Nógrád. 1965. december (21. évfolyam. 286-311. szám)

1965-12-12 / 296. szám

Jo rv v.J 1965. december 12, vasárnap A positiv váróteremben DEFA-filmet vágnak a szomszédos terem. Akik itt dolgoznak, nem is látják a ké­pet, számok alapján (szakmai nyelven: lábszámok) vágnak. Itt „teszik kép alá” a negatív hangot is. A hangosztá'ly a filmgyár egyik legfontosabb része. Az óriási terembe úgy futnak a különböző csatornák, kábelok, vezetékek, mint az emberi szívbe az erek a test legtávo­lehet elsődleges feladata az, amiért tulajdonképpen létre­jött, vagyis a híradás. De mi lehet? S a másik kérdés: van-e ezek után jövője? A válaszadás korántsem egyszerű. Valóban, a tv meg­jelenése nagy esemény a film­híradók életében, hiszen a tv létében támadta meg azt. Nyu­gaton számos elmélet látott napvilágot a filmhíradók el­Veszélyezteti-e a tv a film­híradót? Erre vonatkozóan két európai adat. Franciaország­ban, ahol 10 millió a tv-tulaj- donosok száma, öt filmhíradós cég működik. Nyugat-Német- országban három; a legismer­tebb nyugatnémet híradó a FOX belföldön is rendkívül népszerű. Tóth Elemér Hogyan készül A moziüzemi vállalat tájékoztatása sze­rint Nógrád megye 156 filmszínházának ta­valy 2 313 525 látogatója volt. Ebben az év­ben háromnegyedévkor 1 603 818 volt a láto­gatók száma. Közülük tehát mindenki látott már filmhíradót, tudja, hogy van. De mást nem igen tud róla. Hogyan született meg ez Hogyan készül a filmhír­adó? Van egy nagy gyártelep Bu­dapesten, a IX. kerületben, a Könyves Kálmán körúton. Vasrácsos kerítés övezi, épü­letei ugyanolyan szürkék és alacsonyak, mint a szomszédos épületek az utcában. A telep környezetétől talán csak any- nyiban különbözik, hogy por­tásfülkéje és portása is van. A főbejárat egyik kőoszlopán tábla adja hírül: MAFILM (Magyar Filmgyártó Vállalat) II. számú telepe. Itt készül a filmhíradó. Még néhány szó a telepről: Magyarország legrégibb film­gyára. Műtermében, ■ amely az országban szintén a legöre­gebb, már az első világháború előtt forgattak. Most pedagó­giai filmstúdió; esetenként játékfilmeket is forgatnak benne, s valamennyi tv-film belső felvételei itt készülnek. (Gyermekeknek: itt készült nemrég A Tenkes kapitánya című film is.) Jelenleg a tv szilveszteri jeleneteit forgat­ják. Maga a gyártelep a tör­ténelem folyamán sok viszon­tagságon ment keresztül, szol­gált állattenyésztési célokat (istállókat rendeztek be), s volt hitleri főhadiszállás. Soproni Jánossal, a Híradó főszerkesztőjével a világos irodában most a film, illetve a filmhíradó történetéről be­szélgetünk. Ismeretes, hogy a film története tulajdonkép­pen a mozgásábrázolás tech­nikai létrehozásának histó­riája. Évszázadokon, évezre­deken át próbálta az ember a mozgást rögzíteni, míg végül, a fényképezés föltalálása után, a XIX. század végén sikerült. A mozgás rögzítésének kétféle útját követték: rajzok révén, a filmhíradó? a műfaj; egyáltalán, minek tekinthető, új­ságnak-e, filmnek-e, vagy valami másnak, ezen lehet gondolkodni. Az mindenesetre biz­tos: korántsem vetjük meg a színvonalas filmhíradókat, nap, mint nap felhasználjuk tudásunk gyarapítására, látókörünk szélesíté­sére azok híreit, tudósításait, információit. tőfi mézesheteit. 37. Női név. 38. Napszak. 39. Fordítva: ho- naprövidítés. 40. Kiszakít. 42. Becézett női név. 44. Sze­mélyes névmás. 45. Azonos mássalhangzók. 46. Mezőgaz­dasági munkát végez. 48. Ru­hatartozék. 49. Szabvány mé­retű papír. 51. A nyelvtannak az a része, amely a szókép­zéssel foglalkozik. 53. Söntés. 54. Női név. 56. Ájult. 57. Közé iktat valamit. 58. Sze­mélyes névmás. 59. Zenei hang. 61. Írás a foglalkozása. 62. Határozó. 03. Becézett női név. 65. „A” tetőpont. 67. Ka­vics. FÜGGŐLEGES: 1. Az idé­zet kezdete (folytatva a víz­szintes 3-ban). 2. Kis-Ázsia legjelentősebb kikötője (Iz­mir). 3. Középeurópai hegy­ség. 4. Helyhatározó (+’)• 5. F napon. 6. Egyetlen szó az idé­zett versből. Azonos mással­hangzók. 8. Locs-pocs. 9. Utak mentén van. 10. G.T. 12. Szerszám a gépműhelyben, szorító. 15. Könyörög érte. 16. Község a Duna partján. 18. így nevezik a pszicholó­gusok a telepátikus kísérlet vezetőjét, egyik résztvevőjét. 20. Letud. 21. Tiltószó. 23. Számnév. 25. Központja: Eli- sabetville. 26. Hangtalan, nem beszél. 29. Kimetsz. 31. Produkál. 34. Folyékony kötő­szövet. 36. Halféle. 41. Folyó Észak-Finnországban. 42. Ak­ta. 43. A nyomában vannak. 46. Becézett Lajos. 47. Két egybevágó háromszögre oszt­ja a négyzetet (—’). 50. P.N. 52. Daloló hangocska. 53. Ze­iss... — fényképezőgép-már­ka. 55. Háziállatok alá helye­zett szalma. 57. Másik (+’). 60. Árunak van (+’). 62. Va­jon az. 63. Vissza: folyó a Szovjetunióban. 64. Szintén. 65. Keresztül (—’). 66. Növény része. Beküldendő sorok: a függ. 1., a vízsz. 3., és a függ. 6. szá­mú sorok megfejtése. A december 5-i keresztrejt­vény helyes megfejtése: ....... csak akkor győződhet m eg, hogy igazi tűz ég benne, ha az a tűz gyújt is”. Könyvjutalmat nyertek: Me­zővári József Pásztó, Kővári Sándor Salgótarján, és Mituk Teréz Dejtár. A könyveket postán küldjük el. A rejtvény beküldési határ­ideje: szerda! kinthető a híradó film; újság­nak-e, vagy filmnek? — Mi heti híradó filmünket képes politikai hetilapnak, a kormány félhivatalos orgánu­mának tekintjük, amely éven­ként 52-szer jelenik meg — mondja Soproni János. — Te­hát funkcióját tekintve újság, amely azonban a film sajátos és fényképek mozgatása ré­vén. Az előbbi módszert Emile Reynauld fejlesztette tökélyre, aki már 1888-ban ve_ tített rajzosfilmeket, az utób­bit pedig a lyoni Lumiere-íi- vérek. ök 1895 december 28- án tartották első nyilvános vetítésüket. Velük egy időben persze sokan mások is felta­lálták a filmet és tény az, hogy az USA-ban mind a mai napig nem a Lumiere-féle, azaz Edison-elvek alapján fil­meznek. Nos. a film, a furcsa világ­csoda. első lépéseit Magyaroi- szágon is észrevették és igye­keztek követni. Sziklai Adolf, Lumiere gépét „lekopírozó” masinájával már 1896-ban megörökfti a milleniumi kiál­lításra látogató Ferenc Józse­fet. Az esemény mégsem za­var nélküli, a király feje hiányzik a felvételről, így az nem mutatható be. Ezt a fel­vételt. amely az első film- és egyben riportkísérlet is, a hír­adó- és riportf el vételek egy­másutánja követte. Nemrég az egész világon megemlékeztek arról, hogy hatvan éves a filmhíradó. Tu­lajdonképpen mi is a jelentő­sége, feladata? Soproni János a híradó- (he­ti-, világ- és sporthiradó) fil­mek eszmei-politikai feladatát abban jelöli meg, hogy nyo­mon kell követniük a legfon­tosabb bel- és külpolitikai eseményeket, azokról híven, a lehető leggyorsabban, agitatí- van tájékoztatniuk kell a né­zőket úgy, hogy neveljenek és mozgósítsanak is. A híradó­filmeket a közönség kedveli, mert egyrészt a sokszínű, gaz­dag hazai életet látja bennük tükröződni, amelynek maga is részese, másrészt a külföldi riportokból élményszerűen tájékozódik a világban történő eseményekről. Hogy ezek után minek te­S most térjünk vissza kez­deti kérdésünkre: hogyan ké­szül a filmhíradó? Mindenekelőtt: kollektív munkával! A MAFILM II. számú telepén három újság­író, hét operatőr, két rendező, valamint a vágók, hangmér­nökök, s az egyéb személyzet dolgozik. A fontosabb helyisé­gek: a pozitív- és a negatív vágó, a hangosztály, a műte­rem, valamint a stúdiók. A folyosó-labirintus külön­böző pontjain piros égők vilá­gítanak; ezeken a helyeken feltétlenül halkan lehet csak közlekedni, felvétel folyik. Mi a legjellemzőbb a filmgyár légkörére? Talán az, hogy minden percben történik va­Fejér Tamás operatőr a filmgyár oktatótermében ARRIFLEX működését magyarázza a fotóriportereknek eszközeivel készül. Világhír- Az úgynevezett pozitív vá- adónk kéthetenként, sporthír- góteremből orgonabúgás hal­adónk havonként, ifjúsági hír- latszik. Éppen egy DEFA-fii­adónk negyedévenként napvilágot. lát met vágnak „három percre”, azaz három perces vetítési időtartamra. A film az orgo­nakészítésről szól, azért az orgonabúgás. Mint megtudjuk, a vágott pozitív anyag megfe­lelő negatív mú« innen a ne­gatív vágószobába kerül. Ez labbi részeiből is. A „hivata­los” szakmai tájékoztatás sze­rint ez az a terem, ahol a hír­adó hangját, zörejét és zené­jét „alászerkesztik” a képnek. Hogyan? A zenei felelős elő­ször is kiválasztja a képhez a szerinte legmegfelelőbb ze­nét. (A filmgyárnak hatalmas zenei archívuma van, ahol magnóra átírva a klasszikus zenei daraboktól a népzenén keresztül a jazzig szinte min­den jelentős zenei mű megta­lálható.) A híradó zenéjét rendszerint az egész híradó alá egyszerre veszik fel. Ha szinkronpontok szükségesek, azonnal alávág'ják a zörejt is a képhez. (Például az ágyú­dörgést.) A zörejszalagok egyébként nem kívánják meg, hogy azonnal kép alá vágják őket. A mindenkori szinkroni- tást már a vágóasztalon kell csinálni. A végső eredmény, tehát a híradó összekevert ne­gatív hangja (beszéd, zene. zö­rej) a laboratóriumba kerül, ahol előhívják a hangot. Két­féle hangosítás van: egyik, amikor teljesen utólag veszik fel a hangot a.képhez, a má­sik pedig, amikor a forgatás­sal egyidőben. A hangosztály „szíve” egy hatcsatornás ke­verőasztal, amelyre egyszerre hat hang futhat rá. Ehhez szinkronmagnetofon csatlako­zik, amely egy szalagra veszi fel a hangokat. Végül a mag- netikus hangot — mert eddig csak erről volt szó — átalakít­ják fényhanggá. Így kerül a forgalomba. Ha az olvasó ezek után ne­tán azt gondolná: de hiszen ez roppant egyszerű, nem hin­ném, hogy igaza lenne. Ugyan­is a valóságban ennek a me­chanizmusnak számos, rendkí­vüli precizitást kívánó forté­lya van, amelyre a riporter ezúttal a megfelelő műszaki ismeretek hiányában nem tér­het ki. Persze, nem is szükséges! A műteremben a soronkövetkező jelenet forgatásához készült díszletek között (a filmekhez készült díszletek eltérően a színházaktól, nem imitációk) Fejér Tamás operatőr fogad. S egy érdekes problémáról szóló vita. Nevezetesen: verse­nyezhet-e, illetve tud-e verse­nyezni a híradófilm a tv-vel? Mint Fejér Tamás közli, ha­sonló beszélgetések szinte na­ponként lezajlanak a film­gyárban. Miért? A magyarázat egyszerű: a híradófilm napi aktualitásban nem kelhet ver­senyre a tv-vel. Tehát nem hálásáról. Erről van-e szó? Fejér Tamás szerint Magyar- országon korántsem ilyen „sö­tét” a helyzet. A tv az opera­tőr megfogalmazásában nem konkurenciája, hanem szövet­ségese a filmhíradónak. Per­sze, konkurenciája is. Szövet­ségese az országos méretű tá­jékoztatásban, nevelésben és szórakoztatásban. Konkurenciá­ja az emberek szabadidejének felhasználásáért vívott harc­ban. (E szemszögből viszont konkurenciája a játékfilmnek és a színháznak is.) Mit tehet hál a filmhíradó? Átalakul. Ez a folyamat már jó pár éve megkezdődött. Mi­ben nyilvánul meg? Minde­nekelőtt abban, hogy a napi események és a protokoll köz­lését a filmhíradó átengedi a tv-nek. Mást nem is tehet. Hogy mivél tölti ki ezek után 10—11 perces vetítési idejét, amelybe 10—12 esemény fér? Nos, a hírtől eltérő műfajok­kal. A műfajeltolódás elsősor­ban abban nyilvánul meg, hogy újságíró-nyelven „vo­nal alatti” műfajt, tárcát kö­zöl, film-nyelven: magazint szerkeszt, színes anyagokkal, szervezett sztorikkal, minia­tűr riportfilmekkel, érdekes információkkal stb. Végül néhány érdekesebb adat: A magyar híradófilmek ké­szítői, a MAFILM II. számú telepének operatőrei Arriflex géppel dolgoznak. Ezt a rend­szerű gépet a második világ­háború ideje alatt" haditudó­sítók számára konstruálták. Súlya 6,5 kilogramm. Az operatőrök elméletileg 4—5-szörös túlforgatással for­gatnak. Ez azt jelenti, hogy felvételkor négyszer-ötször olyan hosszú filmet használ­nak el, mint amennyit vetíte­nek. A magyar filmhíradó-rend­szeren belül rendkívül kedvel­tek a világhíradók. Leg­több országban a nemze­ti híradók után szintén ezek a legnépszerűbbek. A Nemzetközi Filmhíradó Szö­vetségnek Magyarország, illet­ve a Magyar Híradó is tagja. Több mint 30 országgal, illet­ve annak filmhíradójával áll kapcsolatban. A filmek cseré­je kölcsönös. A világhíradót a naponként érkező külföldi anyagból „vágják össze”. A világ egyik legnagyobb híradója a francia Páthé Jour­nal. A PÁTHÉ archív-anyaga mintegy 9 millió méter. Mé­tere 2,5 dollár. VASÁRNAPI FEJTÖRŐ 165 évvel ezelőtt született Vörösmarty Mihály. Az évforduló alkalmából közöljük egyik versének befejező részletét rejtvényünk függőleges 1., és vízszintes 3. sz. •óraiban. VÍZSZINTES: 1. Kés más­salhangzói. 3. Az idézet foly­tatása (a függőleges 1-ről). 11. Félénk erdei állat, az őzgida mamája. 13. Nyitott. 14. ...Ge­org Thomas (1776—1867) an­gol zeneszerző. 15. K.G.B. 17. Fedd. 18. Á.F. 19. Női név. 20. Keletszibériai folyón. 22. Csomózza. 24. ÖRU. 25. Álta­lában ilyen minden szemüveg. 27. TAM. 28. Azonos betűk. 29. Kalapszél. 30. Vissza: név­elő. 32. Napszak rövidítése. 33. Foltozó. 35. Itt töltötte Pe-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom