Nógrád, 1966. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-01 / 77. szám

f f^ Vitás oroletárjai egyesüljetek! AZ M S ZMP^.NÓGfi Á D MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. ÉVF. 77. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR 1966. ÁPRILIS 1. PÉNTEK Jog és atombomba (2. oldal) Ami a legegyszerűbb (3. oldal) Falusi fiatalok parlamentje (4. oldal) A kommunizmus és a demokrácia elválaszthatatlan Tanácskozik az SZKP XXIII. kongresszusa Az SZKP XXIII kong­resszusa csütörtökön délelőtt, magyar idő szerint nyolc óra­kor folytatta tanácskozásait a Kreml Kongresszusi Palotájá­ban. A küldöttek a központi bizottság beszámolója feletti vitában elemzik a szovjet bél­és külpolitikát, a népgazda- ságfejlesztés soronlevő fela­datait, a népjólét, a kultúra és tudomány, a pártépítés és az ideológiai munka kérdé­seit. A délelőtti ülésen elsőnek Anton Kocsinjan, az örmény Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára szólalt fel. Elmondotta, hogy Szov- jet-örményországba további többezier olyan örmény tért vissza, akit annakidején a sors a haza történelmi hatá­rain túlra vetett, ök most a Szovjetunió teljesjogú állam­polgárai. s tevékenyen rászt- vesznek az új Örményország építésében. Nyikolaj Podgornij, az SZKP Központi Bizottsága Elnöksé­gének tagja kijelentette, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja a jövőben is békesze­rető külpolitikát folytat, visz- szaveri az agresszorok táma­dásait. minden lehetőséget fel­használ arra, hogy előbbre vigye a szocializmus ügyét. Podgornij elítélte az ame­rikai imperializmusnak a Vi­etnami Demokratikus Köztár­saság és Kuba ellen elköve­tett agresszióját és emlékezte­tett arra, hogy a Szovjetunió gazdasági segítséget nyújt a vietnami népnek és fegyve­rekkel is segíti. A Szovjetunió politikai tekintetben is támo­gatást nyújt Vietnamnak, he­lyesli a VDK kormányának és a Dél-vietnami Nemzeti Fel- szabadítási Frontnak azokat a javaslatait, amelyeket a viet­nami probléma rendezésére vonatkozóan előterjesztettek. Ezután rámutatott, hogy a gyarmatosítók igyekeznek visszaszerezni elvesztett pozí­cióikat, és hangsúlyozta, hogy nem lehet lebecsülni azt a veszélyt, ami ennek követ­keztében a békét fenyegeti. Podgornij kijelentette, hogy a nemzetközi kommunista mozgalom egysége és össze­fogása állandóan az SZKP Központi Bizottsága figyelmé­nek középpontjában áll. A Szovjetunióban követke­zetesen valóra vált j ák az SZKP XX. és XXII. kongresszusá­nak határozatait, teljesítik a párt programját. Az SZKP a lenini úton, a kommunista társadalom felépítésének út­ján vezeti a szovjet népet és ezzel internacionalista köte­lességének tesz eleget. A Szovjetunióban végre­hajtott nagy szociális átalaku­lások folyamatát nem lehet megmásítani. A szónok ezzel kapcsolatban nevetségesnek minősítette az SZKP ellensé­geinek azt az állítását, hogy a szocialista gazdasági élet a kapitalizmus irányában fajul el. Ilyen délibábokkal csupán önmagukat áltatják — han­goztatta Podgornij. Az SZKP Központi Bizott­sága az 1964 októberében tar­tott plénumon feltárta azo­kat a hiányosságokat, ame­lyek több fontos kérdés szub- jektivista kezelési módjából fakadtak. A párt jelentős munkát végzett e hiányossá­gok megszüntetésére, hangoz­tatta Podgornij. A kommunizmus építése elválaszthatatlan a demokrá­cia fejlesztésétől. Az SZKP nagy munkát végzett a szocialista jogrend megszilárdítására, a szemé­lyi kultusz káros lerakódásai­nak felszámolására, a szovjet törvényhozás tökéletesítésé­re — mondotta. A délelőtti ülésen Antonin Novotny, a Csehszlovák Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának első titkára üd­vözölte a kongresszust. Be­szédében felhívást tett a nemzetközi kommunista mozgalom tömörítésére, amely a béke és a haladás összes erőinek alapját képezi. „Azt a politikai és erkölcsi támogatást, amelyet a Szov­jetunió, a mi köztársaságunk és a többi szocialista ország a Vietnami Demokratikus Köztársaságnak a védelemhez nyújt, meg kell sokszorozni valamennyi szocialista or­szág, az egész nemzetközi kommunista mozgalom közös, egységes fellépése útján” — jelentette ki Novotny. A szocialista államok egy­sége, a Varsói Szerződés szervezetének további erősí­tése, az összes forradalmi erők tömörítése és közös ak­ciói képesek lennének meg­állítani a világreakció táma­dását Latin-Amerikában, Ázsiában, Afrikában és Euró­pában — mondotta Novotny. Hangsúlyozta, hogy „az im­perializmus agresszív erői a nemzetközi kommunista moz­galomban levő nézeteltérése­ket és a szocialista országok egységének hiányát saját el­lenforradalmi és agresszív terveik megvalósítására hasz­nálják ki”. Ebben a helyzetben — foly­tatta Novotny —, nem állják ki a kritikát azon kísérletek, amelyek „a nemzetközi kom­munista mozgalommal fenn­tartott kapcsolatok megszün­tetését” valamint „az impe­rializmus ellen a többi párt­tal és országgal való közös fellépés elutasítását” az „egyik-másik politikai, vagy elméleti kérdésben fennálló nézeteltérésekkel indokolják, még ha azok a legkomolyab­bak is”. Lenin pártjának kongresz- szusai nagy nemzetközi ese­ményeknek számítanak orszá­gunkban és az egész világon, — mondotta Waldeck Rochet, a_ Francia Kommunista Párt főtitkára. „A szocializmus sikerei a társadalmi haladás élvonalába helyezték a Szov­jetuniót” — jelentette ki. Az FKP főtitkára közölte, hogy a francia nép elismeré­sei adózik a Szovjetuniónak, amiért „olyan nagy támoga­tásban részesíti az ázsiai, af- likai és latin-amerikai népek nemzeti felszabadító mozgal­mát, s kiváltképpen a hős vi­etnami népet.” A francia-szovjet jóviszony megteremtése, — folytatta — megfelel mindkét nép érde­keinek, s egyúttal az európai biztonság és a világbéke ér­dekeinek is. A francia kom­munisták „nagy megelége­déssel fogadták azt a hírt, hegy a Francia Köztársaság elnöke ellátogat a Szovjet­unióba”. Az FKP főtitkára kijelen­tette, hogy a francia kommu­nisták teljes. szolidaritást vállalnak a Vietnami Dolgo­zók Pártjával és a Dél-vi­etnami Nemzeti Felszabadí- tási Fronttal. Waldeck Rochet kijelentet­te, hogy a francia kommu­nisták a marxista-leninista pártok önállóságáért szállnak síkra, hiszen mindegyik párt­nak magának kell meghatá­roznia politikáját, országa konkrét feltételeinek megfe­lelően és helyzetének sajá­tosságaival összhangban. „Ugyanakkor azonban, véle­ményünk szerint, az egész kommunista világimozgalom- nak a marxizmus-leninizmus elveire alapozott, közös fő irányvonalra van szüksége ahhoz, — mondotta — hogy győzelmesen harcolhasson az imperializmus ellen, a béké­ért, a nemzeti függetlenségért, a demokráciáért és a szocia­lizmusért.” A Szovjetunió eredményei „rendkívül nagy mértékben hozzájárulnak a szocialista vi­lágrendszer gazdasági, politi­kai, katonai erejének növe­léséhez, jelentősen elősegítik a szocializmus, a világ ha­ladó erői befolyásának növe­kedését.” — Jelentette ki fel­szólalásában Nicolae Ceauses- cu, a Román Kommunista Párt főtitkára. Rámutatott a továbbiakban, hogy Leonyid Brezsnyev be­számolójában „hangsúlyozta, hogy az SZKP eltökélt szán­déka továbbra is mindent megtenni a szocialista orszá­gok és a nemzetközi kom­munista mozgalom egységé­nek megszilárdításáért az egyenjogúság, valamennyi párt függetlensége, a bel- ügyekbe való be nem avat­kozás, a marxizmus—leniniz­mus és a szocialista interna­cionalizmus alapján.” A román és a szovjet nép között a barátság és a szö­vetség, az elvtársi együttmű­ködés szilárd viszonyai bon­takoznak ki, egyre bővülnek a Román Kommunista Párt és az SZKP testvéri kapcso­latai. A szónok kijelentette, hogy a román párt és kormány „erélyesen követeli az Egye­sült Államok vietnami im­perialista agressziójának be­szüntetését, az összes külföl­di csapat kivonását és a genfi egyezmények betartá­sát. Támogatja a vietnami nép igazságos harcát. ame­lyet hazája szabadságáért és függetlenségéért vív.” Ezután Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára üdvözölte az SZKP XXIII. kongresszusát. Pártjaink között teljes az egység Kádár János felszólalása Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársak I Küldöttségünk a Magyar Szocialista Munkáspárt ne­vében szívből köszönti a Szov­jetunió Kommunista Pártja XXIII. Kongresszusát. Átadjuk a kongresszusnak és a kom­munizmust építő nagy szovjet népnek a szocializmust építő magyar nép forró, testvéri üd­vözletét és őszinte jókívánsá­gait. Elvtársak! Még nincs ötven éve annak, hogy az orosz proletárok, a cári birodalom elnyomott né­peinek fiai és leányai 1917- ben, Lenin, a bolsevikok sza­vát követve felkeltek és ki­vívták a hatalmat. Romokban heverő országban, meggyötört és véráztatta földön fogtak hozzá egy új világ, a szocia­lista társadalom felépítéséhez. Azóta a párt-vezette szovjet nép a régi világ romjait elta­karítva, szinte a semmiből ha­talmas gazdaságot, virágzó kultúrát teremtett. A Szovjet­unió ma a fejlett tőkés orszá­gokat megelőzve, élenjár a rakétatechnika, az űrkutatás, az elektronika, valamint a tu­domány és az alkotómunka számos más területén. A szovjet nép az emberiség úttörőjeként, példátlan nehéz­ségeket leküzdve, tör előre céljai felé, s ma már a kom­munista társadalom megte­remtésén dolgozik. A Szovjet­unió hatalmas eredményei méltán vívták ki a haladó emberiség legnagyobb elisme­rését. Ezen a történelmi úton mér­földkő volt a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. és XXII. Kongresszusa, és nyilvánvaló új fejlődés kezde­te és lendítő ereje lesz a mos­tani, XXIII. kongresszus is, amelynek munkájához sok si­kert kívánok! Elvtársak! A kongresszus bonyolult nemzetközi helyzetben végzi munkáját. Történelmileg az imperializmus hanyatlik, a szocialista világrendszer ereje, a népek szabadságharca, a vi­lág kommunista pártjainak és haladó mozgalmainak befolyá­sa növekszik. Ugyanakkor a nemzetközi helyzet éleződik, mert a vesztüket érző imperia­listák fokozzák agresszióikat, különösképpen az USA-impe- rializmus, amely durva táma­dások sorozatát követte és követi el a dél-vietnami nép és a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen. Ebber\ a helyzetben éberség­re, az imperialista-ellenes erők összefogására, Vietnam, s más megtámadott népek hatékony megsegítésére van szükség. Mindezt figyelembe véve, a Magyar Népköztársaság — két- és több oldalú megállapo­dások alapján — állandóan szilárdítja egységét és együtt­működését mindenekelőtt a Szovjetunióval, a szocialista országokkal. Támogatjuk a szocializmus és a béke szem­pontjából oly nagy fontosság­gal bíró nemzetközi szerveze­tek — a Varsói Szerződés szervezete és a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa — hatékonyságának növelését. Elítéljük a Vietnam népe el­leni amerikai agressziót, kö­veteljük annak beszüntetését, segítjük az agresszió ellen harcoló vietnami testvéreinket, s az imperialisták ellen har­coló más népeket. Azt tart­juk, hogy az imperialisták­ra kudarc vár, a világhábo­rú megakadályozható, mert a hatalmas Szovjetunió, a szó. cialista országok, a szabad­ságukért harcoló népek, a vi­lág haladó mozgalmainak együttes ereje legyőzhetetlen. Az imperializmus ellen har­coló forradalmi erőket támo­gatva, a szocialista és kapi­talista országok állami kap­csolatai vonatkozásában fon­tosnak tartjuk és változatla­nul követeljük a békés egy­más mellett élés politikáját, a szuverénitás tiszteletben tartása, a belügyekbe való be nem avatkozás, a kölcsö­nös előny elveinek érvényesí­tése alapján. A nemzetközi helyzetet bo­nyolítja, a szocializmus elő­rehaladását fékezi, az impe­rializmusnak kezére játszik az, hogy jelenleg a szocia­lista országok, a nemzetközi kommunista mozgalom egy­ségtörekvéseit szakadárok akadályozzák. A Magyar Szo­cialista Munkáspárt, a mar­xizmus—leninizmus elvei alapján, küzd az álbaloldali kalandorság, a nacionalizmus, a szovjet-ellenesség, a re- vizionizmus és minden más káros irányzat ellen, és biz­ton hiszi, hogy az egység gondolata győzedelmeskedni fog. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja között teljes az elvi és politikai egy­ség, örülünk annak, hogy ezt itt, az SZKP XXIII. kong­resszusán alkalmunk van is­mét kijelenteni. Megragadva az alkalmat, hogy a terem­ben minden kontinensről je­len vannak a kommunista világmozgalom képviselői, a magyar kommunisták nevében elvtársi tisztelettel köszönt­jük őket. Kifejezzük azt a meggyő­ződésünket, hogy ha állha­tatosan harcolunk internacio­nalista egységünkért, az ered­ményes lesz és ezzel szolgál­juk legjobban a szocializmus, a nemzeti függetlenség és béke erőinek ügyét. Kedves elvtársak! A Szovjetunió internacio­nalista segítséget nyújtott a magyar népnek, amikor meg­szabadította a hitleri fasisz­táktól és háborújuktól, ami­kor segített az ellenforradal­mi felkelés leverésében, ami­kor segít a békés építőmun­kában. A szovjet nép által nyújtott segítség nem volt hiábavaló. Mert igaz, megol­dandó feladat van nálunk is — és nem kevés — o leg­fontosabb azonban az, hogy a magyar népi hatalom szi­lárd, a gazdasági és kulturá­lis munkában előre haladunk, a szocialista társadalom tel­jes felépítésén dolgozunk, si­kerrel. A Magyar Népköztársaság belpolitikája a népi hatalom védelmét és erősítését, a szo­cialista demokrácia fejlesz:é- sét szolgálja. Változatlanul törekszünk a szocializmust a nemzet céljainak elfogadni kész, minden haladó erő tö­mörítésére. A Szovjetuniót és a Ma­gyar Napköztársaságot ma az eszmék és a célok közösségén alapuló, mély barátság, együtt­működés. jó szövetségi viszony fűzi össze. Ezek a kapcsola­tok nem függnek az időjá­rástól, nem szezon jellegűek, hanem szilárdak, maradandó- ak, történelmiek. Pártjaink, országaink, a szovjet és a magyar nép együtt halad a jö­vőben is Marx-Engels-Lenin útján, a szocializmus, a kom­munizmus útján, a végső győ­zelem felé. Kedves elvtársak! Ezekben a napokban a vi­lág közvéleménye, barát és ellenség egyaránt, Moszkva, a Kreml felé tekint, a Szovjet­unió Kommunista Pártja Kongresszusára figyel. Az igaz ügyért harcolók, az el­nyomottak és megtámadot­tak, a bókéért aggódok re­ménnyel és támaszt várva te­kintenek a kongresszusra, s ez természetes. Érthető az is, hogy a kommunizmus ellen­ségei gyűlölködve néznek a Szovjetunióra. Viszont külö­nös, hogy manapság olyanok is akadnak. akik „igazi” marxista-leninistának neve­zik magukat, ugyanakkor szovjet-ellenes hangulatkeltés­sel próbálkoznak. A magyar kommunisták azt vallják, hogy az internacionalizmus próba­köve volt mindig, és ma is az a Szovjetunióhoz való elvi, elvtársi viszony. Szovjet-elle­nes kommunizmus nem volt, nincs, és nem is lesz sohasem. Ezekre gondol küldöttsé­günk, amikor kijelenti, hogy a magyar kommunisták teljes mértékben és fenntartás nél­kül szolidárisak szovjet elv­társaikkal. Meghallgattuk a központi bizottság beszámo­lóját, amelyet Brezsnyev elv­társ adott elő. Küldöttségünk egyetért az abban kifejtett fő politikai irányvonallal és tö­rekvésekkel. Sikert kívánunk testvérpártunknak, a Szovjet­unió Kommunista Pártjának, a szovjet népnek a kongresz- szus határozatainak végrehaj­tásához, az ötéves terv meg­valósításához. Éljen a Szovjetunió, a szov­jet nép és lenini kommunista pártja! Éljen és legyen mindig erő­sebb a magyar-szovjet barát­ság! Éljen a proletár internacio­nalizmus, a kommunista és munkáspártok egysége! Éljen a kommunizmus és a béke! Kádár János felszólalását több ízben szakította meg a küldöttek tapsa. A beszéd vé­gén a részvevők viharos taps­sal fejezték ki tetszésüket Mint a TASZSZ jelenti, magyar idő szerint 17 órakor, befejeződött az SZKP XXIII. kongresszusának csütörtöki ülése. A kongresszus pénteken — magyar idő szerint — 8 óra­kor folytatja a vitát a köz­ponti bizottság és a központi revíziós bizottság beszámolója felett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom