Nógrád, 1966. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-25 / 20. szám
1966 Január IS., kedd V'IPP Jfj ft Asztalukon a jövő A valódi célok szolgálatában Ügy mondják, a tervezők a jövőbe látnak. Igaz ez? — kérdeztük Fényes Gyulától, a Nógrádi Szénbányászati Tröszt tervező osztályának vezetőjétől. — Annyi bizonyos, hogy az elgondolások a tervező asztalán nyerik az első formát, és a tervező mindig a jövő számára dolgozik — válaszolja. Mi van most a tervezők asztalán? Egy kicsit a jövő kíváncsisága vitt, a ma már létszámában, és tegyük hozzá teljesítményében egy kisebb tervező intézettel is versenyezni képes osztályra. — Tíz évvel ezelőtt öten kezdtük. Azóta a részlegből 30 tagú osztály lett. Az elmúlt ötéves tervben már több mint 235 millió forint értékű kiviteli tervet szolgáltattunk. Ehhez ér- zékeltetőnek talán annyit: 1961-ben még csak 26 millió, tavaly 70 millió volt az általunk tervezett létesítmények kiviteli értéke — mondja. A már megvalósult tervekről beszélgettünk. Jónéhányat mindenki láthat, de van olyan is, amit nem. Földalatti bányafolyosók, új bányanyitások. Kevés olyan hely van a tröszt területén, ahová ne készítettek volna tervet. Szurdok, Katalin-akna, Kistelek VII. akna, Tor- das, Tíribes, Ménkes, Gáti II, Gáti IV. aknák Csurgó és Király tárók, s a székvölgyi bánya rekonstrukciójának tervei is itt készültek. Utak, kisvasút, hidak, tervezését éppen úgy elvégzik, mint a magas és mélyépítésű létesítményekét. A függő akna, aknagépház és függő kötélpálya kivételével mindent megterveznek, amire a nógrádi bányáknak szükségük van. Egy folyosón helyezkednek el a beruházási osztállyal. Ez mindkettőjük szempontjából előnyös. — Nem ritka eset, hogy egyik terv sürgősebb, mint a másik — magyarázza Fényes Gyula, — ilyenkor közösen soroljuk a feladatokat. Szükség van erre, mert nagyon igénylik a munkákat. Erre az évre már most teljesen lekötött a tervezői kapacitásunk. Mi van most az asztalon? Bartha Mátyás irányításával a bányászati részleg Székvölgy II. bányanyitás tervein dolgozik. Ahogy tájékoztatnak 3,2 millió tonna szén kiaknázásáról van szó. Ez lesz a vízválasztói erőmű célbányája, és ha teljesen elkészül naponként 80 vagon szenet ad. Korszerű bánya lesz, földalatti mozdonyszállítás- sal. Most készül a program. 5—6 évi munkára mintegy 60—70 milliós beruházásra. Készül a programterv a kisteleki szállítási rekonstrukcióra is. A magasépítő csoport legnagyobb munkája az új központi bányamentő állomás, amely Nagybátonyban, a kenyérgyár szomszédságában épül fel 1968 végéig. A beruházási programot már jóváhagyták. — Megszületett a döntés: az új Katalin akna központjában még épül egy 600 személyes fürdő — újságolják. Tóth Endre a mélyépítő, most Gáti II. akna meddőhányójának vasúti tervein dolgozik, de már várja a ménkesi bekötőút gazdaságossági számítása is. Schram Tibor a vizes. Több millió forintos beruházáson, Szorospatak vízellátásának tervein dolgozik, de őt is várja már Tiribes vízellátási terve. Torda György pedig, ha elkészül a nagybátonyi központi fűtés terveivel, máris hozzáfoghat a fürdők tervezéséhez. A gépészek sem panaszkodhatnak. Pál Bertalan és Simon Gyula,. Tiribes meddőhányójának gépészeti terveit készítik. Ezenkívül Kistelek VII. lejtősakna szállítása, Tiribesen a délkeleti ereszke víztelenítő telepe, a zagyvái és vízválasztói osztályozók korszerűsítésének gépészeti terveit várják tőlük. Az osztály legnagyobb részlege a Kertai József vezetése alatt működő csoport, a villamostervezők. A bányák energia problémáival foglalkoznak. Szorospatak távvezetékét, Gáti II. teljes energia-ellátását, Ménkes rekonstrukciós terveit készítik. Sürgetik Forgách-ak- na új energia-ellátási terveit. Ezenkívül elkészült már a bányai főszellőztető ventillátorok automatizálásának terve. A hírközlés korszerűsítésén a földalatti kábelhálózat tervezésén dolgoznak. Kifizetődő-e a tervezési osztály működtetése ott, ahol végeredményben a széntermelés a fő profil? Erre ismét Fényes Gyula osztályvezető válaszol: — Korábban önköltségre dolgoztunk, de tavaly a nagyobb tervező intézetekhez hasonló ügyvitelt vezettünk be. Tervezői díj-kalkuláció alapján a mi munkánkat forintokban is lehet értékelni. A teljes létszámot alapul véve százezer forint körül lesz az egy főre jutó múlt évi termelési érték. Ez azt jelenti, hogy nem fizet rá a tröszt. Az sem lényegtelen, hogy a trösztnek nem kell máshoz fordulni a tervekért. Helyben, a kívánt sorrendben és gyorsabban készülnek. Sokszor este is világosak az ablakok. A tervezők dolgoznak. Az asztalokon formálják a bányák új létesítményeit. B. J. Dfjaraq nélkül Hertel Mihály ott ült as asztal mellett. A csend, amely a szobára ereszkedett. nem tartott sokáig. Az elnök beszélni kezdett. — Magam kértem. hogy váltsanak le ... — mondta csendesen, de úgy hangzott, mint egy mélyről szakadt, fájdalmas nyögés. Talán két hónapja lehet, hogy a nézsai termelőszövetkezet elnöke bement Rétság- ra, a járási tanács mezőgazdasági osztályára és kérte, mentsék fel tisztségéből — Hát ez mi? — nézett tá meglepetten az osztályvezető. — Talán megsértett valaki? — Nem... Nincs bennem harag, — hajtogatta szinte makacsul. — Régen csinálom ■már... Nincs hozzá erőm... Miattam meg ne érje károsodás a szövetkezetét... Nehéz utat járt meg Hertel Mihály, amíg mindezeket kimondotta. Nem egyszerre született meg benne az elhatározás. Éjszakákon át nem tudott aludni. Folyton azon törte a fejét, mit tegyen? öt éve, amikor a faluban a termelőszövetkezet alakuló ülésére siettek az emberek, Hertel Mihály nem tartott velük. Otthon dolgozott az apjával, hogy mielőbb végére járjanak a két hízónak. De bárhogy igyekezett a munkával. nem lelte helyét. Végül mégis elment a művelődési házba. A gyűlésről több mint egy érát késett. Amikor zsíros ruhában kötényben, úgy ahogy otthon dolgozott, megállt az ajtőhnrt már a nevét kiáltozták választották a vezető- ségb Később amikor hazament sak ennyit mondott az apjának: — Képzelje mi történt? ... Elnöknek választottak. A döntés csak őt lepte meg. Hertel Mihályról, míg a maga kilenc hold földjét dolgozta, azt vallották a faluban: dolgos, rendes gazda. Csendes, nehezen szóra bírható ember volt mindig, ellensége a hangos szónak, a viszálynak. Azt tartotta, mindent el lehet intézni szépszerével, erély, kiabálás nélkül. Egy darabig nem is volt emiatt Hertel Mihálynak semmi baja a szövetkezetben. Amikor elnöknek választották, hirtelen szaporodtak meg a gondjai. Tanult és dolgozott is egyszerre. Hetedik, nyolcadik osztályból vizsgázott, es elvégezte Zsámbékon az elnökképző iskolát. Fáradhatatlannak bizonyult. Szívvel lélekkel munkálkodott a közös gazdaság megerősítésén. Kemény napok, évek következtek, mert a termelőszövetkezet kezdettől fogva nehéz helyzetben volt. A hegyekre kapaszkodó, sovány szántók mindig fukarkodtak a terméssel. Önerejükből kevésre futotta. A sok adósság miatt tizennyolc, húsz, huszonkét forint jutott a tagoknak munkaegységenként. Hertel Mihály és a tagok is. sokszor szóvá tették: mezőgazdász kellene, tanul* szakember, aki a járt útra segítené a gazdaság kátyúba rekedt szekerét. Azt mondta az elnök, a nagyobb bajok mégis akkor kezdődtek, amikor megérkezett Nézsára a mezőgazdász, Bagyinszki József. — Na, az ilyen szakember aztán nem nagy segítség lesz... Szívesebben ül az íróasztalnál... — mondogatták egyre hangosabban néhány hónap múlva a tagok. Nem is lett jó vége a dolognak. Bagyinszki József egy idő után elment a szövetkezetből. A mezőgazdász távozásával együtt futott szét a faluban: milyen vezető az, aki arra sem képes, hogy rendet tartson maga körül? Ha az elnök gyenge akaratú ember, a közösség sem halad egyről a kettőre. A tagok háborgásában sok igazság volt. Hertel Mihály látszatra formálódott, változott az öt év alatt, hegbeiül azonban a régi, csendes beszédű, senkinek „ártani nem alcaró” ember maradt. Némán viselte el a legdurvább sértéseket is. Nem akart haragosokat, így aztán nem mondott ellent o hangoskodóknak, a rendbontóknak sem. Pedig ezek sok kárt okoztak a közösségnek! Grenács József, a termelő- szövetkezet főkönyvelője több szőr is mondogatta: a jószándék, ha nem párosul kellő határozottsággal, bátorsággal, bizony kevés a vezetéshez Ebből aztán ellentét is támadt közöttük. Nem veszekedtek csak a tekintetek viaskodtak egymással némán. Egyszer a főkönyvelő bejelentette: elmegy. Bánki Pál, a Munkaügyi Minisztérium bérgazdálkodási főosztálya vezetőjének nyilatkozata az új prémiumrendszerről 1965-ben a kifizetett prémiumok összege az állami iparban megközelítette az 500 millió forintot. A prémium-feltételeket teljesítették, tehát csak azok kaptak prémiumot, akik valamilyen előírásnak valóban eleget tettek. Ha azonban a feltételeket vizsgáljuk, akkor már felmerül a kérdés, vajon a prémium-feladatok mindenhol, mindig valóban a szűkebben értelmezett munkaköri kötelességnél nagyobb erőkifejtés« ösztönözték-e, a vállalati jövedelmezőséget valóban elősegítették-e? E kérdések vizsgálatakor már kiderülhet, hogy a prémium-tényezőként kitűzött feladatok megoldásával nem produkáltak minden esetben egyértelmű, általánosan jó eredményt. Sőt, helyenként a prémiummal ösztönzött munka esetleg egy más területen a nem ösztönzött munkát is hátráltatta. Ezért vált szükségessé a prémium-rendszer módosítása. KÉRDÉS: Miben különbö- például 15 nap, de legfeljebb zik az új prémium-rend- 24 nap) — a feltételekhez nem szer a régitől? kötött keret 80%-át is megVÁLASZ: A régi rendelke- kaphatja még pluszként a zés értelmében egy-egy válla- vállalat, tehát így elérhető a tavalyi keret mintegy 130 szálat prémiuma több tényezőtől függött. A következmények része egyes iparágakban az önköltség alakulásától, az export-terv teljesítésétől, a műszaki fejlesztés eredményeitől függött. így a vállalatok érdekeltségi köre megoszlott. Bizonyos fokig pedig válogathattak, s a könnyebb feladat teljesítésével is megtalálhatták számításukat. Prémiumot például az a vállalat is kaphatott, amelyik csak export-tervét teljesítette, vagy csak az önköltségi tervét. A már eleve megszabott követelmények vállalaton belül azt is eredményezték, hogy az igazgatók kénytelenek voltak olyan kifizetési feltételeket szabni a dolgozóknak, amilyenekről a vállalati prémiumkeret függött. Ebből következően ezek a feladatok nem minden esetben voltak „testre szabottak”. Vagyis: a régi prémium rendszer elsősorban a prémium elérésére ösztönzött és nem a vállalat egész munkájának Javítására, fejlesztésére. Az új szabályzat értelmében a vállalat az 1965-ös keretnek mintegy 70%-át kapja meg feltételek nélkül. Ez a keret az elért nyereségtől függően növekedhet is. Ezután bizonyos mértékű, napokban kifejezett nyereségrészesedés elérésekor (ez iparáganként és vállalatonként eltérően, lehet — Azt nem szabad hagyni, — mondta józanul az elnök a szövetkezet vezetőségének. A járásnál meg így érvelt: — Grenács jó szakember. Szükség van rá Nézsán.. Nem engedhetjük, hogy kitegye a lábát a szövetkezetből... A főkönyvelő maradt, de az elnök lemondott. Nemcsak a járásnál, a közgyűlésen is bejelentette szándékát. Sokat viaskodott önmagával. míg végre ráeszmélt, akkor tévedett a legnagyobbat, amikor azt hitte, népszerű lesz a faluban, ha kerüli a torzsalkodást, elhallgatja az emberek hibáit, csak azért, hogy azzal nyugtassa magát: nincs haragosa. A közgyűlésen úgy érezte, először sikerült legyőznie önmagái: Kezdetben elfogultan állt a szövetkezeti tagok tekintetének pergőtüzében. Aztán beszélni kezdett, határozottan, bátran. — A mai nappal lemondok a termelőszövetkezeti elnök tisztéről. Eddig még elvoltunk valahogy... De mi lesz ezután? Miattam nem sínylődhet a közösség ... Erőskezü vezetők most helyrehozhatnak mindent. Nekem nem sikerült ... Talán azért nem lesz haszontalan... ha segítek nekik ... Megkönnyebbülten sóhajtott fel, amikor befejezte. Felállt, lassú léptekkel indult az ablakhoz. Tekintete túl az udvaron, a szomszédos házakon, valahol a messzeségben kalandozott. Kint egyre fogyott a szürke felhők terhe. A föld re nagy pelyhekben hullott a hó. Vincze Istvánná zaléka is. A nagyobb föltétel nélküli keret lehetővé teszi, hogy a vállalat igazgatója döntse el, mire ösztönzi a szakembereket. Így a reális helyzetből Indulhatnak ki, s ők is tudják a legjobban, milyen területeken kell javítaniok a munkát. KÉRDÉS: Mikén változik az új prémium-rendszerben a a vezetők személyi érdekeltsége? VÁLASZ: Az igazgatók, helyetteseik, a főkönyvelők, tőmérnökök csak év végén kaphatnak prémiumot, s csak a felettes hatóságoktól, ha az a vezetők egész évi jó munkáját — a vállalati összeredmények alapján — kielégítőnek találja. Eddig a vezetők két-három előzetes feltételt is kaptak, és ezeket túlságosan szemmel tartották, más — ugyanolyan fontosságú tényezőket esetleg másodrendű kérdésként kezeltek. Elbírálhatjuk egy vezető munkáját néhány szempont alapján? Nem, hiszen a vezetők a vállalat egész munkájáért felelősek. Az új prémium-rendeletben teSát a munka komplex szemlélete, s értékelése érvényesül. KÉRDÉS: Milyen változás sok várhatók a vállalaton belüli premizálásban? Változik-e például a premizáltak köre? VÁLASZ: A vállalatok önállósága megnőtt azáltal, hogy nőtt a feltételekhez nem kötött keret, s így az igazgatóknak lehetőségük nyílt arra, hogy munkaköröknek teljesen megfelelő feladatokat írjanak elő. Az új rendszerben a vállalatok nem csak abban érdekeltek, hogy az irányító szerveknél megadott mutatókat teljesítsék. hanem az eredmény növelésében is. Ez azt jelenti, hogy a jobb, gazdaságosabb munkához vezető utat. a vállalat határozhatja meg. A premizálásra kijelölt munkaköröknél tehát ezzel kell számolni. Elvileg valamennyi műszaki és adminisztratív dolgozó részesülhet prémiumban. — gyakorlatilag azonban azokat érdemes preA megyei tanács illetékes osztálya vizsgálatot folytatott, s megállapította, hogy a megye egyes területein a javítószolgaitató tevékenység kisiparos hiányában nincs megoldva. Számos községben rossz a lakosság szolgáltatása elsősorban fodrász, cipész és lakatosszakmákban hiányzott a magánkisiparos. Több községben a KTSZ-ek sem jutnak el. így a szükséglet alapos felmérése után indokolt a magánkisipari működési engedély kiadása. A megyei tanács végrehajmizálni. akiknek a vállalati eredmény kialakításában számottevő befolyásuk van. Az eddigi gyakorlat kialakította azok körét, akik rendszeresen kaptak prémiumot. Ezt a kört érdemes most felülvizsgálni. S ott, ahol a prémiumok kereset-kiegészítéssé váltak, s ahol a premizálás az eredmény alakulását lényegesen nem befolyásolhatja, indokolt megszüntetni a prémiumot. Persze, ha a vállalat bérhelyzete megengedi. méltányos, hogy — az éves bérfejlesztés keretében — egyes munkakörökben az eddig prémiumként adott összeg egy részét alapbérré változtassák. Ebből következően a kör szűkülhet, — ám ugyanakkor a prémium differenciáltabbá válhat, ezáltal ösztönzőbbé, és értékesebben felhasználhatóvá. KÉRDÉS: Mit várhatunk ax új prémium-rendszertől, annak gyakorlati alkalmazásától? VÁLASZ: A módosítás több lehetőséget nyújt a vállalatoknak az eredmények fokozására. a differenciáltabb érdekeltség megteremtésével, azzal, hogy a vezetők figyelmét nem osztja meg előre rangsorolt feladatokkal. E lehetőségekkel persze élni kell. Ez azzal kezdődik, hogy például a feladatokat úgy kell meghatározni: azok címzettjei területükön valóban jelentős befolyással bírjanak. vállalati szintű feladatot csak vállalati hatáskörrel rendelkező dolgozó kapjon. A részletmunkát végző dolgozót valóban a saját területére vonatkozó prémium feladattal bízzuk meg. Azt is várjuk, hogy ezután a prémium kifizetések necsak a naptári időszakokhoz kapcsolódjanak, hanem a feladatok teljesítésének időpontjához. Legyenek olyanok, amelyekért csak év végén fizethető prémium, (ezek általában azok legyenek, amelyeknek erős a hatásuk a vállalat egész eredményére, s éppen ezért csak év végén értékelhető pontosan), de legyenek olyan részfeladatok is. amelyeknek elvégzéséért azonnal járjon prémium. Az új rendszer annyiban is ösztönzőbb, hogy a prémiumnak most csak alsó határa van: 500 forint — felső határa nincs. Ezzel is élni kell, hiszen tényeges, hogy a feladatok súlyétól, a munka színvonalától függően érzékelhető differenciálást valósítsunk meg. Ne az emberekhez keressük a feladatokat, hanem a feladatokhoz az embereket. Tehát először elemezzük, vizsgáljuk meg pontosan, mi a teendő a nagyobb eredmény eléréséért, s utána azt is elemezzük pontosan, hogy ki az, aki munkakörénél, beosztásánál fogva valóban a legtöbbet teheti, G. F. engedélyt tó bizottsága határozata értelmében az elmúlt időben jelentős lépest tettek előbbre a lakosság javító-szolgáltató tevékenységének javítása útján. A több mint 1400 magánkisiparos mellett újabb 26 fővel emelkedett a kisiparosok száma, ebből 24 új engedélyes községben végzi hasznos tevékenységét. A megyei tanács ipari osztálya működési engedélyt adott ki Dóidéul Kazárra kőműves. Nagyba tonyba villanyszerelő. Somoskőújfaluba pedig lakatos szakma gyakorlására. A lakosság jobb ellátásáért xr Újabb kisiparosoknak rtdiak működési
