Nógrád, 1966. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-04 / 80. szám
2 R a r 1'««. április 4. hétfő Kádár János visszaérkezett Moszkvába Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, az SZKP XXIII. kongresszusán részvevő magyar pártküldöttség vezetője és Szipka József, hazánk moszkvai nagykövete, a magyar pártküldöttség tagja Szergej Pritickijnek. a Belorusz Kommunista Párt Központi Bízol tsága titkárának kíséretében vasarnap reggel a Belorusz Köztársaság fővárosából visszaérkezett Műszavába. Moszkva Belorusz-pályaud- varan fogadásukra megjelentek Maserov, a Belorusz KP Központi Bizottságának első titkára, Szurganov, a Belorusz KP Központi Bizottsá gának titkára, Kiszeljov Belorusszia miniszterelnöke, Fe- doszejev akadémikus, a Szovjet-Magyar Baráti Társaság elnöke és Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Ötezer tüntető Saigonban Pokolgép robbant egy kormányhivatalban WASHINGTON—SAIGON (MTI) Amerikai kormánykörök a nyilvánosság előtt nem foglalnak állást a legutóbbi délvietnami kormányellenes Tüntetésekkel kapcsolatban, Washingtonból érkezett jelentések szerint azonban mind a Fehér Házat, mind a külügyminisztériumot a legsú- 'yosabb zavarba hozták a ’egutóbbi események. Amint már jelentettük, umbaton este Saigonban és az amerikaiak dél-vietnami garnizon-városában: Da Nangban heves kormányellenes tüntetések zajlottak le, s a jelszavak éle az amerikaiak ellen is irányult. Saigonban ötezren tüntettek, javarészt buddhista érzelmű hazafiak. Egy főnyi csoportjuk megostromolta a rádió épületét. A fehérsisakos rohamosztagok brutálisan ver fék a városon végigvonuló öntető tömeget. A katonák fegyvertárában a riasztólövéstől kezdve a könnygázgránátig és gumibotig minden szerepelt, a tüntetők pedig kőzáporral árasztották el őket. A felvonulók autókat rongáltak meg és egy amerikai katonát megvertek. öklüket rázták Westmoreland amerikai főparancsnok őreinek arca előtt. Da Nangban kétórás tüntetés volt. A dél-vietnami rendőrség központjának valameny- nyl embere: 500 rendőr is részt vett a kormány- ellenes tüntetésben. Nyugati hírügynökségi tudósítók megállapítják, hogy az elmúlt napok megmozdulásai közül a szombati volt a legnagyobb horderejű. A Reuter-iroda jelentése szerint Saigontól 600 kilométernyire északra a dél-vietnami szabadságharcosok pénteken pokolgépet robbantottak egy járási kormányhivatalban. A dél-vietnami kormányzat képviselői közül heten meghaltak. Részletek a szovjet aWengeralattjáró iöldköriili útjáról MOSZKVA (TASZSZ) Mint már közöltük, Mali- novszkij marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere az mondta, hogy a tengeralattjáró berendezései és műszerei kifogástalanul működtek. A búvárnaszádok megkerülték DélC7VD v-yttt Amerikát, áthaladtak a DraSZKP XXIII. kongresszusán . Ät1Är(fn „ nA,; c^rkvielhangzott felszólalásában kö- ... , , . „ „.. zöUe, hogy néhány nappal ez- dek Jeghegyei kozott előtt szovjet atomtengeralatt- a tengernagy megjegyezte, járók egy csoportja földkörüli hogy az expedícióban részt utazást hajtott végre. vett tengeralattjárók gyakorlaGorskov tengernagy, a szov- tilag bármilyen távolságú utat Jet hadiflotta főparancsnoka megtehetnek és nagy sebes- most újságíróknak beszámolt séggel haladnak. Rádióberena szenzációs utazás részletei- dezésükkel a víz alól is álról. landó kapcsolatot tarthatnak A körülbelül 40 ezer kilo- fenn a parancsnoksággal. Az méteres út valamivel több mint atomenergetikai berendezések másfél hónapot igényelt. Ez viszont szükségtelenné teszik, alatt a tengeralattjáró sze- hogy nagy mennyiségű üzem- mélyzete egyetlen egyszer anyag0t vagy édesvizet vigye- sem jött fel a víz felszínére. . _^kk I . ■ t UBvan. Útjukon néhány kiképzési és nek magukk~- A vlzet ugyaI* kutató feladatot is teljesítet- *s a tengerből ^nyerik sótalam- tek. Gorskov tengernagy el- tással. Választások megtartását kéri az indonéz parlament DJAKARTA (MTI) A népi tanácskozó testület a a-*— vezetői szombati értekezletüfSJlZZ» kön egyébként olyan döntést is hoztak, hogy „elbocsátják” a kommunista parlamenti tagokat Azt nem közölték, hogy milyen alkotmányjogi eljárás lentése szerint az indonéz parlament felszólította a kormányt. hogy készítse elő az általános választásokat. Ehhez az első lépert a Nép: Ta- hozták döntésüket, nacskozó Testű etosszeh.vása ch^erul Salehnak a Népi Ta_ jelenti A testületben a parla- nácskozó Testület volt elnöment tagjai, a fegyveres erők képviselői és egy b, az alkotmány által meghatározott csoportok vesznek részt. Utoljára 1955-ben tartottak Indonéziában választásokat. Megfigyelők véleménye szerint a választások megszervezésével a jobboldal törvényesíteni kívánja hatalmát, mert arra számít, hogy a véres térkének helyére Wiljunopuspo- judo vezérőrnagyot, a testület alelnökét nevezték ki. Chae- rul Saleh börtönben van, bár mentelmi jogát nem függesztették fel. Az Indonéz Újságíró Szövetségbe szombaton visszavettek 73 olyan tagot, akit a nemzeti egység megbontására irányuló tevékenység miatt a szép rorral elnémított baloldal már tember 30-i mozgalmat meg- nem versenytársa. előzőén kizártak. Koszigin távirata Wilsonnak MOSZKVA (TASZSZ) Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Harold Wilsonnak abból az alkalomból, hogy újra kinevezték miniszterelnöknek. Táviratában kifejezi azt a reményét, hogy a két kormány kölcsönös erőfeszítései révén Nagy-Britannia és a Szovjetunió kapcsolatai tovább fejlődnek majd az angol és szovjet nép, az egyetemes béke javára. Indira Gandhi saj tóértekezlete MOSZKVA (TASZSZ) megállapodások szerint aszovLndira Gandhi indiai mi- Jet kormányfő ellátogat majd niszterelnök vasárnap egy IL- Indiába de az utazás vég- 18-as különrepülőgépen haza- .'rf®8, időpontját később fogutazott Moszkvából. A repü- iák kitűzni, lőtéren Alekszej Koszigin mi- — India a békés politika niszterelnök és más hivata- hive — mondotta befejezésül, los személyiségek búcsúztat- a béke számunkra nemcsak ták. Elutazása előtt Indira Gandhi sajtóértekezletet tartott Moszkvában. Elmondotta, hegy a szovjet fővárosban folytatott megbeszéléseit igen baráti, jó légkör jellemezte. Főként arról akart tájéko- ] zódni, milyen nézeteket vall Koszigin miniszterelnök a jelenlegi nemzetközi helyzet különböző vonatkozásairól. A nemzetközi élet problémáiról szólva az indiai vezető kijelentette, hogy nincsen kialakult véleménye a vietnami válság rendezésének eszközeiről. Mindazonáltal —tette hozzá — Indiát igen aggasztja a vietnami háború. s ezért az indiai kormány igyekszik hozzájárulni ahhoz, hogy Istrv’t helyreálljon a béke. Egy tudósító megkérdezte. Viogy a tárgyalások során szA. ^akp-rült-e Koszigin indiai látogatásának lehetősége. Indira Gandhi közölte, hogy a eszmény, hanem életszükséglet is. Wilson győzelmének titka A tömegek a toryk ellen szavaztak mi kalózháborűjának támogat tása Angliában is egyre népszerűtlenebb de erről a miniszterelnök ügy igyekezett elterelni a figyelmet, hogy a korábbi konzervatív kormány cselekedeteire próbálta a fényszórót irányítani, mondván: a nassaui angol—amerikai Polaris-paktum szentesítette tulajdonképpen a sziget- ország függőségét. ö úgy akar továbbhaladni — hangsúlyozta —, hogy legalább ellenszolgáltatásokat kér. Meg akarja kísérelni a nemzetitől zösségre és a brit támaszponthálózatra épülő világméretű szerep kifejlesztést. Ezzel akarja növelni Nagv-Briiar- nia súlyát az angol—amerikai társas viszonyokon belül. Egyben úgy véli. hogy így megjavíthatja alkudozási lehetőségeit a Közös Piac tagállamaival. Végeredményben persze a konzervatív és a munAz angol közvéleménykutató intézetek ez alkalommal igaz jósnak bizonyultak: a választás előtti napokban már tíz az egyhez fogadták Wilson győzelmét, és ez bekövetkezett. A Munkáspárt előretörésének okai különbözőek, de már bevezetőben megállapíthatjuk, hogy a szavazók nagy többsége nem annyira mellette, mint inkább Heath és a Konzervatív Párt ellen foglalt állást. Az is tudott dolog, hogy Angliában az igazi politikai kérdéseket úgysem a nyilvánosság előtt, nem a választásokon oldják meg. Figyelemreméltó ezzel kapcsolatban, hogy a tekintélyes Economist nyíltan megírta: „A választók ne azon gondolkodjanak, hogy melyik pártra érdemes szavazni, hiszen mindkettő egyfajta koalíciónak tekinthető”. A News Statesman még szókimondóbb káspárti külpolitikai koncen- volt: „A választási agitáció- c'° csak a kiindulási pontokkor nem hallhatnak mást. ban. «eyes megfogalmazásoK- csak hazudozást, féligazságo- ban. de nem a célban kü- kat. mellébeszélést és rágal- lönbőzik. A konzervatívok aa makat. A szavazóknak végül európai vezető szerep biztosí- is csaknem kizárólag az a tásával akarják helyreállítani választásuk marad, melyik Anglia „tekintélyét”, a mun- ..lörzsfőnököt kívánják: kásnárti vezetők a világméHeatht vagy Wilsont.” retű szerep felélesztésével Az említetteken túl az is kísérlik meg helyreállítani kétségtelen, hogy Wilson győ- Anglia nyugat-európai hege- zelmét jórészt a toryk ké- móniáiát. Nem kétséges V« szítették elő. Vaskos mellé- szont, hogy mindkét elgondn- fogás volt, hogy éppen az 'ás az an col—amerikai tár- utolsó menetben erőteliesen sas viszonyon, illetve Anglia követelték: Anglia minden- függőségén alapul, képoen lépjen be a Közös \ közeljövő fogja megmu- 1>iacba- tatni, hogy Wilson, ismét „birWilson állammonopólista tokon belül”, hogyan akar taktikája sem tűnik annyiba tovább haladni. A tapasztalat ellenszenvesnek a széles ré- sajnos azt mutatja, hogy az tegek előtt, mint Heath úgy- előző választások előtt han- nevezett erőskéz tervei. A goztatott reális színezetű ígé- Munkásoárt külön hivatalt és rétéit nem igen váltotta be; pénzügyi alapot létesített, a jelenlegi nagy munkáspárti hogy a különböző vállalato- többség viszont azzal jár, kát nagy egységekké vonják hogy nem lesz könnyű megossz«. Az igen fontos hajó- és őrizni a párt egységét és le- renülőgéniparban például kft- szerelni a minden bizonnyal zös állami- és magántőkés megerősödő munkáspárti bal- vállalkozások támogatását ígé- szárnyat. A választók nagy rik. többsége ugyanis nemcsak Wilson külpolitikai sfkon is Wilsonnak adott szabadkezet, ügyesebb taktikát alkalmazott, hanem a párton belüli balol- mint ellenfelei. Tény, hogy dali ellenzéknek is az Egyesült Államok vietna- Sümegi Endre Puccs és történelem írta: Darvasi István A kém-hierarchia csúcsán Amikor Erhard került a kancellári székbe, s Globke helyét a kancellári hi vatalban Westrich vette át, a Kérész t.énydemokrata Párt félreállított jobbszár nya örömmel figyeli fel arra, hogy a ,jiu mikancellár” és ál lamminisztere alig fordít figyelmet c közvetlenül a kancellári hivatal alá rendelt Gehlen-szer- vezet napi dossziéira. Sőt. Erhardot annyi ra közömbösen hagy ta a hírhedt kém szervezet munkája, hogy még abba is beleegyezett: a nyugdíjazását kérő k&mfőnök posztját Adenauer bizalmasa, a trónörökösként is emlegetett Heinrich Krone vegye át. Csak amikor a lapok felhívták figyelmét Krone kinevezésének veszélyeire hogy így a nagy ve- télytárs kezébe kerülnek a legfontosabb belső és külső információk, léveti vissza Erhard az alkutól és Krone egyelőre csupán az Al- kntmányvédelmi Hivatal elnöki székét kapta meg. Az NSZK három titkosszervezeténeK állandóan egymást keresztező akciói késztették végül ts arra a kormányt, hogy — s elsősorban a szabaddemokraták követelésére — elhatározzák: felállítanak egy koordináló szervet minisztériumi ranggal. S a Kaiser Friedrich Strasse 6- szám alatti új évűiét és új minisztérium vezetőjének, mint éppen ezekben a napokban vált ismertté, Kronét jelölték ki. Hogy Adenauer egykori trónörököse milyen áron, milyen alku következtében emelkedett végül is magasabbra, mint eleinte akarták, egyenesen a nyugatnémet kém-hierarcit-ia csúcsára, az jelenleg még nem világos. De elsősorban nem is ennek a karriernek a hátsó mozgatórugói az érdekesek. Sokkal inkább arra a tényre kell felügyelni, hogy az NSZK titkos ügynökeit mozgató üj csúcsszerv vezetőjének segítségével az Adenauer — Strauss szárnynak módja nyílik a régi politikai vonal érvényesítésére, a szocialista országok elleni mindenre elszánt földalatti háború folytatására. (Ö.) JÓLLEHET a tájékozottabb olvasóiknak viszonylag teljes képük van a nemzetközi politika kulcsfontosságú kérdéseiről, az események szükségessé teszik, hogy a képet időről időre új vonásokkal egészítsük ki. Az Afrikában és Ázsiában legutóbb gyors egymásutánban bekövetkezett katonai államcsínyek szükségessé teszik, hogy ismét szemügyre vegyük az újonnan felszabadult országok, az úgynevezett harmadik világ és a szocialista országok viszonyát. Ezzel természetesen távolról sem akarjuk azt állítani hogy a puccsok között feltétlenül azonosságot kell látnunk. Egyikük-másikuk rugója ma még különben sem látható tisztán. Az azonban észrevehető, hogy az államcsínnyel hatalomra jutó katonai rezsimek első lépéseik egyikeként tartják szükségesnek meghatározni külpolitikai orientációjukat és így a szocialista országokhoz fűződő viszonyukat is. Állásfoglalásuk ebben a tekintetben is különböző. Az egyik katonai kormányzat szükségesnek tartja hangsúlyozni, hogy a korábbinál jobb kapcsolatot akar a szocialista országokkal, együtt akar velük küzdeni az imperializmus ellen. A másik puccs győztesei viszont mép saját taktikájuk szempontjából sem nagyon megfontolt kendőzetlenséggel foglalnak állást például a Német Szövetségi Köztársaság po litikája és a nyugatnémet atomfel fegyverré«; és ezzel új külpolitikai tájékozódás mellett, vagy a szovjet és kínai szakértők elbocsátásával, az NDK kereskedelmi képviseleténél bezárásával a korábbi külpolitikai orientá ció ellen. Mindenképpen szükség van tehát arra, hogr érintsünk legalábbis három kérdést. Az első a gyarmati rendszer összeomlása. A második a harmadik világ és a szocialista vi lágrendszer országainak viszonya a legfonto sabb nemzetközi kérdések szempontjából. A harmadik ugyanezen viszony az újonnan felszabadult országok belső berendezkedése fejlődése és jövője szempontjából. Az első kérdéssel kapcsolatban elegendő hivatkoznunk arra, a közismert és bizonyításra már nem szoruló igazságra, hogy a gyarmati rendszer összeomlása és több mint ötven volt gyarmati ország politikai függetlenségének létrejötte csak azokkal a történelmi változásokkal magyarázható meg, amelyek a világon az elmúlt fél évszázadban zajlottak le: a Nagy Októberi Szocialista Forradalommal, a kínai forradalom győzelmével és a szocialista világrendszer létrejöttével. A világpolitikai erőviszonyoknak mindezzel párhuzamos eltolódása teremtette meg az objektív feltételeket és a szükséges légkört ahhoz, hogy a korábban elnyomott ázsiai és afrikai népek kiharcolhassák és visszanyerhessék függetlenségüket. Enélkül a gyarmati rendszer összeomlása elképzelhetetlen let# volna. A MÁSODIK KÉRDÉS már valamivel részletesebb magyarázatot igényel. Mindenekelőtt emlékeztetnünk kell arra. hogv sem a volt gyarmattartó országok, sem a második világháború után új gyarmatosítóként fellépett Amerikai Egyesült Államok nem mondtak és nem mondanak le arról, hogy Ázsia és Afrika országaiban politikai és gazdasági befolyást élvezzenek. Sőt, ahol megtehetik, ma Is fegyvert alkalmaznak a felszabadító mozgalmak ellen, vagy — mint Vietnamban — hadat viselnek szuverén szocialista országgá lett volt gyarmati országgal szemben. Mind a már politikailag függetlenné vált. mind a még függetlenségért küzdő országoknak és népeknek létfontosságú érdekük tehát, hogy a nemzetközi életben érvényesüljenek a nemzeti függetlenség, a területi sérthetetlenség, a nemzeti önrendeL kezés és a belügyekbe való be nem avatkozás elvei ide értve természetesen a társadalmi rendszer szabad megválasztásának jogát is. Érdekük továbbá ezeknek a népeknek is. hogy kívül maradjanak az imperialisták katonai tömbjein területük ne váljék haditámaszponttá érdekük, hogy világrészük és országuk mentes legven a nukleáris és termonukleáris fegyverektől.
