Nógrád, 1966. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-05 / 3. szám

056. január 3. szerda. N O G R * n 3 A pártszervezet szerepe a fsz-ben . A TERMELÖSZÖVETKE- Az egyik, — ami különben ZEIEK eleteben, munkájában igen nagy hatással van nem- Kezdettől fogva kiemelkedő csak a termelésre; hanem a szerepük van a pártszerveze- falu egész fejlődésére — hogy teknek. Működésük, az a tévé- a tsz-tagok valóban gazdaként kenység, amelyet a tsz-ekben vehessenek részt a közös dolgozó kommunisták kifej- ügyek intézésében. A pártszer- tenek, rendkívül nagy jelentő- vezet nagyon sokat tehet ségű most is, amikor az öt- ezért azzal, ha mindig figye- hat évvel ezelőttiekhez mérten lemmel kíséri, nincs-e ennek újfajta feladatok kerültek e*ő- valami akadálya, s ha van, térbe. Elég gyakran hangozta- akkor orvosolja vagy kijavít- tott igazság ez, de az már rlt- tatja a hibát. Sokszor hivat- kábban tapasztalható, hogy a kozunk arra, hogy hány má- termelőszövetkezet, a község, zsás terméstöbbletet jelent illetve a pártszervezet vezetői például a megfelelő műtrágyá- egyértelműen tisztázták vol- zás, növényvédelem vagy más na, mit követelnek meg gya- termelési eljárás. Nem árt vé- korlatilag, a mindennapi élet- giggondolni azt sem, milyen ben ezek a megváltozott és nagy gazdasági haszon szár­újként jelentkezett feladatok, mazik csupán abból, hogy a Az alaptétel természetesen tagok és családtagjaik szívvel továbbra is az, hogy a párt- ~ lélekkel legjobb tudásuk szervezet a gazdasági vezetés- szerint dolgoznak a termelé­sei egyetértésben segítse elő a szövetkezetben, termelőszövetkezet szüntelen SZOROSAN IDE KAPCSO- erősödését, fejlődését. A kér- löDIK az, hogy olyan mun- des az, hogy miképpen. A kadíjazás, bérezés legyen g szokványos felelet, „a maga termelőszövetkezetben, ami­sajátos módszereivel . A való- iyet a tagok igazságosnak tar- sagban azonban nem ritka tanak és amely a termelés foko- eset, hogy a párttitkár amo- zására, a költségek csökkenté- lyan második tsz-elnok, he- sére ösztönöz Palotáson a Ivenként még második agro- pártszervezet élharcosa ennek nómus szerepét is igyekszik a feltétlenül helyes törekvés- betölteni. Ebből következik nek és ezért tekintélye is van azután ezeken a helyeken, Az alapszervezet Palotáson hogy a pártszervezet működe- így erősíti igazán azt az alap_ sét is szinte kizárólag a gaz- vető e!vet a gyakorlatban dasági kérdésekkel való toro- hogy helyesen kell össze- dés jellemzi. egyeztetni a népgazdaság, a Félreértés ne essék: nem termelőszövetkezet és a tagok arról van szó, hogy a párt- érdekeit. titkár, a kommunisták ne fog- A pártszeryezet politikai lalkozzanak a közös és a ház szervezet nyilvánvaló tph*ít táji gazdjiikodás probiemáivaL hogy politikal feladatokat keli Ellenkezőleg, mindig tartsak ellátnia. Csakhogy a gazdasá­raP\?nv^«aL^kel be' giaktó1 független politikai teen- tos lényeges ke *deS^r-t-t’t rí dók nem léteznek. Az előbb «éljék meg a teendőket, ad- említettek és a hozzájuk ha. lanak tanácsot a gazd igi sonlók is szerves kapcsolatban vezetőknek és hívják fel fi- vannak a legiényegeSebb poli- gvelmuket az előforduló hl- ..... bákra éppenúgy, mint az élet- a ce ok megvalositásaval. revaló javaslatokra, kezdemé- Példának okáért azzal, hogy nyezésekre. De ne akarják minden termelőszövetkezeti „elvenni” az elnök, a szak- tag erős meggyőződésű híve, emberek, a különféle bízott- , __ .. .. S ágok „kenyerét”, mert ha azt harcosa le§>en szövetkezeti tennék, akkor súrlódásokra mozgalmunknak, szocialista teremtenének lehetőséget, aka- rendszerünknek, ratlanul is csökkentenék a gazdasági vezetők személyes Ezer‘ dolgoznia persze más felelősségét és munkakedvét, módszerekkel is sokat lehet és Mindehhez járulna még az, kell a pártszervezetnek. Egye- hogy igen fontos, az egész fa- bek között a pártszervezet a lu előrehaladását szolgáló te- ___ ,___ e ndők háttérbe szorulnának, ^ghivatottabb arra, hogy elhanyagolódnának. rendszeresen tájékoztassa a MI A MEGOLDÁS, ME- termelőszövetkezet tagságát a LYIK A HELYES pártszerve- belpolitikai eseményekről, sa zeti munkaprogram? A salgó- nemzetközi helyzetről. Nem tarjáni járási pártbizottság szabad lehetősé t adni h abban segít a falusi alapszer- ^ b ’ ** vezetéknek, hogy az eddiginél harki is félrevezesse az embe­sokkal többet foglalkozzanak reket, nehezítve ezzel igaz tö- a társadalmi, kulturális ten- rekvéseink sikerét, szép célja- nivalókkal és mindazzal, ami ink valóra váltását, a demokratizmus hatéko­nyabb, közvetlenebb érvénye­sülését előmozdítja. Követke­zik az abból, a nem egyszer szem elől tévesztett igazság­ból, hogy a termelőszövetkezet nem csupán gazdálkodási for­ma, hanem társadalmi egység is. Olyan szocialista mezőgaz­dasági nagyüzem, amely al­kalmas eszköze annak, hogy a szövetkezeti útra lépett pa­rasztság anyagilag és szelle­mileg egyaránt felemelkedjék Amellett, tehát, hogy a pártszervezet tagjai személyes példaadással meggyőző szóval lelkiismeretes munkára ser­kentik a termelőszövetkezeti gazdákat, gondot kell fordítani másra is. Hiszen az emberek­nek — akár párttagok, akár nem —, a szántáson, vetésen, kapáláson, betakarításon, ál­latgondozáson kívül másféle örömeik gondjaik, vágyaik, tö­rekvéseik is vannak. S téved, aki - azt gondolja, hogy a ter­vek teljesítését, a közös va­gyon gyarapítását, a termeié- si költségek csökkentését csak azzal lehet elősegíteni, ha szüntelenül ezekről a dolgok­ról beszélünk. Persze a terme­lés fokozása, az eredménye­sebb gazdálkodás az alapja a tagok boldogulásának. Viszont károsan leegyszerűsítené azt az igazságot az, aki nem ven­né figyelembe, hogy a közvet­len termelési agitáción kívül egyéb, nagyon fontos, hasznos lehetőségek is vannak e cél lekeres szolgálásárá. G. K. Válaszol az igazgató: Népgazdaságunk fejlődésében döntő jelentősége van az építőiparnak. Ipari üzemek rekonstrukciójának kivitelezé­sétől a lakások építéséig, új kórházak létesítésétől bölcső­dék, óvodák, iskolák, művelődési házak emeléséig — az építők minden tevékenysége közvetlenül befolyásolja gaz­dasági, szociális és kulturális fejlődésünk ütemét. Az új év küszöbén felkerestük a vállalat igazgatóját, dr. Bartha Róbertét. Megkértük, nyilatkozzon az 1965. évi ter­melési elmaradás mértékéről, annak okairól, s várható kö­vetkezményeiről. — Vállalatunkat — mon- határidőre beindítani, ez mun- dotta az igazgató — az év fo- kánkat tervszerűtlenné, kap- lyamán sok bírálat érte. A kodévá tette. Az 1964. év de- csaknem harmincmilliós lema- cemberében átadott 272 lakás radásból mintegy nyolc-tíz- közül 54 terven felül volt. Ez millióit valóban szervezési, ve- szak- és szerelőipari részlege- zetési és egyéb hibák idéztek ink 1965. első félévi lehetősé- elő. Ezért vállalatunk több gelt a minimálisra csökkentet- dolgozóját felelősségre vonták, te. Ennek eredménye, hogy az A további húszmillió forint el- első félévben kapacitásuk csak maradás olyan okokra vezet- mintegy 55—60 százalékban hető vissza, amelyeknek gyö- volt kihasználva, kere a korábbi évekre, sőt ép- Az elmúlt évben munkate- pen az 1964-es évre nyúlik rületünk is dekoncentrálódott. vissza. Feltétlenül meg kell Tevékenységünk négy megye például említeni az acéláru- területére terjedt ki. Nógrádon gyári víztárolót, a Gyula-rako- kívül dolgoztunk Heves, Pest dói törőművet, amelyek évek és Borsod megyében, óta létszámot, munkabért Munkáink volumene ugyan meg nem térülő termelést je- k;sebb vo]tj de azok beruházói lentettek a vállalatnak. Az ei5késZítése közül bajok mu- emhtett okok köze tartoznak tatkoztak. Ez elsősorban sal- a terven felüli munkák is — g5tarjáni építkezéseinkre vo- mmt például a Voroshadsereg natkozik jellemző, hogy pél- uti lakosok, a távfűtés. stD. — dául 1965_ben 43,3 millió fo- ar?elj[.ek' kar a vallalatnak rjnt értékű dokumentációt előnyösek, a megye számára kapt:unk késve, sőt, ebből 8,1 pedig egetoen szükségesek forint értékűt még min­voltak, mégis egy sor más dig nem kaptunk meg. A ké_ munka elhúzódását, sok ga- setjelem egyébként egy- és ti- rancialis és hiánypótlási te- Zenhárom hónap között válta- vékenységet, s egyeb, a válla- kozjk Még mindig sok az latra nézve hátrányos konzek- olyan létesítményjegyzéken venciákat vontak maguk után. va^d igénybejelentés, amely Azonban, a legdöntőbb oka njncs műszaki tervekkel és az elmaradásnak, hogy 196o-re pénzügyileg kellően megala- magas termelékenységi muta- pozva Márpedig, ha figyelem­tó számot kaptunk fölöttes be vesszük a negyvenötnapos hatóságunktól. tervfelülvizsgálat! időszakot és Hogy az 1965. évi munkák a negyedéves anyagrendelési öszetétele kedvezőtlenebb a rendszert, elképzelhető, hogy korábinál, s hogy éppen ezért a tervszolgáltatás elhúzódása magas a mérce — ezt min- milyen hatást gyakorol a vál- denki, minden szinten elis- lalat tervszerű munkájára, merte. A vállalatunknál vég- A nehézségeket, amelyek rehajtott revízió is kimutatta, előttünk álltak, még hosszan hogy az elvégzendő feladatok- sorolhatnám, de ügy gondo- hoz viszonyítva, a termeié- lom ennyi éppen eléggé meg- kenységnél személyenként világítja tavalyi nehéz hely- mintegy tízezer forint feszítést zetünket. Mindamellett, meg­kaptunk. De észrevételeinket ítélésem szerint, az 1965. évi senki sehol nem orvosolta. Ez lemaradás nem lesz káros ha­elkedvetlenítette az egyébként tással az 1966-os tervévre. Az erősen megfiatalított műszaki első negyedév terv-teljesítésé- vezetést, de fizikai dolgozóin- nek a feltételei rendelkezésre kát is. S ez természetesen ki- állnak: megteremthető az hatással volt a termelésre. alapja 1966. évi eredménye­A másik fontos tényező, sebb munkánknak, hogy egész évben, mintegy — Az 1966. évi végleges ki- százhúsz kubikusunk hiány- jelölések már birtokunkban zott, s ez a folyamatos mun- vannak. A kijelölés összege kavégzést akadályozta. A ki- úgynevezett generál szinten vitelezés megkezdésére terve- 213 millió forint, amelyből kő­zett objektumokat nem tudtuk rülbelül 188 millió a saját te­1. az építőipar elmaradásának okairól, 2. as 1966-os év feladatairól, 3. a tapasztalatok, tanulságok hasznosításáról vékenységünk körébe tartozó feladat. Ez az összeg nagyjá­ból megegyezik a kapacitá­sunkkal, de mintegy száz ku­bikus felvételét teszi szüksé­gessé. A már említett összeg hat­vannyolc százaléka az átme­nő munkák értéke, harminc­két százalék az új évben kez­dendő építkezés. Sajnos, ez­úttal is utalnom kell arra, hogy 1966. évi munkáinknak csupán hatvan százalékához rendelkezünk tervdokumentá­cióval, ami jónak egyáltalán nem mondható, s világosan tükrözi, hogy ezen a téren az utóbbi időben nem sokat lép­tünk előre.. Jövő évi feladataink közül szeretnék néhányat a jelentő­sebbek közül felsorolni. A má­sodik negyedévben megkezd­jük a ZIM Salgótarjáni Gyár­egységének a gázkészülék­gyártás fejlesztésével kapcso­latos rekonstrukcióját, amely­re 1966-ban 15,7 milliót épí­tünk be. Az acélárugyár hi­deghengerművének rekonst­rukciójára további 6,5 milliót fordítunk. Az öblösüveggyár központi feldolgozó üzemének megépítésére 9.9 milliót hasz­nálunk fel. Megkezdjük a síküveggyár nagy edző üze­mének építését 8,9 millió fo­rinttal, Balassagyarmaton az Ipoly Cipőgyár rekonstrukció­ját végezzük, hat millió forint értékben. A megyén kívül ipa­ri létesítmények kivitelezése vár ránk Apcon és Parádsas- váron. A lakásépítkezésben jövőre 338 lakás a feladatunk: ez a szám valamivel kisebb, mint az elmúlt évek átlagos tényszáma. A kezdendő köz­épületek közül a legjelentő­sebbet, a salgótarjáni üzlethá­zat említeném. Erre 9,4 mil­lió forintot használunk fel. 1965. sok olyan hibát ho­zott felszínre, amelyek válla­latunk munkájában már ko­rábban megvoltak, de a vi­szonylag jó eredmények miatt napirendre tértünk felettük. Most mindent elkövetünk, hogy ezeket a hibákat gyöke­restül megszüntessük. Egy sor Intézkedést hajtottunk és haj­tunk végre ennek érdekében. Néhányat a legofntosabb intézkedésekből: A termelési feladatnak megfelelően átszer­veztük a termelő egységeket. Intézkedéseket adtunk ki a szállítási tevékenység megja­vítására. Vállalati intézkedési tervünkben több olyan fel­adat végrehajtása szerepel, amelyek emelik a műszaki, technológiai színvonalat. Elha­tározott szándékunk, hogy csak teljesen előkészített mun­kákat fogunk megkezdeni, és Öreg pályán döcögnek a csillék — Csináljatok valamit, ad- kát, a torlódásokat nehéz meg- esetben képtelenek betartani jatok üres csillét, hogy mozog- szüntetni. az előírásokat, szabályokat, ni tudjon Forgách-akna. Most nem is az osztályozók mert akkor teljesen megbénul­- Mit tegyünk, ha egyszer inkájáról van szó, hanem na a bányák termelése. Meg­... . a vontatásról, de egymásba vannak például az orházak, de * lV ‘ kapcsolódik a kettő. Ha hiba telepíteni létszám hiányában tuaun ment. uan gz e0yjk területen, meg- nem tudják. Az előírás szerint A zagyvái rakodón ütötte érzi a másik is, s különösen a 50 csilléhez egy vonatkísérő, meg a fülemet ez a beszélge- bányász, akit a kiesés akadá- 10 talbóhoz kettő szükséges, de tés. Nem első eset, hogy a bá- lyoz a termelésben. gyakran csak egy kerül. Még nyák kérik az üresei, de a , az sem enyhít a gondon, hogy vontatás nem tudja biztosíta- Pusztulnak a gepek van néhány olyan régi gya- ni számukra. Viszont az is korlott vonatkísérő, mint Ma­igaz, hogy sokszor, ha más hi- a zagyvái vontatáshoz több nyasz Elemér, Oláh Gyula, Ló­ba miatt nem megy a terme- mint húsz kilométer hosszú kotka András, Kocsi Károly, lés, akkor is a szállításra igye- pályaszakasz tartozik. Régi, akik mozdonyvezetői vizsgával keznek hárítani a felelősseget, elavult. A szakemberek véle- is rendelkeznek, és ugyancsak 0 ,,, , ménye szerint felét sürgősen értik a dolgukat. szűk keresztmetszet fel kellene újítani. Naponta _ 226 vagon szenet mozgatnak Helytáll a tÖrZSgárda A zagyvái és a vízválasztói rajta a csillékben és a na- J osztályozó már régen épült, ka- gyobb méretű talbókban. Bárhogy nézzük, kevesen pacitását jópal felülmúlja az Ezenkívül anyagot és meddőt vannak. A vezetők szerint igénybevétel. Néhány újítás, is szállítanak. A síntörés gya- elégséges a létszám, csak az foltozás történt ugyan, de a kor\ eset. Tavaly a sok csapa- összetétellel van baj. Terv sze- túlzott terhelés miatt sok a dék miatt az egész pálya az rint 15 százalék tartaléknak törés, hibásodás, üzemzavar, elhanyagoltság képét mutatta kellene lenni a vontatásnál, de Ha áll az osztályozó, áll a pá- néha. Nem csoda, hiszen a 25 százalék rendszeresen hi- lya, nem tudnak üríteni, üres fenntartáshoz csupán 10—11 ányzik. Emiatt néha állnak a csillét küldeni a bányáknak. ember jut. Ilyen viszonyok kö- gépek. A zagyvái műhelyt gyakran 2°{í ez kevés. A gépek a dö- A mostoha körülmények el­riasztják üzemzavar-elhárí- eögós síneken előbb elpusztul- [engre az emberek igyekeze- tásra. Már szinte megszokták. ”ak‘ Sok az alkatrészhiba, s tével nincs baj. Ezt több tett hogy állandóan készenlétben öregek, fáradtak mar a moz- bizonyítja. A KISZ-fiatalok kell lenni. Az egy-két órás ki- dongok is. például sok társadalmi mun­esések növelik a roliammun- Az illetékesek szerint sok kát végeztek már a pályák rendbentartása érdekében. A vontatási dolgozók közül 28-an, vasárnap társadalmi munká­ban végezték el a rendezőben a vágányhossszabbitást. A csapadékos időjárásban sok csille betapadt, de vannak olyanok, mint Varga Magdol­na, aki maga egy hónap alatt 500 csillét takarított ki társa­dalmi munkában. Ilyen válla­lásuk van a KISZ-fiataloknak is. A törzsgárda példát mutat a munkában. A mozdonyveze­tők közül a legderekasabb munkát végzik Salgó József, Godó József, Andó Ferenc. Oláh Imre, Klement Pál, Ru- zsinszki István vagy a most nyugdíjba ment Telek István, aki 41 évig dolgozott becsü­lettel a szállítópályán. Meg­érdemlik a dicséretet Roszkop György, Dósa József és Vanó Pál pályamunkások is. A lét­szám 45 százaléka a törzsgár­dához tartozik, de az ö erő­feszítésük hatása is gyengül, ha a többiek mulasztanak. A gondok, bajok ellenére igyekeznek kiszolgálni a bá­nyákat üres csillével. Az em­berek azt mondják: rajtuk nem múlik a zagyvái üzem termelése, de sok a tőlük füg­getlen ok. Ezeket a vezetőknek kell megoldani, hogy zavarta­lanabb legyen a szállítás B. J. a kivitelezés tervszerűségét, ütemességét minden eszközzel biztosítjuk. Egész évben élni fogunk a munkáspremizálás adta lehetőségeKkel. A mun­kahelyek és a központ közötti szorosabb kapcsolat érdeké­ben a főépítésvezetőségeket betelepítettük a vállalat köz­pontjába. Minden reményünk megvan arra, hogy jövőre Zagyvapálfalva alatt kiépít­sük központi kavicskirakó te­lepünket. Ez megoldaná egy igen régi problémánkat is: a központi betonkeverő telep létrehozását, amely megvaló­sulása esetén jelentős létszám megtakarítást eredményezne. Ugyanitt építenénk meg köz­ponti mésztelepünket is, amely jobb minőségű munkát tenne lehetővé. Remélem azt is, hogy a kor­mány új bérügyi intézkedései, melyek az építőiparban előre­láthatólag a kubikusok és se­gédmunkások keresetére hat­nak kedvezően, megkönnyítik számunkra a létszám feltölté­sét. De ahhoz, hogy nem köny- nyű feladatainkat végrehajt­hassuk, segítségre is szüksé­günk van. Az Építésügyi Mi­nisztériumtól azt kérjük, hogy vállalatunk számára reális tervet hagyjon jóvá. Az irreá­lis tervek nem ösztönöznek, ellenkezőleg: károsan befolyá­solják az eredményeket. A megye vezetőitől azt kérjük, hogy 1966-ban is olyan inten­zitással legyenek segítségünk­re, mint W64-ben. Kérjük, hogy már a beruházások elő­készítésének időszakában tá­mogassanak bennünket abban, hogy minden tekintetben meg­felelő tervek kerüljenek a ki­vitelező asztalára. Végezetül el kell mondanom, hogy a legtöbb problémánk eddig a legnagyobb beruházó­val, a Nógrád megyei Beruhá­zási Irodával volt. Amilyen jó a kapcsolatunk a többi beru­házóval — pedig ismétlem, négy megye területén tevé­kenykedünk — olyan rossz a viszonyunk ezzel az intéz­ménnyel. Hangsúlyozom: az ellentétek nem azért vannak köztünk, mert a Beruházási Iroda jobb minőséget követel tőlünk. Ezzel a követelmény­nyel mi is teljesen egyetér­tünk. A rossz viszony okát abban látom, hogy műszaki­lag nem eléggé előkészítettek az általa szolgáltatott tervdo­kumentációk, de ezeket még­is minden áron el akarja ve­lünk fogadtatni. A beruházási Irodának végre magáévá kel­lene tennie azt az alapelvet, mely szerint a beruházás elő­készítésének tartalmi nívóját elfogadható szintre kell emel­ni minden munkánál, s a do­kumentálásnak legalább a tervévet megelőző augusztus 31-re meg kell történnie. Aho­gyan ezt a rendeletek előírják. Sajnos az 1966-ra várható helyzet — mint már említet­tem — ebből a szempontból igen rossz. Ezért már csak azt tudom kérni, hogy a beru­házó az 1967-re várható fel­adatokra sokkal jobban ké­szüljön fel. Nem kell különö­sen hangsúlyozni, mennyit ja­vulna a mi vállalatunk mun­kája Is, ha a Beruházási Iro­da igényesebb lenne a terve­zéssel szemben, s több időt szakítana a kivitelezést támo­gató, segítő szándékú opera­tív munkára. Ha ez bekövet­kezik, bizonyos vagyok benne, hogy ugyan olyan egészséges munkakapcsolat alakul ki a Nógrád megyei Beruházási Irodával is. mint amilyen a többi beruházóval. Szeretném, ha az 1966-os év ezeket a re­ményeinket is valóra váltaná, amelynek eredményeként több és jobb minőségű ipari, egész­ségügyi, kulturális létesítmény és lakás épül majd megyénk­ben — fejezte be nyilatkozatát dr. Bartha Róbert. Cs. G,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom