Nógrád, 1966. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-01 / 77. szám
2 NOG R A r> 1««?. ÄnrIHs 1. péntek Nagyszabású tüntetés Saigonban Heves harcok Közép- Vietnamban SAIGON (MTI) Liu Sao-Csi befejezte pakisztáni látogatását KARACHI (MTI) Liu Sao-Csi és kísérete nyugat-pakisztáni baráti látogatását befejezve csütörtökön különrepülőgépen hazautazott Karachiból. Elutazása előtt a látogatásról közös közleményt adtak ki, amely a többi között megállapítja, hogy Liu Sao-Csi és Ajub Khan őszinte és baráti eszmecserét folytatott a jelenlegi nemzetközi helyzetről, Kína és Pakisztán baráti kapcsolatainak továbbfejlesztéséről. A két államfő megelégedését nyilvánította a megbeszélés eredményei felett A tanácskozások során hangsúlyozták, hogy tiszteletben kell tartani a kasmíri nép önrendelkezési jogát, és a kasmíri vitát a kasmíri nép kívánságának megfelelően kell rendezni, úgy ahogy azt Pakisztán és India egyaránt megígérte. A közlemény szerint Kína támogatásáról biztosította Pakisztánt, a kasmírt ügyben, Pakisztán pedig megerősítette azt az álláspontját, hogy helyre kell állítani Kína ENSZ jogait, s hangoztatta, hogy a „két Kína” megteremtésének terve kudarcra van ítélve. Csütörtökön reggel a saigo- ni piactéren több ezer tüntető gyülekezett a buddhista fiatalok mozgalmának felszólítására. A tömegtüntetés, amelynek célja, hogy kényszerítse a katonai juntát, adja át a helyét egy megválasztott polgári kormánynak, az eddigi legnagyobb szabású kormányellenes megmozdulás volt Saigonban — jelentik a hírügynökségek. — A diákszónokokat hallgató tömeg mögött. a piactéren álló ki végző oszlopokon, a katonai junta három vezetőjének kiszögezett karikatúrái voltak láthatók. A tüntetői kormányellenes és Amerika-ellenes feliratokat lobogtattak. A rendőrség szögesdrót-kerí- tést emelt a közelben levő rendőrőrs épülete köré, de mint kiderült, erre nem volt szükség, mert a gyűlés minden Incidens nélkül zajlott le. Ugyanígy felesleges intézkedésnek bizonyult az, hogy Saigon környékére rendelték a hadsereg két ejtőernyős zászlóalját. Közép-Vietnam vidékén heves harcok folytak, ahol az amerikai gyorshadosztály két századát Chu Phong támaszponton a szabadságharcosok körülzárták. A harc színhelyére csütörtökön reggel jelentős amerikai megerősítést küldtek, de a szállító helikopterek közül a szabadság- harcosok többet lelőttek. Egy AP-jelentés szerint az amerikaiaknak végül is sikerült utat vágni maguknak a körülzárt támaszpontról, és a szabadságharcosok is visszavonultak. A vietnami néphadsereg összekötő bizottsága tiltakozott a nemzetközi fegyverszüneti bizottságnál amiatt, hogy a saigoni bábkormány titkos megállapodást írt alá az amerikai kormánnyal, amely megállapodás értelmében Saigon 99 évre koncessziót ad az Egyesült Államoknak dél-vietnami területek felett — mint amilyen Da Nang, Ram Ranh, Vung Tau stb. — hogy azokat katonai támaszpontként használhassa fel. Az összekötő bizottság egy másik üzenetben erélyesen tiltakozott amiatt, hogy az amerikai kormány újabb öt zászlóaljat küld Dél-Vietnamba. Bixolmatlonsóqi indítvány a Pompidou kormány ellen Nyilatkozatok a NATO helyzetéről NEW YORK (MTI) George Ball amerikai külügyminiszterhelyettes szerda éjjel New Yorkba érkezett. A párizsi N ATO-tárgyal ásókkal kapcsolatban újságírók előtt kijelentette, hogy a konferencia „rendkívül hasznos voll és a tagállamok egyetértenek azokban az intézkedésekben, amelyeket a francia döntéssel kapcsolatban tenni kell”. McNamara hadügyminiszter szerdáin a kongresszus külügyi bizottsága előtt kijelentette: „ismerjük és nem becsüljük le a NATO-val kapcsolatos problémákat. Franciaország bomlasztó lépései ellenére változatlanul támogatjuk a történelem legsikeresebb védelmi szervezetét — jelentette ki. Washingtoni hivatalos kőről a szerda este átnyújtott francia jegyzékkel kapcsolat, ban kiemelik, hogy a jegyzék nem említette a berendezések elszállításával kapcsolatban felmerülő költségek problémáját. Az AP amerikai hírügynökség rámutat, hogy az Atlanti Szövetség politikai központjának áthelyezéséről sincs szó a francia jegyzékben. Paul Martin kanadai külügyminiszter nyilatkozatban jelentette ki: szó sem lehet arról, hogy Franciaországot kényszerítsék a NATO-létesítmények elszállítása költségének viselésére. A kanadai külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a 14 tagország egyike sem akarja megfosztani Franciaországot a NATO radar- rendszer által szolgáltatott információktól. PÁRIZS A Francia Szocialista Párt szerdán nyilatkozatban Ítélte el De Gaulle NATO-politi- káját. A párt mindig támogatta az Atlanti Szövetséget hangsúlyozva, hogy bár szükség van a NATO átszervező sere, az erőket a lehetőségek hez képest integrálni kell. Szerdai nyilatkozatában a párt felhatalmazza parlamenti csoportját, hogy a húsvét után összeülő parlament elé terjesszen be bizalmatlansági indítványt Pompidou kormánya ellen. Sztrájk a francia légi közlekedésben, az építőiparban és postákon PÁRIZS (MTI) Az AIR France repülőtársaság lemondta csütörtöki és pénteki járatait Előző nap már nagy zavarokat okozott a légi közlekedésben a párizsi repülőtéri alkalmazottak sztrájkja. Csütörtökön hajnalban azonban a repülőszemélyzet lépett 48 órás sztrájkba és ez megbénította a forgalmat. Nem dolgoztak csütörtökön az építkezéseken sem. A három szakszervezeti központ sztrájkfelhívását több mint egymillió építőmunkás követte. A postai alkalmazottak háromnapos sztrájkba léptek Szolgálatonként felváltva 24— 24 óráig szüntetik be a munkát. Ecuadorban normalizálódik a helyzet Bűnös hallgatás ABRAHÁM FISHER Johannesburgban most tárgyalják Ábrahám Fisher dél-afrikai ügyvéd perét, aki egész életét arra áldozta, hogy az ország őslakosságának a gyarmati elnyomás alóli felszabadításáért harcoljon. Olvasóink figyelmébe ajánljuk Ábrahám Fisher egyik harcostársának alábbi cikkét. Ábrahám Fisherről nem lehet írni anélkül, hogy ne beszélnénk arról a földről és azokról az emberekről, akik boldogulásáért küzd ez a bátor férfi. Néhai feleségével, Molly-val, azt az életcélt tűzték maguk elé, hogy’ Dél-Af- rika őslakosságát felszabadítsák a jogfosztottságból a fajgyűlölők elnyomása alól. „Bram”, ahogyan Fishert barátai becézik, 1908-ban született egy Dél-Afrikában régen megtelepedett tehetős fehér telepes család gyermekeként. ősei több mint 200 éve élnek ezen a földön és az itteni ipari társaságok jogtanácsosai voltak. Abrahám az ország különböző egyetemein tanult és ügyvédi diplomát szerzett. 1931—34-ben az oxfordi egyetemen tartott előadásokat. Később feleségül vette Molly Kridge-t, J. Smeth táborszernagy, ismert gyarmatosító rokonát. Abrahám Fisher családi kapcsolatai tehát olyanok voltak, hogy szilárd helyzetet biztosítottak volna számára Dél- Afrika privilégizált fehér kisebbségében. A hatóságok kegyetlenségei és nyílt fajgyűlölő politikája az afrikai milliókkal szemben Fishert arra kényszerítette, hogy szakítson ezzel a társadalommal. A harmincas években belépett a Dél-afrikai Kommunista Pártba. Európában ekkoriban kapott lábra a fasizmus. Dél-Afrikában a bamainges mozgalom még kezdeti időszakát élte, de a fasiszta ideológiát már aktívan terjesztették országszerte. Es azok, akik a harmincas években a fasizmust támogatták, ma a hatalom birtokosai a Dél-afrikai Köztársaságban, amelynek minden törvényét a fasizmus és a fajgyűlölet szelleme itatta át. Mindaz, ami jellemző volt a nácizmusra, annak ideológiájára sizmust és bátor harcot folyhatott az emberi egyenjogúságért. „Bram” háza sok _ szabadságharcosnak nyújtott menedéket. 1960-ban Fisher feleségét több hónapos börtönbüntetésre ítélték. „Bram” többször védett olyan dél-afrikai hazafiakat, akiket hazaárulással vádoltak 1964-ben Nelson Mandela ’ és társai védőügyvédje volt. A dél-afrikai és a kül- töldi jogászok egyöntetűen azt állítják, hogy csakis Fisher védőügyvédi bl^yurj* mentette meg Mandelát es társait a halálos ítélettől. A Mandela-féle tárgyalás után Fisher illegalitásba kényszerült, de folytatta a harcot. Kilenc hónap után azonban Verwoerd kopói nyomára bukkantak, elfogták és börtönbe vetették. A kommunista párthoz való tartozással vádolták. Ábrahám Fisher védőügyvédjéhez intézett levelében a következőket írja: „Ha több évtizédes harcommal csupán annyit Is sikerült elérnem, liogy az emberek csekély réssé megértette annak a politikának a veszélyességét, amelyben vakon bizott, és szakított ezzel a politikává!, bármilyen büntetést szívesen vállalok... Ha az a politikai vonal, amelyet a jelenlegi vezető körök követnek, nem változik meg gyökeresen, az országban folytatódni fognak a borzalmas bűntények.” Az olyan emberek, mint Fisher, rettenhetetlen harcosok. A kínzások, a börtönben töltött hosszú évek, a gúnyolódás nem tudja megtörni szellemüket és vasakaratukat Hiszik, hogy eljön a nap, amikor megfizethetnek a Dél-afrikai Köztársaságban tanyát vert fasiszta hóhérlegényeknek. Hiszik, hogy egyszer összeomlik a börtönök és koncentrációs táborok rendszere és a bilincseitől szabadult nép magához ragadja a szabadságot es a boldogságot. Dél-Afriké népe ezekben a napokban a történelemkönyvbe beírja legjobb fiai és leányai nevét, akik életüket és erejüket nem kunélve kitartóan küzdöttek a nemzeti függetlenségért, az egyetemes békéért és a demokráciáért. S ezek között QUITO (MTI) Clemente Yerovi Indaburo ideiglenes ecuadori köztársasági elnök, akit a reakciós katonai junta elűzése után a hadsereg, a politikai pártok és a polgári vezetők juttattak uralomra, szerdán este letette a hivatali esküt. A TASZSZ jelentése szerint az országban fokozatosan normalizálódik a helyzet. Véget ért az általános sztrájk, a katonák visszatértek kaszárnyáikba. Az új elnök közkegyelemben részesítette az összes politikai foglyokat, és engedélyt adott az emigránsok visszatérésére. Clemente Yerovi nem tagja egyik pártnak sem, de első nyilatkozatában kijelentette, hogy a „balközép” álláspontjára heNEW YORK (MTI) Washingtoni tárgyalásainak befejeztével szerdán New Yorkba utazott Indira Gandhi, India miniszterelnöke. A nap folyamán a New York-i gazdasági klubban találkozott John Lindsíiy polgármesterrel, valamint az üzleti és a társadalmi körök képviselőivel. Az indiai miniszterelnök itt elmondott beszédében részletesen beszámolt hazája gazdasági nehézségeiről, s hangoztatta: India segítségére kell sietniük a fejlett orlyezkedik. Megígérte, hogy semleges kormányt alakít, es a lehető legrövidebb időn Délül kiírja az általános választásokat. Hitet tett amellett, hogy az ország politikai prob- lémáit csakis a gazdasági nehézségek legyűrésével lehet megoldani. Ramirez, az Ecuadori Kommunista Párt egyik vezetője, aki résztvesz az SZKP XXIII. kongresszusán, nyilatkozatot adott a Pravda tudósítójának a legutóbbi ecuadori eseményekről. Kijelentette, hogy a junta lemondása az amerikai imperializmus ellen küzdő néptömegek győzelme volt. A katonai vezetők távozása azonban egymagában még nem oldja meg az ország súlyos nehézségeit. ,szagoknak. Gandhi asszony ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy az indiai kormám serkenteni fogja a magánkezdeményezést. Az amerikai üzletemberek kérdéseire válaszolva az indiai politikai vezető kifejtette hogy hazája változatlanu semleges külpolitikát folytat. Méltatta az indiai-pakisztáni viszony alakulásában döntő jelentőségű taskenti megállapodást és kijelentette: India arra törekszik, hogy az ázsiai térségben megjavuljon a légkör. A közelmúltban Edward Kennedy, mint egy illetékes bizottság elnöke, súlyos váddal illette a Pentagont és kapcsolt részeit. Sőt, magát a — legfelső vezetést. Kennedy drámai mondatokban beszélt egymillió dél-vietnami gyermek, asszony és öreg Iszonyatos sorsáról. Ezeket az amerikai légierők kibombázták hajlékukból, a gyalogosok pedig porrá-hamuvá égették termőföldjeiket. És miután a szó- banlévő egymillió ember földönfutóvá lett — ősszefogdos- ták és internálták valamennyit. Miért? Múlnak a napok és Kennedy kérdésére nincs felelet. Mesélhet-e most már a jenki propaganda arról, hogy az amerikai GI-man a szabadságot, a jólétet és az emberhez méltó életet ajándékozza a vietnamiaknak? Ajándék? A szuronyok hegyén, gyújtóbombákkal, gázlövedékekkel, bak- tériumtelcpekkel, mérgező vegyi anyagokkal? < Miért? Védekeztek ezek az emberek, támogatták a DNFF harcosait? Ha igen, akkor miért akarja rájuk erőszakolni Washington a maga rendszerét, hiszen láthatja: a vietnamiak nem kérnek belőle! Nem bűnösök és nem támogatják a DNFF harcosait? Akkor hon- nét veszi a jogot a jenki katonai gengszterség, hogy ártatlan létükre kibombázza és internálja őket? Nincs felelet. És ez — bűnös hallgatás! (f. m.) Indira Gandhi beszéde A vasutasok három egymást követő sztrájkjuk után figyelmeztették a kormányt, ha rövidesen nem kezdődnek meg a tárgyalások bérköveteléseik teljesítéséről, ismét beszüntetik a munkát. és módszereire, jellemző a jelenlegi dél-afrikai vezetőkre is. Azokban az években a Dél- afrikai Kommunista Párt, amely akkor még legális volt, hevesen ellenezte a faaz egyik első helyet foglalja el a mi „Bramunk” neve. Alfred Kgokong a Dél-afrikai Köztársaság Afrikai Nemzeti Kongresszus Pártja Végrehajtó Bizottságénak tagja Jog és atombomba Szovjet jogászok az amerikai atombombázó-gépek spanyolországi katasztrófájáról Spanyolországban végképpen nem találják a lezuhant amerikai katonai repülőgép elveszett hidrogónbomba terhét. A környéken a föld, a levegő és a Földközi-tenger vize sugárfertőzötté vált. A szovjet kormány emlékiratban figyelmeztette az Egyesült Államok kormányát, hegy felelősség terheli az atombombázó-gépek „őrjáratainak” a békét és a népek biztonságát veszélyeztető következményeiért. A nukleáris fegyvert hordozó amerikai repülőgépek „őrjáratai” a nemzetközi jog általánosan elismert szabályaiba ütköznek. Az Egyesült Államok ezzel többek között az 1963. évi moszkvai szerződésben vállalt kötelezettségeit is megszegi. Az emberiség túlnyomó többsége nagy megelégedéssel fogadta ezt a szerződést, amely három szférában megtiltotta a nukleáris kísérleteket. Az aláíró államok vállalták, hogy „véget vetnek az embert körülvevő közeg rádióaktív szennyezésének”. A szerződés megtiltotta, hogy az aláíró államok bármilyen veszélyes nukleáris fegyverkísérletet hajtsanak végre saját államhatáraikon kívül. Az amerikai bombázógépről lezuhant hidrogénbombák rádióaktív anyagokkal fertőztek meg idegen területet. Az ezt előidéző cselekmények a moszkvai szerződés szellemének és betűjének durva meg. szegését jelentik. Világos, hogy ez a katasztrófa a nyílt tenger szabadságának elvét is megsértette Ez az elv, amelyet az 1958. évi konvenció megerősített, mindegyik államot arra kötelezi, hogy ne hagyja megfertőzni a tengereket rádióaktív vagy más káros anyagokkal. Természetesen mindenekelőtt az Egyesült Államok kormánya felelős a nemzetközi jog megszegés .ért. És nemcsak ezért a liatasztrófá- ért. Általános felelősség terheli azért is, hogy az amerikai légierő nukleáris boni- bázógépei provokációs és agresszív repüléseket hajtanak végre az ország határain kívül. De a spanyol hatóságok sem h ári thatják el magukról a felelősséget! Hiszen engedélyezték az amerikai légierő bűnös repüléseit. A nemzetközi jog szempontjából bűnrészes a nemzetközi szerződések megszegésében az a kormány, amely hozzájárul, hogy külföldi nukleáris bombázógépek renülienek területe felett. Sz. Mnlodeov professzor, az ENSZ Baráti Társaságok Világiszövetségének alelnöke
