Nógrád, 1966. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-09 / 33. szám

4 wog p *r T96« fet'már 9. szerda. Szorgalom, gondosság-jó eredmény A legtöbben tízezer forintnál nagyobb összeget kaptak.» Az ecsegi termelőszövetke­zet évről-évre jó eredménye­ket ér el a gazdálkodásban. A szorgalom, igyekezet sze­rencsésen párosult a jó ve­zetéssel — ebből ered a si­kerek forrása. Ez a közös gazdaság egyike azoknak, ahol mindig mindent a legnagyobb rendben lehet találni, s a kö­zösségben nagy fegyelem és rendszeretet uralkodik­Az ecsegiek gondos gazdák, azt szeretik, ha tiszták a jó­szágok, az épületek, s min­den a helyén áll, készenlét­ben a munkákra. A gazdaság az évek során megerősödött, sok új épülettel gazdagodtak — bár egy-kettő még mindig kellene —, megteremtették a későbbi eredmények alapját, feltételeit. Tavaly végre el­készült a régen várt központi iroda is. Az 1965-ös zárszámadás minden eddiginél jobb volt az ecsegi termelőszövetkezetben. Évek óta most fizettek a gaz­dáknak a legtöbbet. A zár­számadó közgyűlés után több mint egymillió forintot osz­tottak szét a tagok között. • aÍ'/a... • .. • .:. ✓ . . . . .v , iediv vs'<& Rendes iroda — rendes gazdaság (Koppány György felvételei) Évkösi mérleg; Néhány megjegyzés a pártoktatásról Több mint 24 ezren vesz­nek részt megyénkben párt­oktatásban. A különféle tan­folyamokon párttagok és pár- tonkívüliek szereznek hétről hétre új ismereteket a társa­dalomépítés időszerű, elvi, po­litikai tudnivalóiból. Kilenc- százhetvenkilenc propagandis­ta tart rendszeresen előadást, vezeti a vitákat, segít eliga­zodni a bonyolultabb ismeret- anyagban. A pártoktatási év felénél tartunk, s az eltelt idő szol­gáltat néhány tapasztalatot és tanulságot is. Így elsősorban azt, hogy a pártoktatás jóval szervezettebb mint a korábbi években. Nagyobb a hallga­tók aktivitása, vitakészsége. Ez arra mutat, hogy általá­ban véve jó volt a hallga­tók kiválasztása és a propa­gandisták is felkészültebbek. A propagandistáknak 40 szá­zaléka 3 hónapos, vagy ma­gasabb pártiskolai végzettség­gel, 71 százalékuk értelmisé­givel, illetve felsőfokú kép­zettséggel rendelkezik. Ha íe- lyenként kisebb gondok adód­tak is az oktatási év szer­vezetten indult. A szemináriumvezetők idő­ről időre módszertani segítsé­get kapnak, bár meg kell je­gyeznünk, hogy Salgótarján­ban és a szécsényi járásban még nem élnek eléggé azzal a lehetőséggel, a propagan­disták, amelyeket számukra a módszertani felkészítés nyújthat. Többen nem jelen­nek meg a foglalkozásokon, s ez érezteti hatását az üze­mekben, vállalatoknál szerve­zett tanfolyamokon is­Jobb időbeosztást A propagandista akkor vé­gez eredményes munkát, ha a foglalkozások során jó idő­beosztással él. Néhány he­lyen az tapasztalható, hogy hosszúak az előadások, s ezért kevés idő jut a vitára. A pro­pagandista a tananyag főbb részeit ismertesse, hogy tud­ja a hallgató, mire kell na­gyobb figyelmet fordítania. A vitaindítónak gondolatokat kell ébreszteni. Nem helyes, ha a propagandista elmondja a hallgatók helyett a tan­anyagot. Ez érdektelenséget támaszt, kényelmet szül. Az eddigi ismeretek birto­kában azt is megállapíthat­juk, hogy néhány helyen a hallgatók a tananyagot nem mindenkor olvassák el rend­szeresen, többen csak a ré­gebbi tanulmányaikra támasz­kodnak. Így a vita gyakran száraz, élettelen, s nem vált ki megfelelő érdeklődést. A pártoktatás jó fórum Az oktatás homlokterébe került számos fontos politi­kai kérdés, így például a pártnak a takarékosságról szóló 1964. december 10-i ha­tározata. A hallgatók meg­értették a lényegét és célját, tudják, hogy a határozat hosszabb időszakra szól, be­lőle számos intézkedés kö­vetkezett és következik. Így a megfelelő munkaerőgazdálko­dáson kívül a közelmúltban napvilágot látott ár- és bér- intézkedés is. A hallgatók megismerik ötéves terveink megyei eredményeit, a to­vábbi tennivalókat is. Ezáltal a határozatból következő el­veket könnyebben megértik, s nagyobb felelősséget éreznek azok megvalósításáért. A foglalkozások a legtöbb helyen nyílt, eleven fórumok. Az említett témákat nem ál­talában, a valóságos élettől elszakítottan tanulmányozzák, Munkában a szociális albizottságok Mai jegyzetünk Olvasni iő A szécsényi járásban a köz­ségi tanácsok öt tagból álló albizottságot szerveztek az egészségügyi és szociális ál- j landó bizottságok mellé. Az albizottság részére ügyrendet dolgoztak ki. A községi taná­csok a szociális ügyekben nem döntenek véleményük nélkül. Felülvizsgálják, hogy jogosultak-e a nyilvántartott tartási és életjáradéki szerző­dések. Felkutatják hivatalo­sak-e a tartási szerződések, mert mint tudvalevő, egyes családok szóban kötnek meg­állapodást idősebb személyek eltartására és a tett ígérete­ket nem tartják be. Az eltar­tottakról nyilvántartásokat is vezetnek és időnként meglá­togatják őket. Hatszázezer forint betétkönyvekben A mostoha időjárás ellenére sem panaszkodhatnak a múlt évre, már ami a jövedelmet illeti, az őrhalmi szövetkezet' tagjai. A 30 forint munkaegy­ségelőlegből is szép össze­get vittek haza egy-egy hó­napban Antal Sándor állattenyész­tő a legeredményesebben dol­gozó tagok egyike. Évi jöve­delme megközelítette a 31 500 forintot. De kitettek magukért az asszonyok is. Is­meretes, hogy a rendkívül csapadékos időjárás megnehe­zítette a növénytermesztő asz- szonyok munkáját Hegedűs Jánosné évi keresete azonban így is megközelíti a 11 ezer forintot Most a zárszámadáskor még 1 millió 200 ezer forin­tot fizettek ki részesedésként a tagoknak. Az összeg fele, mintegy 600 ezer forint, betét­ként az OTP-be került Nem ártott neki színház, mozi, rádió, s nem vetélytár­sa az annyira népszerű televízió sem: az írott betű varázsa mindmáig megmaradt, legfeljebb az írások dinamikája al- Icalmazkodott a rohanó emberhez. De ha naponta nem is, vasárnaponként feltétlenül elmélyülünk az újságok, folyó­iratok cikkeiben, híreiben, irodalmi és esztétikai dolgozatai­ban. Olykor vágyunk rá, hogy maradandó Írásjelekben rög­zítve lássuk azt, amit a rádió már tovarepülő szavakkal köz­hírré tett. A vasárnapi olvasás gyönyörét magam sem nélkülözöm. S már az is öröm, ha hosszú hasábok elolvastával néhány ér­dekesség, tudomány megrögződik az agy emléktárában. A most vasárnapi lapok is sok érdekeset tartogattak számunkra. A Magyar Nemzetben olvastam, hogy kísér­letek történnek az igénytelen sarkvidéki mosuszökör házi­asítására. „A jégkornak ez a legnagyobb túlélő szárazföldi emlőse 130 centiméter magasságot ér el”: nagyobb a juh­nál, amelyhez hasonlít és kisebb a marhánál. Valaki azt ajánlotta, hogy az eurázsiai legelőket népesítsék be mosusz• ökörrel, amely még itt is elegendő táplálékhoz jut, repü­lőpásztorok felügyelete mellett. Nincs szükség istállózásra és semmiféle takarmányozásra sem. A ritka igénytelen állat állítólag négy év alatt megkétszerezi saját értékét. A Népszabadság, az Élet és Irodalom egyaránt hirt adott arról, hogy a Művelődésügyi Minisztérium és az író­szövetség országos drámapályázatot hirdet. A feltételek közt olvashatjuk, hogy hat példányban és ezév októberéig kell beküldeni a műveket. Minthogy megyénk az irodalomnak, még a drámairodalomnak is régi melegágya, bízvást remél­hetjük, hogy ötlet, mű, pályázat a Palócföldről is akad. Az Esti Hírlapban olvasom, hogy még mindig sokan hall­gatnak és tartanak rádiót otthonukban bejelentés nélkül: tavaly például tízezer orvhallgatót lepleztek le a rádióellen­őrök. Az egyik ilyen érdekes eset éppen Pásztón történt. Amikor a rádióellenőrök megérkeztek a községbe, egy asz- szony tartózkodott a közelükben, aki a rádióellenőr szó hal­latára illaberek-nádakerek hazarohant. Néhány perc múlva már kopogtattak is nála az ellenőrök és abban a helyzet­ben találták, amint éppen a vánkosok közé vetette be ágyá­ba az engedély nélküli rádiót. Érthető, hogy ezek a vissza­élések nagy kárt okoznak az államnak, hiszen a rádió és televízió elmaradt díjai tavaly is 734 640 forintot tettek ki. Egy vígasztal, hogy a tévégyár jóvoltából egyre többen va­gyunk olyanok, akik csak fizetjük a havi használati díjat, de az adásokat nem nézhetjük. Hat hónapja vásárolt ké­szülékemmel magam is így állok: annyi javításra volt szük­ség, hogy jóformán alig működött valamit Horizontom. Ez­által mintegy háromszáz forintot sikerült megmentenem az orvnézők által elsikkasztott összegből. Nem tudom hirtelenjében, melyik folyóiratban olvas­tam, hogy az emberiség elkényelmesedik és még az írókat is az jellemzi, hogy lusták agyukat erőltetni, gondolkodni. Lóm, olvasni azért is jó, mert felráz bennünket tunyasá­gunkból, hébe-korba, ha nem is magasröptű, de mégis gon­dolatokat ébreszt. E>. Gjr. Gyermekek a nagyvilágról nagybátonyi gyermekkönyvtárban Könyv-VIT a Hidegtől piros arcú kis­fiú nyitott be a nagybátonyi gyermekkönyvtárba. Első pillantása a terem választófa­lára esett, s mivel nem ta­lálta meg, amit keresett, a könyvtároshoz fordult: — Editke néni, kivel lesz a következő VIT-találkozó? — A német Wolfganggal hanem az üzemek, a munka­helyek konkrét megnyilvánu­lásaiban. Különösen a falusi pártszer­vezetek foglalkozásain eleven a vita és a bírálat is. A polémiát hallja a termelő­szövetkezeti vezető, válaszol az elhangzottakra, illetve fel­használja a munkában. Sok elméleti, ideológiai kérdés tisztázódik a foglalkozáson. A hallgatók választ kapnak ar­ra, hogyan érvényesül a mun­kásosztály, a párt vezető sze­repe. Ez számos foglalkozá­son szóbakerül. A hallgatók véleménye a viták alapján megegyezik ab­ban, hogy nem lehet csupán a hibákat megemlíteni, szó- vátenni, hanem mindenkinek meg kell találnia a maga tennivalóját- A viták sokszor felölelik a vállalat gazdasá­gos termelését, a korszerű munkatervezést és a mezőgaz­daság gépesítésének követen­dő feladatait. E témák tár­gyalása során nagyon helyes az is, hogy a hallgatók el­mondják egyéni véleményü­ket. Összegezve: a pártoktatás jó tapasztalatokat nyújt a propagandistáknak, a munka­helyi vezetőknek is. A for­mák jobban igazodnak az élet­hez, s előnyösen szolgálják a több mint 21 ezer tanulni vágyó gondolkodásának vál­tozását. G. E. — volt a válasz. — De ko­rán jöttél, csak holnap tesz- szük ki az új anyagot. — Nem lehetne már most kapni valami könyvet? — Még nem érkeztek meg Salgótarjánból a könyvek. De a lexikonból már utánanéz­hetsz a Német Demokratikus Köztársaságnak. A kisfiú hamarosan bele is feledkezett az Üj Magyar Lexikon egyik kötetébe, mi pedig megkérdeztük a gyer­mekkönyvtáros Várkonyi Ist- vánnét: tulajdonképpen mi­ről volt szó ebben a kissé furcsa párbeszédben. — Novemberben Könyv- VIT-et hirdettünk a gyerme­kek számára — felelte. — Hat országból „hívtunk” meg egy- egy képviselőt, az egyes or­szágok „küldötteit” egy-egy baba képviseli. Itt ülnek sor­ban. Igyekeztünk a babák ru­háit úgy elkészíteni, hogy jel­lemző legyen arra az ország­ra, amelyiket képviseli. A legnagyobb sikert a fehér burnuszba öltöztetett arab Halima aratta. De tetszik a gyerekeknek az amerikai né­ger lányka, Jenny és a ku­bai forradalmárok egyenruhá­ját viselő Diana is­— A Könyv-VIT lényege? — A Nógrád megyei könyv­tárban olyan tematikát dol­goztak ki, amely ez évben fokozottan ösztönzi a gyerme­keket az olvasásra, különösen az ismeretterjesztő irodalom tanulmányozására. E célt szolgálja ez az előadássorozat is, amelyre minden hónap utolsó vasárnapján kerül sor. Egy hónappal előbb meg­hirdetjük az előadást, s a könyvtár választófalán kiállí­tást rendezünk. A kiállítás állandó tárgyai az emlegetett babák. Rajzokat, fényképe­ket, képes levelezőlapokat, folyóiratokat helyezünk még rajtuk kívül a falra. És ter­mészetesen könyveket, az or­szágra vonatkozó irodalmat, s az ország jeles íróinak, fő­leg ifjúsági íróinak műveit. Minden felső tagozatos olva­sónknak megküldjük az aján­lott irodalom listáját, külön kiemelve azokat a könyveket ér fejezetcímeket, amelyekből a vetélkedő kérdéseire vá­laszt kaphatnak. Az előadások és a vetélke­dők az iskolában folyó okta­tó-nevelő munka és az út­törőszervezet nevelő tevé­kenységét egészítik ki. Az elő­adássorozat hat ország életén keresztül mutatja be az ifjú olvasóknak a fennálló társa­dalmi rendszerek különbsé­geit. Záróelőadásként sző­kébb hazánkat, a Palócföldet ismertetjük. Célunk az isko­lában tanultak alapján olyan új ismereteket nyújtani, ame­lyek meghaladják ugyan a tananyagot, ugyanakkor meg­felelnek a 10—13 éves gyer­mekek értelmi szintjének- Ezért az egyes előadásokra úgy választjuk ki az illuszt­rációt, hogy az „kikapcsolja” a gyermeket, de elősegíti az elsajátított ismeret rögzítését is. A legnagyobb szerep« itt a filmnek van, s az irodalom­nak. Nem elégszünk meg a puszta bemutatással, nagyon fontos mozzanat utána a2 anyag megbeszélése, elemzése. A kisfiú közben befejezte a lexikon tanulmányozását, megkérdeztük tőle is, mi tet­szik neki leginkább ebben a könyvtárban. — Molnár Péter vagyok. Nekem legjobban az első elő­adás előtti kiállítás tetszett, az indián tábor és a nagy indián fej. Az előadások tet­szenek, csak jobb lenne, ha minden vasárnap lenne. És minél több pontot szeretnék elérni én is. V. Gjr.

Next

/
Oldalképek
Tartalom