Nógrád, 1966. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-29 / 24. szám
128« január 29 síombat.' HOGRAB *í Tanácskozik az országgyűlés (folytatás az 1. oldalról) a lezárása kapcsán tnéhátiy szét szóljak szocialista terv- gazdálkodásunkról. Annál Is inkább érdemes erről beszélni. mert gazdasági vezetési rendszerünk tervezett, reformja, valamint a február 1-én életbe lépő ár-, bér- és szociálpolitikai Intézkedések kapcsán egyesek kétségbevonják népgazdaságunk szilárdságát, s vannak olyanok is, akik a szocialista tervgazdálkodás létjogosultságát vitatják. Nem állítjuk, hogy a fejlődésnek ez az útja probléma mentes. Mi is keressük a hazai, sajátos viszonyainknak, erőforrásainknak legjobban megfelelő utaltat és módszereket a szocialista gazdaság további fejlesztésére. A felszabadulás óta megtett utunk, de különösen az utóbbi csaknem egy évtized gazdasági eredményei szemléltetően bizonyítják, bogy gazdasagunk fejlesztésében — összes gondjainkkal együtt — helyes úton jártunk és járunk. Elegendő, ha csak néhány alapvető tényre hivatkozom Az ipar részesed .lse a nemzeti jövedelemből 1949-hez képest csaknem háromszorosra, ipari termelésünk ez idő alatt csaknem ötszörösre nőtt. Az iparban dolgozók száma kereken megháromszorozódott. Történelmi mércével mérve hihetetlenül rövid idő, két évtized alatt, a magyar dolgozó nép olyan utat tett meg a termelőerők fejlesztésében az élet- és munkakörülmények javításában, amihez a fejlett tőkés orszá goknak több mint száz esztendőre volt szükségük. A szocializmust azonban nem azért építjük, hogy kivívjuk ellenségeink elismerését, hanem azért, mert az népünk akarata. Felelősséggel is csak a magyar dolgozó népnek és a nemzetközi munkásosztálynak tartozunk. Természetesen az ellenségnek semmi sem drága és minden eszköz jó arra, hogy megkísérelje rendszerünket lejáratni. A nyugati „sajtó- szabadság” nagyobb dicsőségére a legutóbbi napokban is olyan híreket kürtöl világgá az amerikai AP hírügynökség. hogy az ár- és bérintézkedések kapcsán Csepelen a dolgozók kivonultak az utcára, táblákkal és jelszavakkal tüntettek. A „kitűnően informált” hírforrás még azt is hozzátette, hogy a tüntetőket a rendőrség oszlatta szét és 150 csepeli munkást letartóztattak. Mit mondhatunk erről a minden alapot nélkülöző rágalomról. amelyet számos nyugati lap — köztük a velünk jószomszédi viszonyban levő, semleges Ausztria magát tárgyilagosnak nevező polgári sajtója — sem átallott elsőoldalas szenzációként feltálalni? Ebben a parlamenti teremben itt ü'nek a csepeli dolgozók választott képviselői is. Talán meghívhatnánk az AP tudósítóját és néhány nyugati szerkesztőt Csepelre a munkások közé, hogy ott próbálják elsütni ezt a szenzációjukat — bár kétlem, hogy lenne hozzá bátorságuk. idei terveinkről Tisztelt országgyűlés! Kedves Elvtársak! Ez évi programunk, III. ötéves tervünk első évének alapvető céljai ismeretesek. A terv a reáljövedelem 3,5 százalékos, a reálbérek 1,5 százalékos emelkedését irányozza elő. Mintegy 45 milliárd forintot fordítunk beruházásokra, 340 új létesítményt helyezünk üzembe. 1965-höz képest az ipari és mezőgazdaság! termelést egyaránt növeljük. A kivitel és a behozatal mintegy 6—8 százalékkal lesz magasabb a tavalyinál. Nő a foglalkoztatottak száma, bár a termelés emelésének mintegy 80 százalékát továbbra is a termelékenység növelésével kell biztosítanunk. A feladatok teljesítésével lehetővé válik a lakosság szociális, kommunális, és kulturális ellátásának további Javítása. ÜJabb lakásokat, Iskolákat, gyógyintézeteket, kultúrottho- nokat építünk. A továbbiakban arról beszélt Gáspár Sándor, hogy hosszú előkészítő munka, a szakemberék százainak véleménye alapján a közeljövőben a Párt Központi Bizottsága elé kerülnek a gazdasági Irányítás reformjával összefüggő feladatok. Azok az intézkedések —, melyeket a pénzügyminiszter elvtárs előadói beszédében ismertetett, már a gazdasági irányítás reformjának irányában hatnak. Gondolok Itt elsősorban az üzemek önállóságának és felelősségének növekedésére. a szállítási szerződések reformjára. ar új prémiumrendszerre. a különböző ár- és bérintézkedésekre. A közelmúltban nyilvánosságra kerültek a több mint egymillió dolgozót és nyugdíjast érintő bér- és szociális jellegű intézkedések, amelyek pénzügyi kihatása — a családi pótlékok felemelésére fordított összeggel együtt — * milliárd 800 millió forint. Ezeket az Intézkedéseket a dolgozók többsége megértéssel fogadta. A bér- és társadalombiztosítási Intézkedésekkel kapcsolatban a gazdasági, párt- és szakszervezeti vezetők figyelmét a gondos és körültekintő végrehajtásra hívjuk fel. Különösen fontos, hogy a bérügyi Intézkedésekkel központilag rendelkezésre bocsátott összegeken túl az 1986. évi bérfejlesztést, a bértartalékokat, a tartós létszámcsökkentésből adódó bérfejlesztési lehetőségeket, az új prémiumrendszert elsősorban a munkaeredmények ösztönzése érdekében használják fel. Támaszkodjanak a dolgozók véleményére Ügy véljük, hogy a vállalatok rendelkezésére álló összes anyagi ösztönzők célszerű és okos felhasználása hatékony eszköze lehet az 1980. évi feladatok teljesítésének — mondotta Gáspár Sándor. Majd a műszaki konferenciákról beszélt, amelyeken a termelés Irányítói megtárgyalják az 1966. évi vállalati tervet és az abból adódó feladatokat. E műszaki konferenciák másik fő feladata a február 1-től sorra kerülő termelési tanácskozások előkészítése. A gazdasági, párt és szakszervezeti vezetők kérjék ki mindenütt a munkások, a műszaki dolgozók, a gazdasági szakemberek véleményét, javaslatait és hasznosítsák azokat munkájukban. Egyre jobban bontakoztassák ki a dolgozók termelési aktivitását. Fejlesszék a szocialista brigádmozgalmat, de ne hanyagolják el a szocialista verseny egyéb, hagyományos formált sem. Mint ismeretes, foglalkozunk gazdasági irányítási rendszerünk reformjával — folytatta Gáspár Sándor. — Ez elvileg és gyakorlatilag is szükségessé teszi szocialista elosztási rendszerünk tökéletesítését, a munka szerinti elosztás elvének fokozottabb érvényesítését. A végzett munkának, a dolgozók igazságérzetének jobban megfelelő bérezési rendszert kell kialakítani, amiben kellőképpen érvényesül a szaktudás, a szorgalom elismerése. Meg kell vizsgálni továbbá a proletárdiktatúra rendszerében helyet foglaló politikai, állami és társadalmi szervek tevékenységét. Javítanunk kell, a megnövekedett követelményekhez jobban hozzá kell Igazítani és hatékonyabbá kell tenni államhatalmi és végrehajtó szerveink munkáját. Jobb munkamegosztást kell elérnünk politikai és társadalmi szerveink között, kiküszöbölve a párhuzamosságokat és üresjáratokat. Minden szinten küzdenünk kell a társadalmi túlszervezettség, a bürokratizmus ellen. Fokozni kell a proletárdiktatúra rendszerében helyet foglaló valamennyi szerv és testület önállóságát, felelősségét. Tegyük közüggyé gondjainkat Tisztelt Országgyűlés! A megoldásra váró nagy kérdések közül egész közéletünk további demokratizálásának feladatairól kívánok kissé részletesebben szólni. A társadalmi élet demokratizmusa napjainkban azt jelenti, hogy még többet kell előzetesen tanácskozni a munkásokkal, a dolgozókkal a szocialista építés gondjainak, problémáinak, feladatainak megoldásáról — az egész népet érintő és a helyi intézkedések kidolgozáséval kapcsolatban egyaránt. Más szóval: még Inkább közüggyé kell tenni építőmunkánk összes gondjait. Feladataink megoldásának fontos feltétele, a párt politikájának továbbra is sarkalatos elve, hogy a dolgozókat bátrabban vonjuk be tennivalóink, országépítő gondjaink előzetes megvitatásába. A szocialista demokrácia gyakorlásához szükséges fórumok és szervezeti keretek a ml társadalmunkban adottak, városban és falun egyaránt. Az ipart üzemekben a munkások közvetlenül és osztályszervezeteik útján — közvetett módon is részt vesznek az ügyek intézésében. A termelőszövetkezeti parasztság közvetlenül beleszól a termelés megszervezésébe és a javak elosztásába is. Ami a dolog lényegét illeti, mindkét területen van tennivaló. A feltételek megérettek arra, hogy a szocialista demokráciát továbbfejlesszük. A szakszervezetek feladatai Különösen fontos napjainkban az üzemi demokrácia szélesítése. Még pontosabban az, hogy a munkások beleszólási és döntési jogát, felelősség- érzetét minél teljesebbé tegyük elsősorban osztályszervezeteik útján. Pártunk és kormányunk nagy figyelmet fordít e fontos feladat megoldására. Az e téren előttünk álló tennivalók közül külön kell hangsúlyoznunk a szakszervezeteknek, mint a munkásosztály tömegszervezeteinek szerepét és tevékenységét Tovább kell növelni • szakszervezetek társadalmi súlyát. A szakszervezeti vezetők minden szinten éljenek az eddiginél jobban a törvényben biztosított jogaikkal és alapelvként tartsák szem előtt, hogy tevékenységükért az őket megválasztó dolgozóknak tartoznak felelósséggel. ugyanakkor minden gazdasági vezető kötelessége, hogy a termelést, a dolgozók élet- és munkakörülményeit érintő minden lényeges kérdésben kikérje, figyelembe vegye és érvényesítse a szakszervezetek útját a dolgozók véleményét. Tisztában vagyunk azzal, hogy a mi gazdaságvezetési rendszerünkben érvényes az egyszemélyi vezetés. De ezt össze lehet és össze is kell egyeztetni a munkáskollektívák nagyjelentőségű termelési és politikai tapasztalatainak állandó felhasználásával, hiszen közösek a célok, egy ügyet szolgálunk. A szocialista demokrácia elengedhetetlen feltétele a dolgozó emberek részvétele a célok meghatározásában, a megvalósításban és a végrehajtás ellenőrzésében. Fejlődésünk mai körülményei között üzemi, vállalati szinten ennek az elvnek a szakszervezetek útján lehet és kell érvényt szerezni. Több határozottságot a végrehajtásban Kedves Elvtársak! — folytatta Gáspár Sándor — a Szakszervezetek Országos Tanácsa a közeljövőben megvitatja gazdasági vezetési rendszerünk reformjának irányelveit. Ismert, hogy a gazdasági vezetés új rendszere a szakszervezetek jogkörének további bővítését is feltételezi. Indítványozni fogjuk, hogy t dolgozók törvényben biztosított jogainak képviseletét, azok ellenőrzését és betartását az üzemben egyértelműen a szakszervezeti szervek lássák el. Meg kell majd vizsgálni annak lehetőségét is, hogyan érvényesüljön jobban a munkások véleménye a szakszervezetek révén az üzemek gazdasági vezetőinek kinevezésében, illetve felmentésében nem sértve természetesen az ezzel kapcsolatos állami jogköröket. Amikor a demokratizmus sokoldalú fejlesztéséről szólunk, világosan meg kell mondani, hogy ez nemcsak jogokat, hanem kötelességeket is jelent. A demokráciának párosulnia kell a centralizmussal, a határozatok, a döntések fegyelmezett, pontos végrehajtásával. Egyszóval: egész társadalmi és gazdasági életünkben több demokrácia szükséges minden fontos kérdés előkészítésében és eldöntésében — és több határozottság a végrehajtás megszervezésében és ellenőrzésében. Fokozottabb követelményeket A vezetőnek magával és mindenkivel szemben fokozottabb követelményt kell felállítania. Fegyelmezett, tervszerű, tisztességes munkát kell megkövetelnie mindenkitől. Ez a követelmény egybevág a dolgozók túlnyomó többségének véleményével. A munkások elemi igénye, hogy az üzemben rend és fegyelem legyen. Ennek kielégítésében minden gazdasági és mozgalmi vezető támaszkodhat az üzemi munkáskős- véleményie. Régi, ismert tétel, hogy nem az a jó vezető, aki mindent elnéz, hanem, aki rendet fegyelmet tart a maga területén. Az ilyen vezetési módszerekkel természetesen egyetértenek a párt- és szakszervezeti szervek. Közvéleményünket foglalkoztatja, hogy sok esetben nyilvánvaló hanyagság, gondatlanság, felületesség, a köztulajdon megkárosítása, pazarlása következmény nélkül marad. Ez joggal váltja ki a munkások nemtetszését és — enyhén szólva — nem valami erkölcsnemesítő tényező. A párt és a kormány életünk minden területén határozottan fellép, szankciókat foganatosított és foganatosít minden lazaság és felelőtlenség ellen. Nincs azonban a világnak egyetlen olyan rendszere, kormányzata sem. amely központilag fel tudna fedni és meg tudna torolni minden rendellenességet, a társadalomra nézve káros cselekedetet. Az ilyen jelenségek nem küszöbölhetek ki valamiféle központi Intézkedéssel, vagy puszta elhatározással. Mint minden feladat megoldásához, ehhez Is társadalmi ősz- szefogósra van szükség: nagyobb felelősségvállalásra és fokozott közéleti aktivitásra. Az urak ideje végleg lejárt! Kedves elvtársak! Amikor minden becsületes magyar dolgozó részt vállal és kl-kt a maga helyén dolgozik hazánk boldogabb Jövőjének formálásán, akadnak olyanok, akik visszaélnek a szocialista demokrácia-adta lehetőséggel, félreértik türelmünket, emberségünket és a dolgozó tömegek között megbújva, sokszor azok nevében rendszerünkkel szemben, ellenségesen nyilatkoznak, mert azt hiszik, hogy eljött az 6 idejük. —- Egyes volt tőkések és földesurak — a történelem panoptikumából kilépve — ismét próbálkoznak, sőt követelőznek. Azt hiszem, először mindenki szinte hihetetlennek tartotta a hírt, hegy pár hete néhány Nógrád megyei községben megjelentek a volt földesurak és fogadott prókátoraik. Pillér Jenő, volt földesúr birtokát, kastélyát követelte vissza, mondván: „most van Itt az ideje”. Nem urak, nem jött el az önök ideje! Az önök ideje végérvényesen lejárt és soha többé nem tér vissza. Nyugodjanak végre bele abba, hogy amíg az elmúlt ezer év az önöké volt, a következő évezred a miénk — a munkásoké, a parasztoké, a fizikai és szellemi dolgozóké! Vívmányaink védelme kötelességünk Az elmúlt hetekben néhány államellenes izgatót belügyi szerveink őrizetbe vettek. Egyesek ezért túlzott keménységgel vádolnak bennünket. Ugyanakkor „a másik oldalon” pedig egyesek azt mondják: liberálisak, puhák vagyunk. Minden félreértés elkerülése végett újra hangsúlyozzuk: pártunk politikai irányvonala egy jottányit sem változott és nem is fog változni. Továbbra Is megőrizzük rendszerünk humanizmusát — nem letérve sem jobbra, sem balra. Szigorúan őrködünk a szocialista törvénycssség betartásán, de ez nem a gyengeség jele, hanem rendszerünk szilárdságát, erejét bizonyltja. Egyébként alapvető igazságként vegye tudomásul mindenki, hogy az osztályharcnak nemcsak etikája, hanem logikája is van. Aki az osztályharc etikáját megsérti, az logikájával kerül szembe- Akik a nép hatalmára kezet emelnek, lázítanak és bomlasztanak, azok ellen a szocialista állam törvényeinek teljes szigorával fellépünk. Munkásosztályunk érdekében továbbra is szent kötelességünknek tartjuk szocialista vívmányaink védelmét. Erősítjük a munkásosztály vezető szerepét Tisztelt országgyűlés! Most újra nagy feladatok előtt állunk, amelyek megvalósítása nemzeti felemelkedésünk egyedüli útja. Csakis ebben a nagy munkában, építésben kovácsolódhat még szorosabbra népünk szocialista nemzeti egysége. A szocialista nemzeti egység továbbfejlesztése feltételezi, hogy erősítjük a munkásosztály vezető szerepét egész társadalmi élei tünkben. Feladataink megoldásához továbbra Is szükség van munkásosztályunk minden nehézségen úrrá lévő, szorgalmas munkájára és szövetségesének, a szocializmus útjára tért parasztságnak a támogatására. Az egységes szocialista paraszti osztály kialakításának Irányában hatnak a párt és a kormány által elhatározott Intézkedések, amelyek kedvezően befolyásolják a parasztság termelési kedvét, életkörülményeit és elősegítik, hogy a parasztság élet- színvonala közeledjék a munkásosztályéhoz. Számítunk arra, hogy a termelőszövetkezetek vezetői és tagjai élnek az Intézkedések nyújtotta lehetőségekkel, javítják gazdálkodásukat és fokozottabban hozzájárulnak az egész lakosság életszínvonalának emeléséhez, így, csakis így erősödhet államunk, szocialista nemzeti egységünk alapja, a munkásparaszt szövetség. Egyeztessük az érdekeinket Pártunk és kormányunk mindig is támogatta és továbbra Is támogatja a dolgozók törekvését, hogy életük egyénileg is szebbé és boldogabbá váljék — hiszen ez a szocializmus lényegéből fakad. Egyre többen ismerik fel azt is, hogy az egyéni boldogulás céljai nálunk csakis a közösség, a társadalom érdekeivel összhangban valósulhatnak meg. Itt szeretnék szólni arról, hogy bár a mi hazánkban az állampolgárok azonos jogokat élveznek — vagyis nálunk jogegyenlőség van — de nem vagyunk egyformák- Miért szólok erről? Mert aki a társadalomnak többet ad, annak nagyobb az emberi értéke és azt többre Is kell becsülnünk. Nálunk az emberek döntő többsége elvégzi munkáját, de egyre nő azoknak a száma, akik a munka hétköznapjain az átlagosnál többet tesznek, időt, fáradságot, erőfeszítést nem kímélve dolgoznak, sőt áldozatokat is vállalnak szocialista hazánk gazdasági, társadalmi életének fejlesztéséért. Pártunk és kormányunk nagyra értékeli azoknak a kommunistáknak és nem kommunistáknak, aktivistáknak és egyszerű embereknek a munkáját, akik szinte személytelenül dolgozva formálják, alakítják népünk történelmét, mindennapos, szorgos tevékenységükkel viszik előre népünk felemelkedését. Tisztelt országgyűlés! Kedves Elvtársak! Az 1966. évi költségvetés nem egy a sok közül, hanem harmadik ötéves tervünk első évének költségvetése. Nagy felelősség hárul mindannyiunkra, a terv és a költségvetés előirányzatainak teljesítéséért, mert jó, vagy rossz munkánk egész további fejlődésünket befolyásolja. Meggyőződésem, hogy a magyar munkásosztály, az egész magyar dolgozó nép e felelősségtől áthatva, mindent megtesz az I960, évi feladatok valóravál- tásáért. A beterjesztett költségvetést a Magyar Szocialista Munkáspárt és a magam nevében elfogadom. Gáspár Sándor felszólalását követően még részt vett a vitában Tóth Bertalan Pest megyei, Placskó Józscfné Zala megyei, és Nemeslaki Tivadar Komárom megyei képviselő, valamint Péter János külügyminiszter. Az országgyűlés ma folytatja munkáját.
