Nógrád, 1966. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-16 / 39. szám

2 N ^ r R í c 1966. február 16., szerda Győzelmeink a népből erednek lljabb harcok Vietnamban Olajorftzág; két vtfrosa* TIciin al-Ahmadi ém SAIGON (MTI) A vietnami szabadsághar­cosok kedden hajnalban el­foglalták a kormánycsapiatok egyik őrállását Da Nangtól 56 kilométernyire délre. A sza­badságharcosok nem sokkal távolabb egy híd ellen is tá­madást intéztek és vesztesé­geket okoztak az ellenségnek. Bong Son közelében hétfőn sor került a térségen összpon­tosított nagy amerikai és dél­vietnami erők és partizánok közötti első jelentősebb őaz- szecsapiásra. A kormán.vcsapaiok ál­lítása szerint a szabad­ságharcosok vesztesége 200 fő, saját veszteségei­ket nem közölték. Saigontól dél-nyugatra, a Mekong deltájában ugyancsak összecsapásra került sor a szabadságharcosok és a kor­mánycsapatok között. A dél­vietnami szóvivő állítása sze­rint 110 partizánt megöltek. A kormánycsapatok vesztesé­gét ezúttal sem közölték. WASHINGTON Johnson amerikai elnök telefonon beszélt Ribicoff amerikai szenátorral, aki azt javasolta, hogy az elnök hív­jon össze nemzetközi értekez­letet a vietnami kérdés ren­dezésére Genfbe. Ribicoff, mint jelentet­tük, indítványozta, hogy a DNFF küldöttségét is A Pravda becsi tudósítója kommentálja azt a hírt, hogy Strauss, a nyugatnémet szél­sőjobboldal vezetője és hívei­nek egy csoportja az ausztriai Klagenfurtba érkezett. Mint a Pravda megállapítja, Strauss „politikai vezérkarának” ez a látogatása a semleges Ausztriában egyáltalán nem magyarázható azzal, amivel hivatalosan magyarázni prú- bálják, hogy pár napig itt akarnak pihenni. Jól értesült DJAKARTA (MTI) Az indonéz vezetők legu­tóbbi megnyilatkozásaiból ki­tűnik, a djakartai kormányban növekszik a felismerés, hogy a határozatlanság a reakció malmára hajtja a vizet. Su­karno elnök és Subandrio külügyminiszter vasárnap el­hangzott szavai arra valla­nak, hogy a kormány igyek­szik visszaszerezni cselekvé­si szabadságát, el akarja ha­tárolni magát a jobboldal törekvéseitől, ellenáll annaK a nyomásnak, hogy a Njono- Untung-perrel kapcsolatban betiltsa a Kommunista Pár­tol. A kormányférfiak tisz­tában vannak azzal, hogy az úgynevezett Nasakom- politika a baloldali tö­megek aktív részvétele nélkül nem valósítható meg, s látják, hogy a re­akció nem elégszik meg csupán a kommunisták üldözésével, hanem már célbavette a Nasakom- tengely másik oszlopát, a Nemzeti Pártot is. Természetszerűleg adódik s kérdés, vajon a kormánynak van-e ereje arra, hogy érvé­nyesítse céljait, s ennek ér­dekében felvegye a harcot e jobboldal ellen. Indonéziában a fegyveres erők vezetőinek magatartásától függ. hogy az események milyen Irányt vesznek Az utóbbi napokban a jobboldali erők akti viza lódnak s a jelek szerint e* megteremtette a hata­hívják meg a tárgyalás­ra. Ezzel kapcsolatban Johnson kijelentette, hogy nem lenne akadálya an­nak, hogy a „Vietcong” kifejtse nézeteit, azt ál­lította azonban, hogy a partizánok nem akarnak tárgyalni. NEW YORK U Thant ENSZ-főtitkár hét­főn megbeszélést folytatott a Vatikán állandó ENSZ-megfi- gyelőjével a vietnami kérdés­ről. Mint ismeretes, mind 6. Pál pápa, mind U Thant „ma­gánerőfeszítéseket" tesz a vietnami kérdés megoldási le­hetőségeinek felkutatására. HANOI A VNA hírügynökség hétfőn kommentárban foglalkozik az­zal, hogy öt éve egyesültek a dél-vietnami felszabadító erők. Az elmúlt öt évben ez a népi hadsereg nagy utat járt meg és páratlan győzelmeket ara­tott — hangoztatja a kommen­tár. Ezek a győzelmek a nép­ből erednek, az egész nép háború iának sikere­it jelenti. WASHINGTON Mint az AP jelenti, ameri­kai szakértők egy csoportja Jelentést terjesztett Johnson elnök elé, s ebben azt állítja, bécsi újságírók rámutatnak, hogy Straussnak ez az útja feltétlen összefüggésben van az Ausztriában most folyó fe­szült választási hadjárattal. Figyelemreméltó — írja a Pravda bécsi tudósítója —, hogy a látogatással egyidejű­leg az osztrák jobboldali sajtó széles körű kommunistaelle- res propagandába kezdett és rágalmakat szór a Szovjet­unióra és más szocialista or­szágokra. lom szerveinek szükség- szerű érdekközösseget. Ezen belül mind a kormány, mind pedig a hadsereg a maga javára igyekszik az erőviszonyokat konszolidálni. Erre vall, hogy Sukarno ép­pen a Njono-per kezdetekor nem hajlandó engedni annak a Jobhról jövő sürgetésnek, hogy Untung elhibázott hata- lomátvételi kísérletéért az In­donéz Kommunista Pártot te­gye felelőssé. Nem véletlen, hogy a katonai ügyészség ál­tal kitűzött bírósági tárgyalás előestéjén Sukarno nyomaté­kosan követelte a törvényes­ség biztosítását Az ötesztendős Elizabeth- Mary békésen játszadozott az udvaron vele egyidős kis ba­rátnőjével, April-Ann-nel. A virágzó kaliforniai városká­ban, Santa-Moniecában lakó két kislány látta a televízió­ban a Teli Vilmos című rajz­filmet. Elizabeth-Mary egy mandarint tett a fejére és April-Ann képzelt nyilával célbavette. Utánozta Teli Vil­most, a legendás svájci hőst, aki lelőtte az almát fia fe­jéről. — Ne mozdulj! — hallat­szott apjának hangja a ve­randáról ahol éppen most vásárolt 22-es kaliberű pisz­tolya! isztogatta. Néhány másodperc múlva hogy a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Frontot „Hanoi hozta létre és Hanoi ellen­őrzi”. Az AP tudósítója szerint a telentés kidolgozására azért került sor, mert Ky dél-vietnami miniszterelnök a honolu­lui értekezleten kijelen­tette, hogy nem hajlandó tárgyalni a partizánok­kal. Amikor Johnson visszatért Washingtonba, jelentést kért arról, hogyan jött létre a DNFF. Noha világszerte ismert tény, hogy a DNFF-et 1959- ben alapították meg, a John­son elé terjesztett jelentés azt állítja, hogy a Nemzeti Felszabadítási Front egy eszak-vietnami határozat után jött létre 1960-ban. Az emlék­irat ugyan elismeri, hogy a DNFF tagjai között „számos dél-vietnami hazafi” van, azonban azt állítja, hogy ez „nem változtat a tényen”, hogy „Hanoiból irányítják a kommunisták". A jelentés, amely nyilvánvalóan a wa­shingtoni és dél-vietnami szél­sőséges jobboldali erők né­zeteit próbálja alátámasztani, a továbbiakban állást foglal az ellen, hogy a DNFF-et ön­álló tárgyalófélként ismerjék el, és jelentősebb státuszt biz­tosítsanak neki, mint „egyéb dél-vietnami csoportoknak”. BRÜSSZEL (MTI) Baudouin belga király négy­napos tárgyalás-sorozat után hétfőn este Omer Vanauden- hovét, a liberális ellenzéki „Szabadság és Haladás Pártjá­nak” (P. L. P.) elnökét kéret­te magához, és megbízta az „informateur” feladatával, ami azt jelenti, hogy uralkodói jó­váhagyással, hivatalos minő­ségben folytasson puhatolózó tárgyalásokat a pártvezérekkel egy új koalíciós kormány meg­alakításáról. Vanaudenhove azonban visszautasította a megtiszteltetést, s ily módon a párt elvesztette a lehetőséget, hogy miután négy évet töltött az ellenzéki padsorokban, a koalícióban szerepet kapjon. A belga Szocialista és Ke­resztényszocialista Párt koalí­SANTO DOMINGO (MTI) A dominikai fővárosban újabb összetűzésekre ke­rült sor. A város különböző pontjairól lövöldözést jelentet­tek, jóllehet az utcákon ame­rikai ejtőernyősökkel megerő­sített járőrök cirkáltak. Az összecsapások során egy ame­rikai katona megsérült, később a város rendőrfőnöke kijelen­tette, hogy letartóztattak egy eldördült a lövés ... Van Den- berg iszákos kalandor nem volt Teli Vilmos. A piszto­lyából kilőtt golyó a kislány szőkefürtös fejébe fúródott.,. — Nem tudom, hogy bán­kódjak-e — mondta a kali­forniai szörnyeteg — ugyan­is nem vagyok biztos ben­ne, hogy Elizabeth-Mary az én leányom-e... Véletlen baleset-e, vagy gyilkosság? — kérdezi a he­lyi sajtó. Edward Hicks, Santa-Mo­nicca-i rendőrkapitány, aki a ;<is Elizabeth-Mary halálának ügyét vizsgálja, nyílt ciniz­mussal szólt az ügyről. Az amerikai rend kitanult őré­nek szaval, — a rendőri mel­Vlhar as indiai parlamentben ÜJ-DELHI (MTI) Indini Gandhi miniszterel­nök asszony kedden a parla­mentben a politikai támadá­sok kereszttüzébe került. Az indiai parlament először ült össze azóta, hogy Indira Gandhi elfoglalta a minisz­terelnöki széket. Az ülés az­zal kezdődött, hogy egy füg­getlen parlamenti képviselő a kormányt elítélő határozati javaslatot terjesztett be azon az alapon, hogy a miniszter- elnök nem foglalkozott „eré­lyesen” a keralai éhségtünte­tésekkel. A határozat meg­szavazásához ötven szavazat kellett. A jobbszárny képvise­lői közfelkiáltással támogatták az Indítványt, s ezzel napi­rendre erőszakolták. A határo­zati javaslat a bizalmatlansági szavazás felvetésétől abban különbözik, hogy csak az ere­deti napirend megváltoztatá­sát, illetve az ülés esetleges elnapolását Idézheti elő. Miközben az ülés tartott, a szélsőjobboldali hindu politi­kai csoportosulás, a Dzsan Szangh (Indiai Néppárt) hívei zajos tüntetést rendeztek Űj- Delhi utcáin és a parlament előtt a taskentl megállapodás ellen. A sárga zászlókkal fel­vonuló tüntetők azt követel­ték a kormánytól, hogy tagad­ja meg a taskenti egyezményt. ciója csütörtökön bomlott fel. Szocialista részről most tűd­től adták, hogy legfeljebb na­pok múlva döntik el, hajlan­dók lennének-e folytatni a szövetséget a keresztényszocia- listákkai. A döntést csak egy teljes pártkongresszus hozhat­ja meg, aminek viszont nem tűzték ki az időpontját. A Reuter-iroda jelentése szerint nincs rá valószínűség, hogy a szocialista—keresztény­szocialista kormánykoalíció belátható időn belül ismét ősz- szeálljon. De akármi is lesz, a tárgyalások kimenetele, az új kormány hatalmas nehézsé­gekkel kerül szembe. A kormányválságot — mint ismeretes — a jobboldali ve­zetés alatt álló orvosszövetség mozgalma indította el. dominikai rendőrrel összetűző személyt. Francisco Rivera Caminero dominikai sorhajókapitány, az ellenforradalmárok egyik ve­zetője hétfőn este útban Was­hington felé, Floridába érke­zett. Mint ismereti», Camine­ro egyike azoknak, akiket Go- doy elnök egy korábbi rende­lettel külföldi diplomáciai szolgálatba helyezett. lébeszélés sallangjaitól meg­tisztítva — így hangzanak: — Ha Van Denberg elttta a vagyonát, akkor gyilkos, Ha azonban maradt elég pénze ahhoz, hogy megfelelő bíró­sági védelemről gondoskodjék, akkor az eset csak sajnála­tos véletlen ... ... Jerry Giesler neves amerikai ügyvéd kevéssel az­előtt, hogy meghalt, hosszú listát állított össze azokról a gazdag bűnösökről, akiket a kaliforniai bírák kellő meny- nyiségű dollár ellenében fel­mentetek. Santa-Monicca, a kis Elizabeth-Mary meggyil­kolásának színhelye, nem agy­szer szerepel ebben a lajst­romban ... Mena al-Ahmadi a világ legnagyobb forgalmú olajki­kötője. Előtte a kéklő Perzsa­öböl, mögötte homoksivatag. Egyetlen széles aszfaltút és többtucat acélcső köti össze Kuwait több mint négyszáz olajkútjával. A Kuwaitban termelt évi mintegy százmil­lió tonna kőolaj csaknem ki­vétel nélkül Mena al-Ah- madi kikötőjében kerül a vi­lág minden részéből érkező tartályhajók gyomrába. Az esztendő minden napján több, mint negyedmillió tonna olaj hagyja el Kuwaitot — Mena al-Ahmadin keresztül. És Mena al-Ahmadit nem­csak a kőolajvezetékek acél­kígyói hálózzák be, hanem a Kuwait Oil Company irodái, üzemei, lakótelepei. A váro­son uralkodó dombra építet­ték az olajtársaság székházát, amelynek minden szobájából nagyszerű kilátás nyílik a ki­kötőre, valamint a néhány kő­olajüzemre, feldolgozóra és szivattyúházra. Az olaj évente több mint egymilliárd dollár tiszta nye­reséget hoz — ennek fele azonban ma még a Kuwait Oil Companyt illeti. A brit imperializmus már 1913-ban — amikor senki sem sejtette, hogy a sivatag homokja alatt rejtőzik a kapitalista világ legnagyobb olajkészlete — biztosította magának az olaj­kutatás monopóliumát. 1934- ben a British Oil Company és az amerikai Gulf Oll ka­pott koncessziót az olajkiter­melésre. A két társaság hozta létre a Kuwait Oil Com- panyt, amely ma már a pro­fit felét kénytelen átadni az 1961- ben f ü ggetlenné vált Kuwaitnak. Néhány esztendő­vel ezelőtt a kuwaiti kormány részvételével létrehozták a Kuwait National Petroleum nevű nemzeti társaságot; amely fokozatosan próbálja visszavásárolni saját területe egy részét az angol—amerikai társaságtól. „Tudjuk, hogy gazdaságunk a kőolajtól, a kőolaj pedig az idegenektől függ. A problé­ma megoldása nem könnyű, mi mégis bízunk a jövőben” — mondotta nemrégen egy kuwaiti olaj&zakember az őt meginterjúvoló külföldi új­ságírónak. Kuwait, — bár még a feudalizmus sem mondott egé­szen búcsút ennek a mind­össze 15 500 négyzetkilométer területű és alig 320 ezer la­kosú sejkségnek — már el­indult az önálló fejlődés irá­nyában. Fél századdal ezelőtt közadakozásból építették az El-Kuwait első iskolát, ma viszont Ku­wait másfélszáz modern is­kolájában több mint ötven­ezer gyermek tanul és meg­nyílt az ország első egyete­me is. Noha az olajból szár­mazó mérhetetlen jövedelem tetemes része még nem a népnek jut, a kuwaitiak mind szélesebb rétegei érzik a leg­utóbbi évek változásait. Elsősorban a kőolajipar dol­gozóinak helyzete javult. Üj lakótelepeket építettek szá­mukra, bevezették a kötelező orvosi kezelést és tanulási, továbbképzési lehetőségeket teremtettek nekik. Kuwait igyekszik megteremteni saját olajipari szakembergárdáját. Ez a törekvés egyelőre nem ütközik a külföldi olajhatal­masságok nagyobb ellenállá­sába, mert a Kuwait OÜ Company is hajlandó arab szakembereket foglalkoztatni — legalábbis a mérnöki szin­tig. Mert a kuwaiti olajmun­kás még mindig nyolcszor ol­csóbb, mint az ugyanolyan munkát végző angol, vagy amerikai... Mena al-Ahmadin keresztül távozik a „fekete arany” — a sejkségbe irányuló behoza­tal azonban a főváros, El- Kuwait új kikötőjén keresz­tül érkezik. Fél évszázaddal ezelőtt gyöngyhalászok fájdal­mas énekétől volt hangos az akkori kis agyagváros ho­mokpartja. Ennek a vidéknek arabjai voltak a Perzsa-öböl és az Arab-tenger legügye­sebb hajóépítői, s még a szá­zadfordulón is nyolcszáz vi­torlásuk járta az arab kikö­tőket; s Zanzíbárig és Indiáig is eljutottak. Törékeny vitor­lásaik, a híres dau-k ma már kuriózumként hatnak a város új kikötőjében ... El-Kuwait modern házsorai* sugárútjai feledtetik a láto­gatóval, hogy mindössze né­hány kilométerre van a kiet­len sivatagtól, ötvenezer főt befogadó új stadionja az arab sportolók 1967-re tervezett nagy találkozójára készült, da a kuwaltlaknak a labda­rúgás iránti érdeklődése is igazolja a viszonylag nagy­befogadóképességű stadion felépítésének szükségességét. (Két évvel ezelőtt magyar labdarúgók is szerepeltek Ku­waitban — a Vasas csapata.) A 180 ezer lakosú fővárost joggal nevezik az „Arab öböl gyöngyszemének”. Csupán az olajban ugyancsak gazdag Bahrein a vetélytársa, de El- Kuwait gyorsabban lépett előre... A Pravda Strauss ausztriai látogatásáról Tovább tart a belga kormányválság 4 reakció támadása Indonéziában Elítélik-e a gyermekgyilkost? összecsapások Dominikában

Next

/
Oldalképek
Tartalom