Nógrád, 1966. március (22. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-13 / 61. szám

2 NÓG R Ä D 1966. március 13. vasáman Jelentés az Indonéziai hatalomátvételről (Folytatás az 1. oldalról) kamo elnök Sübamdrio és Sa­leh kíséretében helikopteren elhagyta a dj akartai elnöki palotát. Az AP hírügynökség olyan meg nem erősített értesülést közöl, miszerint a katonai ve­zetők, elsősorban Suharto, ultimátumot intéztek Su- karnóhoz, követelték a „kommunista-barát” mi­niszterek eltávolítását, közöttük Subandrlo me­nesztését. Szombaton reggel a djakartai rádió már SuRarto tábornok nyilatkozatát ismertette. A hadseregügyi miniszter beje­lentésében azt állította, hogy az elnöktől kapott megbíza­tást a „biztonság és a forra­dalom fenntartására és az államfő megoltalmazására”. A miniszter felszólította a haditengerészetet, a légierőt, a rendőrséget, és az egész la­kosságot, hogy támogassák törekvéseit. Az elnök nevében Suharto tábornok azonnali hatállyal véglegesítette az Indonéz Kommunista Párt és más ha­saabású tanácskozássorozatot kezdett a vietnami kérdés­ről. Pénteken Rusk külügymi­niszterrel, McNamara had­ügyminiszterrel és más ka­tonai és politikai szakértők­kel tárgyalt. A tanácskozássorozattal egyidöben a Johnson kor­mányzat újabb hatalmas ösz- szeget követel a törvényho­zástól a vietnami háború cél­jaira. A képviselőház pénz­ügyi bizottsága pénteken módosítás nélkül elfogadta az újabb 13,1 milliárdos viet­nami katonai költségvetési igényt. Humphrey pénteken beszé­det mondott és többek kö­zött hangsúlyozta: „mint az Egyesült Államok alelnöke, kijelenthetem, hogy nem fo­gunk belefáradni Vietnamba, s nem vonulunk ki.” Humphrey azt mondotta, hogy az Egyesült Államok nem akarja a háború nagy­iadó szervezetek betiltását, az úgynevezett Szeptember 30-a mozgalom „maradványainak felszámolását”. A hatalomátvétel gyorson, harc nélkül zajlott le. A fő­város kulcspontjait megszáll­ták a szárazföldi hadsereg egységei és Suharto tábornok uta­sítására vidékről ezer. meg ezer jól felfegyver­zett katona érkezett Dja- kartába. Suharto tábornok szomba­ton délelőttre katonai pará­dét hirdetett meg, amelyen a siliwangi hadosztály, az ej­tőernyős rohamezred, a dja­kartai helyőrség és a kos trad egységei vesznek részt, tűzár. ségi és páncélos alakulatok vonulnak fel. , A légierő és a haditengeré­szet magatartásáról minded­dig semmilyen jelentés nem érkezett A jobboldal pártok és a betiltott szélsőséges diákszer­vezetek nyomban nyilatkozat­ban üdvözölték Suharto hata- lomrákerülését. A Nemzeti Párt és a Partindo Párt nem szerepel az új rezsim támoga­tónál erejét mértéktartóan használja fel. Nagyjából az alelnök beszédével egyidőben a külügyminiszter közölte, hogy az amerikai hadvezetés egyelőre nem tervezi Haip­hong bombázását, vagy a kikötő elaiknásítását. Az alelnök kijelentette, hogy az amerikai kormány nem egyezik bele semmiféle olyan megoldásba, ami a feL szabadítási front képviselőit bevonná egy ideiglenes dél­vietnami kormányba. HANOI A Dél-vietnami Nemzeti Felszabaditási Front Közpon­ti Bizottsága erélyes hangú nyilatkozatban tiltakozott amiatt, hogy az Egyesült Ál­lamok kormánya újabb 20 000 főnyi csapaterösítóst kivár, küldeni Dél-Vietnamba a há­ború kiterjesztése céljából. A Felszabadítási Hírügy­nökség által ismertetett nyi­latkozat megállapítja: „bár­milyen kegyetlen katonai ak­iói között. Politikai megfigye­lők számítanak arra, hogy Suharto rövidesen az egész ország területére elrendeli a rendkívüli hadbiráskodást és hamarosan bejelenti az új kormány megalakítását. Suharto tábornok ismert kommunista-ellenességről. ö volt az, aki leverte Untung alezredes balsikerei állam­csíny-kísérletét és 6 szervezte meg a hajtóvadászatot a kom­munisták ellen. Suharto 45 éves. 1943-ban a japánok által létrehozott in­donéz fegyveres erőknél szol­gált. A világháború után részt vett á hollandok ellen vívott harcokban, Indonézia függet­lenné válásával pedig Djakar­ta katonai parancsnoka lett. 1953-ban Közép-Jáva parancs­nokává nevezték ki, 1960-ban dandártábornokká és a had­sereg vezérkari főnökhelyet­tesévé. Karrierjének csúcs­pontját tavaly októberben érte el, amikor a hadsereg- ügy-miniszteri tárcát kapta meg. Suharto Nasution Had­ügyminiszter jobbkezének és közeli barátjának számított. tiltakozása dókhoz, vagyis alantas poli­tikai eszközökhöz folyamodik is az amerikai imperializmus, sohasem tudja fegyverletétel­re és feltételeinek elfogadá­sára kényszeríteni a dél­vietnami népet”. A bizottság felhívja a vi­lág népeit, késedelem nélkül indítsanak akciókat az ame­rikai kormány által elkövetett agresszióé cselekmények meg­fékezésére, s tevékenyen es hathatósan támogassák a vi­etnami néo küzdelmét MOSZKVA Moszkvában és más szov­jet városokban nagygyűlése­ken fejezik ki a szovjet nép képviselői szolidaritásukat a vietnami nép iránt amely egyre elszán tabban és egyre eredményesebben folytatja harcát. A havannai értekezle­ten elhatározott szolidaritási hét megmozdulásainak szer­vezője a Szovjetunióban az Afroázsiai Szolidaritási Bi­zottság, de a többi társadalmi szervezet is tevékenyen részt vesz benne. Dominikában SANTO DOMINGO (MTI) A pénteki nap folyamán lövöldözések voltak a domi­nikai főváros több pontján. A lövöldözés során megsebesült az Amerika-közi Fegyveres Erők egyik brazíliai katoná­ja. Egy AFP közlés szerint Go- doy elnök Perez tábornokkal, a fegyveres erők parancsno­kával tanácskozásokat folytat arról, milyen intézkedéseket hozzanak annak biztosítására, hogy a hadsereg ne avatkoz­zék be a nyár elején tartan­dó választásokba. Bosch, volt elnök egy pén­teki rádióbeszédében azzal vádolta az ideiglenes kor­mányt és az AÁSZ-t, hogy „eltűrik” az országban elkö­vetett terrorcselekményeket: Azt állította, hogy az elnök és az AÁSZ is tudja, kik a terroristák, de semmit sem tettek azok akcióinak meg­akadályozására- „Dominiká­ban azért nincs béke, mert nem biztosították a „megbé­kélési okmány” végrehajtá­sát.” Ez a törvény volt az, amelynek alapján tavaly vé­get vetettek a dominikai pol­gárháborúnak. Indira Gandhi Párizsba és Moszkvába is ellátogat Az United News of India je­lentését közli az AP, amely szerint Indira Gandhi India miniszterelnöke Washingtonba való utazása során Párizsban de Gaulle elnökkel találkozik. A párizsi látogatás időpontját nem közölték, de aranyi isme­retes, hogy az indiai kormány­fő március 28-án érkezik Was­hingtonba. Ugyanez a hírfor­rás jelenti, hogy Indira Gand­hi amerikai útja után Moszk­vába is ellátogat Az AFP Calcuttából közli az utóbbi napok zavargásainak mérlegét; két nap alatt hu- szonketten haltak meg Nyu- gat-Bengáliában. A zavargások Calcutta több elővárosára ter­jedtek ki, a várossal megsza­kadt a vasúti összeköttetés, több kerületben megrongálták a telefonösszeköttetést. Mint a Reuter hozzáteszi, a rendőr­ség pénteken éjjel fegyvertűz- zel kergette szét a tüntetőket, amikor egy bankot támadtak meg. Ez alkalommal öt halott és tiz sebesült maradt a hely­színen, 104 tüntetőt letartóz­tattak. Újabb csapatok érkeznek Dél- Vietnamba A DNFF Központi Bizottságának WASHINGTON szabású kiterjesztését és ka­Johmson elnök újabb nagy­Március 17 és 22 között Budapesten tartják a Béke-világtanács Elnökségének ülését Nagy jelentőségű nemzetkö­zi tanácskozássorozat házigaz­dája lesz a napokban Buda­pest: március 17 és 22 között fővárosunkban tartják a Bé­ke-világtanács Elnökségének ülését és a Béke-világtanács­hoz tartozó nemzeti békemoz­galmak titkárainak, illetve más vezetőinek értekezletét, öt világrész békeharcosainak képviselői érkeznek ebből az alkalomból hazánkba, s az előzetes adatok szerint mint­egy 80 ország delegátusai fog­lalnak majd helyet a tárgyaló­asztalnál. Az előzetes napirend tanúsága szerint mind az el­nökség tagjai, mind a nemzeti békemozgalmak vezetői meg­különböztetett figyelemmel ta­nulmányozzák majd a vietna­mi helyzetet és megvizsgálják, hogy milyen új kezdeményezé­sekkel, demonstrációkkal bon­takoztathatnák ki még sokré­tűbben, erőteljesebben a világ népeinek szolidaritását, vala­mint az Egyesült Államok vi­etnami agressziója elleni til­takozást. Foglalkoznak majd az euró­pai biztonság, a jelenlegi nem­zetközi helyzet más, nagy je­lentőségű kérdéseivel, s to­vább egyengetik majd a kü­lönböző békemozgalmak össze­fogásának, együttműködésének útját is. Ezzel egyidejűleg folytatják a Béke-világtanács jelenlegi struktúrájáról, szer­vezetének korszerűsítéséről, valamint munkamódszereinek továbbfejlesztéséről a Helsin­ki Béke-világkongresszuson megkezdett véleménycserét. Március 21-én a Fészek klubban megrendezik a ma­gyar művészek béketalálkozó­ját, amelyre ugyancsak meg­hívják a külföldi békeharco­sok képviselőit. Az Országos Béketanács Elnöksége meghív­ja a Béke-világtanács és a különböző békemozgalmak több vezetőjét, hogy ha tehe­tik, a tanácskozások befeje­zése után is töltsenek néhány napot hazánkban, s vidéken is, vegyenek részt a vietnami nép iránti szolidaritás jegyében sorra kerülő gyűléseken, illet­ve más rendezvényeken. Tiltakozó gyűlés New Yorkban A vietnami agresszióval szemben fellépő, haladó szel­lemű ifjúsági „Dubois-clubok” ellen megindított üldöző had­járat miatt pénteken tiltakozó gyűlést tartottak New York­ban. Jósé Ristorucci, a New York-i club egyik vezetője a gyűlésen kijelentette, hogy a terrorhadjáratra válaszként az amerikai ifjúság még inkább fokozza harcát a vietnami ag­resszió megszüntetéséért Theodor Weiss, a New York-i törvényhatósági tanács tagja élesen elítélte, hogy a washingtoni kormány rendő­ri intézkedésekkel próbálja elhallgattatni a vietnami ag­resszió ellen irányuló tilta­kozást. A március 26-ra kitűzött nagyszabású háború-ellenes tüntetés szervező bizottságá­nak egyik tagja, Dellinger, a gyűlésen közölte, hogy a „Dubois-clubok” ellen meg­indult megfélemlítő hadjárat következtében a március 2B-: tüntetésen nemcsak a vietna­mi háború beszüntetését fog­ják követelni, hanem azt is. hogy hagyják abba a békéért küzdők üldözését Diákszervezetek és más tár­sadalmi sziervezetek képvise­lői szintén támogatásukról biztosították a „Dubois-clubo- kat”. A gyűlés után a részvevőik a New York-i polgármester hivatala elé vonultak és át­nyújtottak egy beadványt, amely tiltakozik az ellen, hogy a brooklyni Dubois-clun ellen március 5-én intézett szélsőjobboldali támadás ide­jén a rendőrség nem lépett fel a fasiszta támadók ellen, sőt egyes rendőrök résztvetteK a megtámadott clubtagok üt­legelésében, végül pedig hat clubtagot letartóztattak, a tá­madók viszont szabadon el­távozhattak. mm Összeül a Biztonsági Tanács Hírügynökségi Jelentések szerint kedden délután ma­gyar idő szerint 16,30 órakor összeül a Biztonsági Tanács, hogy megtárgyalja a Cip­rusi ENSZ-rendfenntartó egy­ségek mandátuma meghosz- szabbításának kérdését. Az ülést a Biztonsági Tanács márciusi elnöke El Farra (Jordánia) hívta össze. U Thant ENSZ-főtitkár javaslata ezzel kapcsolatban úgy szól, hogy az ENSZ-csapatok mandátu­mát — a pénzügyi nehézsé­gek ellenére — újabb hat hónapra hosszabbítsák meg EGY HÉT A VILÁGPOLITIKÁBAN Kiéleződtek a francia—amerikai ellentétek — A ,,'elperzselt föld" hadviselés Vietnamban — Egyre súlyosabb amerikai veszteségek a délkelet-ázsiai térségben — Ismét Klaus alakít kormányt Ausztriában — Feloszlott az angol parlament Az elmúlt héten De Gaulle két fronton nyitott tüzet az Egyesült Államok európai he­gemóniájára. Az akció azzal indult, hogy a francia köztár­saság elnöke levélben kérte Johnsont, kezdjenek kétoldalú tárgyalásokat a Franciaország területén lévő amerikai fegy­veres erők francia parancs­nokság alá helyezése céljából. Johnson elutasító válasza igen gyorsan megérkezett Párizsba. A francia minisztertanács fog­lalkozott ezután a kérdéssel és a kormány szóvivője közölte: bár Franciaország az Atlanti Szövetség tagja marad, de az ország szuverenitásának biz­tosítására a katonai szövetség módosítását kívánja. De Gaulle elhatározása kí­nosan érintette az Egyesült Államokat. Washingtonban már azt fontolgatják, hova helyezzék a NATO főhadiszál­lását Franciaországból, és mi­lyen új utánpótlási útvonalat biztosítanak majd a Nyugat- Németországban állomásozó amerikai katonai erőknek? Mindez perszé új katonai ki­adásokat jelentene. Washing­tonban több fhint 700 millió dollárra becsülik az áthelye­zés költségeit. Az új heb'zet ráadásul megingathatja a NA­TO katonai struktúráját, hi­szen azt eredetileg úgy ter­vezték, hogy a szervezetnek Franciaország is részese. A nyugat-európai katonai utánpótlás létfontosságú vas­útvonalai Franciaországon ha­ladnak. keresztül és ugyanez a térség jelentős bázisa a légi­erők és a rakéták elhelyezé­sének. Az esetleges francia kiválás azonban nemcsak Washington és Párizs viszo­nyában jelent újabb problé­mát A francia vonalvezetés­nek fontos része az is, hogy Párizs ellenzi Bonn atomfel­fegyverzését. Erre pedig revan- sista nyugatnémet politikai kö­rök idegesen reagálnak. De Gaullenak a NATO-val kap­csolatos újabb lépése nyilván tovább lazítja majd a fran­cia-nyugatnémet kapcsolato­kat. Bonnban már nyomaté­kosan hangsúlyozták: ragasz­kodnak az Atlanti Szövetség eddigi rendszeréhez az USA- NSZK barátsághoz és igen fontosnak tartják az Egyesült Államok jelenlétét Európában. Gazdasági vonatkozásban a Nemzetközi Valutaalap tár­gyalásain francia delegáció olyan álláspontot képviselt, amelyet az Egyesült Államok­ban a dollár elleni támadás­nak minősítenek. Az előzmé­nyekhez tartozik, hogy 1945-ben a szervezet az ameri­kai dollárt egyenértékűnek mi­nősítette az arannyal, időköz­ben azonban a dollár romlott, az amerikai fizetési mérleg deficitessé vált, következés­képpen — a nagy nyugat-euró­pai amerikai tőkebehatolás alapulvételével — az irreális átváltási arány a legtöbb nyu­gati országban inflációs jelen­ségekhez vezetett. A franciák éppen ezért azt javasolják, a dollár helyébe az arany lép­jen értékmérőként. Amint a delegáció vezetője kifejtette: „Nem óhajtjuk, hogy az Egyesült Államok továbbra is a nyugati világ bankárja ma­radjon”. A vietnami kalózháború fej­leményeiről az elmúlt napoké ban újabb sokatmondó ada­tok láttak napvilágot A Nép­hadsereg főparancsnoksága el­ismerését fejezte ki egy tar­tomány fegyveres alakulatai­nak abból az alkalomból, hogy március 7-én lelőtték a ki­lencszázadik amerikai repü­lőgépet. Az ország egész terü­letén pedig három hét alatt ötszáz különböző típusú ame­rikai repülőgépet és helikop­tert semmisítettek meg. A fel­szabadító haderő a hét végén a laoszi határ közelében, igen súlyos harcok után, egy rend­kívül fontos amerikai-délvi- etnami támaszpontot foglalt el. A katonai kudarcokra az amerikaiak ismét csak a ter­rorakciók fokozásával tudnak válaszolni. A B-52-es légierő­dök folytatták szőnyegbom­bázásaikat, a sugárhajtású va- dászbombázók és az amerikai repülőgépanyahajók gépei egy nap alatt huszonkét beve­tésben vettek részt a Vietna­mi Demokratikus Köztársaság területe ellen. Rusk külügy­miniszter pedig cinikusan vé­delmébe vette a háború ki- terjesztésének újabb lépéseit* majd leszögezte: „A probléma nem a kapcsolatok hiányában, hanem abban rejlik, hogy nem sikerült megtalálni a bé­ke alapját”. Ez kétségkívül azt mutatja, hogy egyes ame­rikai politikusok már arra sem fordítanak gondot, hogy a nemzetközi közvéleménynek szánt szólamaikban akár né­mileg is elfogadható érveket igyekezzenek felsorakoztatni. Az ausztriai választások után a köztársasági elnök a Néppárt vezetőjét, Klaust bíz­ta meg a kormányalakítási tárgyalásokkal. A szocialisták vezetősége az együttműködés további fenntartása mellett van, és a jelek szerint erre hajlik a Néppárt is. Ennek el­sősorban gazdasági és takti­kai okai vannak, az üzleti körök úgy vélik, előnyösebb számukra, ha a Szociáldemok­rata Párt _ bent van a kor­mányban, mivel akkor — amint azt az eddigi tapaszta­latok is mutatják — jobban tudják érvényesíteni tervei­ket. Az persze valószínűnek látszik, hogy ha létre jön is az újabb koalíció, a Néppárt igyekszik majd minél több pozíciót kivonni a szociálde­mokraták kezéből. Az elmúlt héten viharos po­litikai viták záróakkordja után feloszlatták az angol par­lamentet. Az alsóházban a ka­tonai problémákat tárgyaló, úgynevezett Fehér Könyv volt napirenden. A kétnapos vita azonban semmit sem tisztá­zott, a központi probléma változatlanul fennáll. Ennek a lényege: a kormány az Egye­sült Államok mellett elvállalt katonai segéderő szerepében túl messzire ment. Ráadásul Wilson nem váltotta be azt a választások előtti ígéretét, hogy függetlenebb politikát folytat. A vita során egyes képviselők már hivatkoztak Franciaország , szerepére, mondván: nem kell minden nyugati országnak az Egyesült Államok gátlás nélküli kiszol­gálójává válnia. Sümegi Endre Amerikai repülőgépek kínai halászhajókat támadtak Az Üj-Kína hírügynökség jelentése szerint négy ameri­kai repülőgép március 2-án a Bac Bo (Tonkini-öböl — a szerk). öbölben, a nyílt ten­geren megtámadott két kínai halászhajót. Az esettel kapcsolatban az Űj-Kína hírügynökség meg­állapítja1 „a Johnson kor­mányzat, miközben fokozato­san kiterjeszti Vietnam elleni agresszív háborúját, gátlásta­lanul bombatámadásokat és más katonai provokációkat hajt végre normális tevé­kenységüket folytató kínai ha­lászhajók ellen. Ezt a tényt az illetékes kínai hatóságok különös figyelemmel kísérúfc

Next

/
Oldalképek
Tartalom