Nógrád, 1966. március (22. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-02 / 51. szám
1 WOG R A n 1966. március 2. szerda. Zúg, dübörög a városközpont... Utánaszámolok az építésve. zetőnek. Hét végén szeretné kezdeni a cölöpözést. Vigyáz, ni kéne ezekre a gépekre, mert ha a balszerencse, plusz a napokig tartó javítás ismétlődik, a cölöpverő éjszakai durrogása akkor lesz a legsűrűbb, amikor már a lakóházak ablakait szívesen nyitva tartanák a lakók. Bár, ki tudja, mit hoz még a korai tavasz? Egy cölöp: hatszáz tonna Most mindenesetre szabály- szerű zivatart hozott a nyakunk közé. Zuhog az eső, zeng az ég — új dallamoka főtéri szimfóniához. De mire a februári szivárvány átkarolja az égbolt félkaréját, a Franki személyzete, élén Seres János főgépésszel ismét a helyén van. A tíztagú brigád egy éve Amikor az áruházzal szemben az első markológép kanala éhesen belemart a földbe, amikor az első dömper, himbálózva, mint hajó a viharzó tengeren, kifordult a piacéról, hogy megrakodva nekiinduljon a Gyuriyános- nak, a forgalmas Rákóczi út járókelői még fel sem figyeltek. Aztán jött a második, majd harmadik markológép, beállt a dózer — motorok harsogásával, dübörgésével telt meg a salgótarjáni főtér. Akkor már megálltak a tarjániak: No lám, megint építenek valamit...! De a figyelem hamarosan a másik, a Pécskő utcai oldal felé fordult. A lengyel cölöpfúró berendezés — még békésen heverve a szállítókocsin — megérkezett. Nem sokba telt, s felágaskodott a hórihorgas alkotmány. Naponta állandó közönség szemlélte, s szemléli azóta is, mit csinál, hogy csinálja. A berendezés körül olajos ruhájú munkások su- rögtek. majd felhangzott egy rövid kürtszó, a kos lezuhant a csőbe. Tompa, távolinak ható dörrenés, a föld megremeg, a cső mozdul lefelé. 1966. február. Megkezdődött az új városközpont két hatalmas objektumának építése: az üzletházé és egy nyolcemeletes, kilencvenhatlakásos házé. Adria 249,30 A nádpallóval elkerített hepehupás telken Tamássy István építésvezetővel és helyettesével, Schall Róberttel bukdácsolunk. Az építésvezető megáll, körülnéz: — Ahogy most ez a terep kinéz, az isten sem hinné hogy itt üzletház lesz. Szerencsére, neki, az építésvezetőnek nemcsak hinnie, tudnia is kell. hogy ebben az évben állni fog az üzletház vasbetonszerkezete, jövőre pedig birtokba veszi a város, ßs máris magyarázza, mi a tennivaló. Először is a terepszintet kell „lefaragni” a főtéri tizenhármas felőli részen 249,90 méterre, az út felőli részen pedig 249,30 méterre az Adria szintje felett. Mert amikor a tengerszint feletti magasságot meghatározzák, nálunk az Adria szintje a mérvadó. Meg is mutatja az OTP székház sarkán azt a falba betonozott vasszegecset, amely az Adria feletti 250 méter magasságot jelzi, őszinte tisztelettel veikor az alapszint magasságában a terepről elhordták a fölösleges földet, jönnek a tervezők és kitűzik az épület sarkpontjait. Mivel az üzletház meglehetősen tagolt — a szokásos négy sarkponttal szemben — legalább tizenötöt. tizenhatot. Ha ez megtörtént, az építők úgynevezett Felszögezték az utolsó nádpallót is a kerítésre. Az építkezés ezzel megkezdte önálló életét. Elkülönült az utcától, hogy amikor befejezik, annál szívesebben befogadja az egész város tem szemügyre a szegecset, amely mellett éveiken át mit sem sejtve óriási jelentőségéről, közömbösen elmentem. De közben az építésvezető folytatja mondókáját. Amlzsinórállást csinálnak, hogy a cölöpök helyét meghatározhassák. Olyan kétszázhetvenet ... S csak azután láthat hozzá a szovjet és a házi készítésű cölöpverő a munkához. Az építésvezető szívesen kezdené már ma, de aligha teheti korábban a hét végénél. De aztán, ha munkához lát a szovjet cölöpöző, naponta tízet lever, a házi gyártmány négyet-ötöt. Legalább egy hónapig éjjel nappal zuhogni fog a kos, dör- renni a motor. Nem győzik a dömperek? Egyelőre azonban, úgy látszik mintha valami baj lenne a markológépekkel, dömperekkel. Az egyik markoló jóideje áll. A másik megrakja a dömpert, aztán húsz percig az sem csinál semmit. Kérdem Kiss Sándort, a gép kezelőjét, mi van. nem győzik a dömperek, kevés van? Nem, van hat darab, feleli. A Gyurtyános sincs olyan messze. Mégis sokat kell várnia egy-egy forduló közben. Vajon miért? Megyünk a másik markolóhoz, azzal már vagy két órája kínlódik a kezelője. István Árpád harapós kedvében van Szétdurrant a fordító tömlője, szerelő kéne — mert neki pár napja segédje sincs, most küldték néhány társával tanfolyamra —, de hiába telefonált a központba, úgy látszik, ott sem tudnak többfelé szakadni az emberek ... De akkor mikorra lesz üzemképes újra ez a masina? István Árpádnak nincs tehetsége a jóslásra. Egyszeresek a hátunk me- gett megérezzük egy újabb jövevény jelenlétét. Megfordulunk. Hopp, kapóra jött Kissimon Nándor, a földgép építésvezetőség művezetője. Sajnos ő sem mond vigasztalót. A dózerről sem, amely itt most a legfontosabb gép lenne. A dózer gyalulja a földet a már jelzett Adria- szint feletti magasságra, de tizennyolcadikén ,.lerobbant’* Ez pénteki napra esett. Aztán eltelt szombat, vasárnap, hétfő, kedd. Ezen a napon szálltak autóba, hogy megke- ressék valahol azt a csapágyat, ami a dózerben eltörött, s amiből a vállalatnak nincsen. Tapasztalatok negyvennégy tanfolyamról A politikai oktatás helyzete Balassagyarmaton Balassagyarmaton nagy az érdeklődés a pártoktatás iránt. A napokban volt az esti egyetem előkészítő tanfolyama, ahol a hallgatók teljes létszámban megjelentek. A kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet időszakáról tanultak, de az előadásban, az érthetőségért, foglalkoztak a járás gazdasági és politikai helyzetével. A résztvevők választ kaptak az ipari üzemek termeléséről, a mezőgazdaságról, a párt és tanácsok tevékenységéről. Hosszú munka eredménye a pártoktatás megélénkülése Balassagyarmaton. Az idei tanévben oktatási bizottság alakult, amely a pártszervek teljes bizalmát élvezve önállóan végzi munkáját. Már az oktatás megszervezésénél nagy figyelmet fordítottak arra, hogy a hallgatók érdeklődési körüknek és képzettségüknek megjelelő szemináriumokba kerüljenek. Negyvennégy tanfolyam működik 896 résztvevővel. Ez a következőképpen oszlik meg: Időszerű kérdések 16, Gazdaságpolitikai ipari tagozat 15, mezőgazdasági tagozat 1, Marxizmus—leninizmus kérdései 4, Világgazdasági és nemzetközi kérdések 5, tanfolyam. Az elért eredmények forrása. hogy a pártoktatás megszervezését csupán kiinduló pontnak tekintették. A pártvezetőségek tagjai közül megszervezték minden tanulócsoportra kiterjedően az ellenőrző hálózatot, amelynek tagjai nem csupán résztvevői, hanem tanácsadói is a foglalkozásoknak. Például meghatározott időközönként részükre is tartanak tájékoztató előadásokat. Helyes volt ez az intézkedés, mert a tanács kezdetén a fűtőházban, a kórházban, a nyomdában elmaradt a foglalkozás a bizottság tagjai azonban idejében kapcsolatot teremtettek velük, segítettek az akadályok elhárításában és az elmaradt foglalkozásokat pótolták. Azóta a részvétel általában eléri a 85—90 százalékot. A szervezeti intézkedés mellett a legnagyobb gondot a propagandistáik kiválasztására fordították. Marxista Esti Egyetemet végzettek, pedagógusok, műszaki értelmiségiek, főkönyvelők, bírósági dolgozók. Általában vezető beosztásúak, akiknek nemcsak a marxista tudására számítanak, hanem általános műveltségére és munkaterületén szerzett ismeretére. Csak a jó, felkészült előadók tudják az előadásokat élővé tenni. A Nógrád megyei Fémipari Vállalatnál történt, hogy az előadó gazdaságpolitikai tanfolyamon a termelésre vonatkozó előadásában példáit az üzemből merítette. Ezzel annyira felkeltette a hallgp’t,:- figyelmét, hogy már a foglalkozáson nagy vita alakult ki a selejtmentes munkáról. Személy szerint is rámutattak egy-egy dolgozó hibájára. A Gyógyszeripari Vállalatnál a jövedelmezőség, nyereség problémájánál vázolta az előadó az intézmény helyzetét. Itt is nagy volt az érdeklődés, a vita. A propagandisták alapos munkájának köszönhető, hogy a hallgatók száma emelkedik. Az ingatlankezelőnél a tanév kezdetén 14 jelentkező volt, ma pedig 18 a résztvevők száma. A Gyógyszertár Vállalatnál 17 helyett 28. Balassagyarmaton sikerült a politikai oktatást, vitákat folytató fórummá fejleszteni. Problémák, gondok is vannak. Az oktatási bizottság ügyel arra. hogy ezeket megoldják, de anélkül, hogy a hallgatók tanulmányát megzavarná. A Terményforgalmi Vállalatnál megbetegedett a propagandista. Emiatt elmaradt egy foglalkozás. Üj propagandistát jelöltek ki és pótolták a lemaradást. Gondot okozott az éjszakai műszakban dolgozók és vidékről bejárók oktatása. Ezek részére a kéthetenkénti foglalkozás helyett hetenként tartanak szemináriumot és előadást. Az oktatási bizottság a közelmúltban beszámolt munkájáról a végrehajtó bizottságnak. A jelentésben többek között ez volt: „Megnőtt a kül- es belpolitikai kérdések iránt az érdeklődés még azok között is, akiket az eddig nem érdekelt. A pártoktatás segítséget ad a termelő munka javításához, a termelékenység fokozásához ...” A jelentés jó, a valóságról szól. B. Gy. A markoló éhesen mar bele a földbe, gyorsan telik a dömper dolgozik együtt a Franki cölöpfúró géppel. Seres János személyesen vette át a lengyelektől, három hónapig tanulmányozta, mire az átvétel megtörténhetett. Hosszan, s szeretettel magyaráz a berendezésről. Hogy bejárták vele egy év alatt a pesti Duna- partot, Szolnokot, Nagytétényt, Tatabányát, Baját. S hogy egy olyan cölöp, amilyet ők csinálnak, hat-hétszáz tonna terhet megbír. Azt is elmondja, hogyan készítik ezeket a cölöpöket. A középen tizennégyes csigasorra függesztett acélcsövet a körzővel megrajzolt cölöphelyre eresztik, olyan pontosan, hogy attól még egy milliméter eltérés sem lehet, aztán a cső aljában nyolcvan centiméter magas száraz sóder- keveréket képeznek, arra zu- hintják a háromezerhétszáz kilós verőkost, ami a keveréket tömörítve a csővel együtt viszi egyre mélyebbre a földbe. Itt általában hétnyolc méterre. De süllyedt már majd tízméteres mélységbe is, amire a cső, illetve a beton-bunkó elérte a teherbíró földréteget. Hogy mit bír a talaj, illetve a születendő cölöp, azt úgy próbálják ki, hogy négy méter magasságról tízszer egymásután leejtik a verőkost. s a csőnek ezalatt nem szabad ötven milliméternél többet süllyedni. Aztán kiemelik a kost, meghatározott mennyiségű földnedvességű betonkeveréket öntenek a csőbe, leverik a kossal, s közben a csigasor húzza-szakítja felfelé a csövet. Ezt csinálják egészen addig, amíg készen nincs a földben a bordásra képezett cölöp. Két műszakban dolgoznak, ez naponta nyolc cölöp. Valamennyiről külön jegyzőkönyvet vesznek fel. Ügy számítják, hogy március tizenötödikére elhallgat a száznyolcvan lóerős Diesel hajómotor, el a kos dübörgése, kialszanak az éjszaka nappali fényességet árasztó reflektorok. A kilencvenhat lakásos épület százhúsz, egyenként hatszáz tonnát is elbíró lábakon fog állni. A Franki pedig Vándorol tovább, egy újabb építkezésre. Éjjel, nappal Elbúcsúzom a cölöpverők- től, s a visszaúton újra keresztülmegyek a telken, ahol pár hónap múlva már cölöpök merednek az égnék, vasbetonszerkezetek emelkednek. De a látvány, amit most ez a táj nyújt, valóban kissé apokaliptikus hangulatot áraszt. Behunyom a szemem, s gondolatban megpróbálom követni, amit még nemrég az építésvezető elmondott. „Itt, ahol most állunk, mondta, lesz a kiskereskedelmi vállalat raktára. Odébb a Csemege. A gyógyszertár. A Csemege fölött eszpresszó. Hozzá tartozik egy szép nyitott terasz. Aztán áruház és a második emeleten is áruház.. ” Nem megy. Ö már látja, én még nem. „Pedig, azt mondja, ez olyan egyszerű ...” Érdekes, lehet, hogy valóban egyszerű ez. Bennem most mégis inkább az ötlik fel, milyen szép dolog. Az imént járt itt két tervező. Akik csinálták ennek az üzletháznak a terveit. Pestről. Itt van az építésvezető, szintén nem tarjáni. A Franki kezelői alföldiek. Akik együtt dolgoznak — s kemény munka ez! — száz és száz tarjánl- val, nógrádival ennek a hajdan sárfészeknek csúfolt, s aztán egyszerre hirtelen fejlődésnek indult város újjáépítésén. Mintha az egész ország velünk együtt itt élne, lüktetne, dolgozna. Éjjel-nappal. Alighanem ettől lesz igazán szép ez a város... Csizmadia Géza A két új építkezésnek naponta népes a közönsége. Van, aki csak szemlélődik, van :!- mélkodik, s persze van, aki kritizál. Ki. ki természete szerint 'Vonpánv György felvételei)
