Nógrád, 1966. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-04 / 80. szám

2 R a r 1'««. április 4. hétfő Kádár János visszaérkezett Moszkvába Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, az SZKP XXIII. kongresszusán részvevő ma­gyar pártküldöttség vezetője és Szipka József, hazánk moszkvai nagykövete, a ma­gyar pártküldöttség tagja Szergej Pritickijnek. a Bel­orusz Kommunista Párt Köz­ponti Bízol tsága titkárának kíséretében vasarnap reggel a Belorusz Köztársaság fővá­rosából visszaérkezett Műsza­vába. Moszkva Belorusz-pályaud- varan fogadásukra megjelen­tek Maserov, a Belorusz KP Központi Bizottságának első titkára, Szurganov, a Bel­orusz KP Központi Bizottsá gának titkára, Kiszeljov Be­lorusszia miniszterelnöke, Fe- doszejev akadémikus, a Szov­jet-Magyar Baráti Társaság elnöke és Tyitov, a Szovjet­unió budapesti nagykövete. Ötezer tüntető Saigonban Pokolgép robbant egy kormányhivatalban WASHINGTON—SAIGON (MTI) Amerikai kormánykörök a nyilvánosság előtt nem fog­lalnak állást a legutóbbi dél­vietnami kormányellenes Tüntetésekkel kapcsolatban, Washingtonból érkezett jelen­tések szerint azonban mind a Fehér Házat, mind a kül­ügyminisztériumot a legsú- 'yosabb zavarba hozták a ’egutóbbi események. Amint már jelentettük, umbaton este Saigonban és az amerikaiak dél-vietnami garnizon-városában: Da Nangban heves kor­mányellenes tüntetések zajlottak le, s a jelsza­vak éle az amerikaiak el­len is irányult. Saigonban ötezren tüntettek, javarészt buddhista érzelmű hazafiak. Egy főnyi csoport­juk megostromolta a rádió épületét. A fehérsisakos ro­hamosztagok brutálisan ver fék a városon végigvonuló öntető tömeget. A katonák fegyvertárában a riasztólövéstől kezdve a könnygázgránátig és gu­mibotig minden szerepelt, a tüntetők pedig kőzápor­ral árasztották el őket. A felvonulók autókat rongál­tak meg és egy amerikai ka­tonát megvertek. öklüket rázták Westmoreland ameri­kai főparancsnok őreinek arca előtt. Da Nangban két­órás tüntetés volt. A dél-vietnami rendőrség központjának valameny- nyl embere: 500 rendőr is részt vett a kormány- ellenes tüntetésben. Nyugati hírügynökségi tu­dósítók megállapítják, hogy az elmúlt napok megmoz­dulásai közül a szombati volt a legnagyobb horderejű. A Reuter-iroda jelentése szerint Saigontól 600 kilomé­ternyire északra a dél-vietnami szabad­ságharcosok pénteken po­kolgépet robbantottak egy járási kormányhivatalban. A dél-vietnami kormányzat képviselői közül heten meg­haltak. Részletek a szovjet aWengeralattjáró iöldköriili útjáról MOSZKVA (TASZSZ) Mint már közöltük, Mali- novszkij marsall, a Szovjet­unió honvédelmi minisztere az mondta, hogy a tengeralattjáró berendezései és műszerei kifo­gástalanul működtek. A bú­várnaszádok megkerülték Dél­C7VD v-yttt Amerikát, áthaladtak a Dra­SZKP XXIII. kongresszusán . Ät1Är(fn „ nA,; c^rkvi­elhangzott felszólalásában kö- ... , , . „ „.. zöUe, hogy néhány nappal ez- dek Jeghegyei kozott előtt szovjet atomtengeralatt- a tengernagy megjegyezte, járók egy csoportja földkörüli hogy az expedícióban részt utazást hajtott végre. vett tengeralattjárók gyakorla­Gorskov tengernagy, a szov- tilag bármilyen távolságú utat Jet hadiflotta főparancsnoka megtehetnek és nagy sebes- most újságíróknak beszámolt séggel haladnak. Rádióberen­a szenzációs utazás részletei- dezésükkel a víz alól is ál­ról. landó kapcsolatot tarthatnak A körülbelül 40 ezer kilo- fenn a parancsnoksággal. Az méteres út valamivel több mint atomenergetikai berendezések másfél hónapot igényelt. Ez viszont szükségtelenné teszik, alatt a tengeralattjáró sze- hogy nagy mennyiségű üzem- mélyzete egyetlen egyszer anyag0t vagy édesvizet vigye- sem jött fel a víz felszínére. . _^kk I . ■ t UBvan. Útjukon néhány kiképzési és nek magukk~- A vlzet ugyaI* kutató feladatot is teljesítet- *s a tengerből ^nyerik sótalam- tek. Gorskov tengernagy el- tással. Választások megtartását kéri az indonéz parlament DJAKARTA (MTI) A népi tanácskozó testület a a-*— vezetői szombati értekezletü­fSJlZZ» kön egyébként olyan döntést is hoztak, hogy „elbocsátják” a kommunista parlamenti tago­kat Azt nem közölték, hogy milyen alkotmányjogi eljárás lentése szerint az indonéz par­lament felszólította a kor­mányt. hogy készítse elő az általános választásokat. Eh­hez az első lépert a Nép: Ta- hozták döntésüket, nacskozó Testű etosszeh.vása ch^erul Salehnak a Népi Ta_ jelenti A testületben a parla- nácskozó Testület volt elnö­ment tagjai, a fegyveres erők képviselői és egy b, az alkot­mány által meghatározott cso­portok vesznek részt. Utoljá­ra 1955-ben tartottak Indo­néziában választásokat. Megfigyelők véleménye sze­rint a választások megszerve­zésével a jobboldal törvénye­síteni kívánja hatalmát, mert arra számít, hogy a véres tér­kének helyére Wiljunopuspo- judo vezérőrnagyot, a testület alelnökét nevezték ki. Chae- rul Saleh börtönben van, bár mentelmi jogát nem függesz­tették fel. Az Indonéz Újságíró Szövet­ségbe szombaton visszavettek 73 olyan tagot, akit a nemzeti egység megbontására irányu­ló tevékenység miatt a szép rorral elnémított baloldal már tember 30-i mozgalmat meg- nem versenytársa. előzőén kizártak. Koszigin távirata Wilsonnak MOSZKVA (TASZSZ) Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Harold Wilsonnak abból az alkalomból, hogy újra kinevezték miniszterelnök­nek. Táviratában kifejezi azt a reményét, hogy a két kor­mány kölcsönös erőfeszítései révén Nagy-Britannia és a Szovjetunió kapcsolatai tovább fejlődnek majd az angol és szovjet nép, az egyetemes béke javára. Indira Gandhi saj tóértekezlete MOSZKVA (TASZSZ) megállapodások szerint aszov­Lndira Gandhi indiai mi- Jet kormányfő ellátogat majd niszterelnök vasárnap egy IL- Indiába de az utazás vég- 18-as különrepülőgépen haza- .'rf®8, időpontját később fog­utazott Moszkvából. A repü- iák kitűzni, lőtéren Alekszej Koszigin mi- — India a békés politika niszterelnök és más hivata- hive — mondotta befejezésül, los személyiségek búcsúztat- a béke számunkra nemcsak ták. Elutazása előtt Indira Gan­dhi sajtóértekezletet tartott Moszkvában. Elmondotta, hegy a szovjet fővárosban folytatott megbeszéléseit igen baráti, jó légkör jellemezte. Főként arról akart tájéko- ] zódni, milyen nézeteket vall Koszigin miniszterelnök a je­lenlegi nemzetközi helyzet különböző vonatkozásairól. A nemzetközi élet problé­máiról szólva az indiai veze­tő kijelentette, hogy nincsen kialakult véleménye a viet­nami válság rendezésének esz­közeiről. Mindazonáltal —tet­te hozzá — Indiát igen ag­gasztja a vietnami háború. s ezért az indiai kormány igyek­szik hozzájárulni ahhoz, hogy Istrv’t helyreálljon a béke. Egy tudósító megkérdezte. Viogy a tárgyalások során szA. ^akp-rült-e Koszigin indiai lá­togatásának lehetősége. In­dira Gandhi közölte, hogy a eszmény, hanem életszükség­let is. Wilson győzelmének titka A tömegek a toryk ellen szavaztak mi kalózháborűjának támogat tása Angliában is egyre nép­szerűtlenebb de erről a mi­niszterelnök ügy igyekezett elterelni a figyelmet, hogy a korábbi konzervatív kor­mány cselekedeteire próbálta a fényszórót irányítani, mond­ván: a nassaui angol—ameri­kai Polaris-paktum szentesí­tette tulajdonképpen a sziget- ország függőségét. ö úgy akar továbbhaladni — hang­súlyozta —, hogy legalább ellenszolgáltatásokat kér. Meg akarja kísérelni a nemzetitől zösségre és a brit támaszpont­hálózatra épülő világméretű szerep kifejlesztést. Ezzel akarja növelni Nagv-Briiar- nia súlyát az angol—amerikai társas viszonyokon belül. Egy­ben úgy véli. hogy így meg­javíthatja alkudozási lehető­ségeit a Közös Piac tagálla­maival. Végeredményben per­sze a konzervatív és a mun­Az angol közvéleménykuta­tó intézetek ez alkalommal igaz jósnak bizonyultak: a választás előtti napokban már tíz az egyhez fogadták Wilson győzelmét, és ez be­következett. A Munkáspárt előretörésé­nek okai különbözőek, de már bevezetőben megállapít­hatjuk, hogy a szavazók nagy többsége nem annyira mellet­te, mint inkább Heath és a Konzervatív Párt ellen fog­lalt állást. Az is tudott do­log, hogy Angliában az iga­zi politikai kérdéseket úgy­sem a nyilvánosság előtt, nem a választásokon oldják meg. Figyelemreméltó ezzel kapcso­latban, hogy a tekintélyes Economist nyíltan megírta: „A választók ne azon gon­dolkodjanak, hogy melyik pártra érdemes szavazni, hi­szen mindkettő egyfajta koa­líciónak tekinthető”. A News Statesman még szókimondóbb káspárti külpolitikai koncen- volt: „A választási agitáció- c'° csak a kiindulási pontok­kor nem hallhatnak mást. ban. «eyes megfogalmazásoK- csak hazudozást, féligazságo- ban. de nem a célban kü- kat. mellébeszélést és rágal- lönbőzik. A konzervatívok aa makat. A szavazóknak végül európai vezető szerep biztosí- is csaknem kizárólag az a tásával akarják helyreállítani választásuk marad, melyik Anglia „tekintélyét”, a mun- ..lörzsfőnököt kívánják: kásnárti vezetők a világmé­Heatht vagy Wilsont.” retű szerep felélesztésével Az említetteken túl az is kísérlik meg helyreállítani kétségtelen, hogy Wilson győ- Anglia nyugat-európai hege- zelmét jórészt a toryk ké- móniáiát. Nem kétséges V« szítették elő. Vaskos mellé- szont, hogy mindkét elgondn- fogás volt, hogy éppen az 'ás az an col—amerikai tár- utolsó menetben erőteliesen sas viszonyon, illetve Anglia követelték: Anglia minden- függőségén alapul, képoen lépjen be a Közös \ közeljövő fogja megmu- 1>iacba- tatni, hogy Wilson, ismét „bir­Wilson állammonopólista tokon belül”, hogyan akar taktikája sem tűnik annyiba tovább haladni. A tapasztalat ellenszenvesnek a széles ré- sajnos azt mutatja, hogy az tegek előtt, mint Heath úgy- előző választások előtt han- nevezett erőskéz tervei. A goztatott reális színezetű ígé- Munkásoárt külön hivatalt és rétéit nem igen váltotta be; pénzügyi alapot létesített, a jelenlegi nagy munkáspárti hogy a különböző vállalato- többség viszont azzal jár, kát nagy egységekké vonják hogy nem lesz könnyű meg­ossz«. Az igen fontos hajó- és őrizni a párt egységét és le- renülőgéniparban például kft- szerelni a minden bizonnyal zös állami- és magántőkés megerősödő munkáspárti bal- vállalkozások támogatását ígé- szárnyat. A választók nagy rik. többsége ugyanis nemcsak Wilson külpolitikai sfkon is Wilsonnak adott szabadkezet, ügyesebb taktikát alkalmazott, hanem a párton belüli balol- mint ellenfelei. Tény, hogy dali ellenzéknek is az Egyesült Államok vietna- Sümegi Endre Puccs és történelem írta: Darvasi István A kém-hierarchia csúcsán Amikor Erhard ke­rült a kancellári székbe, s Globke he­lyét a kancellári hi vatalban Westrich vette át, a Kérész t.énydemokrata Párt félreállított jobbszár nya örömmel figyeli fel arra, hogy a ,jiu mikancellár” és ál lamminisztere alig fordít figyelmet c közvetlenül a kan­cellári hivatal alá rendelt Gehlen-szer- vezet napi dossziéira. Sőt. Erhardot annyi ra közömbösen hagy ta a hírhedt kém szervezet munkája, hogy még abba is beleegyezett: a nyug­díjazását kérő k&m­főnök posztját Ade­nauer bizalmasa, a trónörökösként is emlegetett Heinrich Krone vegye át. Csak amikor a la­pok felhívták figyel­mét Krone kineve­zésének veszélyeire hogy így a nagy ve- télytárs kezébe ke­rülnek a legfonto­sabb belső és külső információk, léveti vissza Erhard az al­kutól és Krone egye­lőre csupán az Al- kntmányvédelmi Hi­vatal elnöki székét kapta meg. Az NSZK három titkosszervezeténeK állandóan egymást keresztező akciói késztették végül ts arra a kormányt, hogy — s elsősorban a szabaddemokraták követelésére — elha­tározzák: felállítanak egy koordináló szer­vet minisztériumi ranggal. S a Kaiser Friedrich Strasse 6- szám alatti új évű­iét és új miniszté­rium vezetőjének, mint éppen ezekben a napokban vált is­mertté, Kronét jelöl­ték ki. Hogy Adenauer egykori trónörököse milyen áron, milyen alku következtében emelkedett végül is magasabbra, mint eleinte akarták, egyenesen a nyugat­német kém-hierar­cit-ia csúcsára, az jelen­leg még nem világos. De elsősorban nem is ennek a karrier­nek a hátsó mozga­tórugói az érdekesek. Sokkal inkább arra a tényre kell felü­gyelni, hogy az NSZK titkos ügynö­keit mozgató üj csúcsszerv vezetőjé­nek segítségével az Adenauer — Strauss szárnynak módja nyílik a régi politi­kai vonal érvényesí­tésére, a szocialista országok elleni min­denre elszánt föld­alatti háború folyta­tására. (Ö.) JÓLLEHET a tájékozottabb olvasóiknak vi­szonylag teljes képük van a nemzetközi po­litika kulcsfontosságú kérdéseiről, az esemé­nyek szükségessé teszik, hogy a képet idő­ről időre új vonásokkal egészítsük ki. Az Afrikában és Ázsiában legutóbb gyors egy­másutánban bekövetkezett katonai állam­csínyek szükségessé teszik, hogy ismét szem­ügyre vegyük az újonnan felszabadult or­szágok, az úgynevezett harmadik világ és a szocialista országok viszonyát. Ezzel termé­szetesen távolról sem akarjuk azt állítani hogy a puccsok között feltétlenül azonossá­got kell látnunk. Egyikük-másikuk rugója ma még különben sem látható tisztán. Az azonban észrevehető, hogy az államcsínnyel hatalomra jutó katonai rezsimek első lépése­ik egyikeként tartják szükségesnek megha­tározni külpolitikai orientációjukat és így a szocialista országokhoz fűződő viszonyukat is. Állásfoglalásuk ebben a tekintetben is különböző. Az egyik katonai kormányzat szükségesnek tartja hangsúlyozni, hogy a korábbinál jobb kapcsolatot akar a szocialista országokkal, együtt akar velük küzdeni az imperializmus ellen. A másik puccs győztesei viszont mép saját taktikájuk szempontjából sem nagyon megfontolt kendőzetlenséggel foglalnak állást például a Német Szövetségi Köztársaság po litikája és a nyugatnémet atomfel fegyverré«; és ezzel új külpolitikai tájékozódás mellett, vagy a szovjet és kínai szakértők elbocsá­tásával, az NDK kereskedelmi képviseleténél bezárásával a korábbi külpolitikai orientá ció ellen. Mindenképpen szükség van tehát arra, hogr érintsünk legalábbis három kérdést. Az el­ső a gyarmati rendszer összeomlása. A má­sodik a harmadik világ és a szocialista vi lágrendszer országainak viszonya a legfonto sabb nemzetközi kérdések szempontjából. A harmadik ugyanezen viszony az újonnan fel­szabadult országok belső berendezkedése fejlődése és jövője szempontjából. Az első kérdéssel kapcsolatban elegendő hivatkoznunk arra, a közismert és bizonyí­tásra már nem szoruló igazságra, hogy a gyarmati rendszer összeomlása és több mint ötven volt gyarmati ország politikai függet­lenségének létrejötte csak azokkal a törté­nelmi változásokkal magyarázható meg, ame­lyek a világon az elmúlt fél évszázadban zajlottak le: a Nagy Októberi Szocialista For­radalommal, a kínai forradalom győzelmével és a szocialista világrendszer létrejöttével. A világpolitikai erőviszonyoknak mindezzel pár­huzamos eltolódása teremtette meg az ob­jektív feltételeket és a szükséges légkört ah­hoz, hogy a korábban elnyomott ázsiai és afrikai népek kiharcolhassák és visszanyer­hessék függetlenségüket. Enélkül a gyarmati rendszer összeomlása elképzelhetetlen let# volna. A MÁSODIK KÉRDÉS már valamivel részletesebb magyarázatot igényel. Minde­nekelőtt emlékeztetnünk kell arra. hogv sem a volt gyarmattartó országok, sem a má­sodik világháború után új gyarmatosítóként fellépett Amerikai Egyesült Államok nem mondtak és nem mondanak le arról, hogy Ázsia és Afrika országaiban politikai és gazdasági befolyást élvezzenek. Sőt, ahol megtehetik, ma Is fegyvert alkalmaznak a felszabadító mozgalmak ellen, vagy — mint Vietnamban — hadat viselnek szuverén szo­cialista országgá lett volt gyarmati országgal szemben. Mind a már politikailag független­né vált. mind a még függetlenségért küz­dő országoknak és népeknek létfontosságú érdekük tehát, hogy a nemzetközi életben érvényesüljenek a nemzeti függetlenség, a területi sérthetetlenség, a nemzeti önrendeL kezés és a belügyekbe való be nem avat­kozás elvei ide értve természetesen a tár­sadalmi rendszer szabad megválasztásának jogát is. Érdekük továbbá ezeknek a népek­nek is. hogy kívül maradjanak az imperia­listák katonai tömbjein területük ne vál­jék haditámaszponttá érdekük, hogy vi­lágrészük és országuk mentes legven a nuk­leáris és termonukleáris fegyverektől.

Next

/
Oldalképek
Tartalom