Nógrád, 1966. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-05 / 3. szám
4 W O O R A D 1966. január 5. szerda. Jók között is a legjobbak Oláh Lajos, aki a szóróba ereszti a szeget. „Civilben” szenvedélyes madarász. a. Tóth József, aki megtölti a dobozt. Ö a legapróbb termetű a „családban”, de a munkában nem marad el. 1>U IMV7Q r Balázs József, aki nagy figyelemmel mérlegem? a "Tévedhetetlen. Sem a gyárat, sem a megrendelőt nem szabad becsapni. Romár István, aki behajtja a doboz fedelét, s leszögezi. Szabadidejében jazz- dobos. Hat fiatalember — az Acél- szült. S ha már kész, s a meg- szőr beléptek a gyárba, „négy- árugyár huzalművének szeg- rendelő is örült ennek, hát el órásokként” kezdték. Közben csomagolói. „Hivatalos” ne- \s , szállították a rendeltetési múlt az idő, s a napi négy vük- Ifiúsáai exvort briaád hflyere- ,A brigád azóta is órából hat, majd nyolcórás sst izjstjs: zr nak egyébként szintén Hiú- „ getlk “ naptart, meddig gyár közösségébe is, nem szénák egyébként, szinten ifjú tart a j^nap, az év. A mun- „yent hanem úiabb dicsősé- sagi üzem. Négy eve így ne- ; menjen, az a tő , V °b . vezik, s aki 1961-ben mégké- n, az ufó... get hozva a „et,re; acelgyan telkedett: „Mi lesz ebbőir Amikor ezek “ fiuk el°' munkát. ma már ^ mennyiséggel már a január, megrendelések kielégítését segítik, hanem a huszonkét tonna szeg karácsony előtt elkéA Nógrád megyei honismereti mozgalom egy éve — és tervei Az érlelődő, terebélyesedő ország falukrónikásai első ízúj „népi mozgalom”, a falu- ben cserélhették ki tág fóru- krónika-írás a földrajzi név- mon tapasztalataikat, illetve gyűjtés, s az egyéb honismere- egyeztethették leendő tervei- ti megmozdulásokba való be- két, valamint, hogy a magyar kapcsolódás mindinkább terjed természetbarátok ugyancsak Nógrád megyében is. Ismere- személyes kapcsolatot teremt- tes ugyan, hogy voltak már hettek a honismerettel foglal- kezdeményezések a korábbi kozókkal. évtizedekben Magyarországon, Az idei tervekről Kovács Já- volt falukutatás 25 30 évvel nos %% alábbiakat mondotta: ezelőtt, ami vonásaiban nem teljesen idegen ettől a mostani — A Nógrád megyei honis- mozgalomtól. Ám összehason- mereti mozgalom 1966. évi líthatatlanul más, teljesebb, munkatervét a két és fél éves igazabb ez a jelenkori, s min- eredmények és tapasztalatok denfajta hamis pátosztól is alapján állítottuk össze. Esze- mentesebb. Tartalmát egy nép a már eddig jól bevált to- helyreállása adja, a mai moz- vábbképzési formákat a jövő- galomnak tehát ezen átalaku- hen Is alkalmazzuk, az év lás és fejlődés vonalait kell ny°lc hónapjában (február, elsősorban megrajzolnia, a március, április, május, szep- hajdan volt elesettség tárgyi tember, október, november, de- bizonyítékainak gyűjtése he- cember) egy-egy napos tovább- lyett. képzéseket szervezünk, amelyeA Nógrád megyei honisme- hen a következő előadások réti mozgalom két és fél éves hangzanak majd el: dr. Vigh múltra tekint vissza. Mit esi- Károly: A gyár- és üzem tornáit 1965-ben? Számos meg- téneti kutatás külföldi és ha- mozdulásról számolhatunk be, zai tapasztalatai, dr. Végh Jó- közöttük volt olyan, amely zsef: A földrajzi névgyűjtés országos jelentőséggel bírt Á hazai helyzetéről és feladatai- tavalyi munkáról, illetve az r°l> részvétel a budapesti Eöt- 1966. év terveiről Kovács Já- vös Loránd Tudományegyetem nos, a Nógrád megyei Nép- Uj- és Legújabbkori Történeti művelési Tanácsadó honisme- Tanszékének helytörténeti an- reti szakbizottságának veze- kétján, Szabó István: A romtője tájékoztatott: hányi cserépkályhagyár tör- A honismereti mozgalom Aanta,1: szempontjából eredményes év , ejezetek ai Salgotarjam Ace1- volt 1965. A mozgalomnak je- arugyar történetéből, dr. Jalenleg mintegy 100 aktívája a^fnika' van a megyében. Az év első Y , ara..es ,®f?r?Pe a ,kroIjTka~ felére esik a falukrónika-írás lras ífllenditeseben, dr. Mor- megkezdése. Most 42 nógrádi vaY ^eter- Nógrádi nephagyo- községben írnak krónikát A many;anya| a Néprajzi Mu- mozgalomban részt vevők ta- púmban dr. Behtzky Janos: vasszal eredményesen kapcso- Miről vallanak a nógrádi hely- lódtak be a Maavarorszáe fel- Hevek’. Toth ^dor. ^rmgy. lódtak be a Magyarország fel- szabadulásának 20. évfordulójára áprilisban Salgótarjánban megnyílt jubileumi kiállítás Nógrád megye felszabadulása. A jövő évben a megye krónikával rendelkező községeiben anyagának gyűjtésébe, illetve a kiállítás rendezésébe. Ugyancsak jelentős volt májusban a rát, szakkörök és honismereti klubok alakításával. Űjabb Magyar Történelmi Társulat negyve" községben szeretnénk nógrádi csoportjának megalakulása. Az év legnagyobb eseménye szeptember 26—28-án megkezdeni a krónikaírást. 1967-ben a négy palóc megye (Nógrád-, Heves-, Pest- és Borzajlott le Salgótarjánban, ami- **-> közösen „Palóc Nyár” 7 nc>i7on cvol oe lrnni írnitiirn ho kor a város a honismereti napok színhelye volt. A háromnapos rendezvény résztvevői az ország tizenhárom megyéjéből jöttek össze. Az első napon a salgói turistaházat dr. Darnay-Domyai Béláról, a kiváló honismertetőről nevezték néven széles körű kulturális ünnepségsorozat rendezését tervezi. Ennek keretében Salgótarjánban a földrajzi névgyűjtésről hívnának össze tanácskozást. Az előkészítést már 1966-ban megkezdjük és a „Palóc Nyár” további renel, ezzel kapcsolatban emlék- dezvényeinek szervezeseben is táblát helyeztek el az épüle- reszt veszünk. A honismereti ten. A Magyar Természetbarát főbizottság összejöveteleit Szövetség nevében dr. Pápa haromhavonkent rendezi meg, Miklós tartott emlékbeszédet 1966-ban ezek színhelye Balas- A második napon az országos ^gyarmat, Diosjeno, Pásztó es falukrónikás tanácskozás zajlott le. Az utolsó napon pedig Nógrád megye, illetve Salgótarján nevezetességeivel ismerkedtek meg a vendégek. A honismereti napok országos jelentősége mindenekelőtt abban nyilvánult meg, hogy az Szécsény lesz. (tóth) II füstfaragó.. Neve: Danók Géza. Kora: 44 évesi Foglalkozása: kéményseprő mester. Munkahelye: a salgótarjáni háztetők. Jövőre lesz harminc éve, hogy járja a családi és az egyre szaporodó bérházakat, igazgatja a füst útját. Régen különös névvel illették őket: füstfaragók. Ma már egyre kevesebben vannak, huszonheten az egész megyében. — 1965-ben nyolc kéményseprő mondott búcsút a szakmának. Ki ilyen, ki olyan okból. Én nem tudnám ezt megcsinálni. Mélyek a gyökerek. Szülőfalumban, Mátrano- vákon még kisgyerek koromban megfürödtem a koromban. Szerettem ugyanis as öreg kéményseprő nyomában járni, nézni, hogy mit csinál. Egyszer aztán megkért, toljam csak fel egy kéményen a kotrókefét. Olyan lettem. mint egy ördög. És mégis ekkor határoztam el, hogy kéményseprő leszek. Pedig apám bányász volt. Napi nyolc-tíz órát dolgozik, évi átlagkeresete 1600— 1800 forint. Salgótarjánban lakik, összkomfortos lakásban, feleségével és tizennégy éves lányával. Kati zeneiskolába jár, fuvolázik. Nevetve meséli, hogy felesége a közelmúltban bejött panaszkodni a vállalathoz: füstöl a cserépkályha, csináljanak valamit. Ügy látszik a régi kéményseprő rigmus igazat mond: „A suszternek jó cipője, A szabónak jó nadrágja. És a kéményseprőnek áll- landóan füstöl a kályhája”. A hibát azóta szerencsére megjavította. Havonta háromezer kéményt tisztít. Tizennégy éves kora óta másfél- milliószor kotorta a kéményt. — Tényleg szerencsét hoznak az embereknek? — Lehet. Különösen, ha valahol régen nem tisztították a kéményt. Egyébként aligha. A babona még Mária Terézia korában keletkezett és nem akar kiveszni. — Mit csinál ráérő idejében? — Televíziót nézek, vagy sporteseményekre járok. Atlétika, vagy foci nekem mindegy. Csak sport legyen. Valaha én is atlétizáltam. — Tervei, vágyai? — Semmi különös. Csak erőben és egészségben dolgozhassam továbbra is. (rozgonyi) Varga János, aki befejezi a szegcsomagolást, a „futballszakértő”. Egy-egy izgalmasabb vasárnapi meccs után ő a szenvedélyes viták összegezője. Kuoinyi *ai»uoi, uai a kész szeggel telt dobozokat előkészíti szállításra. Mellesleg, a sofőr-vizsgára is készül. Azt mondja — jó lesz az katonáéknál... Az oktatásügy öiéves tervének »negyei teljesítéséről Tájékoztatást kértünk a Nógrád megyei Tanács VB. Művelődésügyi Osztályától a második ötéves tervidőszak néhány oktatásügyi eredményéről. Egyebek között elmondották, hogy Nógrád megyében ezen 83-al emelkedett. Míg az 1960/61-es tanévben nyolCj 1965-ben 16 középiskola működött a megyében. Emelkedett a középiskolák nappali tagozatos tanulóinak száma is. Az 1960/61-es tanévben tervidőszak alatt mintegy 80 2556, az 1965/66-os tanévben millió forintot fordítottak 4608 fiatal folytat a nappali művelődésügyi beruházásokra, tagozaton középiskolai tanul- Ezt a községek jelentős köz- mányokat. A tervidőszak alatt ségfejlesztési alappal és társadalmi munkával egészítették ki, hozzájárulásuk körülbelül 30 millió forint volt. A tervidőszak alatt az óvodai helyek száma 888-al gya42 általános és középiskolai műhelyterem létesült. Pedagóguslakás vásárlására a megyében az adott időszakban körülbelül hárommillió forintot költöttek, ebből 30 rapodott. Ebből mintegy 335 lakást vásároltak. Évenként hely községfejlesztési alap- nyolc-tíz családnak biztosítóiból, illetve állami támogatás sál létesült, 353 pedig helyi tak magas összegű OTP hitelt lakásépítésre, s mindezeerőforrásokból. A megyében ken kívül mintegy 30 nevelő kapott szövetkezeti lakást. Beruházásokból, állami támogatásból, illetve községfejleszté- alapból a tervidőszak alatt 40 pedagóguslakás épült 1960-ban 100 óvodai intézmény működött, 1965-ben ezek száma 110. öt év alatt Nógrád megyében az általános- és középiskolai osztálytermek száma
