Nógrád, 1966. február (22. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-06 / 31. szám
HÖGRÍD 1966. február 6., vasárnap Buttyán Sándor igazgató: „Nagyon sok feladat vár ránk minden téren. Mindenekelőtt el kell érnünk, hogy tanulóink a közösségi élet legelemibb szabályait betartsák. Hiszen nagy részük olyan környezetből jön az iskolába, ahol a trágár, durva beszéd, a féktelen dühkitörés napirenden van. Küzdenünk kell tehát a durvaság, a verekedés, az árulkod ás ellen. Nehezíti ezt még az a tény, hogy jóformán minden osztályban vannak két-három, sőt több évvel túlkoros diákok, akik a kisebbeket rettegésben tartják, elveszik uzsonnájukat, meglesik őket, amikor mennek haza. Volt olyan eset, hogy késsel követelték a pénzt az egyik kislánytól.” Én: „Megvan az a kés?” Buttyán Sándor: „Igen.” (Előszedi az íróasztalfiókból. Hidegen villan a penge az osztályozó naplók, meg a pedagógiai kiadványok között. Különös látvány egy kés egy általános iskola igazgatójának asztalán, pláne, ha me- mentóként, és nem borítékot felbontani van ott.) Buttyán Sándor: „Félreértés ne essék, ez a kés csak egy kirívó esetre figyelmeztet, amely nem tipikus. Ma nem ez a gondunk. Persze, a dolgok valahol mindig összefüggenek.” (Amikor ennek az iskolai riportnak ügyében beszélgettem Csík Pállal, a salgótarjáni városi tanács művelődésügyi osztályának vezetőjével, azt mondta: „Az Iskola úti általános iskolában folyó erőfeszítések feltétlenül figyelemre méltóak”) (Ez járt az eszemben, amikor elindultam az iskolába. Meg még az a mondat, hogy ebben a salgótarjáni oktatási intézményben szinte afrikai állapotok uralkodnak, már ami a körülményeket illeti. Miféléket? Az alapvető gond a zsúfoltság. Tanulók száma 550 — a szám egyre szaporodik, épülnek körben a magas, gyönyörű házak, beköltöznek a lakók, akiknek gyerekei szintén ebbe az iskolába iratkoznak, az 1965/66-os tanév félévekor ez 14 új diákot jelentett —, nevelők száma 23 a napközisekkel együtt. Majdnem fél tucat Iskolai tanuló- csoport létszáma negyvenen felüli. Rendelkezésre áll mindössze 10 tanterem, ráadásul három nem normál méretű. Ezért állandó a délutáni tanítás. Ezenkívül négy napközis csoport van, az ebédlő napközis célt is szolgál. Az udvar kicsi, a tantermek közvetlenül az udvarra nyílnak, ez nem higiénikus és nem esztétikus.) (Elmúlt reggel nyolc óra, már jócskán fennjárt a narancssárga nap, amikor az iskolához értem. Hevenyészett drótsövény keríti körbe a ma- kulányi udvart. Füstölögtek a kémények. A szomszédos nagy házakba távfűtés viszi a meleget Az ideiglenesség érzéButtyán Sándor: „Két számadatot mondok: az iskola tanulmányi átlaga 3 — a város általános iskoláié 3,4. — Bukott tanulók száma 90. Ilyen magas bukási szám mellett ez azt jelenti, hogy sok tanuló ér el a közepesnél jóval magasabb átlagot. Ez két véglet Egyik oka, hogy sok a cigánytanuló, az alsó tagozat nevelje diákjait. Nálunk ez fokozottan fontos. Gyakran használja a tankönyvet az anyag megértetésével és a szemléltetéssel kapcsolatban, s lehetőséget ad arra is, hogy az alkalmas anyagrészeket a tanulók az órán tankönyvből tanulják meg. Mindent elkövetünk, hogy a rossz társaságba keveredett fiatalokat onnan kiragadjuk. Nem parancsszóval. Eredményre csak a gyerekkel való egyéni foglalkozás, az úttörő szervezet segítsége, egyáltalán, a tervszerű nevelőmunka vezet” (Ez nem egyszerű. Nemrég egy nevelő „fegyelmezni” próbált egy kisfiút. Azt mondta neki: „Kisfiam, ha nem viselkedsz rendesen, itt kell maradnod az osztályban tanítás után.” A kisfiú csak zavarta az órát Erre, hogy „megijesz- sze” a tovább rendetlenkedőt rászólt: „Egész éjjel itt kell maradnod, ha nem ülsz szépen. Kíváncsi vagyok, mit szólna ehhez Apukád és Anyukád.” „Észre se veszik, ha éjjel nem vagyok otthon”, — válaszolta a gyerek.) Buttyán Sándor: „Pedig igyekszünk megértetni minden szülővel, hogy gyermekük ellenőrzése elengedhetetlenül fontos ahhoz, hogy a gyerek Tartama? Tartalma? Bottyán Sándor Igazgató: „Miért nem épült meg a 16 tantermes új általános iskola? Nem tudom. Hallottam, hogy december 31-re tervezik az átadását. Az biztos, hogy várjuk, bár az alapokat még csak most ássák. A társadalom segítségéhez ax is hozzátartozik, hogy ne mindig az oktatási intézmények átadásának határidejét tologassák. Ezzel a gyakorlattal nem érthetünk egyet. sét nemcsak a kémények keltik, hanem az egész intézmény és környéke. Valóban, ez a mostoha állapot átmeneti. Épül pár száz méterre az új iskola. Tágas, világos intézmény lesz. Csak az a kérdés, mikor? Az alapoknál egy-két ember csákányozza a fagyos földet A gondok az iskolában addig is a megoldást sürgetik.) Az udvaron a szünetekben egyszerre 300—400 gyerek tolong. Vannak, akik játszanak, de akadnak veszekedők is. Az udvar áttekinthetetlen, a felügyelet nehéz. N'éhányan átmásznak a kerítésen, csatangolnak a városban. Esténként nem jönnek vissza az órára se. Ez egyre ritkább. A kicsik igen szeretik a körbe-karikába játékot első és második osztályában a tanulók 30—40 százaléka, ahogy haladunk „felfelé”, az arány csökken. A cigánytanulók zöme olyan körülmények közül jár nap, mint nap iskolába, ahol nincs lehetőség számukra, hogy felkészüljenek az órára, s nincs biztosítva az otthoni ellenőrzésnek a minimuma sem. Különösen súlyosan érezteti ez hatását az alsó tagozat osztályaiban. Rengeteg problémát okoz az itt tanító nevelőknek az a tény, hogy a gyerekek könyveiket, füzeteiket elhagyják, többen közülük táska és felszerelés nélkül járnak iskolába. A felső tagozatban pedig általános észrevétel, hogy a tanulók bukásának, vagy képességeinél gyengébb eredményeinek oka az iskolán kívüli rossz baráti kör.” (Közel a Pécskő-hegy, ide látszanak a behavazott viskók. Vonzzanak! Mivel? Mi az, ami az értelmes beszédnél, az okos érvnél erősebb? Van-e ilyen? Talán a „kötetlen” élet?) Buttyán Sándor: „A másik gondunk a sok mulasztás és a késés. A mulasztások száma ijesztően nagy az I. B., az I. C, az V. A., az V. B. osztályokban. Ezer órán felül van. Vannak csavargó gyerekek, akikről még a szülők sem tudnak, sőt nem is bírnak velük. A büntetés az ilyen esetben általában hatástalan.” (Van tehát mire gondot fordítani. Hogyan?) Buttyán Sándor: „Általános elvünk és követett gyakorlatunk, hogy a gyerekek az anyag lényeges, és a továbbhaladás szempontjából jelentős részeit az iskolában, a tanítási órán tanulják meg. Ezért óráinkat ennek megfelelően tervezzük. A felső tagozatban minden szaktanár lehetőséget keres arra, hogy a tankönyv helyes használatára Antal Sanyi viszont azon a véleményen van, hogyha nem Is folyik a víz, legalább nagyobb hely lenne az udvaron a focizáshoz. „Kis emberek” nagy igazsága ez. Tornaterme sincs az Iskolának, a gyerekek ezt is az újtól várják. a tanulást kötelességének, komoly munkának érezze. Mi a magunk részéről lankadatlanul végezzük mindennapi tevékenységünkön kívül a korrepetálásokat mindazon tanulóknál, akiknek a helyzete, Csomagok továbbításával foglalkozó postások mondották el, hogy egyesek a feladott küldemények címzésénél a tartalom vagy tartalma szó helyett a tartama szót tüntetik fel. Például így: Tartama: könyv. A feladóvevényen csak a „Tartalom” található. Helyes-e tehát a „Tartalma:” és „Tartama:” használata? Vegyük csak sorra! Tartalom: alma — Tartalma: alma. Hogy a két forma egyaránt helyes, azt a kérdezők is azonnal felismerték. A ..tartalom’’ főnévhez az „-a” birtokos személyragot fűztük. E toldalék nem változtatta meg a „tartalom” szó jelentését, csupán világosabban megjelölte, hogy az ő tartalmáról, azaz a csomag tartalmáról van szó. A tartama szó azonban már okoz egy kis fejtörést- (Elmondták azt is, hogy nem az egyszerű, nehezen író embereknél találkoznak vele, inkább írással rendszeresen foglalkozó személyeknél, legtöbbször gépelt szövegű, ragasztott címzésekben.) A tartama szó szintén toldalékolt alak. Ha a szó végződés nélküli alakját vizsgáljuk, a „tartam" főnévvel találkozunk. (Az ,,-a” toldalék ezúttal is birtokos személyrag.) A „tartalma” szó töve a tartalom, a „tartama” -.zóé pedig a tartam. E két szót kell tehát vallatóra fognunk. A „tartalom” és „tartam” szavak alakjukban (hangsorukban) meglehetősen nagy eltérést mutatnak. De lássuk a két fónév je- 'entését! A tartalom szó fogalma az alábbi több variánsokban ismeretes: I. Anyagi dolgok, tárgyak összessége, ami valamiben benne van, amit valami ma- ódban foglal, pl.: A csomag tartalma gyümölcs. 2- Valamely szellemi alkotásban kifejtettek összessége, pl.: Petőfi János vitézének tartalma: Kukorica Jancsi földi és mesebeli kalandjainak, megpróbáltatásainak története. 3. Valaminek a lényege, veleje, jelentése, pl.: Fejtse ki, hogy mi a békeharc tartalma napjainkban! 4. A tartalom szót a könyvek utolsó oldalain található tartalomjegyzékek jelölésére is használjuk. 5. A filozófia nyelvezetében ugyancsak sajátos fogalom jelölésére használjuk a tartalom főnevet, pl.: Minden tárgynak, minden természeti és társadalmi jelenségnek megvan a maga tartalma és a maga formája. A forma és tartalom egységében a tartalom a meghatározó elemA tartam szó is gondolati név, azaz elvont főnév. Rendszer'nt egyes számban használatos. (Pl.: tartama, tartamot, tartamú stb.). De mi a tartam szó jelentése? Tartam — az időfo- lyamat egy szakasza, az az idő, amíg valami tart, illeive eltart. Például: Űjabb héteves időtartamra választották meg Franciaország régi elnökét. — Ez a gyorsan összecsapott kerítés sem lesz hosz- szú élettartamú. — A jótállás időtartama: 6 hónap; azaz hat hónapig tart az az időszakasz, ameddig a háztartási kisgépeket díjtala íul megjavítják. Lássunk Jókai Mórtól egy irodalmi példát is: „öt pere tartamára nem volt Tuhutum vármegyében népszerűbb egyéniség Jancsinál” A tartam főnevet minden fenti mondatban időszakasz megjelölésére használtuk. Más elterjedt jelentésárnyalata nincs is. Érthető tehát, hogy használata sokkal ritkább, mint a tartalom szó különböző változatainak. (Hogy a „tartama” szó mennyire nem közismert, azt érdekesen bizonyította az a tény is, hogy 10—12 éves diákjaim jó része képtelen volt a „tartama” szó kimondására is.) A tartalom és a tartam (tartalma — tartama) főnevek tehát teljesen mást jelentő fogalmak. Egymással nem cserélhetők fel. A csomagban foglaltak jelölésére csakis a „Tartama:” (tartalom) szó alkalmas. Befejezésül a — farsangra való tekintettel — vizsgáljuk meg a két tárgyalt fogalmat Csokonai Vitéz Mihály Dorottya című komikus eposzával kapcsolatban! A Dorottya tartalma: A kaposvári farsangi bálon Karnevál kihirdeti, kik fognak ez évben férjhezmenni. Ezért az ezúttal is hoppowmaradt 65 éves Dorottya a vénkisasszonyok élén hadbaszáll a férfiak ellen, egy „harcosai” által magasba emelt díványon trónol. De Opor cselt eszel ki, mert az őt először megcsókolónak házasságot ígér. Erre a dívány lezuhan, Dorottyának keze- lába törik. Még szerencse, hogy Vénusz isten megfiatalítja, s így valóban Opor neje leszA Dorottyában megírt események (idő) tartama: pár óra, az az időszakasz, amíg a bál tart Tóth Imre „A nevem Simon Mária, harmadikos vagyok, az osztályban az első padban ülök. Az igazgató bácsit nem irigyeljük meg a tanítóinkat sem. Sok bajuk van velünk és mással is. En látom az arcukról, mert én ülök elől. Ügy tanulok, hogy örömet okozzak nekik, meg a szüleimnek is. Mindenki várja az osztályban, hogy új iskolánk legyen. Itt még víz se folyik a csapból.” körülményei ezt megkívánják. A tanulmányi színvonal emelésére, főleg a bukások számának csökkentésére igyekszünk egyre hatásosabban működtetni a tanulószobát. Tajti Franciska kartársnőnk, a tanulószoba vezetője ezt egyedül nem végezheti. Nehézsége abból adódik, hogy eppen azok, akiknek legnagyobb szüksége volna rá nem, vagy csak vonakodva veszik igénybe a tanulószobát.” (A kést az asztalról újra a fiókba zárja az igazgató. Nincsen helye az asztalon. A fiókból még nem dobja ki, őrzi egy darabig. Hogy néha előszedhesse, s azt mondhassa az érdeklődőnek, innen indultunk, ilyen gondjaink is voltak. A gondok ma másfélék. Inkább „iskolaiak”, mint „rendőrségiek”. Az Iskola úti :skolában megfeszített munka folyik az emberért. Azt is mondhatnám, hősi küzdelem, s egyre több eredménnyel jár. Még akkor is, ha vannak régebben kavart örvények, ••melyeknek esetenként érezhetőek a hullámverései. Ezek csillapuló hullámok, amelyek nem zavarják — nem is szabad, hogy zavarják — a munka nyugodt légkörét. Akik a hullámokon úrrá lesznek, ha nem is legendát, de minden tiszteletet megérdemelnek.) T. ft.
