Nógrád, 1966. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-28 / 23. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI XXII. ÉVF. 23. SZÁM ARA: 50 FILLÉR 1966. JANUAR 28., PÉNTEK Tanácskozik az országgyűlés Napirenden az 1966. évi állami költség vetésről szól*» törvényjavaslat Az 1966. évi állami költségvetésről szőlő törvényjavaslat a napirenden. Csütörtökön délelőtt 11 órakor összeült az Országgyűlés. Az ülésen részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Kállai Gyula, a forradalmi munkás- paraszt kormány elnöke, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Vass Istvánná, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy Szabó József. Somogy megyei képviselő lemondott mandátumáról, és a megüresedett képviselői helyre Gombaszögi Jenő soronkövet- kező pótképviselőt behívta. A lemondás folytán a honvédelmi állandó bizottságban egy hely megüresedett. Vass Istvánná javaslatára az Országgyűlés egyhangúlag Molnár György, Szolnok megyei képviselőt választotta meg a bizottság tagjává. Bejelentette az Országgyűlés elnöke, hogy Klujber László interpellációját — amely a legutóbbi ülésszakon hangzott ed, s az arra adott választ az Országgyűlés nem fogadta él — az ügyrend 15. paragrafusa 5. bekezdése alapján tanulmányozásra és tárgyalásra kiadta az ipari bizottságnak. A bizottság az interpellációban felvetett kérdés tanulmányozását még nem fejezte be, ezért ezzel kapcsolatos jelentését későbbi időpontban terjeszti az Országgyűlés elé. Vass Istvánná ezután arról tájékoztatta a képviselőket, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány megbízásából dr. Tímár Mátyás pénzügyminiszter benyújtotta az 1966 évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Az elnök a benyújtott törvényjavaslatot előzetes tárgyalásra kiadta az Országgyűlés állandó bizottságainak és szétosztotta a képviselők között. Az Országgyűlés elnöke bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsának az Országgyűlés 1965. november 13-án berekesztett ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletéről szóló jelentését — az Alkotmány rendelkezéseinek megfelelően — a képviselők között ugyancsak szétosztotta. Az Országgyűlés a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését jóváhagyólag tudomásul vette. Az Országgyűlés ezután Vass Istvánná javaslatára az 1966. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot tűzte napirendre. Ezután dr. Tímár Mátyás pénzügyminiszter emelkedett szólásra, s tartotta meg költségvetési expozéját. Dk*. Tintái* Mátyás beszéde Az 1965-ös évvel lezárult a második ötéves terv időszaka — kezdte beszédét Tímár Mátyás. Az eltelt öt év jelentős fejlődést hozott a gazdaságban. Az ipari termelés 47 százalékkal emelkedett, a mezőgazdasági — a megelőző öt év átlagához képest — mint; egy 10 százalékkal. A kiskereskedelmi forgalom 30, az összlakosság egy főre jutó reáljövedelme 20 százalékkal nőtt. A legjelentősebb tényező ez utóbbiban a munkások és alkalmazottak számának gyarapodása mintegy 400 ezer fővel, ami jelzi a társadalmunkban végbement hatalmas méretű átrétegeződést. Szerepet játszott a reáljövedelem-emelkedésében a közvetett juttatások bővülése is. Nem kedvező, hogy az élet- színvonal növekedésén belül, a teljesítményekkel szorosabban összefüggő reálbérek emelkedése csupán 8 százalék volt. A második ötéves terv folyamán hatalmas beruházási programot hajtottunk végre — mondotta, majd így folytatta: A második ötéves terv időszakában közelebb jutottunk társadalmi és gazdasági céljaink realizálásához, de elképzeléseinket nem valósítottuk meg maradéktalanul. Üj problémák jelentkeztek az ipar területén. Az 1956 utáni években a gazdaság rekonstrukciója jól halad, és előbb fejeződött be a tervezettnél. A rekonstrukció viszonylag egyszerűbb feladatának befejeztével ismét előtérbe kerültek a fejlesztéssel kapcsolatos bonyolultabb kérdések. Ezek közül a legfontosabb, hogy — a gazdasági egyensúly és az optimális fejlődési ütem biztosítása érdekében — a beruházásokat a belföldi szükségletek és a fizetési mérleg szempontjából legfontosabb területekre koncentrálják. E téren nem tudunk kielégítő eredményeket elérni. Nem javult eléggé a termékek minősége, nem szélesedett kellően az export, a gazdaságosság sokhelyütt háttérbe szorult a mennyiségi feladatok mögött. Az indokoltnál nagyobb mértékben nőttek a készletek. A gazdaságirányítás rendszere Item biztosította eléggé a vállalatok önállóságát, azt, hogy a döntés joga és a felelősség ott érvényesüljön, ahol az a legindokoltabb. A távlati tervek «serepe A mezőgazdaságról elmondotta, hogy bár az átszervezés alatt és után is emelkedett a termelés, javult a munka szervezettsége, mégis túlzottnak bizonyult a termelés emelésének tervezett üteme. Minthogy a nemzeti jövedelem felhasználási oldalán a következtetéseket nem vontuk le időben,’ ez feszültségek forrásává vált. A nagy átalakulás jó előkészítéssel és kedvező légkörben folyt le, de az átszervezéssel járó problémák: a nagyüzemi termelés megalapozásának folyamata, a termelőszövetkezeti vezetés személyi feltételeinek kialakulatlansága, egyes tisztázatlan gazdaságirányítási kérdések (így például az árrendszer) lassították a fejlődés ütemét. E problémák újszerű megoldásokat követeitek, melyeknek objektív feltételeit, legkedvezőbb formáit azonban egy-két év alatt nem volt lehetséges kialakítani. A fejlődés nagyobb ütemét lehetővé tevő módszerek és eszközök kialakítására számos intézkedés történt már a tervidőszak első éveiben is, majd 1964- ben a problémák szélesebb körű felmérése és a Központi Bizottság decemberi határozatai alapján. Nyilvánvaló azonban, hogy az említett kérdések nem olyanok, amelyek könnyen megoldhatók. Szükségessé vált, a tapasztalatok alapján, gazdaságirányítási rendszerünk szélesebb körű elemzése és átfogó reformjának kidolgozása, az iparosodás magasabb fo kának és a szocialista mező- gazdaság követelményeinek megfelelően. Ezt tűzte napirendre a Központi Bizottság 1965- ben. E reform mellett jelentős tényező gazdasági fejlődésünk biztosításában a távlati tervek elkészítése, az optimális fejlesztési arányok kimunkálása, a harmadik ötéves terv kidolgozása. Mind ennek tükrében kell megítélni az elmúlt évet. az 1966-os népgazdasági tervet és a költségvetést is. Csökkentek a felesleges készletek A szónok ezután arról beszélt, hogy az ipari termelés az elmúlt év folyamán jobban igazodott a szükségletekhez. Javult a vállalati gazdálkodás szervezettsége, szilárdult a bér- és munkafegyelem, aminek következtében emelkedett az egy dolgozóra jutó termelés. A termelés növekedésének kereken 90 százaléka a termelékenység emelkedéséből származott. A készletnövekedés üteme az előző évekhez képest mérséklődött. Jelentős eredményt értünk el a felesleges készletek mozgósításában. A vállalatok 5—6 milliárd forint értékű ilyen készletet értékesítettek, ennek mintegy felét a kereskedelem. leértékelés útján. A Központi Bizottság 1964. decemberi határozatai más vonatkozásban is eredményre vezettek. A vállalatok nagy többsége teljesítette az önköltségcsökkentési tervet és többletexportot is produkált. A mezőgazdaság össztermelése 3—4 százalékkal elmaradt a tervezettől, amiben legfőbb szerepet a természeti csapások játszottak. Az ár- és belvizek a mezőgazdaságban csaknem egymilliárd forint értékű terméskiesést okoztak. A száj- és körömfájás mintegy 800 millió forint kárt okozott. Az Állami Biztosító a termelőszövetkezeteket ért károkra az utóbbi évek térítéseinél jóval nagyobb összeget, több mint egymilliárd forintot fizetett ki. Több befejezett létesítmény Timár Mátyás ezután megemlítette, hogy az állami vállalatok jövedelmei összesséAz SZMT Elnöksége megtárgyalta Javult a munka biztonsága, mégis sok a baleset a nógrádi bányákban gükben megközelítik a tervezettet, majd arról beszélt, hogy a kiadások területén a költségvetésből finanszírozott beruházások elmaradtak a tervezettől, a vállalati forrásokból megvalósított beruházásoknál viszont túlteljesítés volt Eredménynek tekinthető, hogy a befejezett létesítmények száma nőtt. Amíg 1964-ben 250, addig az elmúlt évben mintegy 300 jelentős beruházás fejeződött be. A költségvetés termelőszövetkezeti kiadásai között bizonyos átcsoportosítás következett be. Hosszú- és középlejáratú hitelek összege az előirányzottnál alacsonyabb volt, míg az elemi károk következtében fellépő szükségletek többletkiadásokat vontak maguk után. A szociális kérdésekről szólva elmondotta, hogy a tervben és költségvetésben előirányzott családi pótlék és nyugdíjemelés is megtörtént, éves kihatása összesen 770 millió forint. A lakosság pénzbevételei összességükben az előirányzatnak megfelelően alakultak. A takarékbetétállomány az év során 3.5 milliárd forinttal növekedett. Timár Mátyás ezután az 1966. évi költségvetésről beszélt, elmondotta, hogy az 1966. évi népgazdasági terv fö célja a termelés és a gaz daságosság növelése mellett a népgazdaság egyensúlyának szilárdítása. Ennek érdekében a terv az iparban mérsékelt, 4—6 százalékos termelésfejlesztést tartalmaz, s előtérbe helyezi a minőség javítását, a műszaki fejlesztést, az export fokozását, a jobb készletgazdálkodást. Az állami építőipar feladata 2.5 százalékkal nő. A közlekedés áruszállítási teljesítménye 5 százalékkal bővül. A mezőgazdasági termelés 1965. évi várható eredményeihez mért növekedése 5—5,5 százalék, ami az elmúlt évek átlagos fejlődési üteménél magasabb ugyan., de az 1965. évi alacsony zöldség- és gyümölcs- termés miatt reálisnak tekinthető. A mezőgazdasági felvásárlási árak emelése csak részben szolgál a közvetlen személyi jövedelem növelésére, s minden bizonnyal ösztönzőleg hat a termelésre. Nagyobb gonrlot az anyag- gazdálkodásra Az ipari és mezőgazdasági termelés alakulásával összhangban a külkereskedelmi forgalom 6—8 százalékkal haladja meg az előző évit. A költségvetés bevételeinek mintegy 80 százalékát az állami vállalatok befizetései nyújtják, amelyek 76 milliárd forintot tesznek ki. Számolunk azzal, hogy a munka- szervezési intézkedéseket, amelyeket vállalataink 1965 folyamán megkezdték, tovább fejlesztik. Meg kell akadályozni az adminisztratív léte szám növekedését. Nagyobb figyelmet kel] fordítani elsősorban a kohó- és gép- , ipar területén — az anyaggazdálkodásra, az anyagfelhasználásra. (Folytatás a, 3. oldalon) Csütörtöki ülésén a Szak- szervezetek Nógrád megyei Tanácsának Elnöksége a többi között arról tárgyalt, hogy a Nógrádi Szénbányászati Tröszt Szakszervezeti Trösztbizottsága és gazdaság- vezetése miként hajtotta végre a megyei pártbizottságnak az üzemegészségügyről és munkavédelem helyzetéről hozott határozatát. Az elmúlt egy év alatt a lehetőségekhez képest javult a bányamunka biztonsága, a munkavédelmi és egészség- ügyi körülmények. Ez utóbbi kettőre 2,5 millió forintot költöttek, mely összeg nagyobb részét fürdők építésére, illetve vízszerzésre használták fel. Ezenkívül terven felül munkavédelmi célodat szolgáló műszereket és berendezéseket vásároltak 2 millió 570 ezer forintértJelentős összegbe került a kisterenyei fürdő tervezése, vízellátása, a ménkesi, tiri- besi és gyulai melegedők tető alá hozása. Befejezték a csurgói 300 személyes fürdő építését, bővítették a torda- sit, hozzákezdtek a kisteleki VII-es és a Gáti II. aknákban is a fürdők építéséhez. Ezzel 4210 bányásznak teremtettek korszerű tisztálkodási lehetőséget. Építés alatt van 1200 személy részére ugyanilyen szociális létesítmény. A távlati tervek szerint újabb 2550 bányász jut majd kulturált tisztálkodási körülmények közé. Eredményesnek mondhatók a bányaveszélyek elhárítására tett intézkedések. A sújtóléges üzemekben biztosították a zárt világítást, korszerű lámpakamrákat állítottak fel, Kányáson pedig megvalósították az önkiszolgáló fejlámpás rendszert. Tiribesen kidolgozták az önkiszolgáló fejlámpás előző rendszerét, kijelölték az üzemek vizveszélyes területeit. A tűzveszélyes bányáknál tűzvédelmi raktárakat rendszeresítettek. ugyanakkor kísérleteket folytattak a tüzek vegyi eljárással történő lokalizálására. A műszaki intézkedésekkel egy időben gondot fordítottak a balesetelhárítási, oktatási munka tartalmának javítására. Szakosították az oktatást, amelyet hetenként kétszer tartanak s tematikáját a bányáért felelős műszaki vezető határozza meg- Az anyag jobb megértése érdekében 30 ezer forintot költöttek a propagandára. A levetített oktató filmek száma 300 volt. Ennek ellenére igen sok dolgozó nem ismeri a munkavédelmi szabályokat. Ez .kihat a balesetek alakulására. A statisztika szerint 1965-ben növekedett az üzemi balesetek száma és gyakorisága. Ebben közrejátszik, hogy a munka- védelmi szemléken az üzemvezetők nem mindig vesznek részt, ugyanakkor nem gondoskodnak a felvetett hiányosságok megszüntetéséről. De kevés az a segítség is, amit a bányászok, a bányaüzem! és körzeti orvosoktól (BÜKO) kapnak a sérültek gondozásához, utókezeléshez. Hátráltatja az előrehaladást a fegyelmezetlenség az előírások gyakori megsértése. A vita tapasztalatait Nádas- di András, az SZMT vezetőtitkára így összegezte: a párt- határozat óta a Bányász Szak- szervezeti Trösztbizottság és a tröszt gazdasági vezetői kellő erőfeszítéseket tettek a korábbi állapotok megváltoztatásáért, a mulasztások csökkentéséért. De az eddig végzett munka csak a kezdetet jelenti. A tennivalók megkívánják, a különböző testületek jobb együttműködését és a politikai nevelőmunka fokozását. Egy eredményes mozgalom Az idén is meghirdették a baromfitenyésztési versenyt Minden évben egyre nagyobb eredményeket hoz a Földművelésügyi Minisztérium, az Élelmezésügyi Minisztérium, a SZÖVOSZ és a Magyar Nők Országos Tanácsa szervezésében folyó baromfitenyésztési verseny. A mozgalomhoz évről évre több ezer asszony csatlakozik Nógrád megyében is. Tavaly a tervezett nyolc és félmillió helyett csaknem tízmillió tojást értékesítettek a megye szövetkezeti. háztáji és egyéni gazdaságaiból. Baromfiértékesitési tervét ugyancsak jelentősen túlteljesítette Nógrád. Az eredetileg tervezett ötven vagon baromfihús helyett több mint ötvenhat vagonnal adott a népgazdaságnak. Különösen eredményes volt az elmúlt esztendő a balassagyarmati járásban. A járás termelőszövetkezeti, háztáji és egyéni gazdaságaiban az elmúlt években számottevően fejlődött a baromfitenyésztés. Tavaly például több mint hárommillió tojással valamint 18 és fél vagon baromfihús értékesítésével ,.segítette” a balassagyarmati járás Nógrád megye tojás- és baromfifelvásárlási tervének túlteljesítését. Az idén a Földművelésügyi M Misztérium, az Élelmezés- ügyi Minisztérium, a SZÖ- VOSZ és a Magyar Nők Országos Tanácsa újra meghirdeti a baromfitenyésztési versenyt. A mozgalomhoz csatlakoznak Nógrád megye asszonyai is. A felvásárlási szervók mintegy 11 millió tojás, valamint ötven vagon baromfihús értékesítésével számolnak. A baromfitenyésztési verseny tavalyi eredményeit most értékelik a községekben. Február 20-ig kerül sor a járási értékelő, díjkiosztó ünnepségekre. A községi és a járási megbeszéléseken az 1966. évi verseny célkitűzéseit is megbeszélik az asszonyok. A baromfitenyésztési verseny célja ugyanaz mint tavaly volt: a szövetkezetek mellett minél több baromfihúst és tojást adjanak a népgazdaságnak a háztáji gazdaságok is. Különösen fontos hogy jelentős legyen az előrehaladás a libatenyésztésben és hizlalásban. A megyei nőtanács, valamint a szakirányító szervek segítenek a ludányhalászi szövetkezetnek egy nagyüzemi libate- nyésztő telep kialakításában. A legkiválóbb baromfitartók munkáját, elért eredményét az 1966. évi verseny során is díjazzák. Minden járásban három díjazott lesz. Az első díj 1200, a második 900, a harmadik díj pedig 600 forintos áruutalvány. Külön kategóriát alkotnak a hivatásos baromfitenyésztők. akiknek eredményeit megyei szinten értékelik. Az első helyezett 1200 a második 1000 a harmadik helyezett pedig 800 forint értékű áruutalvánjrt kap.
