Nógrád, 1966. március (22. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-02 / 51. szám
1966 március 2. szerda. N ő G R A D 3 Az állattenyésztés fejlesztése Beszélgetés az Állattenyésztési Felügyelőség igazgatójával Gondokról közösen Termelési tanácskozás Csigakúton Országos jellegű állattenyésztési tanácskozást rendez Salgótarjánban március 3-án és 4-én a Földművelésügy: Minisztérium, a Nógrád megyei Állattenyésztési Felügyelőség és a Megyei Tanács mezőgazdasági osztálya. Ebből az alkalomból felkerestük Horváth Demetert, a Nógrád megyei Állattenyésztési Felügyelőség igazgatóját, hogy adjon választ néhány közérdekű kérdésre. KÉRDÉS: Az ország állat- tenyésztői miért Nógrád megyét választották tanácskozásuk színhelyéül? VÁLASZ: Megyénkben az állattenyésztés szép hagyományokra tekint vissza és a harmadik ötéves tervben nagy szerepet szánunk a mennyiségi és minőségi fejlesztésnek. Általában évente ezer tenyészüszőt és tenyészbikát adtunk tovább más megyéknek, 1962-ben és 1963-ban pedig három-négyezer tenyészmarhát küldtünk az ország más megyéibe. Az utóbbi két évben Nógrádban mintegy 3500—4000 szarvas- marhával nőtt az állomány, s ebből a tehenek száma meghaladja az ezret. A . Nógrád megyei állattenyésztés minőségileg is állja a versenyt. Már az 1954-es Országos Mezőgazdasági Kiállításon díjat nyert a 185-ös Ibolya, az akkori Hényel- pusztai Állami Gazdaság tehene, amely több mint tizenegyezer liter tejpt adott, 4,1 százalékos tejzsírral. 1962-ben a Gyopár nevű üsző (a 173-as Gyöngyi borja) és 1964-ben Holmann István hugyagi tenyésztő Szekfű nevű tehene a kiállítás nagyáriát nyerte el. Több díjazott bika is mutatja a megye állattenyésztésének sikerét: Sanyi. a Szécsényl Tangazdaságból, Flótás Favorit pedig Vincze András pataki háztáji gazdaságából jutott el a kiállításra és nyert dijat. A szécsényi II. Rákóczi Ferenc Tsz fésüsmerinó te- ny észkos okkal került a díjnyertesek sorába. KÉRDÉS: Az értékes hagyományok és a tsz-ek folyamatos megerősödése milyen távlatokat szabnak az állat- tenyésztés fejlesztésének? VÁLASZ: A termelőszövetkezetek bevételének jelentős hányada az állattenyésztésből származik. Ezért fokozott figyelmet kell fordítani meberek állásfoglalását, a politikai és gazdasági intézkedésekhez való viszonyát, a politikai és közéleti légkört. Hatással lehet a munkafegyelemre. következésképpen a termelésre, a gazdaság funkcionálására, sőt az egész társadalmi szervezet hatékony működésére. A társadalom érdeke, hogy a gazdasági folyamatok, a gazdaságpolitikai intézkedések helyesen tükröződjenek vissza, s az egyének cselekedeteit helyesen motiválják. Feladatunk ebből fakadóan adott: erősíteni és fokozni az ideológiai nevelőmunkát. A „mechanikus” nézet mellett másik káros szemlélet a gazdaság és ideológia közötti szoros összefüggések és kölcsönhatások meg nem értéséből fakadt. Ily módon az ideológia elszakadt a gazdaság konkrét helyzetétől, s a tényleges gazdasági viszonyok „idealizálásához” vezetett. Figyelmen kívül hagyta, hogy gazdaságunk nem az „absztrakt szocializmus” gazdasága, hanem az adott történelmi viszonyok között létrejött „konkrét szocializmus” gazdasága. Különösen felületesen kezelte azokat az összefüggéseket, amelyek a szocialista társadalom átmeneti jellegéből fakadtak. Általános utalásokat fogalmaztunk meg a tulajdonviszonyok megváltozott jellegére, a munka szerinti elosztásra, a széleskörű üzemi demokráciára, ugyanakkor ezeket az általános utalásokat a valóság nem mindig erősítette meg. A hirdetett *zó olykor ellentétbe került gyérekben a szarvasmarha és a juhállomány növelésére. A harmadik ötéves tervben a megye szarvasmarha állományát mintegy tiz százalékkal akarjuk növelni, s a közős gazdaságokban a létszámbeli növekedés eléri a húsz százalékot. Fontos feladatnak tartjuk a minőség állandó javítását, azonkívül az árutermelés fokozását és a gazdaságosság szem előtt tartását. Az egv tehénre jutó termelést 2000 literről 2600 literre lehet és kell emelni megyei átlagban. A vágómarha felvásárlási terv az ötéves terv végére 458 vagonról 525 vagonra növekszik, a tejfelvásárlási pedig 152 ezer hektoliterről 220 ezer hektoliterre kívánjuk emelni. A gyapjúfelvásárlás öt év alatt a 16,7 va- gonos szintről 23 vagonra emelkedik. Természetesen a szép tervek megvalósítása nagyrészt a tsz-ek tagságán, vezetőin múlik. KÉRDÉS: Mi a feltétele a fejlesztés sikeres végrehajtásának? VÁLASZ: Az állatállományban bekövetkezett szerkezeti változást, vagyis a szarvas- marha és juhtenyésztés fejlesztését. á takarmánytermő területek szerkezeti változása kell hogy kövesse. Nagyon fontos, hogy a takarmány- termő területeken folyamatosan növekedjenek a hozamok, a termésátlagok. Elő kell segítenünk a korszerű tenyésztéstechnikai és takarmányozási gyakorlat érvényesülését. Kisebb mértékben, 2—3 százalékban növekednie kell az abraktakarmány termő területeknek, nagyobb mértékben pedig, mintegy 7—8 százalékkal a tömegtakarmány területének. A pillangós területek viszont 14 százalékról 20 százalékra növekednek az ötéves terv végére. A holdan- kénti termésátlagot lucernából 17.7-ről 22, a tavaszi árpából 7,3 mázsáról 12, az őszi árpából 12,1-ről 13 és a kukoricából a tavalyi 11,9-ről 16 mázsára szeretnék növelni. Jelentős feladat a betakarítási és a tárolási veszteségek csökkentése is. Továbbra is nagy jelentőséget tulajdonítunk a rét- és legelőterületek gondozásának. A korszerű trágyázási módszereket a jövőben szélesebb területen óhajtjuk elterjesza mindennapi tapasztalattal, amit a dolgozók a munka során az üzemekben szereztek. Az általános megfogalmazás figyelmen kívül hagyta a tulajdonviszonyok belső szerkezetét, a munkamegosztás konkrét formáit, lebecsülte az áru és pénzviszonyok szocializmusbeli szerepét, az elosztás kommunista formáira utalt. Hangoztatói természetesen meglepődnek, amikor a gazdaság fejlődése igényli a módosításokat. E módosításokban a kapitalizmus visszaállítását látják. Pedig szó sincs erről! Csupán arról van szó, hogy a szocialista gazdaság sem fejlődik ellentmondásmentesen, itt is találhatók konfliktusok, amelyek akár a termeiés-fogyasztás közötti ellentmondásokban, akár a fejlődés kisebb mértékében, vagy más formában is jelentkezhetnek. A SZOCIALIZMUS GAZDASÁGA nem „tiszta” gazdaság, rendkívül bonyolult és összetett, amely tartalmaz nem következetesen szocialista elemeket, tőkés maradványokat is. A gazdaság e funkcionális sajátosságai az ideológiában is éreztetik hatásukat, az ellentmondások az ideológiában megtalálható ellentmondások forrásaivá válnak és helytelen gondolkodásmódot eredményeznek. A gyakorlatban ezek a következőképpen tükröződnek: például a termelés túlzott centralizáltsága csökkenti a felelősséget1 az árak eltérítése a munkanélküli juttatásokhoz segít, s nem ösztönöz a jobb teni. Azonkívül mintegy tízezer holdon új legelő telepítése is szerepel a megye ötéves tervében. Jelentős feladat a korszerű táptakarmány ellátás hasznosítása, a takarmánykiegészítők használata és a takarmánygazdálkodás olyan fejlesztése, hogy az a tenyésztett állat biológiai feltételeinek minél jobban megfeleljen. KÉRDÉS: Mi a holnapra összehívott országos tanácskozás jelentősége? VÁLASZ: Két okból is nagyon hasznosnak ígérkezik. Már az sokat jelent, hogy a helyszínen értesülünk az országos eredményekről, helyzetünkről és a következő feladatokról. De hasznos ez a tanácskozás azért is, mert az ország minden részéből jönnek össze állattenyésztők és cserélik ki tapasztalataikat. Látogatást tesznek megyénk több közös gazdaságában és ez újabb alkalmat ad a korszerű módszerek elterjesztésének, a nézetek és elképzelések kicserélésének. örülünk, hogy a tanácskozást Nógrád megyében tartják és bízunk benne, hogy ez is segítséget ad az ötéves terv-ben előirányzott állattenyésztési feladataink maradéktalan megoldásához. Több év után ismét szocialista brigád címet adományoztak a Kisterenyei Állami Gazdaságban. Szombaton este a gazdaság központjában Papp István igazgató és Détár István szakszervezeti titkár köszöntötte Batta Ferencet és brigádját. A tizenhét tagú sertéstenyésztő és hizlaló brigád a Dorog-pusztai üzemegységben dolgozik, s egy évvel ezelőtt vállalta a szocialista cím elnyerését. Vállalásuk olyan időszakra esett, amikor a gazdaságot különböző természeti csapások sújtották. A száj- és körömfájás, s a rossz takarmány-ellátás érzékeny veszteségeket okozott. Emiatt nem sikerült termelési vállalásuknak teljes egészében eleget tenni- Az értékelés során munkára, vagy az eltérítés következtében túlzott igény jelentkezik egyes termékek iránt, s a termelés növekedése mellett is hiányokat okoz- A közvetlen és közvetett juttatások aránytalansága sem ösztönöz jobb munkára, s helytelen összehasonlításokat eredményez a kapitalista országokkal stb. A szocialista gazdaságra — az ellentmondásokon kívül — egyéb spontán és ösztönös tényezők mint a természet, földrajzi környezet, gazdaság- politikai hibák, a közgazda- sági elmélet, a „szaktudás” mindenkori állapota, a tőkés piac stb. is alakítóan hat. E hatások következményei befolyást gyakorolnak az emberek gondolkodására is. Hatással van a konkrét politikai helyzet, sőt a nyugati propaganda gépezet is igyekszik zavart kelteni. Az elmondottak bizonyítják, hogy a gazdaság és ideológia közötti kapcsolatot, kölcsönhatást vizsgálva mindig nagy szükség van a konkrét történelmi megközelítésre s bizonyítja, hogy az ideológiát nem lehet elszakítani a gazdasági hatásoktól. A tudatot a gazdaságtól függetlenül vagy ennek ellenére formálni nem lehet, hiszen a gazdaság problémái — akarjuk vagy sem — jelentkeznek az ideológiában, mert az emberek életfeltételeire, egész tevékenységükre, életükre hatnak. AZ UTÓBBI ÉVEK EGÉSZSÉGES változásával kapcsolatban felszínre kerültek Kint eleredt az eső. Bent a felolvasóban barátságos az idő. Egymás után érkeznek a bányászok. Vége a délelőtti műszaknak. Csak az aknavezető, Kaszás József hangját hallani, összeült az üzem parlamentje. A termelési tanácskozás most eltér a szokásostól, egy egész évről ad számot, részletesebben az elmúlt negyedévről és a feladatokat is egy egész évre határozzák meg. Csigakút —, ez a napi 38 vagonos bánya — tavaly 524 v agon szenet adott az országnak terven felül. Két heti termelés ez. Az emberek fellélegzenek és várják a többit. Tudják, hogy csak a jóból, az olcsóbból kell a több a népgazdaságnak. Mintha erre jönne a figyelmeztető. — Emlékeznek arra, hogy év elején csapatokat kellett az osztályozóra telepíteni. Csilléket ürítettünk ki és ott válogattuk a palát a szén közül, örvendetes, hogy később megértették a munkahelyi válogatás, a minőség jelentőségét. Ennek köszönhető, hogy éves szinten sikerült túlteljesítenünk a minőségi tervet, és ami ebből a gazdaság vezetői ezt figyelembe vették. Vállalásuk más részét na- radéktalanul teljesítették. A brigád példamutatóan dolgozott, s ennek köszönhető, hogy nagyobb kiesések nem származtak. Fegyelmezettségük, szorgalmuk, a legerősebb erényük. Annak ellenére, hogy nem sikerült a termelési tervet maradéktalanul teljesíteni, a gazdaság vezetői — egyetértésben a szakszervezettel és a pártszervezettel — odaítélték a Batta brigádnak a szocialista címet. Az ünnepség alkalmával a brigád tagjai közül hárman- hárman kaptak Kiváló Dolgozó jelvényt, illetve oklevelet. A többi brigádtagok pénzjutalomban részesültek. ideológiai munkánk fentebb említett negatív jelenségei. A fogyatékosságok kiküszöbölésével párhuzamosan, új feladatok adódnak: ideológiai, politikai nevelőmunkánknak szervesen kell kapcsolódni a gazdasági mechanizmus megreformálása következtében kialakuló új viszonyokhoz. Ennek ideológiai vonatkozását még korai lenne részleteiben meghatározni, hiszen ezt végsősoron a gyakorlat fogja eldönteni- Az új mechanizmus irányelveinek ismeretében azonban már most megállapíthatjuk: kedvezőbb feltételeket teremt az ideológiai munka megjavítására. AZ ÜJ IRÁNYÍTÁS hatékonyabb formái a gazdaság fejlesztését célozzák: a munkatermelékenység fokozása, jobb munkaszervezés a termelés növekedését eredményezik, a rugalmasabb, dinamikusabb gazdaság a termelés-szükséglet teljesebb összhangját biztosítja: következésképpen magasabb lesz az életszínvonal, jobbak lesznek az életkörülmények stb. Mindezek pozitívan hatnak az emberek gondolkodására, világosabban és egyértelműen látják a párt politikáját, célját. Az ideológiai munka hatékonyságának növelésére, a lehetőség nagyobb lesz, ugyanakkor az új viszonyok aktívabb ideológiai munkát is követelnek. A lehetőség csak valamennyiünk jó munkájával válik valósággá. Szorcsik Sándor fakad, minden tonna szénért átlagosan 13,70 forinttal többet kaptunk — magyarázza Kaszás József, majd felnéz és úgy folytatja. — Az eredeti tervhez viszonyítva az önköltség tonnánként több mint 68 forinttal volt alacsonyabb. Ez talán hihetetlennek is tűnik, de olyan adottságaink voltak. Köztudomású, hogy Teke bányát visszaraboljuk. Az ott nyert anyagokat újra beépítettük, sőt még a testvér üzemeknek is juttatunk belőlük. Bányafából csaknem 18, robbanóanyagból pedig 8 százalékot takarítottunk meg és az egyéb anyagokat is gazdaságosan használtuk fel. Az aknavezető vár egy kicsit. Talán nem is jegyezte le előre a mondókáját: — A jövőről nagyon sok szó esik. Létkérdés: tudunk-e olcsóbban, jobb minőséget adni. Kedvezően alakult a költségszintünk, a tervezett 135 százalék helyett éves szinten 120 százalék és az utolsó negyedévben 107 százalék lett. Azt jelenti ez, hogy minden általunk termelt 100 forint értékű szén még így is hét forinttal többe kerül a népgazdaságnak. Mozgolódás a padokon. A szomszédok egymásra néznek, mint akik újat hallottak. Igaz Korábban erről nem beszéltek, de most valószínű, hogy valamennyi termelési tanácskozáson hasonlóan mérlegelnek. Amikor ideér az akna- vezető már az idei feladatok sűrűjében jár. összehasonlítást tesz a múlt év és a jövő között. — Ennek az évnek a megalapozását szolgálta, hogy Csigában ahol lehetőség van ré, 23,5 százalékkal teljesítettük túl a vágathajtási tervet, korszerű biztosítással pedig csaknem másfélszer annyit láttunk el. Ez a feltételek javítását szolgálta. De valami nincs rendben! Jobb a bányánk, a baleseti mutatóink viszont csak az utolsó negyedben javulták valamelyest. Jobban kellene vigyázni egymásra és önmagunkra. A jegyzőkönyvek tanúsága szerint valamennyi sérülést nagyobb figyelemmel elkerülhettük volna, hiszen egyet sem okozott műszaki hiányosság. — Az idén fokozódnak a feladatok, bőven van tennivaló. Eddig 105,8 százalékon állunk mennyiségben, de a minőséget javítanunk kell. A munkahelyi válogatást jobban szorgalmazzák a csapatok. A robbanóanyagtúllépís. nék kétszeres a kára. Ha többet használunk nemcsak a költség növekszik, hanem a szén is apróbb és nem kapunk annyit érte, mint a daA távközlési hálózat fenntartásában és a telefonhálózat építés szervezetében április elsejével életbe lépnek Nógrádban is a KPM által elrendelt intézkedések. Az átszervezés során megszűnik a posta műszaki fenntartási üzeme, illetve átalakul megyei távközlési üzemmé. Feladata lesz a zavartalan üzemvitel biztosítása, továbbá kisebb jelentőségű hálózat- építés. A hálózat-építés alapvetően a Budapest és Vidéki Postaigazgatóság felügyelete alá tartozó hálózatépítő üzem megyei központi építésvezetőségének hatáskörébe fog tartozni. Érdekessége az átszervezésrabosért. Az önköltség csökkentésére is van még lehető- ségünk. Építsünk be több ra- bolt biztosító anyagot — itt ismét vár egy kicsit, azután így folytatja: — Nem jó dolog, hogy min. denki magának rakja az ócska fát. Az ellenőrzésnél mindig találunk olyan tűzre szánt fát, ami még jő lenne lent is. Ezért bevezetjük azt a módszert, hogy központi keretből kapja min. denki a járandóságát, s ami még beépíthető fa, azt felhasználjuk. — Többen bólogatnak a mérnök szavaira. Az alapos beszámoló után neveket olvasnak fel. Először az idei munkásvédelmi őröket bízza meg a tanácskozás feladattal. Döntenek a szocialista címek, jelvények odaítéléséről is. Butkó Tibor, Szász Gyula, Antal G. József brigádját bronz plakettel, Hegedűs Ferenc brigádját zászlóval, zöldkoszorús jelvény- lyel, négy brigádot oklevéllel tüntettek ki. Bódi Istók József brigádjáról megállapították, hogy teljesítette vállalását és még egy év kell a bronzplakett elnyeréséhez. A vita kérésekből, javaslatokból áll. Egyszerű szavak a lényegről. Az egyik az átjáró kivilágítását kéri. A másik a faellátás folyamatosságát szorgalmazza. Kiderül, van elegendő fáscsille, csali időben külszínre kellene küldeni azokat. Adjanak ki több jó csille lakatot, mert néha arra kényszerülnek, hogy rosszat is használjanak. — Nem szabad rosszat betenni, a biztonsági berendezésekkel nem lehet takarékoskodni — hangzik a válasz. A tordasi szállításhoz fékes kocsi kellene. A hátsó sorban valaki a meddős csillék fokozott takarítását kéri. Apró mindennapi dolgok ezek. Érezni lehet, hogy komolyabb, nagyobb hiba nincs, Megoldható mind a bányánál, közös összefogással. Az is, amit a munkásvédelmi őröktől kértek: vezessék a naplót rendszeresen és jelezzenek, de a dolgozóik is amint hibát észlelnek. Gerlei Andor a tröszt kiküldötte is felszólalt. Hálás megbízatást teljesített: díszes oklevelet hozott a csigakúti bányászoknak, amit az elmúlt negyedévi eredményeikért kaptak: elnyerték a tröszt legjobb aknája címet és a velejáró 20 ezer forintot. Az erkölcsi megbecsülés mellé az anyagit is kiosztották a tanácskozás végén a brigádoknak. Azzal búcsúztak, hogy ezt a negyedévi elsőséget is megpályázzák. Adottságuk meg is van hozzá. B. J. nek, hogy az üzemfenntartás és a hálózatépítés szervezeti kettéválasztásának gondolata Salgótarjánból származik és kísérletképpen itt vezették be először. Az országossá vált kezdeményezés alapján megyénkben a korábbi tizennyolc vonalfelvigyázói szakaszt hat körzetre csökkentik. A körzetek élére a legkiválóbb szakvezetőket állítják. A felszabaduló munkaerők egy része motoros zavarelhárítói tevékenységet fog betölteni. Ettől a szolgálattól az üzemzavar elhárítás lényeges javulását várják. A távközlési üzem létszámcsökkenése révén ugyanakkor erősödik a hálózatépítői szakember-gárda. L. Gy. Kinyerték a szocialista brigád címet Átszervezés a posta műszaki fenntartási üzemében
