Nógrád, 1966. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-11 / 8. szám

2 NOOR AD t%6. január TL, kedd Befejeződött a taskenti találkozó Saaatri és Ajub Khan köxöa közleményt írt alá TASKENT (MTI) Taskentben megkezdődött az indiai—pakisztáni záró­találkozó. A felek megbízása alapján a találkozó befejező ülé­sét Koszigin, szovjet kormányfő nyitotta meg. A zéróta­lálkozón ismertették egy közös indiai—pakisztáni nyilat­kozat szövegét Ajub Khan és Sasztri miniszterelnök aláírta a közös nyilatkozatot A TASZSZ újabb gyorshírben jelentette, a nyilatko­zat ünnepélyes aláírása után Koszigin szovjet kormányfő beszédet mondott kifejezte azt az óhaját hogy a tas- kenti nyilatkozat „India és Pakisztán örök barátságának szimbólumává váljék”. Pakisztán és India vezető államférfiainak taskenti ta­lálkozója véget ért Az indiai és pakisztáni vezető államférfiak találkozó­jának befejezésekor aláírt taskenti nyilatkozat így hang­ZÍ)C! India miniszterelnöke és Pakisztán elnöke a taskenti találkozón a két ország Jelenlegi kapcsolatainak megvita­tása után ezennel kijelenti, szilárd elhatározásuk, hogy helyreállítják országaik normális és békés kapcsolatait és előmozdítják népeik kölcsönös megértését és baráti viszo­nyát E célok elérését életbevágóan fontosnak tartják In­dia és Pakisztán hatszázmilliós népének jóléte szempont­jából. « tartja a tőzszüneti feltételeket a Tüzet szüntess! — vonalon. 3. India miniszterelnöke és Pa­kisztán elnöke megállapodott, hogy India és Pakisztán vi­szonya az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elvén fog alapulni. 4. India miniszterelnöke ás Pa­kisztán elnöke megegyezett ab­ban, hogy a felek nem támo­gatnak semmiféle propagan­dát, amely a másik ország ei len Irányul, és elő fogják moz­dítani azt a propagandát amely a két ország közötte baráti kapcsolatéit fejlődésé­szolgálja. India miniszterelnöke és Pakisztán elnöke megegyeznek abban, hogy mindkét félnek minden erőfeszítést meg kell tennie India és Pakisztán jó­szomszédi kapcsolatainak megteremtéséért az ENSZ alapokmányénak megfelelően. Megerősítik, hogy az alapok­mány értelmében kötelesek tartózkodni az erőszaktól és vitáikat békés eszközükkel kell megoldaniok. Ügy találták, hogy a két ország közötti fe­szültség további fennállása nem szolgálja a béke érde­keit, sem az országaikat kör­nyező térségben, sem az in­diai—pakisztáni szubkontinen- sen, nem szolgálja India és Pakisztán népeinek érdekeit. Ennek figyelembevételével vi­tatták meg Dzsammu s Kas­mír kérdését és mindegyik fél kifejtette a maga álláspont­ját 3. India miniszterelnöke és Pakisztán elnöke megegyeztek abban, hogy a két ország fegyveres erőit legkésőbb 1966. február 25-ig visszavonják azokba az állásokba, amelye­ket 1065. augusztus 5-ig fog­laltak el ás mindkét fél be­Indla miniszterelnöke és Pa­kisztán elnöke megegyezett ab­ban, hogy India pakisztáni fő­biztosa és Pakisztán indiai fő­biztosa visszatér helyére és a két ország diplomáciai kép­viseletei újra megkezdik nor­mális tevékenységüket Mind két kormány betartja a dip­lomáciai kapcsolatokra vonat­kozó 1961. évi bécsi konven­ciót • India miniszterelnöke és Pa­kisztán elnöke megállapodott, hogy megvizsgálja az India és Pakisztán közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok, köz­lekedés, kulturális csere hely­reállítására teendő intézkedé­seket továbbá lépéseket tesz az India és Pakisztán között fennálló egyezmények végre­hajtására. 7. India miniszterelnöke és Pa­kisztán elnöke megegyezett ab­ban, hogy utasítást adnak ha­tóságaiknak a hadifoglyok ha­zaszállítására. 8. India miniszterelnöke és Pa­kisztán elnöke megállapodott hogy folytatják a menekültek és kitelepültek (illegális be­vándorlók) problémáival kap­csolatos kérdések megvitatá­sát. Megállapodtak abban is, hogy mindkét fél olyan felté­teleket teremt, amelyek a lakosság elvándorlásának meg- gátlását szolgálják. Megegyez­tek továbbá, hogy megvitat­ják azoknak a tulajdonoknak és vagy ónoknak visszaadását, amelyek a konfliktussal kap­csolatban másik fél kezére kerültek. 9. India miniszterelnöke és Pa­kisztán elnöke megegyezett ab­ban, hogy a felek folytatják a találkozókat a legmagasabb szinten és más színvonalakon a két országot közvetlenül érintő kérdésekkel kapcsolat­ban. Mindkét fél szükségesnek tartja indiai—pakisztáni kö­zös szervek megteremtését, amelyek jelentéseket terjest tenek majd kormányaik elé annak eldöntése végett, mi­lyen további lépésekre van szükség. 10. India miniszterelnöke és Pa­kisztán elnöke mély elismeré­sét és köszönetét nyilvánítja a Szovjetunió vezetőinek, a szov­jet kormánynak és magának a szovjet minisztertanács elnöké­nek a most lefolyt és kölcsönö­sen kielégítő eredményekkel járó találkozó megszervezésé­ben játszott konstruktív, baráti és nemes szerepükért Őszinte köszönetüket fejezik ki Üz­begisztán kormányának és ba ráti népének is a szívélyes fo­gadtatásért és bőkezű vendég szerété tért Nyugtalan vasárnap Dominikában SANTO DOMINGO (MTI) Santo Domingoban vasárnap bomba robbant Garcia Godoy elnök unokatestvérének a fő­város külső területében fekvő lakása előtt. Éjszaka lövöldö­zések hallatszottak Santo Do­mingo északi lakónegyedében és barikádokat emeltek Ca- minero hadügyminiszter háza közelében. A Santo Dotningo-i rádió, amely vasárnap visszakerült a kormány ellenőrzése alá egy ideig sugározta műsorát, de vasárnap estére megszakítot­ta adásait. Dominikai szakszervezetek sztrájkfelhívást adtak ki. Ez­zel az akcióval akarják kény­szeríteni a kormányt azoknak a személyeknek a megbünte­tésére, akiket a szakszerveze­tek a december 19-i santiagói véres incidensek előidézőinek tartanak. Zavargások Ceylonban ÁRUHÁZÁT GYÚJTOTTAK FEL A TÜNTETŐK Vasárnap még folytatódtak Ceylon fővárosában a tamil nyelv használatának engedé­lyezése miatt kirobbant tün­tetések: két áruházát felgyúj­tottak. Az utcákon fegyveres őrjáratok cirkálnak. A ko­rábbi tüntetések során a rend­őrök golyói megöltek egy buddhista szerzetest és ki­lencven személy megsebesült. Elvesztették a hallásukat A New York államban le­vő Syracusa város rendőrei a különösen éles hallású emberek hírében álltak. Egyikük, Otto Brookle pél­dául azzal dicsekedett, hogy lakásában is meghallja „a lopakodó macskák lépteit az ntcán”. Nemrégiben azonban egész Amerika megtudta, hogy „elengedtek a fülük mellett” egy olyan zajos műveletet, amely még ame­rikai méretek szerint is nagy hűhóval járt. Férfiak egy csoportja ér­kezett tehergépkocsin a „Bryncks Incorporated” vál­lalat irodája elé, amely a munkanap végeztével telje­sen néptelen volt. Tankel­hárító fegyvert (1) emeltek le a gépkocsiról, majd abból kilőttek 31 páncéltörő löve­déket. Céljukat ragyogóan elérték: a betonfal mögött álló páncélszekrényből csek­kekben és készpénzben 415 998 dollárt zsákmányol­tak a tüzér-gengszterek. Az ntcákon szolgálatot tel­jesítő rendőrök, a „tűz alá vett” házzal szemben lakó Otto Brdokle-val együtt, ez­úttal mégsem hallottak sem­mit az igencsak hangos lö­völdözésből. A gengszterek nyugodtan elhajtottak zsák­mányukkal, s a városra és éber rendőreire hagyomá­nyozták „bankeiháritó "fegy­verüket. Az amerikai Syracusábán élő egyik mai bölcs olyan felfedezésre jutott, amely ugyan nem állja a versenyt az ókori Syracusa lakójának. Archimédesznek törvényé­vel, de mégiscsak fontos föl­dijei és polgártársai szem­pontjából: „A páncélszek­rény szétlövése után röpkö­dő dollárok betömték a rend őreinek fülét és szá­ját”, — jelentette ki az il­lető. Ezzel a következtetés­sel az amerikai sajtó is egyetértett. Különös azonban, hogy senki nem figyelt fel a sa­játos körülményre: vajon kinek fizették ki azokat a dollárokat, amelyek lehető­vé tették, hogy öt állam út­jain végighurcolják a „bankellenes” fegyvert, töb­bek között az Egyesült Ál­lamok olyan „stratégiai öve­zetein” keresztül, amelyeket az amerikai fegyveres erő szigorúan őriz? A gengszterek által ottha­gyott ágyú gyártási számá­ból és más ismertető jelei­ből Ugyanis megállapítottá :, hogy azt a Virgínia állam­ban levő Alexandriában vá­sárolták, egy „magánkeres­kedőnél”. A már tüzérségi mérete­ket öltő gengszter!zmusnak lényegében nincs Is nehéz dolga az w^A-ban: a haltás „elvesztése” a rend őre!'?''! dollár kérdése csnpán... (rr.) Tiltakozás amerikai SAIGON Amerikai és ausztráliai csa­patok tovább folytatják „tisz­togató hadműveleteiket” Sai­gontól mintegy 30 kilométerrel északnyugatra. Az amerikai hadsereg szóvivője elismerte, hogy a hadműveletek során az előrenyomuló csapatok könnyfakasztó gázzal tettek kísérletet a partizánoknak egy föld alatti alagút-rendszerből való kiűzésere. a Vietnamba anyagok miatt kiszálltam a vaa­Keggd úti kocsiból az asszuáni állomás napfényben úszó peronjára. Annak ellenére, hogy még korán volt, a városban élénk a forgalom. Taxim tarka, vi­dám bazár mellett hajtott el. A tömegben nyilvánvalóan külföldi férfiakat és nőket láttam. Valóban így volt: szovjet szakemberek — és fe­leségeik voltak, éppen szoká­sos napi bevásárló körútukra indultak. Később, amikor a városka szűk utcáin sétáltam, nem egyszer láttam ezeket a barátságos embereket beszél­getni az egyiptomiakkal. Az orosz és az arab nyelv keve­rékét használták: a Szovjet éoítSmunkások már megta­nulták a köznapi egyiptomi kifejezéseket, s Asszuán lakói is sok orosz szót megismer­tek. Ez a mai Asszuán egyik jellegzetes vonása. A Grand Hotel mellett két autóbuszmegálló van. az egyik az éfflcező, a másik az induló kocsik számára Ott áll meg az az autóbusz is. amely nyu­gat. felé megy, a sivatag szélén levő városkába, az egyetlen lakótelep felé a Nílus nyugati partján: a többi mind a keleti narton fekszik. Minden meg­állónál orosz feliratú táb­lácska jelzi az autóbuszok menetrendjét. Ez a második sajátos vonás. A Grand Hotel előtt állunk. Szovjet szakemberek felesé­gükkel egvütt az autóbuszra várnak, s beszélgetnek az egyiptomi mérnökökkel és munkásokkal. A külföldi tu­risták kíváncsian nézegetik Ruf Muí*’ Ad* A felejthetetlen Asszuán Egy egyiptomi író naplójából őket a szálloda ablakából. Ez is jellegzetesen hozzátartozik az asszuáni városképnez. Menetrendszerűen útnak in­dulunk a gát felé. Az autó­busz félóránként jár; először Asz-szell városkába megy, amelynek szélén a Kima lakó­telep kezdődik. Itt élnek a szovjet szakemberek. ízlése­sen megépített, korszerű há­zakban. A Kima lakótelep két széles autósztráda és két új vasútvonal között fekszik. A nevét onnan kapta, hogy határos a Kima műtrágya- gyárral, s azon a területen fekszik, amely korábban a vállalat tulajdonában volt. A gátépítési minisztérium azóta megvásárolta a telkeket. A Kima üzem-komplexus­nak nagy klubja, két könyv­tára, iskolája, mozija, szín­pad-terme, táncterme, és ét­terme van; mellette kosárlab­da- és labdarúgó-pálya terül el. A klubban kéthetenként színes műsort rendeznek; oly­kor táncestéket, vagy zenei fesztivált tartanak. A klub kapui nyitva állnak minden­ki előtt. A Kima zenekarának tagjai között egyiptomiak is vannak; így a kürtös As-Sa- hidi és a dobos Szaid-al-Ara- ki A Kima lakótelepet meg­kerülve kacskaringós, de asz­faltozott útra érkezünk, ame­lyet, dinamittal robbantottak ki a munkások. Ez az út egye­nesen a zárógát építkezéséhez vezet. A lassan felfelé kapasz­kodó út egyik fordulójában váratlanul elénk tárul a töl­tés pompás panorámája. Éj­szaka az építkezést lámpák ezrei világítják meg, amelyek fénye csodálatosan visszave­rődik a Nílus óriási tükrében. A töltéshez vezető úton mindkét Irányban állandó a gépkocsi forgalom: a szaka­datlan körforgás egy napra sem szűnt meg hat éve, s így lesz ez még három éven át. A huszonkétezer munkás, mér­nök és szakember naponta há­rom műszakban dolgozik itt, a tűző napon, vagy az alag­utakban. reflektorfénynél. A városban a nyári hóna­pokban déltől délután 5-ig megszűnik minden élet. Az emberek eltűnnek a házakban, hogy elbújjanak a tűző nap és a rekkenő hőség elől. Az épít­kezés dolgozói azonban nem akarják elvesztegetni ezeket az órákat sem; ők folytatják a munkát. latos a panoráma; óriási da­ruk dolgoznak az erőműnél; hatalmas szovjet MAZ-gépek tonnaszámra hordják a követ és az iszaoot. A munkások, mint a hangyák sürgölődnek az alagutak bejáratánál és a betonkeverőknél. Száz napot töltöttem Asszu­ánban. köztük néhánv kissé fárasztó, rekkenő hetet, ame­lyek alatt a hőmérséklet 50 Celsius fok fölé emelkedett. Ennek ellenére csodálatos idő­szak volt ez: saját szemem­mel láthattam, hogyan dolgoz­nak vállt-vállhoz vetve a szov­jet emberek és az egyiptomi­ak, hogyan adják át tapaszta­lataikat. s hogyan tanítják, — rendkívül kedves szerénység­gel — az odavalósiakat. Dél-koreai tengerészgyalogo­sok Saigontól 365 kilométer­rel északkeletre ütköztek meg a szabadságharcosokkal. Sai­gontól 120 kilométerrel észak­nyugatra. A szabadságharco­sok megtámadták a kormány- csapatok egyik egységét, amely Bính Long tartomány­ban egy közúti híd védelmét látja el. HANOI A Vietnami Demokratikus Köztársaság külügyminiszté­riuma újabb nyilatkozatot adott ki, amelyben elítéli az amerikai katonai vezetőket, amiért az amerikaiak és szövetségeseik Dél-Vietnamban mérgesgázt es mérgező vegyszereket al­kalmaznak. A múlt év eleje óta az amerikaiak több ezer tonna mérgező anyagot szál­lítottak Vietnamba. NEW YORK Visszaérkezett az Egyesült Államokba Staughton Lynd Az imperialisták arra szá­mítottak, hogy az „asszuáni kísérlet” kudarcba fullad. Ügynökeik azt híresztelték, hogy az építők nem lesznek képesek határidőre új med­rébe terelni a Nílust. A szov­jet emberek és az egyiptomiak közös erőfeszítése azonban megcáfolta a rosszindulatú szkeptikusok „prognózisát”. A Nílus a kitűzött időpontban már új medrében folyt A töl­tés építésével is időre elké­szülnek. Minden szovjet em­ber és minden arab tudja; miközben döntő harcot vív­nak a természettel, kiveszik részüket a kolonializmus el­len és a világbékéért, az új élet nevében vívott küzdelem­ből is. Asszuánt ..n nemcsak a közösen épített töltés készül el, hanem az igazi barátság megrendíthetetlen emlékoszlo­Nappal repülőgépről csodá- pa i*. professzor és két táráé, akik az amerikai kormány tilalma ellenére Moszkván és Pekin- gen keresztül a demokratikus Vietnamba utaztak, ahol tíz napot töltöttek. Vietnami tar­tózkodásuk alatt találkoztak Pham Van Dong-gal, a VDK miniszterelnökével. Lynd professzor és egyik társa, Thomas Hayden, egy haladó diákszervezet vezető'a az Egyesült Államokba vis­szaérkezve nyilatkozott az új­ságíróknak. Közölték, hogy Hanoinak minden oka meg­van arra, hogy ne bízzon a feltétel nélküli tárgyalásokra vonatkozó amerikai ígéretek­ben Az észak-vietnami veze­tők bizonyosak akarnak lenni arról, hogy az Egyesült Álla­mok valóban akarja-e Viet­nam egyesítését, s végleg fel­hagy-e minden olyan tervvel, hogy Dél-V!etnamot az Egye­sült Államok állandó délkelet- ázsiai katonai támaszpontjává változtassa. Az IBUSZ nemzetközi farsangi bált rendez 1966. február 12*én a Karancs Szállóban Belépő (asztalfoglalás, vacsora, ital) 60 forint Zene Tánc Tombola Táncverseny Asztalfoglalás az IBUSZ irodában február 1* *g

Next

/
Oldalképek
Tartalom