Nógrád. 1965. december (21. évfolyam. 286-311. szám)
1965-12-04 / 289. szám
\ 1 065 december 4. szombat N ő G R A D 3 Kevés csak a gyakorlat A mezőgazdasági szakmunkások megyei tanácskozásáról \/ alarmkor elég volt a ’ gyakorlat a kisparaszti gazdaságban. Manapság már kevés. A fejlődés igényéből, mezőgazdaságunk helyzetéből fakad, hogy az idős parasztasszonyoknak, parasztembereknek is tanul- niok kell, ha jobban akarnak boldogulni. Ezekről a kérdésekről tanácskozott vagy százötven falusi ember a Salgótarján—zagyvapálfalvl új művelődési otthonban. — Ez az első ilyen tanácskozás a megyében — mondottá Szabó János, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának munkatársa. — Abból a négyezerkétszáz mezőgazdasági szakmunkásból hívtuk meg a résztvevőket, akik az elmúlt években szereztek bizonyítványt. A résztvevők nagyobbrészt felnőttek, idősek. Beszélgettünk velük a szakmunkásképzés újabb feladatairól, a továbbképzés szükségességéről, meghallgattuk véleményüket munkájukról, ról... örvendetes, hogy végre sor került a szakmunkásokra is. Eddig ugyanis minden, a mezőgazdaság irányításában szerepet játszó fórum a termeléssel volt elfoglalva. Kétségtelen, ezzel kell elsősorban foglalkozni, eddig érdemtelenül keveset törődtek a szakmunkásképzéssel, a szakmunkások gondjaival, bajai vaL — Mulasztásainkat érezni lehet a termelőszövetkezetekben — magyarázta Emmer Ferenc, a rétsági járás mezőgazdasági osztályának propagandistája. Sajnos csak két-három éve foglalkozunk szervezettebb formában a szakmunkásképzéssel. Az idősebbek idegenkednek a tanulástól. Más a szemléletük. fáradtak, öregek. A fiatalokat kellene jobban bevonni a mezőgazdasági szakmunkásképzésbe ... I gaza van Emmer Fe■ rencnek, de az idős falusi emberek is rászorulnak a szakképzésre. A nagyüzemi gazdálkodás keretei, eszközei, célkitűzései követelik ezt. A maga munkaterületén mindenki sajátítsa el a legalapvetőbb szakismereteket, korszerű módszereket. A múltban is volt mező- gazdasági szakképzés, de egészen más formában, mint napjainkban — szólt Héger József, a Földművelésügyi Minisztérium oktatási és kísérletügyi főigazgatóságának felszabadulás mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezésével lehetett megvalósítani az új rendszert. A felnőttek gyors kiképzését a termelés növelése sürgette. Az ezüstkalászos gazdatanfolyamok beváltak, de egyre fejlettebb formák szükségesek A felnőttek képzésében, továbbképzésében továbbra is megtartjuk a tanfolyami formát, sokkal gazdagabb tartalommal. A fiatalokat pedig — hasonlóan az ipari tanulókhoz — három év alatt képezzük mezőgazdasági munkássá. szaktapasztalataik- vezetője. — A után csak a A falusi fiatalok szakoktatása még nagyon kezdeti stádiumban tart. Sok nehézséggel kell még szembenézni a szakmunkás képzés úttörőinek. Ezekről a nehézségekről, gondokról beszélt Sümegi János, országgyűlési képviselő, a szécsényi termelőszövetkezet elnöke: Nem alakult még ki sok emberben; hogy a mezőgazdasággal foglalkozni igen becsületes dolog. Szülők, nevelők szemléletének kérdése is ez. Persze a szemlélet megváltoztatásán túl többet kellene törődni a szakmunkások anyagi megbecsülésével. Nálunk a termelőszövetkezetben a fiatalok havi fizetést kapnak. Ezzel is kedvet csinálunk nekik a szakmához ... Erről többet is beszéltek. Idős assz' ok, parasztemberek, sérelmezték, hogy nem kapják meg a szakképzettség megszerzése előtt megígért magasabb munkaegységet. De nemcsak ez okoz gondot. A szakmát szerzett embereket sok esetben más munkaterületen foglalkoztatják. Ez a tervszerűtlen szakmunkás- képzésből fakad. S ok, figyelemre érdemes kérdés merült fel a tanácskozáson, amelyeket a megyei, járási szakirányító szervek megvizsgálnak majd a jövőben. P. A. Megbecsült öregség Sok falusi öregember pa- Sokszorosan igaztalanok ezek Bűnösen elaggott szülőkkel szemben, hiszen kiskorában sem gyarapít senki, csak fogyaszt, és szülője naszkodik amiatt, hogy amió- a megállapítások, ta nem dolgozhat, amióta az igazságtalanok az öregkori gyengeség kivette kezéből kedvelt szerszámait, valósággal kihűlt körülötte a világ. Nem keresi senki, ritkán nyílik a kapuja, nem kérik tanácsát, nem mennek hozzá névnapot köszönteni. Egyszóval mintha már nem is élne. Azt az öregek is elismerik, hogy az utóbbi két évtizedben sokat változott a világ. Nem megalázott páriák már, akik gyerekeik könybr- adományából a ház vegében összetákolt rideg kuckóban tengetik életüket. Az idős szövetkezeti paraszt nyugdijat és más juttatást is kap, tehát nincs kiszolgáltatva senkinek. Mégis, éppen azért, mert olyan sokat változott a világ, ők is több megbecsülést szeretnének. Nem csupán anyagi biztonságot, hanem erkölcsi elismerést is, önérzetük nagyobb tisztelet- bentartását. tapasztalataik, maradék erejük gyümölcsözőbb felhasználását. A legtöbb idős parasztembert éppen az bántja, hogy o már nenn számit senkinek. Hajdan amikor földje végeben megállóit. joSgal érezhette, hogy valaki. S ugyanezt __ é rezte a termelőszövetkezetben Is. amíg szorgalma, joné- hányszáz munkaegysege tiszteletet ébresztett társaiban. A döntések előtt véleményét kérték ha valahol felszólalt, mindenki figyelemmel hallgatta szavát, S amint kiesett kezéből a szerszám, egyszeriben úgy maradt, mint a szedett szőlővessző, amelyre már nem erdfernes figyelni. Ennyit érne hát az a 40-50 év, amelyet becsületes munka- ben töltött? ilyen csekély és súlytalan valami volna az az érdem, amelyet egy-egv ember élete munkájával, tisztességével megszerezhet? Különösen az fáj az öregeknek. ha magukról megfeledkezett fiatalok hányaveti módon, valósággal tehernek tekintik Őket. mondván, az öreg már nem gyarapít, csak fogyaszt, az öregből csak kár származik, haszon semmi. sem nagy öröm, hiszen rém csupán pihenést jelent. Az öregembert sok minden kínozza, betegség, elmúlástól való félelem. S legjobban az a' tudat gyötri, hogy felesle' mégse tekinti tehernek, ha ges emberré lett, nincs ra nem minden jót eléje rak. S igaztalan a sok évtizeden át becsületesen helytálló munkással szemben is. Hiszen inaszakajtó munkálkodásával a parasztemberek zöme adott annyit a* országnak, a közösségnek, hogy azzal nem csupán öregkori kenyerét, de az alkotó, a termelő embernek holtig Járó tiszteletet Is kiérdemelte. Arról nem is szólva, hogy az öregek zöme, — aki közülük egyáltalán képes mozogni—, ma is ott áll a munka sodrában. Sok száz tsz-ünk- ben ma Is az öregek cipelik a terhek nehezét. Jónéhány tsz-ünk nőtt naggyá, éppen az öregek szorgalmából, áldozatos erőfeszítéseiből. Hiszen amíg a fiatalok többsége az élet napos oldalán a Köny- nyebb boldogulást kereste, addig az öregek helyükön maradtak és a fiatalok helyett is küszködtek a temérdek gonddal. öregnek lenni különben szüksége a közösségnek, őrá már sehol sem számítanak. Ahol ezt érzik az öregeK, ott a fiataloknak — enynen szólva — van mit szégyelleniük. S itt az ideje, hogy elgondolkozzanak ezen. Az öregember a mi társadalmunkban nem teher, mert a mi felfogásunk szerint egy szorgalmas munkával eltöltött élet múlhatatlan érdemnek és tisztességnek számít. Olyan érdemnek és tisztességnek, amely nem csupán kalapeme- iést, bizonyos anyagi járandóságot érdemel és nem csupán az évente egyszer megrendezett öregek napját. öregeink azt is megérdemlik, hogy az év minden napján megbecsüljük őket. Azzal a tisztelettel tekintsünk a sokat próbált, sokat tapasztalt, sokat dolgozott öregekre, amely nálunk minden alkotó, teremtő embernek kijár. Kékesdi Gyula A párt végrehajtó bizottság megtárgyalta Sok még a lehetőség; az an vaggazclálkotlus jaiítására a nógrádi kányák ban Év elején a Nógrádi Szénbányászati Trösztnél is elkészült az anyagtakarékosságot, az anyaggazdálkodás^ elősegítő, javító intézkedési terv a múlt év decemberi párthatározat szellemében. Ml valósult meg ebből? Erről tárgyalt a tröszt párt-végrehajtó bizottsága. A terv szerint hatmillióval csökkentik a norma feletti készletet, mivel éves szinten négy és félszázalékos kamatmegtakarítást érnek el. Az első félév eredményt is hozott a harmadik negyedév végén azonban csak három millióval volt kevesebb a anyag- készlet, mint egy évvel ezelőtt. Szükségleten felül Az anyaggazdálkodás nem fejlődött megfelelően, az Intézkedési tervet nem sikerült teljesíteni, pedig az anyag- költség jelentős hányada az önköltségnek. Az év elején 12 millió forint értékű anyagot rendeltek az engedélyezett beszerzési kereten felül. A tröszt háromnegyedév alatt csaknem 600 ezer forint büntető kamatot fizetett a norma feletti készletekére. A múlt évről 4683 ezer forint értékű elfekvő készletet hoztak át, ehhez az idén csaknem nyolcmillió háromszázezer forint értékűt tártak fel. Ebből több mint ötmillió forint értékű került felhasználásra, értékesítésre, de még mindig több mint hétmillió nyolcszázezer forintra rúg a normafeletti kés2let. A raktárakban sok olyan anyag található, amely már csak terheli a trösztöt A helyzet javítására több intézkedés történt. Az év elején hormát alakítottak ki az üzemeknél tartható anyagkészletekre, augusztusban pedig bevezették az üzemek anyagfelhasználásának napi ellenőrzését. A példák ugyanis azt bizonyítják, hogy az üzemek negyedév elején sok anyagot vételeznek, s a végén Igyekeznek a túllépést elkerülni. Júniusban például a fajlagos anyagköltségben tonnánként 12,48 forint megtakarítás jelentkezett, júliusban már 7.38 forintos túllépés. A szeptemberi 3.93 forint megtakarítást októberben 12,37 forintos túllépés követte. Az anyagellátó üzem tervében központi helyet kapott bányafa felhasználásának csökkentése, az Import fenyő fa hazai lombos fával való helyettesítése, s a visszanyert fa ismételt felhasználása. Visszásságok a bányafa felhasználásánál Az arány kedvezően alakult: 4625 köbméter Importfenyőt sikerült megtakarítani. Üjbóli felhasználással tíz hónap alatt 1379 köbméter fát hasznosítottak. Ez kevesebb a tervezettnél. Az eredmény jobb lehetett volna, ha nagyobb gondot fordítanak a még használható bányafa kiválogatására, és átdolgozására. Olyan fákat is kiküldessek a bányából, amit még átdolgozás nélkül újra beépíthetnének. Több alkalmas lenne kalitkafának, de ketté vágják, s csillébe teszik. Helytelen gyakorlat, hogy a bányában névre szólóan rakják a dolgozók részére a rabolt fát. Ez visz- szaélésre ad lehetőséget. Tiz hónap alatt a tröszt területén több mint 38 és félezer mázsa hulladékfát értékesítettek. megrendelés időpontjában na-* gyón ritkán tudja még, hogy mit is kell megvalósítania. Így az anyag egy része feleslegessé válik, ugyanakkor sürgős, rendkívüli igények je- lentkeznek. A szemléleten kell változtatni A párt-végrehajtó bizottság értékelése szerint a kezdeti eredmények ellenére sem sikerült az intézkedési tervet teljesíteni. Fékező az összhang hiánya, amiből keresztrendelések származnak. Egyes méltó eredményt osztályok különleges igények- korszerű biztosító kel lépnek fel. Több helyen még ma is tapasztalható a túlzott biztonságra törekvés. Az anyagtakarékosság, a gaz- dálkodás javítása nem kapott súlyának megfelelő helyet a tröszt területén. Említésre értek el a anyagok, TH gyűrűk vissza- rablásával, hasznosításával, és nagyobbak a lehetőségek a tröszt területén a bontásokból visszanyert anyagok hasznosítására is. ócskavas és fém értékesítése során 3322 ezer forintot kaptak kilenc hónap alatt, de nem biztosított ezek előírásszerű elkülönítése, és tárolása. Előfordult, hogy használható TH-fveket szállítottak be a Kohászati Alap- anyagellátó Vállalat telepére. Hiányzik az összhang Az anyagbeszerzés sok gondot okoz. Előfordulnak szállítási akadályok, s a tröszt egyes osztályai, és az anyagellátó közötti együttműködés sem teljes. Norma feletti készletek keletkeznek abból is, ha a műszaki intézkedésekről az az anyagellátó nem értesül időben. Az is gondot okoz, hogy az üzemek a rendelt anyagot nem vételezik ki, mert közben mással kimerítik keretüket. Bizonytalanságot okoznak az áthúzódó rendelések is. Vannak anyagok, amelyeket az előszállítás jogával több évre igazolnak vissza. Például 100 ezer forint értékű alkatrészt a jövő évre rendeltek. A szállító vállalat 1968-ra igazolta vissza, de az idén már leszállította. A beruházásoknál szintén sok a bonyodalom. Az anyagigény gyakran szerepel a beruházási, vagy felújítási tervben. A Szolgáltató Vállalat a Az ellenőrzés sem elég has tékony. Sok esetben hiányzik a felelősségrevonás. Kevés a kezdeményezés az elfekvő anyagok hasznosítására, az anyagtakarékosságra. Szorospatakon korábban a KISZ javaslatára az akna szájánál csillét helyeztek el az össze* gyűjtött apróbb anyagoknak. Naponta megtelt a csille, de a kezdeményezés mégis elsorvadt. Érdemes lenne felújítani, és másutt is alkalmazni. Hatékonyabb propagandát Javításra szorul az üzemi pártszervek takarékossággal kapcsolatos propaganda murai kája. Kevés az, ha esetenként megállapítják a hibákat, t azután minden marad a régiben. Állandóvá kellene tenni az agitációs munkát. A végrehajtó bizottság úgy döntött, hogy a tapasztalatokat és a vb értékelését megküldi az üzemi pártszervezeteknek azzal a céllal, hogy azt tárgyalják meg a dolgozókkal, keressék az anyagtakarékosság helyi lehetőségeit, és hasznosítsák azokat a mindennapi munkában. B. J. Pista kamaszos sarkossággal besétált a művelődési otthonba. Félénken körülnézett, s hogy zavarát palástolja, a képeket nézegette. Hosszú kezét elől összekulcsolta, aztán hátratette. Majd a zsebébe kotorászott, de ott sem lelte helyét a kezének. Kissé távolabb két ember beszélgetett. Józsi bácsi, az öreg nyugdíjas, s Fért, a bányatechnikus. — Na látod — bökött hüvelykével Pista felé. Ezek a mai fiatalok... — Miért7 — Nem köszönt. Pedig ma már any- nytfélét mondanak, Köszönés nélkül... hogy az ember nem győzi kapkodni a felét. Jó napot, jó reggelt? Ezt mar csak mi ismerjük. De azt még az unokáin is mondja, hogy szia. csao, puszi, pá. A minap meg így köszöntek egymásnak az iskolások: kavics. Csak mondtam volna én valaha ilyel. Repült volna a sapkám. .. — De Józsi bácsi. Pisti riem neveletlen. —■ Hanem? — Fél, Ilyenek ezek a kamaszok. — Kamaszok? El kéne őket tángálni. Később, amikor elváltak, még mindig füstölgőit az öreg. A technikus nem állhatta. Odelépett Pistához. — Miért nem köszönsz? — De Feri bácsi, sohse fogadják. Jó. ha biccentenek. Az Öreg, meg a technikus másnap újból találkozott a ..kultúrban”, Sakkoztak. Az atyafi nagyokat mosolygott a bajúsza alatt. Kiütötte a technikus bástyáját, aztán a királynőjét is. Egyszer- csak nyílik az ajtó, s belépett Pista. — Jószerencsétl Csak úgy visszhangzottak a falak. Fen odanézett a jövevényre, s kacsintva bóltn- t ott. — Na látja Józsi bácsi. — Mit? — Köszönt Pista. — Az ördögödet, nem ment ki a fejedből? Az öreg elpirult, felpattant az asztaltól. Fejébe csapta a sapkát, s rohant, mintha tűzhöz szaladna. Két figyelő szempár követte. Aztán becsapódott az ajtó. G. E. A megváltozón Karancsalja 2,5 kilométer új út — 271 ezer forint értékű társadalmi munka Érdekes számvetést készítettek Karancsalján. A pártszervezet azt a fejlődést értékelte, amelyet az 1958-as tanácsválasztások óta ért el a község. A nyolc éves tanácsi tevékenység örvendetes eredményeket hozott a falunak. Ebben az időben összesen 2,5 kilométer hosszú új utat építettek, s 12 kilométeren bővítették a villanyhálózatot. A közvilágítási lámpák számét negyvennel növelték, s hat közkutat létesítettek. Számos új létesítménnyel is gazdagodott a falu. Oj párt- és tanácsházát építettek, bővítették a művelődési otthont, felújították a pedagógus lakást. Az iskola tatarozása mellett tanterembővítést is eszközöltek, s átalakítással tornatermet létesítettek. Felújították az óvodát, az orvosi rendelőt — hogy csak a fontosabbakat említsük. Az idén nagyszabású parkosítást végeztek, s hozzáláttak az új orvosi rendelő és lakás építéséhez, amelyet a tervek szerint 1966. május elsején avatnak. Növekedett a társadalmi munka értéke, amig 1959- ben csak 416 társadalmi mun- karórát teljesítettek 2,912 forint értékben, addig 1964-ben 4,117 órában dolgoztak 47,234 forint értékben. Ebben az évben 44 ezer forint eddig a teljesített társadalmi munka. Nyolc év alatt összesen 271 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek Ka- rancsalja lakói, a községfejlesztésre befizetett összeg pedig meghaladja a 447 ezer forintot. A községi művelődési otthonok igazgatóinak tanácskozása Két évre szóló népművelési tervezetet készítettek a balassagyarmati járás községeiben működő művelődési otthonok igazgatói, vezetői. A munkaprogram érdekessége, hogy az összeállításnál figyelembe vették az egyes körzetek jellegzetességeit, és a helyi adottságokat. Az elmúlt héten, november 23, és december elseje között körzetenként vitatták meg a tervezetet, örhHlomban, Bér- célén, Mohorán, Drégelypaián- kon, és Nógrádmarcaiban, A vita során felmerült hasznos észrevételekkel még kibővítik tervezeteiket a községi művelődési otthonok vezetői.
