Nógrád, 1966. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-01 / 77. szám

2 NOG R A r> 1««?. ÄnrIHs 1. péntek Nagyszabású tüntetés Saigonban Heves harcok Közép- Vietnamban SAIGON (MTI) Liu Sao-Csi befejezte pakisztáni látogatását KARACHI (MTI) Liu Sao-Csi és kísérete nyu­gat-pakisztáni baráti látoga­tását befejezve csütörtökön különrepülőgépen hazautazott Karachiból. Elutazása előtt a látogatásról közös közleményt adtak ki, amely a többi kö­zött megállapítja, hogy Liu Sao-Csi és Ajub Khan őszin­te és baráti eszmecserét foly­tatott a jelenlegi nemzetközi helyzetről, Kína és Pakisz­tán baráti kapcsolatainak to­vábbfejlesztéséről. A két ál­lamfő megelégedését nyilvá­nította a megbeszélés eredmé­nyei felett A tanácskozások során hangsúlyozták, hogy tisztelet­ben kell tartani a kasmíri nép önrendelkezési jogát, és a kasmíri vitát a kasmíri nép kívánságának megfelelően kell rendezni, úgy ahogy azt Pa­kisztán és India egyaránt megígérte. A közlemény sze­rint Kína támogatásáról biz­tosította Pakisztánt, a kasmí­rt ügyben, Pakisztán pedig megerősítette azt az állás­pontját, hogy helyre kell ál­lítani Kína ENSZ jogait, s hangoztatta, hogy a „két Kí­na” megteremtésének terve kudarcra van ítélve. Csütörtökön reggel a saigo- ni piactéren több ezer tüntető gyülekezett a buddhista fiata­lok mozgalmának felszólítá­sára. A tömegtüntetés, amely­nek célja, hogy kényszerítse a katonai juntát, adja át a he­lyét egy megválasztott polgári kormánynak, az eddigi legna­gyobb szabású kormányellenes megmozdulás volt Saigonban — jelentik a hírügynökségek. — A diákszónokokat hallgató tömeg mögött. a piactéren álló ki végző oszlopokon, a katonai jun­ta három vezetőjének ki­szögezett karikatúrái vol­tak láthatók. A tüntetői kormányellenes és Amerika-ellenes feliratokat lo­bogtattak. A rendőrség szögesdrót-kerí- tést emelt a közelben levő rendőrőrs épülete köré, de mint kiderült, erre nem volt szükség, mert a gyűlés minden Incidens nélkül zajlott le. Ugyanígy felesleges intéz­kedésnek bizonyult az, hogy Saigon környékére rendelték a hadsereg két ejtőernyős zászlóalját. Közép-Vietnam vidékén he­ves harcok folytak, ahol az amerikai gyorshadosztály két századát Chu Phong támasz­ponton a szabadságharcosok körülzárták. A harc színhelyére csütör­tökön reggel jelentős ame­rikai megerősítést küld­tek, de a szállító helikop­terek közül a szabadság- harcosok többet lelőttek. Egy AP-jelentés szerint az amerikaiaknak végül is sike­rült utat vágni maguknak a körülzárt támaszpontról, és a szabadságharcosok is visszavo­nultak. A vietnami néphadsereg összekötő bizottsága tiltako­zott a nemzetközi fegyverszü­neti bizottságnál amiatt, hogy a saigoni bábkormány tit­kos megállapodást írt alá az amerikai kormánnyal, amely megállapodás értel­mében Saigon 99 évre koncessziót ad az Egye­sült Államoknak dél-viet­nami területek felett — mint amilyen Da Nang, Ram Ranh, Vung Tau stb. — hogy azokat katonai támasz­pontként használhassa fel. Az összekötő bizottság egy másik üzenetben erélyesen til­takozott amiatt, hogy az ame­rikai kormány újabb öt zász­lóaljat küld Dél-Vietnamba. Bixolmatlonsóqi indítvány a Pompidou kormány ellen Nyilatkozatok a NATO helyzetéről NEW YORK (MTI) George Ball amerikai kül­ügyminiszterhelyettes szerda éjjel New Yorkba érkezett. A párizsi N ATO-tárgyal ásókkal kapcsolatban újságírók előtt kijelentette, hogy a konferen­cia „rendkívül hasznos voll és a tagállamok egyetértenek azokban az intézkedésekben, amelyeket a francia döntéssel kapcsolatban tenni kell”. McNamara hadügyminiszter szerdáin a kongresszus külügyi bizottsága előtt kijelentette: „ismerjük és nem becsüljük le a NATO-val kapcsolatos problémákat. Franciaország bomlasztó lépései ellenére változatlanul támogatjuk a történelem legsikeresebb vé­delmi szervezetét — jelentette ki. Washingtoni hivatalos kő­ről a szerda este átnyújtott francia jegyzékkel kapcsolat, ban kiemelik, hogy a jegy­zék nem említette a berende­zések elszállításával kapcso­latban felmerülő költségek problémáját. Az AP amerikai hírügynökség rámutat, hogy az Atlanti Szövetség politikai központjának áthelyezéséről sincs szó a francia jegyzék­ben. Paul Martin kanadai kül­ügyminiszter nyilatkozatban jelentette ki: szó sem lehet arról, hogy Franciaországot kényszerítsék a NATO-léte­sítmények elszállítása költsé­gének viselésére. A kanadai külügyminiszter hangsúlyoz­ta, hogy a 14 tagország egyike sem akarja megfosztani Fran­ciaországot a NATO radar- rendszer által szolgáltatott in­formációktól. PÁRIZS A Francia Szocialista Párt szerdán nyilatkozatban Ítél­te el De Gaulle NATO-politi- káját. A párt mindig támo­gatta az Atlanti Szövetséget hangsúlyozva, hogy bár szük­ség van a NATO átszervező sere, az erőket a lehetőségek hez képest integrálni kell. Szerdai nyilatkozatában a párt felhatalmazza parlamen­ti csoportját, hogy a húsvét után összeülő parlament elé terjesszen be bizalmatlansági indítványt Pompidou kormá­nya ellen. Sztrájk a francia légi közlekedésben, az építőiparban és postákon PÁRIZS (MTI) Az AIR France repülőtár­saság lemondta csütörtöki és pénteki járatait Előző nap már nagy zavarokat okozott a légi közlekedésben a párizsi repülőtéri alkalmazottak sztrájkja. Csütörtökön haj­nalban azonban a repülő­személyzet lépett 48 órás sztrájkba és ez megbénította a forgalmat. Nem dolgoztak csütörtökön az építkezéseken sem. A há­rom szakszervezeti központ sztrájkfelhívását több mint egymillió építőmunkás követ­te. A postai alkalmazottak háromnapos sztrájkba léptek Szolgálatonként felváltva 24— 24 óráig szüntetik be a mun­kát. Ecuadorban normalizálódik a helyzet Bűnös hallgatás ABRAHÁM FISHER Johannesburgban most tár­gyalják Ábrahám Fisher dél-afrikai ügyvéd perét, aki egész életét arra áldozta, hogy az ország őslakossá­gának a gyarmati elnyomás alóli felszabadításáért har­coljon. Olvasóink figyelmé­be ajánljuk Ábrahám Fi­sher egyik harcostársának alábbi cikkét. Ábrahám Fisherről nem le­het írni anélkül, hogy ne be­szélnénk arról a földről és azokról az emberekről, akik boldogulásáért küzd ez a bá­tor férfi. Néhai feleségével, Molly-val, azt az életcélt tűz­ték maguk elé, hogy’ Dél-Af- rika őslakosságát felszabadít­sák a jogfosztottságból a faj­gyűlölők elnyomása alól. „Bram”, ahogyan Fishert barátai becézik, 1908-ban szü­letett egy Dél-Afrikában ré­gen megtelepedett tehetős fehér telepes család gyerme­keként. ősei több mint 200 éve élnek ezen a földön és az itteni ipari társaságok jog­tanácsosai voltak. Abrahám az ország különböző egyete­mein tanult és ügyvédi dip­lomát szerzett. 1931—34-ben az oxfordi egyetemen tartott előadásokat. Később feleségül vette Molly Kridge-t, J. Smeth táborszernagy, ismert gyarmatosító rokonát. Abra­hám Fisher családi kapcsola­tai tehát olyanok voltak, hogy szilárd helyzetet bizto­sítottak volna számára Dél- Afrika privilégizált fehér ki­sebbségében. A hatóságok kegyetlenségei és nyílt fajgyűlölő politikája az afrikai milliókkal szemben Fishert arra kényszerítette, hogy szakítson ezzel a társa­dalommal. A harmincas években belé­pett a Dél-afrikai Kommunis­ta Pártba. Európában ekkori­ban kapott lábra a fasizmus. Dél-Afrikában a bamainges mozgalom még kezdeti idő­szakát élte, de a fasiszta ideológiát már aktívan ter­jesztették országszerte. Es azok, akik a harmincas évek­ben a fasizmust támogatták, ma a hatalom birtokosai a Dél-afrikai Köztársaságban, amelynek minden törvényét a fasizmus és a fajgyűlölet szelleme itatta át. Mindaz, ami jellemző volt a náciz­musra, annak ideológiájára sizmust és bátor harcot foly­hatott az emberi egyenjogúsá­gért. „Bram” háza sok _ sza­badságharcosnak nyújtott menedéket. 1960-ban Fisher feleségét több hónapos bör­tönbüntetésre ítélték. „Bram” többször védett olyan dél-afrikai hazafiakat, akiket hazaárulással vádol­tak 1964-ben Nelson Mande­la ’ és társai védőügyvédje volt. A dél-afrikai és a kül- töldi jogászok egyöntetűen azt állítják, hogy csakis Fi­sher védőügyvédi bl^yurj* mentette meg Mandelát es társait a halálos ítélettől. A Mandela-féle tárgyalás után Fisher illegalitásba kényszerült, de folytatta a harcot. Kilenc hónap után azonban Verwoerd kopói nyo­mára bukkantak, elfogták és börtönbe vetették. A kommu­nista párthoz való tartozással vádolták. Ábrahám Fisher védőügy­védjéhez intézett levelében a következőket írja: „Ha több évtizédes harcommal csupán annyit Is sikerült elérnem, liogy az emberek csekély ré­ssé megértette annak a poli­tikának a veszélyességét, amelyben vakon bizott, és szakított ezzel a politikává!, bármilyen büntetést szívesen vállalok... Ha az a politi­kai vonal, amelyet a jelenle­gi vezető körök követnek, nem változik meg gyökere­sen, az országban folytatódni fognak a borzalmas bűnté­nyek.” Az olyan emberek, mint Fisher, rettenhetetlen harco­sok. A kínzások, a börtön­ben töltött hosszú évek, a gúnyolódás nem tudja meg­törni szellemüket és vasaka­ratukat Hiszik, hogy eljön a nap, amikor megfizethet­nek a Dél-afrikai Köztársa­ságban tanyát vert fasiszta hóhérlegényeknek. Hiszik, hogy egyszer összeomlik a börtönök és koncentrációs táborok rendszere és a bi­lincseitől szabadult nép ma­gához ragadja a szabadságot es a boldogságot. Dél-Afriké népe ezekben a napokban a történelemkönyvbe beírja legjobb fiai és leányai nevét, akik életüket és erejüket nem kunélve kitartóan küzdöttek a nemzeti függetlenségért, az egyetemes békéért és a de­mokráciáért. S ezek között QUITO (MTI) Clemente Yerovi Indaburo ideiglenes ecuadori köztársa­sági elnök, akit a reakciós katonai junta elűzése után a hadsereg, a politikai pártok és a polgári vezetők juttat­tak uralomra, szerdán este letette a hivatali esküt. A TASZSZ jelentése szerint az országban fokozatosan nor­malizálódik a helyzet. Véget ért az általános sztrájk, a ka­tonák visszatértek kaszárnyá­ikba. Az új elnök közkegye­lemben részesítette az összes politikai foglyokat, és enge­délyt adott az emigránsok visszatérésére. Clemente Ye­rovi nem tagja egyik párt­nak sem, de első nyilatkoza­tában kijelentette, hogy a „balközép” álláspontjára he­NEW YORK (MTI) Washingtoni tárgyalásainak befejeztével szerdán New Yorkba utazott Indira Gan­dhi, India miniszterelnöke. A nap folyamán a New York-i gazdasági klubban találkozott John Lindsíiy polgármesterrel, valamint az üzleti és a társa­dalmi körök képviselőivel. Az indiai miniszterelnök itt elmondott beszédében részletesen beszámolt hazája gazdasági nehézségeiről, s hangoztatta: India segítségé­re kell sietniük a fejlett or­lyezkedik. Megígérte, hogy semleges kormányt alakít, es a lehető legrövidebb időn Dé­lül kiírja az általános válasz­tásokat. Hitet tett amellett, hogy az ország politikai prob- lémáit csakis a gazdasági nehézségek legyűrésével le­het megoldani. Ramirez, az Ecuadori Kom­munista Párt egyik vezetője, aki résztvesz az SZKP XXIII. kongresszusán, nyilatkozatot adott a Pravda tudósítójának a legutóbbi ecuadori esemé­nyekről. Kijelentette, hogy a junta lemondása az amerikai imperializmus ellen küzdő néptömegek győzelme volt. A katonai vezetők távozása azonban egymagában még nem oldja meg az ország sú­lyos nehézségeit. ,szagoknak. Gandhi asszony ezzel kapcsolatban kijelentet­te, hogy az indiai kormám serkenteni fogja a magánkez­deményezést. Az amerikai üzletemberek kérdéseire válaszolva az in­diai politikai vezető kifejtette hogy hazája változatlanu semleges külpolitikát folytat. Méltatta az indiai-pakisztáni viszony alakulásában döntő jelentőségű taskenti megálla­podást és kijelentette: India arra törekszik, hogy az ázsiai térségben megjavuljon a légkör. A közelmúltban Edward Kennedy, mint egy illetékes bizottság elnöke, súlyos vád­dal illette a Pentagont és kap­csolt részeit. Sőt, magát a — legfelső vezetést. Kennedy drámai mondatokban beszélt egymillió dél-vietnami gyer­mek, asszony és öreg Iszonya­tos sorsáról. Ezeket az ameri­kai légierők kibombázták haj­lékukból, a gyalogosok pedig porrá-hamuvá égették termő­földjeiket. És miután a szó- banlévő egymillió ember föl­dönfutóvá lett — ősszefogdos- ták és internálták valamennyit. Miért? Múlnak a napok és Kennedy kérdésére nincs fe­lelet. Mesélhet-e most már a jen­ki propaganda arról, hogy az amerikai GI-man a szabadsá­got, a jólétet és az emberhez méltó életet ajándékozza a vietnamiaknak? Ajándék? A szuronyok hegyén, gyújtóbom­bákkal, gázlövedékekkel, bak- tériumtelcpekkel, mérgező ve­gyi anyagokkal? < Miért? Védekeztek ezek az emberek, támogatták a DNFF harcosait? Ha igen, akkor miért akarja rájuk erőszakolni Washington a maga rendszerét, hiszen láthatja: a vietnamiak nem kérnek belőle! Nem bű­nösök és nem támogatják a DNFF harcosait? Akkor hon- nét veszi a jogot a jenki ka­tonai gengszterség, hogy ár­tatlan létükre kibombázza és internálja őket? Nincs felelet. És ez — bű­nös hallgatás! (f. m.) Indira Gandhi beszéde A vasutasok három egymást követő sztrájkjuk után fi­gyelmeztették a kormányt, ha rövidesen nem kezdődnek meg a tárgyalások bérkövete­léseik teljesítéséről, ismét beszüntetik a munkát. és módszereire, jellemző a je­lenlegi dél-afrikai vezetőkre is. Azokban az években a Dél- afrikai Kommunista Párt, amely akkor még legális volt, hevesen ellenezte a fa­az egyik első helyet foglalja el a mi „Bramunk” neve. Alfred Kgokong a Dél-afrikai Köztársaság Afrikai Nemzeti Kongresszus Pártja Végrehajtó Bizottságé­nak tagja Jog és atombomba Szovjet jogászok az amerikai atombombázó-gépek spanyolországi katasztrófájáról Spanyolországban végkép­pen nem találják a lezuhant amerikai katonai repülőgép elveszett hidrogónbomba ter­hét. A környéken a föld, a levegő és a Földközi-tenger vize sugárfertőzötté vált. A szovjet kormány emlékiratban figyelmeztette az Egyesült Államok kormányát, hegy fe­lelősség terheli az atombom­bázó-gépek „őrjáratainak” a békét és a népek biztonságát veszélyeztető következményei­ért. A nukleáris fegyvert hor­dozó amerikai repülőgépek „őrjáratai” a nemzetközi jog általánosan elismert szabálya­iba ütköznek. Az Egyesült Államok ezzel többek között az 1963. évi moszkvai szer­ződésben vállalt kötelezett­ségeit is megszegi. Az emberi­ség túlnyomó többsége nagy megelégedéssel fogadta ezt a szerződést, amely három szférában megtiltotta a nuk­leáris kísérleteket. Az alá­író államok vállalták, hogy „véget vetnek az embert kö­rülvevő közeg rádióaktív szennyezésének”. A szerző­dés megtiltotta, hogy az alá­író államok bármilyen veszé­lyes nukleáris fegyverkísér­letet hajtsanak végre saját államhatáraikon kívül. Az amerikai bombázógépről lezuhant hidrogénbombák rá­dióaktív anyagokkal fertőztek meg idegen területet. Az ezt előidéző cselekmények a moszkvai szerződés szellemé­nek és betűjének durva meg. szegését jelentik. Világos, hogy ez a kataszt­rófa a nyílt tenger szabadsá­gának elvét is megsértette Ez az elv, amelyet az 1958. évi konvenció megerősített, mindegyik államot arra köte­lezi, hogy ne hagyja megfer­tőzni a tengereket rádióaktív vagy más káros anyagokkal. Természetesen mindenek­előtt az Egyesült Államok kormánya felelős a nemzet­közi jog megszegés .ért. És nemcsak ezért a liatasztrófá- ért. Általános felelősség ter­heli azért is, hogy az ame­rikai légierő nukleáris boni- bázógépei provokációs és ag­resszív repüléseket hajtanak végre az ország határain kí­vül. De a spanyol hatóságok sem h ári thatják el magukról a felelősséget! Hiszen engedé­lyezték az amerikai légierő bűnös repüléseit. A nemzet­közi jog szempontjából bűnré­szes a nemzetközi szerződések megszegésében az a kormány, amely hozzájárul, hogy kül­földi nukleáris bombázógé­pek renülienek területe felett. Sz. Mnlodeov professzor, az ENSZ Baráti Társaságok Világiszövetségének alelnöke

Next

/
Oldalképek
Tartalom