős a szocialista társadalomban, amikor a műveltség, a tudományosság egyre inkább feltételévé válik az építés folyamatának. A marxizmus-leninizmus klasz- szikusai a kultúrát úgy tekintették, mint az emberi társadalom forradalmi átépítésének egyik elengedhetetlen fegyverét, mint olyan eszközt, amely legalkalmasabb az emberek eszmei, esztétikai és erkölcsi nevelésére. A kultúr- forradalom eddigi fejlődésének vizsgálatakor minden dicsekvés nélkül megállapíthatjuk. hogy népünk a kulturális felemelkedés terén is messze előre jutott. Lemérhető ez mindenekelőtt a néptöme- gek általános kulturáltságának színvonalán. Az elmúlt öt évben az ország minden negyedik-ötödik lakosa az oktatás valamilyen formájában tanult Nálunk a tanulás az egyik legátfogóbb tömegmozgalommá vált. 1965-ben 45 millió példányban adtunk ki könyveket. 106 millió mozi-, és hat és félmillió színház- és koncertlátogató volt, múzeumainkat több. mint hat millió ember látta. Ezekben az eredményekben benne van Nógrád megye és ezen belül Salgótarján dolgozóinak kulturá- lódása is. A több. mint 43 ezer színházlátogató, a két milliót meghaladó mozilátogató és a tárlatok közönségének megnövekedett száma jelzi a megye ilyen irányú eredményeit. — Salgótarjánban — folytatta —, az ország egyik ipar: centrumában ma új művelődési ház nyitotta meg kapuit. A szocialista kultúrának méltó otthont építettek fel, amely ma elkezdi munkáját. Az új kultúrház modem, korszerű, 650 férőhelyes színházteremmel rendelkezik, ez lehetővé teszi a város rendszeres színházi életének biztosítását. A több, mint 27 millió forint költséggel épült kultúrház természetesen alkalmas a népművelési munka sokrétű feladatainak megvalósítására is, ezért terjesztője. serkentője lehet az egész megye fejlődésének. Ez a művelődési ház a szocialista kultúra hajléka és terjesztője, egyben biztosítja a munkásosztály gyakorlati részvételét a kulturális életben, a kulturális munkában. Önökön múlik, hogy ebben a gyönyörű intézményben a kultúrszomjukat kielégítő emberek tisztavízű forrásból igyanak, a pihennivágyók ne a múlt áporodott, hanem a szocialista építés friss levegőjében pihenjenek, szórakozzanak. Tekintsék feladatuknak, hogy hazánk e szép táján, proletár költőnk: József Attila nevét viselő művelődési ház az új szocialista irodalom, művészet támogatója, népszerűsítője legyen. Vállaljanak bátran feladatot pártunk kultúrpolitikájának megvalósításában. melynek célja a műveltség, a szakmai tudás gyarapítása, a helyes szemlélet, a szocialista gondolkodás és közvélemény kialakítása. Ezért érdemes dolgozni. Bízunk abban, hogy ez az otthon eleget tesz nemes hivatásának, szervezője lesz a megye és a város kulturális életének, megbecsült hajléka a szocialista kultúrának. % Cseterki elvtárs a továbbiakban szocialista országunk belső építőmunkája és a nemzetközi helyzet viszonylataival foglalkozott. Megállapította : testvéri szövetségünk, WÜRTZ ÄDÄM: 1966. ÁPRILIS 4. sorsközösségünk a Szovjetunióval és a szocialista országok népeivel, nemzeti függetlenségünk támasza, politikai és gazdasági biztosítéka építőmunkánk zavartalanságának. Elégedettek és büszkék lehetünk, hogy a béke és a társadalmi haladás élvonalában menetelünk. Hazafias és internacionalista kötelességünknek tartjuk, hogy erőinkhez képest küzdj ünk a békéért, a társadalmi haladás eszméinek győzelméért. — Hazánk minden becsületes állampolgára — állapította meg, akinek szívügye a békés alkotómunka és a társadalmi haladás, az eredmények jóleső számbavétele mellett bizonyos nyugtalansággal tekint a nemzetközi helyzet bonyolult, aggasztó jelenségeire. — Hazánk — mondotta befejezésül — a társadalmi haladás oldalán áll, ez vezérli állásfoglalásunkat és cselekedeteinket a nemzetközi küzdőtéren. Ügy gondolkozunk, hogy itthon végzett gazdasági építőmunkánkkal, a szocialista kultúra fejlesztésével anyagi és szellemi javakat teremtünk népünk boldogulásához, rendszerünk felvirágoztatásához és ezzel szolgáljuk, eredményeinkkel gazdagítjuk a szocialista világ- rendszer erejét, gazdasági és politikai hatalmát, segítjük a függetlenségükért küzdő népek szabadságharcát. — Felszabadulásunk 21. évfordulójára emlékezve, nagy nemzeti ünnepünk számvetése, az elért gazdasági, politikai. kulturális eredmények új sikerek kiinduló pontját jelzik. Az előttünk álló feladatok megoldásához a salgótarjáni elvtársaknak jó egészséget, sok sikert kívánok. A ma felavatott művelődési ház legyen feladataink bátor segítője, a győzelmes szocialista eszme hirdetője és védelmezője. • Az ünnepi beszéd után a művelődési ház építői nevében Bartha Róbert, a Nógrád megyei Építőipari Vállalat igazgatója emelkedett szólásra: — Ez a művelődési ház — mondotta a többi között — nemcsak városunk, de a salgótarjáni járás és az egész megye kulturális életének központjává kell, hogy váljék. Ennek tudatában építettük. Az építőktől. Salgótarján városi Tanácsa képviseletében Sándor Elemér vb-elnök vette át a művelődési ház kulcsát. Az est további része méltó művészi tetőzése volt az ünnepi eseménynek. Az igénves műsorban közreműködött Sze- csődi Irén kétszeres Liszt-díjas, Dubnovszki Tatjana énekművész, Bücher Mihály, Lisztdíjas, Horváth Ferenc érdemes művész, Szabó Miklós érdemes művész, Géczi Éva és Péter László, az Állami Operaház szólótáncosa, Dénes Lili zongoraművész és Virág László vezénylésével a József Attila Megyei Művelődési Ház zenekara.