Nógrád, 1966. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-11 / 35. szám

1*66 február 11. péntek. NOGR < D 3 Hem lehet várni csodát A Nógrádi Szénbányászati Tröszt legutóbbi műszaki ta­nácskozásán és vele egyidő- ben az SZMT Elnökségének ülésén is foglalkoztak a bá­nyák baleseti helyzetével. Az elmúlt öt évben a baleseti statisztika tanúsága szerint a tavalyi esztendő volt a leg­kedvezőtlenebb. 1530 baleset fordult elő, és az így kiesett műszakok száma több mint 38 és félezerre emelkedett. Ez azt jelenti, hogy a bale­setek miatt, naponta átlago­san 128 dolgozó hiányzott a termelésből. így csaknem 43 ezer tonna szénnel került ke­vesebb a felszínre. Mulasztás történt talán? Nem biztosítják a balesetek megelőzéséhez szükséges anyagi, tárgyi feltételeket? Nem erről van szó. Növeke­dett a korszerűen biztosított vágatok, fejtések aránya és csökkent, az úgynevezett nem megfelelő vágat-arány. A be­tervezett két és félmillió fo­rinttal szemben több mint hatmilliót fordítottak mun­kás- és egészségvédelmi cé­lokra. A dolgozók hozzáértése, szakmai tudása, fogyatkozott meg? Ezt sem lehet okként említeni, hiszen 125 különféle szaktanfolyamon, továbbkép­zőn több mint ötezren vettek részt. A tanfolyamok hatásá­nak jelentkezni kellene a balesetek csökkenésében. Saj­nos nem így van. Az időközben megjelent rendelkezésiek szigorítják a balesetekkel kapcsolatos je­lentések megbízhatóságát, mu­lasztás esetén pedig büntető szankciók alkalmazását is ki­látásba helyezik. Ezek már önmagukban is befolyásolják a statisztika alakulását. Ma már olyan baleseteket is je­lentenek. amelyet ezelőtt el­hallgattak. A rendelet azt is előírja, hogy kártérítést követelhet az a dolgozó a bányától, aki be tudja bizonyítani, hogy az üzemi baleset a bánya veze­tőségének hibájából követke­zett be. Ez utóbbi lehetőséget egyesek igyekeznek kihasznál­ni. Esetenként sikerül is, ott, ahol a balesetek kivizsgálá­sa, az okok megállapítása fe­lületes. Ebben feltétlenül van javítanivaló. Egy másik ok, hogy az úgynevezett betéttapos rend­szert. ami korábban jól be­vált fegyelmező eszköznek bi­zonyult, az utóbbi időben alig alkalmazzák. A tapasztalatok szerint ön­magában kevés bármilyen nagy anyagi áldozat, és a szervezett szaktanfolyamok egész sora, ha azzal nem pá­rosul az üzemekben, a mun­kahelyeken a jobb szervezett­ség, a szigorú technológiai és munkafegyelem. Feltűnően sok még a kő­zethullásból, kén anyagmoz­gatásból, szállításból, tárgyak leeséséből, eldőléséből, kézi szerszámok használatából ere­dő baleset. Elcsúszás, elesés is gyakran okoz balesetet. A felügyelet hibájából a balesetek 1,8 százaléka for­dul elő. Nem nagy ez az arány, de jobb ellenőrzéssel, a szabályzatok, előírások ma­radéktalan betartásával még csökkenne. A bányahatóság az elmúlt évben 249 műszaki vezetetés középkádert bírságolt meg a szabályok megszegése miatt. Megbírságoltak szabálytalan munkavégzésért 310 munkást is, és a kivetett bírságok ösz- szege csaknem nyolcvan ezer forintra rúg Nem ez az el­sődleges, de a baleseti statisz­tika igazolja, szükség van ilyen adminisztratív intézke­désekre is mindaddig, amíg a technológiai és munkafegye­lem helyzete megkívánja. A munkahelyen és főleg a bányában szigorú szabályok vannak, fegyelemnek kell len­ni, hiszen az emberekre ál­landóan leselkedik láthatatla­nul is a veszély. Nem vé­letlen az sem, hogy a közpon­ti bányamentők szinte meg­szakítás nélkül bevetésen vannak. Tűznél, gáznál, om­lásnál. Sokszor csak kicsiség­nek látszó mulasztás is végze­tes lehet. Tavaly három em­ber vesztette életét a nóg­rádi bányákban. És ha nem történt volna mulasztás, még ma is élhetnének. Nem lehet elégszer elmondani azt, a már szinte közhelynek ható felszólítást: emberek vigyáz­zatok saját és társaitok testi épségére! Erről van szó, ami­kor szigorító rendeleteket ad­nak ki, új technológiai elő­írásokat készítenek, de akkor is, ha valakit bírságolni kell. A balesetek csökkenése nem várható égi csodától, csak a munkahelyeken dolgozók ösz- szefogásától. akaratától. Bodó János Eredményes év — értékes mun kaegység Zárszámadás Balassagyarmaton (Tudósítónktól) A balassagyarmati Palóc­föld Tsz megtartotta zárszá­madó közgyűlését. Az elnök­ségben helyet foglalt Tóth Béla, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályvezető­je is. A tsz vezetősége nevé­ben Halaj Ferenc elnök szá­molt be a gazdaság 1965. évi tevékenységéről, eredményei­ről, gondjaikról. Elmondotta, hogy a növényápolás, vala- I mint a betakarítások idején j sok gondjuk volt, de a tsz tagsága derekasan helytállt. A brigádok és munkacsapa­tok, valamint az 1965. évben alakított háztáji bizottság jól szervezett munkája nagy­ban hozzásegítette a terme­lőszövetkezetet az év végi szép eredményekhez. A szövetkezet tavaly újabb tagokkal gyarapodott: jelen­leg 260-an vannak. A veze­tőség és a tagság között jó az összhang, s ez a termelés alakulásában is éreztette jó­tékony hatását. Az időjárás viszontagságai ellenére a gabonafélék be- hardása időben megtörtént, a termésátlag a tervezettnél jó­val magasabb lett. A jó ter­melési eredmények részben a műszaki kiesések csökkenésé­nek köszönhetők, valamint annak, hogy a gépcsoport dol­gozói a gépápolást megfele­lően végezték el. A termelőszövetkezet veze­tői érvényesítik a komplex gépesítés elvét, miközben a meglévő gépállományt rend­szeresen gyarapítják. Tavaly már öt univerzális erőgéppel, egy tehergépkocsival és 15 munkagéppel rendelkezett a szövetkezet. A tsz tiszta vagyona 6 508 000 forintra emelkedett. Az egy tagra eső jövedelem összege 13 268 forint. Egy munkaegységre 39 forint jut. mely a prémiummal 43 fo­rintra egészül ki. Ilyen jó­eredmény a szövetkezet fenn­állása óta nem volt Balassa­gyarmaton. Guttm&nn Katalin Kevesebb mutató — nagyobb kéri tólünk számon felettes — HOSSZÚ IDŐ ÓTA ez az első eset, amikor nincs miért panaszkodni. Felkészültünk az idei feladatokra. Nem érhet bennünket különösebb megle­petés — mondja a Nógrad megyei Bútor- és Faipari Vállalat igazgatója. Elemében van most is, akárcsak akkor, amikor lényegesen több volt a gondja. Néhány hónapja még ká­tyúban volt a vállalat szexé­re. Visszapörgetve a naptár lapjait, felszabadulva az ak­kori ideges légkörből most kedélyesen mondják: „ha nem kezdjük meg a kábeldob előállítását, oda az évi terv.” De sikerült az új gyártmányt megszerezni, a termelést pe­dig zökkenőmentessé tenni. Ezért került a termelési sta­tisztikába: t00,l százalékos tervteljesítés, 100 százalékos munkáslétszám felhasználás, jó bérgazdálkodás. Bizakodó és derűs a hangu­lat. Azért is, mert részben teljesült a vezetők régi vágya: az idén nem kell annyi mu­tatóhoz igazítani a termelést, mint az elmúlt években. — Négy mutató teljesítését hatóságunk. Ez a valóságban persze jóval több, de még így is kevesebb a tavalyinál. A négy mutató megállapítá­sához vagy tízet kell kiszá­molni — mondja Szedlák Sándor igazgató. Hangjából azonban kiérzik: jólesik neki nagyobb önállóság, sőt a még nagvobbat is szívesen venné. A JELENLEGI KICSIVEL jól gazdálkodik. Felkészült a fogadására. Mutatja ezt az, hogy erre az esztendőre az el­ső számú vezetők között létre­jött a teljes összhang. Meg­szervezték a technológiai és gyártáselőkészítő csoportot, amelyet megfelelően képzett szakemberek irányítanak. Kö­zülük többet Budapestről hív­tak a vállalathoz és lakást biztosítottak számukra. Az új szakemberek közre­működésével hasznosítják majd azokat a termelési tar­talékokat, amelyek a norma- felülvizsgálat során napvilág­ra kerültek. Az itt jelentkező problémák persze nem oldód­nak meg máról-holnapra, mert technológiai átszervezést is végrehajtanak. Felszámol­őnállóság ják a munka és üzemszerve­zésben mutatkozó hiányossá­gokat, egyes munkaköröket átcsoportosítanak, de úgy, hogy egyáltalán ne zavarja az üzem folyamatos termeléséi. Véglegesen kialakítják a központi üzem és a telephely termelési profilját. Szécsény- ben marad az Iskolabútorok, a kábeldobok, az exportládák, az ajtók, ablakok stb. előállí­tása, a központban pedig a hagyományos bútorok mellett — ha a BÚTORÉRT elfogadja az általuk készített terveket — hozzákezdenek az újtípusú szobagarnitúrák gyártásához. ÜJ GYÁRTMÁNY az üzem­ben a szerszámnyél. Ezt ex­portálják. A megmunkáláshoz szükséges gép beszerzését a FERRUNION Külkereskedel­mi Vállalat intézte. Ezzel kap­csolatban az egyik olasz cég árajánlatát már el is fogadták. Az anyagellátásra terelődik a szó Az igazgató azt mond­ja: a jelenleginél rosszabb sose legyen. Az első negyed­évi szükséglet majdnem teljes egészében a raktárban van. Megrendelőkből sincs hiány. A 43 milliós kapacitásukat a Jó gazda módjára Bánkon mondták, hogy az, aki valamikor a bankba járt pénzért, nem volt jó gazda. Ezért vigyáznak a bánki ter­melőszövetkezetben, nehogy olyan segítségre szoruljanak, ami kétségessé tehetné tudásu­kat, szorgalmukat, hozzáérté­süket. Azért nem érheti vád a bánkiakat, hogy az erózió még mindig szedi a részt a termésből, vagy elemi csapá­sok sújtják a gazdaságot. Sajátos vetésszerkezet Ezt a közös gazdaságot is megpróbálta a tavalyi rossz időjárás, azonban mégsem okozott olyan károkat, mint sok más termelőszövetkezet­ben. Pedig itt még a földek is olyan soványak, hogy ked­vezőbb körülmények esetén sem fényes a termés. Az em­berek egész évben kitartó szorgalommal dacoltak az Idő­vel. Számtalanszor kifogtak rajta, s mielőtt bekövetkezett volna a baj, megelőzték. A gazdaság sajátos vetés- szerkezettel működik. A szükséges áru-növényeken kí­vül az állattenyésztés igényei-' nek megfelelő takarmányokat termelnek. Az abrakot kivé­ve nincs is ellátási gond Bán- kon. Az új termésig elegendő szálas és lédús takarmány, valamint alomszalma áll ren­delkezésre. A hiányzó abra­kot azonban nem tudják pó­tolni semmivel, s ez kedve­zőtlenül érinti az áruértéke­sítést terv teljesítését. Tavaly évközben is voltak gondok. Sok nehézséget okozott a jó­szágállomány takarmányozása, mégis csaknem százhetvenezer forinttal kaptak többet az ál­latokért és állati termékekért, mint ahogyan tervezték. Az eredmények elérésében sokat segített a tehenészetben dolgozó szocialista brigád. Tag­jai az év elején szép vállalást tettek a tejtermelés, a bor­júszaporulat és a szarvasmar­ha hizlalás tervének mennyi­ségi és minőségi túlszárnyalá­sára. A tejtermelésen kívül minden másban dicséretre- méltóan túlteljesítették a vállalást. Nekik köszönhető például, hogy tavaly a bán- kiak csupa exportminőségű marhát hizlaltak. A sertés- tenyésztés és a juhászat sem maradt le, de még jövedelme­zőbb lehetne mindkét üzem­ág, ha itt is kibontakozna a munkaverseny. Kifogni az időjáráson A növénytermesztésnél ta­valy ez a jelszó járta: ki­fogni az időjáráson! A ka­pásnövényekkel nem is volt különösebb baj, a részes mű­velés sokat segített. Kijárt kapálni a családok apraja, nagyja. De azért a többi nö­vényféleség sem maradt mos­toha. A vezetőség gondosko­dott arról, hogy minden mun­kát idejében elvégezzenek. A kalászosoknak jó talajt ké­szítettek, s nem fukarkodtak a műtrágyával sem. Az elő­ző évi mennyiségnek a dup­láját, közel két mázsát szór­tak ki a növényekre. Az őszi búzánál és a burgonyánál karbamidos levéltrágyázást is alkalmaztak. Nem véletlen tehát, hogy a hazai búzafajtából majdnem négy, a nagyhozamú fajták­ból pedig öt mázsával termett több a tervezettnél. Az új módszerekben való bizalom segített az aprómag-termesz- tésben is. A hatékony nö­vényvédelemnek köszönhetik a szövetkezetiek, hogy a mos­toha időjárás és a sok kárte­vő ellenére is közel húsz má­zsa aprómagot értékesíthet­tek. A körültekintő gazdálko­dás eredményeként majdnem négyszázezer forinttal növe­kedett a növénytermesztés tervezett bevétele. A lelkiismeretes munka ki­fejeződik a tagok jövedelmé­ben is. Lomén Pál elnök, örömmel számolhatott be a zárszámadó közgyűlésen ar­ról, hogy a munkaegység ér­téke csaknem tíz forinttal magasabb a tervezettnél. Ha pedig hozzászámítjuk azokat a természetbeni juttatásokat, amelyekhez a részes művelés­sel jutottak, akkor Bánkon majdnem negyvennyolc fo­rintot ér egy munkaegység. A fejlődés útja A tavalyi eredményes mun­kával jó alapot teremtettek Bánkon a korábbi fejlődéshez. A szövetkezetiek a gazdálko­dás két ágát fejlesztik ki. Az állattenyésztésre és a gyü­mölcstermesztésre alapoznak. Ha az idén elkészül a száz férős tehénistálló és a borjú­nevelő, megoldódik az állatok kielégítő elhelyezése. Tovább javítják a tenyésztői munkát. Jelenleg még csak hét hold gyümölcsösük van, azonban a következő öt évben telepíte­nek negyven hold szilvást és húsz hold köriét. A bánki határban tudomá­nyos terveken alapuló munka folyik. Az ötéves talajvédel­mi program, a természet tel­jes átalakítása szabta meg a szövetkezetiek tevékenységét részben már tavaly is, az idén pedig nagyobbrészt eszerint gazdálkodnak. A fej­lődést, illetve a fejlesztést nem akarják elhamarkodni. A tennivalókat meggondoltan, megalapozottan végzik. Jó gazda módjára, aki nem szo­rul rá senki könyörületére. Pádár András Vetőmag—gondok A pillangósok szerepe a mag fogásban és a keverékek jelentősége a zöldtakarmány pótlásában A tavalyi esős időjárás a lucerna és vörösheremagfo- gásnak kedvezett. Nagy ter­méskiesések következtek be, amit TSizonyít az is, hogy megyénkből lucernából alig tíz, vörösheréből pedig száznégy mázsa magot vá­sárolt fel a Vetőmagter­meltető és Ellátó Vállalat. A központi készletből kiutalt lucerna és vöröshere vetőmag megyénkben a tervezett vetés- terület kis hányadára fedezi csak a szükségletet. További kiutalásra pedig nem számít­hatunk, mert más megyék is hasonló nehézségekkel küz­döttek tavaly. Mi a teendő? A tsz-ek a zárszámadás előtti leltár készítésekor a vetómagvakat is számbavet- ték. Megállapították lucerná­ból, vörösheréből és egyéb pillangós vetőmagvakból a meglevő készleteket. Ezeket a próbacsiráztatás eredményé­nek ismeretében használják fel. Fontos, hogy a kazalban álló. arra érdemes tételeket feltétlenül csépeljék el. A vetőmag-gondok ezzel is va­lamelyest enyhíthetők. Az el­csépelt magvakat a Vetőmag- termeltető- és Ellátó Vállalat kétbodonyl telepén tisztíttas- sák le és csak ennek megtör­ténte után vessék el. A felhasznált vetőmag iránt legyenek igényesek, mert aranka-mentes állományt csak így nyerhetnek. A járá­si mezőgazdasági osztályok ellenőrizzék a tartalékolt té­teleket és kötelezzék a gazda­ságokat magkészletük kitisz­títására és a kazalban álló termések mielőbbi cséplésére. Pótolják a kieséseket Az idei lucerna és vöröshe- •<- vetőmag készletek szűkös volta 1967-ben a legértékesebb pillangós területek, főleg a vöröshere bizonyos mérvű csökkenését idézhetik elő. Ez pedig a takarmányozási gondjainkat növeli. Célszerűnek látszó lehető­ség: a takarmány termő terü­letek hatékonyságának növe­lése. A nehézségeinkből a ki­utat részben a jelenlegi lu­cerna és vöröshere, valamint a rét- és legelő-területek ho­zamának növelésében lehet megtalálni. Helyes tehát ha a műtrágyázás és növényvéde­lem fokozottabb alkalmazásá­val a hozamokat ebben az év­ben lényegesen megemeljük. A fő figyelmet a szálasta­karmányok termésének növe­lésére és arra kell fordítani, hogy a termesztett növények ésszerűbb megválasztásával növeljék a felhasználásra ke­rülő, növényi eredetű fehérje mennyiségét is. Az őszi keveréktakarmá­nyok területét 1966 őszén kí­vánatos lesz a jelenleginél nagyobbra felemelni. Az őszi keverék több mint kétharma­dának besilózásával csökkent­hető az augusztusi és szep­temberi sllózási munkacsúcs és ez a gondokat a következő évben nagyban enyhíti. Takarékosság A hozamok emelésével egy­idejűleg nagy gondot kell for­dítani a takarmányok ésszerű, takarékos felhasználására és a következő évre való tartaléko­lására. A legértékesebb pil- langóstakarmányok zölden való etetését nem szabad megengedni. Zöldetetésre a különböző keveréktakarmányok kedvező lehetőséget biztosítanak. A si­lókukorica, napraforgó, bor­só, tavaszbükköny és cirok termesztéséhez vetőmag ki- sebb-nagyobb mértékben ren­delkezésre áll. Barlai Gabon már eddig jelentkező igények 2 millióval meghaladják. Ezt is megpróbálják teljesíteni. A bérrendezés gyakori beszédté­ma mostanában. Szedlák Sán­dor erről így beszél: — Nálunk csak 40 dolgozót érint. Köztük 32 ezer forintot osztunk szét. Azt hiszem rö­videsen élni fogunk a kor­mánytól kapott lehetőséggel a létszámgazdálkodásnál. Van­nak olyan elképzeléseink, hogy a megtakarított létszám bérének 70 százalékát a jól dolgozók között osztjuk szét. A következő probléma a mi­nőség. Elég sok még a szállí­tásból és csomagolásból adó­dó kötbér. — Az idén ilyen címen egy fillért sem fogunk adni — állítja határozottan az igazgató. A tervek. tervezgetések közben egy korábbi beszélge­tésre gondolok, amikor így ér­velt: mi most erőnk jórészét arra fordítjuk, hogy a törvé­nyek labirintusában búikéivá magyarázzuk a bizonyítványt, azt, hogy mit, miért tettünk úsrv. és nem másképp. Mi a véleménye erről? — MOST DOLGOZHA­TUNK úgy, ahogy régen el­képzeltük, ahogy szívünk, eszünk diktálja, kevesebb mutatóval, de nagyobb önál­lósággal. Venesz Károly

Next

/
Oldalképek
Tartalom