Nógrád, 1966. február (22. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-02 / 27. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! A KISZ védnöksége alatt épül AZ MSZMP NÓGRÁD, MEGYEI BIZOTTSÁGA Éj A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. ÉVF. 27. SZÁM ARA: 50 FILLÉR 1966. FEBRUAR 2. SZERDA az „új gáztüzhelygyár" *• Ülést tartott a megyei párt-vb Az országgyűlési képviselők nógrádi csoportja januári ülésén foglalkozott a Zománcipari Művek Salgótarjáni Gyáregységének fejlesztésével. A képviselők azóta a különböző minisztériumokban sürgették az „új gáztűzhelygyár” beruházási munkáinak koordinálását, s a beruházásban érdekelt tárcák mindegyikénél sikeres munkát végeztek. Az eddig végzett munka eredményeire támaszkodva a Nógrád megyei Pártbizottság kedden tartott vb-ülésén vitatták meg a 210 milliós költséggel induló gyárfejlesztés legsürgősebb tennivalóit. Az ülésen, — amelyen részt vett Kiss fiz Országos Hrhivatal elnökének nyilatkozata az áremelkedésekről és az árleszállításokról Dr. Csikós Nagy Béla, az Országos Árhivatal elnöke a február elsején életbe lépett árváltozásokkal kapcsolatban válaszolt a Magyar Távirati Iroda és a Népszabadság munkatársainak kérdéseire. — Miért váltak szükségessé az árváltozások? Milyen célokat szolgálnak? Milyen szempontok vezették az illetékes szerveket, amikor éppen a szóbanforgó termékeknél és szolgáltatásoknál rendelték el az árak felemelését, illetve leszállítását? — Nem mondok vele újat, hogy árrendszerünk sok vonatkozásban nem megfelelő. Bár 1957 óta néhány intézkedéssel javítani igyekeztünk, árrendszerünk még mostani formájában sem felel meg annak a követelménynek, hogy a termékek árai, a szolgáltatások díjai híven tükrözzék, mennyibe kerül előállításuk a társadalomnakEz a helyzet különböző módokon — persze — éreztette is hatását. Ami erősen drága volt, azt kevesebben vették és takarékoskodtak vele, de ami olcsó volt, afelé megnyílt és rohamosan nőtt a társadalmi igény, ami nem is baj addig, amíg ki tudjuk elégíteni. A gond akkor jelentkezik, amikor az ilyen termékeknél nagyösszegű beruházásokkal jelentősen bővítettük a termelést, de az olcsó ár miatt még így sem lehetett az egyre növekvő igényeket kielégíteni. Nem is kell közgazdásznak lenni ahhoz, hogy megértsük, milyen következményekkel jár a társadalmi munkaráfordítást figyelembe nem vevő ármegállapítás. Külön hangsúlyoznom kell a következmények közül azt, hogy a helytelen árrendszer fékezi a népgazdaság arányos fejlesztését, a gazdaságnövekedés ütemét. Hadd mondjak példát. A húsfogyasztás 1957 óta 30 százalékkal nőtt. Ez a növekedés alacsony húsár mellett következett be. A hús fogyasztói ára és ezzel összefüggésben a felvásárlási ára is alacsonyabb volt annál, mint amennyibe a megtermelése került. Az alacsony felvásárlási ár nem ösztönzött a mezőgazdaságban nagyobb, több termelésre, az egyre növekvő igények arányában az állattenyésztés fejlesztésére. De ezzel sem fejeződik be a gondolatsor: ha alacsony is volt az állatok felvásárlási ára, az allam még mindig drágábban vette meg, mint amennyit a hús eladásánál bevételezett, s a különbözetet egyéb állami bevételekből fedezte, közismert szóval: dotálta. Például minden kiló marhahúsnál 6 forint volt a ráfizetésAz elmondottakból — úgy gondolom — világos az intézkedések célja. Azt akarjuk elérni, hogy az árak mindinkább és mind pontosabban tükrözzék előállítási költségeiket, közelítsük egymáshoz a termelői és fogyasztói árakat, s ezzel jobban ösztönözzük a termelés fejlesztését. Nem helyes, ha a burkolt — és a lakosság által nem is ismert, tehát nem is becsült — sokszázmilliós, sőt milliárdos állami támogatások rendszerét alkalmazzuk, hanem azt kell elérnünk, hogy mindenki maga fizesse meg rendes árán azt az árucikket, amelyet megvásárol, elfogyaszt, azt a szolgáltatást (például közlekedést, központi fűtést stb.), amelyet igénybe vesz. E cél felé jeí°ntenek lépéseket a mostani intézkedések. — Köszönjük, de amit hallottunk, újabb kérdésre késztet. Eszerint a hús- és a húskészítmények áremelésének egyik célja a fogyasztás csökkentése? — Nem cél a húsfogyasztás visszaszorítása, lecsökkentése, legfeljebb az, hogy ne az eddigi — már említett — nagy ütemben növekedjék tovább Amikor a szakemberek az ár- és bérintézkedéseken dolgoztak, s kiszámították, hogy a bérből és fizetésből élfijt mennyivel többet fognak az áremelés után húsra költeni, változatlan fogyasztási szint alapján számolták ki ezt az összeget, s került ez — a családok nagy részénél ellentételezésre béremelési, családi pótlék- és nyugdíjemelési, illetve árleszállítási intézkedésekben. Az állam egyetlen fillért sem keres a húsáruk és a tejtermékek fogyasztói árának emelésén, sőt még valamivel többet is fordít a felvásárlási árak emelésére, hogy ezzel fokozza a termelési kedvet, a mezőgazdasági üzemek igyekezzenek csökkenteni az önköltséget, neveljenek több állatot, jobban tudjuk kielégíteni a lakosság igényeit húsban és állati termékekben, és emellett tudjunk többet exportálni Is. Csupán megemlítem: ez az intézkedés lehetővé tette egyben a termelőszövetkezeteknél az amortizációs alap létrehozását, ami szintén kedvezően hat a termelés további fejlesztésére. — Engedjen meg egy gyakorlati kérdést: a felvásárlási ár élősúlyban, kilogrammonként a sertésnél 1 forinttal, a szarvasmarhánál 3 forinttal lett magasabb: hogyan következik ebből a sertéshúsnál átlagosan 30. a marhahúsnál átlagosan csaknem 50 százalékos áremelés? — Azzal szeretném kezdeni, hogy az új fogyasztói árak részletes kialakításával a tőkehús fogyasztói átlagára az eredetileg előirányzottnál valamivel kisebb mértékben emelkedik. A tőkehús átlagára 30 százalék helyett 28,2 százalékkal nő. A marha tőkehúsnál pedig — annak következtében, hogy az import fagyasztott hús a belföldi húsnál kilogrammonként 2—4 forinttal (mintegy 10 százalékkal) alacsonyabb áron kerül forgalomba — a különbség még nagyobb; az átlagos áremelés 46,5 százalékot tesz ki. Az árváltozások eredetileg számításba vett kihatását befolyásolja az is, hogy az étkezési szalonnafélék fogyasztói ára az előirányzott 11 százalék helyett 16,4 százalékkal csökken. A kérdés lényegére térve: először is más az élősúly, és más a vágott súly. A vágómarhánál az élősúlynak csak mintegy 50—55 százaléka hasznosítható; ez az arány a sertésnél kedvezőbb ugyan — mintegy 80—85 százalék —. ennél viszont azt kell figyelembe venni, hogy a vágott sertés súlyának valamivel több mint 40 százaléka a szalonna és a zsír, márpedig ezeket az eddiginél olcsóbban adjuk. A zsír ára 25 forint helyett 20 forint lett, a szalonnaféléké — mint az előbb említettem is — több mint 16 százalékkal, a tepertőé pedig kereken 14 százalékkal csökkent. — Ml az oka annak, hogy az egyes húsfélék ára nem egyforma százalékkal nőtt? Mire alapozódik a differenciálás? — Mindenki tudja, hogy kevesebb karaj van egy sertésben, mint combhús, de mivel nem volt elég nagy a különbség a kétféle hús ára között, a kereslet oly nagy mértékben irányult a karaj felé, hogy nem is lehetett teljesen kielégíteni. A közgazdász nyelvén, de remélem, széles körök számára is érthetően, így j tudom ezt megfogalmazni: a differenciálással azt akarjuk elérni, hogy a termék fogyasztói árszínvonala ne csak a termelési költségekhez, hanem a kereslet és kínálat irányításának követelményeihez is jobban Igazodjék és helyeseb- ■ ben fejezze ki a használati értékarányokat is, magyarán: a minőségi húsok árát emeltük nagyobb arányban. A minisztertanácstól kapott megbízás alapján arra külön gonddal ügyeltünk, hogy a lakosság által legnagyobb mennyiségben fogyasztott húsfélék — például a sertéscomb vagy lapocka — ára ne az átlagosnál nagyobb mértékben, hanem annak megfelelően emelkedjék csupán, ügyiinakkor egyes kevésbé értékes húsrészek ára az átlagosnál kisebb mértékben emelkedik, így például a dagadó ára kilogrammonként 30 forintról csak 34-re, sőt egyes kocsonyahúsok — közöttük a sertésfej — ára csökken. A szakmai szempontok, a kereslet és kínálat egyensúlyának előmozdítása a marhahúsnál még fokozottabban tette szükségessé az árak széthúzódását. A marhahús-fogyasztás zöme a csontnélküli színhúsból, a hátszínből és rostélyosból (amely kisebb mértékben csontos hús), valamint az egyéb leveshúsokból (ahol a csont részaránya magas) tevődik ösz- sze. Ezek áremelkedése együttesen 50 százalék alatt marad. Ez azonban úgy valósul meg, hogy például a comb és a lapocka ára mintegy 65 százalékkal. viszont a leveshúsok ára csak mintegy 20 százalékkal emelkedik. Az átlagosnál nagyobb mértékben kellett emelni a borjúhús, a vesepecsenye és a máj árát. — Hogyan alakulnak ax árak az üzemélelmezésben és a vendéglátóiparban? — Az üzemélelmezésben csak az ételek elkészítéséhez felhasznált élelmiszerek árváltozásának egyenlegét, azaz az árkülönbözetet hárítjuk át a dolgozókra: kiszámolják, mennyivel kerül többe a hús vagy a húskészítmény, illetve a felhasznált tejtermék, s ebből levonják, hogy mennyivel lett olcsóbb a zsír és a szalonnaféle. Egyéb költségek is emelkednek itt, de ezeket a vállalati költségvetési hozzájárulás emelésével fedezik. Az új árakkal összhangban emelkednek az üdülési díjak, de — ahogyan a lapok már hírt adtak erről, a SZOT elnöksége úgy határozott, hogy a szakszervezeti kedvezményes üdülésnél ennek bevezetésére csak július elsejével kerül sor. A kereskedelmi vendéglátó- iparban a haszonkulcs „rá- rakodás” miatt nagyobb mér(Folytatás a 3. oldalon) Kállai Gyula elutazott afrikai és ázsiai látogatására Kállai Gyula, a Minisztertanács elnöke, aki kormánymeghívásoknak eleget téve, magyar kormányküldöttség élén hivatalos baráti látogatást tesz az Egyesült Arab Köztársaságban, az Etióp Császárságban, Tanzánia Egyesült Köztársaságban, Kuwait államban és az Indiai Köztársaságban, kedden Budapestről Kairóba utazott. János, a kohó- és gépipari miniszter helyettese és ott voltak a gyárépítésben érdekelt vállalatok vezetői is, — határozatot fogadtak el, hogy április 1-vel meg kell kezdődnie az építőipari munkának. Az ülésen bejelentették, hogy az „új gáztűzhelygyár” építése felett védnökséget vállalnak a Nógrád megyei KISZ-szervezetek. A gáztűzhelygyári beruházás eredményeként már ez évben 20 ezerrel több tűzhely készül, mint a múlt esztendőben, és három éven belül 200 ezer fölé nő az évente gyártásra kerülő és a világpiaci követelményeknek Is megfelelő korszerű gáztűzhelyek száma Salgótarjánban. Az ország „gázprogramjának” jelentős részét alkotó salgótarjáni beruházást a megyei pártbizottság részéről kiemelt munkaterületként kezelik, külön operatív bizottság alakul a munkálatok koordinálására, irányítására és ellenőrzésére. A szocialista versenymozgalom kérdéseiről A kormány elnökét afrikai és ázsiai útjára kísérő kormányküldöttség tagjai: Bíró József külkereskedelmi miniszter, Kiss Árpád az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, Szarka Károly külügyminiszterhelyettes, Rónai Rudolf közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes, dr. Sághy Vilmos, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese és dr. Rosta Endre, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének ügyvezető elnöke- Kállai Gyulát útjára elkíséri felesége is. A kormányküldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, az Elnöki Tanács tagja, Fehér Lajos, a Minisztertanács elnök- helyettese, Gáspár Sándor és Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnökei Péter János külügyminiszter, valamint a kormány több tagja. A Finn KP kongresszusa HELSINKI (TASZSZ) A Finn Kommunista Párt XIV. kongresszusának hétfői ülésén folytatódott a vita a Központi Bizottság beszámolója, valamint a párt gazdasági és szociális reformprogramja felett. A küldöttek felszólalásaikban elemezték a tömegek között végzett ideológiai és nevelő munkát. Herta Kuusi- nen, a párt Politikai Bizottságának tagja, felszólalását külpolitikai kérdéseknek szentelte. Megállapította, hogy a finn kommunisták nagy érdemeket szereztek Finnország és a Szovjetunió gazdaság) kapcsolatainak fejlesztésében. A munkaverseny mozgalom tizenötéves múltra tekint vissza a megye termelőszövetkezeteiben. Ennek egy magasabb formája, a szocialista brigádok mozgalma azonban csak 1960-ban alakult ki a mezőgazdaságban is. Eddigi tapasztalatairól, eredményeiről és a további feladatokról tanácskoztak tegnap délelőtt Salgótarjánban, a megyei tanácson a Hazafias Népfront és a Nőtanács megyei, járási vezetői, aktívái. Jónás Sándor, a Hazafias Népfront megyei titkárságának munkatársa beszámolójában hangsúlyozta: évek óta keressük azt a munkaver- seny-formát, amely a leghatékonyabban segíti elő a mezőgazdasági termelés növelését, a termelési költségek csökkentését, a korszerűbb technológia alkalmazását. A versenyszervezés korábbi eredménytelenségei összefüggnek azzal, hogy nem teremtették meg a szervezés minden gazdasági és politikai feltételét. A leghatékonyabbnak bizonyuló versenyforma, a szocialista brigád-mozgalom 1961- ben alakult ki megyénkben, amikor hatvan szövetkezeti lány és asszony három brigádban célul tűzte ki a szocialista cím elnyerését. Az úttörőket újabbak követték, s tavaly már 125 brigádban 1700 szövetkezeti tag, dolgozott, tanult. A számszerű fejlődéssel együtt járt a vállalások minőségi megváltozása, is. A termelési vállalások szervesen kapcsolódnak a gazdaság termelési tervéhez, s a brigádok már az átlagtermések, hozamok növelését tűzték ki célként. Fontos szerepet kapott a vállalásokban a minőségi munka. A politikai, szakmai és kulturális vállalások még nem érik el a termelési vállalások színvonalát, azonban már itt is találni sok konkrét célkitűzést. Sokan vállalták, hogy befejezik általános iskolai tanulmányaikat, szakmunkás bizonyítványt szereznek, vagy elvégzik a mezőgazdasági technikumot. Eddig, csaknem ötvenen vizsgáztak a hetedik, nyolcadik osztály anya" gából, s 451-en tettek szak- mukásvizsgát. A versenymozgalommal kapcsolatban a legnagyobb gond a verseny értékelése. Sem a megyei versenybizottság, de egy-két kivétellel a járási versenybizottságok sem működnek kielégítően. Pedig jelenleg az egyik legfontosabb feladat a tavalyi vállalások értékelése, a címek és jutalmak odaítélése lenne. Ezen túlmenően pedig szükséges a szocialista brigádmozgalom további szélesítése, s a mozgalomban rejlő lehetőségek minél nagyobb kihasználása. Ebben a fontos tevékenységben eddig is oda- adóan közreműködött a Hazafias Népfront és a Nőtanács, s a jövőben még hatékonyabban kívánnak segíteni. Az eredményekhez azonban elengedhetetlen a tanácsok és a termelőszövetkezeti vezetők támogatása is. Új feladatok előtt as Áramszolgáltató Vállalat Az Északmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat Salgótarjáni Üzletigazgatóságához tartozó üzemek vezetői, szocialista brigádvezetői tanácskoztak hétfőn Salgótarjánban, az Öblösüveggyár Művelődési Otthonában. Számot adtak az 1965-ös év munkájáról, s meghatározták az idei feladatokat. A számok, amelyeket Scholz Lajos, az üzletigazgatóság főmérnöke ismertetett arról tanúskodtak, hogy régi hírnevükhöz méltóan, eredményesen dolgoztak az elmúlt évben is. Az Áramszolgáltató Vállalat ma már több mint 130 ezer fogyasztó részére biztosítja a villamo^nergiát. Ehhez szükséges volt a villamoshálózat korszerűsítése. Az ÉMÁSZ 1 700 kilométer nagy- feszültségű és 1 900 kilométer kisfeszültségű szabadvezetékkel rendelkezik. A lefektetett kábelek hossza meghaladja az 50 kilométert. A feszültség biztosítását 1 100 transzformátor látja el. Ha még azt is hozzávesszük, hogy a hálózatveszteséget a megengedett 4,58 százalékról 3.8 százalékra, a költségszíntet az engedélyezett 97,3 százalékról 94,87 százalékra csökkentették, akkor érthető, hogy a teljes termelési értéket mintegy 10 millió forinttal teljesítették túl 1965-ben. Balassagyarmaton az ország egyik legkorszerűbb transzformátor-állomását építették fel. Salgótarjánban új vezénylő központot létesítettek. Számos intézkedés biztosította az üzemzavar csökkentését, illetve gyors elhárítását. A jobb kiszolgálás érdekében 42.8 millió forint értékben végeztek hálózatszerelést, 2.2 millió forinttal többet, mint azt tervezték. Az idei feladatok nagyobbak. Amellett, hogy az általános költségeket 5 millió forinttal kell csökkenteni 1966- ban, 30 millió forinttal nőtt a villamosenergia-értékesíté- si terv. A tervek szerint 3.4 százalékra csökkentik a hálózatveszteséget, míg a beruházásoknál mintegy 600 ezer forint megtakarítás az előirányzat. Tovább korszerűsítik a villamosvezetéket. Ebben az évben 30 kilométer hosszúságban épitenek új gerincvezetéket, s 50-60 transzformátor körzetében végeznek javításokat. Ez mintegy 20-25 község energiaellátását javítja majd. Mindezeken túl az idén újabb 10 ezer előfizetőt kapcsolnak b=a a fogyasztásba.
