Nógrád, 1966. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-09 / 33. szám

NÖGR An február szerda. \s szvsz lei hívatja PRÄGA (MTI) A Szakszerveti Világszövet­ség Titkársága nyilatkozatot adott ki az Indonéziai ese­ményekkel kapcsolatban­A nyilatkozat szerint az SZVSZ határozottan elítéli az indonéz reakció részéről a dolgozók, a szakszervezetek és más demokratikus erők ellen elkövetett törvénytelenségeket és bűncselekményeket. Az SZVSZ szolidaritását fejezi ki a reakció ellen harcoló in­donéz dolgozókkal, demokra­tikus erőkkel és az a meg­győződése, hogy a dolgozók és a demokratikus erők veresé­get mérnek a reakcióra, biz­tosítják a nemzeti és demok­ratikus forradalom győzelmét Komikus vita az amerikai kongresszusban Véget ért Be Gaulle és Erhard találkozója PÁRIZS (MTI) De Gaulle és Erhard kedden délelőtt újabb megbeszélést tartott az Elysées-palotában. Az eszmecsere ötnegyedórán át tartott — ezután szélesebb körű tanácskozás következett a külügyminiszter, a hadügy­miniszter és a gazdasági mi­niszterek részvételével. De Gaulle és Erhard meg­beszélésével egyidejűleg Co- uve de Murville és Schröder között újabb tanácskozás zaj­lott le. A De Gaulle—Erhard ta­lálkozó kedden délben befeje­ződött. „Tisztogatás” néptelen vidékeken SAIGON Egy amerikai katonai szó- lentette, hogy vivő kedden közölte, hogy a partizánok Dinh Tuong tar­tományban, Saigontól 90 ki­lométerre dél-nyugatra meg­támadtak egy 25 teherautóból álló katonai oszlopot. Heves harc fejlődött ki, amelynek Partizánakciók Vietnamban Ugyanakkor a szóvivő kije- veinek az ellenséggel, de is------------ „„ már meg­e gy ilyen részvétel csu­pán az „érdekelt csoport” nem pedig egy kormány státuszát biztosítaná a partizánoknak. tenemre, engem ijesztettek”. WASHINGTON Morse szenátor, aki éveik óta következetesen felemelte . _____.. . , _ szavát a vietnami háború el­A z _ amenka, ^kongresszus- len> hétí6n élesen visszaute.- oi. • " ------- -1-íO, s orán mindkét fél komoly ban^ több* ^ elszól a láíT1 'is'" el' len’ llétIön kiesen visszaút* veszteségeket szenvedett. hanezoU a vlltoanü háborii sitotta Johnson elnök Hono Az AFP Binh Dinh tartó- róT chLrles E Ohamhertidn luluban elmondott beszédét. mánvból Jelenti, hogy az fz « kcovfs^zten Johnson- mint ^meretes ki­amerikaiak által megtervezet, ^ev “Siad^ghát jelentette- hogy Pan Lao völgyi csata — el- ^- - , el­lenség hiánya miatt maradt. Az amerikaiak a gyorshadosztály 15 ezer em­berét vetették be. A hadmű­velet mérlege: egy megölt partizán, 14 foglyul személy. A hadműveleti körzet­ből teljesen eltűnt a la­kosság — írja az AFP tudósítója. Az amerikai csapatok így a néptelen vidéken „tisztogatnak”. A VNA jelentése szerint a mert a tavaly Észak-Viet- namba érkezett 119 nem kommunista hajóból 67 angol volt. „0... Komikus vita zajlott le ejtett Craig Hasmer kaliforniai szenátor javaslata körül is. Hösmer abból kiindulva, hogy az Egyesült Államok vietnami háborúja el­len egy olyan csoport emel szót, amely „mindig vak volt a tapasztalattal és süket a reménnyel szemben”. Morse szenátor szerint A Costa RieaA elnökválasztás SAN JOSE (MTI) San José-ban hétfőn este hivatalosan bejelentették, hogy a Costa Rica-i elnökvá­lasztások győztese Jose Joa­quin Trejos, három ellenzé­ki párt közös jelöltje. A vá­lasztásokat ellenőrző bizott­ság bejelentette, hogy néhány napon belül végleg megerő­sítik Trejos elnökké választá­sát. Az eredmény bejelenté­se előtt röviddel Dániel Odu- ber, az uralkodó Nemzeti Felszabadulás Párt jelöltje, — akinek megválasztását po­litikai megfigyelők szinte biztosra vették —, közölte, kérni fogja a vasárnapi vá­lasztás ellenőrzését, mivel nem ismeri el az eredmény helyességét T"* ~ , , , * morse öAtrj jctiv^x a bombázások nőm törtek Johnson szavai „gúnyt űz­meg a vnetnanuakat, azt ja- nek az ENSZ_hez intézett vastrite, hogy az amerikai lé- amerikai felhívásból, amely a tmhtsan P0?01101^! megtekintéséhez kér ..................................._____ häbonit olymódon, hogy Viet- segiteéget... Morse £eltette a A VNA jelentése szerint a kérdést: kire gondolt az el­dél-vietnami szabadságharc»- “ ^ ha’ nök‘ >,VI- Pál P*5*»™ S°n' sok Saigon — Gia Dinh tér- dolt? Azokra a szenátorokra ségében januárban több mint Lh^vs gcmdolt' akik azt, hiszlk’ a • ‘ — vvayrre kommunizmus Ázsiában nem .. . - fegyverekkel Feoktyisztov a Luna-sikerről Az egyik legilletékesebbet, közvetett úton jutottak ada- az első tudós-űrhajóst, Fe- tokhoz. Nyilvánvaló, az a kép, oktyisztovot kérdezte meg a amelyet a tudósok így alaki­szovjet APN sajtóügynöksége, tottak ki a Hold-felszínéről, ml a véleménye a Luna 9. eleve meghatározta a Holdat- sikeréről? Feoktyisztov vála- érő berendezés konstrukcióját, szában elmondotta, hogy a Feoktyisztov a Luna 9. út- Luna 9. sima Holdat-érése jának egyik jelentőségét ab- már azért is rendkívül fon- ban látja, hogy a sima le- tos lépés az űrkutatásban, szállás igazolta azt a felszín- mert első ízben sikerült a ra- hipotézist, amelynek alapján a kéta fellövésétől a sima le- Luna 9. útjával kapcsolatos szálláshoz szükséges fékező- terveket és számításokat ké- berendezések bekapcsolódásén szítették­át a megfelelő „landoló” Igen nagyjelentőségűnek median izmusig az egész bo- mondotta a tudós, hogy a nyolult technikai műveletso- Luna 9-cel Holdra juttatott rozat lebonyolítása. Feoktyisz- műszerekkel a tudomány tov utalt rá, hogy ezt a tech- most első ízben „letapogat- nikai sikert természetszerű- hatja” a Hold felszínét. Fő­leg hosszas földi és űr-kísér- nek eredményeként tovább *ö- letezés előzte meg. kéletesíthetik a későbbi Hold­— A technikai nehézségek ^oha^mée hosszú és rögös mellett — mondotta — kü- ° »Mj.i v-az út, amis az első ember rnrinmántnakleszállhat a Holdra, a mos­tani sima leszállás minden­elfő kézbő ” tepintáSl” csetre ^ményteljes mérföld­„eiso kézből , „tapintassa) kö ezen az úton, - hangoz­szerzett információ a Hőid- tatta befejezésül Feoktyisz­felszín természetéről, csupán tov. segsoen januaroan muu *,*»**, wayne Lnays oemuiiraui komrrvunizmi 1700 ellenséges katonát sem- képviselő azonnal kijelentet- fog elbukni misítettek meg — köztük t„. uét. embemagyságú a 1600 amerikait f'PVjSCi'J — ------------— IOg eiUUMII a. --------------------­t . Ez ebben a **7, , ktsf. k~ «ttbemagyságú szemben? Azoknak az ameri- térségben az amerikaiak ed- ^sút^HoZÍ úr kalaknak a millióira gMldolt' dí’gi "legnagyobb vesztf?^c' A február 5-tel ^nü0n^Dr_ nSmld'íKSrtrzánok hat “ mondotta" Lhays képviseld repülőgépet lőttek Fnmk Thomson, egy másik szendvicsemberként e kár­tyákkal elmehetné Hanoiba és megnyerhetné a háborút akik 1964-ben önre sza­vazták, amikor ön fel­emelte szavát a háború Eszak-Vletnamra való ki- terjesztése ellen?” B E L C I U VÁLSÁGBAN . Frank Thomson, egy másik le' demokrata képviselő köszöne­WASHINGTON tét mondott Hosmer értékes Morse ki jelentette, hogy ép­Az amerikai külügyminisz- stratégiai hozzájárulásához, P«i az elnök és tanácsadói térium szóvivője kedden klje- azonban kétségeit fejezte ki „vakok a tapasztalattal és lentette, hogy az Egyesült Ál- e módszer azonnali hatásos- süketek a reménnyel szem- lamok kész elfogadni a Dél- ságát illetően. Thomson Wel- ben”. Amikor a katonákra vietnami Nemzeti Felszabadi- lington herceg híres mondá- bízzák magukat és a világ tási Front önálló csoportként sát idézte, aki Waterló előtt problémáit a 30-as évek tör- egy esetleges béketárgyalá- kijelentette az angol csapa- ténetéből vett hamis analógi­tokról: nem tudom, mit mű- ákkal magyarázzák. son. Robert Kennedy beszéde UTICA (MTI) Az atomháború veszélyei­vel foglalkozott Robert Ken­nedy amerikai szenátor a New York-i újságírók szövet­ségének közgyűlésén elmon­dott beszédében. Mint mondotta, az Egyesült Államoknak ünnepélyes köte­lezettséget kellene vállalnia arra, hogy nem alkalmaz atomfegyvereket az ilyen fegyverekkel nem rendelkező államok ellen. Tovább tart a dominikai válság SANTO DOMINGO (MTI) völdözni. Az incidens egyéb­. . . __. ként az amerikai katonaság “ é,rí S hadiszállása közelében tör- « tónt- Szemtanúk elmondották, hogy az amerikaiak meg sem hétfőn --------------­s or a hadsereg katonái ti Egyesült Államok nem tartja be a Biztonsági Tanács Juan Bosch volt elnök test- rr., , ­őrségének három egykori tag- lovoldozes me* ja között A lövöldözés után akadályozasat a három volt testőrt és két UPI-jelentés szerint még polgári személyt letartóztat- mindig nem oldódott meg az tak. A történtekről ellentétes ideiglenes kormány és a fagy- hírek keringenek: a katona- veres erők közötti politikai ság szóvivője szerint az válság, amelyet a kormány ugyancsalc letartóztatott Mi- január 6-i rendelet* váltott guel Calderon Bosch testőrsé- bi­gének volt parancsnoka tör- A katonaság szóvivője ta- vényellenesen rendőröket vett gadta( hogy a fegyveres erők őrizetbe és a lövöldözés ak- főparancsnoksága letartózta- kor tört ki, amikor katona- harminc fiatalabb tisztet, Ságot küldtek ki Calderon ha- akik támogatták a kormány zához az ügy felülvipga.ása- parancsát. Más források cáfol- ra. Szemtanúk állítása sze- ják azokat a híreket, hogy a rmt azonban a csapatok kö- kormány kompromisszumot rülvették a házat és minden köt és módosítja a kiutasítá- provokáció nélkül kezdtek lö- si parancsot. A tények világánál nem állják ki a kritikát azok a washingtoni hivatalos fogad­kozások, hogy az Egyesült Államok következetesen vég­rehajtja a rhodesiai fajüldö-1 ző Smith-rendszerrel való kapcsolatok megszakítására vonatkozó Biztonsági Tanácsi határozatot George Houser, az afrikai kérdésekkel foglalkozó ameri­kai bizottság vezetője Rusk külügyminiszterhez intézeti levelében felhívta a figyel­met arra, hogy az Egyesüli Államok nem tartja be a Biztonsági Tanács határoza­tának rendelkezését, amely felszólította az ENSZ tag­államait, szüntessék meg a ♦ kereskedelmet Rhodesiával. Nem robbant fel az atombomba PALOMARES (MTI) A nyugati sajtó egyre ijesz­tőbb formában foglalkozik a spanyolországi partok közelé­ben tengerbe zuhant amerikai atombomba sorsával. Kedden egy amerikai katonai szóvivő cáfolta azt a Sydneyben kö­zölt újsághírt, miszerint ~ bomba felrobbant. A Reuter értesülése szerint a tenger mélyén fekvő bom­bát az amerikai tengerészek már megtalálták körülbelül 300 méter mélységben, három kilométer távolságra Pano mares partjaitól. Kun Béla emlékezete Tomszkban A szibériai Tomszkban, ahol Kun Béla annakidején belé­pett a Bolsevik Pártba, egy új utcát és egy középiskolát neveztek el a magyar forra­dalmárról. A tomszki városi pártbizottsághoz és a városi tanácshoz megérkezett Kun Béla özvegyének Magyaror­szágról küldött levele, amely­ben meleg szavakkal méltat­ja a tomszkiak döntését. A levelet a Szovjetszkaja Rosszija teljes terjedelemben közli, hozzáfűzve, hogy a na­pokban egy csomag indul út­nak Tomszkból Budapestre. A csomagban lesz a Kun Bélá­ról elnevezett utca és iskola fényképe, valamint a helyi levéltárakban talált és Kun Bélára vonatkozott okmányok fotókópiája. Jelentések a ciprusi kérdésről ANKARA (MTI) Caglayangil török külügy­miniszter hétfőn este a sze­nátusban foglalkozott a cip­rusi kérdéssel. Mint mondot­a törökök tiltakozó jegyzéket is átnyújtottak a görög kor­mánynak a fenti közlemény miatt. Caglayangil kijelentette a ta, fennáll a lehetősége an- szenátusban, hogy az egyesl- nak, hogy háborúra kerüljön tést nem fogadhatja el Tö- a sor Görögországgal Ciprus rökország, mint ahogy a gö- miatt, > jóllehet ezt Törökőr- rög uralmat sem a Cipru- szág nem akarja. Minden- son lakó törökök fölött. A esetre Törökország megfelelő továbbiakban bejelentette, óvintézkedéseket tesz. A tö- hogy a Cipruson állomásozó rök külügyminiszter azzal in- török katonai egységek )eg- dokolta kijelentését, hogy a közelebbi váltására március­görög kormány és Makariosz ban kerül sor. Majd — mint ciprusi elnök által nemrégi- az AFP jelenti — úgy fejez- ben Athénben kiadott közle- te ki magát, hogy amennyi- mény a ciprusi kérdés egyet- ben ez az őrségváltás ellen­ien megoldását Ciprus és Gö- állásba ütköznék, úgy sajná- rögország egyesülésében látja, latos eseményekre kerülhet A Reuter hírügynökség ezzel sor, amelyekért Törökország kapcsolatban megjegyzi, hogy nem vállalhatja a felelősséget. Halasztások vagy — inkább — halogatások napjait éli Belgium. A veres bányász-sztrájkok előreláthatóan ideiglenes szünetelése után, a fenye­gető orvos-sztrájk árnyé­kában Harmel belga mi­niszterelnök kormánya benyújtotta lemondását. A belga király ezt nem fogadta el, az orvo­sok pedig elhalasztják a sztrájkot, amíg a politikát helyzet legalább a felüle­ten némileg tisztázódik. így hát minden súlyos kérdés nyitva maradt, s a jelek szerint Nyugat- Eurőpa egyik leggazda­gabb és legfejletebb ipari országának újból hosszú és győtrelmes válság-sza­kasz elé kell tekintenie. Vegyük sorra a problé­mákat. A közvetlen vál­ságot kirobbantó okok lát­szólag egyszerűek. A nyu­gatnémet határ közelében tevő belgiumi „fekete há­romszög” bányászai azért léptek sztrájkba, hogy til­takozzanak néhány akna tervezett bezárása ellen, amely többezer bányászt fosztana meg munkájától. A bánya-bezárási tervek kapcsolatban vannak az­zal az évek óta hullámzó nyugat-európai szénvál­sággal, amely részben a modernebb tüzelőanyagok előretörése és az ebből adódó túltermelés, részben a helyzetet súlyosbító, sokszor dömpingszerű amerikai szénexport mi­att bontakozott kL A válság másik közvet­len oka, az orvosok köve­telése, ennél is jóval egy­szerűbb. Belgiumban az orvosok a polgári társada­lom olyan, meglehetősen zárt rétegét alkotják, amelynek igen erős par­lamenti befolyása is van. Az orvos-érdekképvisele­teknek sikerült a legkon­zervatívabb parlamenti csoportok támogatását megnyerniük avégett, hogy ne terjesszék ki Bel­giumban a társadalombiz­tosítás körét. (Másfél év­vel ezelőtt egy hasonló orvossztrájk már általános politikai válságot robban­tott ki az országban.) Mindez azonban bármi­lyen súlyos problémát je­lentsen Is önmagában — csak a felszín. A bánya- bezárások ügye, vagy az orvossztrájk körüli tánc csak azért lökheti a belga kormányt a szakadék szé­lére, mert az ország sú­lyos nemzeti krízissel küzd. amely mintegy más­fél esztendeje lehetetlen­né teszi a vitás kérdések higgadt megközelítését! E krízis lényege: a Belgiu­mot alkotó két nemzeti­ség, a flamandok és a val­lonok mindinkább elfaju­ló bclliarca. (Jellemző, hogy a sztrájkoló flamand bányászok is azt állítot­ták: a kormány a vallon területeken levő bányák megmentése végett akar­ja kenyértelenné tenni őket.) Az 1830-as forradalom­ban született Belgiumot a francia nyelvű vallon burzsoázia vezette, Ipari túlsúlyával, gazdag szén , és acéliparával. Ennek a korszaknak a következ­ményeként a vallon mun­kás- és szakszervezeti mozgalomnak vannak a legkiemelkedőbb hagyo­mányai Belgiumban. A XX. században, s főként az utolsó húsz esztendő­ben — amerikai pénzügyi hitelek segítségével __ e lőretört a korábban me­zőgazdasági jellegű Flandria. A vallonok at­tól félnek, hogy kisebbsé­gi helyzetbe kerülnek. Ezért az 1831-es alkot­mány megreformálását sürgetik. Olyan, föderá­ciós alkotmányt követel­nek, amely biztosítékot jelentene jogaik védelmé- re. A Belgiumban 1965. május 23-án tartott vá­lasztások bebizonyították, hogy az adott helyzetben jóformán lehetetlen meg­oldást találni. A vezető pártokat (Keresztényszo­cialista és Szocialista Párt) ugyanis belülről megoszt­ja a flamand-vallon el­lentét! Ezt mutatta, hogy a válaszatásokon mindkét n»gy párt elvesztette mandátumainak 20_25 s zázalékát. Ez kormány­zóképtelenné tette a nagy. nehezen hat hét után megalakított Harmel ka­binetet. A ^ bányász összecsapá­sok és az orvossztrájk ily módon különös jelentősé­get kap. Minden egyes konfliktus alkalmas ar­ra, hogy a nemzetiségi harc-dúlta Belgium kor­mányát megbuktassa. S a helyzet kilátástalansá- gát fokozza, hogy az eset­leges új választások az 1965. máiusi tanulságok szerint aligha hozhatnak megoldást. Belgium min­denképpen a nemzeti vál­ság hosszú időszaka elé tekint, s a kiutat csak az egyelőre még körvonalai­ban sem látszó alkot­mánymódosítás jelentheti. — ie —

Next

/
Oldalképek
Tartalom