Nógrád, 1966. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-11 / 8. szám

i Világ proletárjait egyesüljetek! 'Dél a oamton A vezető hangneme <3. oldal.) Mindig készenlétben (3. oldat) Színházi esték (4. oldal) Nyomok — fél négyzet­Salgótarján kétéves népművelési terve Ülést tartott a városi tanács-vb milliméteren (4. oldal) Számvetés fehér asztal mellett (5. oldal) ülést tartott tegnap a sal­gótarjáni városi tanács vég­rehajtó bizottsága. Napiren­den a város kétéves népmű­velési tervének megvitatása, a városi tanács terv állan­dó bizottságának, illetve az Állami Biztosító városi fiók­jának munkájáról szóló je­lentés előterjesztése szerepelt. A Szovjetunió a jövőben is támogatja a vietnami népet Nagygyűlés Hanoiban HANOI (TASZSZ) Hanoiban vasárnap a Viet­nami Demokratikus Köztársa­ság nemzetgyűlésének épületé­ben nagygyűlést tartottak az Alekszandr Seljepin vezette szovjet küldöttség tiszteletére. A hanoi dolgozók nevében a VDK fővárosának polgár- mestere üdvözölte a szovjet küldöttséget. Köszönetét mondott a szov­jet népnek és a moszkvaiak­nak azért a segítségért és tá­mogatásért, amelyben Vietna­mot részesítették. Végül Moszkva lakosai részére zász­lót adott át a küldöttségnek, amelyen arany betűkkel ezek á szavak állnak: „Örökké él­jen és erősödjön Vietnam és a Szovjetunió szolidaritása, együttműködése és barátsága!” A polgármester szavaira Alekszandr Seljepin, a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Elnöksé­gének tagja, a Központi Bi­zottság titkára válaszolt. Seljepin többek között han­goztatta: A Szovjetunió most is és a jövőben is sokoldalúan fog­ja segíteni és támogatni a vietnami népet a VDK hon­védelmi képességének meg­erősítésében, az amerikai ag­resszió elleni harcban. Az SZKP Központi Bizott­sága és a szovjet kormány minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy bizto­sítani lehessen a harcoló Viet­nam megsegítése céljából va­lamennyi szocialista ország akcióegységét A vietnami nép most az amerikai imperializ­mus elleni nemzeti felszabadí­tó harc élvonalában halad. Valamennyi szocialista ország szent kötelessége, hogy egye­sítse erőfeszítéseit és sokol­dalú segítséget adjon Viet­namnak. A szocialista orszá­gok egysége, közös gyakorlati lépéseik a testvéri vietnami nép megsegítésében — fontos szerepet kell hogy játsszon az Egyesült Államok agresszív politikája elleni harcban. Az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány ezért me­legen üdvözöl minden ezzel kapcsolatos kezdeményezést. A moszkvaiak nevében Sel­jepin átnyújtotta a Hanoi pol­gármesterének Moszkva, a Hős Város vörös zászlaját. Mint ismeretes, a megyében a népművelési munka terve­zésében 1966. január 1-től a kétéves időszakra térünk át. Ez a tervezés lehető­vé teszi a nagyobb mun­kaintenzitást, illetve fo­lyamatosabb tevékenységre ösztönöz. Amint azt a két évre szóló tervezet is hangoztatja, a kul­turális munka irányát, tartal­mát Nógrádban és Salgótar­jánban is mindenekelőtt a megye, illetve a város előtt álló gazdasági, politikai fel­adatok, az e téren rendelke­zésre álló anyagi és szellemi erők, hagyományaink és fejlődésünk sajátosságai ha­tározzák meg. A tervben a népművelés általános fel­adatai között a politikai és a világnézeti nevelés, az ál­talános alapműveltség ter­jesztése, a szakmai tudás nö­velése és korszerűsítése, a művészetek tudatformáló ha­tásának fokozása, valamint a művészi ízlés fejlesztése sze­repel. Az általános feladatok realizálásánál figyelembe ve­szi a párt VIII. kongresszusá­nak megfelelő határozatait, az ideológiai irányelveket, a megyei pártbizottság határo­zatait különös tekintettel Sal­gótarján kultúrcentrummá való fejlesztésére, illetve az állami testületek és tömeg­szervezetek célkitűzéseit. A terv szerint a népműve­lési tevékenység az eddigiek­nél fokozottabban kapcsoló­dik be a politikai és az ideo­lógiai munkába. A népműve­lésnek nagy szerepe lesz a Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a Tanácsköz­társaság 50., valamint felsza­badulásunk 25. évfordulójá­nak méltó megünneplésében, a tanácsok újraválasztásában. A szocialista tudat és életforma kialakításán belül a munkaerkölcs to­Határmenti város lévén, szorgalmazza a csehszlovák— magyar baráti találkozók, s a barátsági estek szervezését. Továbbra is a legfontosabb feladatok között kezeli a felnőttoktatás segítését, hiszen az általános műveltség eme­lésén kívül a népgazdaság fejlődése is ezt követeli meg. Az üzemek automatizálása folytán mind kevesebb segéd­munkásra lesz szükség, s a jelenlegi segédmunkások kép­zésének egyik előfeltétele az általános iskolai végzettség, s természetesen az analfabé­tizmus felszámolása. A jövőre vonatkozóan a terv konkrétabb szerve­zőtevékenységet, az is­kolán kívüli művelődés lehetőségének fejlesztését írja elő az általános műveltség és a szakmai tudás növelésére. Kiemelkedő helyen kezeli a művészetek tudatformáló hatásának növelését, a művé­szi ízlés fejlesztését is. A műkedvelés hagyományos ágazatai mellett olyan újabb hajtásokat szorgalmaz, mint az irodalmi színpad, helyi ka­baré, foto- és filmkör, tár­sastánc klub, stb. Emellett továbbra is támogatja a több évtizedes hagyományokkal rendelkező csoportok munká­ját. Mint megállapítja, a kö­zönség irodalmi és zenei mű­veltségének fokozása terén minőségi változást jelent az új kultúrpalota működésének megindulása. A kulturált kö­rülmények, s a színvonalas­nak ígérkező állandó színházi propaganda valószínűjeg meg­szünteti a színháztól való idegenkedést a városban. A terv a továbbiakban a város évek óta fejlett kép­zőművészeti életének fej­lesztésével, a kiállítások szer­vezésével, az országos és a megyei jellegű rendezvények­vábbi erősítését, a tár- kel, az üzemi művelődési ott­Jél bevált az új szerződéses rendszer sadalmi felelősségtudat honok, a könyvtárak, s a és a közösségi érzés fej- filmszínházak feladataival fog- lesztését írja elő. lalkozik. A vasút jelző és biztosító berendezései télen fokozottan igénylik a rendszeres ápolást, karbantartást. Mátranová- kon Dénárt Józsefet nem riasztja a hideg, olajozza a jelzőt (Koppány György felvétele) Csekként az izeai szállítás Kivétel: az acélárugyár — Az állomás máris túlteljesíti Az elmúlt év második fe­lében lényeges változások történtek az országos burgonya- és zöldségellátását biztosító termelési szerződések rend­szerében. Az új rendszer gyakorlati főpróbája — az 1966. étd burgonya- és zöld­ségtermelési szerződések kö­tése. A legfrisebb statisz­tika szerint a termelők a la­kosság ellátásához elegendő­nek ítélt — tehát felvásárlás­ra tervezett — 115 200 hold- nyi burgonyából már ezideig 105 365 holdat lekötöttek. Ez a tervezett terület 91,5 száza­léka. A zöldségfélékből az idén 108 731 hold termését biztosították, illetve szándé­koznak biztosítani a szerző­déssel. A már megkötött — 1966. évi — szerződések szerint ko­LAGOS (MTI) A kedden kezdődő nemzet- közösségi konferencia lagosi színhelyén váratlan izgalma­kat keltettek a nigériai belső zavargások. Mint a hírügy­nökségek jelentik, a nigériai ellenzék tiltakozó akciókat szervezett az októberi helvi választások eredményei ellen. A zavargások következtében vasárnap tizenegy ember halt meg és a hatóságok nyolcvan­rai burgonyából három ezer­háromszázhetvenöt vagon át­vételére készülnek fel. A koratavaszi időszak legkere­settebb cikkéből, a zöldsa­látából 26 519 000 fej, a ter­vezettnél 9,6 százalékkal több kerül majd a hazai piacokra, illetve exportra. Az ugyan­csak a primőrök közé tartozó parajból 7,5 százalékkal, a korai fejes- illetve kelkáposz­tából 19,3 illetve 21,1 száza­lékkal biztosítanak többet a szerződések a tervezettnél. A tervezettnél 9,6 százalékkai nagyobb mennyiségre kötöt­ték meg máris a szerződé­seket a nyári időszak „nagy cikkére” a zöldpaprikára is. Egyes cikkeknél — mint pél­dául az uborka és a vörös­hagyma — viszonylagos elma­radás tapasztalható. négy tüntetőt tartóztattak le. Rendkívüli intézkedésekkel biztosítják a konferencia za­vartalanságát. Fegyveres ka­tonák őrzik a 34 kilométer hosszú utat, mely a repülő­térről a konferencia színhe­lyéhez vezet. Most már bizonyos, hogy az angol küldöttséget Wilson személyesen vezeti. Több baromfi és tojás A baromfiipar idei legfon­tosabb feladata, hogy egész évben folyamatos ellátást biztosítson. A hús árának emelkedése miatt várhatóan növekvő baromfi és tojás igényt az év minden szaká­ban kielégítik. Az iparág tervei szerint elsősorban bel­földre adnak elegendő ba­romfit és tojást, s csak a fe­lesleget szállítják külföldre, így is arra számítanak, hogy a hagyományos export piaco­kat meg tudják tartani. A baromfi felvásárlás fo­lyamatos, s a készletek is bőségesek, fedezik még az ugrásszerűen növekvő szük­ségleteket is. A tervek sze­rint az első negyedévben a tavalyinál 110 vagonnal több, összesen 400 vagon baromfit és 10 millióval több, összesen 84 millió’tojást ad a Barom­fiipari Országos Vállalat a kereskedelemnek. Amennyiben többre lenne szükség, növelni tudják az ellátást A követ­kező hónapokban is teljes lesz a választék, csirke, tyúk. kacsa, pulyka, liba egyaránt kerül az üzletekbe. A MÁV salgótarjáni állo­másfőnöksége, bár nehéz dol­ga volt tavaly, adósságot nem hozott át az új esztendőre. A szállítás fennakadása, vagy kocsihiány miatt egyetlen üzem sem szenvedett károso­dást. Jellemző, hogy például az acélárugyár — amely pe­dig év közben eleget panasz­kodott vagonhiányra —, a vasút kimutatásai szerint 107 százalékra teljesítette tavalyi szállítási tervét. Tény viszont — s ezt az állomás főnöke, Újvári Ferenc elismeri —, hogy a szükségletekhez képest meglehetősen kevés. volt a zárt vagon. Az üzemek azon­ban megértették, hogy a prob­léma országos jellegű, s foko­zottabban igénybe vették a ponyvás kocsikat. Ezért a vasút köszönetét mond az ipa­ri üzemek dolgozóinak. De továbbra sem mond köszöne­tét azért, hogy még mindig igen sok kocsiálláspénzt fi­zetnek a salgótarjáni gyárak. Sohasem azok a kocsik vesz­tegelnek, amelyeket készter­mékkel raknak meg. Azok mi­nél előbbi távozásában az üzem dolgozói anyagilag is érdekeltek. Ellenben, hatal­mas késéssel rakják ki azo­kat a vagonokat, amelyek anyaggal, vagy félkésztermék­kel futnak be. A külső pálya­udvaron készült kimutatás szerint a salgótarjáni üzemek 1965-ben négymillió kétszázöt­venháromezer forint kocsiál­láspénzt fizettek. Ez vagonra átszámítva megfelel hétezer háromszáznyolcvan vasúti ko­csinak: a város' kéthónapi ipari szállításának vagonigó- nye! A vasútnak nem nyereség a kötbér — a népgazdaságnak viszont hatalmas veszteség, hogy ennyi vagon gyakorlati­lag kiesett a szállításból. A vasút — s ezt sokszor el­mondtuk, leírtuk már —, hű „barométere” az üzemek üte­mes termelésének. Ez bizo­nyossá vált tavaly is. Észre­vehető volt például, hogy az export szállítmányok mennyi­sége szeptembertől kezdve fo­kozatosan, majd ugrásszerűen emelkedett. Helyes és szép az üzemek vállalása: december tizedikéig, tizenötödikéig tel­irányvonat-tervét jesíteni az éves export-tervet, de ezt nem szeptemberben kéne „elkezdeni”. S hogy ez a jelenség nem tűnt el. bizo­nyítja 1966. év első hete. Míg a külső pályaudvar tizedikén már a tizenhetedik irányvo­nat továbbításánál tartott, nem dicsekedhetnek azzal, hogy az üres vagonoknak túl nagy keletje lenne az üzemek­ben. Gyakran előfordul, hogy a már aznapra kért vagonoka! is lerendelik. Kivétel csupán az acélárugyár, ahol az év elejétől fogva a szállítási ter­veknek megfelelő ütemben ra­kodnak, szállítanak. A MÁV most abban a sze­rencsés helyzetben van, hogy képes bőven kielégíteni szin­te bármilyen kocsiigényt, de az üzemek ezt nem használ­ják ki. Pedig nagyon jól tud­ják, hogy a viszonylag ked­vező időszak a zöldáruk meg­jelenésével véget ér. Arról már nem is beszélve, hogy sem az üzemeknek, sem a vasút­nak nem mindegy, hogy fel­adataikat ütemesen, időben elosztva, vagy folyton ismét­lődő torlódásokkal küszködve kell teljesíteniök. Wilson vereti az angol küldöttséget a lagosi értekezleten

Next

/
Oldalképek
Tartalom