Nógrád, 1966. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-19 / 91. szám

1968. április 19. kedd NÓG RÁD 3 Mint a sajátját 1 földművesszövetkezeti mozgalom eredményes öt esztendeje Nyilatkozik a MÉSZÖV elnökhelyettese Ez év február elseje óta be­vezették az úgynevezett kötött vezénylést a 2. számú AKÖV mintegy százhatvan billenő- platós és nagy teherbírású te­hergépkocsijánál. A rendszer lényege: egy gépkocsi — egy gépkocsivezető. Hogy ez a gyakorlatban mát jelent, annak megértése köny- nyebb lesz, ha elmondjuk, a közlekedés vezetői és dolgo­zói régóta keresik a módját a .járművek jobb kihasználásá­nak, üzemképes élettartamuk meghosszabbításának. Egysze­rű volt például megfigyelni, hogy egy vállalati tehertaxi legfontosabb alkatrészei ál­talában nyolcvan-százezer ki­lométer megtétele után annyi­ra elhasználódnak, hogy a ko­csit főjavításra kell küldeni. Ugyanakkor, egy személyi használatban levő gépkocsi ennek a távolságnak, terhelés­nek gyakran kétszeresét is el­bírja. Keresve ennek okát, kézenfekvő volt a gondolat: az autó tulajdonosa jobban vi­gyáz a gépre, óvatosan bánik vele, gondosan kijavítja, vagy kijavítatja a kisebb hibákat, mielőtt azok súlyosabb rongá­lódáshoz vezetnének. A gondolat után cselekedet következett: 1964 december elsejével — kísérletképpen — a kisméretű járműveknél, a 0,5, a 0,75 és a 0,9 tonnás te- hertaxiknál bevezették a már említett új rendszert. Az in­tézkedést annak idején alapo­san megbeszélték a járművek vezetőivel is. Tény, hogy az újítást öröm­mel fogadták a sofőrök. Hiszen annak előtte gyakorta meg­történt, hogy az egy vagy két napra a taxira vezényelt gép­kocsivezető elsősorban azzal törődött, hogy a lehető leg­több keresetre tegyen szert a rövididő alatt. A gépet nem kímélte, s úgy adta át társá­nak, hogy az hamarosan kény­telen volt a javítóműhelybe hajtani. A sok meghibásodást — jóindulatot, lelkiisemere- tességet feltételezve — az is Elkészült az új gázraktár A salgótarjáni Károly-aknán elkészült az új gázraktár. A műszaki szemle után már csak kisebb hibák javítása fo­lyik. A régi, Karancs utcai raktár egyrészt kicsinek bizo­nyult, mivel egyre nő a gáz- fogyasztók száma, másrészt la­kóházak között a baleseti ve­szély is nagyobb volt. Az épít- kezéskre az Iparcikk Kiske­reskedelmi Vállalat 130 ezer forintot fordított. Az új rak­tárban már 1000 gázpalackot tárolhatnak. Mivel eléggé tá­vol esik a városközponttól, a szállítást a Szolgáltató KSZ kis teherkocsikon bonyolítja majd le. Két-három héten be­lül a fogyasztók rendelkezésé­re áll az új gázraktár. Vasbolt a? ecettároló helyén A salgótarjáni Szabadság térről kiköltözött az ecettároló üzem. Ennek egyik utcárané- ző helyiségében hamarosan új vas- ás edényboltot nyitnak, mível a Rákóczi úti gyógy­szertár melletti hasonló profilú üzletet lebontják. A Karancs- völgye Ktsz már megkezdte a 180—200 ezer forint értékű külső és belső átalakítási mun­kálatokat. Egyébként az 1. számú üzletház elkészültével majd az itteni házsort is le­bontják. Az átalakítást való­színű május közepére befeje­zik előidézte, hogy az egymást sűrűn váltó sofőrök nem is­merhették meg alaposan a gép tulajdonságait, esetleges rejtett hibáit, holott azok ismereté­ben is tetemes javítási és egyéb költséget megtakaríthattak volna. Az elmondottakból egyébként az is kitűnik, hogy a kötött vezénylés nem csupán a gépkocsivezetők számára előnyös — a folyamatos mun­ka jobb kereseti lehetőségeket biztosít —, de hasznos a válla­latnak is: csökkennek a javí­tási költségek. növekszik az emberi és gépi munkaerő ki­használása, emelkedik a fuva­rozásból származó bevétel. Mindezeknek a várakozások­nak a tehertaxiná! bevezetett új rendszer 1965 folyamán megfelelt. Jellemző például, hogy bár a tehertaxi parkjá­nak egy része elöregedett, mégis csökkent a gépek ja- vítószázalóka (az üzemidő ja­vításban eltöltött hányada). A szélesebb körű bevezetést se­gítette, hogy a tapasztalatok­nak híre terjedt, felébredt sok teherautó gépkocsivezető­jének érdeklődése is, s egyre inkább sürgették a kötött ve­zénylés kiterjesztését. Érdekes megemlíteni, hogy a következő lépésnél, a tehertaxik után. miért esett a választás éppen a billenő-platójú és nagy te­herbírású járművekre: azért, mert ezek rendszerint külön­legesen erős próbatételnek vannak kitéve. Rakományuk súlyos, s az útvonalak, a terep, amelyen közlekedniük kell, igen rosszak. Emiatt a legtöbb és legköltségesebb javításokra éppen ezek a gépkocsik szo­rultak. A kötött vezénylés alkalma­zása ezeknél a jármű típusok­nál is azt jelenti, hogy a ko­csi volánjához csak abban az esetben ültetnek más sofőrt, ha az autó „gazdája” szabad­ságra vagy betegállományba megy, esetleg fuvarban töltött munkaideje elérte az engedé­lyezett maximális havi há­romszáz munkaórát. A piaci mechanizmus viszo­nyai között jelentős szerepe van az árrendszernek. Az ár­rendszer alapvető feladata, hogy — rövid távon — he­lyes gazdasági döntésekre ösz­tönözzön. Alapvető feladatá­nak csak akkor tehet eleget, ha bizonyos ésszerűségi köve­telményeknek is megfelel. Me­lyek az ésszerű árrendszerrel szemben támasztott követel­mények? I Az ár fejezze ki a ter- ■ melés tényleges társadal­mi költségeit. A társadalmi költségek az élő munka költ­ségein kívül a gépi nagyipar korszakában feltétlenül tartal­mazzák az eszközlekötést is. Helyes, ha a társadalmi költ­ségekben az import anyag ráfordítás költségeit is, bizo­nyos reális deviza-szorzó al­kalmazásával, kifejezzük. Az ésszerű árrendszer követelmé­nyeit a termelési ár típusú ár elégíti ki a legjobban. Ez a tiszta jövedelmet, vagy annak egy részét a lekötött eszköz­érték arányában tartalmazza. 2 Az ár fejezze ki a terme- ■ lök és a felhasználók piaci értékítéletét. Ezt úgyis mondhatjuk, hogy az ár a tár­sadalmi elismerés mércéje is. A modem technika világában Az egy kocsi — egy gépko­csivezető rendszert a teher­autó sofőrök, ha lehet még nagyobb örömmel fogadták, mint annak idején a teher- taxinál. S ennek is megvan a magyarázata. Ezeknél a jár­műveknél még fokozottabb jelentősége van annak, hogy a sofőr úgy ismerje, és úgy is bánjon kocsijával, mintha a sajátja lenne. Közülük sokan hó elején kapnak harminc menetlevelet, amelyet egyen­ként beküldözgetnek, s csak akkor látják viszont őket a fő­nökségen, ha valamennyi fu­vardíjukat lebonyolították. Emellett a kötött vezénylés máris megszabadította őket a kényszerű vasárnapi műszakok nagy részétől. Tavaly ugyan­is, éppen azért, mert egyebek között gyakori volt az üzem­zavar — a teherautók képte­lenek voltak hétköznap lebo­nyolítani a határidőre vállalt fuvarokat. A hiányt vasárnap kellett pótolni. A billenősük közül jónéhányan egymás után hét-nyolc vasárnapot is ledolgoztak, úgyszólván pihe­nőnap nélkül. Jeleneg viszont a gépkocsivezetők heti kötele­ző fuvaridő előírást kapnak. S ha azt saját hibájukból nem teljesítik — csak akkor köte­lesek vasárnap is a volánhoz ülni. Érthető, hogy mindany- nyian igyekeznek eleget tenni kötelezettségeiknek, s úgy vi­gyázni a járműre, hogy na gyobb javításra ne legyen szükség. Korai lenne még a kötött vezénylési rendszer kiterjesz­tésének gyakorlati hasznát, eredményeit számonkémi, ele­mezni. Mindenesetre a csökke­nő javítószázalékban, a növe­kedő bevételben, a vállalat egyre jobb eredményességében bizonyára közrejátszott máris, s hatása a jövőben méginkább kézzelfoghatóvá lesz. Ha a gépkocsivezetők a gondjaikra bízott járművekkel valóban úgy bánnak, mint a sajátjuk­kal. a felhasználók piaci értékíté­lete alapján kialakuló ár gyakran — nem egyszer jelen­tősen — eltér a költségará­nyoktól. Ennek oka a termé­kek jelentős körének helyette­síthetősége, és a rokon termé­kek eltérő hasznossága. Eb­ből az is következik, hogy nem helyes követelmény, hogy az árban mindig elismerjék a költségeket. Ésszerű árrendszerben, az árakban a külső piacok érték­ítéletét is figyelembe kell ven­ni. (Például, ha valamely ter­mék belföldi ára — a költ­ségek miatt — nagy, de im­portja olcsó, akkor nem helyes a belföldi árszínvonal tartása. Ellenkező esetben: ha vala­mely termék belföldi ára ala­csony, de exportára magas, úgy a belföldi árat is indo­kolt felfelé „eltéríteni.”) 3 Az árban kifejezésre kell • jutniuk bizonyos társa­dalmi indítékoknak. Bizonyos termékek fogyasztásának ösz­tönzéséhez vagy korlátozásá­hoz állami, társadalmi érdek fűződhet. (Például bizonyos kultúrcikkek fogyasztásának ösztönzéshez, vagy az alkohol fogyasztásának korlátozásá­hoz.) Az ésszerű árrendszer csak rugalmas ármechanizmusban A közelmúltban ülésezett a MÉSZÖV Nógrád megyei vá­lasztmánya. A tanácskozáson a földművesszövetkezeti moz­galom elmúlt öt esztendejét mérlegelték. Munkatársunk felkereste Holub Gyulát, a MÉSZÖV elnökhelyettesét és beszélgetést folytatott vele az ötéves terv eredményeiről, az elmúlt évek gondjairól, a földművesszövetkezeti moz­galom előtt álló feladatok­ról. — Hogyan értékelte a MÉSZÖV választmánya a földművesszövetkezetek te­vékenységét? Milyen ered­ményeket értek cl Nógrád megyében a földművesszö­vetkezeti szervek politikai és gazdasági téren az el­múlt öt év alatt? — A megye földművesszö­vetkezeti mozgalma sikerek­ben gazdag öt évre tekinthet vissza — kezdte nyilatkoza­tát Holub Gyula. — Emel­kedett az áruforgalom, túl­teljesítettük a bolti és ven- déglálóipari, kiskereskedelmi terveinket. Növekedett az ipari és szolgáltatási tevé­kenység falun. Általában minden üzemág eredménye­sen gazdálkodott, a földmű­vesszövetkezetek teljesítették összesített jövedelmezőségi terveiket is. Egyébként az elmúlt öt év alatt a földmű­vesszövetkezetek hárommilli- árd 267 millió forintos for­galmat bonyolítottak le a kiskereskedelemben és a ven­déglátóiparban. Tavaly 182 millióval nagyobb volt a for­galom, mint 1960-ban. A megye kereskedelmi forgal­mának 41 százalékát a föld­művesszövetkezetek bonyolí­tották le és mintegy 155 ezer ember ellátásáról gondoskod­nak. Az ipar és a szolgáltatási tevékenység ugyancsak növe­kedett és 1965-ben már elér­te a tíz és félmillió forin­tot. A szolgáltatási díjak ösz- szege az öt év előtti 84 ezer forintról tavaly 677 ezer fo­rintra növekedett. A föld­művesszövetkezetek tulajdo­nában levő, kölcsönzésre használt mosógépek, porszí­vók és egyéb eszközök érté­ke meghaladja a 2 millió forintot. Ami a földművesszövetke­zetek felvásárlási tevékeny­ségét illeti itt is kedvezőek a tapasztalataink- Különösen valósulhat meg, mert az árak csak így követhetik a költség- arányok változását, és csak így fejezhetik ki a felhasználók, a fogyasztók piaci értékítéletét. A rugalmas ármechanizmus nem azonosítható az ár spon­tán mozgásával. Tervgazdál­kodást folytató országnak ele­mi érdekei fűződnek az ársta­bilitáshoz. Az árstabilitás azonban nem feltétlenül igé­nyel merev hatósági árszabá­lyozást. Az árak stabilitását — és ezúttal az árszínvonal stabi­litásáról van szó, és nem egyes termékek áringadozásá­ról — rugalmas árszabályozá­si rendszerben is biztosíthat­juk, ha a közgazdasági szabá­lyozás egyéb eszközeit — a költségvetést, a hitelpolitikát, a bérpolitikát, a vállalati jövede­lemszabályozást stb. — meg­felelő módon alkalmazzuk. A rugalmas ármechanizmus feltételezi, hogy bizonyos ter­mékek, elsősorban a tovább­gyűrűző hatásokat előidéző félgyártmányok (pl. hengerelt­áru) árát továbbra is hatósági­lag szabályozzuk. Az áruvilág nagy részében azonban lehet­ségesnek látszik a limitárak, a kalkuláció séma alkalmazása, vagy a teljesen szabad áruala­kulás. Dr. Varga György a vegyescikkek felvásárlásá­nál van jelentős javulás. Az ötéves terv indulásakor még mindössze 4.8 vagon vágó­baromfit vásároltak fel Nóg- rádban a földművesszövet­kezetek. Tavaly már több mint hét vagon baromfihús­sal számoltak. A zöldség- és gyümölcstermésre nem volt jó az idő. Így e cikkekből a múlt évben kevesebbet vá­sároltak fel a szokásosnál. Azért 112 vagon zöldséget, gyümölcsöt így is exportra küldtünk. A földművesszövetkezetek évről évre mind eredménye­sebben gazdálkodnak és a második ötéves terv során 80 millió forint tiszta jöve­delmet értek el. Növekedett a szövetkezetek saját vagyo­na is. A múlt év végén el­érte a 142 millió forintot, ez 65 millióval több az 1960. évitől­— Mi a véleménye a föld­mű vesszövetkezetek szövet­kezetpolitikai tevékenységé­ről? Megfelelő helyet ka­pott-e ez a tevékenység a földművesszövetkezetek munkájában? — A kereskedelmi tevé­kenység mellett nem sor­vadt el a szövetkezetpolitikai munka sem. Ezt bizonyítja, hogy az elmúlt években je­lentősen megnövekedett a földművesszövetkezetek tag­létszáma. Tavaly már több mint 56 ezer tagot számol­tak és ez annyit jelent, hogy Nógrád megyében a lakosok közül minden negyedik em­ber tagja a földművesszövet­kezetnek. A részjegyekre több mint öt és félmillió forintot fizettek be. A szövetkezeti tagok akti­vitására jellemző, hogy a földművesszövetkezeti ren­dezvényeken a tag-, köz- és küldöttgyűléseken 54 ezren vettek részt. Több ezren mondották el véleményüket a szövetkezetek tevékeny­ségéről, munkájáról, külö­nösképpen a beruházásról és az áruforgalomról. Tovább javult a választott vezetősé­gi tagok munkája is. Sike­resen mozgósították például a földművesszövetkezetek dolgozóit a felszabadulási munka versenyre. A verseny­ben elért eredmények alap­ján tavaly 82 kiváló dolgo­zó lett és a verseny leg­jobbjainak 36 ezer forint ju­talmat fizettek ki. „Kiváló bolt” címet 48 egység nyerte el és 28 brigád sikerrel teljesí­tette a szocialista cím elnye­résének feltételeit. — Hogyan látja a föld- rnűvesszövetkezetek szere­pét. feladatát a falusi ke­reskedelem kulturáltságának javításában? Mit tesznek a földművesszövetkezetek an­nak érdekében, hogy a fa­lu és a város közötti kü­lönbség mielőbb feloldód­jék? — A falusi kereskedelem kul­turáltságának fejlesztését párthatározat szabja meg- Az elmúlt öt év alatt sokat fej­lődött a földművesszövetke­zeti kereskedelem. Javult az egységek kulturáltsága, nőtt az áruválaszték, javult a kapcsolat a vevőkkel, nőtt a kereskedelmi dolgozók szak- képzettsége is. A hálózat fej­lesztésére az öt év alatt csak­nem 87 millió forintot for­dítottak a földművesszövet­kezetek- Ebből majdnem négymillió forint volt a tag­ság hozzájárulása. A bolt­egységek száma 60-al növe­kedett. Jelentős a korszerű önkiszolgáló, önkiválasztó bol­tok száma. A mezőgazdasági lakosság önellátása mind job­ban csökken, ellátásukat a központi árualapból kell biz­tosítani. A falusi lakosság szokásai, igényei mindinkább közelebb kerülnek a városi lakosságéhoz. Ezt természete­sen a továbbiakban sem sza­bad szem elől tévesztenünk. Ennek megfelelően kell fejleszteni a vendéglátóipart is. Rétságon. Érsekvadkerten. Diósienőn. Nagyorosziban és Bujákon a közelmúltban kis­vendéglőket nyitottunk. Do- rogházán. Palotáson, Szurdok­püspökiben, Bercelen, Kazá­ron, Nagylócon, Magvarnán­dorban, Ecsegen, Somoskőúj­faluban eszpresszót hoztunk létre. Presszó kávéból a múlt évben 1 millió 200 ezer dup­lát ittak meg. Három köz­ségben hűsítőital-készítő üzem van, öt helyen cukrá­szati termékeket készítenek- Mindezekkel az a célunk, hogy segítsünk a falusi em­bereknek abban, hogy kul­turált körülmények között töltsék szabadidejüket. — A termelőszövetkezetek jelentős gazdasági egységet Képeznek a mai faluban. Hogyan alakult az elmúlt csekben a termelőszövet­kezetek és a földművesszö­vetkezetek kapcsolata? — A földművesszövetkeze­tek már a mezőgazdaság szo­cialista átszervezéséhez nagy segítséget adtak a párt- és tanácsi szerveknek. Később a közös gazdaságok megszi lár- dulását is segítették. Most is több szakember — öt ter­melőszövetkezeti elnök, nyolc agronómus, 12 könyvelő — dolgozik a termelőszövetke­zetekben, akik korábban föld­művesszövetkezetek alkalma­zottai voltak. Ez a kapcsolat az elmúlt években tovább erősödött. A földművesszöve*- kezetek, a MÉK és a ter­melőszövetkezetek szakembe­rei gyakran találkoznak, hogy megbeszéljék a közös gondo­kat. Ennek eredménye, hogy egyre ritkább a szerződéses fegyelem megsértése. A föld­művesszövetkezetek és a MÉK, amellett, hogy biztos piacot teremtenek a termelő- szövetkezetekben termelt áru­nak, szakmai tanácsokkal is igyekeznek segíteni. Jó kap­csolat alakult ki például azokkal a termelőszövetke­zetekkel, amelyek nagyüzemi kertészettel rendelkeznek, mint a szécsényi, vagy a szur­dokpüspöki gazdaság. A to­vábbiakban is az a célunk, hogy szaktanácsadással is se­gítséget adjunk a mezőgaz­dasági szövetkezeteknek a zöldség-gyümölcs termelés­ben. — Az Idén a földműves­szövetkezetek tennivalói, ha lehet még növekedtek. Ho­gyan igyekeznek eleget ten­ni e feladatoknak? — A harmadik ötéves ter­vünk első évében a tenni­valók valóban nagyok- A ter­vek szerint 22 millió forint­tal nagyobb kereskedelmi forgalmat bonyolítanak le a földművesszövetkezetek mint az elmúlt évben. Jelentős mennyiségű ter­mék felvásárlását is terve­zik a termelőszövetkezetektől, háztáji gazdaságoktól és egyé­ni termelőktől, központi kész­letek céljára és a falusi la­kosság ellátásának javításá­ra. Kétezerháromszáz vagon burgonyát, zöldséget, gyümöl­csöt vásárolnak fel a szö­vetkezeti szervek, csaknem 70 százalékkal többet a ta­valyinál. Csupán burgonyából két és félszer, zöldségből másfélszer több kerül felvá­sárlásra a múltévinél. — A növekvő falusi igé­nyek továbbra is megkövete­lik, hogy a rendelkezésre ál­ló lehetőségek figyelembevé­telével a megye földműves- szövetkezetei tovább fejlesz- szék kereskedelmi hálózat u- kat. A tervek szerint ebben az évben Pásztón megkezdik a szövetkezeti áruház építé­sét, amely hatmillió forint­ba kerül. Ugyanebben az év­ben a Megyei Értékesítő Köz­pont zöldség-gyümölcs nagy­raktárának építése is megin­dul Salgótarjánban. Ez a lé­tesítmény 15 millió forintba kerül. Ä megye földműves­szövetkezeti szervei ebben az évben különböző beruházá­sokra 29 millió forintot for­dítanak. A megyei választmány el­ismerését és köszönetét fejez­te ki a megye földművesszö­vetkezeti tagjainak, válasz­tott vezetőinek és a földmű­vesszövetkezeti szervek dol­gozóinak az odaadó, lelkes munkáinkért. Ez tette lehető­vé az ötéves terv során a kitű­zött feladatok megvalósítását s ez a záloga a további si­kereknek is — fejezte be nyilatkozatát Holub Gyula a MFc7öv e,T'?>VhaH-ettes* Cs. G. Gazdasági fejlődésünk időszerű kérdései Az ésszerű árrendszer

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom