Nógrád, 1966. február (22. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-02 / 27. szám
2 NOCR AD 1966. február 2. szerda. A vietnami kérdés as EDISZ élőit Nagy meglepetés az amerikai húzás Egy film margójára A magyar mozikban most nagy sikerrel vetítik az ítélet Nümbergben című amerikai filmet. Stanley Kramer alkotása a náci bírák peréről szól, és azzal — az azóta sajnos ezerszeresen beigazolódott próféciával — fejeződik be, hogy a filmben szereplő, életfogytiglanra ítélt vádlottak hamarosan szabadlábon lesznek. Az NSZK-ban azonban újra és újra kiderül, hogy vannak bűnösök, akik bíróság elé sem kerültek, sőt magas állásokat töltenek be. Emlékszünk még Oberländerre, a lengyelországi hóhérra, aki hosszú időn át Nyugat-Németország minisztere volt, Globkéra, a hírhedt náci nürnbergi törvények egyik szerzőjére, Adenauer szürke eminenciására, Mindkettőjük — és még sok más társuk — bűneit az NDK leplezte le és a nemzetközi felháborodás késztette Bonnt nagynehezen ezeknek a háborús bűnösöknek a leváltására. Most az NSZK legmagasabb méltóságáról, Lübke köz- társasági elnökről közöltek kínos tényeket a demokratikus Berlinben: hiteles okmányok tanúsága szerint személyesen részt vett koncentrációs táborok terveinek kidolgozásában. Végül a legfrissebb fejlemény az, hogy — ugyancsak az NDK cáfolhatatlan bizonyítékai alapján — Bonn kénytelen volt leváltani Kurt Webert, a karlsruhei szövetségi bíróság politikai büntetőtanácsának elnökhelyettesét. ... Nézzük a moziban az „ítélet Nürnbergben”-t és arra gondolunk: mondanivalója milyen félelmetesen aktuális a ma Nyugat-Németországában is. (ha—) /Vlakariosz tárgyalásai az egyesülésről NEW YORK (MTI) Az ENSZ Biztonsági Tanácsa kedden, magyar idő szerint 16.30 órakor összeült a vietnami válság megtárgyalására. A BT összehívását az az amerikai kormány kérte, amely hétfőn — harminchét napos szünet elteltével — felújította a Vietnami Demokratikus Köztársaság terror- bombázását. Goldberg, amerikai ENSZ- nagykövet az átnyújtott levélben a Biztonsági Tanácsot „a leghathatósabb erőfeszítésekre, nagyfokú tekintélyének kihasználására” szólította fel. Az amerikai ENSZ főmegbízott ötpontos határozati javaslatot is előterjesztett. Az amerikaiak azt kérik a Biztonsági Tanácstól, hogy szólítsa fel az „érdekelt kormányokat” feltételek nélküli, haladéktalan megbeszélésekre (a határozati javaslat a helyet és időpontot nyitva hagyja) abból a célból, hogy jöjjön létre értekezlet, amelyen megtárgyalnák az 1954-es és 1962-es genfi egyezmény alkalmazását, a tartós délkelet-ázsiai béke megteremtését. A határozat- tervezet szerint ez az értekezlet elsősorban az ellenségeskedések hatékony ellenőrzés mellett történő megszüntetésének technikai részleteit dolgozná ki, s a Biztonsági Tanács felajánlaná segítségét minden rendelkezésére álló eszközzel, döntőbírók vagy közvetítők kiküldésével is. Az amerikaiak kérik a Biztonsági Tanácsot, szólítsa fel az érdekelt feleket, valamint az ENSZ-főtitkárt a határozati javaslat életbeléptetését célzó együttműködésre. ENSZ-megfigyelők az amerikai határozat-tervezettel kapcsolatban rámutatnak, hogy az Egyesült Államok megint a Dél-Vietnami Nemzeti Felszabadítási Front megkerülésén mesterkedett, amikor határozat-tervezetében „az érdekelt kormányokról” szólt. A világszervezet székhelyén úgy tudják, hogy Goldberg keddi felszólalásában további részleteket közölt az amerikaiak elképzeléseiről. Nyugati hírügynökségek megemlítik, hogy maga az amerikai delegáció is számít az Egyesült Államok vietnami válságpolitikájának heves bírálatára. A UPI hírügynökség ENSZ-tudósítója az amerikai húzást nagy meglepetésnek minősíti. Nyugati hírügynökségek jelentése szerint több semleges tagállam ENSZ-meg- bízottja értetlenül fogadta azt, hogy az amerikaiak éppen most kérték a Biztonsági Tanács összehívását, amikor az észak-vietnami bombázások felújítása miatt érzékeny tekintélyveszteséget szenvedtek. ENSZ-körökben különböző kombinációk keringenek arról is, hogy a Biztonsági Tanács esetleg meghívná a vitára Észak- és Dél-Vietnam képviselőjét is. Hivatalos helyről ezzel kapcsolatban nem szivárgott ki értesülés, New Yorkban azonban valószínűtlennek tartják, hogy ha ilyen meghívás történne is, azt a jelenlegi körülmények között a Vietnami Demokratikus Köztársaság elfogadná, mint ahogy az 1964-es tonkini válság idején is alkalmatlannak minősítette a Biztonsági Tanács vitáján való részvételt. A BT e havi elnöke, Akíra Macui nagykövet, 58 éves hivatásos diplomata 35 esztendős külpolitikai gyakorlattal rendelkezik; tavaly az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának elnöke volt. Macui hétfőn este felkereste U Thant ENSZ-főtitkárt és megbeszélést folytatott vele a vietnami válság különböző kérdéseiről, a BT ülésével összefüggésben. S*ép példa Üj-Delhiben a minap megalakult az Indiai—Pakisztáni Baráti Társaság. Egyetlen mondatban meghirdette mesz- szire mutató programját: „az egész világ népei elismerik, hogy a háború nem lehet vitás kérdések megoldásának eszköze!” Hosszú gyarmati uralmuk után, 1947-ben, az angolok kénytelenek voltak belenyugodni India és Pakisztán függetlenségébe, de szándékosan úgy állapították meg a határokat, hogy a függetlenségük hajnalán magukra maradt indiaiak és pakisztániak között, elsősorban Kasmír birtoklásának kérdésében, már a kezdet kezdetén nézeteltérés mutatkozzék. Tudjuk, hogy az i azóta eltelt csaknem két évtized alatt mennyi áldatlan! viszály volt India és Pakisztán határán, újra meg újra fegyveres konfliktusba torkollva. S milyen őszinte megkönnyebbüléssel fogadta a világ az India és Pakisztán között szovjet kezdeményezés nyomán létrejött taskenti megegyezést, amely reményt nyújt arra, hogy a kasmír! kérdés végső, békés rendezést nyerjen. S bár mindkét ország soviniszta, reakciós körei vadul támadják ezt a megállapodást, jó hír, s a hosszú, de már kifelé vezető úton újabb mérföldkő és tanulságos példa a világnak — a most megalakult Indiai— Pakisztáni Baráti Társaság. — b. t. ATHÉN (MTI) Makariosz érsek görögországi tárgyalásai során hétfőn találkozott Sztefanopulosz görög miniszterelnökkel. A ciprusi elnök találkozott Papandreu volt miniszterelnökkel, és hétfőn fogadta őt Konstantin görög király is. Makariosz elnök újságíróknak kijelentette, hogy háromórás megbeszélésük főleg az eno- zis (Görögország és Ciprus egyesítése) megvalósításának módjaira összpontosult Az elnök cáfolta azokat a jelentéseket, amelyek szerin: Görögország esetleg thráciai területeket engedne át Törökországnak ciprusi koncesz- sziótk ellenében. Makariosz csütörtökön tér haza Ciprusra. Vitatkoznak az elnökkel SANTO DOMINGO (MTI) Hector Garcia-Godoy ideiglenes dominikai elnök hétfőn magasrangú katonatiszteket hívott meg az elnöki palotába, hogy megbeszélje velük a legutóbbi döntése nyomán kialakult helyzetet. A találkozón jelen volt Bunker amerikai nagykövet, az AÁSZ Politikai Bizottságának tagja. A jelenlévő mintegy 200 tiszt közül huszonötén fejtették ki nézetüket, amely szerint tulajdonképpen visszautasítják az elnök rendeletét. (Mint ismeretes, e rendelet értelmében magasrangú katonai vezetők egy csoportját az elnök külföldre irányította, diplomáciai feladatokkal.) Álláspontjukat azzal indokolták, hogy a katonai vezetők távozása külföldre rossz hatással lenne a fegyveres erők moráljára ós „gyengítené az ország védelmét a kommunizmus ellen”. A megbeszélésen négy vezető katonatiszt, köztük Rivera Caminero sorhajókapitány, a fegyveres erők távozó minisztere nem volt jelen. Az UPI értesülése szerint a dominikai kormány visszahívta Emilio Rodriguez de Morizi-t spanyolországi nagykövetét, akit azzal vádolnak, hogy kapcsolatban állt Trujillo volt diktátor családtagjaival. Nyolcezer diák sztrájkol ALGÍR (MTI) Második napja tart az algériai diákok sztrájkja, tiltakozásul amiatt, hogy a rendőrség állítólag megsértette az egyetem privilégiumát, behatolt a diáknegyedbe és több társukat letartóztatta. A diákok és a rendőrség között pénteken történt az incidens. Az Algírban tanuló marokkói diákok Ufkir belügyminiszter ellen tüntettek, s két órán át megszállva tartották Marokkó algériai nagy- követségének épületét. A rendőrség a diákokat eltávolította a nagykövetségről, utána az egyetemi városban több letartóztatást hajtott végre. Az FLN Központi Bizottsága erélyesen elítélte a tüntetést, szigorú büntetőintézkedéseket helyezett kilátásba a rend megbontói ellen. A sztrájkban már közel nyolcezer diák vesz részt. Zambiai megállapítás Kétséges az angol embargó LUSAKA (MTI) Zambia fővárosában nem veszik komolyan Londonnak a Smith-kormány ellen bejelentett embargó-intézkedéseit. Nehéz megérteni, — írja a Times of Zambia, — hogy mi az oka annak, hogy az embargó három hónappal azután kezdődik, hogy Rhodesia kimondta egyoldalú függetlenségét? Megfigyelők rámutatnak, hogy Anglia tulajdonképpen összejátszik a Dél-afrikai Köztársasággal. A háromhónapos lélegzetvételi időt a Smith- kormány ugyanis arra használta fel, hogy gazdasági kapcsolatait teljesen átállítsa a másik fajüldöző afrikai országra. Éppen ezért az sem lehetetlen, hogy a jövőben a dél-rhodesiai árucikkeket délafrikai cégek dél-afrikai védjeggyel ellátva dobják majd ki a világpiacra. Nyilvánosságra jutott, hegy a Verwo- erd-kormány 75 millió fontos ajándékot ad a Smith-rend- szernek, hogy különböző árukat vásárolhasson Dél-Afri- kában. Ilyen körülmények között az angol szankciók értéke legalább is kétséges. • Leopoldville-i jelentések szerint a kongói kormány felfüggesztett minden gazdasági és kereskedelmi kapcsolatot Rhodesiával. Bombariadó a londoni repülőtéren LONDON (MTI) II. Erzsébet angol királynő és férje, az Edlnburgh-i herceg kedden csak félórás késéssel indulhatott el öthetes külföldi kőrútjának első állomására, Barbados szigetére, mert ismeretlen telefonáló arról „tájékoztatta” a rendőrséget, hogy a BOAC — különrepülogépen időzített bombát helyeztek el. A királyi pár kénytelen volt a dísz-váróteremben számolnia perceket, amíg a rendőrök és detektívek a gépet kutatták. Bombát azonban nem találtak. Ezután a királyi pár útnak indult A külügyminiszter tagad KAIRÓ (MTI) Benhima marokkói külügyminiszter, aki kormánya megbízásából az EAK-ba és több más országba ellátogat, hogy kifejtse Marokkó álláspontját a Ben Barka-üggyel összefüggésben, sajtóértekezletet tartott Kairóban. A miniszter erőteljesen tagadta, hogy országának bármi köze lenne Ben Barka elrablásához. Cáfolta azt is, hogy Ufkir, marokkói belügyminiszter szerepet játszott Ben Barka elrablásábanAnglia másik arca II. i Russel mozgalmának néhány vonása Positiv változás as egyszerű angolok gondolkodásában i Az angol békemozgalom egyik legtekintélyesebb és támogatóit tekintve is legnagyobb ágazata a Bertrand Russel féle atombomba-ellenes mozgalom. Alkalmam volt találkozni Ralph Schoenman úrral, Bertrand Russel békealapítványának igazgatójával, ö egyben az idős békeharcos és filozófus személyi titkára is. Állandóan járja a világot, konferenciákat szervez. Szerencsére látogatásom idején éppen otthon tartózkodott. A vele folytatott beszélgetés hozzájárult ahhoz, hogy valamelyest megközelítő képet alkothassak a mozgalomról. A Russel-féle mozgalom vonalvezetése önálló, s sokban különbözik más béke- mozgalmaktól. Alapvetően az atomháború-#az atombomba elleni mozgalom. Törekvései közé tartozik azonban a náci bűnösök elítélése, valamint a Í faji megkülönböztetés elleni harc is. Fő célja mégis mindenekelőtt a nukleáris veszély elhárítása és a béke megőrzése. Nyilvánvaló tehát: tevékenységük középpontjában jelenleg a vietnami probléma áll. A saját erejükkel is hozzá kívánnak járulni az USA elszigtelésé- hez, a közvélemény formálásához. Támogatják a nemzeti felszabadító mozgalmakat és nemcsak szimpatizálnak az amerikai agresszió áldozataival, hanem kifejezetten azt kívánják, hogy győzzenek is. például Vietnamban. Lord Russel meghívta a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front képviselőjét Angliába, a hatóságok azonban a vízumot megtagadták. De újra és újra követelik a vízumot, s nem mellékes, hogy ezzel harminc munkáspárti képviselő szintén egyetért. Elsősorban a nyugati országok értelmiségével van kitűnő összeköttetésük. Nem eléggé közismert például az, hogy 11 különböző ország békemozgalmaival állnak szoros kapcsolatban, igy például a Május 2. mozgalommal az USA-ban, a Szabadságot Vietnamnak mozgalommal a Fülöp szigeteken, a svéd „Vietnami Szolidaritási Bizott- ság"-gal és még sok olyan csoporttal és szervezettel, amelyek hasonló célokért küzdenek. Együttműködnek olyan csoportosulásokkal, amelyekkel nem mindenben értenek egyet, így például baloldali csoportokkal is, jóllehet, ők nem mennek olyan „messze”, mint ezek a csoportok. Olyan kérdésekben is széleskörű az együttműködés, mint a nyugatnémetek atomfegyverekhez juttatása elleni küzdelem, vagy mint a multilaterális atomhaderő felállítása elleni tiltakozás. A Russel-féle atombombaellenes mozgalom jóidéig ösz- szeegyeztethető volt a Munkáspárt vonalával. Nyilván az eddigi viszony átértékelését jelenti az a tény, hogy Lord Russel a közelmúltban nyilvánosan széttépte munkáspárti tagsági könyvét. Aligha volt olyan kérdés a szuezi vita óta, amely úgy megrázta volna az angol fiatalokat, mint a vietnami háború. Jellemző az aktivitásra, hogy például a középiskolák olyan nagy tömege érdeklődik és kér tájékoztatást e kérdésről, hogy nem tudnak elegendő előadót biztosítani. A súlyos bombázások, a koncentrációs táborok felállítása Dél-Vietnamban, a mérges gázok alkalmazása, és az a tény, hogy kórházakat és iskolákat is bombáznak, minőségi változást hozott létre a tömegek gondolkodásában. Az amerikaiak hosszú időn át nem vették figyelembe a vélemények e minőségi változását, legutóbbi látványos „bé- ke-offenzívájuk” azonban — mely porhintés volt csupán — azt bizonyítja: ha a lényegben nem történt is változás, a látszatra már kénytelen többet adni az Egyesült Államok, mert — ahogy Angliában — mindenütt erősödik a tiltakozás szennyes vietnami agressziója ellen. Boros Béla (Következik: Látogatás egy angol „közvélemény-gyárban”)
