Nógrád, 1966. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-09 / 7. szám

1966 ränuär 9.. vasömar: NÖCRÄC 7 Visit Hollókő Két szék közül a pad alá?... isit Hollókő in Hun- zés.) Nem kerestem meg. Azt zeum és a Magyar Tudomá­gary! — olvasom úgyis tudom, elmondták, hogy egy Nógrádba csaló— nem kapott azokból a bank­jegyekből, s a múlt kuriózu­mainál a ma krónikását job­ban érdekli a jelen. gató prospektusban. — Reservation of people’s bu­ilding. Most téli égbolt szürkíti körben a hegyeket, meg a fa­lut; érdemes-e Hollókőre láto­gatni? Eszembe jut egy hajdanvolt újság, Az Est 1934. évi kalen­Visit Hollókő. A község ma a népi építkezés Európa-hírű nyos Akadémia által meghir­detett X. Országos Néprajzi és Nyelvjárási Gyűjtőpályázat­ra beküldött: A kender ter­mesztése és feldolgozása Hol­lókőn (P. 288/1961) című és számú pályamunkáját, vala­mint az azzal kapcsolatban be­sek nappal egymásra raktak Ezért a Hollókő elnevezés. S ha elfújjuk a legendák ködét? Szilágyi Endre, a Nóg- rád megyei Idegenforgalmi Hivatal vezetője a tervekről tájékoztat. Ebben az évben to­vább fejlődik Nógrád megyé­x „ , küldött, gondosan elkészített nek ez a sajátos 'degenforgal­élo múzeuma. Az Országos kenderfeldolgozó eszközmodel- mi központja, ez a Magyaror- Műemléki Felügyelőség védet- leket a bíráló bizottság II. díj- szágon egyedülálló népi épí- té nyilvánította belső terüle- jal (1000 Ft.) jutalmazta.” Ke- tészeti rezervátum, tét, ezt a bizarr asszociációra kész- amelyek gazdasági épületeik­fatornyos műemlék lemen Ferenc eddig négy dől- A tervek? Mint már emlí- dáriuma, amely többek között templom körül tizenhat házat, gozatot készített, ezek témái: tettem, két helyreállított pa­három nemzedék fiatalságának lócházban a tavasszal turista­hagyományai, a kenyérsütés, a szállások nyünak. Az Orszá­lucanapi szokások, a temetke- 1967_ben egymillió forintot zes és a vele kapcsolatos hie- szán a hollókői vár állagmeg- delmek Hollókőn. Ezt csak ke- óvására. A munkák megkez- vesen tudják róla, fafaragásait désének két előfeltétele van, viszont annál többen ismerik mindkettő megteremtése en- MnfT,7 , . „ „ „ nek az evnek feladata. Az Magyarországon es Europá- egyik) a várhoz vezető út ban. Barackfából, körtefából, megépítése, a másik a terve- hársfából készíti figuráit, ivó- zés megkezdése előtt szükséges csanakjait, s jellegzetesen nóg- feltárási munkák elvégzése, rádi áttört padhát-betétjeit. A hollókői vár alatt, a A hollókői Beszélünk a „műemlék- ****“ ® . , „ , „ „ háború előtt strandfürdőt épi­falu -ről, az „uj ipar -ról, az a község a patakpartra. idegenforgalomról (Kelemen Ezt a fürdőt a főváros lakói is Ferenc tájékoztatása szerint előszeretettel keresték 1965-ben tízezren fordultak fel. Azóta Hollókő vízvezetéket is kapott, a kissé romos stran­dot azonban bezárták. A meg­nyitásán talán nem lenne ér­dektelen újra gondolkodni. A régebben gazdag népszo­kásokból máig csak a lakodal­meg Hollókőn, főleg a tavaszi és az őszi hónapokban — nyá­ron Magyarországon a Bala­ton, télen a Bükk és a Mátra a „sztár” —, a látogatóknak körülbelül a fele külföldi), mi, eljegyzési szokás maradt szóljunk néhány szót a holló- tenn- Énekelni nagyon szépen , ,,, ,T. , tudnak a hollókőiét mégsincs kői várról is. Ott áll Nograd , , , , .7 . T , 6 a községben számottevő ének­megye „legépebb” vára a kar, tánccsoport. Az idei év. Szárhegy kúpján, a XIII. szá- vagy a jövő esztendők során zadban a Kacsics-nemzetség talán ismét életre kelhetne építette. Nemcsak a téli köd, egy rangosabb kultúrcsoport, a legendák köde is takarja. hagyománnyá válhatna a né­Kelemen Ferenc fafaragó tető kérdést szegezi az olvasó- kel, macskafej köves meredek nak: Melyik szebb? Az olda- udvaraikkal a szakszerű kon- lakon arcok ellenpólusai, vi- zerválás után a különleges lághódító filmcsillagok, s a falukép megőrzésére hivatot- nógrádi táj szépei. A szépség tak. Ilyen egységesen, harmoni- különös vetélkedője folyik az kusan szép palóc építkezés oldalakon, erre kér választ a fenti kérdéssel az olvasótól a könyv. Több, mint harminc év után én már nem tudom — nem is akarom — eldönteni, melyik sehol sem maradt fenn, mint Hollókőn, A kiválasztott épü­letek egy részében a Nóg megyei Idegenforgalmi Hiva­tal gondozására bízott turis­taházakat (kettő közülük ez év tavaszán nyílik meg), mű­szebb, Heather Angel, vagy az . észté1,epet létesítenek, ven­őrhalmi menyecske, Kovács Erzsiké, Margaret McConnel, vagy a kazári menyecske, Ko­mái* Borbála, Adrienne Ames, vagy a Nógrád községbeli Sán­dor Kata, Greta Garbo, vagy az eltűnt bujáki menyasszony? Különben is, a sztárokról is hallgat a krónika, Greta Gar­bót sem rajongják körül em­berezrek. Hol keresném hát Palócföld virágait? déglőt nyitnak, sőt, a tervek szerint a Háziipari Szövetkezet valamely, az idegenforgalma; érdeklő részlege is otthonra talál majd. A tervek első megvalósuló saként az Országos Műemlék Felügyelőség 1964-ben adta át a Nógrád megvei Múzeumok Igazgatóságának Hollókőn a Kossuth utca 82. számú há­zat, amelyben falumúzeum lé- hollókői Greta Garbo”-t, tesült. Az épület az észak— Bíró Margitot keresem, akinek a fényképe a balassagyarmati Palóc Múzeum néprajzi albu­mából tekint az érdeklődőre, magyar, illetve a palóc ház­típus jellegzetes képviselője (földszintes, kőlapra vályog- falakkal épült, utcai részén de őt sem találom. Azóta — alápincézett) annak az egyse- a felvétel 1949-ben készült — ges utcaképnek a része, amely asszony lett a lányból, s ép- ugyancsak az 1909-es tűzvész pen a városban tartózkodott, után alakult ki, mégis hagyo- amikor én Hollókőn jártam, mányos, mert az újjáépítésnél A „hollókői Greta Garbo”. Avagy: reális tervek a levegőben írt róla a Nógrád, hogy a májusi Ifjúsági Hónap és az múlt év utolsó szakaszában őszi Vasas Színjátszó Feszti- elbágvadt a Megyei Művelő- vál alkalmával. dési Ház építésének üteme. Az építők kérésére — épp a munka zavartalan menete ér­dekében — elmaradt a könyv­tár, a népművelési apparátus korábbi beköltözése az úgyne­vezett „lepény”-szárnyon, de a jelek szerint ez sem hozta meg a remélt eredményt; a kulturális centrum átadásá­nak ideje a jövő titka. A József Attila Művelődési Otthon s a Nógrád megyei Népművelési Tanácsadó ukázt kapott a napokban, az új év első óráiban: hagyja el ed­digi helyiségeit, adja át a KI — Zenei jellegű törekvése­ink között helyett kapott egy felnőtt és egy ifjúsági közön­ségnek szánt bérletakció. A Salgótarjáni Állami Zeneisko­lával az esztendőben öt alka­lommal egyedi hangversenyt rendezünk a tanárok és a nö­vendékek, továbbá az öntevé­keny zenekarok megszólalta­tására. — Érdeklődésre számíthat­nak filmvonatkozású elgondo­lásaink is. A TIT megyei szei- vezetével és a Filmtudományi Intézettel filmbaráti kört szer­OSZ-nak a kiállítási termet vezünk> archív és premierfilm Amúgy is, régóta nem készí­tenek róla fényképet, nem sze­reti. Vajon, tudja-e, hogy eb­ben is Garbóhoz hasonlít; s berendezése korabeli bútorzat- így ő is megőrzi az örökifjú- tál és eszközökkel a lakásbel- ságot? lókői várhoz. Egyik monda szerint Csák Máté a vár kút­jába dugta el kincseit. (Nem­zedékeken át kutattak a ro­mok között a kincskeresők. Az első világháború előtt egy bu­dapesti ügyvéd is megpróbál­................... , ... ... ta fellelni a kincseket, siker­s ő szazadeleji hangulatai ide- telenüj > Ugyancsak legenda zi. mondja, hogy a vár építtetője, mereven ragaszkodtak a tűz­vész előtti házkülsőhöz és ház­beosztáshoz. A falumúzeum Sok legenda fűződik a hol- pi citerázás is a hollókőiek, s a kis cserháti rezervátumba látogatók örömére. £ Mondják, a „tíz pengős asz- szony” is Hollókőn él, keres­(Az 1930-as évek a múzeum gondnoka, Kelemen szonyról Ferenc, feladója a Magyar és gyermekéről készült rajz — Nemzeti Múzeum és a Népraj- — díszí- zi Múzeum etimológiai adattá­ra. Ez áll benne: „Örömmel ér­sem meg. végén egy hollókői assz Egy hivatalos levelet mutat a „palóc madonna'’ tette a magyar tíz pengős Kacsics András szépasszonyt rabolt, s a várba vitte. De volt az asszonynak egy boszor­kány-dajkája, aki az ördöggel szövetkezett, s az ördögíiak — — a hollók — éjszakánként mindig elhordták azokat a bankjegyet, innen az cinévé :- tesítjük, hogy a Néprajzi Mú- köveket, amelyeket a kőmuve­egfőbb ideje valóban, hogy a magyar ide­genforgalom felfe­dezze Hollókőt, hi­szen néhány prospektus már elkészült, s hívogat: Visit Hol­lókő in Hungary! Ez pedig semmiképpen sem csak büsz­keséggel tölthet el bennünket, hanem gondot is jelent. Hogy a Hollókőre látogatók mind­inkább jó hírünket vigyék szerte az országba, Európába és a világba. Tóth Elemér Foto: Koppány bocsássa a gyógyszertár vál­lalat rendelkezésére s költöz­zék ideiglenesen a Csemege bolttal szomszédos épületma­radványba. Két szék közül tehát lénye­gében a pad alá. Vaskos köteg már az újra- és újradolgozott, kiegészített tervek sorozata, amely a Me­gyei Művelődési Ház műkö­désére vonatkozóan eddig ké­szült s a költségvetési jóvá­hagyás után készen áll a vég­legesnek tekinthető munka­terv is, melynek megvalósítá­sa a korábbihoz mérten nagy fordulatot jelenthetne Salgó­tarján s egyben a tarjáni já­rás és a megye szellemi, kul­turális életében. A tervek azonban — minden realitásuk ellenére — a levegőben lóg­nak, mint Mohamed koporsó­ja. Bár a költségvetés igen je­lentős summát, — egymillió háromszáz ezer forintot nyi­tott meg gazdálkodásra, a nép­művelők épület-feltétel híján egyelőre édeskevésre mennek a pénzzel. S hogy mi valósul­hat meg az első negyedév ter­veiből, mi nem, azt mások­tól kell majd számonkérni, nem a jóhiszemű tervezőktől. — Hogyan is gondolták az egészet? — erről beszélget­tünk Kiss Imrével, a megyei Népművelési Tanácsadó veze­tőjével, a József Attila Mű­velődési Otthon igazgatójával. — A Megyei Művelődési Ház — mondja — a Népmű­velési Tanácsadó és a József Attila Művelődési Otthon szervezeti egyesítését jelenti. Működési tervét úgy állítottuk össze, hogy kielégítse a helyi igényeket; széleskörű progra­mot nyújtson a város lakos­ságának, egyben messzemenő­en segítse a járás és az egész megye művelődési hálózatának eredményességét. Célunknak tűztük ilyen értelemben a szo­cialista életformára, szocialis­ta magatartásra való nevelést, a termelést segítő népművelés szélesítését, a népművelési szakemberképzést, az általá­nos, a világnézeti, a szakmai és az esztétikai műveltség terjesztését, a népművelés formáinak és módszereinek fejlesztését. — Milyen program szolgál­ná mindezeket? — Nézzük meg elsőnek a helyi, járási, megyei, illetve országos jellegű rendezvények tervét. A Megyei Művelődési Házban egyedi -előadásokat fo­gadunk egyes állami színhá­zak — mint az egri Gárdonyi Géza Színház, a Déryné, a bu­dapesti Thália, a József Attila, az Állami Bábszínház vala­mint az ŐRI és OCI műsorá­ból. Május és június hónap­ban (?) négy-hathetes ven­dégszereplésre hívjuk a kapos­vári Csiky Gergely és a deb­receni Csokonai Színházat s előadásaikkal a környező na­gyobb művelődési otthonok­ban tájelőadásokat is biztosí­tunk. Színházi programunkra vállalásainak havi egy-égy előadással bér- Szépek Jeti rendszert hirdetünk. Ezé- sak vetítő""' ' ‘ártunk s teret nyi tunk rendszeresen ismeretter­jesztő filmeknek. Változatos elevenség tetszik ki a különféle jellegű kiállí­tási tervekből is. Februárban kerül (ne) salgótarjáni közön­ség elé az 1965. évi Országos Fotóművészeti Kiállítás anya­ga, ekkora terveznék Csohány Kálmán nógrádi származású festőművész tárlatát, március­ban és azt követően az esz­tendőben Úti élmény fotókiál­lítás, az észak-magyarországi képzőművészek, csehszlovák képzőművészek, Iványi Ödön, Jánossy Ferenc, Pataki József festőművészek gyűjteményes bemutatkozása, a Megyei Fo­to- és Filmklub kiállítása, to­vábbá kereskedelmi és ipari árubemutatók szerepelnek az elgondolások között. A Me­gyei Művelődési Házban lenne márciusban a tánczenekarok megyei selejtezője, májusban a II. Országos Jazz- és Tánc­zenei Fesztivál, novemberben a Vasas Színjátszó Fesztivál; itt tartanák áprilisban az Or­szágos Jogász Napokat/ má­jusban a Magyar Televízió műszaki propaganda ankétjét, szeptemberben a TIT Orszá­gos Egészségügy Vándorgyű­lését, novemberben a megyei művelődési házak igazgatói­nak országos tanácskozását. Mindezek az építkezés gyors befejezését, a művelődési ház de függvénye a kulturális centrum létrejöttének az olyan rendezvénytervek sikere is, mint a színjátszó csoportok szécsényi, a bábjátszók nagy- bátonvi, az irodalmi színpa­dok balassagyarmati találko­zója, az augusztus 20-i holló­kői. folklór találkozó, a két városunkat érintő Zenei Na­pok, a Bányász Kulturális Hó­nap — melyeknek a Megvei Művelődési Ház a legfelsőbb szervezője és irányítója. Nem közömbös a Művelődé­si Ház befejezésének terminu­sa az ismeretterjesztő felada­tok, a klub- és szakköri élet szempontjából sem. Az isme­retterjesztő sorozatban orszá­gos személyiségek megszólal­tatása, a vállalkozott a vezető­ség, klubot akar biztosítani a művészeknek, a nyelvtanulók­nak, a gyűjtőknek, az autó­soknak, az ifjúságnak, a há­ziasszonyoknak s a nyugdíja­soknak, munkálkodási teret az irodalmi szíria táron-1 a kamarazene, a báb játszás, a filmezés, a népitánc, a kép­zőművészet, a fotoélet, a kó­rusművészet, a balett- és moz­gásművészet, a szimfonikus és a tánczene híveinek, ezzel je­lentősen segítheti a megyei öntevékeny mozgalmak orszá­gos szintre fejlődését. Nagy feladatot vállal magáx*a a Mű­velődési Ház a szocialista bri­gádok kulturális nevelésében, brigádklubbok szervezésében is. Munkájukhoz programokat készít, figyelemmel kíséri a szopialista brigádok kulturális teljesítését, a tei-vek, tartalma­kén kívül vendég művész­együttesek és öntevékeny mű­kedvelő csoportok fellépését biztosítjuk az április 3-i, az augusztus 20-i és a november 6-i központi ünnepségeken, a és változatosak, ehhez nem fér kétség, önmagukban mégis illuzórikusak; mert va­lóra váltásukhoz az építőknek kell mielőbb kaput nyitniuk. Barna Tibor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom