Nógrád, 1966. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-02 / 27. szám

2 NOCR AD 1966. február 2. szerda. A vietnami kérdés as EDISZ élőit Nagy meglepetés az amerikai húzás Egy film margójára A magyar mozikban most nagy sikerrel vetítik az íté­let Nümbergben című amerikai filmet. Stanley Kramer alkotása a náci bírák peréről szól, és azzal — az azóta sajnos ezerszeresen beigazolódott próféciával — fejeződik be, hogy a filmben szereplő, életfogytiglanra ítélt vádlottak hama­rosan szabadlábon lesznek. Az NSZK-ban azonban újra és újra kiderül, hogy van­nak bűnösök, akik bíróság elé sem kerültek, sőt magas állá­sokat töltenek be. Emlékszünk még Oberländerre, a len­gyelországi hóhérra, aki hosszú időn át Nyugat-Németország minisztere volt, Globkéra, a hírhedt náci nürnbergi törvé­nyek egyik szerzőjére, Adenauer szürke eminenciására, Mindkettőjük — és még sok más társuk — bűneit az NDK leplezte le és a nemzetközi felháborodás késztette Bonnt nagynehezen ezeknek a háborús bűnösöknek a leváltására. Most az NSZK legmagasabb méltóságáról, Lübke köz- társasági elnökről közöltek kínos tényeket a demokratikus Berlinben: hiteles okmányok tanúsága szerint személyesen részt vett koncentrációs táborok terveinek kidolgozásában. Végül a legfrissebb fejlemény az, hogy — ugyancsak az NDK cáfolhatatlan bizonyítékai alapján — Bonn kénytelen volt leváltani Kurt Webert, a karlsruhei szövetségi bíróság politikai büntetőtanácsának elnökhelyettesét. ... Nézzük a moziban az „ítélet Nürnbergben”-t és ar­ra gondolunk: mondanivalója milyen félelmetesen aktuális a ma Nyugat-Németországában is. (ha—) /Vlakariosz tárgyalásai az egyesülésről NEW YORK (MTI) Az ENSZ Biztonsági Taná­csa kedden, magyar idő sze­rint 16.30 órakor összeült a vietnami válság megtárgyalá­sára. A BT összehívását az az amerikai kormány kérte, amely hétfőn — harminchét napos szünet elteltével — fel­újította a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság terror- bombázását. Goldberg, amerikai ENSZ- nagykövet az átnyújtott le­vélben a Biztonsági Tanácsot „a leghathatósabb erőfeszíté­sekre, nagyfokú tekintélyének kihasználására” szólította fel. Az amerikai ENSZ főmegbí­zott ötpontos határozati ja­vaslatot is előterjesztett. Az amerikaiak azt kérik a Biztonsági Tanácstól, hogy szólítsa fel az „érdekelt kor­mányokat” feltételek nélküli, haladéktalan megbeszélések­re (a határozati javaslat a helyet és időpontot nyitva hagyja) abból a célból, hogy jöjjön létre értekezlet, ame­lyen megtárgyalnák az 1954-es és 1962-es genfi egyezmény alkalmazását, a tartós délkelet-ázsiai béke megteremtését. A határozat- tervezet szerint ez az értekez­let elsősorban az ellenségeske­dések hatékony ellenőrzés mellett történő megszünteté­sének technikai részleteit dol­gozná ki, s a Biztonsági Ta­nács felajánlaná segítségét minden rendelkezésére álló eszközzel, döntőbírók vagy közvetítők kiküldésével is. Az amerikaiak kérik a Biztonsá­gi Tanácsot, szólítsa fel az érdekelt feleket, valamint az ENSZ-főtitkárt a határozati javaslat életbeléptetését cél­zó együttműködésre. ENSZ-megfigyelők az ame­rikai határozat-tervezettel kapcsolatban rámutatnak, hogy az Egyesült Államok megint a Dél-Vietnami Nem­zeti Felszabadítási Front megkerülésén mesterkedett, amikor határozat-tervezeté­ben „az érdekelt kormányok­ról” szólt. A világszervezet székhelyén úgy tudják, hogy Goldberg keddi felszólalásában további részleteket közölt az ameri­kaiak elképzeléseiről. Nyuga­ti hírügynökségek megemlítik, hogy maga az amerikai dele­gáció is számít az Egyesült Államok vietnami válság­politikájának heves bírálatá­ra. A UPI hírügynökség ENSZ-tudósítója az amerikai húzást nagy meglepetésnek minősíti. Nyugati hírügynök­ségek jelentése szerint több semleges tagállam ENSZ-meg- bízottja értetlenül fogadta azt, hogy az amerikaiak ép­pen most kérték a Biztonsági Tanács összehívását, amikor az észak-vietnami bombázá­sok felújítása miatt érzékeny tekintélyveszteséget szenved­tek. ENSZ-körökben különböző kombinációk keringenek ar­ról is, hogy a Biztonsági Ta­nács esetleg meghívná a vi­tára Észak- és Dél-Vietnam képviselőjét is. Hivatalos helyről ezzel kapcsolatban nem szivárgott ki értesülés, New Yorkban azonban való­színűtlennek tartják, hogy ha ilyen meghívás történne is, azt a jelenlegi körülmények között a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság elfogadná, mint ahogy az 1964-es tonkini válság idején is alkalmatlan­nak minősítette a Biztonsági Tanács vitáján való részvé­telt. A BT e havi elnöke, Akíra Macui nagykövet, 58 éves hi­vatásos diplomata 35 eszten­dős külpolitikai gyakorlattal rendelkezik; tavaly az ENSZ Gazdasági és Szociális Taná­csának elnöke volt. Macui hétfőn este felkereste U Thant ENSZ-főtitkárt és megbeszé­lést folytatott vele a vietna­mi válság különböző kérdése­iről, a BT ülésével összefüg­gésben. S*ép példa Üj-Delhiben a minap meg­alakult az Indiai—Pakisztáni Baráti Társaság. Egyetlen mondatban meghirdette mesz- szire mutató programját: „az egész világ népei elismerik, hogy a háború nem lehet vi­tás kérdések megoldásának eszköze!” Hosszú gyarmati uralmuk után, 1947-ben, az angolok kénytelenek voltak belenyu­godni India és Pakisztán füg­getlenségébe, de szándékosan úgy állapították meg a ha­tárokat, hogy a függetlensé­gük hajnalán magukra maradt indiaiak és pakisztániak kö­zött, elsősorban Kasmír bir­toklásának kérdésében, már a kezdet kezdetén nézeteltérés mutatkozzék. Tudjuk, hogy az i azóta eltelt csaknem két év­tized alatt mennyi áldatlan! viszály volt India és Pakisz­tán határán, újra meg újra fegyveres konfliktusba tor­kollva. S milyen őszinte meg­könnyebbüléssel fogadta a világ az India és Pakisztán között szovjet kezdeményezés nyomán létrejött taskenti megegyezést, amely reményt nyújt arra, hogy a kasmír! kérdés végső, békés rendezést nyerjen. S bár mindkét or­szág soviniszta, reakciós kö­rei vadul támadják ezt a megállapodást, jó hír, s a hosszú, de már kifelé vezető úton újabb mérföldkő és ta­nulságos példa a világnak — a most megalakult Indiai— Pakisztáni Baráti Társaság. — b. t. ­ATHÉN (MTI) Makariosz érsek görögor­szági tárgyalásai során hét­főn találkozott Sztefanopulosz görög miniszterelnökkel. A ciprusi elnök találkozott Pa­pandreu volt miniszterelnök­kel, és hétfőn fogadta őt Konstantin görög király is. Makariosz elnök újságíróknak kijelentette, hogy háromórás megbeszélésük főleg az eno- zis (Görögország és Ciprus egyesítése) megvalósításának módjaira összpontosult Az elnök cáfolta azokat a jelentéseket, amelyek szerin: Görögország esetleg thráciai területeket engedne át Tö­rökországnak ciprusi koncesz- sziótk ellenében. Makariosz csütörtökön tér haza Ciprusra. Vitatkoznak az elnökkel SANTO DOMINGO (MTI) Hector Garcia-Godoy ideig­lenes dominikai elnök hétfőn magasrangú katonatiszteket hívott meg az elnöki palotá­ba, hogy megbeszélje velük a legutóbbi döntése nyomán ki­alakult helyzetet. A találko­zón jelen volt Bunker ame­rikai nagykövet, az AÁSZ Po­litikai Bizottságának tagja. A jelenlévő mintegy 200 tiszt közül huszonötén fejtették ki nézetüket, amely szerint tu­lajdonképpen visszautasítják az elnök rendeletét. (Mint is­meretes, e rendelet értelmé­ben magasrangú katonai ve­zetők egy csoportját az elnök külföldre irányította, diplomá­ciai feladatokkal.) Álláspontju­kat azzal indokolták, hogy a katonai vezetők távozása kül­földre rossz hatással lenne a fegyveres erők moráljára ós „gyengítené az ország védel­mét a kommunizmus ellen”. A megbeszélésen négy ve­zető katonatiszt, köztük Rive­ra Caminero sorhajókapitány, a fegyveres erők távozó mi­nisztere nem volt jelen. Az UPI értesülése szerint a dominikai kormány vissza­hívta Emilio Rodriguez de Morizi-t spanyolországi nagy­követét, akit azzal vádolnak, hogy kapcsolatban állt Tru­jillo volt diktátor családtag­jaival. Nyolcezer diák sztrájkol ALGÍR (MTI) Második napja tart az algé­riai diákok sztrájkja, tiltako­zásul amiatt, hogy a rendőr­ség állítólag megsértette az egyetem privilégiumát, beha­tolt a diáknegyedbe és több társukat letartóztatta. A diákok és a rendőrség között pénteken történt az in­cidens. Az Algírban tanuló marokkói diákok Ufkir bel­ügyminiszter ellen tüntettek, s két órán át megszállva tar­tották Marokkó algériai nagy- követségének épületét. A rendőrség a diákokat eltávo­lította a nagykövetségről, utá­na az egyetemi városban több letartóztatást hajtott végre. Az FLN Központi Bizott­sága erélyesen elítélte a tün­tetést, szigorú büntetőintéz­kedéseket helyezett kilátás­ba a rend megbontói ellen. A sztrájkban már közel nyolcezer diák vesz részt. Zambiai megállapítás Kétséges az angol embargó LUSAKA (MTI) Zambia fővárosában nem veszik komolyan Londonnak a Smith-kormány ellen beje­lentett embargó-intézkedé­seit. Nehéz megérteni, — írja a Times of Zambia, — hogy mi az oka annak, hogy az embargó három hónappal az­után kezdődik, hogy Rhodesia kimondta egyoldalú függet­lenségét? Megfigyelők rámutatnak, hogy Anglia tulajdonképpen összejátszik a Dél-afrikai Köz­társasággal. A háromhónapos lélegzetvételi időt a Smith- kormány ugyanis arra hasz­nálta fel, hogy gazdasági kapcsolatait teljesen átállítsa a másik fajüldöző afrikai or­szágra. Éppen ezért az sem lehetetlen, hogy a jövőben a dél-rhodesiai árucikkeket dél­afrikai cégek dél-afrikai véd­jeggyel ellátva dobják majd ki a világpiacra. Nyilvános­ságra jutott, hegy a Verwo- erd-kormány 75 millió fontos ajándékot ad a Smith-rend- szernek, hogy különböző áru­kat vásárolhasson Dél-Afri- kában. Ilyen körülmények között az angol szankciók értéke legalább is kétséges. • Leopoldville-i jelentések szerint a kongói kormány fel­függesztett minden gazdasági és kereskedelmi kapcsolatot Rhodesiával. Bombariadó a londoni repülőtéren LONDON (MTI) II. Erzsébet angol király­nő és férje, az Edlnburgh-i herceg kedden csak félórás késéssel indulhatott el öt­hetes külföldi kőrútjának el­ső állomására, Barbados szi­getére, mert ismeretlen tele­fonáló arról „tájékoztatta” a rendőrséget, hogy a BOAC — különrepülogépen időzített bombát helyeztek el. A ki­rályi pár kénytelen volt a dísz-váróteremben számolnia perceket, amíg a rendőrök és detektívek a gépet kutatták. Bombát azonban nem talál­tak. Ezután a királyi pár út­nak indult A külügyminiszter tagad KAIRÓ (MTI) Benhima marokkói külügy­miniszter, aki kormánya meg­bízásából az EAK-ba és több más országba ellátogat, hogy kifejtse Marokkó álláspontját a Ben Barka-üggyel összefüg­gésben, sajtóértekezletet tar­tott Kairóban. A miniszter erőteljesen tagadta, hogy or­szágának bármi köze lenne Ben Barka elrablásához. Cá­folta azt is, hogy Ufkir, ma­rokkói belügyminiszter szere­pet játszott Ben Barka el­rablásában­Anglia másik arca II. i Russel mozgalmának néhány vonása Positiv változás as egyszerű angolok gondolkodásában i Az angol békemozgalom egyik legtekintélyesebb és tá­mogatóit tekintve is legna­gyobb ágazata a Bertrand Russel féle atombomba-elle­nes mozgalom. Alkalmam volt találkozni Ralph Schoenman úrral, Bert­rand Russel békealapítványá­nak igazgatójával, ö egyben az idős békeharcos és filozó­fus személyi titkára is. Állan­dóan járja a világot, konfe­renciákat szervez. Szerencsé­re látogatásom idején éppen otthon tartózkodott. A vele folytatott beszélgetés hozzá­járult ahhoz, hogy valame­lyest megközelítő képet alkot­hassak a mozgalomról. A Russel-féle mozgalom vonalvezetése önálló, s sok­ban különbözik más béke- mozgalmaktól. Alapvetően az atomháború-#az atombomba elleni mozgalom. Törekvései közé tartozik azonban a náci bűnösök elítélése, valamint a Í faji megkülönböztetés elleni harc is. Fő célja mégis min­denekelőtt a nukleáris ve­szély elhárítása és a béke megőrzése. Nyilvánvaló te­hát: tevékenységük közép­pontjában jelenleg a vietna­mi probléma áll. A saját erejükkel is hozzá kívánnak járulni az USA elszigtelésé- hez, a közvélemény formálá­sához. Támogatják a nemzeti fel­szabadító mozgalmakat és nemcsak szimpatizálnak az amerikai agresszió áldozatai­val, hanem kifejezetten azt kívánják, hogy győzzenek is. például Vietnamban. Lord Russel meghívta a Dél-viet­nami Nemzeti Felszabadítási Front képviselőjét Angliába, a hatóságok azonban a vízu­mot megtagadták. De újra és újra követelik a vízumot, s nem mellékes, hogy ezzel harminc munkáspárti képvi­selő szintén egyetért. Elsősorban a nyugati orszá­gok értelmiségével van kitű­nő összeköttetésük. Nem elég­gé közismert például az, hogy 11 különböző ország békemoz­galmaival állnak szoros kap­csolatban, igy például a Má­jus 2. mozgalommal az USA-ban, a Szabadságot Vi­etnamnak mozgalommal a Fülöp szigeteken, a svéd „Vi­etnami Szolidaritási Bizott- ság"-gal és még sok olyan csoporttal és szervezettel, amelyek hasonló célokért küzdenek. Együttműködnek olyan csoportosulásokkal, amelyekkel nem mindenben értenek egyet, így például baloldali csoportokkal is, jól­lehet, ők nem mennek olyan „messze”, mint ezek a cso­portok. Olyan kérdésekben is széleskörű az együttműkö­dés, mint a nyugatnémetek atomfegyverekhez juttatása elleni küzdelem, vagy mint a multilaterális atomhaderő felállítása elleni tiltakozás. A Russel-féle atombomba­ellenes mozgalom jóidéig ösz- szeegyeztethető volt a Mun­káspárt vonalával. Nyilván az eddigi viszony átértékelését jelenti az a tény, hogy Lord Russel a közelmúltban nyil­vánosan széttépte munkás­párti tagsági könyvét. Aligha volt olyan kérdés a szuezi vita óta, amely úgy megrázta volna az angol fia­talokat, mint a vietnami há­ború. Jellemző az aktivitásra, hogy például a középiskolák olyan nagy tömege érdeklő­dik és kér tájékoztatást e kérdésről, hogy nem tudnak elegendő előadót biztosítani. A súlyos bombázások, a kon­centrációs táborok felállítása Dél-Vietnamban, a mérges gázok alkalmazása, és az a tény, hogy kórházakat és is­kolákat is bombáznak, minő­ségi változást hozott létre a tömegek gondolkodásában. Az amerikaiak hosszú időn át nem vették figyelembe a vé­lemények e minőségi változá­sát, legutóbbi látványos „bé- ke-offenzívájuk” azonban — mely porhintés volt csupán — azt bizonyítja: ha a lényeg­ben nem történt is változás, a látszatra már kénytelen töb­bet adni az Egyesült Álla­mok, mert — ahogy Angliá­ban — mindenütt erősödik a tiltakozás szennyes vietna­mi agressziója ellen. Boros Béla (Következik: Látogatás egy angol „közvélemény-gyár­ban”)

Next

/
Oldalképek
Tartalom