Nógrád, 1966. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-01 / 26. szám

2 N0C5R A D 1966 február 1. Fokaxndá partizánt erékenyttétg Az amerikaiak felújították / Eszak-Vietnam bombázását SAIGON (MTI) Az amerikai harci repülő­gépek hosszabb szünet eltel­tével hétfőn ismét folytat­ták az Észak-Vietnam elleni légi agressziót. Nyugati hírügynökségek az amerikai kormány durva ag- ressziós lépését előre megjó­solták. Először is azzal, hogy a Washingtonban folyó nons- stop kormánytanácskozásokon Johnsont az Észak-Vietnam ellen intézett támadások fel­újítása felé sodorják, s hogy Johnson elvileg mór előzőleg eldöntötte ezt a kérdést. Másrészt azzal, hogy a washingtoni kormány értesí­tette barátait közeli tervei­ről. Amint a szűkszavú közle­ményből is kitűnik, egyelő­re nem tették közzé, melyek voltak az Észak-Vietnamban kijelölt támadási célpontok. A harcok Dél-Vietnam te­rületén is fokozódó heves­séggel folynak tovább. Az el­ső amerikai légi gyorshadtest főhadiszállásán bejelentették, hogy valószínűleg teljesen megsemmisült az a dél-viet­nami rendőr-egység, amelyet a Da Nangtól 88 kilométer­nyire délre eső dombvidé­ken a partizánerők körülzár­tak. A dél-vietnamiakkal együtt néhány amerikai ka* tano is elpusztult. A harcok pénteken robbantak ki, ami­kor egy rendőrszázad, amely Tra Bongtól 8 kilométernyi­re keletre tevékenykedett, a felszabadító erők csapdájá­ba került és szétbomlott, majd megsemmisült. Sukarno beszéde DJAKARTA (MTI) Sukarno elnök vasárnap a djakartai Bung Carno Stadion­ban 100 ezer ember előtt be­szédet mondott az ország ve­zető muzulmán pártja, a Nah- datul Ulama Párt fennállásá­nak 40. évfordulója alkal­mából. Méltatta azokat a kap­csolatokat, amelyek évtizedek alatt közte és a muzulmánok pártja között kialakultak. Félórás beszédében, — ame­lyet a rádió is közvetített — cáfolta azokat a híresztelése­ket, amelyek szerint azt ter­vezi, hogy rövidesen elhagyja Indonéziát és Tokióba költö­zik. Hasonlóképpen imperia­lista koholmánynak nevezte a nyugati hírügynökségeknek azt a jelentését is. hogy Subandrio első miniszterelnökhelyettes Rómába menekült, mert a hadsereg vezetői le akarnak számolni vele. Sukarno tagadta, hogy ellen­tétek lennének közte és a ka­tonai vezetők között „a had­sereg és az indonéz nép egy­séges” — jelentette ki. Végül arról szólt, hogy a különböző híresztelések ellenére jó egész­ségnek örvend és el tudja lát­ni feladatát. Teljes embargó Rhodesia ellen LONDON (MTI) A Wilsdn-kormány hivatalo­san bejelentette, hogy teljes kereskedelmi tilalmat — em­bargót — léptet életbe Rho­desia ellen. Az angol kormány ugyanakkor figyelmeztette a többi országokat, hogy semmi­lyen felelősséget nem vállal azokért az adósságokért, ame­lyeket a Smith-kormány a no­vember 11-i szakítás óta ma­gára vállalt, vagy ezután vál­lal magára. A bejelentés szerint semmi­féle angol árut nem szabad Rhodesiába szállítani. Eddig csak fegyverekre és kőolajra vonatkozott a tilalom. Az új embái'í'ú-rundelet február 2-án lép életbe, Anglia ezután Rho­desiából származó árukat sem vesz át. A Reuter tájékoztatásul közli hogy 1965-ben n Rhode­siába irányuló angol kivitel értéke 31 millió fontot tett ki, A közép-vietnami fennsí­kon az első amerikai légi gyorshadosztály alakulatai folytatják a „vagány” fedő­nevű „irts—rombolj” hadmű­veletet. Az amerikaiak 282 embert megöltek, 77-et, mint hadifoglyot, 229-et mint gya­núsítottat, elhurcoltak. Hétfőn hajnalban Chuong Thien tartományban, ahol dél­vietnami kormánycsapatok folytatnak hadműveletet, a szabadságharcosok ellentá- madást nyitottak, Saigontól mindössze 24 kilométernyire pedig a felszabadító erők ak­navetőkkel lőni kezdtek egy amerikai üteget. Es a — Reu- ter-iroda jelentése szerint — több helikoptert elpusztítot­tak. A tüzelés csaknem fél órán ót tartott. Közben — mint a pekingi rádió jelenti — a Dél-viet­nami Nemzeti Felszabadítási Front a Hold-újév alkalmá­ból szabadon bocsátott 182 fogságba esett kormánykato­nát. Ezek megígérték, hogy visszatérnek lakóhelyükre, utána pedig bekapcsolódnak az amerikai imperialisták i elleni harcba. Az amerikai imperialisták és dél-vietnami bábjaik va­sárnap reggel provokációs céllal átküldték a demarká­ciós vonalon húzódó folyó északi partjára 21 dél-viet­nami személyt, akiket azzal rágalmaztak, hogy hadifog­ságba kerültek, mint a Dél- Vietnamba beszivárgott észak-vietnami regurális erők katonái. Amint az állítólagos hadi­foglyok a híd közepére ér­tek, az amerikai lakájok sze- meláttára ledobták magukról és elégették a bábkormány ál­tal rájuk aggatott ruhát és felszerelést. Az átlépőket lel­kesen üdvözölte az északi part lakossága. A demilitarizált övezet ügyeivel foglalkozó közös bizottságban résztvevő észak­vietnami katonai küldöttség vezetője vasárnap nyilatko­zatot tett, amelyben erélye­sen tiltakozik az ellen, hogy az amerikai imperialisták és lakájaik törvényellenesen Észak-Vietnamba űztek Dél- Vietnamból egyes személye­ket. Támogatni kell a taskenti nyilatkozatot ÜJ-DELHI (MTI) Indira Gandhi asszony, In­dia miniszterelnöke vasárnap | beszédet mondott Delhiben a ' mártírok napján. Beszédében : Indira Gandhi többek között ! kijelentette: a taskenti nyilat­kozat első lépés az India és Pakisztán közti vitás kérdések békés rendezésének útján. A nyilatkozat teremtette helyze­tet minden eszközzel fenntar­tani és támogatni kell. As EAK a magyar kormányfő látogatását várja KAIRÓ (MTI) A kairói sajtó twbb cikk­ben foglalkozott a magyar— egyiptomi kapcsolatok fejlő­désével és jelezte, hogy Kál­lai Gyula látogatása alkalmá­ból gazdasági, kereskedelmi, tudományos-műszaki és kul­túrán« egyezmények aláírá­sára is sor kerül. A lapoK megírták, hogy EAK gazdag programmal várja a magyar vendégeket: hivatalos tárgya­lások szerdán és vasárnap lesznek, közben pedig a helu- áni vasmű és textllgyár, a pi­ramisok, az asszuáni nagy- gát, a Rima-vegyiművek, Luxor és Karnak meglátoga­tására kerül sor. A program kulturális része múzeum láto­gatásokat tartalmaz. Zakaria Mohieddin miniszterelnök és felesége kedden vacsorát ad a magyar kormányfő és fe­lesége tiszteletére. A vacso­ra-meghívást Kállai Gyula és felesége jövő hétfőn viszo­nozza. A magyar delegáció szállása a heliopoliszi Kubben köztársasági palotában lesz. Új amerikai katonai erősítés érkezett Tajvanra PÁRIZS (TASZSZ) Az AFP hirügynökség taj- peji tudósítójának jelentése szerint az amerikai légierők tajvani parancsnoksága szom­baton hivatalosan bejelentet­te, hogy „a távol-keleti ame­rikai állások védelmére” 130- deszant alakulatokat szállító — Hercules repülőgép érke­zett a Kunkuang amerikai lé­gitámaszpontra. Megbízható forrásokból származó értesülések szerint Tajvanon összesen három, deszant alakulatokat szállító repülőgép-raj állomásozik, öt­ezer főnyi személyzettel — írja a tudósító. Diáksztrájk Algírban ALGÍR (MTI) Vasárnap este az algériai diákvezetők összeültek, hogy eldöntsék: miképpen tiltakoz­zanak az FLN határozata el­len, amely szombaton betil­totta az országos diákszerve­zet algíri bizottságát. A Reu­ter értesülése szerint a vasár­nap esti tanácskozás eredmé­nyeként a szövetség vezetői "elhívták az algíri diákokat, ezdjenek hétfőn háromna­pos sztrájkot Anglia másik arca I. Áramlatok a brit békemoiyaiomban Az Angol Békebizottság Claverton Street-i helyiségé­nek ajtaját megnyitva barát­ságos, fiatal titkárnő invitált a belső szobába, hogy — ko­rábbi megállapodás alapján — a bizottság titkárával talál­kozzam. A helyiségben, ahol Coliin Sweet üdvözöl, egy szabad széket kerítünk először író­asztala mellé, mert a szolidan és okosan berendezett szobá­ban még két hölgy is dolgo­zik. Mint kiderült, a bizott­ság titkára járt már hazánk­ban, és véleménye szerint jó kapcsolatok fűzik össze az angol és a magyar békemoz­galmat. Okok ég okozatok A rövid ismerkedés után a lényegre tértünk: mindenek­előtt az angol békemozgalom jelenlegi helyzetére. Ennek megítélésében, s a következ­tetések levonásában abból kell kiindulni, hogy néhány esztendővel ezelőtt az angol békemozgalom rendkívül kez­deményező és aktiv volt, s mint ilyen, jó hatást gyako­rolt például az amerikai bé­kemozgalomra. A jelenlegi helyzetre már nem egészen ez jellemző. Az okokat vizs­láivá, amelyek egyébként ■zorosan összefüggenek, a kö­vetkezőket állapíthatjuk meg: Növekvő tömegerő 1. Az elmúlt években a békeküzdelem mindenekelőtt a nukleáris háború elleni harc kérdéskörére koncentrá­lódott. Szorosan Ide tartozik az is. hogy a háború és béke problémái zömmel átterelőd­tek a Távol-Keletre, és bizo­nyos értelemben elvonták a figyelmet a helyi feladatok­ról. 2. A munkáspártnak a béke kérdésében elfoglalt állás­pontja jelentősen megválto­zott. Másként kezelték a kér­déscsoportot ellenzékben, mint a hatalom birtokában. A tö­megek korábban azt hitték, ha a munkáspárt hatalomra kerül, programba veszi a bé­ke kérdését. Ennek elmara­dása csalódást, kiábrándulást keltett. 3. Több forrásból szerzett értesüléseim egybevetése sze­rint az aktivitás csökkenésé­hez hozzáiárult a különböző békemozgalmi szervezetek kö­zötti egység hiánya is. Jól'e- het a tömegek egységesek a béke ügyében, a különböző békemozgalmi vezetők között nézetkülönbségek vannak, s ez hosszabb ideje érezteti ha­tását az angol békemozgalom­ban. A fő nézetkülönbség min­denekelőtt a pacifista és nem pacifista álláspontot képvise­lő vezetők között található. A pacifisták szervezeti tekin­tetben nem a tömegakciókra, hanem az egyéni akciókra építenek, míg a nem pacifis­ták — helyesen — ennek el­lenkezőjét vallják. A béke­mozgalmon belüli nézetkülönb­ségekre hatással van a nem zetközi munkásmozgalomban lévő véleményeltérés is. Szerencsére, e nézetkülönbsé­gek alapiéban véve csak a vezetők között jelentkeznek. A munkáspárt jobb szár­nya tiltja tagjainak a béke­mozgalmi tevékenységet, aki ennek ellenére résztvesz ab­ban, azt kizárják a pártból. A sokéves tapasztalat mégis azt mutatja, hogy a nehéz­ségek leküzdhetők, és a mun­káspárt centrista részével, il­letve balszárnyával sikerül együttműködni. Angolok Vietnamért A korábban említett aktivi­tás csökkenés természetesen nem jelent tétlenséget. A vi­etnami háború befejezéséért indított mozgalom például 1965 februárjában kezdett te­rebélyesedni. Márciusban a Trafalgar Sqare-i, hatalmas tömeg demonstrációhoz 100 munkáspárti képviselő is csat­lakozott. A békemozgalom megerősödése szempontjából ez az akció rendkívüli jelen­tőségű volt. Júniusban több mint tízezer ember vonult a parlament elé, hogy átadják Maffia — Hongkongban Az elsötétített szobában egy férfi áll, rajta különleges, hosszú köpönyeg, a fején bor­dó színű sisak. Mögötte mély áhítatba merülve tizenkét ember térdel. A férfi előtt ol­tár és ott foglal helyet a fő­pap. Halk mormogás tölti be a helyiséget, végül felemelke­dik a főpap is, és az oltárra tesz egy kakast. A köpenye- ges férfi magasra emeli a kardot és megszólal. — Alávetitek magatokat a páholy törvényeinek? Elfo­gadjátok, hogy mindaz, amit rendünk elöir, örök törvény és parancsolat? Ha igen, ak­kor egyesüljünk örök testvé­riségben. Ezután lesújt a kard, a kakas vérét egy borral félig telt edényben összegyűjtik, majd a főpap előránt egy hosszú tűt, és a résztvevők mindegyikén mély sebeket ejt. Az embervért is az edénybe csurgatják. Vala­mennyien isznak a vérből és ezzel véget ér a szertartás... A jelenet nem valamelyik dús fantáziával megáldott filmrendező vagy bűnügyi re­gényíró gondolatvilágában született. A különleges „szer­tartás” tény és való, és nap­jainkban is lezajlik nap, mint nap Hongkongban, a brit koronagyarmaton, mely­nek élén őfelsége főkormány- zója áll. A városban és kör­nyékén félhivatalos közlés szerint is legalább kétszázöt­ven titkos egyesület működik és ezek a szervezetek az ősi szertartás szerint avatják fel új tagjaikat, akik egy életre elkötelezik magukat, mindig és minden körülmények kö­zött teljesítik a szervezet pa­rancsait; az utasítások meg­tagadása pedig egyenlő a ha­lállal. A titkos szervezetnek mag­va még a XVII. században alakult meg. Akkor a Csing dinasztia uralkodott Kínában és az organizáció eredeti cél­ja az volt, hogy tűzzel-vassal, cselszövésekkel a Ming csá­szári házat segítsék hatalom­ra. A különböző kínai dinasz­tiák. császárok azóta már rég elporladtak, de a szervezetek megmaradtak. Tevékenységü­ket. felépítésüket leginkább a maffiával lehet összehasonlí­tani. Ebből következik az is« hogy a politikai elgondoláso­kat most már jórészt üzleti célkitűzések váltották feL A hongkongi rendőrség ve­zetője, Mr. Heath közölte a megdöbbentő adatokat: „Szá­mításom szerint a korona- gyarmat minden hatodik la­kosa tagja valamelyik titkos szervezetnek. Ez annyit je­lent, hogy körülbelül félmil­lió mindenre elszánt, fanati­kussal kell számolnunk”. A szervezetek élén mindig egy kisebb csoport ál], ez adja tovább utasításait az alsóbb régiókba, majd az egyszerű tagok végrehajtják a paran­csokat. Nem igen akad ma már Hongkongban kereskedő vagy üzletember, aki ellent merne mondani a titkos szer­vezeteknek. Buis, az ameri­kai gengsztervilágból jól is­mert védelmi díjat fizetnek, és ha erre nem hajlandók, el­hangzik az ítélet, majd utána a végrehajtás. Ez kisebb „bűncselekmények" esetében csak egy egyszerű robbanás az üzlethelyiségben, de elő­fordul az is, hogy a renitens- kedőt borotvapengékkel szab­dalják fel. (s* e.) követeléseiket a képviselők­nek. Érdemes megemlíteni, hogy a tízezres tömeg a szak- szervezetek és a különböző békemozgalmi szervezetek küldötteiből állt! Ebben az időszakban körülbelül 150 vi­etnami bizottságot alakítot­tak, s ezek rendkívül aktívak voltak, gyűléseket tartottak, képviselőket hívtak meg esz­mecserére, s aláírásokat gyűjtöttek; a háború befeje­zését követelő ívekre. Nem elhamarkodott követ­keztetés: az egyszerű angol emberek többsége ellenzi a vietnami háborút, s belátja, hogy az Egyesült Államok valóban agressziót követ el vietnamiak — északon és dé­len lakók — milliói ellen. A nyílt álláspont kialakítását azonban megnehezíti az an­gol kormány taktikázgató, nem őszinte magatartása. Míg a munkáspárti kormány mi­niszterei, s maga Wilson mi­niszterelnök is a gyakorlat­ban , támogatják az USA szennyes háborúját, ha a tö­megekhez szólnak, akkor ar­ról beszélnek, hogy lehetséges a béke, s ehhez csak a viet­nami kormány, Kína és a Szovjetunió beleegyezése kel­lene. .. E céltudatosan hamis nézet azonban mind kevésbé talál hitelre, annak ellenére, hogy a kormány ösztönzésére az angol sajtó hangos kam­pánnyal népszerűsíti az Egye­sült Államok kegyetlen viet­nami háborúját. Az emberek, legalábbis józanabb részük, inkább a ritka, de szókimon­dó, a valóságot megközelítő, vagy azt kimondó sajtóvéle­ményekre figyelnek. Mint már említettem, né­hány évvel ezelőtt az angol békemozgalom erősen befo­lyásolta az Amerikai Egye­sült Államok békemozgal­mát Most a fellendülő ame­rikai békemozgalom van ha­tással az angolra. Novem­ber utolsó napjaiban például tapasztalhattuk, milyen ha­talmas tömegeket megmozga­tó béketüntetések voltak Amerikában, s velük egyidő- ben Londonban Is. Az Angol Békebizottság egyik legsikeresebb akciója a vietnamiak megsegítésére Irányuló egészségügyi mozga­lom. amelynek támogatói kö­zött sok képviselő és neves értelmiségi is szerepel. A mozgalom keretében, több mint ötezer fontot gyűjtöt­tek össze, s érdemes megem­líteni, hogy még az egyház Is az adakozók között volt. Hiba lenne, ha az angol békemozgalom tevékenységét leszűkítenénk a vietnami bé­kéért vívott harcra. Hangsú­lyozottan felhívják a figyel­met arra a halálos veszélyre is, amelyet Európában a nyugat­németek atomfegyverhez való juttatása jelentene. Erre mu­tat az is, hogy az Angol Bé- k"l"‘-ottság 1966 márciusában rendezendő kongresszusának középpontjában előrelátható­an az európai béke kérdése szerepel. Túl mindezen, napi, aktuális kérdésekkel is foglal­koznak, most például a rho- desiai helyzettel, a fajvédők leleplezésével. Az angolok precízek, s jól beosztják idejüket. A beszél­getésre szánt másfél óra, melynek magvát próbáltam röviden összefogni, hamaro­san eltelt, s a budapesti vi­szontlátás reményében vet­tem búcsút Coliin Sweet-től. Az egyszerű kis ajtót becsuk­va. tekintetem megpihent az apró kis táblán, melyen ez áll: British Peace Commitee, Angol Békebizottság. Boros Béla (Következik: Russel moz­galmának néhány vonátt^

Next

/
Oldalképek
Tartalom