Nógrád. 1965. december (21. évfolyam. 286-311. szám)
1965-12-17 / 300. szám
1965. december TT péntek. NÖGR AD 3 A törzsgárda megbecsülése Természetes ma már nálunk, hogy a dolgozók véleményt mondnak, bírálatot gyakorolnak az üzem munkájáról, vezetéséről. A legtöbb segítséget a hosszú idő óta egy helyben dolgozók, a törzsgárda tagjai adhatják. A munkás, akinek évről-évre nagyobb a gyakorlottsága, könnyebben megbirkózik a nehézségekkel. A SZOT Elnökségének határozata kimondja, hogy a szakszervezeti és gazdasági vezetés feladata a törzsgárda kialakítása és megbecsülése. Azoknak, akik munkahelyükön öt-tíz, illetve húsz évet becsülettel letöltenek, a törzsgárda jelvény bronz, ezüst és arany fokozatát kell adományozni. Ezzel a vállalatok többségénél élnek is. Nem véletlen, hogy az ipar, a mező- gazdaság, a kereskedelem és a közlekedés területén mint- pgy huszonhétezer dolgozó legalább öt éve egy helyben munkálkodik. A Mátranováki Bányaüzemnél a dolgozók 85, a ZIM Salgótarjáni Gyáregységénél 72, az Acélárugyárban, az autóközlekedésnél 70—70 százaléka már legalább a bronz jelvénnyel rendelkezik. Örvendetes az is, hogy ezekben az üzemekben több mint kétezer azoknak a száma, akik az arany fokozat tulajdonosai és sokan közülük kormány- és miniszteri kitüntetésben is részesültek. Az erkölcsi elismerés mellett az anyagi megbecsülést jelenti, hogy a nyereség kifizetésénél, a hűségjutalomnál figyelembe veszik az eltöltött éveket. Így érvényesül az a helyes elv, hogy aki hűséges az üzeméhez, többet ad, példásan dolgozik, az nagyobb mértékben részesüljön a javakból. A vállalatok vezetői sokszor mondják: törzsgárda nélkül nehéz lenne a tervteljesítés. hiszen munkájuk mellett értékesek javaslataik is. A különböző fórumukon ők hallatják leginkább szavukat. Megfontoltságuk, üzemi ismeretük. sok éves tapasztalatuk adja ehhez az alapot. Csak helyeselni lehet az olyan kezdeményezéseket, amikor a vezetők fontos kérdések megoldásához törzsgárda-értekez- leteken kérnek véleményt. Így van ez az Öblösüveggyárban, ahol félévenként összejönnek. Az Állami Építőipari Vállalatnál bevonják őket az intézkedési tervek kidolgozásába, a Nógrádkövesdi Állami Gazdaságban a kampánymunka idején és a tervezés időszakában együtt határozzák meg a feladatokat. Ahol tudják, hogy számítanak rájuk, ott ezt még eredményesebb munkával hálálják meg. Erről sok szép tett tanúskodik. Az építőknél például Görbicz Sándor ácsbrigádja az üveggyári rekonstrukciónál jó munkájáért 3500 forint célprémiumban is részesült. Tóth László kőműves brigádja az új módszerek elterjesztésében jár élen. A Mátranováki Bányaüzemnél Hegedűs László és Bakos István termelési eredménye és minőségi munkája hosszú évek óta ismert. A törzsgárda tagjaira egyre inkább jellemző az önkéntes, tudatos fegyelem. A ZIM-ben Varga István minden esetben fellép a fegyelemsértőkkel szemben. A Mizserfai Bányaüzemnél Sándor István csapata olyan fiatalt vett be közösségébe, akinek korábban sok igazolatlan hiányzása volt Azóta e hiányosságok megszűntek. Figyelemre méltó az egészségügy törzsgárdájának áldozatkész munkája is. Péter Istvánná, a balassagyarmati kórházban azon van, hogy a betegek környezetét otthonosabbá, szebbé tegye. Ugyanitt GáErgonómia — új fogalom a lengyel iparban Milyen pszichofizikai változások zajlanak le a munkás szervezetében munkavégzés alatt? Milyen tényezők siettetik és milyenek késleltetik a fáradtság jelentkezését? Kihat-e a munka eredményességére a gépek és a munkaeszközök alakja? Erre és hasonló kérdésekre igyekeznek választ adni, hosz- szabb idő óta a lengyel tudomány ergonómiával foglalkozó szakemberei. Az ergonómia új tudományág; neve a görög ergon (munka) és nomosz (törvény) szavakból ered. Vizsgálatának tárgya a környezet hatása az ember munkájára. Az ezirányú kutatásokat néhány évvel ezelőtt kezdte meg a Központi Munkavédelmi Intézet. A kutatási eredmények alapján megtervezték az építőipari daruk és emelődaruk kezelői kabinjának elhelyezését. Az új tudományág iránt más tudományos intézmények s majd a szakszervezetek is érdeklődni kezdtek. Ezzel új lendületet kaptak az ergonómiai kutatások. Jelenleg a Központi Munka- védelmi Intézeten kívül ergonómiai kutatásokat végeznek a varsói és wroclawi Orvostudományi Főiskolák Munkafiziolőgiai Intézetében, a lódzi Ipari Egészségügyi Intézetben és a Katonai Higiéniai Intézetben is. A fenti intézetek kutatómunkáját felentősen segíti a Szakszervezetek Központi Tanácsa és a Műszaki Főintézet 1963- ban. közösen létrehozott ergonómiai osztálya. A kutatások a fémipari üzemekben a leginkább elő- ' rehaladottak, s ez elsősorban a Fémipari Dolgozók Szakszervezete érdeklődésének és anyagi támogatásának köszönhető. A lefolyta- SísS viiEsgálatok kimutatták borik Lászlóné az utánpótlás tanításában fáradhatatlan. Az eredmények felhívják a figyelmet arra, hogy mindenütt látni kell a törzsgárdában rejlő erőt. Az elmúlt évekhez képest van is fejlődés a megbecsülésben, de azért érthetetlen egyes vezetők eljárása. A Borsosberényi Állami Gazdaságban törzsgárda-]el- vényt ezidáig senki sem kapott, bár öt évnél hosszabb munkaviszonya 50. tíz évnél több pedig 28 dolgozónak van. Szabálytalan, s a határozattal ellentétes az EMASZ és az Öblösüveggyár intézkedése is, ahol magasabb szolgálati idő eléréséhez kötötték a különböző fokozatokat. A határozat szellemének érvényesítése igen fontos. Évente százával, ezrével lépnek be új munkások az üzemekbe, intézményekbe. Nagyobb részük fiatal, aki először ismerkedik ilyen környezettel. Ahhoz, hogy könnyebben vegyél: az első akadályokat, a törzsgárda segítő szándéka kell, az idősebbek tanácsa. szava. Ahol ez nem hiányzik, ott egyre több az olyan munkás, aki tudja, mi a kötelessége. Murányi László például, hogy a dolgozók gyakran nagyfokú fáradtságának egyik alapvető oka a rossz testhelyzet munkavégzés közben. Megállapították, hogy a gép mellett való állás a tulajdonképpeni termelőmunkába fektetett energiának 200, sőt nem egy esetben 500 százalékát teszi ki! A starachowicei teherautó- gyárban végzett kutatások során adatszerűén bebizonyosodott, hogy a formaöntők fáradtságának oka nagyobb mértékben a hőség, s csak kisebb részt a munkára fordított fizikai erőkifejtés. Az ergonómiai kutatások célja az ipari munkafeltételek megjavítása. Lengyel- országban több gyárban és vállalatnál már megkezdődött a munkahelyek és munkafolyamatok átszervezése, így pl. olyan székeket alkalmaznak, amelyek formáját antropometriai számítások alapján határozták meg, megváltoztatják a világítást, a szellőztetést, a munkaeszközök elhelyezését, az anyag- ellátás módszereit. Változatossá teszik a munka, ritmusát, rövid szüneteket és friss levegőn való testgya • korlatokat vezetnek be, kidolgozzák a dolgozók munkaerő regenerációjának módszereit stb. — mindezt annak érdekében, hogy megkíméljék a dolgozókat a felesleges fáradtságtól. Az ergonómiai kutatások a lengyel iparban ma még nem lépték túl a szerény kezdet határait. Az az érdeklődés azonban amely az új tudományág iránt mutatkozik, a munkafeltételek javítási szükségességének felismerése s az energia szerepének e szempontból való értékelése azonban azt bizonyítja, hogy Lengyelországban az ergonómia előtt nagy fejlődési lehetőségek állnak. Walery Dudzinski Megérdemlik a bizalmat A tsz-brigádvezetők szerepe A NAGY TERMELŐSZÖVETKEZETI gazdaságok munkaszervezetinek legfontosabb egysége a brigád. Ezért a brigádvezetők kulcsemberei a termelésnek, gazdálkodásnak, és az egész közösségi életnek. Vezetőségükön, szakmai és politikai rátermettségükön valóban nagjjon sok múlik. Olyan kisebb közösség élén állnak ők, amely naponta megbeszéli gondjait, a közös munkával kapcsolatos észrevételeit. S ezek néha nagyon is lényegesek az egész szövetkezet életében. A brigádvezető sok mindent el tud önállóan intézni, de csak akkor, ha bíznak benne, ha az adott terület felelős vezetőjének tekintik. Ilyen módon a tagok valóban csak lényegesebb gondjaikkal keresik meg az elnöksót. A talpraesett brigádvezető idejében értesíti a vezetőséget, az illetékes szakvezetőt a tagok észrevételeiről, s így sókat segít a vezetésnek. Tehát a szövetkezeti demokrácia törvényeinek érvényesítése sok esetben a brigádvezetőn múlik; azon az emberen, aki jóformán mindig együtt van a mezőn, az állattenyésztő telepein szorgoskodó tsz-gazdákkaL A szövetkezetben az időszerű tennivalók irányítása általában négy fő részből áll: — a munkák elvégzésére kiadott rendelkezésből, — a munkák módjára adott útbaigazításból, — a munkafolyamat közvetlen irányításából, — az elvégzett munka mennyiségének, minőségének ellenőrzéséből. A kivitelezés csaknem teljes egészében a brigád vezetőre vár. Sokrétű munkáját csak akkor tudja megfelelően ellátni, ha tudását rendszeresen növeli. A tapasztalatok szerint a szövetkezetekben a brigádvezetők jelentős része semmiféle szakmai végzettséggel nem rendelkezik. Érsek- vadkerten, a Magyar Csehszlovák Barátság Termelőszövetkezetben megértve a brigádvezetők munkájának fontosságát, jelentőségét, törődnek azzal, hogy fejlesszék ismereteiket. A brigádvezetők mezőgazdasági technikumban tanulnak. EGY MÁSIK JELENSÉG: sok szövetkezetben gyakran Takarmányhiány, elhelyezési gondok Atteleltetési vizsgálat az állattenyésztésben December elején minden termelőszövetkezetben megvizsgálták a járási mezőgazdasági szakemberek, hogy a gazdaságok miként gondoskodtak az állatállomány átte- leltetéséről. Minden járásban bizottság alakult, s elvégezték a közös gazdaságok ellenőrzését. A vizsgálat tapasztalatai sok termelőszövetkezetben kedvezőtlenek. Ismeretes, hogy az idei rendkívüli időjárás miatt kevés abraktakarmány termett a megyében, emiatt igen kevés közös gazdaságban rendelkeznek az állatállomány biztonságos átteleltetéséhez szükséges mennyiséggel. De nemcsak abrakhiánnyal kell számolni, több termelőszövetkezetben kevés a szálastakarmány is. Mindenekelőtt azokban a gazdaságokban, ahol a termést nem tudták betakarítani. Az idei év időjárási hatásait különösen az Ipoly menti szövetkezetek érzik, ahol nagy mennyiségű réti szénát mosott el az ár. Megnehezíti az idei áttelel- tetést az is, hogy több termelőszövetkezetben nem készülnek el azok az istállók, ame- Ivekkel enyhíteni lehetne a férőhelyek hiányát. A szécsényi járásban például nem készül el a hollókői növendék istálló. a varsányi borjúnevelő, a nagylóci és a szécsényi sertés- fiaztató. Ilyen gondokkal azonban minden járásban küszködnek. Jelenleg a termelőszövetkezetekben csak szarvas- marhából 2500-at nem tudnak elhelyezni megfelelő tartási körülmények közé. Ezek a komoly gondok nagyon nehezen oldhatók meg. A hiányzó takarmányt a megyében nem tudják pótolni a gazdaságok, állami segítségre szorulnak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a téli takarmányozás problémája teljesen megoldódott. Emellett igen fontos — s erre mindenütt felhívták a bizottságok a termelőszövetkezetek vezetőinek a figyelmét —, hogy beosztva, takarékosan bánjanak a meglevő készletekkel. Az idei télen sokkal körültekintőbb gondozást is igényelnek az állatok, mivel férőhely hiánya miatt csak zsúfoltabban lehet az állományt elhelyezni. Ez állategészségügyi szempontból is indokolja a gondosabb bánásmódot. A feladatokat csak jól képzett, lelkiismeretes állattenyésztőkkel lehet végrehajtani. A vizsgálat kiterjed arra is, hogy a közös gazdaságokban sikerült-e már létrehozni, kialakítani az állandó állatgondozók csoportját, a törzsgárdát. A megállapítások szerint ez még csak az erősebb gazdaságokban található meg. A télen mintegy 25 500 szarvasmarha, 47 ezer juh és 28 ezer sertés átteleltetéséről kell gondoskodni a termelő- szövetkezeteknek. Ennek jó megoldásától függ, hogy jövőre hogyan teljesítik állattenyésztési, hizlalási, tejtermelési tervüket. Takarékosság Kisferenyén Ismételt felhasználásból 17S ezer forint önköltségcsökkentés Kisterenyén több mint 175 ezer forinttal csökkentették az önköltséget azzal, hogy az első félévben 41, az azóta eltelt öt hónap alatt pedig újabb 251 köbméter bányafát takarítottak meg. A biztosításhoz sok fa kell. Ez a szén önköltségében jelentős tétel, s az idén különösen előtérbe került a vele való takarékoskodás. Kisterenyén nem múlt el értekezlet, tanácskozás, hogy ne beszéltek volna erről és ma is állandó téma. Történt néhány intézkedés. Növelték a fejtésekben a raboló létszámot, így időben el tudják végezni az omlasztást, több fát visz- szanyerhetnek, még mielőtt azok, a rájuk nehezedő nagy nyomástól összetörnének. A rabolok fizetését attól teszik függővé, mennyi bányaiét adnak át ismételt felhasználásra. Bevált ez a módszer, ösztönöz a jobb munkára. A Teke-akna rövidesen felszámolásra kerül, s benne még sok, másutt hasznosítható anyag található. Ezek visz- szarablását meggyorsították, s az így nyert korszerű biztosító anyagokkal ugyancsak fát takarítanak meg. Pócsházán, Újlakon és legutóbb már Csigabányában is a kamrafejtésről, a szélesebb homlokú pász- tafejtésre tértek át. Az új technológia gazdaságosabb, mert amíg korábban a tömedékelésnél a fa nagy része ott maradt, most az omlasztásnál kiemelhetik. Vékony bányafa helyett ma már vastagabbakat alkalmaznak .Látszólag ez többlet-felhasználást jelent. Azért látszólagos ez, mert a vastag nem megy tönkre, többször be lehet építeni. Hasznos az is, hogy célprémiumot tűztek ki a takarékosságban élenjáró dolgozók számára. Kisterenyén eredményes a fatakarékosság. Korai lenne azonban azt mondani, hogy már mindent megtettek. A továbblépés érdekében gyakran ellenőrzik a íűrészesek munkáját. Sűrűn találnak olyan szállítmányt a csillékben. amit névreszólóan küldenek ki a bányából tűzifának, pedig az még alkalmas lenne biztosításra is. Előfordult, hogy egész csillerakományokat küldtek vissza. Amikor legutóbb ott jártunk, mi is tapasztaltunk ilyet: hét csille ócskafa várt fűrészre, mindegyiken ott állt a névcédula. Jónéhány beépítésre alkalmas bányafát lehetett volna még félretenni belőle. A fűrészesek lelkiismeretén múlik, hogy felvágják-e, vagy visz- szairányítják. A cédulák tanúsága szerint egyre többet adnak vissza. A tapasztalatok azt is mutatják, hogy még nem sikerült mindenkivel megértetni a fatakarékosság népgazdasági jelentőségét. Aki saját magának rakja a tüzelőt, az megválogatja. Ilyenkor az egyéni érdek érvényesül csak. Nein ártana szakítani ezzel a régi módszerrel és az újat megvalósítani. Ami fa még lent használható, azt építsék be, ami viszont tűzre való, azi maradéktalanul küldjék a felszínre. Az elosztást is személyektől függetlenné kellene tenni. Ez lenne igazságos és feltétlenül hasznos a közösség számára. A fatakarékosság állandó jellegű feladat. A még meglévő hibák megszüntetésével még jobb eredményeket érhetnek el Kisterenyén. B. J. váltogatják a brigád vezetőket. Minden munkaterületre érvényes, hogy az ember egyik napról a másikra nem tudja ellátni úgy a feladatát, mintha azt hosszú esztendők óta végezné. Különösen érvényes ez a mezőgazdaságra. Egyegy termelési ciklus esztendőnként rendszerint egyszer zajlik le. Annak tapasztalatait esetleg a következő évben nem lehet megfelelően hasznosítani, mert akkor mások a természeti adottságok. Mindenképpen több esztendő kell tehát ahhoz, hogy valaki a termelés kérdéseiben megfelelő jártasságra tegyen szert. S az emberekkel foglalkozni még bonyolultabb. Mégis gyakran türelmetlenek a vezetők, s néhanapján a tagok is a brigádvezetővel szemben. Ennek a türelmetlenségnek és a gyakori váltogatásnak a szövetkezeti közösség látja a kárát. Kétségtelen tény: vannak brigádvezetők, akik foghegy" iől, sértő hangon beszélnek a szövetkezeti tagokkal, az ilyen magatartás nem egyeztethető össze senómiféle vezető beosztással. Ugyanígy megengedhetetlen az is, ha a brigádve- zetők minden áron „jó viszonyban” kívánnak, akarnak lenni a tagokkal, s ezért elnézőek, nem törődnek azzal, hogy népszerűsóghajhászásuk előbb-utóbb megkárosítja a szövetkezetei, s azokat is, akikkel szemben elnézőek voltak. A brigádvezető minden tette a tagság szeme előtt játszódik le. Ha igazságtalan, ha sógor-koma alapon intézi a munkabeosztást, a munkanyilvántartást, a munka minőségének ellenőrzését, rövid idő alatt vége a tekintélyének, bármennyire szeretné is, nem soká maradhat posztján. A pásztói Klonka Istvánná, a varsányi Bárány Istvánná, de általában a brigádvezetők sokrétű munkáját egy kicsit az elnökéhez lehet hasonlítani. Nagyjából olyan feladatokat kell megol- daniok a kisebb közösségekben, mint az elnöknek az egész szövetkezet élén. Így aztán nemcsak a közvetlen termelési folyamatok irányítása tartozik rájuk, hanem az emberekkel való foglalkozás, törődés is. Minden szövetkezetben, de különösen a nagyobbakban nélkülözhetetlen feltétele a jó közösségi életnek az eleven brigádélet. A rendszeres megbeszélések, a brigád, s a szövetkezet egész helyzetének megvitatása — amelyre különösen a téli időszakban nyílik gyakrabban lehetőség, alkalom — nagyon fontos eszköze lehet a szövetkezeti öntudat fejlesztésének, az egész gazdaság előrehaladásának. A SZÖVETKEZETEK legnagyobb részében a vezetőség ennek megfelelően ítéli meg a brigédvezető jelentőségét, fontosságát. Gondoskodik arról. hogy megfelelő önállósággal láthassa el feladatát. Ha a vezetőség, csak „küldöncnek” tekinti a brigádvezetőt, megnehezíti saját munkáját is. Mert valójában a brigádvezetőnek nem csupán, az a feladata, hogy a felülről kapott utasításokat továbbítsa a tagokhoz. Ez a munkájának csak egy része lehet. Azzal kiegészítve, hogy legyen a brigádvezetőnek önállóan jó. •ga dönteni — úgy hogy a gaz dálkodás egysége,. harmónia ja ne boruljon fel. Adódhatnak, s adódnak is rendkívüli esetek a munka során.. Hol az időjárás, hol más tényező szól közbe. S ba a brigádvezető ilyenkor nem cselekszik önállóan, vagy nem mer cselekedni, pótolhatatlan veszteségek érhetik a közös gazdaságot. EZERNYI PÉLDA MUTATJA: a brigádvezetők túlnyomó többsége megérdemli a bizalmat. Joggal várják el, hogy többet törődjenek velük, hogy munkájuk jelentőségéhez mérten becsüljék őket. G. J.
