Nógrád, 1966. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-29 / 24. szám
4 WflGBÍB Í366, január 29. szombat. Munkában a szerelők Az épülő megyei művelődési házban, ahol helyet kap az áj megyei könyvtár is, több vállalat szerelői dolgoznak. Az ÉM Csőszerelő Vállalat dolgozói a könyvtár helyiség Mennyezetfűtését szerelik A művelődési ház baloldali szárnyában helyezik el a könyvesboltot. Készítik az új üzlet berendezését. Képünkön: Szabó József asztalos munka közben. (Koppány György felvételei) Megjelent a Béke és Szocializmus A vezércikket Az akció- egység az élet követelménye címmel három szerző — F. Anton a Spanyol KP KB tagja, A. Ferrari az Argentin KP KB tagja és V. Slavik a Csehszlovák KP KB tagja — írta. Rámutatnak arra, hogy az imperializmus agresszivitása világszerte fokozódik, s ennek következtében megnövekedett az új világháború veszélye. A folyóirat A demokráciáért és a békéért címszó alatt számos aktuális cikket ad közre. S. Carrillo a Spanyol KP főtitkára beszámol a francoista diktatúrával szembeni ellenállás növekedéséről, M. Reimann, a Német KP KB első titkára elemzi a választások után kialakult nyugatnémet belpolitikai helyzetet és vázolja a demokratikus erők feladatait a bonni kormány revansista és militarista politikája elleni harcban. a szocialista építés elmélete és gyakorlata c. rovat időszerű közgazdasági kérdéseket tárgyal. N. Fagye- jev a KGST titkára A gazdasági kapcsolatok fejlődése a KGST keretei között c. cikkében kitár arra, mi akadályozza a szocialista nemzetközi munkamegosztás további elmélyítését. J. Pa j estka lengyel közgazdász — A központi tervezés és az ipari egyesülések c. írásában a lengyelországi tervezési és gazdaságirányítási rendszer átszervezésével foglalkozik, eddigi tapasztalatok alapján. A KGST-országok gazdasági kapcsolatai gazdaságuk fejlődése alapján egyre sokrétűbbek lesznek. Erről száÚj bérezési forma Több önállóság és felelősség az építőipari vállalatnál A kormány és a SZOT bérrendezéssel kapcsolatos határozatában jelentős helyet foglaltak az építők javadalmazására vonatkozó intézkedések. Megváltozott a külön- élési pótlék, a munkahelyi pótlék eddig alkalmazott rendszere. Béremelést helyezett kilátásba az építőiparban foglalkoztatott munkások egyes kategóriái és a művezetők számára. Több, a bérrendezés gyakorlati végrehajtásával összefüggő probléma azonban a legutóbbi napokig is tisztázatlan volt még, ezért szerdán, az ország építőipari vállalatainak illetékes vezetői számára tájékoztató értekezletet tartottak Miskolcon. Ezekben a napokban már a Nógrád megyei Építőipari Vállalatnál is teljes erővel dolgoznak a bérintézkedések életbe való átültetésén. Meglehetősen bonyolult, s nagy körültekintést igénylő feladat ez, s a megfeszített munkára már csak azért is szükség van, mert az intézkedések február 1-től hatályba lépnek. Különösen jelentős lesz az az összeg, amelyet a munkahelyi termelést közvetlenül irányító műszaki vezetők munkahelyi pótlékaként februártól kifizetnek. A munkahelyi pótlék az építésvezetők és művezetők fizetésének tíz százalékát teszi ki. A művezetők ezenkívül további béremeléshez jutnak, amely — személyi elbírálás alapján — havi száz forinttól százötven forintig terjedhet. Mód van az építésvezetők béremelésére is ott, ahol indokolatlanul fizetésbeli különbség alakulna ki építésvezető és művezetője között Alaposan megváltozik a különélés! pótlék, illetve kül- szolgálati díjak elszámolása is. Korábban, ha az építőipari vállalat székhelyére telepített segédüzemi, illetve szakipari dolgozó munkája ellátása céljából vidékre utazott, s távolléte meghaladta az egy napot, tizenöt forintot, ha aznap visszatért, tizenkét forintot kapott kül- szolgálati díjként. Az új rendszer szerint a segédüzemi dolgozók húsz, illetve tizenöt forint különélés! pótlékot kapnak — attól függően, hogy a dolgozó családfenntartó-e, vagy sem —ha a külszolgálat meghaladja a tizenkét órát. A szakipari részleg dolgozói csak akkor kapnak különélési pótlékot, ha a külszolgálat ideje meghaladja az egy napot. A különélési pótlékot egyébként kiterjesztették a nem családfenntartó dolgozókra is. (A nem család- fenntartók ugyanis eddig nem kaptak). Emellett annak ősz- szegét jelentősen felemelték. Különélési pótlékra jogosult az a vállalat székhelyén dolgozó építőipari munkás vagy műszaki vezető, aki lakhelyére nem tud naponta hazatérni, illetve a lakhelyén eltöltött — pihenésre szolgáló idő — rajta kívülálló okok miatt nem éri el a tíz órát. A pótlék összege napi tizenöt, illetve tíz forint. Húsz, illetve tizenöt forint a különélési pótlék összege, ha a dolgozó nem a vállalat székhelyén dolgozik, s nem tud naponta hazatérni lakhelyére. (Korábban azok, a lakhelyüktől távol foglalkoztatott családfenntartó építőipari dolgozók, akik vállalati munkásszálláson laktak hat, akik nem — tíz forint különélési pótlékot kaptak.) A fentieken kívül változás lesz a kubikosok, segédmunkások és betonozó munkások bérezésében is. Az építőipari munkások jelenlegi bérezése kategóriák szerint fix összegben határozza meg a százszázalékos normateljesítés után kifizethető órabért. Az Építésügyi Minisztérium, a már említett munkáskategóriák béremelését összekapcsolja a bérezési forma megváltoztatásával, mégpedig olymódon, hogy a fix órabért felváltja mozgó órabérezéssel. A „tóligos”-nak elnevezett bérezés alapján tehát például a kubikos száz százalékos teljesítmény után elszámolható órabére öt forinttól — mondjuk — öt forint nyolcvan fillérig terjedhet. A vállalati, illetve a munkahelyi vezetők így nagyobb önállósághoz jutnak, lehetőség nyílik arra, hogy a végzett munka és magatartás alapján határozzák meg egy-egy fizikai munkás órabérét. Ennek az új bérezési formának a kidolgozása még nem fejeződött be a minisztériumban. Már is közölték azonban az illetékes munkaügyi osztály- vezetőkkel, hogy az mintegy tizenöt—húsz százalékos . béremelésre ad majd lehető- 1 séget. Bevezetésére április 1-én kerül sor, de hatályba február elsejével lép. Az így keletkezett fizetés-különbséget a vállalatnál kiszámítják és a dolgozóknak április 1. után prémium formájában kifizetik Mind a különélési és munkahelyi pótlék, mind a többi bevezetendő bérintézkedések az építő munka nagyobb anyagi méltánylása mellett fokozottabb önállóságot, s vele együtt nagyobb felelősséget is rónak az építőipar dolgozóira. Különösen megnövekszik a munkahelyi művezetők felelőssége, akiknek alapos, körültekintő, lelkiismeretes munkájuktól függ a vezetésükre bízott építkezés bérgazdálkodása. Gs. G. Meddig várjanak? Bander Imre az alsópetényi termelőszövetkezeti csoport elnöke, bizony három évvel azelőtt még gondolni 1 sem mert arra, hogy a költséges gép, a villanymeghaj- , tásos kalapácsos daráló évekig vesztegel majd munka nélkül. A darálót három éve 30 ezer forintért vásárolta a szövetkezeti csoport azért, hogy a szemesterményt ne a szomszédos községbe vigyék el őrletni a lakók. Az elmúlt három év alatt a szövetkezeti csoport vezetői már minden lehetőt megkíséreltek annak érdekében, hogy végre meginduljon a daráló. De hiába. Az ÉMÁSZ szakemberei még mindig nem kapcsolták be a villanyhálózatba a gépet. A múlt év októberében már a Nógrád is foglalkozott a „daráló-üggyel”. A cikk után megjelent a községben az ÉMÁSZ képviselője és közölte. hogy 5—6 ezer forint ..ráfizetés” és megindul a daráló. A szövetkezeti csoport vezetői úgy gondolták. ha már a 30 ezer forintot nem sajnálták a darálóért, ezen már igazán ne múljon. Megegyeztek. Az őrlés azonban mindmáig késik. Annak idején a község dolgozói egy 50 kilowattos transzformátort vásároltak. Ez azonban leégett. Az ÉMÁSZ dolgozói 20 kilowattos transzformátort szereltek helyébe. Nem lett volna helyesebb ezt idejében a községbeliek tudomására hozni? Még akkor, mielőtt a leégetett transzformátor helyére újat szereltek? E. F. A rekordtermés oka Eredményes volt a burgonyatermesztés tavaly a hasz- nosi Mátravölgye Termelőszövetkezetben. Rekordtermést, több mint száz mázsa burgonyát takarítottak be a szövetkezeti tagok egy-egy holdról az ősszel. A sikeres burgonyatermesztés titka a helyes agrotechnikai eljárások alkalmazásában rejlik. A burganyaföld őszi mélyszántása idején, háromszáz kiló műtrágyát szórtak ki holdanként. Ez a műtrágyamennyiség kétszáz kiló szuperfoszfát és száz kiló káli keverékből állt. Amikor beköszöntött a tavasz, holdanként száz kiló nitrogéntartalmú műtrágyát munkáltak a talajba. Ezután következett a burgonyaültetés. Az ültető gépek után henger járt A közös gazdaságban nem feledkeztek meg a burgonya r övény védelméről iem. A burgonyabogár irtásával egy időben karbamidos levéltrá- gyázósban is részesítették a növényt januan szama mod be a KGST-országok gazdasága a jelenlegi szakaszban c. szemle is. Napjaink nemzeti felszabadító mozgalma címszó alatt közli a lap F. Nass zárnák, a Jordániái KP KB főtitkárának cikkét: Jordánia népe harcol a teljes felszabadulásért, a demokráciáért és a társadalmi haladásért, továbbá közli A dominikai forradalmi harc és tanulságai c. tanulmány befejező részét J. I. Quello és N. Isa Conde tollából Az időszerű kérdések fóruma c. rovat érdekes tanulmányt közöl A. Ramsi jordá- niai publicista és A. Lev kovszkij szovjet közgazdász tollából, A kispolgári tömegek a „harmadik világ” for radalmi mozgalmaiban cím med. Egy baleset kapcsán Az Érsekvadkerti Gépjavító Állomásról izgatott hang jelenti a Gépállomások Nógrád megyei Igazgatóságának, hogy váratlan baleset történt. Az egyik szerelő nekiesett a ventillátornak, amely szánté leskalpolta. Fejbőrét, haját, arcáról, válláról a húst lehámozta, s az egyik szeme is megsérült. Szerencsére a sebesülés mindezek ellenére nem túl súlyos, csonkulás nem történt, a sérült élete nem forog veszélyben. Csaknem egyidejűleg tájékoztatnak, hogy a MEDOSZ Megyei Bizottságán, Balassagyarmaton balesetvédelmi megbeszélést tartottak, amelyre meghívást kaptak a gépjavító és a gépállomások főmérnökei és szakszervezeti balesetvédelmi felelősei. A megbeszélésen a megye hat állomása közül azonban csak öt képviseltette magát a fontos tanácskozáson: az Érsekvadkerti Gépjavító Állomásról senki sem jelent meg. Vajon a távolmaradás és az egy nappal később bekövetkezett baleset között nincs-e okozati összefüggés? — L gy. — Mai jegyzetünk A doktornő A nők egyenjogúsítása latin szóval: az emancipáció, nem egy-két évtizedes kezdeményezés eredménye. Már századokkal előbb is akadtak haladó gondolkodású férfiak, akik szót emeltek az elavult előítéletek ellen és követelték a nők felszabadítását. Műveltebb asszonyvezérek is találhatók a történelemben, — a többi között a vanyarci Veres Pálné — akik gyakorlati próbálkozásokat tettek azirányban, hogy a nőt kiemeljék függő helyzetéből, megszüntessék évezredes alárendeltségi viszonyát, elnyomatását. Természetesen számunkra ma már anakronizmusként hat a nők íelszabadítási harca, vagy olyan jogállása, mint például a művelt Svájcban, ahol egyelőre még a nőknek nincs szavazati joguk hiszen asszonyaink joga és kötelessége teljesen megegyezik a férfiéval. Mégis el-elcsodálkoztunk, mikor asszonyaink és leányaink, olyan szakmákat is meghódítottak, amelyeket ezideig férfiak birtokoltak. Csodálatunk övezi a női cigányprímást, az egyenruhás utcaseprő nőt, a kéményseprő nőt, az atomfizikus nőt, a pilóta nőt, az ejtőernyős ugróbajnok nőt, az űrbe is behatoló Tyereskovát, de sorolhatnánk még bőségesen a kalauznőktől a rendörö kig. A felsorolásból szándékosan hagytam ki a doktornőket, mert erre az elmefuttatásra éppen egy fiatal doktornővel történt szokatlan találkozásom adott alkalmat. A doktornő Salgótarjánban él és onnan ismerem, hogy egy időben súlyos betegségem után utókezelt, mint közszeretetnek örvendő körzeti férfi-orvosom helyettese. Már akkor megkapott határtalan derűje és magabiztossága, ahogy elfogyasztotta, átformálta a várakozó betegek hatalmas rendjét Egy-két derűs megjegyzéssel mosolyt fakasztott az aggkori végelgyengüléssel küszködő cigányprímás arcán is. Egészsége, derűlátása, fiatalos mosolya és frissessége varázsszerként hatott. Némi publicisztikai áttétellel: kicsit benne láttam a mai ifjú generációt, a szocialista nevelés gyümölcsét Néha a tej boltban is, a piacon is láttam, s megfigyeltem, hogy megismeri volt betegeit, érdeklődik hogylétük felől, néhány vidám mosolygós megjegyzést tesz és megy tovább beszerző kőrútjára, mert nemcsak orvos, hanem anya, háziasszony is, és gyakran nemcsak második, hanem harmadik műszakot is tart. Jól tudom, hogy az orvosi pályát nem napjainkban vették hatalmukba a nők, bár körzeti beosztásban, különösen vidéken, még igen szokatlan jelenségek. Emlékszem, hogy néhány éve milyen előítélet fogadta a drégelypalánki doktornőt, s idő kellett, amig leküzdötte, eloszlatta a kételyeket. Akadtak tsz-tagok, akik azt mondták nekem, hogy inkább beutaznak bajukkal Gyarmatra, de bizony le nem vetkőznek egy fiatal lánynak. Persze, ma már levetkőznek* ha a vizsgálat úgy kívánja. Hosszú idő után a napokban találkoztam vele Ismét. Megtört volt, sápadt. Reszketegen várt sorára az önkiszolgáló csemegebolt pénztáránál. Most se mulasztotta el megkérdezni, hogyan alakul egészségi állapotom, pedig hat hónapja kezelt utoljára. S amikor néhány újabb szimptómára felhívtam a figyelmét, elmondotta biztató tanácsait, majd megjegyezte: „Én is betegállományban vagyok, elkaptam az influenzát.” S abban a pillanatban megértettem, hogy mi az a többlet ebben az erős asszonykában, ami megnyerővé teszi betegei előtt. Egyenrangú fél, ember ő is, aki u^vancsak nem szaladhat el a bacilusok orvtámadása elől. Ember, de a javábóL Lakos György
