Nógrád, 1966. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-28 / 99. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! IMP NOGR.AD MEGYEI BIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. ÉVF. 99. SZÁM ARA: 50 FILLÉR 1966. ÁPRILIS 28. CSÜTÖRTÖK A jenki-furkósbot ellen (2. oldal) A „kis ZIM” (4. oldal) Városépítési konferencia lesz Salgótarjánban (6. oldal.) Megemlékezések Salgótarjánban az éhségmenet 40. évfordulóján Ma sxaksxervexeti nagygyűlés ax SZMT sxékháxának avatásán A nini§xtei*taii«4e§ és a Vörö§ lámlorKáizIéjáfai kitünteteti üzem Külföldre is szállítónak A salgótarjáni éhségmenet negyvenedik évfordulója al­kalmából tegnap a város több üzeműiben röpgyűléseket tar­tottak. A szónokok 1926. áp­rilis 27-re emlékeztek, ami­kor az illegális kommunista párt munkája nyomán nyolc­ezer bányász szervezett éhség­menete indult el Budapest irá­nyába, hogy szót emeljen, az egy kilogramm zsír árának megfelelő műszakbér, az ön­kény és a terror miatt. Csak a városon kívül, Zagyvapálfal- ván elhelyezett válogatott csendőralakulat, és a jobbol­dali szociáldemokraták képvi­selője állította meg a nagy éhségmenetet — férjeket, asz- szonyokat, gyermekeket — és nyolc főnyi küldöttséget en­gedtek tovább a követelések előterjesztése céljából. Az ígé­ret —, amit akkor kaptak a szénmedence bányászainak képviselői, csak ígéret ma­radt. Nem változott a salgó­tarjáni iparmedence dolgozói­nak életkörülménye. Az akkor világszerte nagy feltűnést keltő, és a salgótar­jáni munkásmozgalom jelen­tőségét kifejező éhségmenet évfordulója alkalmából a teg­napi röpgyűlóseken többen ki­fejtették véleményüket. A Zománcipari Művek salgótar­jáni gyáregységében tartott megemlékezésen Bárdi József asztalos, aki személyes isme­rőse volt Csóka Vendel jobb­oldali szociáldemokrata vezér­nek, így foglalta össze emlé­keit. — Csóka tudta mit csinál, amikor lejött Zagyvapálfalvá- ig. Áruló tevékenységéből a nép nyomorából villát épít­tetett magának. Röpgyűlésen emlékeztek a negyvenedik évfordulóra a Salgótarjáni Acélárugyár, a két üveggyár, a Bányagépgyár az AKÖV, a Salgótarjáni Vá­rosi Tanács dolgozói. A pos­tások tegnapi párttaggyűlésü­kön idézték vissza a negyven évvel ezelőtti emlékeket. A salgótarjáni szervezett munkások éhségmenetének ju­bileumi megemlékezései foly­tatódnak. Ma avatják fel a megyeszékhelyen a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsa új szakházát. Ebből az alkalom­ból nagygyűlést rendeznek Sal­gótarjánban, amelynek elő­adója Brutyó János, a Politi­kai Bizottság póttagja, a SZOT elnöke, megyénk or­szággyűlési képviselője lesz. Az ÉM. Finomkerámiaipari Országos Vállalat Kőbányai Porcelángyár balassagyarmati telepének dolgozói is hozzá­járultak ahhoz, hogy az el­múlt évi eredmények alapján elnyerjék a SZOT és Minisz­tertanács Vörös Vándorzászla­ját. Ebből az alkalomból tegnap délután ünnepséget tartottak, amelyen résztvett Géczi Im­re, a városi pártbizottság tit­kára, Habuda Ádám vezér- igazgató Teke László igazga­tó és Lombos Márton, a városi tanács végrehajtó bizottságá­nak elnöke. A kondenzátor teremben rendezett ünnepségen Teke Országos tapasztalatcsere Pasztán Eltűnik a „Morbus Hungaricus” Kötelező tüdőszűrés Tizenhatezer kórházi ágy — Harmincöt bakteorológiai állomás A második ötéves tervben hangsúlyos szerepet kapott az egészségvédelem, s ennek ke­retében a tbc-elieni küzdelem. Az eredményekről, és a továb­bi tervekről érdeklődtünk az Országos Korányi Tbc Intézet főorvosaitól. A statisztika szerint — kez­dődik a beszámoló —, a kö­telező BCG védőoltással a má­sodik ötéves tervidőszakban 80—90 százalékkal lett keve­sebb a tbc-s gyermekmegbete­gedések száma, míg a felnőt­tek tbc-s megbetegedésének arányszáma 44 százalékos csökkenést mutat. A gyógyítás ma már azoknál jelent gondot, akik nem tartják be az előírá­sokat, az ellenőrzésre nem je­lentkeznek: az iszákosok, a családjukkal nem törődök, akik felelőtlen magatartásuk­kal tovább fertőzik környeze­tüket. A statisztikai adatokhoz tartozik, hogy az elmúlt öt évben 37-ről 129-re emelke­dett az ernyős-fényképszűrő szolgálat, és hét új, korszerű­en felszerelt tbc-szanatórium épült az ország különböző ré­szein, összesen több mint 3000 ággyal bővült a rendelkezésre álló fekvőhely. Zalaegerszeg, Tatabánya, Szekszárd, Kalo­csa, Nyíregyháza, Edelény és Pécs új tüdőszanatóriumai nagyban elősegítik a tbc-s megbetegedések elleni küzdel­met. Jelenleg 16 ezer ágy áll a tbc-s betegek rendelkezésé­re, 35 tbc bakteorológiai állo­máson évenként egymillió te- nyésztéses vizsgálatot végez­nek. Az Országos Korányi Tbc Intézet további tervei: már ebben az évben az egész or­szág területén megvalósul az évenkénti kötelező tüdőszűrés. Az orvosgárda kitűnő, a gé­pek korszerűek, s elégségesek a feladatok elvégzésére. A nagyfokú megelőzés mellett természetesen nem marad el a gondos gyógykezelés, és a sikeres sebészi munka sem — ha erre van szükség. Egyes intézetekben arról is gondoskodnak, hogy a gyó­gyult, di csökkent munkaké­pességű beteg — már a sza­natóriumban — könnyebb munkának megfelelő szakok­tatásban részesüljön. Hangsú­lyozzák, hogy a munkára je­lentkező volt betegektől nem kell félni, nem fertőzők, telje­sen gyógyultak. Az európai országok tbc sta­tisztikájában jelenleg közéjjen van Magyarország. — Az a célunk — mondották —, hogy az elsők közé sorakozzunk. A tbc teljes felszámolására ké­szülünk, s reméljük — ha a betegek is segítenek fegyelme­zettségükkel — ezt el is ér­jük. Megkezdték az öntözést a Keleti Főcsatorna vizével A Tiszántúlon szerdán meg­kezdődött az öntözési idény. A Keleti Főcsatorna öntöző- rendszeréből elsőnek a Herbá- ria Gyógynövény Vállalat bal­mazújvárosi üzeme kapott vi­zet a kamilla öntözéshez. A gyógynövényt — a nagyobb terméshozam érdekében — öntözéssel termesztik. A Ti­szántúli Vízügyi Igazgatóság felkészült a további feladatok­ra. A kamilla után május első napjaiban a rizsföldek kapnak vizet, majd a szántóföldi kul­túrák és a legelők. Az igazga­tóság területén az idén 110 millió köbméter vizet használ­nak fel öntözésre. Ezenkívül a halastavak táplálására 70 mil­lió köbméter vizet szolgáltat­nak. Holnap és holnapután or­szágos tanácskozás színhelye lesz Pásztó. A Földművelés- ügyi Minisztérium Pénzügyi Főosztálya és a megyei tanács mezőgazdasági osztálya ta­pasztalatcsere megbeszélést rendez a munkanap szerinti jövedelemelosztási kísérlet ed­digi eredményeiről. A tanácskozás első napján három előadás hangzik el. Nyers Ferenc, a Földművelés- ügyi Minisztérium Pénzügyi Főosztályának vezetője e jö­vedelemelosztási rendszer or­szágos tapasztalatairól tájé­koztatja a résztvevőket. Tála Ferenc, a megyei tanács vég­rehajtó bizottságának mező­gazdasági ügyekkel foglalkozó elnökhelyettese beszámol a megyei tapasztalatokról és problémákról, majd a kísérle­ti jövedelemelosztási rendszer egyéves eredményeiről a pász­tóiak tájékoztatják a tanács­kozás vendégeit. A délutáni órákban kerül sor a hozzászólásokra, amelye­ket másnap, pénteken folytat­nak. Megvalósul-e az idei terv? Tízmillió forint termelőszövetkezeti utak építésére Évről évre igen sok a gond a termelőszövetkezeti bekötő­utak építésével. A tervek minden évben elkészül­nek, az illetékes szervek j>énzt is biztosítanak az építésre, azonban a terveket még egyik évben sem sikerült maradék­talanul teljesíteni. Két éve és tavaly több millió forint ve­szett el, mert a tervezett út­szakaszok nem készültek el. A múlt évi tervből például öt termelőszövetkezet bekötőút­jainak a munkálatai húzódtak át erre az évre. Ezeket csak úgy tudják befejezni, ha az idei beruházási összegből von­ják el a költségeket. A tervszerű munka biztosí­tása érdekében hivott össze a megyei tanács mezőgazdasági osztálya a napokban egy koo­perációs tanácskozást, ahol megbeszélték az idei helyze­tet. A tanácskozáson resztvet­tek az egri Közúti Igazgató­ság, az egri Közúti Vállalat képviselői és az érdekelt ter­melőszövetkezeti vezetők egy része, valamint a megyei ta­nács építési, közlekedési osz­tályának képviselői. A beruházó — a Közúti Igazgatóság — és a kivitelező —a Közúti Vállalat — képvi­selői beszámoltak az áthúzó­dó és az idén induló munkák­ról, s az eddig végrehajtott intézkedésekről. Eszerint az 1965-ről áthúzódott berceli, mihálygergei, magyarnándori, nőtincsi és pásztói bekötőutak építése a tervek szerint folyik és a szerződésekben vállalt határidőre befejeződik. Az idén Héhalomban, Romhány- ban, Nagybátonyban, Cserhát- surányban, Nógrádmegyerben, Ecsegen és Egyházasdengele- gen építenek bekötőutakat a tervek szerint. Négy termelő- szövetkezetben nincs akadá­lya a munkák megkezdésének. A szerződéseket megkötötte a kivitelező, s megkezdte az anyagszállítást. Egyházasden- gelegen és Nagybátonyban azonban a Közúti Vállalat nem vette át a munkahelyet, mert rosszul készítették elő a földmunkát, illetve a terület alkalmatlan az útépítésre. A tanácskozás résztvevői megállapodtak: a vitás kérdé­seket a legrövidebb időn be­lül elintézik, hogy ne legyen semmiféle akadálya az idei terv teljesítésének. A kivitele­ző, az egri Közúti Vállalat vállalta, hogy az egyik legfon­tosabb feladatként kezeli a termelőszövetkezeti bekötő­utak elkészítését. Ahhoz azon­ban, hogy az idei, csaknem tízmillió forintos terv megva­lósuljon a megye illetékes szerveinek és a termelőszövet­kezeteknek is nagy segítséget, támogatást kell nyújtani. László igazgató ismertette a telephely dolgozóinak elmúlt évi jó munkáját. A balassa­gyarmatiak tervüket túltelje­sítették, olyan kondenzátoro­kat gyártottaik, amelyekre mi­nőségi reklamáció nem érke­zett sem az ORION-ból, sem j>edig a Székesfehérvári Rá­dió- és Televízió Gyárból. A telephely dolgozói szakmailag olyan fokot értek el, hogy ter­mékeik egy részét külföldre (Lengyelország, Jugoszlávia, Románia. Izrael) is szállítot­ták. Az idén felemelt első ne­gyedévi tervüket 99.9 száza­lékra teljesítették. Az előállí­tott termékeik egy részét Len­gyelországba exportálták. Az idei és a tavalyi eredmények azért is értékesek, mert a megnövekedett feladatokat 80 új dolgozóval oldották meg, akiknek betanítása nem volt könnyű dolog, mert olyan asz- szonyokról, lányokról van szó, akik most ismerkednek az üzemi élettel. Ezután került sor a kitün­tetések, jutalmak átadására. Heten kaptak kiváló dolgozó oklevelet, ugyanennyien jel­vényt. Hét szocialista bri­gád vette át az oklevelet, kettő pedig a jelvényt. A legjobb dolgozók között nyolc­ezer forint jutalmat osztottak szét. Az általános iskolákban június 6-án, a középiskolákban 8-án ér véget a tanítás A Művelődésügyi Miniszté­rium tájékoztatása szerint az 1965—1966-os oktatási év utol­só tanítási napja az általános iskolákban június 6-a, hétfő, a középiskolákban június 8-a, szerda. A tanévzáró ünnepélyt — az iskolaigazgató döntésétől függően — június 18-án, szom­baton, vagy 19-én vasárnap tartják. Ekkor kapják meg a diákok a bizonyítványt is. Az új elsőosztályosok beiratásá- nak időpontja mind az általá­nos, mind a középiskolákban június 20-a és 21-e. Előzetes számítások szerint az alsó- és középfokú taninté­zetekben a nappali tagozaton több mint 200 000 diák kezdi meg az első osztályokban ta­nulmányait. Az új általános iskolások száma előrelátható­lag meghaladja a 135 000-et, a többiek a különböző típusú középiskolák első évfolyamai­ban tanulnak majd. Hatvannégy új kiadvány Előkészületek az Ünnepi Könyvhétre Egy hónap múlva, május 28-án kezdődik az Ünnepi Könyvhét, az írásos kultúra s az olvasásos önképzés, isme­retgyarapítás évenként ismét­lődő akciója, jelentős ese­ménysorozata. Az Ünnepi Könyvhét megnyitóját Buda­pesten, a Liszt Ferenc téri parkban, az Ady szobornál tartják május utolsó szom­batján. A hétnapos könyvakció — mondották a rendezőbizottság­nál — az idén elsősorban az olvasó-mozgalomnak kíván friss „vérpezsdítést” adni, új olvasók toborzásával. A könyv, napok másik időszerű célja: a könyvtári munka fellendítése — részint irodalmi ismeret- terjesztő ankétok, részint pe­dig a gyűjtemények bővítésé­vel, kiegészítésével. Gazdag lesz a választék, 64 féle új kiadvány jelenik meg a könyvhétre, tarka képet mu­tat a műfaji megoszlás. Az át­lagos példányszámot 13 000 fölé emelik, következésképpen az összpéldányszám megköze­líti a 850 ezret. A boltokba ér­kező szállítmányok nagyobbik fele mai literatúránk értékeit teszi közkinccsé. Ugyanakkor bőséges lesz a kínálat mind magyar klasszikusokból, mind külföldi kortárs Írók, poéták műveiből és klasszikus világ- irodalmi alkotásokból. Nem feledkeznek meg azokról sem, akik a népszerű tudományos, ismeretterjesztő írásokat, ta­nulmányokat kedvelik. A leg­ifjabbaknak szintén sokféle olvasnivalóról gondoskodnak. A vidéki program érdekes eseményeket ígér: a művelő­dési autóik bőséges könyvra­kománnyal keresik fel a me­gye-, illetve járási székhe­lyektől távolabb eső települé­seket. Kiállításokat és árusí­tási napokat rendeznek. Az ország valamennyi vidékén tartanak író-költő-olvasó ta­lálkozókat, irodalmi vetélke­dőket, s mindenütt könyvheti plakát hirdeti majd a rendez­vény helyi eseményeit. A Könyv tájékoztató című lap májusi száma a könyvhét új kiadványaival és szerzőivel foglalkozik. Az idén is kibo­csátanak a könyvterjesztő vál­lalatok ajándék könyvsorsje­gyeket az ötven forinton felü­li értékben, vásárlók részére. Lehet nyerni személygépko­csit. külföldi társasutazásra szóló utalványt, tv-készüléket, házi könyvtárat és egyéb ér­tékes jutalmakat. Az irodalmi színpadok országszerte ünnepi könyv-műsorra készülnek, a középiskolákban egy-egy iro­dalmi órán „tűzik műsorra” a mai magyar literatúrát, jó- néhány iskolába írókat, köl­tőket hívnak vendégül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom