Nógrád, 1966. február (22. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-16 / 39. szám
Vitás proletárjai, egyesüljetek! AZ MS7.M P N ÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. ÉVF. 39. SZÁM. ARA: 30 FILLÉR 1966. FEBRUAR 16. SZERDA Tovább (art a belga kormányválság (2. oldal) Amerikából jöttem ... Város az Ipoly partján Több millió forint a lakótelepek felújítására (3 oldal) (4. oldal) (6. oldal) Jelentés az 1965. évi népgazdasági terv megyei teljesítéséről Megyénk 1965. évi gazdasági fejlődését részleteiben az alábbi adatok jellemzik: Ipar Megyénk szocialista iparának teljes termelése 1965. évben 1,8 százalékkal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. A Szénbányászati Tröszt termelése az előző évinek csak 91,3 százaléka volt és így lényegében a csökkenést teljes egészében a tröszt lemaradása okozta. Enélkül az ipari termelés 5,6 százalékkal magasabb, mint 1964-ben. A termelési érték emelkedésével szemben a vállalatok létszáma csak 1,4 százalékkal nőtt, ami azt jelenti, hogy a vállalatok termelékenysége átlag 1,4 százalékkal magasabb, mint az előző évben és a termelés- növekedést háromnegyed részben a termelékenység növelésével érték el a vállalatok. Az elért eredményhez nagymértékben hozzájárult az hogy öt nagyvállalat (köztük a Salgótarjáni Acélárugyár) a termelés növekedést 100 százalékosan a termelékenység emelésével fedezte. A minisztériumi iparvállalatok egy foglalkoztatottra jutó termelése a Szénbányászati Tröszt és a Dunántúli Ásványbánya kivételével magasabb volt mint 1964. évben. Termelékenységi tervét három minisztériumi és két tanácsi iparvállalat nem teljesítette. A termelés ütemessége viszonylag kedvezőbb mint 1964-ben, de kifogásolható, hogy a termelés átlag 26,1 százaléka esik a negyedik negyedévre, ami egyes vállalatok év végi hajrá-munkájára utal. hónapban. A lakások mintegy 80 százaléka a megye székhelyén épült fel. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek üzembe helyezett építési beruházásainak összege mintegy 33 millió forint volt, melyből 23 millió forint értékűt házi kivitelezésben végeztek el. A mező- gazdaság gépesítése érdekében többek között 123 traktort, 24 arató-cséplőgépet, 51 silókombájnt stb. szereztek be beruházási keretből. A beszerzett gépek döntő többsége a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek gépállományát gyarapította. Az építőipari vállalatok 1965. évi teljes saját termelése 12,3 százalékkal alacsonyabb mint egy évvel korábban és az éves terv teljesítés is csak 86.4 százalékos. A tervtől való lemaradás — különösen az Állami Építőipari Vállalatnál jelentős (több mint 32 millió forint.) A lemaradást döntően a termelékenység romlása okozta, mivel az egy foglalkoztatottra jutó teljes termelés a szövetkezeti építőipar kivételével mind a tervhez, mind az előző évhez viszonyítva nagymértékben visz- szaesett. A termelékenységi tervtől való lemaradás az Állami Építőipari Vállalatnál 13,7, a Tanácsi Építőipari Vállalatnál 8,9 százalék. Az Állami Építőipari Vállalatnál az igen kedvezőtlen eredményhez — hízóba mint az előző évben. Ennek megfelelően az értékesítés 10,7, illetve 18,0 százalékkal nőtt. Az egy tehén évi átlagos tejhozama mind az állami gazdaságoknál, mind a termelőszövetkezeteknél csökkent és ez utóbbiaknál az évi átlagos 2000 litert sem éri el. Kereskedelem Megyénk kiskereskedelmi áruforgalmában az előző évhez viszonyítva csökkent az élelmiszerforgalom és nőtt a ruházati forgalom részaránya, a vegyes iparcikkeké pedig változatlan maradt. Abszolút mértékben mind a három árufőcsoport forgalma nőtt, de a készletrendezések folytán a ruházati áruforgalomnak az előző évhez viszonyított növekedése lényegesen meghaladta a vegyes iparcikkekét és ez arányeltolódást okozott. I\épmozgalom — egészségügy 1965. évben megyénkben közel 1700 házasságot kötöttek 6,2 százalékkal kevesebbet mint előző évben. Az élveszületések száma 2972 (az 1964. évinél 2,5 százalékkal kevesebb), a halálozások szama 2244 (9,1 százalékkal több mint az előző évben.) Az év végén az orvosok száma 308 fő és így 10 ezer lakosra 13 orvos jutott a megyében. Az egy körzeti orvosra jutó lakosok száma 3147 fő, az előző évhez viszonyítva 2,7 százalékkal csökkent. Központi Statisztikai Hivatal Nógrád megyei Igazgatósága Biztató jövő - nagy tehetőségek Zárszámadó közgyűlés a 6000 holdas palotást tsz-ben A palotási, a héhalmi, a kisbágyoni és a szarvasgedei termelőszövetkezetek egy esztendeje egyesültek több mint hatezer holdas mezőgazdasági nagyüzemmé. A termelő- szövetkezetben az egyesülés után tegnap először ültek ö>z- sze zárszámadó közgyűlésre a négy üzemegység küldöttei. A tanácskozáson megjelent és felszólalt Brutyó János, a Politikai Bizottság tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke. Ott volt Matúz József, a megyei pártbizottság titkára, László István, a járási pártbizottság első titkára is. Mint ahogy azt Juhász István, a termelőszövetkezet elnöke beszámolójában elmondotta, a szövetkezetek összefogása óriási lehetőségeket nyitott meg a több mint 900 termelőszövetkezeti tag előtt. A 33 erőgép, amely jelenleg a szövetkezet tulajdonát képezi, általában időben és jó minőségben végezte el a so- ronkövetkező munkákat. A víztároló, amelynek építését tavaly kezdték meg és 1967-ben fejezik be a munkákat, többezer hold öntözését teszi lehetővé. Akkor pedig lényegesen növekednek a termésátlagok, melyek tavaly sem voltak rosszak. A növénytermesztés több mint 10 millió forint bevételt hozott a közös gazdaságnak. Különösen búzából, cukorrépából és borsóból volt számottevő az eredmény. A búza holdankénti átlagtermése meghaladta a 17 mázsát. Cukorrépából 224 mázsát takarítottak le egy holdról. Ahogy Illés Gyula, a termelőszövetkezet főagronó- musa elmondotta, a termelő- szövetkezet tavaly lett igazán nagyüzem. Több mint 150 vagon zöldborsót, 450 vagon gabonát, 830 vagon cukorrépát takarítottak be. Hízottsertésből ezret adtak a népgazdaságnak. Szarvasmarhából 353-at hizlaltak és ennek nagyrésze mintegy 90 százaléka exportra került. Ezenkívül értékesítettek 700 ezer liter tejet és félmillió tojást Jó hatással volt a közös tevékenységre, a munkaverseny, amelybe 11 szocialista munkacsapat nevezett be. A versenybizottság értékelése szerint Farkas Lajosné és Markolt Andrásné csapata osztozott az első és a második helyen. Mindkét munkacsapat 500—-500 forint jutalomban részesült. A harmadik, Molnár Ferenc traktoros munkacsapata lett A tagok szorgalmas munkája révén egy év alatt fel nem osztható szövetkezeti alap több mint hárommillió forinttal nőtt. Az egy holdra jutó tiszta vagyon meghaladja a 4300 forintot Palotáson egy szántóegységre jutó termelési eredmény a korábbi 2091 forint helyett most 2719 forint. A szorgalmasan dolgozó termelőszövetkezeti tagok között is csaknem 14 millió forintot osztottak ki. Palotáson a hagyományos nádudvari módszer képezi már évek óta a jövedelem- elosztás alapját. így most 10 millió 600 ezer forintot fizettek ki a tagoknak munkaegységre. A munkaegység értéke 38.50, ezt még 9.50 forint prémiummal „toldották” meg. Szép eredmény ez, hiszen Szarvasgedén a 700 holdas kis gazdaságban korábban mindössze 22 forintot kaptak a tagok. Az egy tagra jutó átlagos jövedelem a tervezett 14193 forint helyett 16 661 forint. A szorgalmasan dolgozó tagok azonban ennél lényegesen többet kaptak. Sípos László állattenyésztő a közgyűlésen arról beszélt, hogy 853 munkaegységet teljesített tavaly. Ügy számolja, évi jövedelme meghaladja a 40 ezer forintot. A termelőszövetkezeti tagok a közgyűlésen szóvátették azokat a gondokat, viszálysá- gokat is, amelyek tavaly akadályozták az eredményesebb munkát. Varga Márta a gépek teljesítményének növeléséről, megfelelő üzemanyag ellátásáról, Kovács Lajos pedig a termelőszövetkezeti tagok szakmai képzettségének emeléséről beszélt. Ambrus István és Hoffman Józsefné a társadalombiztosítást és a nyugellátást tette szóvá. Brutyó János, a Politikai Bizottság tagja, a SZOT elnöke hozzászólásában a Központi Bizottság üdvözletét és köszönetét tolmácsolta a szövetkezeti tagoknak. Mint mondotta, a palotási Május 1. Termelőszövetkezet tagsága évek óta eredményesen tevékenykedik a szövetkezet megerősítéséért, megszilárdításáért. Befejezésül a szövetkezeti tagokat foglalkoztató legfontosabb kérdésekre adott választ. Az elkövetkezendő napokban amolyan kis zárszámadást tartanak a termelőszövetkezet másik három üzemegységében. Héhalomban, Szarvasgedén és Kisbágyon- ban is megbeszélik a tagokkal az elmúlt év gazdálkodásának tapasztalatait. Beruházás —építőipar Az elmúlt év folyamán az év végéig átadásra kijelölt hat értékhatár feletti beruházásból a végleges üzembehelyezés csupán két létesítménynél történt meg. A kivitelező ígérete ellenére a módosított határidőre sem készült el a Nógrádmegyeri általános iskola és 1966-ra húzódik át a KÖJÁL, valamint a művelődési ház átadása is. Több szakaszban részlegesen üzembe helyezték a salgótarjáni távfűtést, jelenlegi teljesítése azonban az előirányzottnak még csak 80 százaléka. A rendelkezésre álló adatok alapján lemaradás mutatkozik a folyamatban levő egyéb értékhatár feletti beruházásnál is, ami kétségessé teszi az 1966. évben átadásra kijelölt további kilenc létesítmény hitáridőre történő befejezését. 1964. helyett csupán 1965. év elején történt meg a Nyomdaüssem és Irodaház átadása is. Az év folyamán befejezett egyéb — nem kiemelt — beruházás közül az Állami Építőipari Vállalat Irodaháza, a Söripari Vállalat fejtőüzeme és a Szécsényi Törpevízmű a legjelentősebbek. Beruházási hitelből az év folyamán 385 lakást adtak át a megye területén, egyhar- madát november, december a koncentráció romlásán kívül részben hozzájárult az is, hogy a tervezettnél, illetve az előző évinél is kevesebb 'étszámmal rendelkeztek. Mezőgazdaság — felvásárlás Megyénkben 1965. őszén közel 50 ezer kataszteri hold területen vetettek kenyérgabonát, ami 0,3 százalékkal kevesebb mint 1964-ben. Az összes búzavetésterületbő) a nagyhozamú bel- és külföldi búzafajták aránya az állami gazdaságoknál 85,3, a mező- gazdasági termelőszövetkezeteknél 67,9 százalék. A biztonságos takarmányalapok megteremtése érdekében a párthatározat értelmében a kukorica termésátlagát 17—18 mázsára kellett volna emelni, ezzel szemben megyénkben a termésátlag csak 12,5 q/kat. hold, 8,1 százalékkal kevesebb az előző évinél. Takarmányozási értékét csökkenti, hogy nedvességtartalma túl magas. A lucerna termésmennyisége 1965-ben 26,7 százalékkal, a termésátlag 40,3 százalékkal több az 1964. évinél. A megye szarvasmarhaállománya több mint 45 ezer, a sertésállomány 115 ezer darab, vagyis 1,8, illetve 10,3 százalékkal alacsonyabb, mint az elmúlt évben. A termelőszövetkezetek az év folyamán 37,4 százalékkal több I szarvasmarhát és 8.6 százalékkal több sertést állítottak I A 'flIVi sulgotarjaiu gyaregysegeneK aiueg üzemében az esztendő első hónapjában több mint tízezer kályhát szereltek össze. A képen látható Fáklya nevű kályhából egy nap alatt 185—190 kerül le a szerelőszalagról (Koppány György felvétele) Vjjássületőben a Salgótarjáni Er őmű A Nógrád megyei villamos- energia igények gyors növekedése szükségessé tette az erőmű tízkilovoltos kapcsolóberendezésének 1956 és 1960 közötti rekonstrukcióját. Azóta a fogyasztók „étvágya" tovább nőtt, ráadásul az átállás a távfűtésre csökkentette az erőmű teljesítőképességét. Időszerűvé vált tehát egy újabb rekonstrukció, amelynek során teljesen felújítók a harmincöt kilovoltos berendezést továbbá kiépítenek egy százhúsz kilovoltos táppontot, vagyis egy olyan „erőművet”, amely nem önmaga fejleszti, hanem hálózatból veszi az energiát, s továbbítja a fogyasztóhoz. A beruházásból eddig a harmincöt kilovoltos berendezés valósult meg. Üzembe helyezéséhez mindössze csekély meny- nyiségű munka hiányzik. Ennél sokkalta nagyobb jelentőségű feladat a százhúsz kilovoltos táppont megépítése. A nógrádi iparmedence energia- ellátása 1964. év végére már olyan üzemviteli állapotba került, hogy a rendszer a megnövekedett igényeket éppen hogy csak ki tudta elégíteni, tartalékok képzésére szinte képtelen volt. Ez a helyzet sietette a nagybátonyi és a salgótarjáni erőmű közti százhúszkilovoltos távvezeték megépítését, amely 1964. augusztus végétől — átmeneti megoldásként — a harmincöt kilovoltos feszültségen üzemeltetve biztosítja a fogyasztók ellátását. Szerelik már az erőmű nagy feszültségszintjének — tehát a százhúsz, a harmincöt, a tíz és a négytized kilovoltos berendezések — közös vezénylő termét. Így a szokásos állomási létszámmal szemben tizenkét munkaerőt megtakarítanak. A harmincöt kilovoltos berendezés szerelését befejezték, jelenleg tízkilovoltos vezénylőfülkék áthelyezését végzik, s április végére befejezik. A százhúsz kilovoltos rész szerelésére 1967-ben kerül sor, s terv szerint szeptember 30- ra be is fejezik. Ez azt jelenti, hogy a több mint félévszázadot megért Salgótarjáni Erőmű a mintegy negyvenöt milliós rekonstrukcióval teljesen megfiatalodik. A teljesítő képesség emelkedése, a nagy fokú automatizálás nemcsak az eddig megnőtt, de a jövőben tovább gyarapodó igényeket is kielégíti, sőt, az üzemek, intézmények és a magánfogyasztók zavartalan ellátását maximálisan bizton- sáffossá teszi.
