Nógrád, 1966. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-14 / 11. szám

2 nograd 1966. január 14. péntefe. Megkezdődtek a szovjet-mongol tárgyalások ULÁNBÁTOR: Csütörtökön a kormány rezidenciáján megkezdődtek a tárgyalások a szovjet és a mongol párt- és kormánykül­döttség között. A szovjet küldöttséget Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a mongol küldöttsé­get Cedcnbal, a Mongol Népi Forradalmi Fárt Központi Bizottságának első titkára, a minisztertanács elnöke vezeti, ti. Harci zászlók páncélos alakulatoknak Kubában Fidel Castro beszéde HAVANNA (TASZSZ) A kubai forradalmi fegy­Kisx Csaba, az MTI tudósí­tója jelenti: VASHINGTON Johnson elnök szerdán es­te mondotta el a kongresz- szusban szokásos évi üzenetét az Egyesült Államok helyzeté­ről. Az elnöki program amely a két ház együttes ülésén hangzott el a várakozásnak megfelelően a vaj és az ágyú programját hirdette meg. Az elnök kijelentette, tovább akarja folytatni az úgyneve­zett nagy társadalom építésé­nek programját, de mindent megad a vietna­mi háború folytatásához és világosan kijelentette, az USA nem szándékozik kivo­nulni Vietnamból. „Nemzetünk kegyetlen és keserű konfliktusba kevere­dett Vietnamban. Ennek a ténynek kell állnia gondolat­menetünk középpontjában — jelentette ki Johnson. — Nem engedjük meg azoknak, akik lőnek ránk Vietnamban, hogy győzelmet arassanak az ame­rikai nép vágyai és szándé­kai felett. Országunk elég hatalmas, társadalmunk elég egészséges, népünk elég erős ahhoz, hogy otthon építse a nagy társadalmat, miközben a világ többi részén céljai meg­valósításáért küzd”. Johnson tíz pontban foglal­ta ősze a teendőket. 1. Folyt­tá tni kell a tavaly megkez­dett egészségügyi és oktatási programot, 2. Folytatni kell az úgynevezett szegénység elleni harcot; 3. Űj irányba kell te­relni a külföldi segélyprogra­mot, 4. Lehetővé kell tenni a kereskedelem kiterjesztését az Müncheni igazságügyi ha­tóságok letartóztatták dr. Wilhelm Harstert és két há­borúsbűnös társát. Harster, áld Hollandia náci megszál­lása alatt az ottani Gestapo főnöke volt azzal a váddal kerül a bíróság elé, hogy Az Egyesült Államok inter­venciós csapatainak egyik fő­kolomposa Steelwell tábornok. Legutóbb feltették neki azt a kérdést, mi az amerikai pa­rancsnokság „doktrínája” a vietnami háborúban? A tábor­nok elképesztő nyíltsággal vá­laszolt: „Uraim, ez igen egy­szerű: annyi vietnamit kell megölni, amennyit csak lehet. Amennyit csak lehet, uraim”. Steewell és kartársai igye­keznek is az említett kannibáli doktrínát a rendelkezésükre álló összes eszközökkel alkal­mazni : földrészközi bombázó­gépekről ledobott bombákkal, helikopterekről a földre árasz­tott napalmmal, a büntetőosz­tagok golyóival és a különleges csapatok diverzánsainak késé­vel. De mindez nem volt ele­gendő. A Pentagon áttért a vegyi háborúra. Ekkor a felhá­borodás hulláma söpört végig az egész világon, amikor a távírógépek hírt adtak arról, hogy az intervenciósok mérges gázokat alkalmaznak a békés lakosság ellen. Mivel válaszolt a Pentagon á világnak? Phil Golding a hadügyminiszter-helyettes kép­viseletében először is kijelen­tette hogy a gázok alkalma­zása ... emberséges eljárás, másodszor pedig idézte fölötte­Egyesült Államok és Kelet- Európa. illetve a Szovjetunió között, 5. Nagyméretű építke­zést kell kezdeni a városköz­pontokban és nyomornegye­dekben, 6. Meg kell gátolni a folyók további szennyeződé­sét, 7. Növelni kell a bűnö­zés elleni küzdelmet, 8. Űjabb Intézkedésekkel kell biztosí­tani a néger lakosság egyen­jogúságát, 9. Modernizálni kell a szövetségi kormányzatot, közlekedési minisztériumot kell létrehozni. 10. A jelenle­gi kettőről, négy évre kell emelni a képviselők mandá­tumának időtartamát Vietnam miatt nem tehetünk meg mindent, amit kellene, vagy amit akarunk — mon­dotta Johnson, majd bejelen­tette, hogy az új költségvetés rekordmagasságú: 112,8 mil­liárd dollár lesz. bár a defici­tet csak 1.8 milliárdra terve­zik. Az elnök bejelentette, hogy bizonyos gazdasági intézkedéseket kell végre­hajtani a takarékosság ér­dekében. Az elfogadásra váró tör­vényjavaslatok között említet­te a Taft-Hartley törvény egyik pontjának felülvizsgá­latát, amely a kongresszus ta­valyi ülésszakán elmaradt. Johnson azzal kezdte be­szédének külpolitikai részét, hogy Vietnamban, csordultig telt a veszély pohara. Azt bi­zonygatta, hogy a vietnami háború az amerikai nép jólé­tét és szabadságát érinti, a vietnami agressziót egy sor­nyolcvanháromezer esetben volt bűnrészes gyilkosságban. Hollandiában nemcsak a náci rendőrség, hanem a ná­ci biztonsági szolgálat (SD) vezetője is volt, s felelősség terheli a zsidók koncentrá­ciós táborokba szállításáért sének, Cyrus Vance hadügymi­niszter-helyettesnek kijelenté­sét: „Nemzeti politikánk nem tiltja és sohasem tiltotta mér­gező anyagok alkalmazását, amikor tömegmegmozdulások elfojtásáról van szó”. Ez rövid és világos kijelentés. Az „őszinte” tábornokok nem hagytak föl a mérgező gázok alkalmazásával. Sőt, ki akar­ják terjeszteni a vegyi hábo­rút. Daveson — egy másik őszinte tábornok—, az Egye­sült Államok vezérkari főnö­kének helyettese, — nyíltan követelte: Vietnamban alkal­mazzanak könnyfakasztó gázo­kat. A befolyásos „Amerikai Vegyipari Társaság” folyóira­ta szerkesztőségi cikkben sür­gette: a most folyó partizán- háborúban vegyék igénybe nyíltabban a vegyiharc és a biológiai hadviselés eszközeit. A Pentagon vezetői nagyon jól tudják, háborújukat nem­csak a felszabadító hadsereg, hanem a békés lakosság ellen is folytatják, s ezt nemcsak tudják, hanem be is ismerik. Jelentést adnak ki azokról a támadásokról, amelyeket bom­bázógépeik kórházak, iskolák és templomok ellen intéznek, s arra hivatkoznak, hogy fölül­ről nem könnyű kivenni, pon­tosan hova is esnek a bombák. gi intervencióval, a berlini beavatkozással, a koreai há­borúval, a Kína és Kuba el­leni lépésekkel. Az elnök öt pontban össze­gezte külpolitikai irányvona­lát, Az első helyre természe­tesen az erőt tette, és azt mondotta, hogy a Jövő költségvetési év­ben 58,3 milliárd dollárt fordítanak katonai célok­ra. A vietnami háború költségve­tése egymagában 5,8 milHárd- dal növekszik. A költségvetés valamennyi más, így például szociális, vagy kulturális cé­lokat szolgáló tétele együttvé­ve sem emelkedik 0,6 mil- liárddal. A külpolitika második cél­jaként említette az elnök a fegyverzet ellenőrzésére és csökkentésére irányuló nem­zetközi megállapodások eléré­sét. beleértve a nukleáris fegyverek elterjedésének meg­akadályozását. Harmadik feladatnak az USA által vezetett különbö­ző nemzetközi szervezetek megerősítését, így a támadó jellegű katonai paktumok megszilárdítását említette Johnson. Negyedik pont az amerikai külpolitikában az úgynevezett segélyprogram. Külpolitikánk ötödik és legfontosabb alapelve a nem­zett függetlenség támogatása, — mondotta ezután, s ebben az összefüggésben kijelentet­te, folytatni akarja a „híd­építés” politikáját Kelet- Európábán. Az elnök egyébként bejelen­tette, hogy kérni fogja a tör­vényhozástól a kelet-nyugati kereskedelem útjában álló korlátozások megszüntetését. Az elnök azt mondta, hogy az amerikai katonák Vietnam­ban is a „nemzeti független­séget” védelmezik. Johnson közlése szerint je­lenleg 190 ezer amerikai ka­tona van Dél-Vietnamban. A nagyszabású erősítés és az észak-vietnami terület bom­bázása következtében szerin­te „az ellenség nincs már kö­zel a győzelemhez, az idő nem dolgozik számára, és nem ké­telkedhet az amerikai elhatá­rozottságban”. „Lehet, hogy hónapokról, lehet, hogy évekről lesz szó, azonban addig maradunk, amíg az agresszió harcra kényszerít bennünket” A „News Week” című folyó­irat szerint a Pentagon egyik alezredese beismerte, hogy „az ilyenfajta háborúban lehe­tetlen megkülönböztetni a „Vietcong” harcosait a békés lakosságtól... Amikor gráná­tot dobunk valamilyen bar­langra, vagy alagútra, nem le­hetünk bizonyosak abban, hogy ott nincsenek-e gyerekek”. Az ezredes ugyan „nem volt bi­zonyos”, de Lewis Walt vezér­őrnagy a Vietnamba vezényélt tengerészgyalogság 3. hadosz­tályának parancsnoka őszintén beismerte, hogy beosztottjai megölik a nőket és a gyereke­ket is. Richard Russel, a szenátus hadügyi bizottságénak elnöke, — a Pentagon érdekeinek vé­delmezője a szenátusban —, azzal a gálád felhívással állt elő, hogy bombázzák Haiphong kikötőjét. Persze a szenátor harci hevét igen komoly anya­gi okok támasztják alá. Rus­sel közel áll a rakétákat és repülőgépeket gyártó „Lock­heed Airoraft” társaság veze­tőségéhez. Az említett társa­ság 1964-ben — Russel tevé­keny közreműködésével —, az első helyre tört előre a Pentagon 10 fő szállítója kö­zött. Az 1965. évben a „Lock­heed” még nagyobb profilra áhítozott, s ezért kellett sürög- nie- forognia. Russelnak. A go­veres erők páncélkocsi alaku­latainak ünnepélyes keretek között harci zászlókat nyúj­tottak át Ugyanakkor a Ku­bai Kommunista Pártba be­lépett tankosoknak átadták a párttagsági könyvet Az ün­nepségen jelen volt Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, miniszterelnök és beszédet mondott Megállapította, hogy a hon­védelem az a terület, amelyen Kuba az utóbbi időkben a legnagyobb előrehaladást tet­te. Az a körülmény, mennyire vagyunk képesek leküzdeni bármilyen típusú agressziót, elsősorban csapataink harci felkészültségétől, parancsno­A New Yoik-i városi ha­tóság háromtagú közvetítő bizottsága szerda este tizen­két oldalas javaslattervezetet állított össze a közlekedési sztrájk befejezése feltételei­nek megteremtésére. A Ja­vaslatot, amelyet nem hoztak nyilvánosságra, a szakszerve­zet képviselői megfelelőnek Abdelrahman Bazzaz iraki miniszterelnök szerdán este sajtóértekezletet tartott A bagdadi rádiónak a sajtóér­tekezletről adott beszámolója alapján feltételezhető, hogy rövidesen teljes megegyezés várható az Irak és Irán kö­zötti viszály békés rendezése ügyében. Az iraki miniszter- elnök sajtóértekezletén be­jelentette, hogy a két ország kormánya előzetes beleegye­nosztevő szenátor azonban nem áll egyedül. Kartársa — a képviselőház hadügyi bizott­ságának elnöke, Rivers —, szintén azt követette, hogy in­tézzenek tömeges bombatáma­dást Haiphong és Hanoi ellen. Az amerikai hadvezetők nem ülnek ölhetett kézzel, miköz­ben a kongresszustagok előké­szítik a közvéleményt. Ezt bi­zonyította legutóbb John Sten- nis, a szenátus hadikészültségi bizottságának elnöke. Éppen a Hawai-i szigetekről tért vissza, ahol tanácskozott a szintén őszinte Sharp tengernaggyal, az Egyesült Államok csendes­óceáni csapatainak parancsno­kával; kijelentette, hogy a Pentagon fokozni akarja a Vietnami Demokratikus Köz­társaság ellen intézett bomba­támadásait. Az agresszorok katonai hely­zetén azonban nem segít sem a VDK-ellen irányuló bomba­támadások fokozása, sem az, hogy új csapategységeket kül­denek Dél-Vietnamba. Az ag­resszorok között erősödik a bi­zonytalanság a háború kime­netelét Illetőleg és a rémület, pusztulásuk lehetőségének lát­tán. A „Time” című folyóirat megírta, hogy az amerikai re­pülök borzadva várják a fel­szállási parancsot, ha bomba­támadásra kell indulniuk a VDK területén fekvő célpon­kalnk képességeitől, a hadi- technlka kezelésihez való hozzáértésünktől függ. Fidel Castro példaként rá­mutatott arra, hogy Vietnam­ban körülbelül kétszázezer amerikai katona a saigoni bábkormány sok százezer fő­nyi katonájával egyetemben vesztes háborút viv. Ennek az a magyarázata, hogy a vietnami hazafiak ügyesen es bátran alkalmazzák a helyi adottságoknak megfelelő har­ci módszereket és helyes tak­tikát követnek.. — Ennek következtében hiába vetik be tömegesen a fegyveres erőket, az imperia­listák nem képesek elfojta­ni a vietnami nép felszaba­dító mozgalmát — mondotta Fidel Castro. találták és előterjesztették a szakszervezet végrehajtó bi­zottságához. A Reuter és az AFP gyors­hírben jelenti, hogy mindkét fél elfogadta a városi hatóság közvetítő bizottságának ja­vaslatát a közlekedési sztrájk befejezésére. zését adta a viszálynak azon három pont alapján történő rendezésére, amelyet Irak te- heráni nagykövete dolgozott ki. A javaslat értelmében az iráni haderőket bizonyos tá­volságra visszavonják a két ország közös határáról, a két ország kölcsönösen megszün­tetné egymás elleni propagan­dahadjáratát és közös bizott­ságot hoznának létre a kisebb határproblémák rendezésére. tok ellen. A pilóták — a lap beismerése szerint —, a „kár­hozottak feladatának” nevezik az ilyenfajta repüléseket, mert — mint Glenn Magatan repü­lőszázados kijelentette —, a célpontokhoz vezető útjukon és a bombatámadás végrehaj­tása után mindenütt erős lég­védelmi tűz fogadja őket. A VDK légvédelme és egész had­ereje pedig napról napra erő­södik. A nagy Szovjetunió testvéri segítsége észrevehető­en megmutatkozik a köztársa­ság egyre növekvő honvédelmi készültségén. A Potomao partján „állomá­sozó” hetvenkedő katonák to­vábbra is hisznek a nagy szá­mok erejében, s mind újabb csapatokat küldenek Vietnam­ba. A történelem azonban már nem egyszer megmutatta, hogy nem lehet legyőzni azokat a népeket, amelyek megértették: a szabadságukért, a jövőjükért és gyermekeik jövőjéért küzde­nek. S még kevésbé lehet le­het legyőzni a harcoló népet akkor, ha nem áll egyedül, ha hűséges és hatalmas szövetsé­gesei vannak. Minél magasabbra kapasz­kodnak az amerikai agresszo­rok a bűncselekedetek lépcső­jén, annál nagyobbat zuhan­nak majd... B. K. Háborús bűnös bársonyszékben Bonnban, a gazdasági együttműködés minisztériumá­ban államtitkári tisztséget tölt be Friedrich Kari Via- lon. A napokban az NDK ..Deutschlandsender” rádió­állomása „A sakál nyomá­ban” című adásában új do­kumentumokat hozott nyilvá­nosságra, amelyek leleplezik Vlalonnak a Szovjetunió te­rületén elkövetett bűncselek­ményeit. s közölte ma Is élő tanúk vallomását, A jelenlegi bonni államtit­kár a második világháború idején mint az „Ost” („Ke­let”) birodalmi biztonság pénzügyi osztályának vezető­je tevékenykedett, s a hitleri Németország mononóliumai- nak Igyekvő szolgája volt. Szovjet, lengyel és csehszlo­vák állampolgárok ezreit küldte halálba és kényszer­munkára; kifosztott banko­kat. múzeumokat, tanintéze­teket. sőt templomokat is, Vialont 1943. december lil­én az „Qstland” területein működő fasiszta német mo­nopóliumok „vagyonának” igazgatójává nevezték ki, E minőségben jónéhány szolgá­latot tett a Siemens, Bosch, Daimler—Benz és Mannes­mann konszerneknek, ame­lyek a Szovjetunió megszállt övezeteinek sok vállalatát bi­torolták. A nácik Vialon utasítására 1943—44-ben elrabolták a Bal­ti tengermellék egyházi kö­zösségeinek tulajdonát. Csu­pán Rigában több mint 50 millió rubel értékű egyházi vagyont loptak el. Vialon a rablásban semmitől sem ri­adt vissza... A Balti tenger partján emlékmű áll. Felira­ta közli a életbenmaradottak- kal, hogy az 1942—43. években ott körülbelül 6000 szovjet, lengyel és csehszlovák állam­polgárt lőttek agyon. E gaz­tett szemtanúja. Ervin Mar- tinszon, tallini lakos elmond­ta, hogy Vialon teljhatalmú megbfzottfa, egy bizonyos Ge- retz nevű náci a halálraítél­tek értéktárgyait összegyűj­tötte és elszállítatta. Vialon fosztogatott sajátke­zűig Is: látták, amint elszál- üttatta arannyal, ezüsttel megtöltött bőröndjeit. A sa- lasoilsi, tatui és más gyűj­tőtáborokban Vialon nem egyszer elszedte azokat az értéktárgyakat, amelyeket a nácik áldozatainak még si­került megőrizniük. Ez az ember, áld „szakte­kintély” volt a békés lakos­ság kifosztásában és megcsú­folásában a második világ­háború éveiben, most állam­titkári székben ül Bonnban. Jelenleg az ázsiai és afrikai népekre „specializálta” ma­gát, úgy látszik, ott szeretné kamatoztatni „tapasztalatait.” (a) A Caamano Isitek diplomáciai szolgálatba álltak SANTO DOMINGO (MTI) A Reuter- hirügynökség je­lentése szerint annak a 34 magasrangú katonatisztnek nagy többsége, akit Garcta Godoy dominikai köztársasá­gi elnök külföldi szolgálatté­telre osztott be, továbbra is vonakodik elhagyni az orszá­got Eddig csupán a Caamano ezredes vezetése alatt álló al­kotmányos erők hat tisztje hagyta el Dominikát — mint azt már jelentettük —, hogy megkezdje diplomáciai szol­gálatát. Az elnöki döntéssel szembeszegülő — főként jobb­oldali — tisztekre azonban a közvélemény egyre nagyobb nyomást gyakorol, hogy az elnök felhívásának eleget té­ve, foglalják el külföldön ki­jelölt állomáshelyüket. Garda Godoy elnök szer­dán fogadta az Amerikai Ál­lamok Szervezete Santo Do- mingo-i missziójának tagjait. A csütörtökre virradó éj­szaka 12 fegyveres hatalmába kerítette az egyik Santo Do­mingo-! rádióállomást és be­olvasta Wessln y Wessin tá­bornok üzenetét a dominikai néphez. A vaj- és á^vii program jegyében Johnson üzenete az Egyesült Államok helyzetéről ba állította az USA más ha­sonló akcióival, a görögorszá­Bizalmat kapott az új izraeli kormány JERUZSÁLEM (MTI) vi Eskol új koalíciós kor­mányának. A tizennyolc mi- Szerda este az izraeli par- niszter később letette a hiva- lament 71 szavazattal 41 eile- tali esküt Zalman Sazar el- nében bizalmat szavazott Le- nők kezébe. Húci háborús bűnöst tartóztattok le Münchenben rr Őszinte tábornokok Befejeződik a New York-i közlekedési sztrájk Megegyezés várható Irak és Irán között

Next

/
Oldalképek
Tartalom