Nógrád, 1966. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-08 / 6. szám
2 NÖGR A D IMS. Január 8., szombat Barikádok Santo Domingoban Dominikában ismét kiélező* dött a helyzet azután, hogy Hector Garda Godoy ideiglenes elnök csütörtökön közzétette azoknak a katonai vezetőknek a névsorát, akiket „diplomáciai feladatokkal” külföldre küldenek. Figyelmet érdemel az a tény, hogy ez a lista a dominikai népi felkelés elnyomóinak neve mellett tartalmazza az alkotmányos erők vezetőinek nevét is. Az intézkedés összesen 34 katonai személyt érint, akik közül huszonkettőt Izraelbe küldenek „meg i nem határozott tanulmányi1 feladatokkal”. (A Reuter magyarázata szerint Izrael hosz- szú idő óta jó kapcsolatokat tart fenn a Dominikai Köztársasággal.) A dominikai politikai élet ismert személyei közül Caamano ezredest, az alkotmányos erők vezetőjét Iondonba. egyik főmunkatársát, Ramon Montes ezredest pedig Ottawába nevezték ki kr’onai attasénak. Az intézkedés az alkotmányos erők négy másik Ismert vezetőjét is érinti, aíkiknek a neve azonban egyelőre nem ismeretes. A listán szerepel Rivera Caminero sorha.ió-kapitány, a fegyveres erők minisztere, akit Washingtonba neveztek ki haditengerészeti attasénak. A fegveres erők új minisztere Emilio Jimenez ten- gerészkapitány lett. A légierők vezérkari főnökét, Juan de Los Santos Cesperdest Izraelbe, a szárazföldi hadsereg vezérkari főnökét, Martinez Arana tábornokot Argentínába nevezték ki attasénak. Godoy elnök döntését azután hozta, hogy szerdán és csütörtökön majdnem egész napos tanácskozást folytatott kabinetjével és az AÁSZ Politikai Bizottsága képviselőivel. akiket Bunker amerikai követ vezetett. Röviddel azután, hogy nyilvánosságra hozták a fenti listát, az érintett katonai vezetők kijelentették, hogy nem engedelmeskednek Godoy rendelkezésének. A hadsereg alosztályai megszállták a kormány-rádióállomást, az elnöki palotához harckocsik vonultak és harckocsikkal zárták le a fővárosba vezető országutakat is. A UPI jelentése szerint katonai államcsíny van kibontakozóban. Santo Domingo néhány utcáján a lakosság barikádokat emelt. Tekintélyes forrásokra hivatkozva az AP azt jelenti, hogy az ország különböző vidékein fegyveres lázadások robbantak ki az elnöki intézkedést ellenző kormánycsapatok részvételével. A helyzet egyelőre nehezen áttekinthető: nem világos ugyanis, hogy a katonai vezetők kezdtek-e államcsínyt vagy csak a fővároson kívül állomásozó egységeknél robbant ki lázadás. Jflég* tíz napig; repülnek Johnson békegalambjai“ Amerika a katonai nyomát fokozását helyezi kilátásba Vietnamra TOKIO (MTI) Harriman nagykövet, Johnson utazó diplomatája pénteken felkereste Szato japán miniszterelnököt és körvonalazta előtte kormányának Vietnammal kapcsolatos terveit. Szato megígérte: Japán minden tőle telhetőt megtesz, hogy „biztosítsa Hanoi pozitív válaszát az amerikai kezdeményezésekre”. Harriman tokiói tárgyalásairól — amelyek már az első napon fél órával meghaladták az eredetileg tervezett időtartamot — nincsen további értesülés, minthogy — egy amerikai szóvivő megjegyzései szerint — „harmadik országgal kapcsolatos diplomáciai problémákat érintenek”. WASHINGTON Az AP hírügynökség washingtoni szemleírója hosszasan elemzi a washingtoni kormánykörökben levő állítólagos ellentéteket, s azt írja, hogy az amerikai kormányszékhelyen megélénkült a háborús pártiak, a „keselyük” tevékenysége. Az AP szerint a vietnami válsággal kapcsolatos diplomáciai tevékenység váltotta ki a kormányzaton belüli ellentéteket. A hírügynökségi jelentés célja annak bizonygatása, hogy Johnson elnök a „békepárti” a külügyminisztérium és a Pentagon bizonyos körei — köztük Rusk külügyminiszter — viszont az Észak-Vietnamra gyakorolt katonai nyomás fokozásának híve. Az AP szemleírója azt ecseteli, hogy egyes katonai vezetők láthatóan nyugtalanok a VDK bombázásának szüneteltetése miatt, s elégedetlenek az eddigi akciók mértékével is. A hírmagyarázat figyelemreméltó megjegyzése, hogy Johnson „békegalambjai” — az utazó diplomaták — még legalább tíz napig röpködnek a világban, de „a Hanoinak adott gondolkodási idő már fogytán van”. Az AP hírügynökség szerint legfeljebb egy-két hét múlva Amerika felújítja Észak-Viet- nam bombázását, „hacsak Hanoi részéről nem lesz valamely békülékeny gesztus”. Ez a washingtoni tudósítás is megerősíti azokat a korábbi jelzéseket, hogy a látványos amerikai „békekezdeményezések” valódi célja az alibi, s közben a vietnami háború kiszélesítésének előkészítése . MOSZKVA Az AFP hírügynökség jelentése szerint sir Geoffrey Harrison moszkvai angol nagykövet csütörtökön felkereste II- jicsov külügyminiszterhelyettest. A megbeszélés témáját nem közölték. Az AFP szerint Harrison látogatása valószínűleg azzal van összefüggésben, hogy korábban Wilson brit miniszterelnök Kosziginnek szóló üzenetét nyújtotta át. Ebben a Vietnammal kapcsolatos genfi értekezlet újbóli összehívásának lehetőségéről esik szó. Rettegett éjszakák Lesz-e csúcsminisztérium? Nehézségek a francia kormány újjáalakítása körül PÁRIZS Léderer Frigyes, az MTI tudósítója jelenti: A francia kormány újjáalakítása nehézségekbe ütközik. De Gaullenak és újból kijelölt miniszterelnökének, Pompidounak a számításba jövő politikusokkal folytatott megbeszélései az egykori kormányválságokra emlékeztető jelleget öltöttek. A miniszterelnök csütörtökön "> késő esti órákig tárgyalt a különböző miniszteri tárcák jelöltjeivel és beszámolt De Gaullenak a felvetődött problémákról. A köztársasági elnök — mint azt a kormány szóvivője az újságírók előtt megerősítette — újbóli hivatalbalépése alkalmából alaposan át akarja szervezni a kormányt. A leglényegesebb változás az új .szociális” csúcsminisztérium létesítése. De Gaulle ezzel kifejezésre akarja juttatni, hogy második elnöksége alatt fokozott figyelmet kíván fordítani a szociális kérdésekre. A minisztérium vezetésére Michel Debrét szemelte ki. A volt miniszterelnök azonban kormánybalépését ahhoz a felZárt ajtók mögött tárgyalt Sasztri és fljub Khan TASKENT (MTI) Péntek reggel a Taskent melletti durmeni villában ismét találkozott Ajub Khan elnök és Sasztri miniszterelnök. A két vezető kocsija csaknem egyidőben érkezett a „semleges villához” Sasztri és Ajub a bejáratnál szívélyesen üdvözölte egymást, majd a napfényben úszó emeleti tárgyalóterembe indultak. Ezúttal a fotóriportereket is Az IBUSZ nemzetközi farsangi bált rendez 1966. február 12-én a Karancs Szállóban Belépő (asztalfoglalás, vacsora, ital) 60 forint Zene Tánc Tombola Táncverseny Asztalfoglalás az IBUSZ irodában február 1-ig beengedték a durmeni villa tárgyalótermébe. A megbeszélés zárt ajtók mögött folyik, Koszigin nincs jelen. A Reuter helyszíni tudósítója szerint általában dicsérik Koszigin nyugodt, türelmes diplomáciáját. Az indiai küldöttség azt mondja, hogy Koszigin nem tett javaslatokat és nem közvetített, hanem csupán jó szolgálatokat tett a feleknek. Ugyancsak a Reuter szerint a konferencia esetleg keddig tarthat. Az Associated Press amerikai hírügynökség Taskent- be küldött tudósítója írja: Koszigin szovjet miniszter- elnök a jelek szerint mindaddig Taskentben kíván maradni, ameddig jelenléte szükséges. Ez még négy vagy öt napot is jelenthet. A szovjet vezető igen nagy erőfeszítéseket tesz a bizalmas megbeszéléseken, s Ajub Khannal és Sasztrival egyaránt több órán át tárgyalt. A pakisztáni küldöttség szóvivője kijelentette, küldöttségére „mély benyomást tett a Koszigin miniszterelnök által tanúsított rokonszenv és megértés”. Dzsha indiai államtitkár szerint Koszigin „igen sok időt szán feladatára és minden módon közreműködik abban, hogy a megbeszélése* eredményesek legyenek”. Valószínűnek látszik, hogy Koszigin a jövőben is fontos szerepet tölt majd be Dél- Ázsiában, mint baráti közvetítő, s ezzel elfoglalja azt a helyet, amelyet 1947-tól rendszeriig az Egyesült Államok és Anglia töltött be. tételhez kötötte, hogy csúcsminisztériumának hatásköre kiterjedjen valamennyi gazdasági és népjóléti tárcára. Gis- card d’Estaing pénzügyminiszter, aki eddig a gazdasági ügyek főnöke volt, szembeszállt ezzel a tervvel és kijelentette, hogy ilyen körülmények között nem vállal semmiféle tárcát az új kormányban. Giscard d’Estaing távozása esetén veszély fenyegeti a kormány parlamenti többségét. Az UNR-nek 232 képviselője van a nemzetgyűlésben, a többséghez azonban 242 szavazat kell. Eddig ezt a többséget a Független Párt degaul- leista csoportja biztosította. A 33 képviselőt számláló csoport tényleges vezetője Gis- card d’Estaing. Fennáll az a veszély, hogy a pénzügyminiszter elejtése esetén „a de- gauileista függetlenek megvonják támogatásukat a kormánytól”. Pompidou kárpótlásként Raymond Mondon képviselőt, a „giscardisták” parlamenti csoportjának elnökét akarta bevonni az új kormányba, Mondon azonban visszautasította a felajánlott miniszteri széket. Közhely már — a nyugati polgári sajtóban is — a kölni „rettegett éjszakák” fogalma. Hiszen Nyugat-Németországnak ez a városa — és ezen kívül München, Münster és maga Bonn — szenved elsősorban attól, amit a hamburgi Die Zeit című lap „a nagyüzemi szervezettségű amerikai gengszterizmusnak a Német Szövetségi Köztársaság talajába való átültetéséinek nevez Néhány hete azonban olyan bűnügy robbant ki Kölnben, amely felkeltette a „nyugatnémet csoda” magasztalóinak — a sebek és fekélyek e gyakorlott elleple- zőinek — felháborodását is. S ami végül a bonni hatóságokat is arra késztette, hogy bevallják: a kamaszbűnözés szomorú ^oha nem látott „rekord”-ja bontakozott ki az országban ... Az történt ugyanis, hogy két 16 éves kölni lány. Margarete Scherer és Monika Schmitz hat hétig zsaroltak egy 54 éves asszonyt, maid amikor az asszonyt már mindenéből kifosztották, egy törülközővel megfojtották áldozatukat. A nyomozás során kiderült: Margarete és Mónika 13 esztendős koruk óta „foglalkoznak” idősödő asz- szonyok és férfiak zsarolásával és hogy kölni, „jobb családból való” diákok között rendszeressé lett a szerelmi orgia és a zsarolás. A Kölntől nem messze levő Buxtehudéban tíz-tizenhárom éves fiúk bandát szerveztek, amelynek egyetlen, aljas célja volt: földre teperni és megverni a terhes állapotban levő asszonyokat. Rahlstedt-ben majdnem félévig garázdálkodott egy 16 éven aluli fiúkból és leányokból álló banda, amely —csecsemőket borított ki a gyermek-kocsiból. A legutóbbi jelentés kénytelen „egyáltalán nem elszigetelt, veszedelmes elfajulás”-ról, „kamasz- és gyermekbűnözők céltalan és nem megmagyarázható rémtettei”-ről szólni. Hiba volna a nyugat-németországi kamaszbűnözés igen nagy mérvű — és igen torz formákat öltő — elszaporodását most már a nyugat-németországi fiatalok, egészére kiterjeszteni. És hiba volna — különben néhány liberális lap beleesik ebbe a hibába! — egyes gyérmek-gengek elferdült „játékai” mögött valamiféle „általános lelki elferdülés”-t látni. Nincs olyan társadalom, ahol ne lennének tisztességes, normális emberek és gyerekek. De a „csoda” országának a hivatalos sajtóban a tévében, a mozikban, de még az iskolában is reprezentált társadalmi el- ferdülései — az élvezethaj- sza. a nyers hódításvágy, a leplezetlen cinizmus kultusza — nem marad hatástalan a gyerekek és kamaszok egy- részére. S az még viszonylag a szerencsésebb eset, amikor egy kamasz Beatles-fri- zurát növeszt és semmiképpen sem hajlandó tanulni. A rettentő az, amikor a fiú vagy leány aktív, bűnöző bandához sodródik. A szülő észre sem veszi és gyermeke már elrontotta az életét. Hiszen — a nyomozás során ez is hamar kiderült — a már említett Margarete Scherer és Monika Schmitz szülei mit sem tudtak leánykáik foglalatosságairól. Az ilyen esetekre vonatkozik a tehetséges és bátor Günter Grass egyik legutóbb megfogalmazott, s hamar híressé lett mondása: „A csoda birodalmának átlagpolgára áhítattal nézi a tévében, milyen bizniszt és élvezetet kínál neki Ludwig Erhard. S miközben mereven bámulja a képernyőt, nem veszi észre, hogy rágyújtják a házat. . A. Az amerikai elnök segítséget igér a közlekedési sztrájk letöréséhez NEW YORK (MTI) Csütörtök este Lindsay polgármester segítséget kérő telefonja után Johnson elnök utasítására New Yorkba érkezett William Wirtz munkaügyi miniszter. Bill Moyers, a Fehér Ház sajtófőnöke Washingtonban Wirtz küldetésével kapcsolatban kijelentette, hogy Johnson elnök kész segítséget nyújtani a közlekedési sztrájk letöréséhez. Az amerikai kormány közvetítésének formája — fűzte hozzá a sajtófőnök — elsősorban a New York-i tárgyalások kimenetelétől és a varos hatóságainak kérésétől függ. Wirtz utazásának célja egyelőre a közlekedés helyzetének megvitatása a polgármesterrel. A munkaügyi miniszter a nap folyamán tájékoztatja John- sont a tárgyalások eredményeiről. Újságírók kérdőiére Wirtz kijelentette, hogy nem hozott magával semmiféle szövetségi segély-ajánlatot a sztráj- kolók követeléseinek kielégítésére. Vélemények nyílt fóruma É rdekes és mindenképpen elgondolkoztató az az eset, amelyet az egyik pártszervezet titkára mondott el. Pártnapot rendeztek, de nem valami sikeresen választották ki az előadót, s az érdektelen, — mert általánosságokra szorítkozó —, vitaindító után alig akadt kérdés, felszólalás. A fiaskó következményeként a következő pártnapra jóval kevesebben mentek el. Ott azonban érdekes és izgalmas kérdésekről hangzott el közvetlen és őszinte hangú vitaindító, amelyet kérdések zápora követett. A siker akkora volt — mondotta a párttitkár —, hogy Ismétlésre kényszerültünk, most már zsúfolt nagyterem előtt! Valóban ritka dolog, hogy megismételjenek egy pártnapot. Sőt, az elmúlt években maguk a pártnapok is mind ritkábbak lettek. Nem azért, mintha nem lett volna szükség rájuk, hanem mert a napi gondokkal való birkózás, s az agitációs munka bizonyos fokú leszűkítése „elaltatta” e nemes, s valóban gazdag múltra visszatekintő hagyományt. Emlékezzünk csak; a hatalomért folytatott harc éveiben, majd a szocialista építés kezdetekor hányszor nyúlt késő éjszakába a szabad pártnap, s mégsem tekintgetett senki az ajtó felé, mert mindenkit érdeklő kérdésekről folyt a szó, vélemények éles csatája kötötte le a figyelmet, álláspontok késztettek helyeslésre, vagy ellentmondásra. Az elmúlt években, a csendes építőmunka hétköznapjaiban sokan úgy vélték már nincs is szükség a pártnapok jelentette fórumra, hiszen jórészt a taggyűléseken is termelési kérdések szerepeltek napirenden. Maga az élet cáfolta meg a vélekedést, bebizonyítva: mind növekvőbb igény van vélemények nyílt fórumára, ahol kommunisták és pártonkívüliek folytathatnak kötetlen eszmecserét, ahol vélemények és ellenvélemények nemes csatája nyomán világos és tiszta álláspont alakul ki, ahol a párt politikáját képviselik határozottan, az okos szó mindennél erősebb fegyverzetében. Az idén ismét rendszeressé válnak a pártnapok mezőgazdasági és ipari üzemekben, vállalatoknál, intézményeknél. Az esetlegesség megszüntetése egyben azt is jelenti, hogy elmélyültebbé, tervszerűbbé, s ezért hatásosabbá tehető az agitációs munka pártszervezeteinkben. A rendszeresség elejét veszi annak is, hogy — mint eddig nem egy esetben — csak késve, s akkor sem a leghatásosabb módon jut el a kommunisták véleménye, szava a pártonkívüliekhez, illetve a dolgozók állásfoglalása egy-egy kérdésben, vagy intézkedésre. öreg parasztember fogalmazta meg, kissé érdesen ugyan, a lényeget: Olykor el- poíitizálgatna az ember. Mert az újság, a rádió nem minden. Van amit ért az ember, van. amit nem. Hát kitől kérdje? A kommunisták a taggyűlésen beszélnek róla, — ha beszélnek! A magamfajta meg kérdezgeti őket. Dehát legtöbbször ők is húzogatják csak
