Nógrád. 1965. december (21. évfolyam. 286-311. szám)

1965-12-19 / 302. szám

4

NÖGRÄ15

T965. december 19., vasárnap

Pock Jenő

(Folytatás a 3. oldalról)

*6 szociális juttatások növekedése az 1965. júliusában felemelt családi pótlék egész évi hatása szintén reáljövedelemnövelő tényező. Mindez 3,5 százalékkal. összesen több mint 4 milliárd forinttal növeli a bérből és fizetésből élők reál j övedelmét.

A termelékenység gyorsabb növelésével további terven kívüli lehetőség nyílik arra, hogy a központilag elhatáro- eottakon túl, az üzemek bér- korrekciókat hajtsanak végre. Ezt szolgálja az is,- hogy a vállalatok a tartós létszám- csökkentéssel megtakarított béralapnak 75 százalékát fordíthatják a dolgozók fizetésének növelésére, valamint jutalmazására, az eddigi 50 százalék helyett. Az üzemek az eddiginél jobban érdekeltek az export növelésében és az import csökkentésében. Ez remélhetőleg ugyancsak azt eredményezi, hogy béremelésre és jutalmazásra is felhasználható terven felüli összegekhez jutnak.

KÉRDÉS:

A húsárak emelése nyilván módosítja a háztartások étrendjét. Hogyan elégítjük ki a más élelmiszerek iránt várhatóan megnövekedő igénye- ket?

VÁLASZ:

A disznó- és marhahús fogyasztásának várható csökkenését mindenekelőtt több tojás és baromfi fogyasztásával lehet pótolni. Intézkedéseket teszünk, hogy e cikkekből megfelelő legyen az ellátás, és az árak ne emelkedjenek. Jelenleg mindkét cikkből elég jelentős exportunk van. A marhahús a tőkés piacokra jó exportcikkünk. A marhahúsból többet tudunk exportálni. a baromfi és a tojás kevésbé gazdaságos exportjának csökkentésével, ez utóbbiakból jobban el tudjuk látni a hazai piacot. Terveink szerint, 1966-ban az ideinél körülbelül 30—40 százalékkal több baromfit juttatunk — a hazai fogyasztóknak.

Ami a zöldség- és gyümölcsellátást illeti, joggal reméljük, hogy közepes időjárás mellett az ideinél legalább 30 százalékkal nagyobb lesz a zöldség- és gyümölcstermelés; ennek következtében az ez évihez képest csökkenni fognak az árak. A hazai ellátás követelményeit a cikkek exportjánál is lényegesen jobnyflatkozata

ban figyelembe vesszük, mint ebben az esztendőben.

KÉRDÉS:

A tájékoztatóból kitűnik, hogy a jövő évi bér- és árintézkedések zöme csak feb- ruár 1-től, egy részük még később kerül bevezetésre. Mi indokolja, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően már most nyilvánosságra hozták a tervbe vett intézkedéseket?

VALASZ:

Árintézkedéseknél ez valóban szokatlan, ügy gondoltuk azonban, hogy helyes, ha éves tervünk nyilvánosságra hozatalakor teljes összefüggésükben a dolgozók elé tárjuk szándékainkat. A részletes árjegyzékek — ahogy már említettem — csak a későbbiekben készülnek el és csupán a bevezetés napján kerülnek nyilvánosságra.

A Központi Bizottság novemberi ülésén, a gazdasági irányítás reformjával kapcsolatban. már nyíltan szóltunk életszínvonal politikánk irányelveiről és a nyilvánosságra hozott beszámoló is említi az ár- és kereseti arányok fokozatos megváltoztatásának szükségességét. A tiszaszeder- kényi gyáravató-ünnepségen összegyűlt több ezer hallgató előtt én már nyíltan beszéltem az ármódosításokra vonatkozó, akkor már jórészt kialakult elképzeléseinkről. Viszont a liszt, a kenyér, a cukor, a zsír árának emelkedéséről elterjedt híreket cáfoltam, mert ezek a híresztelések akkor sok helyen bizonyos mértékű felvásárláshoz vezettek. Mivel határozatok akkor még nem voltak, beszédemnek ez a része csak rövidítve kerülhetett nyilvánosságra. Az enyhén szólva nem szerencsés rövidítés, sajnos félreértésekre adott alkalmat, amelyeket csak most, a döntések közzétételével oszlathatunk el.

Népünk felnőtt, öntudata erősödött. Joggal bízunk abban, hogy meg fogja érteni intézkedéseink célját, amely a népgazdaság továbbfejlesztését. a dolgozó nép érdekeit szolgálja. A pártnak és a kormánynak az a kérése, hogy járuljon hozzá minden dolgozó jövő évi tervünk hiánytalan megvalósításához, munkája hatékonyságának fokozásával, a termelés újabb sikereivel — fejezte be nyilatkozatát Fock Jenő.

Salgótarjáni és kubai amatőrrádiós első rövidhullámú randevúja

Csütörtök reggelre virradó éjszaka hatezredik külföldi összeköttetését- ünnepelte Nagy Béla salgótarjáni amatőradós, a posta erősítő állomásának vezetője. A HA—6—NC rövid- hullámú hívó jelét szinte a világ legtávolabbi zugában is fogták már a fehér- és szi- nesbőrű kollégái. Több mint háromezer visszaigazolólap, elismerő oklevél és a nemzetközi amatőrversenyben elért elsők közötti helyezés jelzi kiváló teljesítményét.

Legutóbb az NDK amatőrrádiósai által meghirdetett felszabadulási versenyben első helyet szerzett a magyar rádiósok között. A hatezredik összeköttetés egyben kubai amatőrrádióssal történt első üdvözletváltás is volt 9 rövidhullámú randevú kubai résztvevő a negyven méteres hullámhosszon „CO” hívójellel válaszolt a Salgótarjánból továbbított és a nemzetközi amatőrrádiósok körében közismert köszöntésre. A kubai összeköttetés után még Holland, svéd, lengyel, ausztrál és egy szovjet jóbarát válaszolt Nagy Béla hívójelére.

Karancslapujtőn

Karancslapujtőn, a Kossuth Lajos utcai útépítés régi gondja a község vezetőinek. Problémát okoz, hogy az utcát hosszában ketté szelő Karancs patak miatt tulajdonképpen két utat kell építeni. Hosszas előkészületek után az idén mégis megkezdődtek a munkálatok. Az útépítés költségei, amelyet megyei beruházási keretből fedeztek, mintegy 4 millió 200 ezer forintot tesznek ki. Ebből az idén egymillió 400 ezer forintot használnak feL Az utca mindkét oldalán járdát, a patakon keresztül pedig három vasbeton- hidat építenek. A földmunkák 75 százalékát már elvégezték, s az új utat 1966. végén adják át

xm.

— Szeretnék veled egyszer komolyan beszélni. Tisztázni kell azt a félreértést. Elvégre barátok vagyunk.

— Költői túlzás.

Doktor Jász meglepetten kapja fel a fejét a váratlan feleletre.

— Hogy?..

Zsupán nyugodtan, minden indulat nélkül beszél.

— Jót hallottad. Az akkumulátor csak ürügy volt, hogy idejöjjek. Elküldhettem volna akárkivel. De az ember néha beteges vonzalmat érez, hogy lássa azt, akit gyűlöl. Engedtem a kísértésnek. Láttalak, elég belőled. Egy életre. Láttam dolgozni a kuruzslót, aki a gyilkosságot félreértésnek nevezi. Sajnos nagyon merev vagyok, és nincs mit tisztáznom a jópofa gazemberekkel. További kellemes perselyezést.

Keserű gúnnyal biccent köszönést, és magára hagyja a meglepettségtől bamba pofát "ágó Jászt. Odakint ráérősen felbúgatja az autó motoriát. majd tágas fordulóval gurul ki az udvarról.

Útközben még fütyürészik

is. Bolond, kiszámíthatatlan ez a nap, egy kicsit mámoros, egy kicsit ijesztő. Szórakoztatja, hogy mára félig-meddig törvényen kívül helyezte magát. Nem akarja félrevezetni a saját eszét, tudja, nagyon is nyomasztó gondok tetején hányódik mondvacsinált nemtörődömsége, dehát éppen a gondjai elől szeretne menekülni legalább erre az egy napra. Tudja már, hogy ez bajosan fog sikerülni. Töpreng, merre lenne érdemesebb el- kocsikázni, egyszer csak elemi erővel tör ki rajta az anyja utáni vágyakozás. Tőle sem akar semmi határozottat, egyszerűen látni akarja.

Kényelmesen, gyalog ballag fel a hegyre. Biztatást szeretne meríteni az ismerős környezetből, ahol gyermekkorát töltötte. Szomjas tekintete bebarangolja a szép őszi tájat. Meg-megáll a fák alatt, dió után kutat az avarban. Amikor a magaslatra ér, elnéz arra, ahol a szőlők és a gyümölcsösök lassan belesimulnak a Bakony erdőségeibe az alattomosan súlyosodé felhők alatt.

Jászék, különösen a férfi, eleinte minden lehetséges módon kezdeményezték a ba- rátkozást. Látni lehetett, hogy szándékuk több mint a jóindulatúan korrekt kapcsolat. Meglehetősen magukrahagyat- va éltek, s barátok iránti vágyakozásukban elmentek egészen a bizalmaskodásig. Ez feltűnt Zsupánéknak, de kezdetben semmi rosszra nem gondoltak. Nekik is szükségük volt a jó ismerősökre, akikről remélték, hogy később nagyszerű barátok lesznek.

Egy alkalommal közösen kirándultak a Bakonyba egy kis nomád kikapcsolódásra. Jászék Volgájával mentek, mivel Zsupánnak akkor még nem volt kocsija.

Tisztáson ütöttek tábort. Zsupán pecsenyét sütött, forgatta a tűz fölött a nyársat. Felesége gallyakat szedett távolabb. Jász csak szórakozottan figyelte a tűz körüli eseményeket, szemét inkább a távolabb, mezítláb csetlő-bot- ló fiatalasszonyra meresztette.

Jászné gyermekded módon viháncoit, szerfölött tetszett neki a tábortűz, és az egész cigányos móka, de közben aggodalommal leste a fűvön mászkáló bogarakat.

Jubileumi hangverseny

Tízéves a Salgótarjáni Állami Zeneiskola

A zeneiskola koncertjei évek óta jelentős kulturális eseményt jelentenek a megye- székhelyen. Képünkön: hangversenyt vezényel Virágb László igazgató

Koppány György felvétele

A számvetés esztendejében, az eredmények felmutatásának igényével rendezte meg pénteken este jubileumi hangversenyét a Salgótarjáni Állami Zeneiskola. A József Attila művelődési otthonban összegyűlt szép számú közön— Tiborkám, édes, mi az a kullancs? — kérdezte kényeskedve.

Jász feltűnően pislogott a fiatalasszonv felé. Zsupán úgy tett, mintha nem vette volna észre.

— Az egy erőszakos rovar, pici angyalkám — válaszolt a férj. — Átfúrja a birka koponyáját. Ilyenkor mondják, hogy kerge birka.

— Repülni is tud?

— Hogyne. Ha megtanítják.

Zsupánná panaszos nyöszörgésére lettek figyelmesek. A fiatalasszony -vagy húsz lépésnyire ült a fűben és segélykérőén mondogatta:

— Jaj... jaj a lábam...

A két férfi egyszerre ugrott fel. Zsupán nem tudott mit kezdeni a nyárson sülő pecsenyével. Mire Jászné kezébe nyomta, a másik férfi már megelőzte. Sebtében fel- nyalábolta a fiatalasszonyt, magához ölelte, így szaladt vele a tűzhöz, noha erre semmi szükség nem volt. Zsupán el akarta venni tőle, de látta, hogy felesége barátságosan átöleli a kollega nyakát Lassan ballagott visszafelé és mire odaért, Jász buzgón vizsgálta a fiatalasszony talpát. Kihúzta a tüskét, de a vizsgálódást nagy körültekintéssel folytatta tovább. Rájukvetődött az odaérkező Zsupán árnyéka, a fiatalasszony ijedten észbekapott szótlanul lehajolt hozzá, kinyomta a vért a tüske helyéből, s finoman meg- símogatta felesége bokáját.

(folytatjuk)

séget az ünnepi alkalom mellett igen gazdag, változatos zened program vonzotta.

A hangversenyt Molnár Pál, a megyed tanács művelődés- ügyi osztályának vezetője nyitotta meg.

A növendékek műsorából több produkció maradandó élményt szerzett a hallgatóságnak. A legkisebbek sikerét a feltűnő technikai biztonság mellett az előadásmód közvetlensége, a pódiumra-lépés naiv bája fokozta. Különösen' Simon Gabriella zongorajátéka tetszett, de jól sikerült Füzes Péter, Boros Erzsébet, Verebélyi Zsuzsa bemutatkozása is. A továbbképzős növendékek közül Zeke Ágnes zongora produkciója emelkedett ki. Doquin: A kakukk című művének interpretálásában annyi, játékosságot adott, hogy előadásának sajátos erényeit. az erőteljes hangvételt, ritmikai feszültséget csak másodsorban dicsérhetjük. Dudás László Bartók Gyermekdalának sikeres bemutatásával, Belányi Zsuzsa Mendelssohn — énekszámának kiérlelt, rendkívül finoman motivált előadásával tűnt ki. A finomság, a jó ízlés, a mértéktartás egyébként a növendék-gárda valamennyi előadójára jellemző volt.

A tanárok műsora Schubert D-dur szonatinájának bemutatásával kezdődött. Molnár Zsolt hegedűn, R. Baranyai Marianna zongorán működött közre. Molnár Zsolt stiluskész, formabiztos előadóművésznek bizonyult, R. Baranyai Marianna az emberi éreések széles skáláját tudta zongorajátékába! összefogni, a szilaj jókedvtől a végtelen szomorúságig. Füzes Zsigmond hegedűjátékának a szuggesztivitás, a sokoldalúság volt a fő erénye, s a lendület. Érdekes színfolt volt a műsorban Ary Tibor Rondója, amelynek bemutatására Borsányi Mátyás vállalkozott, nem kevésbé Guthy Éva két igen kulturált énekszáma.

Az est legforróbb sikere az ünnepi repertoár utolsó darabja volt. J. Ch. Bach: C- moll brácsaversenyét Virágh László adta elő a zeneiskola kamarazenekarának kíséretével. Az előadás igazi zenei csemege volt. Virágh Lászió virtuóz technikával, mély átéléssel játszott, s a kamarazenekar élén Jávor B. Zoltán — aki nagyobb nyilvánosság előtt most mutatkozott be először Salgótarjánban — tapintattal, ízléssel oldotta meg a kíséret irányítását. A vezénylés határozott célszerűségét, az igen fegyelmezett irányítást a mű drámai pontjain forró érzelmiség, sőt a monumentális láttatás igénve színezte. A nézők percekig tartó tapssal köszönték meg az élményt.

A Salgótarjáni Állami Zeneiskola jubileumi hangversenye bizonyított. Komoly művészi kvalitású előadások it hallottunk növendékektől, tanároktól egyaránt. S ha a ünnepi rendezvény pozitív összképét rontotta is néhány szépséghiba (igénytelen konferansziék, lehetetlen mu- sorbefejezés), a koncert a következő tíz évet illetően sok ígéretet jelentet*.

Erdős István

l