Nógrád, 1966. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-23 / 19. szám

10 NÖGHÄ D 1966. január 23 vasárnap A ..I iMlomniiyow’* víxöxönoliuólcí 4 *’**"? népsége tündöklése és bukása számokban A bibliai vízözönmonda so­káig, évszázadokon át izgatta a tudósok képzeletét. Volt vagy nem volt vízözön, — ha volt — hogyan népesedett be újra a Föld növényekkel és állatokkal? Már a középkor végén akad­tak művészek, tudósok, gon­dolkodók, akik magában a vízözönben is kételkedtek és inkább hittek a régi görög és római természetbölcselők­nek, akik mitsem tudva a vízözönről, természeti úton igyekeztek megmagyarázni, hogyan kerültek a hegyek kőzeteibe kővévált csigák és kagylók. Leonardo da Vinci, a nagy művész és tudós 1509- ben azt írta, hogy a tenger és a szárazföld időnként he­lyet cseréltek, a sós víz visz- szahúzódott a szárazföldekről és a csigaházak és kagylótek- nők, amelyekből az állatok ki­vesztek, iszappal teltek meg és kövesítő anyag járta át őket. Azt írta Leonardo: a biblia szerint az egész földön negyven nap és negyven éj­jel esett az eső. A víz ilyen körülmények között tehát se­hová sem folyhatott le. Ép­pen ezért a „józan ész mondja — nem hiheti a Föld­nek az Özönvízből való kie­melkedését”. Ezt a világos és józan ma­gyarázatot azonban a kortár­sak nagy része nem fogadta el. Még kétszáz év múlva is azt vallották, hogy „az özön­víz az egész Földet elborítot­ta, az életet elpusztította. A katasztrófa után leülepedő rétegekből pedig kialakult a mai földfelszín”. Így kezdő­dött a „tudományos” vízözön- elmélet, amit diluviumnak, vízözönnek neveztek el. Egy angol orvos, John Woodward 1695-ben foglalta össze elsőíz­ben mindezt könyvében. Ennek a katasztrófa elmé­letnek legnevesebb védelme­zője Cuvier György, a francia akadémia tagja és a párizsi egyetemen a természettudo­mányok tanára. Gyakori tapasztalat volt, hogy az ásatások során nap­világra kerülő őskori állatok különböznék Földünk élő ál­latfajaitól. De mi lehet ennek a különbségnek az oka? Lin­né Károly, az élő növény- és állatvilág nagy rendszerezőie azt hirdette, hogy „annyi nö­vény- és állatfaj van, ahányat kezdetben az Isten teremtett” Cuvier ugyan már nem hitt a bibliai teremtéstörténetben, együgyűségnek tartotta Noé legendáját is. de nem hitt ab­ban sem, hogy az állat- és növényfajok egymásból szár­maznak. Ezt tanította viszont a párizsi egyetemen egy má­sik professzor, Lamarck. Ugyanabban a tanteremben két különböző nézetet, de ezen keresztül két merőben eltérő világnézetet is tanítot­tak. Mindez a francia forra­dalom. majd Napóleon ural­kodása idején történt. „Nos, arra a belátásra ju­tottam, — írta Cuvier — hogy nagy eseményeknek kellett ezeket a jelentős különbsége­ket állatok és állatok, növé­nyek és növények között elő­idézniük. Katasztrófák for­gatták föl a földgolyó felszí­nét. A tenger áradása és visz- szahúzódása sorozatosan kö­vették egymást. Egyik perc­ről a másikra változtatva meg a Föld felszínét, pusztítva el a növény- és állatvilágot. Ez­ért a kihalt lények nem le­hetnek ősei a mai állatok­nak.” Cuvier, — egyébként a pro­testáns ügyek minisztere — nem fogadta el Lamarcknak az állatok egymástól szárma­zásának tanítását, mert, úgy­mond, „nem kisebbíthetjük isten dicsőségét azzal a felte­véssel, hogy kezdetben a vi­lág nem volt tökéletes és a fajok tökéletesedésre szorul­tak”. Halála után, 1832-től nem volt többé a katasztrófa elméletnek kimagasló védel­mezője és Lamarck, majd Darwin tanítása után, akik bebizonyították, hogy a fajok egymástól származnak és a kihalt lények a mai fajok ősei, nem is lett volna érde­mes a katasztrófaelmélettel to_ vább foglalkozni. így múlt el a tudományé’ fejlődésével egy bibliából me rített mutatós elmélet, hog' átadja helyét egy olyan el­méletnek, amely a fantázia helyett kézzelfogható bizonyí­tékokra építi mondanivalóját. A vizözönelmélot bukása azonban csak egy a sok közül. Tasnádl-Kubacska András Az Egyesült Nemzetek Szervezetének adatai szerint a világ népessége 1965-ben újabb 65 millióval növekedett. Az adatok szerint a világ mai 3,3 milliárdos népessége 1980- ra majd 4,3 milliárdra nő. A 10 legnagyobb népességű or­szág jelenleg (a számok mil­liókat jelentenek): Kínai Nép­köztársaság 690, India 470, Szovjetunió 229, Egyesült Ál­lamok 192, Indonézia 102, Pa­kisztán 101, Japán 98, Brazília 80, Német Szövetségi Köztár­saság 76, Nagy-Britannia 54. Becslések szerint 1980-ra a sorrend így alakul: Kínai Népköztársaság 840, India 660, Szovjetunió 278, Egyesült Államok 240, Pakisztán 154, Indonézia 153, Brazília 123, Japán 111, Nigéria 91, Mexi­kó 70. Repülőtér a postán Moszkvában egy új posta­épület teteje — repülőtér. ML —4 típusú helikopterek száll­nak erre a fél futballpálya nagyságú tető-repülőtérre. Az Uraiba és a középázsiai váro­sokba címzett és a moszkvai repülőterekre érkező postát továbbítják ide. Európában ez a második ilyen „postai tető­repülőtér”, az első egy brüsz- szeli postahivatal tetején lé­tesült Apátok megint elissza a bandáját Anyu! Ha nagy leszek, én fa vihetek kisbabát? Yilágrekon!—alkohollal Bgv amerikai repülőgép- gyári mérnök ötlete, hogy egy Triumph gyártmányú motorke­rékpármotort beépítettek egy 5 m hosszú, repülőgépről ledob­ható torpedóalakú üzem­anyagtartályba. Az összesen 500 mm széles, 200 kg súlyú motorkerékpárral hivatalos se­bességi világrekordot állítot­tak fel, 370 km/óra eredmény­nyel. A sorozatgyártású mo­toron csak annyi változást vé­geztek, hogy a hengereit kis­sé felfúrták és 11:1 kompresz- szióarányt állítottak be. Az üzemanyag alkohol volt. Könyvtár egy cigaretfás dobozban Janka Gyula, a budapesti Egyetemi Nyomda igazgatója, régi nyomdászszakember, a miniatűr könyvek rajongója. Háromszázhatvannyolc kötetet számláló gyűjteményének első darabját tíz éve szerezte. Azó­ta, számos külföldi szakgyüj- tővel tartja a kapcsolatot. Egy nagyobb cigar ettás dobozban elférne az értékes, kis könyv­tár, amelynek parányi könyv­remekei 16 ország legjobb nyomdászainak, könyvkötői­nek szaktudását dicsérik. Mik- roszkópikus könyvek a szem­üveg mögött. (MTI Foto — Szebellédy üéza felv.) Uhu! Felfedeztem Amerikát VASÁRNAPI FEJTÖRŐ A szatíra mestere 140 éve született M. J. ág. 70. Csomagot elküld. 72. Szaltikov, írói álnevén ötösfogatot alkot (két szó). Scsedrin kiváló orosz szati- 3 Kellemes lllatú nkus író. _ _ , ,, 75. Drámát színpadra visz. VÍZSZINTES: 1. A cári hi­vatalnokok korrupt, népnyú­zó uralmáról mond ítéletet ebben a művében. 12. UPA. 13. Enyves anyag tulajdon­sága. 15. Légnyomás mérték- egysége. 16. Még nincs. 18. Tartozást egyenlít ki. 19. Történet csattanóval. 20. Újkeletű. 22. Rámol. 23. Is­mert karikatúrista. 24. En adok, te adsz,... 25. Hirtelen fájdalomra mondjuk. 26. ZAL. 27. Azonos betűk. 28. Akik itt vagyunk. 29. Győr-Sopron megyei község (—’). 30. Most. 32. Szolmizációs hang. 33. Hölgy. 36. Gyermekét. 37. Régi előd. 38. Várható. 43. Vissza: szibériai folyó. 44. Szaltikov 1884-ig ennek a folyóiratnak volt a szerkesz­tője. 45. Zenei műszó, befe­jező részt jelent. 46. Szájban van. 47. Műtrágya jelzője. 49. Fogyasztja. 52. Arab törzsfő. 54. Dunántúli folyó. 55. So­mogy megyei község. 59. Városrész rövidítése. 60. Cirkónium vegyjele. 61. Üz­letember. 63. Szolmizációs hang. 64. Kidob. 66. Gyako- rító képző. 67. A bridzs egyik műszava. 69. Népgazdasági 77. Kerti építmény. 78. Ke- 7. Hirtelen odanyúl. 8. SAD. sernyés izű. csonthéjas gyű- 9. Kerti munkát végez. 10. mölcs. 79. Mozi felel Afrikai gázlómadár. 11. Ezen FÜGGŐLEGES: 1. Nyugati forog a mesebeli vár. 14. utazásának tapasztalatait eb- Szaltikov-Scsendrin regénye, be a művében szűrte le melyben a cári Oroszország Szaltikov-Scsendrin. 2. Mű- társadalmi visszásságait áb- tét végzése. 3. Harun al-....; rázolja. 17. Kettősbetű. 19. mesebeli keleti uralkodó. 4. V. A. 21. Sín anagrammája. Igekötő. 5. Vissza: sziget az 23. Holland légiforgalmi tár- Ir-tengerben. 6. Mustárgáz. saság. 28. Konzervatív. 31. Házi munka, névelővel. 34. Mutatószó. 35. Az összeadás szava. 39. Mutatószó és név­elő. 40. E. I. F. 41. Sebhely. 42. TYP. 44. Ide szállító, ide.. 45. Hangot ad a madár. 48. Riadalom. 49. A sarkvidéken élő nép. 50. Végtag. 51. Bo­rotvapengének is van. 53. Fémtárgyakat bevonó iparos. 55. Ezen a rövidített néven emlegetik a new-yorki ope­raházat. 56. Monda. 57. Ügy­irat. 58. IDS. 61. Gondozott udvar. 62. Áradat. 65. Előfor­dul. 68. Az angol kft. 70. Fal betűi, keverve. 71. Darál páratlan betűi. 74. A villa­mos ellenállás egysége, fon. 76. Ö, latinul, nőnemben. BEKÜLDENDŐ: a vízsz. 1., 44. és a függőleges 1„ 14. számú sorok megfejtése. A január 16-i keresztrejt­vény helyes megfejtése: A nemzet csalogánya, Szökött katona, Sári bíró, A falu rosz- sza, Nagymama, Fekete do­mino, A piros bugyelláris. Könyvjutalmat nyertek: Me­ző Sándor Salgótarján, Mifcuk Teréz Dejtár, és Sidi József Pásztó. A könyveket postán küldjük el. Verébnek néz maga engem? Kiss Béla rajzai MORZSÁK A rendkívüli elmék nagyra Az emberi irigység iüiel- becsülik a közönséges és hét- metlenebbül viseli el mást* köznapi dolgokat; a közönsé- örömét, mint a magunk ba- ges elmék csakis a rendkívü- jait. li dolgokat kedvelik és ke- * resik. * Az igazi filozófus az. aki Amikor huszonnégy órával merőben elméjének erőfeszí­hamarabb van igazunk, mint tésével jut oda, ahová az az emberek többségének, hu- emberek többsége csak az idő szonnégy óra hosszat bolond- jóvoltából érkezik el. nak néznek bennünket. * • Az akartanak, akárcsak az Az érzelmek vagy a hitek étvágynak, szünetekre van megváltoztatása megváltoz- szüksége. tatja a társadalmat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom