Nógrád, 1966. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-25 / 47. szám

2 NflOSAD 1966. február 25. péntek Harcok Vietnamban Növekedett a dezertálás a kormánycsapatoknál Humphrey repiilgetései Keleten Indiai—pakisztáni csapatok visszavonása Szerda este a Biztonsági Tanács előtt felolvasták U Thant ENSZ főtitkár beszá­molóját, amely szerint feb­ruár 20-án befejeződött az indiai és pakisztáni csapatok visszavonásának második szakasza. A két fél ezzel eredményesen végrehajtotta a taskenti egyezmény erre vo­natkozó pontját. A főtitkár hangsúlyozta, hogy amennyi­ben az időjárás előre nem látott akadályokat nem okoz, a csapatok végleges viszavo- nása az eredeti határidőre, február 25-re befejeződik. A Kutch térséggel kapcso­latos indiai-pakisztáni vi­szállyal foglalkozó nemzet­közi döntőbíróság befejezte február 15-én Genfben meg kezdett tárgyalásait. A döntő- bíróság következő ülését Genfben szeptember 15-én MOSZKVA (TASZSZ) Az SZKP Központi Bizott­sága a szovjet kommunisták millióinak, az egész szovjet népnek akaratát kifejezve élesen elítélte a jobboldali reakciós erők által Indoné­ziában szabadjára engedett, tovább folytatódó kommunista­ellenes terrort és határo­zottan tiltakozott Njono, az Indonéz Kommunista Párt Központi Bizottságának tag­ja ellen hozott halálos ítélet ellen. A Pravda ismerteti az SZKP Központi Bizottsága nyilatkozatának teljes szöve­gét, mely többek között meg­állapítja t DJAKARTA (MTD Az indonéz fővárosban csü­törtökön reggel folytatódott Untung alezredesnek, Sukar­no elnök palotaőrsége volt parancsnokának pere. A Reuter djakartai tudósítója szerint Untung ügyét ugyan­az a katonai bíróság tárgyal­ja, amely hétfőn halálra ítél­te Njonót, az Indonéz KP Központi Bizottságának tag­ját. A Reuter djakartai tudó­sítója szerint a per legszi­gorúbb biztonsági intézkedé­sek mellett folyik. A hadbíróság — mint a Re­uter jelenti — elutasította Untung kérését, hogy a tár­gyalást egy hétre napolják el. így időt adva a védelemnek a megfelelő felkészülésre. Nyugati hírügynökségek je­lentése szerint az indonéz fő­városában változatlanul fe­szült a helyzet. A Reuter dja­kartai tudósítója szerint jobb­oldali diákok csütörtökön reg­gel az elnöki palota felé ve­zető utakon gépkocsikból ba­SAIGON A Reuter hírügynökség ér­tesülése szerint 1965-ben a déi- vietnami kormánycsapatok so­raiból kereken 113 000 katona dezertált. Ugyanebben az idő­ben az „általában megbízható forrásból” származó értesülés szerint állítólag 11 000 ember hagyta el a partizánok sorait. Az amerikai csapatok nagyarányú bevetése elle­nére, és annak dacára, hogy a hivatalos állítások szerint a kormánycsapatok morálja javul, a dezertá­lások száma csaknem két­szeresen felülmúlta az egy évvel korábbit. Így a dél-vietnami hatóságok több mint 170 000 újonc to­borzásával sem tudták jelen­tősen növelni haderejük lét­A djakartai bírósági eljárás megint csak rávilágít a kom­munista-ellenes hisztéria szer­vezőinek népellenes terveire és azon törekvésére, hogy az úgynevezett jogi alapokat fel­használja a ténylegesen már a föld alá kényszerített IKP formális betiltására is. A reakció hiába igyekszik disz- kreditálni a kommunista moz­galom ideológiáját és igazol­ni az indonéz nép és a vi­lág közvéleménye előtt bűn­tetteit, a kommunisták tíz­ezreinek meggyilkolását. Cse­lekedeteivel az indonéz reak­ció felsorakozott a nemzetkö­zi imperialista reakció mel­lé, a kommunista-ellenesség zászlaja alatt lépve fel. rikádokat emeltek, hogy meg­akadályozzák a Sukamo ál­tal kinevezett 14 új minisz­ternek a palotába jutását. A kísérlet eredménytelen ma­radt, mivel a miniszterek he­likoptereken érkeztek meg az elnöki palotába. A diákok több helyen összecsaptak a katonasággal. A UPI közlése szerint a baloldali érzelmű diákok szerdán tüntettek az Egye­sült Államok djakartai nagy- követségének épülete előtt. A diákok olyan feliratokat vit­tek magukkal, amelyek sze­rint az amerikai nagykövet az értelmi szerzője a Sukamo- ellenes megmozdulásoknak. A tüntető diákok a nagykövet­ség épületéről letépték az amerikai zászlót. A djakartai rádió jelentése szerint Sukarno elnök a szerdai tüntetések után megá­hoz kérette Amir Mahmud dandártábornokot, a djakar­tai katonai körzet parancs­nokát és köszönetét fejezte ki a hadsereg hűségéért. számát: az összesen 61 000 fő­vel emelkedett. Ugyanakkor a Reuter értesülése szerint a szabadságharcosok létszáma 127 000-re nőtt. A Dél-Vietnamból érkező szerdai és csütörtök reggeli jelentések szerint csupán egy helyen zajlott le nagyobb üt­közet : Da Nang közelében szer­dán a partizánok körülzár­ták az amerikai tengerész­gyalogság egy 200 főnyi egységét és kemény har­cot vívtak az amerikaiak­kal. Ebben a térségben a tenge­részgyalogság nagyobb „tisz­togató” hadműveletet folytat. Ugyanebben a körzetben a partizánok korábban elfoglal­BEIRUT (MTI) Az államcsínyt követően a szíriai főváros feszültségben él, az országgal való hírköz­lési kapcsolatok még mindig szünetelnek, a Szíriára vonat­kozó értesülések csak a da­maszkuszi rádió adásaira és néhány Szíriából érkezett utas beszámolóira korlátozódnak. E beszámolók szerint gép­puskatűz volt hallható Da- maszkuszban. A puccsistákkal szembe­helyezkedő aleppói rádió adá­sai kedd estére vehetetlenné váltak az erős zavarás miatt, szerda reggel pedig a MEN hírügynökség azt jelentette, hogy Aleppo hullámhosszát a damaszkuszi rádió vette igénybe. NEW YORK (MTI) Johnson elnök hosszas ha­logatás után végre válaszolt a kormány vietnami politikáját ért bírálatokra. Az amerikai elnök azonban ismét csak a háború folytatása mellett fog­lalt állást és kijelentette, szükség esetén kész tovább növelni, a Vietnamban beve­tett amerikai csapatok szá­mát Azt mondotta, hogy az Egyesült Államok nem törek­szik a háború kiterjesztésére Ázsiában s nem akar hábo­rút Kína ellen, de hangoztat­ta, hogy az USA kitart eddigi politikája mellett és meggá­tolja az agressziót Vietnam­ban. Johnson szerdán este New Yorkban, az úgynevezett sza­badság-ház társaság tisztele­tére rendezett vacsoráján mondotta el a televízióban és a rádióban is közvetített be­szédet, abból az alkalomból, hogy kitüntették a milliomo­sokból, konzervatív politiku­sokból és hasonló elemekből álló társaság évi díjával. Kel­lemetlen meglepetésként érte azonban az elnököt, hogy a bankett színhelye, a Waldorf­ták a kormánycsapatok két kisebb őrállását. A Mekong deltájának vidékén ugyan­csak elfoglaltak két őrállóst a partizánok. Quang Ngai városának közelében csütörtökön reg­gel lepték meg a gerillák egy kisebb helyőrséget, s elfoglalták annak épületeit. Westmoreland tábornok szerdán jelentést terjeszteti Johnson elnök elé, és ebben azt állította, hogy január el­seje óta Dél-Vietnamban 7000 partizánt öltek meg és 20— 25 000-et megsebesítettek. Az amerikai főparancsnok jelen­tése nem beszélt a saját vesz­teségekről. azonban a dél-viet­nami Felszabadítás hírügynök­ség korábban közzétett adatai szerint ezek igen súlyosak. A rádió állítása szerint az aleppói körzet is támogatja a damaszkuszi katonai cso­portot, de beiruti meg­figyelők ezt kétségesnek tartják. Az adásban sem­miféle utalás sem történt a kedden elrendelt kijárási tilalomra, sem pedig a hír­közlési és a légiközlekedési zárlat feloldására. A hírek után a damaszkuszi rádió is­mét indulókat, nemzeti és ka­tonadalokat sugárzott Mint a MEN jelenti, a Baath-párt libanoni vezetősé­ge elítélte a szíriai állam­csínyt és javasolta, hogy Szí­riában hívják össze a párt országos kongresszusát, s az foglalkozzék a válsággal. Astoria Hotel előtt mintegy ötezer tüntető várta, a vietna­mi háború ellen tiltakozó jel­szavakkal. A bókeharcosok a vietnami háború ellen tiltakozó trans- parenseket tartottak és kó­rusban kiáltották: Hány gyer­meket öltél meg ma? Behívó­kat égessetek el, ne gyerme­keket! A felvonulás résztve­vőit szoros rendőrkordon fog­ta körül. Nem sokkal később kínos jelenet zavarta meg az ün­nepi hangulatot a luxusszál­loda nagy báltermében. Az elnök éppen hozzákezdett be­szédének elmondásához, ami­kor egy tüntető, kijátszva a rendőrök és detektívek éber­ségét, behatolt a terembe. Békét Vietnamban! — kiál­totta. Az amerikai utazó nagykö­vetek itt, nagykövetek ott játszma csúcspontjának szán­ták a rendezők a Fehér Ház­ban Humphrey alelnök óriási turnéját. Az első kör Tokiót, Manilát. Taivant és Dél- - nreát foglalta magában, és azt még a Wa­shingtonhoz közelálló meg­figyelők is legfeljebb fél siker­nek minősítették. Tokióban Szato miniszterelnök gyógy­szer és egészségügyi támoga­tást ígért, és hozzájárult a Ja­pánban levő amerikai támasz­pontok további fejlesztéséhez. Ennél többre azonban nem volt hajlandó. Manilába nyil­ván azzal a szándékkal uta­zott, hogy a Fülöp-szigeteic csapatokat küldjön Saigon tá­mogatására. Maga Marcos el­nök jelentette ki, hogy nyo­más alatt állt a csapatszállítá­sok ügyében. Humphrey felhí­vását azonban udvariasan el­hárította mondván: ilyen elha­tározáshoz „figyelembe kell vennünk igazi nemzeti érde­keinket.” Űjabb katonai se­gélyt ígért viszont Dél-Korea. A második kör kiinduló pontja Saigon volt, itt az al­elnök leszögezte: „dél-vietna­mi utam életem legbátorítóbb látogatása volt.” De az ottani tartózkodását rendkívüli körül­tekintéssel biztosította az ame­rikai tábori csendőrség, a re­pülőtéren mindenütt géppus­kás őrszemeket lehetett látni. Ezután következtek a további állomáshelyek. Saigonból Bangkokba a thaiföldi fővá­rosba utazott Humphrey, ahol Amerika katonai és gazdasági segítő szándékáról szónokolt. Ez annyit jelent, hogy az or­szág pontos láncszeme annak a hálózatnak, amely a délke­let-ázsiai háború kiterjeszté­sének a bázisát alkotja. Ezután jött Laosz, ahol a látogatással egyidőben „véletlenül” ismét fellángoltak a harcok, a reak­ciós erők újabb támadást in­dítottak a Kőedény síkságon és fokozódtak az amerikai lé­gitámadások. Február 15-én az alelnök Pakisztánba repült, majd onnan Indiába, később Ausztráliában kötött ki, és végül Űj-Zélandra is ellátoga­tott. Mindezekután felmerült a kérdés: Milyen úticsomagot vitt magával Humphrey, és mit akart a nagy utazással el­érni? Súlyos ballasztként ci­pelte az alelnök az egész dél­kelet-ázsiai vonalvezetést és a legújabb honolului deklará­ciót. A szólamok között ugyan szép szavak is szerepeltek: „meg kell védeni a szabadsá­got. támogatjuk a szociális re­formokat. legfőbb célkitűzé­sünk, hogy megnyerjük a nép szivét.” Ezeket a szónoklato­kat azonban éppen az eddigi és a jelenlegi amerikai akciók teszik irreálissá. Az Egyesült Államok Dél-Vietnamban kez­dettől fogva a legreákciósabb erőket támogatta azzal a tény­leges társadalmi forradalom­mal szemben, amelynek ma a Demokratikus Népi Felszaba- dítási Front zászlóvivője. A diplomáciai offenzíva hát­terében az is észlelhető, hogy a vietnami kalózháború elleni tiltakozás ma már világmére­tekben érezhető. És Humphrey ezt a nehéz poggyászt akarva- akaratianul szintén magával vitte. A megbeszélések során Pakisztán is elhárította a rész­vételt a vietnami agresszió­ban, az indiai kormány pedig szintén közölte, hogy fenntart­ja az el nem kötelezett irány­vonalát. Ezeket a jelensége­ket aligha ellensúlyozza a taivani, avagy thaiföldi fejbó- lintás és az a felháborító tény, hogy Ausztráliából, ahol egyébként szintén viharos tün­tetésekkel „üdvözölték” az al- elnököt, vérebeket importál­tak Vietnamba. A magasszintű amerikai erő­feszítések egyébként „befelé” is szólnak. Mert igaz, hogy bi­zonyos amerikai üzleti körök számára konjuktúrát jelent a háború, jelentős hasznot hozott a fegyverkezési iparnak, de ugyanakkor az amerikai veze­tésnek számolnia kell több kedvezőtlen tényezővel. Ebben az évben „választási félidő­ben” van az Egyesült Államok, az átlagosnál tehát sokkal in­kább figyelembe kell venni a közvélemény hangulatát. Már­pedig a hadikiadások növeke­dése veszélyezteti a Johnson kormány által beígért szociá­lis intézkedéseket, s a gazda­ság több szektorában nehéz­ségeket támaszt. Ennél is ér­zékenyebben hat a közvéle­ményre az amerikai vesztesé­gek fokozódása. Nagy kérdés, hogy mindezt akár Johnson, akár Humphrey diplomáciai képességei ellensúlyozni tud­ják-e? A jelek szerint nem sok sikerre számíthatnak, amit az is tükröz, hogy a Johnson kor­mány felhatalmazásáról indí­tott vita rendkívül kellemet­lenné vált az elnök számára. Körülbelül 22 millió televíziós néző hallotta, amikor Ful- bright szenátor kétségbevonta a kormány szavahihetőségét, és erre Rusk csak szánalmas dadogással válaszolt Végül a kormán» megfutamodott a vi­ta fő1,»* atása elől. Tagjai egy­másután megtagadták, hogy a nyilvánosság előtt válaszol­janak a szenátorok kérdéseire. A Sunday Telegraph irta nemrég a Vietnammal kapcso­latos amerikai akciókról: „A világ most már nehezen tudja megállapítani, hogy texasi lovasbemutatót, vagy inkább a Barnum cir­kusz előadását látja. Johnson, Humphrey, Rusk és a többiek az alelnök hazaté­rése után most megvitathatják, hogy melyikük játszotta a fő­szerepet ebben a produkció­ban.” MÍJSZA141 FEJLEiZTÉi! ÖNKÖLTSÉf^CNÖK 14 ! AH\AÜTAK AHÉKOSHÁCií ! „J 106” típusú műanyagtárcsás gyorsdaraboló gép Felhasználási terület: szálanyagraktárak forgácsoló üzemek épület- és vasszerkezeti lakatosok karbantartó vállalatok és a vasipar számos területe. A gép szállítását rövid határidőre vállalja: KISPESTI ELEKTROMOS ÉS FINOMECHANIKAI KTSZ Budapest, XIX. Kossuth tér 1—3. Telefon: 470-188. 170-174. Sümegi Endre Öltözködjön divatosan! Vegye igénybe a Balassagyarmati Szabó KTSZ mértékutáni szolgáltatásait Női ruhák, férfi öltönyök, orkánkabátok, felnőtt, télikabátok, valódi bőrkabátok, elkészítését, javítását, átalakítását vállaljuk. Közületek részére is! Balassagyarmat Szécsény Érsekvadkert és Litke. tartja. Hz SZKP Központi Bizottságának nyilatkozata Njono elítéléséről Géppuskatűz Damaszkuszban Változatlanul feszült a helyzet Diákok és katonák összecsapása Indonéziában Tömegtüntetés Johnson ellen

Next

/
Oldalképek
Tartalom