Nógrád, 1966. február (22. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-09 / 33. szám
fS«t. Mirná 9. szerda. NOGRÍD 3 íj {Viadalok. élénk miinkaívmnt. gasedag: la pas» l a I a lak Benxélgetéis Benemih Istvánnal, a Cserháti Erdőgazdaság SZB-lithárávnl Az Országos Erdészeti Fő- igazgatósághoz tartozó üzemeknél — megyénkben hogy megakadályozzak az önálló kezdeményezéseket, ha azok beleillenek a célok teljeCserháti Erdőgazdaságban — sítésébe. Az előkészítésen kí- október elsején kezdődik a vül rendszeresen figyelemmel gazdasági év. Mivel egy ne- kísérjük a verseny alakulását, gyedév már eltelt érdemes résztveszünk az értékelésben, számba venni az eddigi ered- valamint elősegítjük a ver- ményeket, különösen a szó- seny feltételeinek biztosítását, cialista munkaverseny alakú- Ugyanakkor anyagi ösztönzők- lását E célból felkerestük kel is buzdítjuk dolgozóinkat Benesik Istvánt, a Cserháti az eredményekre. Az anyagi Erdőgazdaság szakszervezeti megbecsülést is jelentő kibizottságának titkárát, hogy váló dolgozó cím mellett juválaszoljon kérdéseinkre. talomkpret is rendelkezésünkre áll, amiből a legjobbak ré— Milyen főbb feladatokat szes0)nek Ennek nagyrészét kell megoldani a Cserháti ,r- a2 ercjészetek vezetőire bíz- dőgazdaságnak az 1965 bö-os juk> hogy belátásuk szerint gazdasági évben. döntsenek az elosztásról. Meg- Legfontosabb tenniva- hlvAnom íe8yeznf' h°<& a lónk a termelés gazdaságossá- cmlista munkaversenyben kl.„'ki,: „ kor_ emelkedő dolgozókat és munkacapatokát - a UurtmUt szerűbb technológiák, munka ... módszerek alkalmazásával, 880f., Ugyanakkor szeretnénk telj®’ síteni, illetve túlteljesíteni négy-hétezer forint jutalomban részesítjük.- — Hogyan alakult az első mennyiségi tervünket, pzak- negyedév, milyenek a tapasz- szerübb munkával növelni tálatok? akarjuk az ipari fa kihozatali százalékát. Kerületvezető — A rendkívüli időjárás erdészeink, az erdészetek ve- nálunk is sok nehézséget okosétól, a dolgozók számára je* zott a termelésben, szállítás- lentős feladat lesz a terve- ban, Nyilvánvalóan beíolyá- zett önköltségi mutatók be- golta a versenyvállalások tel- tartása is. Ezt leginkább úgy jesítését is. Az igazsághoz érhetjük el, ha az egy köb- hozzátartozik, hogy az erdőméter fa kitermelési költsé- gazdaság nem használta fel gélt csökkentjük. Ugyanakkor teljes egészében az erdei utak lehetőség van a költségek ész- karbantartására szolgáló anyaszerű csökkentésére a gépek- gi eszközöket, pedig ez sokat néj, a szállításnál, stb. Min- segített volna különösen a dennek elengedhetetlen félté- szállítások teljesítésében. Tatele a bizonylati fegyelem szigorú betartása, a munkafegyelem szilárdítása és a társadalmi tulajdon fokozottabb védelme. pasztalataink azt Igazolják, hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni a vállalások rendszeres értékelését, az eredmények népszerűsítését. Hogyan «gitl.rtereh.il« £“* . szocialista munlcavarwny? üzemi hlmdóvaJ segítjük. Kéz— Munkaverseny irányelve- deti tapasztalat az is, hogy két adtunk ki, amelyben meg- nagyobb összefogásra van jelöltük a feladatokat, vala- szükség a fizikai és a műsza- mint az erdészetek műszaki ki dolgozók között a feladatok vezetőinek és a munkahelyi teljesítése érdekében. Csak így bizottságok tennivalóit A várhatjuk az eredményes tel- munkaversenyt differenciálva jesítést. Ha ebben a munká- szerveztük, s így az értékeié- ban az erdészetvezetők és a seket is erdészeti szinten és munkahelyi bizottságok felmunkacsapatokra készítjük el. adatuk magaslatán állnak, kő— A munkaverseny ilyen vetkezetesen segítséget nyújszervezését a következő pél- tanak a tennivalók elvégzésé- dák igazolják, s úgy vélem ez hez, a korábbi évekhez hason- elképzeléseink helyességét is lóan az eredmények nem maaláhúzza. A Zagyvapálíalvai radhatnak el — fejezte be Erdészet munkásai jól megér- nyilatkozatát Bencslk István, tették az irányelvekből adódó p. A. tennivalókat: a tervezett vas- • ________ t agfa kihozatalt 85,5 százalékról 88 százalékra emelik, Ugyanakkor az első osztályú mennyiséget Is javítják három százalékkal. Ugyancsak említést érdemel Műszaki Erdészetünk dolgozóinak törekvése is. Ismét beneveztek a szocialista üzem címért folyó versenybe. Felajánlották többek között, hogy a javítási költségeket évi egy százalékkal csökkentik, az elhasználódott alkatrészeket felújítják, s ezzel mintegy tizenötezer forintot takarítanak meg. A termelést vállalások mellett nem feledkeznek meg a tanulásról sem. Mindannyian szakmai és politikai továbbképzésen vesznek részt. — Az erdősítő és fásító munkások minden erdészetben vállalták, hogy tovább javítják a megeredési és a megmaradási százalékot, nagy gondot fordítanak az ápolásra, a szakszerűbb munkára. A felajánlások igen fontos része, hogy teljesen megszüntetik az igazolatlan mulasztásokat. Nagy segítséget jelent a feladatok teljesítésében, hogy hét kollektívában több mint száz ember tűzte maga elé a szocialista cím elnyerését. — A szakszervezeti bizottság hogyan segíti elő a vállalások teljesítését? — A korábbi évek tapasztalata bizonyítja: helyes ha előre kidolgozunk feltételeket, mert » dolgozók többsége nem ismeri részleteiben az egész erdőgazdaság gondjait. Természetesen ez nem jelenti azt, Nyolcvanhét baleset Milliókat takaríthatunk meg Jegyzőkönyvek felelősök nélkül A gép- és gépjavító - állomásokon 1965-ben 87 baleset j volt, s közülük kettő halálos] kimenetelű. A balesetek kö- j vetkezőében 1733 nap esett j ki a termelésből, ami dolgo- j zónként két napnak felel naton. Bejáró munkások, a meg. Az 1964-es évhez viszonyítva a balesetek száma kilenc százalékkal nőtt. Súlyosságuk tekintetében azonban a kiesett napok száma 17,5 százalékkal csökkent. A balesetek többségükben a műhelyekben fordultak elő, s ennek egyik legfőbb oka, hogy csaknem minden állomáson visszaesett a munkavédelmi őrök tevékenységének színvonala. Kölönösen vonatkozik ez a kisterenyei, az érsekvadkerti és a pásztói állomásokon működő munkavédelmi őrökre. A munkavédelmi oktatások Két férfi beszélgetett a vo- letes ellenőrzését, a műszaki Nézzük azonban csak meg, fegyelmezetlenséget, de fő- hogy mennyi bizonylaton szegyárból utaztak haza. Az ként a gyakran tapasztalható repel ez a megjegyzés: „a egyik — kissé kopaszodó, 30 elnézést. Vajon gondol-e arra szerszám anyaghibás volt, a év körüli — magyarázgatott: sok munkás, hogy gyakran törésért senkit nem terhel a „Ráverek a munkára, gondol- abból adódnak a szerszám- felelősség.” tam és megpróbáltam na- ellátási nehézségek, mert a gyobb fogást venni a késsel, megengedettnél lényegesen na- Ellenőröktől hallottam, hogy Alig tordult néhányat, hal- gyobbarányú a törés, a ron- vallalat gépműhelyében lom ám a reccsenést. Sebaj gálódás? Kimutatható, hogy a kétszáz szerszam— gondoltam — és új kést szerszám pazarlás nemcsak a törési jegyzőkönyv készült lévettem elő. Eltört az is. Ku- tervszerű gazdálkodósnak Pany hónap alatt, de mrafl- darcot vallottam a harmadik- mond ellent, hanem gátolja a össze három esetben allapí* kai, majd a negyedikkel Is” folyamatos termelést Ó6 útjá* tottak meg gondatlanságot ■— „És a sok késtörésért nem ban áll a jelenlegi legfonto- MeS Jjckor is elfogadtak a* büntettek meg?” — kérdezte sabb feladatnak, a termeié- anyaghibát, amikor a nesze-* társa. — „Ugyan, miért bűn- kenység növelésének is. 16kPf' kalapácsnyomok voltak, SS!* SXé&S?Hányszor előfordul- hoey * Sa haTznáítlk azt^mun- Lt aS náCk" teljesítmény fokozása érdeké- ka közben. S hány üzemünkből — mert elmaradt, s rá ben találkozunk hasonló ese- Nem tudom melyik üzem- akar verni a munkára •— tekkel • színvonala az ujorman‘ -fei'! oen'dolgozott a’magyarázko- technológiai előkészítés nélI dó férfj^ de szavaibdl ítélve kül nagyobb fogást vesz az vett dolgozók ban javult. Nagyobb teret kapott a munkahelynek megfelelő gyakorlati balesetvédelmi oktatás. A munkavédelmi propaesztergályos a szakmája- Megdöbbentett, hogyan lehet egyszerű kézlegyintéssel elintézni a drága forgácsolószerszámok — vídiakásek — soro' Nagyobb gondossággal, ala- esztergályos. Máskor virtus- posabb ellenőrzéssel és kelkodásból, vagy meggondolni- lő felelősségtudattal jelentő- lanságból kísérletezget, pró- sen csökkenthetjük a szer- bálgatja a szerszám „erejét”- számtöréseket és rongálódá- Talán nem is látja még a sokat. Nem ártana, ha küzatos törését. Mi lehet az oka, következményt, __ az azonnali, lönösen az új dolgozók mungandóban is van előrehala- hogy ez a nemtörődömség vagy az idő előtti kopást, a kába állításakor nyomatékoelég nagymértékben elterjedt törést. san figyelmeztetné őket a dás. Siók plakát figyelmezteti a dolgozókat a biztonságos és balesetmentes munkavégzésre. A munkafegyelem, illetőleg a munkavédelmi szabályok megsértőit felelősségre vonják és az üzemi hirdető táblákon a fegyelmi határozatot kifüggesztik. Az 1966-06 munkavédelmi intézkedési tervek most készülnek. Nagyobb hatáskört biztosítanak a munkásvédelmi őröknek, s ez egyúttal nagyobb feladatot ró rájuk. Sokkal szigorúbb leez a balesetek okozóinak felelősség- revonása, de sor kerül a példásan dolgozó munkavédelmi őrök és a balesetmentes dolgozók jutalmazására is. az üzemekben? Apróságok — Tévedés ne essék, nem az művezető, hogyan bánjanak a mondja sok művezető és mun- újítások, a jobb munkamód- S°n“ja'kra bízott eszközökkel, kás — s talán eszükbe sem szerek alkalmazása, vagy akár alkatreszekkel, szerszamokkal, jut, milyen nagy érték van a kísérletezések ellen emelek Az ^ lenne hontalan, mogotto. Ha osszesitenénk szót. Ezekre ösztönözni kell a ha egy-egy üzemi értekezle- peldául, hogy megyénk üze- dolgozókat, de csak úgy, ha ten vagy a brigádtanácko- meiben mennyit fordítanak megfelelő a technológiai elő- zá30n részlet€Sebben megvi- évente szerszámok vásárlása- készítés, ha reális alapjuk tatnák a gzers2ámenátást és ra, készítésére és javítására, van, ha tud róluk a műhely, gazdálkodást Szakemberek a.™?nÄ>P* vége sok-sok vagy az üzemrész felel«i *e- úgy vélekednek, hogy több milliós értéket mutatna. Nem zetője. Az ilyen esetok több- gondossággal mintegy 30-35 apróságok ezek. Súlyos nép- ségében később sokszorosan százalékkal csökkenthetnék a gazdasági kórt okoz, aki fe- visszatérülnek a kisebb ká- felhasználást és ezzel az ér- lelőtlenül gazdálkodik a szer- rok. fékkel egy-két nappal nöszámoWcal és egyszerű kői- oazarlások másik okának vélhető lenne az évi nyerelegyintéssel elintézettnek véli A PazariasoK másik oKanaK x , ,, . t rongálódáso- a felületes ellenőrzést tartom segrészesedés. A munkásnak 8 A művezetők egy része nem nemcsak társadalmi, hanem fordít gondot a szerszámtö- ,is’f h°8y na" A szemlélet elterjedése ősz- rések okának elemzésére, ßJobb, Jordlteoj a szefügg a néhány üzemben mások pedig „jó fiúk” akar- szerszómok élettartama növe- még mindig megtalálható fi- nak lenni és eltekintenek a lésére, felhasználásuk javitá- gyelmetlen, sőt felelőtlen gaz- felelősségrevonástól. sára. Apróság ez? Nem, semmiképpen sem... a töréseket, a kát dálkodással. Ide sorolom a technológiai műveletek felüA szerszámtörések okait bizonylatokon fel kell tüntetni. Kovács András Felszerelve kérik a külföldi vevők A FERRUNION Külkeregke- Az előbb említett mellett új delmi Vállalat Jelezte a Sál- gyártmány lesz az Idén a he- gótarjam Acélárugyár vezető- „ , ,, ... , , , , , ségének, hogy 1966-ban a kül- gesztett-hüvelyu és a ková- földi megrendelők a mező- csőit lapát, amelyek súlyban gazdasági szerérukhoz az ed- és méretben eltérnek az eddigiektől eltérően nyelet is kér- djg gyártottaktól. Mindhárom nek. Ezzel kapcsolatban meg- termékből jelent6s mennylsé_ érkezett az első megrendelés az úgynevezett yenkee fejszék- Set exportál a gyár a tengere rentúli államokba. Eredményes kísérlet Csurgó-táróban Érdekes kísérletezés folyt az már acéltámokkal biztosftot- utóbbi Időben Mátranovák tak és a P 3-as rövldkaparóra Csurgó-tárójában, ahol a szén rárobbantással jövesztettek. három telepben fejlődött ki. Egy-egy terület lefejtése után A felsőt már korábban lefej- azonban igen nagy nyomás tették. A kettes, hármas telep alá került a munkahely, az úgynevezett cserjés-siklói Több elképzelés után úgy részen együtt található. Ko- határoztak, hogy két szeletben rábban fabiztosítású kamra- fejtik le a közösen kifejlődött fejtésekkel, majd csoportos telepet és a két rétegsor kö- kamrákkal, később pásztafej- zött 30—40 centiméter vastag lésekkel kísérleteztek. Ekkor szénbőr* A kezdeti kísérletek arra mutattak, hogy esetleg frontÚtfélen falat. . .mert bizalom hátán. Ö uraság volt, szik neki, valami Tannuszért. mi napszámosok. Az elnök vagy hogyhívják töri a nya- az más. Az mifélénk. Az, ha valya. Engem olyan koromban becsap, félrevezet, az más egy bicikliért vert meg az dolog ám, kérem... apám, igaz, hogy még nem Na. — Hát olyan ember az el- voltam a magam embere, de nökük? nem is kaptam meg a biuave dolgozni ~ Ez nem. Ez nem olyan, ciklit... 0 meg autóért nya- „ . - ... . L-Moit T:ran/ínnak De — tartja fel a bicskát — vályog. Ide a kést nyakamra. L*r!.VÄrf3tt Sgt-rtS -c C2Ä *S3FSJUr “ " üyen filozófus elme s bárki aterndm 0 ángyom kotiósa, de a végén dig éppenhogy ugratni szánbeláthatja, aki mar ült a veUcesuti SmMntaat. egy ^enki tudja, hogy mi dékozom az öreget, s még szoló vegeben, országút men- ben raiilagUván a re^ura ^ elnöktől... Megsza- kuncogok is csak úgy befelé. h^ az9ZaZTálSo^en & társaZTu Ä ***** az ember, aztán még- mert elképzelj hogyan X Oi különhséare de az öreg *em iut valamiről valamire, nézné ki egy Ford Taunus* „ /tlozofalpatdsra. rtklönbságr , g hanem csak a valamiről sem- kormánya mögött, fejéhez Lehet, b°0V a görög bölcsek . mire... Az elnök nekem ne nőtt kalapjával, hamiskás aris így jöttek rá: nem lehet - Nem kell engem agital- k álj hanem gondolkod- cával. beleallm ugyanab- ni. Az uraság az uraság, volt, ^ elnöfc> nem igaz? — Hogy nekem? Azt kérdi? az elnök meg elnök. Az ura- _ kattint ja össze a bicskát, Hát éppen nekem is lehetne sápot leváltani nem lehetett, agtán feinéz az égre megszo- autóm... Olyan olcsóbbforma Mert az ember ne kia- kottyan ekkora háljon ki semmit. Azazhogy... gyot nyelt: Nagy t. Mihály és nem kétszer ba a folyóba? — ’szén meg lenne az ember. Kerillközik valami Mert az ember él, ugye, s ha eszik? 61, akkor kell lenni valaaz elnököt igen... Nem kott mozdulattal. is megtenné... De nem leAz úton autók suhannak el. bet. Intek, hogy köszönöm meg valami furcsa, zúgó, de — Pénz nincs, igaz? minek, hogy megéljen, nem tart bennem az ebéd, az sokszínű sereg. Szürke, kék. — Pénz? — méltatlankodik igaz? — nézett rám ravasz- iménti Nagy t. Mihály nézi fehér, fekete, piros, még zöld az öreg — pénz, az csak len-----------. „ u— egy a szaionnát: is... Személyautók egymás ne, de hát — hajol közelebb — Kétmázsás volt. Juci. után. hunyorgó szemmel, hogy rú- Értette a nevét. Képzelje el, ... , . -___... most én nem tudom, tréfál-e, “ «*"■ “ "Cm »“ ír*? “ “'«J.'"»“VW kás szemmel az öreg jól kö' rültapogatva szavaival, mint vásáron a ló tomporát, gós-e, vagy sem. Ügy látszik nem bizonyul- inkább az asszony. Odaállt „ móAiAt TKhh nv komolyan mondja, — mégsem tam rúgásnak! Felszúrt egy az ól elé és elkezdte hívni, V*0“5“, lehet. Tudja, még azt mondakatonányi kenyeret, rá egy hogy gyere csak, Jucikám.,. ,°hh “ vaLamiRO • nák, hogy jól megy az emfojtogató nagy szalonnát, vé- ccccc... gyere.., gyere.., gül egy karika paradieso- Emmeg jött. Buta állat, vagy mot a mennykő nagy bicska nagyon bízott az emberben? hegyére és behunytam a szemem — de nem lett semmi ba). A bajusz azt tstenuccse több. berfia dolga ebben a szövetIngyli okét. kezeiben. Hát ezért nem. — Irigyli a kórság. Csakló- Mert az ember ne kiabáljon Lám, ugye az oktalan biza- haljanak. Meg aztán tán egy ki semmit. Főleg, ha mendelom se nagyon jó.,. Az ura- se báró ezekből, vagy ura- gél a sorsa. Azt ne! — hajolt haránt hintává ságban sose bíztunk, azzal ság... A nejemnek is van egész közel, hogy jól megértigazolta, hogy tudtuk, hányadán állunk — kocsija... Felica... vagy mi sem a tanácsot. Nagy t. Mihálynak meg sem vett egy nagy fordulatot a a... Szép kocsi. De nem tetGyurkó Géza fejtéses művelést Is ki lehet alakítani. A biztosítás megválasztása azonban vitatéma volt a műszakiak között. Egyesek a hagyományos fabiztosítás mellett szóltak, mások a háromszöges acéltámost ajánlották. Az itt dolgozó bányászok először találkoztak hidraulikus tárnokkal. Az omlasztásnál először a kaparó nem üzemelt. A szénbőrke feletti törecses kőzet ugyanis annyira befolyt a munkahelyre, hogy kénytelenek voltak bélésdeszkát alkalmazni. Egy hónap után jöttek rá, hogy kitűnően kezelhető a főte, s azóta egyszerre végzik az omlasztást és a jö- vesztést. Ezzel megnövekedett a front előrehaladási sebessége. A kísérlet tehát sikerült. A fejlesztési tervben most már két ilyen törecsalatti front üzemeltetését írták elő. Ez a legolcsóbb művelési mód. s a munkahelyi koncentrációt Is kedvezően befolyásolja. Ugyanennyi szén kitermeléséhez kevesebb gép, berendezés kell. Az acéltámok alkalmazása fokozza a bányablztonsá- got és a fatakarékosságot. Ugyanakkor csökkenti a veszteséget, mert nem kell benthagyni szénpilléreket. A két és félhónapos kísérlet alatt csaknem ezer vagon szenet termeltek és az acéltámok alkalmazásával 71 köbméter fát takarítottak meg. A napi termelés 123 tonnáról 175 tonnára növekedett.
