Nógrád, 1966. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-27 / 98. szám

2 NOGRAD 1966. április 27. szerda Földrengés Taskentben Az osztályharc frontjai Chile: a terror sem töri meg a munkásokat Amerikai körök a írancia jegyzékről (MTI) Amerikai hivatalos körök a legutóbbi francia jegyzéket kommentálva kijelentették, hogy az Egyesült Államok nem kezd kétoldali tárgyalá­sokat Franciaországgal a NATO csapatok visszavoná­sáról, amíg nem alakított ki közös álláspontot a többi 13 NATO-taggal. Mint ismere­tes a múlt pénteken Párizs­ban átnyújtott francia jegy­zék javasolja, hogy a két kor­mány azonnal kezdje meg a tárgyalásokat a francia te­rületen levő támaszpon­tok és csapatok visz- szavonásáról. Amerikai rész­ről közölték azt is, hogy a francia jegyzék figyelmenkí- vül hagy a legutóbbi ameri­kai jegyzékben felvetett szá­mos problémát. Mike Mansfield szenátor a szenátus előtt hangsúlyozta, hogy De Gaulle kezdeménye­zését, amely szerint a NATO- erők hagyják el Franciaor­szág területét, — „frissítő és üdvözlésre méltó változás­nak” kell tekinteni, nem pe­dig Franciaország ellenséges megnyilvánulásának. Kijelen­tette, hogy a Johnson és De Gaulle közötti levélváltásban semmilyen ellenségeskedést nem fedezett fel. A továb­biakban a szenátor hangsú­lyozta, hogy miután Francia- ország és az Egyesült Álla­mok kapcsolata az Atlanti Szövetség szempontjából rendkívül fontos, szükség esetén a két államfőnek sze­mélyesen kellene találkoznia a kérdés megvitatására. „őrültség lenne, ha a Né­met Szövetségi Köztársaság lemondana az Odera-Neisse vonaltól keletre levő területei­ről, s a leghatározottabban az a véleményem, hogy a Szudé- taföld is Németország része, mivel az 1938-as mücheni egyezmény nemzetközi jogilag megtámadhatatlan, ma is ér­vényben levő szerződés” — mondotta Adolf von Tadden, a nyugat-németországi újfa­siszta Nemzeti Demokrata Párt (NPD) másodelnöke a nyugat­berlini külföldi újságíró egye­sület tagjai számára tartott sajtóértekezleten. Az NPD alvezére olyan ki­jelentésre ragadtatta ma­gát, amely egyformán megbot­ránkoztatta a szocialista és kapitalista országokból megje­lent újságírókat. Kijelentette ugyanis, hogy a németek a Szovjetunió 1941-es megtáma­dásával „csak megelőzték az oroszokat, tehát legalábbis a hadjárat elején a németek igazságos háborút vívtak a Szovjetunió ellen”. ATHÉN (MTI) Hajnalba nyúló viharos ülés után a görög kormány átvészelte a bizalmi szava­zást. A szavazásra ma hajnalban került sor. A kormány — né­hány centrista honatya átál­lásával — megszerezte ugyan 151 szavazat révén a szüksé­ges többséget, de a 147 ellen- szavazat helyzetének ingatag­ságát bizonyítja. Az ellensza­vazatok közül 123-at a Cent­rum Unió, 22-őt az EDA, egyet a közelmúltban lemon­dott Cirimokosz külügyminisz­ter, további egyet pedig Ciri- mokosz unokaöccse adott le. Egy kormánypárti képviselő tartózkodott a szavazástól, viszont egy centrista képvi­selő nem jelent meg a par­lamentben. Brezsnyev és TASKENT (TASZSZ) Kedden helyi idő szerint hajnali 5.00 órakor (magyar idő szerint éjfélkor) Taskent­ben 7,5 erősségű földrengés pusztított. A reggeli órákban Moszk­vából repülőgépen Taskentbe utazott Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára és Alekszej Ko­szigin, a Szovjetunió minisz­tertanácsának elnöke. A földrengésnek eddigi je­lentések szerint négy halálos áldozata van, körülbelül 150 személyt kórházba szállítot­SZÖFIA (MTI) Kedden reggel Szófiában megkezdte munkáját a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának plénuma. A bol­gár párt legfelsőbb irányító testületé fontos kérdést vizs­gál meg: a népgazdaság ter­vezésének és vezetésének új rendszerét, amelyet kísérlet­képpen néhány üzemben már több mint két éve alkalmaz­nak, s amelyet tavaly április­Arra a kérdésre, hogy az NPD számos vezetője, többek között ő is, miért zarándokolt el a landsbergi börtön teme­tőjébe és miért imádkozott a náci főbűnösök sirjánál, Tad­den Így válaszolt: „az erről készített fényképeket önök rosszul magyarázzák, mert nem imádkoztam, csak össze­tettem a kezem. Egyébként azért mentünk oda, hogy meg­emlékezzünk azokról, akiket ott ártatlanul kivégeztek”. Ek­kor megkérdezték tőle, hogy miért nem zarándokolt el az NPD Bergen-Belsenbe vagy más volt koncentrációs tábor­ba, ahol valóban nagyon sok embert öltek meg ártatlanul. „Ott már sokan jártak de Landsbergben mi voltunk az elsők, akik az ártatlanul ki­végzettekre gondoltunk” — válaszolta az NPD másodel­nöke. Tadden végül elmondotta, hogy régi pomerániai földes­úri családból származik, Po- merániában (ma: Nyugat-Né- metország) ötszáz hektáros birtoka volt. Papandreu, a Centrum Unió vezére kedden reggel nyilat­kozatot tett közzé: ismét kö­vetelte a kormány haladék­talan lemondását. A szoros eredmény — mondotta — azt bizonyítja, hogy a kormány rém rendelkezik a munkájá­hoz szükséges parlamenti tá­mogatással. A bizalmi szavazást meg­előző vitr viharos jelenetek­be torkollott. Egy kormány­párti képviselő pofonvágotl egy ellenzéki képviselőt, mire a terem minden padsorából középre sereglettek a parla­menti tagok és nagy dulako­dás kezdődött. A teremőrök választották szét őket és a parlament, elnök még a rend­őrség segítségét is igénybe vette. a helyszínre utazott tak. Sok lakóház rombadőlt, főként régi típusú építmények. A földrengés ezenkívül né­hány kórházat, iskolát és középületet is elpusztított. Két gyár súlyos károkat szenvedett. A földrengés következmé­nyeinek felszámolására in­tézkedéseket tesznek. Az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány Ignatyij Novikov miniszterelnökhe­lyettes vezetésével kormány- bizottságot létesített a men­tési munkálatok és a helyre- állítás Irányítására. ÜJ-DELHI (MTI) A Naga és Mizo törzsek támadásai következtében ki- alaku t helyzetről folyik a vita az indiai parlamentben. Indira Gandhi kormányfő az alsóház viharos ülésén arról biztosította a képviselőket, hogy a hatóságok legszigo­rúbb intézkedéseket teszik, a Calcuttától északkeletre vég­rehajtott a Naga-terroristák­nak tulajdonított legújabb sú­lyos merényletek után. A vo­natok ellen intézett merény­let közel száz halálos áldoza­tot követelt. Csáván hadügyminiszter be­jelentette. hogy Asszamban új intézkedéseket hoznak a vonatok védelmére, amelyek a jövőben csak fegyveres vé­delem mellett közlekedhet­nek. A parlament vitájával egy­idejűleg a Mizo-lázadók újabb támadást intéztek Aijal jtrási központ ellen, amelyet az indiai hadsereg nemrég szabadított fel a terroristák megszállása alól. Az alsóházi vitában több felszólaló hangsúlyozta, hogy India nem engedhet sem az elszakadással való fenyegeté­seknek és azt sem tűrheti, hogy a helyzet tovább sú­lyosbodjék az asszami határ­időkén. A kommunista kép- iselők felhívták a figyelmet arrr, hogy az imperialisták támogatják a törzsi zendülé­seket, igy akarják elősegíteni, hogy Kasmírtól Burmáig „független” területsávok jöj­jenek létre, amelyeken azu­tán érvényesíthetik befolyásu­kat. Az indiai belügyminiszté­rium szóvivője bejelentett", hogy a kormány szabadonbo- sátott kétszáz olyan személyt, Jobboldali csoportok Sukarnót támadják DJAKARTA (MTI) Az Antara indonéz hír- ügynökség jelenti, hogy Sukamo elnök feloszlatta a legfelső tanácsadó tes­tületét és helyette új, 66 főnyi tanácsot alakított. A régi tanácsadó testület sok tagját ismét kinevez­ték, a baloldaliak azon­ban egytől egyig kima­radtak belőle. A szervet 1959. augusztusában hoz­ták először létre és va­lamiféle „második kabi­netnek” számított. A djakartai rádió je­lentése szerint a parla­ment az indonéz ideigle­nes népi tanácskozó gyű­lés vezetősége úgy hatá­rozott, hogy a törvényho­zó testületet május 2-re összehívja és meghallgat­ja a szakminiszterek gaz­dasági és pénzügyi jelen­téseit, de ugyanakkor — fűzte hozzá a híradás — szó esik majd az álta­lános választások kitűzé­séről is. A parlament leg­közelebbi ülésén a kor­mányt Malik és Hameng- ku Buwono Ejogdjakartai szultán képviselik majd, miniszterelnökhelyettesi minőségükben. Az Antara hírügynök­ség jelentéséből kitűnik, hogy Sukarno elnök kü­lönböző körök részéről példátlan támadás-soro­zat céltáblája lett. Jobb­oldali csoportok Sukamo alkotmányjogi hatásköré­nek csorbítását igyekez­nek elérni. Legutóbb az indonéz pedagógusok csat­lakoztak azokhoz, akik követelik: „vizsgálják fe­lül” Sukamo élethosszig­lan tartó elnöki megbíza­tását akit a rendkívüli védelmi rendelkezések alapján tartóz­tattak le 16 hónappal ezelőtt A kormány további hatszáz fogoly szabadonbccsátását tervezi a közeljövőben. A Reuter szerint három­ezer körül mozog azoknak a személyeknek a száma, aki­ket az említett rendkívüli rendeletelr értelmében bíró­sági eljárás nélkül tartóztat­tak le a kormány erőszakos megdöntését célzó állítólagos összeesküvés felgöngyölítése céljából. A letartóztatottak egyharmada a Kína-barát in­diai kommunisták közül ke­rül ki. Nemrégiben Chile északi részén, az Andes Copper Mining amerikai társaság­hoz tartozó el Salvador réz­bányában tragikus események játszódtak le. A vezénylő tiszt parancsára a katonák tüzet nyitottak a szakszerve­zeti helyiségükben összegyűlt munkásokra. Nyolc halott volt és 37 sebesült — csak azért, mert szolidaritásukról akarták biztosítani az ugyan­csak amerikai tulajdonban levő el Teniente bányában sztráj­koló társaikat. A fegyvertelen salvadori munkások agyonlövetése is­mételten azt bizonyítja, hogy a chilei dolgozók és az ame­rikai társaságok közötti gaz­dasági konfliktusban a kor­mány a külföldi monopolis­ták érdekeit védi. Eduardo Frey chilei elnök a véreng­zés napján mondott rádió- és televízió beszédében ki­jelentette: „a katonák csu­pán kötelességüket teljesí­tették.” Az el Teniente ércbányá­ban még a múlt év október elején robbant ki a konflik­tus, amikor hétezer munkás és alkalmazott béremelési kö­vetelést terjesztett az igaz­gatóság elé. A sztrájk csak három hónappal később :n- dult meg. A három hónap alatt az amerikai cég egyet­len javaslatot sem tett a konfliktus rendezésére. A munkások és képviselőik tü­relmesek és még engedmény­re is hajlandók voltak, csak­hogy megtalálják a kiutat. Korábbi 70 százalékos bér­emelési követelésüket 40 százalékra szállították le. Ugyanakkor az ércbánya igazgatósága és a kormány, amely közvetített a munká­sok és a cég közöt, nem kívánta a rendezést. A bur- zsoá sajtó, közte a Náción című kormánylap, késhegyig menő munkásellenes propa­gandakampányt indított. A sztrájkolókat a kormány gazdaságfejlesztési program­jának meghiúsításával és az­zal vádolta, hogy kárt okoz­nak az országnak, mondván: a munkabeszüntetés a rend­kívül heves konjunkturális viszonyok között erősen csök­kentette a valuta beáramlást az országba. A rézárak a nemzetközi piacon valóban hallatlanul magas szintet értek le. Ezen azonban — gyakran a Frey- kormány álláspontja követ­keztében — nem az ország, hanem a Kennekott és az Anaconda amerikai monopó­liumok nyernek, amelyek Chile réztermelését ellenőr­zik. Maga a chilei kormány nemrégen 42 centről 36 cent­re csökkentette az Egyesült Államokba szállított réz súly­árát fontonként. Az ameri­kaiak pedig 80 centért „vesz­tegetik” a világpiacon! A Kennekott (amelynek az el Teniente lelőhelyeket fel­dolgozó Breden Copper a le­ányvállalata) 1965. évi jöve­delme, 1964-hez viszonyítva, 70 százalékkal növekedett. Feltehető, hogy a növekedés ebben az évben sem lesz ala­csonyabb. Következésképpen a Breden Copper-nek lett volna lehetősége a mun­kások követeléseinek kielégí­tésére. A chilei rézbányászok sztrájkmozgalma nem vala­miféle külföldi parancsra robbant ki, amiről a burzsoá sajtó firkál, hanem az anya­gi helyzet rosszabbodása idézte elő. Csupán ez év el­ső 55 napja alatt 32 féle köz­szükségleti cikk és szolgálta­tás árát, több adót emel­tek. A megélhetési költségek csupán ez év januárjában és februárjában hivatalos ada­tok szerint 6 százalékkal nö­vekedtek. A kormány nem­régen 12—21 százalékkat emelte a cukor, a szövet, a dohány és néhány más cikk árát. A drágulás már előre fel­falta a bérpótlékot, amit a kormány egyébként még meg sem erősített. A kormány ál­lítása szerint a 25,9 százalé­kos bérpótlék megfelel a megélhetési költségek múlt évi emelkedése arányának. De ha így is van, egyál­talán nem kompenzálja azt, amit a dolgozók az idei ár­emelkedéseken vesztenek, nem is beszélve a legújabb áremelésekről. Kiszámí­tották például, hogy egy ha­vi 100 excudot kereső mun­kás vagy alkalmazott veszte­sége az áremelések miatt évente több mint 200 excu­dot tesz ki. Másképpen, a dolgozó kéthavi fizetését ve­szíti el. Ezt senki sem adja vissza. A chilei dolgozók egy­séges szakszervezeti köpont- jának tehát az a véleménye, hogy a csökkenő vásárlóké­pesség teljes kompenzálásához legalábbis 40 százalékkal ke’- lene emelni a béreket. Sem a golyó, sem a fel- bújtással vádolt szakszerve­zeti vezetők letartóztatása nem tudta a bányászokat a harc beszüntetésére kénysze­ríteni. A cég a munkások kitartása és más bányák szo­lidaritása következtében kénytelen volt újra felvenni a tárgyalásokat a sztrájko- lókkal. A sztrájk 77. napján, március 20-án. az igazgató­ság beleegyezett a bérek 25 százalékos emelésébe. A bá­nyászok elfogadták ezt a ja­vaslatot. bár ez kevesebb, mint amennyit követeltek. Természetesen, ha figyelem­be vesszük a chilei kormávv által támogatott amerikai cég kérlelhetetlensépét. mondhat­juk. hogy a bányászok elér­ték követeléseik részleges ki­elégítését. A béremelési Kö­vetelések folytatódnak. Ugyanakkor a bányászok kö­vetelik, letartóztatott társa­ik szabadonbocsátását es visszavételét a munkába. I. J. Drágulási hullám __ a z Egyesült Államokban Ugyanazokért a cikkekért és szolgál­tatásokért az ameri­kaiak most 12 száza­lékkal többet fizet­nek, mint 1957-ben. A munkaügyi mi­nisztérium statiszti­kai irodája újabb adatokat tett közzé a megélhetési költ­ségek szakadatlan növekedéséről. Drá­gulnak az élelmisze­rek, a ruházati cik­kek, a háztartási cikkek. 1957-hez vi­szonyítva 9 százalék­kal emelkedtek a lakbérek, 25 száza­lékkal lett drágább az orvosi ellátás. Különösen rohamo­san emelkednek az árak New Yorkban, az Egyesült Államok legnagyobb városá­ban. A statisztikai hivatal jelentette, hogy a megélhetési költségek New York. ban február hónav folyamán az ez évi januárihoz viszo­nyítva 1 százalékkal növekedtek. Ezeket az adatokat közlik az amerikai lapok más közlemé­nyek mellett, ame­lyek arról szólnak, hogy az ország sú­lyos gazdasági ne­hézségeket él át. Mint ismeretessé vált, Johnson elnök a katasztrofális ár­emelkedések és az esetleges infláció mérséklése, illetve elhárítása ellensú­lyozásaként 5—7 százalékos adóemelé­seket fontolgat. Az adóemelési javaslat már a jövő hónap­ban a kongresszus elé kerül. Az elnöknek ezt a szándékát kommen­tálva, számos szem­leíró aláhúzza, hogy az áremelkedéseket mindenekelőtt a vi­etnami háborúval összefüggő túlságos költekezés okozza. Az áremelkedések megakadályozásának leghatásosabb szere az lenne, ha csök­kentenék ezeket a kiadásokat, amelyek a közgazdászok Ki­fejezése szerint ^fel­forralják a vizei” uz amerikai gazdasag motorjában. A Fe­hér Ház azonban világosan értésre adta, hogy a szö­vetségi kiadások csökkentéséről szó sem lehet. Ily mo- don a gazdasági ne­hézségek kizárói ig az adófizetők vállát nyomják, az adófize­tők zsebéből préseik ki a washingtoni agresszív politiká­hoz szükséges újabb és újabb dollármil­liókat. A.D. Pomerániai földesúrból újfasiszta pártvezér Nyugat-berlini sajtóértekezlet as NPD másodelnökével NYUGAT-BERLIN (MTI) Csendélet a parlamentben Bizalmat kapott a görög kormány A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának plénuma ban egész iparágakra is kiter­jesztettek. A Rabotnicseszko Delo ve­zércikkben üdvözli a nagy- horderejű tanácskozást. A bolgár dolgozók nagy ér­deklődéssel várják a plénum határozatait, amelyek minden bizonnyal a gazdasági felemel­kedés és az anyagi jólét új útjait mutatják meg, s a szo­cialista fejlődés meggyorsulá­sát eredményezik. Tanácskozás a Fehér Házban A Fehér Házban tanács­kozást tartottak a nemzetközi helyzetről és az Egyesült Ál­lamok külpolitikájáról. Mint a Fehér Ház szóvivője közölte, a tanácskozáson je­len voltak: Johnson elnök, McNamara hadügyminiszter, Rusk külügyminiszter. Vita az indiai akóházban

Next

/
Oldalképek
Tartalom