Nógrád, 1966. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-08 / 6. szám
1963 Január 8., szombat NÖG R 4 D 3 ÉS, HA \AGYO\ HIDEG LESZ..? Falusi vitaestek ... Nos, Tamássy István, a Pécskő utcai lakások és a gimnázium építésvezetője erre az eshetőségre is felkészült. Először a tizenegyes jelű toronyépületet kerestük fel. Félúton, az oldalban magas deszkaépítmény. Akár egy jókora madáretető. Van, aki így is becézi. Pedig ez Ta- niássy István újítása: cement siló. — A fémsilónkat elvitték az ősszel máshová. Mór pedig, mi sok cementet fogyasztunk. Persze, kaphatnék zsákolt cementet is. De annak a tárolása kényesebb, drágább is, mint az ömlesztett. A cement siló mögött betonkeverő telep. Mellette a földön kavics. Száll felette a gőz. Melegítik. Melegítik a vizet is. Nemcsak azért, hogy a csípős időben ne legyen olyan kellemetlen vele dolgozni, de azért is — sőt főleg azért —, hogy a beton meg ne „fázzon”. Kényes portéka. Elmegyünk az építkezés kazánja mellett — innen nyerik a gőzt —, s kiérünk a tizenegyes épület „partjára”, Tamássy nagyot sóhajt. Annak a tiszteletére, hogy az épület alapozásával — kevés híján — készen Vannak. — Amott — mutat a karjával — az északi A—2-es pillér, ott egy kilencvenre mentünk le. De szikrázott a csákány. Előttünk éppen a délnyugati A—2-es pillér alapja van. Ennél hét méter mélyen kellett lemennünk. Ezzel csak azt akarom érzékeltetni, milyen változatos nehézségek elé állított bennünket a szeszélyes talaj. Egyébként az épület hamarosan kibújik a földből. Néhány napon belül megkezdik a pincefalak felhúzását, az épület középső részén a vasbeton tartószerkezet zsaluzásához is hozzáláttak. — A győri módszerrel betonozunk majd — mondja az építésvezető —, azzal a saját módosítással, hogy nem csövön vezetjük a gőzt, hanem a zsaluzattal képezünk ki az áramláshoz üregeket. Ez olcsóbb, és a célnak épp úgy megfelel, mint az eredeti győri technológia. Felbaktatunk a gimnázium kibontakozó betontömbjéhez. a vállukat; erről nem volt szó. Más az, ha gyűlés van, politikai gyűlés, kérem, s ott kérdezősködhet az ember. Az öreg nyilván nem szerepelni szeretne, inkább ösztönösen megérezte, hogy az együttesen kialakított álláspont nemcsak bölcsebb a személyes véleménynél, hanem — hitelesebb is! Mert — amint ezt mostanában fogalmazzák — sok dologról „beszélnek az emberek”. E beszélgetések során sok okos gondolat megfogalmazódik, de a téves, sőt, olykor ellenséges álláspont is hangot kap. A baj csak az, hogy sokszor megfelelő válasz nélkül! Ez egyben utal a pártnapok szerepére is: amiről „beszélnek” az emberek, ott is beszéljenek! Nem szabad lehurrogni azt, aki valamiben téved, leinteni, ha valaki valamit rosz- szul lát; az elhallgattatással még nem tisztázódik a félreértések és félremagyarázások, a téveszmék nem lepleződnek le. A nyílt fórum valóban nyíltságot kell, hogy jelentsen pártszervezeteink életében: felkészült előadók, s a kommunisták meggyőződéstől fűtött állásfoglalása jelenti a biztosítékát annak, hogy a Sokat haladt ez az építkezés, amióta utoljára itt jártam. — Igen, a tetőpárkányzat kivételével az alapvető szerkezeti vasbetonmunkákkal végeztünk — nyugtázza meglepetésemet az építésvezető. — Itt már a gyakorlatban is kipróbáltuk, felkészültünk-e a télre. Novemberben tizen- egy-tizenkétfokos hidegben is betonoztunk, gőzöléses érleléssel. Leereszkedünk az épület belsejébe. Az üveg nélkül ásító ablakkereteket nézem. Az építésvezető érti a kérdést kimondatlanul is: — PVC fóliám van, ahol pedig ez kevés, oda nádpalló kerül. Van kojc-kosár is, és van gőz. Es ehhez az építkezéshez is van egy kazánom. Kapok egy kalorifert is. A fűtéshez. Mosolyog. Szóval, nem kívánja éppen, de jöhet a hideg. • A KÖJÁL építkezésén Kecskés Sándor művezető fogad. A szerkezetépítésben a középső szekció első emeleti födémjénél tartanak. Az épület másik szárnyán a második emeleti födémet betonozzák. Ahhoz a munkához egyelőre elegendő az üzemben leVő kis kazán. De itt van már egy hatalmas mozdonykazán is. Ha megkezdik a nagyobb arányú betonozást, ezt a nagy kazánt helyezik üzembe. A művezető szeretné, ha minél hamarább jönnének a fűtésszerelők. Mert nemcsak a betonozáshoz kell a gőz, meg a meleg. Ha a fűtésrendszer alapvezetékeire rákapcsolnák a kazánt, ő se tartana a nagyobb hidegtől. Mindenféle belső munkát, installációt végezhetnének. De... hol vannak a fűtésszerelők? „Ha” a Rokkant-hegyen is van. Itt az idén nyolc épületet, összesen nyolcvannyolc lakást kell átadni. Amíg „normál” hideg van, Újhelyi Imre építésvezető bizakodó. Gőzük nekik is van, s egyéb eszközeik is, amelyekkel nagyobb hideg esetén az épületek belsejét legalább szakaszosan megvédhetik a fagytól. Említem, vélemények e nyílt fórumán az igazság bizonyuljon erősebbnek, s — meggyőzve embereket — a feladatokhoz, a tettekhez, a mindennapok cselekvéséhez új és új segítőtársakat szerezzen. Az elmúlt év végén nyilvánosságra került ár- és bérintézkedések, az 1966. évi tervben szereplő feladatok, az új gazdaságirányítási rendszer mind-mind olyan kérdések, amelyekről hasznos az eszmecsere, a vita. Igen, a vita; mert a téves nézetekkel vitatkozni kell! Érvelni, alaposan feltárni okok és okozatok összefüggéseit, nem hallgatva a gondokról, de bátran szólva az eredményekről is. A pártnapok jó megrendezése sokrétű feladat elé állítja párt- szervezeteinket; biztosítani kell a megfelelő előkészítést, az időpont s a téma széles körű megismertetését, a kérdések esetleges előzetes összegyűjtését, s a jó felkészültségű előadót. A jó előkészítés már fél siker: az érdeklődés felkeltése nemcsak a hallgatóság számát nagyobbítja, hanem azokét is, akik úgy jönnek el, hogy kérdezni akarnak, választ kapni legkülönfélébb problémáikra. hogy Gácsi Pista bácsi, a művezető, ennél borúlátóbb. Az építésvezető és a kollégája felnevetnek: — Persze, mert reggel hallgatta a rádióban, hogy Dániában harmincnyolc fok hideg van. Komolyra fordítva a szót, elismerik, hogy tizenöt fokon alul ők is könnyen „befagyhatnak.” — Végső esetben — mondja az építésvezető — kiássuk a hetes és a nyolcas lakóépületek meg a bolt-ház alapjait. Persze, akkor nem lesz mód foglalkoztatni a jelenlegi nyolcvan munkást. Ahol viszont a téliesítés, a belső munkák legnagyobb lehetősége van — a kórház építkezésen — ott hallottam a legtöbb feltételes módban fogalmazott mondatot. A nyár végén, ősz elején itt még kétféle fűtési változatról is beszéltek. Most kérdés, hogy egyikből is lesz-e valami? Az építésvezető, Horváth János sorolja azokat a nagy tömegben végezhető munkákat, amelyekre bőségesen és hónapok óta van munkaterület: az „A” épületben falfestés, belső metlachi-mozaik burkolás, a padló PVC burkolása. Csupa olyan művelet, amelyhez minimum tizennyolc-húsz fokos egyenletes melegre van Szükség. A saját kazánházról való fűtésről hamar lemondtak. Egyszerűbb, Olcsóbb, ha a távfűtéstől kapnak meleget. De nem készült el időre a távfűtés leágazása, a fogadóállomás vízlágyító berendezése. S ha ez el is készül — állítólag január 10-re — aligha készül el az Országos Szakipari Vállalat üvegező részlege a műtő szárny homlokzatának és az összekötő épület ablakainak üvegezésével. Ekkora felületet fóliával letakarni nem lehet, a legkisebb szél fölszakítja. Tavaly megpróbálták, nem ment. Innen pedig beárad a hideg az egész épületbe. S ha mind ez megoldódna, nincs metlachi- mozaik a belső burkoláshoz. — Ha minden feltételt biztosítottak volna, itt legkevesebb százötven ember dolgozhatna egész télen — tekint ki az iroda ablakán az építésvezető. A hatalmas épület szép, tiszta, kitakarították, kisöpörA külpolitikában, s hazánk életiében is sok az olyan kérdés, amelyre nem felelet az „igen” vagy a „nem’, hanem csakis alapos, minden tényezőt figyelembe vevő magyarázat lehet a válasz. E kérdések nyílt és szókimondó megfogalmazására teremt lehetőséget a pártnap, s ugyanakkor a válaszok meggyőző kifejtésére is. Az őszinte, állandó és kétoldalú Véleménycsere, melyre a pártnapok rendszeres megtartása lehetőséget teremt, a felvilágosító munka korábban is nagy eredményekkel járó formája. A napokban — régi hagyomány felújítva — a Népszabadság közölte a fővárosban és a megyékben januárban tartandó pártnapok „menetrendjét”. Ennek átnézése egyben azt is tanúsítja; a párt milyen jelentőséget tulajdonít a pártnapoknak, hiszen politikai életünk vezető személyiségei is az előadók között szerepelnek. A pártnapok e nagy jelentőségét kell, hogy megértsék helyben is minden párt-alapszervezetnél, s ennek megfelelően foglalkozzanak megrendezésükkel. <m.) ték. De szinte kong az ürességtől. Lehet, hogy csak tavaszra népesül be? Építőipari berkekben még nem dőlt el a vita: egyáltalán megéri-e télen, hóban, fagyban építeni. A vita, persze, vita. S majd eldől. A gyakorlat viszont úgy veti fel a kérdést, mi célszerűbb, ha némileg magasabb költségekkel is, de kihasználni a kapacitást, vagy, mert a költségek magasabbak, hónapokra kihasználatlanul hagyni ember és gép munkáját... Arról nem is beszélve, hogy az évek során kitűnt: a munkaerő megtartásának legbeváltabb módszere a munkaerő egész évi foglalkoztatása. Igaz, télen építeni — a magasabb költségeken kívül — több törődést, gondosabb felkészülést követel. Es mert ez valóban bonyolult szervezés — becsúsznak hibák. Néhány építkezésen tett körsétánk tapasztalatai is azt bizonyítják: ott nem tartanak az erős fagyoktól, ahol minden eshetőségre számítottak. Ahol a számításba csupán egy ismeretlen tényező is becsúszott, nagyon óvatosan nyilatkoznak a vezetők. Az pedig sajnos már előre várható, hogy a legnagyobb lehetőség, a kórház — lehetőség marad. Természetesen, amíg a tél enyhe, a Nógrád megyei Epí- j tőipari Vállalat téli felké-, szülésének minősége teljességében, nem értékelhető. De értékeli majd a fagy. A hét közepén a falvakban, tanyákon három hétig tartó, hetenként három alkalommal ismétlődő vitaest-sorozat kezdődött. Pártmunkásoknak, termelőszövetkezeti tagoknak, falusi embereknek teremtettek fórumot a legidőszerűbb politikai, szakmai, termelési kérdések megtárgyalására. Hasonló már az elmúlt télen is volt. s tekintettel a nagy érdeklődésre, a pártszervezetek az idén is megrendezték. Az érdeklődés most is számottevő. A vitaesteken elhangzó előadások részletesen foglalkoznak a falu, a termelőszövetkezet legégetőbb gondjaival. Az új, a korszerű mezőgazdasági eljárásokat, a legjobb képességű gyakorlati szakemberek tolmácsolják és a hallgatóknak rengeteg lehetőséget biztosítanak a véleményalkotásra. A megnyitókat jelentős részben természetesen a háromhetes foglalkozás méltatása töltötte ki. Az előadók még kevesebbet foglalkoztak konkrét kérdésekkel, mégis a harminc, harmincöt perces előadásokat sok helyen másfélórás vita követte. Palotáson például egy teljes órán keresztül arról beszélgettek, hogyan kellene megvalósítani a cukorrépa termesztés teljes gépesítését. HéhaJomban a termelőszövetkezeti munkarendről, a prémium rendszerről esett sok szó. A falusi vitafórumok megnyitó előadásain megnyilvánuló érdeklődés, meghatározza a tennivalókat. Fontos, hogy a pártalapszervezetek minél több emberrel ismertessék a foglalkozások időpontiát. az azokon szereplő kérdéseket, hogy felszínre kerüllön sok vélemény. Ez lényeges, mert a falusi ember nem marad közömbös, amikor a mezőgazdaság gépesítéséről, a korszerű állattenyésztésről, a vegyszerezésről, a munkaversenvről esik szó. A megnyitó előadások nénszerűsége és légköre arra enged következtetni, hogy vitakedv van, ha az előadás érthető. Az előadóknak tehát gondosan kell felkészülni, s p'aposan ismerni azt a területet, amelvről h^szé^k. f-?y ébresztenek a résztvevőkben gondolatokat. Egyetlen kérdést nem szabad visszautasítani, elhallgatni. A fórum azért fórum, hogy mindenki elmondhassa saiát véleményét. Nélkülözhetetlen a türelem és a meggyőzés. Héhalomban a megnyitóra egy ittas ember is betévedt. Kifogásolta a termelőszövetkezet jelenlegi munkarendjét. Mikor a hallgatók látták, hogy az előadót már zavarja, rendreutasították. Az igazságot józan gondolkodású emberek mindig megvédik. A falusi vitaesteknek éppen ebben van a jelentősége, s abban, hogy sok új ismeretet nyújthatnak a falusiaknak, amelyeket a gyakorlatban hasznosíthatunk. Cs. G. Bobál Gyula Mit vár 1966-tól? Körkérdés az új esztendőről Túl vagyunk az óéven, túl az új esztendő első napján szokásos foglalkozásokon Is, amelyek rendszerint úgy kezdődnek: — A mai naptól kezdve pedig nem — vagy éppen ellenkezőleg — Igen... Soha többé... Majd én megmutatom. . A nagy elhatározásokon és fogadkozásokon tehát túltettük magunkat. (Ezt lehet szó- szerint is venni!) Gyakran változnak, nem érdemes foglalkozni velük. Egy valami azonban állandó az emberben: az óhaj, a kívánság. Nézzük meg mit vár az új évtől a vállalati igazgató, a gépkocsivezető, a felszolgálónő, az idegenforgalmi szakember, a statisztikus és a sportoló. KENDERESI GÉZA a Pa tyolat Kelmefestő és Vegytisztító Vállalat igazgatója: — Beszéljünk az új évről, de talán helyesebb, ha először a múlt esztendő eredményeiről ejtünk szót. Tavaly kereken 42 918 megrendelő kért tőlünk vegytisztítást. Festésből 7945, mosásból 14 137, javításokból pedig 1879 — ösz- szesen mintegy hetven-nyolc- vanezer vevőt szolgáltunk ki 2 millió 306 ezer forint értékben. Az 1966-os évtől elsősorban az általunk végzett munka minőségi javítását és a vállalási határidő fokozatos csökkentését várom. Ennek érdekében teszünk is valamit. Vállalatunk esetében szerencsésebb nem csupán erről az évről, hanem a harmadik ötéves tervben kijelölt helyünkről és szerepünkről is beszélni. Távolabbi terveink között szerepel többek között jelenlegi üzemünk nagyarányú rekonstrukciója. Ami pedig a közelieket illeti? Gyarapítjuk a felvevő helyek számát a megyében. Ebben az évben újabb öt községet kötünk be a Patyolat hálózatába. Még az idén elkezdjük építeni Salgótarjánban az ex- pressz-üzletüzemünket. Ha elkészül, a háziasszonyok akár helyben is megvárhatják, amíg a ruhát kitisztítjuk. Meggyorsul az átfutási idő is, de ehhez import gépek kellenek. És még valamit! A megrendelők időben hozzák tisztítani és időben vigyék is el a már elkészített holmikat. HIBO SÁNDOR, a Nógrád megvei Idegenforgalmi Hivatal főelőadója: — Idegenforgalomról lévén szó, először is azt említeném meg, hogy legalább mi salgótarjániak ne legyünk idegenek városunkban... Gondolok itt azokra, sajnos gyakori esetekre, amikor távolról jött vendégeket csak azért nem irányítanak az idegenforgalmi hivatalhoz, mert a helybeliek sem tudják, hogy a Kossuth Lajos utca 2. szám alatt székel. őszinte bizakodással, de egy kicsit már türelmetlenül várjuk, hogy a remélhetőleg rövidesen elkészülő kultúrpalotában végleges, korszerű helyet kapjunk. A többszörösen módosított átadási határidők ellenére is bízunk abban, hogy a nagy esemény 1966-ban megtörténik. SZOKACS TIBOR, a megyei tanács egészségügyi osztályának gépkocsivezetője: — Mint gépkocsivezető fokozott, többszörös felelősséggel járom az utakat. A biztonságos közlekedés azonban nem egyedül rajtam múlik. Legfontosabb a gépkocsik üzembiztonsága. Ezért kívánom, hogy 1966-ban — eltérően a korábbi esztendőktől — a szükséges gépkocsi alkatrészeket időben megkapjuk. Várom, hogy a kötelező szerviz- munkálatokat lelkiismeretesebben végezzék el a szakemberek. .. Jó lenne az is, ha minél előbb megkapnánk a régóta ígért fűthető garázst. És végül még valamit — már mint magánember: — A feleségem negyedik hónapja várandós. Fiút szeretnénk... JESSE KAROLY, a Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságának vezetője: — A megyei statisztikusnak a megyei számok mondanak a legtöbbet. A számok részletes ismertetésére most nem térek ki. A közelmúltban hozott párt- és kormányhatározatból kiindulva és szűkebb hazám, Nógrád megye gyorsabb fejlődésében bízva várom: a születések számának némi emelkedését, az új kórház átadása után a nógrádi iparmedence egészségügyi helyzetének fokozott javulását, az ipari vállalatoknál a munkás- és adminisztrációs dolgozók arányának javulását, az export, valamint a mezőgazdasági termelés színvonalának emelkedését és végezetül, de nem utolsó sorban a statisztikai munkával összefüggésben várom az engedély nélküli, felesleges és szakszerűtlen statisztikák csökkentését. SÁRI FERENC, az SBTC kózépcsatára: — Az őszi szezonban íz SBTC—Komló tartalék mérkőzésen komoly sérülést — ínszakadást és szárkapocstő- rést — szenvedtem. A lábam már rendbejött és nagy akaraterővel készülök a játékra. A csapat Hévízre utazik (már megtörtént) én is velük megyek. Az edzéseken egyelőre még nem vehetek részt, Hévízre elsősorban az utókezelés miatt megyek. Szorgalomban, lelkesedésben nincs nálam hiány, remélem hamarosan labdába rúghatok a pályán is. Ami a csapatot illeti — ha olyan formában ját- szuk végig ezt az évet, mint amilyen az őszi volt —, a tavalyinál jobb helyezést tudunk elérni. MAGYARA TIBORNET, a Karancs Szálló presszójának felszolgálóját is megkérdezzük: — Ráér egy percre? — Igen — feleli és már indul a kávéért, de egy újabb kérdés megállítja: — Meg tudná mondani, mit vár 1966-tól? — Hát nem nagyon... — Nincsenek tervei, vágyai? Semmit sem kíván az új évtől?! — Kívánni kívánok, de.. — Ez az! Erről mondjon valamit! — Nem tudok. _ •>•>•> — Csupa intimitás. (pataki)
