Nógrád, 1966. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-25 / 20. szám
4 NÖGR AD Í9C6 január 25., kedd Vita a gaxdasági mechanizmusról Mi az oka a meglepődésnek? A Nógrád ez évi 6. számában Illés Miklós elvtárs vitaindítóként a gazdasági szakembereket napjainkban oly sokat foglalkoztató témával, a gazdasági mechanizmus folyamatban levő változtatásává1 foglalkozott. Cikkével arra ösztönzi a szakembereket, hogy a nyilvánosság előtt, mondják el véleményüket. A kérdés — természeténél fogva — rendkívül sokrétű és bonyolult, ezért csak néhány vonatkozásával szeretnék foglalkozni. ülés elvtárs — megítélésem szerint — helyesen határozza meg a gazdasági mechanizmus fogalmát, de az a megállapítása, hogy a gazdasági mechanizmus mint olyan, objektív kategória, nem állja meg a helyét Maga írja cikkében — helyesen — hogy „A gazdasági mechanizmust tehát úgy is felfoghatjuk, mint az intézmények rendszerét..amely egy sor közgazdasági kategória (terv. ár, bér, stb.) érvényesülési formája. Az intézmények az államhatalom, az államigazgatás és az ezek által létrehozott irányító, ellenőrző szervek által megalkotott rendeletek, utasítások, szabályok szerint járnak el, az ezek által meghatározott szubjektív akaratot érvényesítik. Kutassuk a módszereket A vállalatok, egyéb gazdálkodó szervek működését, tehát szubjektív, egyéntől, szervezettől függő szabályok határozzák meg. Ennek következtében a gazdasági mechanizmus. maga az egész rendszer szubjektív közgazdasági kategória. Ezt bizonyítja megváltoztathatósága is. Helyes viszont az a megállapítás, hogy az objektív gazdasági törvények gyakorlati érvényesülési, megjelenési módja. Akkor járunk él helyesen, ha az objektív törvényekre támaszkodva alakítjuk ki gazdálkodási rendszerünket, olyan eszközöket, módszereket alkalmazunk, amelyek a legjobban figyelembe veszik az objektív gazdasági törvényeket, azok hatását a társadalom alapvető érdekeinek szolgálatába állítjuk. Az objektív gazdasági törvények figyelmen kívül hagyása, az azok érvényesülése ellen ható intézkedések, eljárások alkalmazása is hozzájárult ahhoz, hogy most módszereinket, a gazdaság irányításának rendszerét vizsgálat alá kellett venni. Meg kell j keresnünk gazdasági életünk I irányításának azokat az eszközeit, módszereit, szervezeti formáit, amelyek az eddiginél jobban támaszkodnak az objektív törvényekre, meggyorsítják gazdasági fejlődésünket. Szükséges folyamatosság A gazdasági mechanizmus megváltoztatásának egyik területe a vállalati önállóság fokozása. Illés elvtárs megállapítja, hogy már kaptunk jogot az önállóságra, és ezzel feladatot is, de „bizonyos meglepődés tapasztalható”. Nem adja ennek magyarázatát. A meglepődés tény, és ennek az az oka. — véleményem szerint —, hogy csak részintézkedések születtek, a gyakorlati szakemberek nem látják a tervezett intézkedéseket ösz- szefüggéseiben, perspektívájában. Nem gondolok arra hogy egycsapásra minden intézkedés megtehető és ezzel a kérdést megoldottuk. A folyamatosságra feltétlenül szükség van, de ennek a fokozatosságnak tervszerűnek kell lennie. Egy konkrét példát fFf • OT htogtette az in- tezkedest a tervmutatók csökkentésére, de ma sem tisztázott a vállalati pénz és hitelgazdálkodás kérdése, nem ismeretes, hogy a termelői árrendezés milyen hatást gyakorol majd a vállalatok önállóbb gazdálkodására stb. Illés elvtárs pozitívan értékeli cikkében a tervmutatók csökkentését, köztük a tanácsi ipar vállalatainál a termelési érték mutató eltörlését. Ezzel magam is egyetértek, de ez utóbbi mutató eltörlése bizonyos mértékig látszólagos, ami problémát is jelent Mert például, jelenlegi ismereteim szerint a vállalati alap jövedelmezőségi terv megállapítása továbbra is a termelési érték alapján történik. Bátrabb előrelépést A vállalatok továbbra is kényszerítve vannak arra, hogy a számításbavett, de kötelezően dó nem irt termelési érték mutatót teljesítsék, mert a termelés volumene és a jövedelmezőség tömege között — ha nem is egyenes arányú — összefüggés van. Ez pedig továbbra is életben tartja azokat, a káros kihatásokat, amelyeket a termelési érték mutató kötelező előírása eredményezett Hasonló a helyzet a munkás és az alkalmazotti átlagbérek esetében. Az OT. ezeket az átlagbéreket és az összes béralapot előírta. Ez a két mutató az egyéb béralapok (fiatalkorú, ipari tanuló, állományt« kívüli béralapot) jelentéktelen mértéke miatt behatárolja a munkás és alkalmazotti létszámot is. Innen már csak egy lépés — egy osztási művelet — és meghatározott az egy főre eső termelési érték mutató is. Véleményem szerint ezek azok a jelenségek, amelyek azt bizonyítják, hogy nem merünk elég bátran előre lépni. Papp György a Nógrád megyei Tanács-vb ipari osztályának közgazdásza Mosolygó Antal 1891—1927 kosok között, akik orok dicsőségét szereztek a magyar munkásosztálynak ldJ korhIy ÍJ1-H meg őt Abban n nott fel’ amikor a n^gyar nagyüzemj munkásság 5"?* Jamben forradalmast főtt- Mint vasipari tanonc lát- , a forrongó pesti utcát résztvett a véres demonstrá- ™,b.an,® a magyar munkás- fedhetetlen „tavaszává «hia^°Salíém CgésZ szivé' vel es lelkevel szolgálta osztáüSteT nSPe felszabadulásának Szükségképpen került szem- be kora reformista szociálde- mokrata vezetőivé!. Mint a mátyásföldi repülőgépgyár fő- bizalmija — 1917-ben és 1918- ~ ,igfn nagy hatással volt munkatársaira. Tanította szervezte, vezette őket s üze-’ me} ,az 1918-as őszirózsás forradalom egyik bázisává tette Mosolygó bámulatos lendületű tevékenységének nagy szerepe volt a beket es forradalmi átalakulást követelő 1918-as feb- £3° J* **niusi tomeg-sztráj- kok kirobbantásában. Lobogó temperamentuma, érett osztály- tudata, végtelenül vonzó humanizmusa ezreket lelkesített és ösztönzött halálfélelmet nem ismerő tettekre. És bár többször letartóztatták és megkínozták, nem tudta megtörni a reakció. Ellenkezőleg: minden összeütközése a podagras úri világgal — fokozta tisztánlátását és érlelte tapasztalatait Munkásélete csúcspontjaként a Kommunisták Magyarországi Pártja tagja lett. Ettől kezdve azok sorában harcolt, akik igazi proletárforradalmat akartak. Errd- att 1919 februárjában sokadmagával megint börtönbe került. Csakhogy a reakció már nem tudott végezni vele, 1919, március 21-én kikiáltották a Magyar Tanácsköztársaságot Ezt követően Mosolygó élete egyetlen lobogás volt. Kivette részét a Vörös Hadsereg és a Vörös őrség szervező munkájából, politikai feladatokat oldott meg. Az ellenforradalom egyik vésztörvényszéke nyolc évi börtönre ítélte Ha a fogolycsere-egyezmény nem szabadítja ki, aligha maradt volna életben a börtönben. Így 1921-ben a Szovjetunióba került 1927-ben ott halt meg. Feledhetetlen alakjára még sokan emlékeznek az élők közül. Igazi forradalmár volt, tettei élnek s az új nemzedék tisztelettel gondol rá születésének 75-ik évfordulóján ... F. M. Interview mit dem stellvertretenden Generaldirektor des Leipziger Messeamtes Hans Kynast und der Zeitung „Hógrád" A 801. év Hans Kynastnak, a Lipcsei Vásár helyettes vezérigazgatójának nyilatkozata a Nógrád részére Idén 801. évébe lépett a Lipcsei Vásár. Mit ígér a vásár 801. évében látogatói számára? A kérdés annál inkább izgalmas, mert hiszen a lipcsei vásárok Magyarországon — természetesen Nógrád megyében is — mind nagyobb népszerűségnek örvendenek. Bár Veres Mihálynak, az IBUSZ salgótarjáni irodavezetőjének tájékoztatása szeHans Kynast, a Lipcsei Vásár helyettes vezérigazgatója rint Nógrád megyéből tavaly mindössze 150-en tekintették meg a tavaszi vásárt, idén már eddig több mint 300-an jelentették be utazási igényüket. S mint hírül adtuk, ebben az évben különvonat is indul Salgótarjánból Lipcsébe. A fokozódó érdeklődésre való tekintettel felkerestük levelünkkel a Lipcsei Vásár igazgatóságát, ahonnan kérdéseinkre Hans Kynast helyettes vezérigazgató válaszolt. Szíves hangú levelét, kimerítő tájékoztatást ezúton is köszönjük. Nyilatkozatát az alábbiakban közöljük: NOGRAD: Hogyan értékeli ön a küszöbön álló Lipcsei Vásárt? Eléri-e az 1965. évi tavaszi jubileumi vásárt terjedelmében és forgalmában? H. Bű: A Lipcsei Tavaszi Vásár, amely 1966. március 6- tól 15-ig a „Világkereskedelem és technikai haladás” jelszó jegyében zajlik le, nemzetközi súlya alapján érdekes rendezvénynek ígérkezik. Méltó folytatása lesz a műit évi jubileumi vásárnak. 75 országból körülbelül 10 ezer kiállítót várunk, akik mintegy 90 országból érkező vásárlónak és látogatónak (600 ezer vendégre számítunk) mutatják be gyártmányaikat. A nagy nemzetközi kínálat, amely kiterjed a beruházások és a fogyasztási cikkek minden ágára, élénk kereskedelmi tevékenységgel kecsegtet, s tájékoztatást nyújt a tudomány, a technika fejlődésének irányairól. A tavaszi vásár előterében hagyományok szerint a 35 vásári csoportra tagolt technikai vásár kínálatai állnak, amelyek évek óta széleskörű nemzetközi érdeklődésnek örvendenek. A kiállítók körülbelül 20 országból képviselik majd szerszámgépgyártásuk, elektronikájuk és vegyiparuk újabb eredményeit. Az elektronikai csoportban mintegy 15 ország kínálja az automatizálás, a kohászat, a nehézgépipar és a finommechanika különböző ágaiban létrehozott gyártmányait. A nemzetközi érdeklődésre ugyancsak szá- mottartó fogyasztási javakat szakosítva, 25 csoportba osztva Lipcse belvárosának vásárházaiban állítják ki. Több mint 20 ország mutatja be élelmiszeripari készítményeit, élvezeti cikkeit, textíliáit, ruházati iparának termékeit. Nagy érdeklődésre tarthatnak számot a könyvkiadás termékei, a gyógyszerészeti és kozmetikai cikkek, a háztartási eszközök, valamint a bútorok. NOGRAD: Mely országok képviseltetik magukat jelentősebb mértékben a Lipcsei Tavaszi Vásáron? H. K.: A kiállítási terület háromnegyed részét, 345 négyzetmétert, a Német Demokratikus Köztársaság veszi igénybe. A szocialista országok, több mint 200 külkereskedelköztársaság a Lipcsei Vásárnak tulajdonít, kifejezésre jut abban a tényben, hogy a magyar külkereskedelmi szervek egyedi csoportokban vesznek részt a kiállításon, s ezenkívül kereskedelmi és információs csoportot is fenntartanak. A technikai cikkek közül az érdeklődés középpontjában bizonyára a szerszámgépek, az elektronikai termékek, a gépjárművek és a mezőgazdasági gépek állanak majd. NOGRAD: Lipcse városa milyen kulturális lehetőségeket nyújt a vásár vendégeinek? H. K.: A rendezvények, amelyeket a tavaszi vásár idejére szerveznek, sokoldalúak lesznek, megfelelnek mind a bel-, mind pedig a külföldi vendégek legkülönbözőbb igényeinek. A Német Demokratikus Köztársaság ismert zenekarain és művészein kívül az idei tavaszi vásár alkalmával számos külföldi művész vendégszerepei majd Lipcsében. Külön említésre méltó lesz a zágrábi kamarazenekar szereplése és a „Ritmikus Vásárminták” című nagy szórakoztató rendezvény, amelyen a világ számos országából Lipcsébe érkező híres slágerénekesek is fellépnek. Sajátos vonzóerőt jelenthet az afrikai „Dahomey” balett. A lipcsei színházban pedig ekkor adják elő első ízben Rolf Hoehut: „A helytartó” című darabját. A jazz kedvelői és barátai számára Chris Barber londoni jazz zenekara gondoskodik |gw|jg!HK|g&; 5 '* " ' 'f a- ' ■# L jg r I m * Mindenki megelégedésére Azt mondja egy osztályvezető ismerősöm: ha egy akta harminc nap alatt nem intézi el magát — baj van az aktával. No, lám, mit nem hall az ember! Arcom mégsem lehet meggyőzően értelmes, mert értésemre a következő történettel bizonyítja igazát. N. termelőszövetkezet istállót épít. Szüksége van 400 négyzetméter hullámpalára. Hiánycikk, nem megy könnyen a dolog. Mindenesetre a megrendelőpapírokat elküldik. De azért az elnök is elutazik Pestre. Beszél az öccsével, segítsen az ügyben. Az öccs fontos beosztású ember. Felméri a helyzetet és segít. Nem, nem telefonon. Átmegy a vállalat igazgatójához és megbeszéli vele az ügyet. „Termelőszövetkezetről van szó, komám. Légy szíves, mihamarabb intézkedni, ha módodban áll.” Ezzel az ügy elintézett — gondolnánk mi. De mégsem. Nézzük csak a főagronómust. Hiú ember, de ebben az esetben ez nem rovottmúlt, mert rossz tulajdonságát most jóra használja. Mit az elnök, majd én! Felugrik ö is Pestre, az újságíró barátjához. Együtt rágják az ügyintéző osztályvezető lelkét: „csináld meg öregem”. Az elnökről egy szót sem szólnak. Amikor elmennek, az ügyintéző osztályvezető leszól telefonon az ügyintéző előadónak. „Kovács kartárs, N. termelő- szövetkezetnek sürgősen adja ki a hullámpalát”. — Jó, jó osztályvezető kartárs. De már maga a második. Az igazgató elvtárs is szólt kora reggel ebben az ügyben. — Ahá, komolyan? Na és?... — Semmi baj, de én már tegnap a megrendelőlevél alapján leszállítottam a palát. Es nem tudom, most mit tegyek? Még kétszer megküld- jem ugyanazt a mennyiséget? — Nem, dehogy, rendben van, köszönöm — válaszolja. Az elnök hazautazott és a palát látva, szeretettel és büszkeséggel gondolt az öccsere. Meg is írta levélben a nagy hálát. Az öccs is kanyarított egy köszönőlevelet, az igazgatónak. Az igazgató a napi postát olvasva, megállapította, hogy a hála virága mégsem a síron nyílik. A főagronómus felbuzdulva, Öt liter kisüsti pálinkát küldött az újságírónak. Nem fogott ki rajta az elnök! Az újságíró összehozott egy tűrhető kis dolgozatot a vállalat eredményes gazdálkodásáról, kiemelve az osztályvezető tevékenységét. Az osztályvezető szólt a titkárnőjének; hozasson konyakot, délutánra meghívta az újságírót. Az előadó munka után hazament és szólt az asszonynak, ne melegítse meg a babfőzeléket, talán ebben a hőségben hidegen jobban ízlene. (suba) A dupla M-szimbólium mi vállalattal vesznek részt a kiállításon, 40 ezer négyzet- méteren mutatják be gazdasági fejlődésük eredményeit. A legnagyobb szocialista kiállító ismét a Szovjetunió lesz. Az európai kapitalista államok közül a vásáron Francia- ország, Nagy-Britannia, Olaszország, Ausztria, Hollandia, Svédország, Belgium és Dánia képviselteti magát jelentősebb mértékben. A 30 tengeren túli állam közül a legnagyobb kiállító India és az Egyesült Arab Köztársaság lesz. NOGRAD: Hogyan vés* részt az 1966-os Lipcsei Tavaszi Vásáron a Magyar N épköztársaság ? H. K.: Az a nagy jelentőség, amelyet a Magyar Népma jd a szórakozásról. Ezenkívül számos koncertet rendeznek híres karmesterek (Witold Rowicki lengyel, Robert Heyer nyugatnémet) vezényletével. A bárokban és a kabarékban az esti és az éjszakai órákban az állami koncertiroda gondoskodik színes műsorokról, a vendégek szórakoztatásáról. Artistáink és táncosaink magasszínvonalú művészetükkel ugyancsak elsőosztályú műélvezetet nyújtanak. Mindent összefoglalva sl- mondhatom, hogy az idei Lipcsei Tavaszi Vásár- semmivel sem marad el a múlt évi ui- bileumi vásártól. Az interjút készítette: Tóth Eleméi
