Nógrád, 1966. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-04 / 80. szám

Vilátí, or ölet ái iái. a°\esulietek! XXH Hf 30 5ZÄM ARA: 80 FILLÉR l»66 APRIt IS t. HÉTFŐ Puccs és (ortendem (2—3. oldal) \ közössé!» védi őket (5. oldal) Vereség Őzdon (6. oldal) Irodalmi melléklet (8—9. oldal) A szorfsiliKla knlüira móHó otthona Felavatták megyei művelődési házat Cseterki Lajos elvtárs ünnepi beszéde Hazánk szabaddá válásának 21. tavaszán a hagyományos emlékezésen túl nagyjelentő­ségű társadalmi eseménye volt Salgótarján­nak. A város nagyléptű fejlődésének újabb állomásához érkeztünk: három és fél évi épí­tő munka után, április 4-e előestéjén megnyi­totta kapuit szellemi-kulturális életünk cent­ruma, a József Attila Megyei Művelődési Ház. Már az előző hetek izgalomteli, lázas ké­születe jelezte, mit jelent a nógrádi medence életében a nap, s ezt tükrözte a beteljesedés is. A fényárban úszó palotába már jóval a nyitóesen ény időpontja előtt megkezdődött az ünneplők sereglése. Az est díszelnökségében foglalt helyet Cseterki Lajos, az MSZMP Po­litikai Bizottságának póttagja, a Központi Bi­zottság titkára. Pothornik József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Jedlicska Gyu­la, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkára, Hankó János, a Nógrád megyei Ta­nács VB-elnöke. Vonsik Gyula, az MSZMP Központi Bizottsága kulturális osztályának helyettes vezetője, Szalai Gáspár, az MSZMP salgótarjáni városi bizottságának első titkára, Sándor Elemér, Salgótarján városi Tanácsá­nak VB-elnöke. Osztozott felszabadulási és avató eseményünk örömében a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet alakulat kép­viselője, a baráti Csehszlovákia küldötteként Pavel Floris, a besztercebányai kerületi szak- szervezeti bizottság elnöke, Josef Mikus, a besztercei kerület megyei tanácsának elnök- helyettese és Ondrej Thoman, a besztercebá­nyai kerületi pártbizottság mezőgazdasági osz­tályának vezetője. Részt vettek az ünnepségen a Minisztertanács, a Művelődésügyi, és az Építésügyi Minisztérium, az Országos Tervhi­vatal, valamint a megye, a város politikai, társadalmi, kulturális életének képviselői, a művelődési ház építésében részesek az üze­mek, vállalatok küldöttei nagy számban. Szalai Gáspár, az MSZMP Salgótarjáni városi Bizottsá­gának első titkára köszöntötte a vendégeket: a díszelnökség tagjait s a színháztermet zsú­folásig megtöltő hallgatóságot, majd Cseterki Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak póttagja, a Központi Bi­zottság titkára mondott ünne­pi beszédet: — Felszabadulásunk 21. év­fordulójának előestéjén jöt­tünk ma itt össze — kezdte —, hogy megemlékezzünk tör­ténelmi sorsfordulónkról és az új társadalom sikeres épí­tésének egyik bizonyítékaként átadjuk hivatásának Nógrád megye új művelődési házát. — A kultúrának ez az ott­hona példája és eredménye felszabadult életünknek: ezí már a szocializmust építő né­pünk sajátmaga és a jövő nemzedék számára alkotta. Ezután a történelmi sors­forduló óta eltelt több mint két évtizedet összegezte Cse­terki Lajos. Megállapította: eredményeink között mind szebben bonta­kozik szocialista kultúránk is. Szólott arról, hogy fejlődésünk mai viszonyai között államunk és rendszerünk további erő­södése döntően a gazdasági és a kulturális építés felada­tainak helyes megoldásán mú­lik. Ezért áll figyelmünk kö­zéppontjában a gazdasági épí- tőmunka és ezért foglalkozott az elmúlt időszakban pártunk központi bizottsága több al­kalommal is az anyagi javak termelésének és elosztásának nagy horderejű kérdéseivel. Elemezte a második ötéves terv tapasztalatait s foglalko­zott új ötéves tervünk megol­dandó kérdéseivel, kötelessé­geivel, a gazdaságirányítás re­formjának szükségességével, mint előbbre lépésünk felté­telével. majd Így folytatta: — A szocializmus felépítésé, hez elengedhetetlenül hozzá­tartozik a szocialista kultúra létrehozása is. Amikor gaz­dasági tevékenységünk haté­konyságát, intenzív fejleszté­sét, az eredményesebb ipari és mezőgazdasági termelést fő feladatnak tartjuk, ugyanak­kor világosan látjuk, hogy en­nek fontos feltétele az egész nemzet műveltsége, szakmai tudása, tudományos gondolko­dása. Az új társadalom, ame­lyet építünk, új erkölcsöt és szocialista gondolkodást kíván a haza minden állampolgárá­tól. — Átlalában közismert a kultúra nagy szerepe az em­beriség történetében. Mégin- kább jelentős a szocialista tár­sadalomban, amikor a mű­veltség, a tudományosság egy­re inkább feltételévé válik az építés folyamatának. A marxizmus-leninizmus klasz- szikusai a kultúrát úgy te­kintették, mint az emberi tár­sadalom forradalmi átépítésé­nek egyik elengedhetetlen fegyverét, mint olyan eszközt, amely legalkalmasabb az em­berek eszmei, esztétikai és er­kölcsi nevelésére. A kultúr- forradalom eddigi fejlődésé­nek vizsgálatakor minden di­csekvés nélkül megállapíthat­juk. hogy népünk a kulturá­lis felemelkedés terén is messze előre jutott. Lemérhető ez mindenekelőtt a néptöme- gek általános kulturáltságá­nak színvonalán. Az elmúlt öt évben az ország minden ne­gyedik-ötödik lakosa az ok­tatás valamilyen formájában tanult Nálunk a tanulás az egyik legátfogóbb tömegmoz­galommá vált. 1965-ben 45 millió példányban adtunk ki könyveket. 106 millió mozi-, és hat és félmillió színház- és koncertlátogató volt, múzeu­mainkat több. mint hat millió ember látta. Ezekben az ered­ményekben benne van Nóg­rád megye és ezen belül Sal­gótarján dolgozóinak kulturá- lódása is. A több. mint 43 ezer színházlátogató, a két milliót meghaladó mozilátogató és a tárlatok közönségének megnö­vekedett száma jelzi a megye ilyen irányú eredményeit. — Salgótarjánban — foly­tatta —, az ország egyik ipar: centrumában ma új művelő­dési ház nyitotta meg kapuit. A szocialista kultúrának mél­tó otthont építettek fel, amely ma elkezdi munkáját. Az új kultúrház modem, korszerű, 650 férőhelyes színházterem­mel rendelkezik, ez lehetővé teszi a város rendszeres szín­házi életének biztosítását. A több, mint 27 millió forint költséggel épült kultúrház ter­mészetesen alkalmas a nép­művelési munka sokrétű fela­datainak megvalósítására is, ezért terjesztője. serkentője lehet az egész megye fejlődé­sének. Ez a művelődési ház a szocialista kultúra hajléka és terjesztője, egyben bizto­sítja a munkásosztály gyakor­lati részvételét a kulturális életben, a kulturális munká­ban. Önökön múlik, hogy eb­ben a gyönyörű intézményben a kultúrszomjukat kielégítő emberek tisztavízű forrásból igyanak, a pihennivágyók ne a múlt áporodott, hanem a szocialista építés friss leve­gőjében pihenjenek, szórakoz­zanak. Tekintsék feladatuk­nak, hogy hazánk e szép tá­ján, proletár költőnk: József Attila nevét viselő művelődési ház az új szocialista iroda­lom, művészet támogatója, népszerűsítője legyen. Vállal­janak bátran feladatot pár­tunk kultúrpolitikájának meg­valósításában. melynek célja a műveltség, a szakmai tu­dás gyarapítása, a helyes szemlélet, a szocialista gondol­kodás és közvélemény kiala­kítása. Ezért érdemes dolgoz­ni. Bízunk abban, hogy ez az otthon eleget tesz nemes hivatásának, szervezője lesz a megye és a város kulturális életének, megbecsült hajléka a szocialista kultúrának. % Cseterki elvtárs a továb­biakban szocialista országunk belső építőmunkája és a nem­zetközi helyzet viszonylatai­val foglalkozott. Megállapítot­ta : testvéri szövetségünk, WÜRTZ ÄDÄM: 1966. ÁPRILIS 4. sorsközösségünk a Szovjet­unióval és a szocialista orszá­gok népeivel, nemzeti függet­lenségünk támasza, politikai és gazdasági biztosítéka épí­tőmunkánk zavartalanságá­nak. Elégedettek és büszkék lehetünk, hogy a béke és a társadalmi haladás élvonalá­ban menetelünk. Hazafias és internacionalista kötelessé­günknek tartjuk, hogy erőink­hez képest küzdj ünk a béké­ért, a társadalmi haladás esz­méinek győzelméért. — Hazánk minden becsüle­tes állampolgára — állapítot­ta meg, akinek szívügye a békés alkotómunka és a tár­sadalmi haladás, az eredmé­nyek jóleső számbavétele mel­lett bizonyos nyugtalansággal tekint a nemzetközi helyzet bonyolult, aggasztó jelenségei­re. — Hazánk — mondotta be­fejezésül — a társadalmi ha­ladás oldalán áll, ez vezér­li állásfoglalásunkat és cse­lekedeteinket a nemzetközi küzdőtéren. Ügy gondolko­zunk, hogy itthon végzett gazdasági építőmunkánkkal, a szocialista kultúra fejlesztésé­vel anyagi és szellemi java­kat teremtünk népünk boldo­gulásához, rendszerünk felvi­rágoztatásához és ezzel szol­gáljuk, eredményeinkkel gaz­dagítjuk a szocialista világ- rendszer erejét, gazdasági és politikai hatalmát, segítjük a függetlenségükért küzdő né­pek szabadságharcát. — Felszabadulásunk 21. év­fordulójára emlékezve, nagy nemzeti ünnepünk számveté­se, az elért gazdasági, politi­kai. kulturális eredmények új sikerek kiinduló pontját jel­zik. Az előttünk álló felada­tok megoldásához a salgó­tarjáni elvtársaknak jó egész­séget, sok sikert kívánok. A ma felavatott művelődési ház legyen feladataink bátor se­gítője, a győzelmes szocialista eszme hirdetője és védelmező­je. • Az ünnepi beszéd után a művelődési ház építői nevé­ben Bartha Róbert, a Nóg­rád megyei Építőipari Válla­lat igazgatója emelkedett szólásra: — Ez a művelődési ház — mondotta a többi között — nemcsak városunk, de a sal­gótarjáni járás és az egész megye kulturális életének központjává kell, hogy váljék. Ennek tudatában építettük. Az építőktől. Salgótarján városi Tanácsa képviseleté­ben Sándor Elemér vb-elnök vette át a művelődési ház kulcsát. Az est további része méltó művészi tetőzése volt az ün­nepi eseménynek. Az igénves műsorban közreműködött Sze- csődi Irén kétszeres Liszt-dí­jas, Dubnovszki Tatjana ének­művész, Bücher Mihály, Liszt­díjas, Horváth Ferenc érde­mes művész, Szabó Miklós ér­demes művész, Géczi Éva és Péter László, az Állami Ope­raház szólótáncosa, Dénes Lili zongoraművész és Virág László vezénylésével a Jó­zsef Attila Megyei Művelő­dési Ház zenekara.

Next

/
Oldalképek
Tartalom