Nógrád, 1966. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-12 / 9. szám

• 6. január 1-2. szerda. KOGR A D * JB Ijabb lépcsőfok medvénk ipari NÖGBÄD MEGYE IPAKA voltaképpen a második ót­éves terv időszakában kez­dett fejlődni olyan ütemben, amely méltó ehhez az ipa­ri hagyományokkal rendelke­ző országrészhez. Ezzel lé­pést tartva kezdődött meg Salgótarján politikai, közigaz­gatási és kulturális centrum­má való kiépítése is, A fo­lyamat 1965-tel nem zárult le, sőt az ipari fejlődés egv még nagyobb, jelentősebb ug­rásra Ítészül az előttünk ál­ló években. Az öblösüveggyári rekons­trukció második szakaszá­nak kivitelezését már _ ta­valy megkezdték, s újaob bővítésnek néz elébe a sík­üveggyár. A legjelentősebb beruházások megvalósítását azonban a ZIM Salgótarjáni Gyáregységében, a Bányagép- gyárban, valamint az acél­árugyárban kezdik meg 1966 ban Kettő közülük újjászü­letik; a harmadikat pedig olvan mértékben bővítik, hogy jelenlegi értéke megkétszere­ződik, 'i bárom, beruházásra for­dítandó összeg több mint ererhafszáz millió "nríiu 'Tár efcfcől '* ktt'írik e •■áTalk'.- zémk nagy bord®reje Ha azonban arra gondolunk, bogy például a visontai külszíni fejtésre Imswrtbó® l«*tt tói* t ősi tani a. szállítószalagot — és sokkal drágábban vesszük, mint amennyiért magunk elő frdpá-k állítani, * » gáz­tűedvpliyek, gázkólyhók. é* ma» gázkészülékek nem csekély résiének bewerzése szintén importból történik, akkor e két beruházásra fordított mintegy négyszázhúsz mil­lió forint jelentősége sokkal- t?. nagyobb. Az acétón’cr^Arbrr új- ko- váesolómű, illetve huzalmű születik, előreláthatólag tíz­éves program keretében, ösz- S7.Pí<iri o7;oT-kó*oz.áz mii!ió fo­rintból. A Vn-'-áesolómü a har­madik ötéves tervben gyo-s iramhan növekvő hazai jár­mű-gyártás esrvik kulcsüzeme lesz. A huzalmű elsőrendű feladata horganyzott huzal előállítása lesz: azt a mennyi­séget kell belátható időn be­lül kibocsátani, amiért je­lenleg dollárral fizetünk kül­földi cégeknek. Mindhárom beruházás elő­készítése bejárta azt az utat, amelyet egy javaslat megszü­letésétől a beruházási cél­okmányok, programok jó­váhagyásáig meg kell tenni. A Bányagépgyár bővítésére eló- több mint tizenöt millióra szőr rekonstrukciós terv ké- köti le az építők kapacitását szült. Ezt elvetették, mert asz De még az idén nyolc milliót adott esetben új gyártelep felépítése gazdaságosabb. A második beruházási program tavaly szeptemberre elké­szült. Az utolsó pecsét és aláírás valószínűreg e nő­napban rákerül a dokumen­tumra. A Tűzhelygyár re­konstrukciójának gondolata is több éves, de a már jó­váhagyott beruházási progra­mot többször átdolgozták. Az ember már-már hajlamos be­lenyugodni: így megy ez nálunk. Lassan, körülménye­sen. De hogy mégis- lehet másként erre az acélárugyár — s a K-GMTI — szakemberei szolgáltattak jó példát. A két beruházással kapcso­latos sok éve vitatott témát tavaly októberben hagyták jóvá. Akkor kezdődött a be­ruházási relokmárrvok elké­szítése. P egy erre a célra életrehívoft hó** tagú cso­port — rekordidő alatt —• decemberre kész volt a doku- mrrbm!. Ez az eredmény egyébként biztosíték arra... hogv áprilisra — a válla': határidőre — elkészül a be* ruírázásí urogram is. Ráadá­sul. 9 KGMTT ««sgwl'Hyf ka­pott felettes szerveitől a ki­vitel? tervezés párhuzamos megkezdésére, ezért július végére várhatók az első rész­lettervek is». n sum A CíVncjHE.y­GYAlK Wvfteleaéséhe* már érkeztet részlet-dokumen­tációk, s a Bányagépgyárban is év közepén szápvítertak ugyanerre — az események e három ipari beruházás ki­vitelezésében néhány hóna­pon belül minden bizonnyal felgyorsulnak. Illetve fel v őr:A gázké­szűl ók tp-jfrria k' jö'-őre már százezernél több gáztűzhelyet kell kibonpStanfe Ebért szük­sége*. hogy legkésőbb 1967 V Aggné-g idetgtvTtes ezerelfte- VÁ**f bír+ot'ba vehesse a ^zoci­á'l* őrületet. Az ú+ bárrvagén- gyárnak — szükség szerint — triatdcnk.érrnorr már most. ter­melnie kellene. Az új kovámolóműnek 1969-re már részlegesen termelnie kell: az úi huzalműnek TPfíg-ban szintén meg kell indulnia, s 1970-re már évi harminckét­ezer tonna horganyzott hu­zalt kibocsátania. Mindhárom beruházás ki­vitelezője a Nógrád megyei Építőipari Vállalat lesz. A ZIM beruházásából ez évre ju­tó feladatok már szerepelnek is a vállalat kijelölésében: be keli építeni a Bányagép- gyárra. szánt hitelből is. Tisztázatlan egyelőre, mi lesz azzal a húsz millióval, amit az acélárugyári beruhá­zók ebben az évben minden.- " éppen szükségesnek tarta­nak beépíteni. Az építők néhány vezetőjé­vel folytatott beszélgetésből az tűnik ki, hogy azok nem számítottak az előkészítés, tervezés, — valljuk meg — szokatlan gyorsaságára. S túlságosan nem örülnének ennek az idei húszmilliós fel­adatnak. Holott ennek a fel­„Bárcsak eliisi jatt tmmr Beszélgetés a felvásárlási árak rendezéséről — Kedvünkre való a hatá­rozat. . Bárcsak előbb jött volna! Tóth Istvánnak, az érsek­volt, s egy liter tej előállttá- mintegy 40ü ezer sa- hat. forintba kar ült... Azó- költséggel, bizonyos forintos átalakí" la persze három, év eltelt. A tejhozam nőtt, a- költségek je­vadkerti Magyar Csehszlovák léntósen csökkentek, a tehené- Barátság Termelőszövetkezet szetben. Az. hogy a tej felvá­tást vegeznek rajta. így a- fel­ső és az alsó szinten egyaránt ..fogadhatjuk” a. napos csibér két, amelyekből nyolc hét le- elnökének voltak, az első sza- sárlási árai literenként 30 fii- forgása alatt egy kiló körüli vai az 1966-os népgazdasági, térrel emelkedik, több mint szárnyasokat nevelünk. Az állattenyésztés mellett nem- eihanitegolható termeié« ág Érsekvadkerten a növény­termesztés sem. Ezt erősíti A töbfó. mint kétszáz hízó- ai szövetkezet táyaljd: termelé­marha, a: tenyészüszők érté- sí terve is. amely szerint a kesítése a régii áron. másfél- növénytermesztés jövedelme terv, s a termelőszövetkezete­ket érintő kormányhatározat közzététele után: Azóta eltelt néhány hét. A zárszámadási előkészületek mellett Tóth Istvánnak,, s a hétezer holdas gazdaság, szak­ötvenezer forintot jelent ne­künk, így Hálám a fej önkölt­sége sem> lesz magasabb a felvásárlási árnál... is, hogy tanulmányozzák a határozatot és számoljanak. Az eredmény7 — Legalább’ hét-nyolcszáz­ezer forint évenként. . Per­sze a részleteket még nem is­merjük — óvatoskodik Só­lyom Ferenc, a termelőszövet­kezet főkönyvelője. . Az érsekvadkerti termelő- használása. szoros összefíaig- j szövetkezet a megye legna gésben var, azzal a százmn-1 gy0bb közös gazdasága. Csak lió forinttal, amelyet T96<--j kenyérgabonából 1300 holdat ben; illetve 196P»bar már he aratnak g embereinek volt idéjtik- arra millió# hozna a szövetkezet- éppen mégggyszer annyi, mint nek. Most azonban mintegy háromszáehuszezer forinttal nő a: bevételt A szövetkezet­ben készítet# Számítások sze­rint a hízott sertésből 72 ezer forinttal több. egy millió 350 ezer forint lesz a bevétel, öt- ven-ötven,kétezer forinttal na­amennyir az állattenyésztési­ből' és a hizlalásból vártak. — Az itt termelt növények közül a búza- foglalja eL a legnagyobb területet. .Tó tér­mérőnk. volt tavaly. Most is 60 vagon búza értékesítésére kötöttünk szerződést — kap­kell építeni Aki valamennyire is szerr mri követte az építőipari vál­lal®! sokéves tevékenységét, az ebbő! a néhány számból többi ró n yú következtetést vonhat le kombájnok, arató- gépek. Az „aranyérmes” dlo­hány és a burgonya mellett: jelentős iUattenv wKttésael. ren­delkezik. Hízott sertésből hét­százat értékesítenek az idén. A 7 Érsekvad kert.j. MzlálU szarvasmarhának keletje van nemet é* olasz placo-ron is. - r - ntehénT-i "óbb' mint 'tá- tgrrrse.ázvaP száncvr-lmaA av áj gazdasági évbe«, ÍMIrei® #«*- Iptt a kívánpriiság. actteilyeí a gyobb összeget hoz az eddigi- csolódik a. beszélgetésbe mei a tehászv: Km* is. ha a Szarvas Imre párttitkár. Ez gyapjúhozam változatlan ma- egymillió nyolcszázezer forin- radtaa. Ezt azonban semmi- fot hoz a közös kasszába. Há- ’lépper sem hagyják annyiban romszázezer forint „nyeresé- : szőve«kezet juhászai. günk” fesz búzából az idén, — Az idén talán véglegesen ha az idóiarás csak egy kicsit Az egyik nvi rwfhárom lé­íesitrnéoyrDffil, «US' k&Mmótfeápg pen. az acélárugyáríBBái, s fá* vállalkozón kívül az alvál­taíkpzúk egész hadseregé-! h»«á*<wa* réswíetaM varjak, re kéfí ' *záiin#8arií. Tehát i — Vegyfik cmk mindjárt az soklcaf irakábibi, mint bAjrmaii- kor elengedhetetlen szükség fesz a bensházé, a üevvezők, a ft«n «áili-káw?l6tíffi»íi és az. alt-1 vállalkozók m*inkájának ára- í kSmyvslő mű pontosságú összehangoló ; te: MésfC SízrütümK rá iára. Ezt az együtfmtJkÖíJésf; kmt.. A íebccerrJKicti Hej Jf*eíi«erfi)l»ei WMIí a a® 1962-bero jál átgooáPlt aapciuslisüa szer­ződések rendszerével meg­alapozni. Arttf a műszaki irá­nyítást illeti, esetleg meg ké­ne gondolni egy, az ipari be­ruházások. trányftácáns hiva­tott főépítésvezetőség létre- nozását.- vagy pedig az acél­áru gyári beruházás kivitelezé­sét elválasztani a többitől és ennek a munkának az irá­nyítását speciális főépítésve­zetőségre bízni. “lafWewyésüDáM. . . A sett:.-?:’;* :.r- laitá* tóvételév«} tnég *©111« mftn voW apóén er«s!isn»wraes néíanl» — maigyairáizza » fő- aMMwi a'tcjü Mer kfösrÍB# rendeződik a baromfinevelő (ifel'ga Akkor pedig 41 ezer csibét indítunk útnak a te- teptől Ez Etyolsszáfiteser öorin- to-t jeleni I-Soei, ugyanis,, hogy a baromfihús, nvnáen lei ló ir • ért egy forinttal. maga- sabb. összege kapunk. 37 ezer foráttali többi-:• ad a barom- fitelisp, mint: r.ibban .. — A csiibenevelőt a- korszerű kevejeiov.évys’iíir.ek ríiegfeleiő*- -;T:’ mehány év®- építették. Mi,- lyí® baj V ff vele? — Ms, i® aut böäSiäk — vett Mzi&s Sblywroi' F--:-rer.c —, hogy az épület cnesfeitei a ré.v.p-Seibmények’tek. A fapaez- tjaü!aí5®»»í auoaiöian) mámróí }?yő*- tcik meg bennünket. Most is kedvez . tgy beszélgetnek mostaná­ban a múlt év értékelése mel­lett a jövőről az érsekvadker- ,] termelőszövetkezetben. A számok segítenek, hogy a szövetkezetiek tiszte kép-:t kapjanak Érsekvad&ert a jobb gazdaságok közé tarto­zik. a munkaegység értéke -vek óta 30 forint, fölött var,. a beszélgetések mégis mindig egyazon végkövetkeztetéssel- zárulnak Azzal, hogy a mező- gazdasági termékek felvásár­lási árának növekedése, a szövetkezeti tagok jövedelmé­nek további emelkedését is jelenti. Vinizze 1st vauné 17 ILLETÉKESEK BIZO­NY ARA megtalálják majd a legmegf°leiőbb m^go’dlst D megoldást kell találni arr­is. hogv a Nógrád megv-- Énítőinari Vállalat teliesítő képessége alkalmas legyen nemcsak az idén beépítésre váró hitelösszegek realizáló sára, de a következő' évek­ben a mainál jóval nagy ob1' kapacitást igénylő munka ma radéktalan elvégzésére is. Ez* pedig mástól, mint az épí­tő munkáslétszám, valamint p gépi berendezés jelentős bő­vítéséről nem várhatjuk. Cs. G. Segítség a vetkezeti gazdasága k na k Az állam jelentős kedvez- vezményt biztosított az ál- ményekke! segítette tavaly is lám. Ennek a felhasználása a termelőszövetkezetek gaz­dálkodását. Támogatást nyúj­tott az építkezésekhez, gyü­mölcsös telepítéshez, talajvé­delemhez, vízrendezéshez, a rét- és legelőgazdálkodáshoz. azonban csak részben történt meg. Az állam jelentős összeggel, mintegy hat és félmillió fo­rinttal támogatta a gyengén gazdálkodó pásztói, bujáid, A termelőszövetkezetekben, csécsei, mátraszőílősi és fel- és a járási tanácsok pénzügyi sőtoldi közös gazdaságokat, osztályán már napok óta fo- Ugyancsak nagy összeget kap- lyik ezeknek a kedvezmények- nafc a termelőszövetkezetek a nek az elszámolása, hogy a múlt évben végzett építkezé- szövetkezeti gazdaságok beve- sek. majortelepítések után. hessék a zárszámadási mér- Tavaly az erre fordított négy­járásban millió forintból 32 Az üzemem belüli vízrende­zéseket csak a káliói és az er­dőkürti termelőszövetkezet­ben végezték el. A vanyarci közös gazdaságban azonban hozzá sem kezdtek tavaly a munkához, mivel a termelő- szövetkezet és a kivitelező nem tudtak megegyezni a ha­táridőkben. Kívánnivalókat hagy maga után az altalajla­zítás is, mivel a tervezett 700 hók helyett valamivel több mint négyszáz holdon mélyla­zítottak A kémiai talajjaví­tás is eltér a tervezettől. Be­tegbe. A pásztói járásban millió forintból 32 gazdasági például végrehajtó bizottsági épület, létesítmény készült. Az ren egyáltalán nem történt ülésén- határoztak az 1965-ös év végén lehetőség nyílt ar- Tartás, viszont, Egyhazasden- kedvezmémyek felhasználá- ra is, hogy 1966-ról négy da- gelegen ötven hold helyett sáról. A járás termelőszft- rab vasvázas gépszín építésé- 237 bioidon meszeztek a taia- vétkezeteinek több mint 21 vei már decemberben elké- Í°Kat. millió forint különböző ked- szüljenek. A salgótarjáni iparvidék a szénre épült és ma is fontos „terméke” a szén. A krónikások szerint kétszáz évvel ezelőtt, 1766-ban Matusek Vencel, pesti kádár fedezte fel a szénmedencét egy favásárlási körútja alkal­mával, amikor újságolták ne­ki, hogy állandóan füstölög a hegy. A felfedezés után hosz- szú idő telt el, amíg 1848-ban a szabadságharc idején meg­kezdődött a kincs kiaknázása, de később többször megszakí­tották a termelést. Fuvarosok vitték Budapestre, a Tisza vidékére és ha lassan is, de kifejlődött a szénmedence. Vas-, acél- és üveggyárak lé­tesültek, létrehoztak több ril- lamos telepet és ez mind a szénre é%mlt. Közvetlenül, vagy közvetve a szén jelentet­te itt a megélhetést, a környék kenyerét Az eddig kiaknázott mint­egy 130-140 millió tonna szén­kincs igen nagy mennyiség. Ki tudná ma már összeszámolni hány akna, mennyi táró szűnt meg, milyen sok földalatti bá­nyafolyosóra volt szükség és mennyi bányász verejtéke hullott el. Nincs erre mérték- egység. Elég az hozzá. hogy nincs az a sok ami el ne fogy­na. Kezdetben csak az értéke­Felder!tők Dél-Nógrádban—i azonkívül a fedőréteg szerke­zetére, a geológiai viszonyokra a. föld mélyén rej­lő víz- és gázveszélyre. A fel­tevés szerint e két utóbbival sebb, jobb minőségű, nagyobb lévő célfogyasztók igényeinek mondottakra. Ezenkívül Sám- j,s számolni kell a délnógrádi fütőértékü szenet termelték, kielégítését. sonháza, Márkháza és Nagy- területen. Nem véletlen tehát, hogy a Mi lesz azután? Lesz-e új bárkány környéke is érdemes tíz fúrólyukat mélyítenek, szénmedence északi részén szénterület? Ha igen, alkat- a kutatásra Az itt rejtőzködő Az innen kiszedett minták. most már másodlagos műve­lés folyik. Az alacsonyabb fű­tőértékű szenet termelik még, azt amit korábban benthagy­tak. A felszabadulást követően mas-e arra, hogy felvegye a versenyt minőségben és a termelés gazdaságosságában? Ezek a kérdések napi problé­mákká válnak a geológusok, szénvagyont mintegy nyolc- júrómagok laboratóriumba vanmillió tonnára becsülik. kerülnek. A meddő anyagok, A bizonyításhoz azonban kőzetek vizsgálatát az Eötvös további kutatásra van szűk- Lóránd Tudományegyetem ség. Fúrásokra, ami nem ol- Földtani Tanszékén vizsgál- a szénbányászat első számú cső mulatság és éppen ezért ják Vitális Sándor professzor kialakult versem, Ielderitőinek körében. Mit megfontolandó, milyen terüla- irányításával. A szénminták y . _mondanak ők? teken fognak hozzá. Vécém- elemzése a tröszt nagybáto­Dr. Bart.kó Lajos, a földtani berben 800 ezer forint össze- nyi laboratóriumának felada­ss ásványtani tudományok get fordítottak ilyen célra. Az fa lesz. Az első mintákat rö- kandidát.usa, a Szénbányászati idén újabb három és félmii- vide sen megkapják, hiszen Tröszt főgeológusa, kiváló is- lió forintot költenek fúrások- már két fúrólyukon megköze- merője a nógrádi területnek, ra. Több tanulmányt, tudományos Dr Bartkó Lajos tájékozta- értékelést készített az eddig tása szerint ma már négy már ismert kutatási eredmé- fúróegységgel dolgozik az nyék alapján. Legutóbb ki- Fszak magyarországi Földtani fejtette, hogy van még Nóg- Kutató-fúró Vállalat, a Kú­rádban, a jelenleginél jobb nyástól délre eső területeken. minőségű szén is. Olyan, ak- A felderítő fúrásokat 300-600 dolgozása folyamatosan törté- nákkal még le nem foglalt méter mélységig végzik. A nik és július végén összefog- szénmezők vannak délen, huszonöt évvel ezelőtti, lénye- laló jelentés formájában kerül ahonnan a jelenleginél jobb gesen korszerűtlenebb eszkö- szakbizottság elé. A délnőg- szenet tudnának termelni. Ez zökkel végzett fúrások adatait rndi szénterület további sor- a terület Mátraverebély, Tar ellenőrzik és újabb nélkülöz- sáról ezután döntenek majd, és Hasznos térsége. Huszonöt hetetlen adatokat szereznek. hogy érdemes-e, gazdaságos-e évvel ezelőtt néhány felderítő Mire kíváncsiak a geológu- itt új bányákat nyitni. A gé­pírást mélyítettek és ebből sok? Elsősorban a szénteiep ológusok kutatnak, és bíznak következtetnek az előbb el- vastagságára és minőségére, a sikerben. Bodú János is éreztette hatását a szénme­dencében A már feltárt kész­letek fogynak. Egyre inkább előtérbe kerül, és most már fő versenytényező: a minőség. Köztudomású, hogy a nógrádi szenek fűtöértéke az utóbbi időben évről-évre csökkent, alulmaradt a minőségi ver­senyben. Nem véletlen az sem, hogy a nógrádi szén do­tációra szorul, és csupán egyetlen bányája van a Nógrádi Szénbányászati Trösztnek, Kányás, ahol az önköltség alacsonyabb az ár­bevételnél, tehát a termelés gazdaságos. Az északi területek kifogyó­ban vannak, azonban még egy ideig biztosítják az itt lítették a szenet és a gépek folyamatosan, három műszak- ban dolgoznak. kutatásnak e felderítő szakasza még ebben a félévben befejeződik. A nyert adatok, ismeretek fel f}Cl te Uü A A rét és legelőgazdálkodás fejlesztése érdekében tavaly ót termelőszövetkezetben hoz­tak létre mintategelőt. A ter­vezett állami támogatást még­sem használták fel teljes egészében, mert a szövetkeze­tek nem tudták megvásárolni a villanypásztort és az itató­berendezéseket. Ugyancsak az állattenyésztéssel függ össze a leellett előhasi üszők után já­ró vissza nem térítendő állami támogatás felhasználása. Ezért majdnem kétmillió fo­rintot kaptak az érdekelt ter­melőszövetkezetek. Az állami támogatások fel- használásával minduntalan visszatérő gond, hogy a gaz­daságok egy része nem törő­dik az elvégzett munkák el­lenőrzésével — mint például az altala.flazttásoknál — vág*1 nem gondoskodik a különböző kedvezmények elszámoltatásá­ról. A béri szövetkezet pél­dául egy hónapot késett az ál­lami támogatás igénylésével, holott a gazdaság fizetéskép­telen volt. Az állam nagy pénzössze­gekkel segíti a szövetkezetek munkáját. Nem mindegy te­hát, hogy éppen a legilletéke­sebbek, a termelőszövetkeze­tek milyen gondot fordítanak ezeknek a pénzeknek a meg- szolgálására, megtartására. P. A.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom