Nógrád, 1966. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-05 / 3. szám
2 NOGR AD 1966. január 5. szerda; Koszigin Taskentben Az indiai pakisztáni találkozóra az Üzbég SZSZK fővárosába, Taskentbc érkezett Koszigin szovjet miniszterelnök és Gromiko külügyminiszter, hogy részt vegyen Sasztri és Ajub Khan találkozóján. (Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) MINDENFELŐL— ' ' ................... ........... MINDENRŐL D JAKARTA (AFP) Subandrio indonéz külügyminiszter kedden kijelentette, Indonézia nem szándékozik újból elfoglalni helyét az ENSZ- ben. A miniszter ezzel azokat a sajtókommentárokat cáfolta, amelyek szerint Indonézia esetleg újból visszatér az ENSZ-be, miután Malaysia már nem tagja a Biztonsági Tanácsnak. KAIRO (AFP) Az Egyesült Államok javára folytatott kémkedéssel vádolt Musztafa Amin egyiptomi újságíró ügyvédei védencük kórházba szállítását kérték. Amin pere hétfőn fejeződött be. A bíróság nem döntött a kérelemről. LEOPOLDVILLE (AFP) A Leopoldville-i Kongó és Burundi úgy határozott, hogy haladéktalanul újból felveszi a diplomáciai kapcsolatot. A döntést közös közlemény jelenti be. IBADAN (AFP) Nyugat-Nigériában újból heves incidensek voltak a rendőrség és az ellenzéki erők közzött. Az összetűzésekben kilenc ember halt meg. ZERMATT (AP) Több mint ötezer turista szigetelődött el a külvilágtól a zermatti alpesi üdülőkben, mert valamennyi utat lezárták lavina-veszély miatt. Az intézkedés azt követően történt, hogy a svájci meteorológiai intézet általános lavina-riadót adott ki. A telefonösszeköttetés fennáll a völggyel. A turista irodát telefonhívások özöne árasztja el. Az üdülő mindenre felkészült, kellőmennyiségű élelmiszerrel rendelkezik, — a szükséges utánpótlást helikopterrel szállítják. ess Havannában megnyílt a szolidaritási értekezlet Fidel Castro HAVANNA (MTI) Hétfőn a késő esti órákban Havannában megnyílt az afrikai, ázsiai és latin-amerikai nénck első szolidaritási értekezlete. Az egybegyűlt mintegy ötszáz küldöttet és megfigyelőt Osvaldo Dorticos, a Kubai Köztársaság elnöke üdvözölte. majd Juszef Él Szibai. az értekezlet főtitkára rövs Rasidov ssívélyes vid felszólalásában ismertette a munka-napirendet. Az előkészítő bizottság ezután hozzálátott a tisztségek szétosztásának munkájához. Az értekezlet elnöki tisztét a kubai, a titkári tisztet az EAK az alelnöki tisztségeket pedig Venezuela. Vietnam és Ghana küldöttei látják el. Az értekezlet megnyitása előtt Fidel Castro miniszterelbesxélgetése nők. a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkára fogadta az értekezletre érkezett szovjet küldöttség vezetőjét, Rasidovot. az Üz- bég KP Központi Bizottsága első titkárát, az SZKP KB elnökségének póttagját. A szívélyes baráti légkörben lezajlott beszélgetés során a konferencián megvitatásra kerülő kérdéseket érintették. Amerikai memorandum a vietnami kérdésben Felemás tárgyalási ajánlatok Az amerikai kormány azonos tartalmú emlékiratot juttatott el számos ország kormányához azoknak a magas- rangú követeknek az útján, akik jelenleg külföldön tolmácsolják Washington vietnami politikáját. Humphrey és a többi amerikai diplomata is ezt az emlékiratot, valamint a washingtoni kormány múlt héten közzétett 14 pontos nyilatkozatát vitte magával. A 14 ponthoz csatolt memorandumból kitűnik, hogy az amerikai kormány hajlandó „mindent megtenni a békéért, kivéve azt, hogy abbahagyja a háborút”. Washington leszögezi, hogy nem hajlandó feladni Dél- Vietnamot, nem ismeri be vereségét, és nem vesz tudomást a Délvietnami Nemzeti Fel- szabadítási Front ötpontos békefeltételeiről. Ugyanakkor az amerikai kormány azt állítja a memorandumban, hogy az 1954-es és 1962-es genfi egyezmények megfelelő alapot szolgáltatnak a délkelet-ázsiai béke helyre- állítására, s hogy az Egyesült Államok üdvözölne egy Délkelet- Ázsiával, vagy annak bármely részével foglalkozó konferenciát. Ez az értekezlet — hangoztatja az emlékirat — első pontként az ellenségeskedések megszűnésével foglalkozhatna, vagy legalábbis előzetes megbeszéléseket lehetne folytatni erről. Az amerikai emlékirat szerint a Vietnami Demokratikus Köztársaság által előterjesztett négypontos feltételekről tárgyalni lehetne, a többi, más oldalról felvetendő előterjesztéssel együtt. A Délvietnami Nemzeti Felszabadítási Frontnak a konferencián való részvételéről az emlékirat — az AP szerint — ezúttal úgy idézi Johnson régebben elhangzott kijelentéseit, hogy „A Viet Gong képviselete, nézeteinek tolmácsolása nem okozna nehézséget, nem jelentene leküzdhetetlen problémát, ha Hanoi úgy döntene, hogy beszüntetné az agressziót”. A washingtoni memorandum azt állítja, hogy Amerika hagyná, hogy a délkeletázsiai országok ei nem kötelezett, vagy semleges politikát alakítsanak ki, ha nekik úgy tetszik, s hogy Amerika egy- milliárd dollárt adna Délkelet- Ázsia gazdasági fejlesztésére. Folytatódik a közlekedési sztrájk New Yorkban NEW YORK (MTI) Bíróság elé állították Michael Quill-t, a közlekedési dolgozók szakszervezetének vezetőjét és nyolc társát. A vád ellenük, hogy nyilvánosan széttépték a New York-i Legfelsőbb Bíróság írásbeli utasítását, amely megtiltotta a sztrájk szervezését. A Legfelsőbb Bíróság egyik bírája szerint a kilenc vádlott „megérett a börtönbüntetésre”, de a szankciókat csak kedden, helyi idő szerint de. 11 órától léptetik érvénybe. Geller bíró egyben vizsgálatot rendelt el az anyagi károk megállapítására. Quill védőügyvédje kijelentette, pillanatnyilag nem az a legfontosabb, hogy eldöntsék, a szakszervezeti vezetők bűnösek-e, vagy ártatlanok, hanem hogy „a sztrájk minél előbb végetérjen”. A városházán szünet nélkül folytak a tárgyalások a szak- szervezet képviselőivel. A jelentések szerint semmilyen megegyezés nem született. A sztrájk egyébként hétfőn este, amikor a hivatalokban és üzemekben véget ért a munkaidő, még jobban éreztette hatását, mint a reggeli csúcs- forgalomban. Több millióan indultak el a város központja felől; az alagutakban és a hidakon lépésben haladtak a kocsik. A sztrájk következtében nagyon sok munkás maradt otthon, az üzletek nagy része korán bezárt — más üzletek egyáltalán ki sem nyitottak. Sx. Kondrasor: „Nem félünk, s ez az erőnk” Köztudomású, hogy most már az Észak.Amerikát Egyesült Államokban Is egyre.másra • heves tüntetések, tiltakozások robban, nak ki az amerikai kormány szennyes vietnami háborúja el. len. Eddig néhány kép és tudó. sítás számolt be ezekről a megmozdulásokról. A Szovjet Nyegyelja legújabb száma Sz. Kondrasovnak, a lap tudósítójának tollából most riportot közölt arról, hogy — többek között — kik e tiltakozások szervezői, s ml a hatóságok „véleménye”. James Forrest Tom Cor- nellre mutatva így szólt: — Tom a letartóztatást várja. Meglehet, hogy holnap már viszik is. — Nálunk most naponta elvisznek valakit — jegyzi meg Tom. Mosolyogva, nyugodtan beszél. Bár mosolya elárulja őt: gondterhelt mosoly ez egy sovány arcon. Felesége van és pólyás gyermeke, őt pedig öt év börtön fenyegeti. Különben azért Tom nyugodt. S bár mosolya elárulja belső nyugtalanságát, ezt azonban nem a félelem szülte, hanem az új körülményekre való felkészülés. Forrest és Cornell elmondják. miként fonták el -<\tí 1 Myrphy Dowest. Előző este felhívta őt az FBI egyik ügynöke és figyelmeztette, hogy másnap „begyűjtik”. Ezt akkor hajtották végre, amikor lakásáról távozva, az utcára lépett. Már ott tolongtak a mindenttudó fotóriporterek, de az FBI csak mindennapos szenzációval tudott nekik szolgálni. Ketten Myrphyhoz léptek, megmutatták igazolványukat és... Elbeszélésük után kényelmetlenül érzem magam ebben a pici, keskeny szobában. Körbejáratom tekintetem a falon, melyet plakátokkal és képeslapokkal ragasztottak tele, látom a két írógépet és, ami a fontos, a telefont. Mert ez a fekete, matt besúgó bizonyára az FBI szolgálatában áll. Hogy ne okozzak kellemetlenséget ezeknek az embereknek, megkérdezem, nem nehezíti, bonyolítja-e helyzetüket, hogy egy szovjet újságíróval beszélgetnek? James Forrest határozottan megnyugtat: — Nem akarunk mi eltitkolni semmit sem — mondja a fiatalember —. Nem félünk és ebben van az erőnk. Készek vagyunk bármikor börtönbe is menni. Megszoktuk már a gumibotot és a letartóztatásokat. Tom Cornell hamar elbúcsúzik barátaitól. Kezében kis bőrönd — talán a váratlan utcai találkozásokra készül? Nem, hanem Baltimoreba indul, a vietnami háború ellen küzdők ottani gyűlésére. — Béke és barátság! — mondja mosolyogva, búcsúzóul, és — oroszul! Kik ezek az emberek, akik ily energiával munkálkodnak, bár tudják, hogy holnap őket is letartóztathatják. És mi ez a helyiség, ez a kis szoba a Birkman-Street 5. tizedik emeletén? Ez a „Katolikusok béketársasága” elnevezésű szervezet főhadiszállása. Ajtaja egy folyosóra néz, ahonnan tágas, bár válaszfalakkal elkülönített helyiségbe lehet jutni. Itt kapott helyet az „Erőszakmentes eljárások bizottsága”, a „Háború ellenségeinek ligá- gája”, s még több szervezet. Lent a hömpölygő Manhattan zúg, látni a Citty-Hall kupolás épületét. Ezernyi ember igyekszik" dolga után, ezernyi ember, kiket együvé tart a lakhely, s megoszt az érdekellentét. E ház tizedik emeletén tucatnyi különböző iroda van. De kérdezd csak meg a harmadik emeleti iroda hivatalnokát, mivel foglalkoznak a negyedik emeletiek, csoda történik, ha válaszolni tud. De a megosztott város megosztott házában, a tizedik emeleten, ahová a lift sem jár már és ahol olcsóbb a lakbér, az embereket egy, az ország határaitól távol eső ország fűzi egybe, melynek Vietnam a neve. Egy plakát fejezi ki a grafika nyelvén gondolataikat: egy vietnami anya karján amerikai napalm-égette gyermekét tartja. Ám a harmadik emeleti hivatalnok, s a Birkman-Street járókelőinek zöme sem tudja, mivel foglalatoskodnak a tizedik emeleten, bár az utóbbi napokban eléggé gyakran kerülnek az újságok első oldalaira az emelet lakói, s a tv képernyőjén is megjelentek. Egyszóval bekerültek az amerikai politikai élet krónikájába. Íme, egy drámai felvétel: öt fiatalember, köztük Tom Cornell is, nyilvánosan elégeti katonai behívóját. Ez a válaszuk a délvietnami kegyetlenkedésekre. Myrphy Dowest november 17-én tartóztatták le. ö ugyanazon az úton járt, amelyen most az elfogatás veszélyeztette Tom Cornell jár, ki egykor a Katolikus munkás című folyóirat szerkesztője volt. A Birkman-Street 5. tizedik és a Christie-Street 175. harmadik emeletén tett látogatás vegyes érzelmeket hagyott bennem (a Christie- Street 175. harmadik emeletén dolgozik a „Katolikus munkás” szerkesztősége). Egyfelől tiszteletet ébreszt ezeknek az embereknek férfias bátorsága, kik fittyet hánynak a hivatalos fenyegetésre, s példájukkal föl akarnak rázni másokat. — Nem tartunk a letartóztatásoktól, ezek csupán tevékenységünk jelentőségét mutatják — mondja Forrest —. A ku-klux-klanisták nem óhajtanak börtönbe kerülni meggyőződésükért ök csak a sötétség leple alatt mernek csinálni valamit. De mi mindenre felkészültünk. Forrest és társainak harca együttérzéssel találkozik, persze, nem az Egyesült Államok hivatalos katolikus köreiben. S míg egyrészt tiszteletet ébreszt bátorságuk, másfelől a katolikus munkás nemzeti emberbaráti tevékenységének gyámoltalanságát is jelzi, hiszen a folyóirat és mozgalom, melyet 33 éve alapítottak, a kapitalizmus transzformációját akarja a „krisztusi kommunizmus” hódítása révén. S bár tiszta lelkiismeretről beszélhetnek, de harcuknak társadalmi jelentőségű eredményeiről még nem. Emlékszem Forrest szavaira, melyet ebben a sötét és szűk kis szobában mondott Washington vietnami politikájáról: — Diktátort diktátor után tartunk ott, bár azt mondták, hogy a szabadságért küzdünk. Ha mindnyájan ezt tesszük, a történelem szemétkosarába kerülünk Mi már diszkredi- táltuk a szabadság eszméjét. Vagy mondhatod-e, hogy hiszel a gyógyításban, s ugyanakkor hóhér vagy? Ki hisz az ilyen gyógymódban? Roy Lisker, aki egyike az öt, behívóját az Union Squa- í -n elégető fiatalembernek, a fiatal matematikus és kezdő költő most az új előfizetők kartotékjait rendezgeti egy sarokban, önként vállalta magára a nélkülözést, fizetés nél kül dolgozik a folyóiratnak, s a szegények ebédjét eszi az első emeleten. És letartóztatását várja ő is. Diplomáciai küldetésben az amerikai diplomaták HARCOK A MEKONG-FOLYO KORNYÉKÉN Johnson elnök diplomatái közül Harriman utazó nagykövet és G. Mennen Williams, afrikai ügyekkel foglalkozó külügyminisztériumi államtitkár folytatja külföldön a Vietnammal kapcsolatos megbeszéléseket. Harriman kedden Teheránból Kairóba utazott, Williams pedig Kenyából a tanzániai fővárosba érkezett. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője hétfői sajtóértekezletén célzott rá, hogy további washingtoni diplomaták utaznak külföldre, a vietnami válsággal kapcsolatos küldetésben. Nyugati hírügynökségi je- jelentések szerint Észak-Viet- nam amerikai légibombázása immár 12. napja szünetel, de közben a Fehér Ház figyelme — mint Hightower, az AP szemleírója jelenti — egyre inkább a „súlyos valóságok”: a katonai műveletek kiterjesztése és a „kommunistákra” gyakorolt nyomás fokozása felé fordul. Közben a harcok színtere egyre inkább a kambodzsai határ felé terelődik. Saigontól nyugatra, a kambodzsai határ közelében ötödik napja folyik a rizsföld-ütközet. A Mekong- folyó alföldjén dél-vietnami, amerikai, ausztráliai és új-zé- landi csapatok könnygázbombák felhasználásával próbálják visszaszorítani a szabadságharcosokat. Az intervenciósok támogatására küldött repülőgépek közül az ütközet kezdete óta a partizánok hétfőn este lőtték le a másodikat. Saigon közelében hétfőn este gránátot dobtak egv dél-vietnami katonai-rendőri őrjáratra. Hárman meghaltak. Dominikai tisztek tanulmányi küldetésben SANTO DOMINGO (MTI) Hector Garcia-Godoy ideiglenes dominikai elnök hétfő esti rádió-televízió beszédében bejelentette, hogy katonatisztek egy csoportja rövid időn belül elhagyja az országot „diplomáciai küldetéssel és tanulmányi feladatokkal”. Ez az intézkedés nyilvánvaló összefüggésben van a december 19-i Santiagoban lezajlott fegyveres összetűzéssel, amely több áldozatot követelt. Godoy elnök beszéde alatt a dominikai és amerikaközi „békefenntartó” egységek cirkáltak Santo Domingoban. A főváros repülőterére hétfő délután két kereskedelmi repülőgép érkezett, hírek szerint ezek a bérelt gépek szállítják a tiszteket először Miamiba, majd onnan egy csoportjukat Izraelbe, tanulmányi feladatokkal, másokat pedig gazdaságilag fejlett államokba diplomáciai küldetéssel. Felső-Voltában is katonai elnök ABIDJAN (MTI) Sangouole Lamizana alezredes, aki hétfőn este a tüntetők vezetőivel folytatott közel háromnegyedórás megbeszélés után bejelentette, hogy a tömeg követelésére a hadsereg veszi át a hatalmat, kedden rádióbeszédet tartott, s ebben közölte, hogy ezentúl ő tölti be az államfő tisztségét. Mint mondotta, a rendkívüli állapot érvényben marad, a lakosságot a sztrájk befejezésé*. és a munka felvételére szólította fel. Közölte, hogy Felső-Volta betartja összes korábban vállalt nemzetközi kötelezettségét. Minthogy Fe'- ső-Volta és a külvilág között az összeköttetés hétfőn megszakadt, az országban történő eseményekről pillanatnyilag csak a fővárosi rádiónak a szomszédos országokban vett adásaiból értesül a világ. Yameogo volt elnöknek és kormányának további sorsáról nem érkeztek hírek.
